ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi- és Jogvédő Egyesület CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUM IRODÁJA HU 7400 Kaposvár, Csokonai u. 1. 3/5. (Együd Kulturális Központ) Székhely: HU 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 23/A. Telefon: 30/846-9130, 30/681-0007 E-mail: elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu Somogy Megyei Civil Információs Centrum Civil Hírlevél 2014. évi 1. szám Újévi köszöntő ADJON AZ ISTEN MINDEN JÓT! Adjon Isten minden jót Jobb üdőt, mint tavaly volt, Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt, Jó termést és jó vásárt Adjon Isten minden jót Zsíros esőt, kövér hót, Bő aratást, szüretet, Egészséget, jó kedvet 1
Adjon Isten minden jót Drága jó bort, olcsó sót Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Adjon Isten minden jót Vegye el mind a nem jót, Mitől félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg Adjon Isten füvet, fát, Teli pincét, kamarát. Sok örömet e házba, Boldogságot hazánkba! (Felvidéki magyar őshonos újévi köszöntő) 2
2013 A KONSZOLIDÁCIÓ ÉVE VOLT A CIVIL SZFÉRÁBAN A konszolidáció éve volt 2013 a civil szférában, a szervezetek többsége tisztában van az új szabályokkal, jogkövető magatartást tudnak tanúsítani, az új támogatási mechanizmusok pedig már rendben működnek - mondta Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott év végi összegző interjújában. Idén nyáron elvégezték a civil törvény hatásvizsgálatát, és minden várakozásukat felülmúlta az eredmény, hiszen több mint 600 civil szervezettől érkezett válasz a kérdéseikre. Elmondta: 2009-hez viszonyítva jelentősen nőtt azon szervezetek száma, amelyek ismerik a kötelezettségeiket, és minden második civil szervezet mondja azt, hogy érzékelhetőek a változások, kevesebb adminisztráció terheli őket, ez pedig visszaigazolja azt a kormányzati célt, hogy "akadálymentesítsék" a civil szektort. A civil törvényről tartott megyei rendezvényeken nagyjából 2000 szervezet mondta el véleményét, az igényelt változtatásokat pedig az ősszel el is végezték. Főként technikai finomhangolások történtek, így például egyszerűsítették a civil szervezetek megszüntetésével kapcsolatos eljárásokat, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) forrása pedig 2015-től a mindenkori személyi jövedelemadó fel nem ajánlott 1 százalékával bővül. Jelenleg az adózók 70-75 százaléka él az egyszázalékos adófelajánlás lehetőségével, így a NEA forrásai mintegy 30 százalékkal, körülbelül 1,4 milliárd forinttal bővülnek. Kifejtette: a kormány felülvizsgálta és megváltoztatta az egyszázalékos felajánlások rendszerét, mert visszaéléseket tapasztaltak. A változtatás egyik célja az egyszerűsítés volt annak érdekében, hogy a civil szervezetek hamarabb és kevesebb adminisztrációval juthassanak hozzá a támogatásokhoz. Példaként említette, hogy 2015-től már nem kell utólag igazolni a jogosultságot. Az előzetes regisztráció folytán a felajánlók is tudhatják, hogy a támogatni kívánt szervezet megkaphatja-e a pénzt. Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy a fantom civil szervezetek kiszűrésével nem akarták további adminisztrációval terhelni a valóban működő szervezeteket, így elálltak attól a korábbi szándékuktól, hogy újra regisztrálniuk kelljen. A civil szervezeteknek minden évben május 31-ig kell beszámolóikat letétbe helyezniük a bíróságoknál. Aki ezt nem teljesíti, azzal szemben törvényességi ellenőrzési eljárás indulhat, amelynek eredményeként az érintett - feltehetően már nem működő - szervezet megszüntethető. A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy évente ezres nagyságrendben "vezetnek ki" már nem létező civil szervezeteket. Jelenleg 80 ezer civil szervezet van bejegyezve, az államtitkárság számításai szerint azonban nem haladja meg a 40 ezret a valóban működő szervezetek száma. A teljes letisztuláshoz körülbelül négy-öt évre van szükség - tette hozzá. Latorcai Csaba hatalmas lépésnek nevezte, hogy az idén már október közepén kiírták a Nemzeti Együttműködési Alap működési és a szakmai pályázatait. 3
Erre a korábbi években - különösen a Nemzeti Civil Alapprogram esetében - mindig később került sor, de újdonság az is, hogy a kétféle pályázatot egyszerre hirdették meg. Ezekről januárban döntés születik, márciusig pedig már a támogatási szerződéseket is megkötik és át is utalják a pénzt. A pályázatok tartalmáról szólva elmondta, hogy míg korábban alapvetően az oktatás, a kultúra és a közösségszervezés volt a "sláger", ez most elmozdult egyebek mellett az önkéntes tűzoltás, a mentés és a környezetvédelem irányába. A helyettes államtitkár közölte: erősíteni kívánják az adományozás kultúráját, ezért a NEA kiegészíti a magánszemélyektől érkezett adományokat. A céges támogatásokat is segíteni akarják, így a megyékben működő civil információs centrumok feladatul kapták, hogy a helyben működő gazdasági társaságokat segítsék közelebb hozni a civil szektorhoz. Idén, év elején kezdte el működését a Civil Információs Portál (www.civil.info.hu) is, amely több - a civil szervezetek élete és működése szempontjából fontos - intézménnyel hozott létre adatkapcsolatot. Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy 2014-ben sem csökkennek a források, sőt 2015-től számottevően növekedni fognak. Jelenleg a következő európai uniós költségvetési ciklusnak megfelelő pályázati rendszer előkészítése zajlik, ennek eredményeként várhatóan sokkal több olyan uniós forrásból meghirdetett pályázat kiírása várható a jövőben, amelyek tényleges kedvezményezettjei a civilek. Pályázati célra 3 milliárd forint igényelhető a NEA-tól, ennek 60 százaléka működési célú, míg a fennmaradó 40 százalék a szakmai programok finanszírozására szolgál. A további forrásokkal együtt 45-50 milliárd forint jut civileknek pályázatokból. A helyettes államtitkár ide sorolta az elvégzett tevékenységhez adott normatív hozzájárulást, illetve a különböző tárcáktól egy-egy komolyabb társadalmi cél megvalósítására juttatott célzott támogatásokat. A források uniós támogatásokkal is kiegészülnek - tette hozzá. Latorcai Csaba a jövő évi tervekről szólva elmondta, hogy az államtitkárság azt javasolja a kormánynak, hogy a különböző szolgáltató intézményeinek szabad kapacitásait önköltségi áron pályáztassák meg havi rendszerességgel, a NEA kollégiumain keresztül civil szervezetek számára. Így természetbeni támogatással segíthetik a civilek munkáját. Példaként említette, hogy az első évben a NEA-hoz beérkezett pályázatokban a civil pályázók rendezvénysátrakat és ugyannyiért sörpadokat szerettek volna vásárolni egyegy rendezvényük lebonyolításához. Ezeket azonban nem kell megvenni, hanem elég lesz pályázni ezek használatára. Álláspontja szerint ez hatékonyabb és célzottabb támogatást tenne lehetővé, amellyel évente akár 10 milliárd forint is megspórolható. (MTI) 4
FOGYASZTÓVÉDELEM Mi az a transzzsír? Mesterségesen keményített zsír, amely növényi és halolajakból kémiai eljárással, úgynevezett hidrogénezéssel készül. Ennek eredményeképpen sokkal tartósabbá válik a zsiradék. A transzzsírok olcsók és nem avasodnak, így a felhasználásukkal készült termék is jobban eláll. A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel. A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, és az 1930-as évektől hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes "civilizációs" betegség, az érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók. Tudományos kutatások igazolták: a transzzsír korunk egyik legveszélyesebb élelmiszerösszetevője. Közzétette legfrissebb listáját az élelmiszerek transzzsírtartalmáról az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). A több mint 500 termék vizsgálati eredményeit bemutató összesítés szerint számos Magyarországon kapható, egészségesnek minősülő élelmiszerben a még elfogadható mennyiség sokszorosának megfelelő értékben van jelen a transzzsír, amely felelős a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekért, s az elhízással, a cukorbetegséggel, illetve az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható. Az a még elfogadható mennyiség, ha egy termék zsírtartalmának 100 grammjából legfeljebb 2 gramm a transzzsír. Felmérések azt mutatják, hogy a transzzsírsavból már elég egy nap 5 grammot elfogyasztani, hogy 23 százalékkal emelkedjen meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A teljes lista eléréséhez KATTINTS IDE! (Pirossal láthatóak azok az értékek, amelyek meghaladják a 2 gramm/100 gramm mennyiséget.) A vizsgált termékek között szerepeltek gyorséttermi ételek, margarinok, lisztek, pékáruk, kekszek, müzli szeletek, csokik, szaloncukrok, sütemények, levesporok, chipsek, húskészítmények, tejtermékek, konzervek, félkész ételek, készételek, jégkrémek, salátaöntetek, majonézek is. A közhiedelem úgy tartja, hogy a gyorséttermi ételek nem tartoznak a legegészségesebb élelmiszerek közé. Ennek ismeretében meglepő lehet, hogy a vizsgált ételek mindegyikénél a még elfogadható szint alatt volt a transzzsírtartalom. Nem úgy a margarinoknál, amelyek között szép számban találunk a transzzsír szempontjából kifogásolható termékeket. Két margarin eredménye a leginkább szembeszökő: a Holland Premium Light 13,1, az Ewa Kulinama margarin pedig 25,3 gramm transzzsír tartalmaz a teljes zsírtartalom arányában. A listán nem szerepelnek vajak, noha már évtizedek óta tartó vita övezi a "vajat vagy margarint fogyasszunk?" dilemmát. 5
Nem elsősorban a vajjal és a margarinnal van a gond, hanem a belőlük készült édesipari termékekkel - hangsúlyozta nemrégiben a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában nyilatkozva dr. Császár Albert, az Állami Egészségügyi Központ II. számú Belgyógyászati Központjának vezetője, a szív- és érrendszeri betegségek szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A professzor leszögezte: a transzzsírsavak legalább annyira károsak az emberi szervezetre, mint a magas koleszterinszint. A transzzsírsavak természetes állapotban is előfordulnak az élelmiszerekben, hiszen a kérődző állítok (mint például a szarvasmarha, a kecske, a birka) gyomrában keletkeznek. Vagyis a tejből készült termékekben eleve jelen van a transzzsírsav, így nem is tudnánk száz százalékosan száműzni a szervezetünkből - magyarázta Császár Albert. A vajban 3-4 százalékban fordul elő transzzsírsav, amelynek a mennyiségét különböző eljárásokkal lehet csökkenteni. A margarinokban a '90-es évekig valóban a még tolerálható mértéknél sokkal magasabb arányban voltak jelen a transzzsírok. Azokat azóta elemezték a gyártók, majd a '90-es évek elejétől fokozatosan megszüntették a margarinok kenhetőségét szolgáló hidrogénezési eljárást. Ma már a vizsgált termékek jelentős részénél jóval az elfogadható szint alatt van a margarinok transzzsírtartalma, sok esetben 1 gramm/100 g alatti értéket mutat. Az OÉTI a tavalyi évben vett minták alapján szaloncukrokat is megvizsgált. Hétből mindössze egy szaloncukor (a TESCO kakaós étbevonó-masszával mártott, citrom- és narancsízű zselés szalon) ment át a transzzsír-teszten. Az intézet a lista bevezetőjében közli, hogy a vizsgálati eredmények kizárólag a közönség tájékoztatására szolgálnak, nem képezik alapját semmilyen, jogi következménnyel járó eljárásnak. Magyarországon ugyanis egyelőre nincs felső korlátja annak, hogy mennyi transzzsírt tartalmazhatnak az élelmiszerek. A hatályos szabályok mellett az a termék is egészségesnek minősül, amely a még elfogadható transzzsír mennyiségnek akár a húszszorosát tartalmazza. Sőt, még olyan előírás sem létezik, hogy a csomagoláson a gyártóknak fel kellene tüntetniük, hogy az adott termék mennyi transzzsírt tartalmaz. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felszólította a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek címkézésére, mely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak - köztük a transzzsíroknak - a részletes felsorolását, a pontos mennyiségüket, illetve a napi ajánlott bevitel értékét. Az egyesület felhívja a legnagyobb kereskedelmi láncok figyelmét is, hogy a brit példát követve szüntessék meg az egészségre ártalmas transzzsírsavak hozzáadását a saját márkanév alatt forgalmazott termékeikhez. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szeptember végén a Hír TV-nek nyilatkozva leszögezte: "egy bizonyos idő után, egy bizonyos szint felett" be fogják tiltani a transzzsírok használatát. Ezek a mesterséges anyagok ugyanis súlyos megbetegedéseket idézhetnek elő, úgyhogy be kell tiltani a használatukat, nem lehet tovább mérgezni az embereket. Dánia már 2003-ban előírta, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak 100 gramm zsírra vetítve 2 grammnál nagyobb mértékben transzzsírt, Ausztria, Svájc, Izland és Svédország is korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült Államokban pedig minden élelmiszer csomagolásán kötelező feltüntetni a transzzsírtartalmat, míg New York város vezetése 2008-ban betiltotta a vendéglátóiparban a transzzsír használatát. A korlátozások bevezetése után az összes országban csökkent a szív- és érrendszeri halálozások aránya. 6
Azóta kihirdették a 71/2013.(XI.20.) EMMI rendeletet, amely meghatározza az élelmiszerekben lévő transzzsír-savak megengedhető mennyiségét és egyéb korlátozásokat is bevezet. (Magyar Közlöny 2013/192.) A hatálybalépés napja a kihirdetéstől számított 90.nap azaz 2014.február 20. 7