Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye, hogy a megadott koordináták alapján a szerb kollégák megtalálták a fiatal sólymot, és jelezték, elképzelhető, hogy valami nincs rendben a madárral. Úgy tűnt ugyanis, hogy valami "lóg" a madár lábáról. 2006 őszén, a Bükki Nemzeti Park (BNP) vezetésével, egy - magyar és szlovák nemzeti parkokból, civil szervezetekből és elektromos szolgáltatóból álló - konzorcium elnyerte az Európai Unió LIFE-Nature programjának támogatását a kárpát-medencei kerecsensólymok védelméhez. A védelmi program egyik eleme a sólymok műholdas nyomkövetése, amelynek keretében 46 kerecsenre kerül műholdas jeladó 2009-ig. A sólymok nyomon követését a programban partnerként részt vevő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai végzik. A cél a kerecsenek kóborlási, vonulási szokásainak megismerése, amely alapján feltárhatók a veszélyeztető tényezők, és hatékonyabb védelmi program dolgozható ki. 2007-ben tíz fiatal sólyomra - köztük a jászsági illetőségű Lehelre - került jeladó. Lehel sokáig maradt Magyarországon, eleinte a Jászságban, majd Békésben tartózkodott. Október végén aztán elindult dél felé. Közép-Szerbiáig jutott, majd onnan visszafordult északnak és november 7-e óta Belgrád közelében van. A szerb kollégák folyamatosan tájékoztatást kaptak a sólyom mozgásáról, és cserébe küldték az információkat az egyes élőhelyekről. 2008. január 24-én Goran Sekulic, a Szerb Természetvédelmi Hivatal ornitológusa megtalálta Lehelt Belgrádtól pár kilométerre. A madár láthatóan jó kondícióban volt, de úgy tűnt, valami lóg a lábáról. Miután az információ eljutott a magyar szakemberekhez, úgy döntöttek, hogy személyesen is ellenőrzik a madarat, mert elképzelhető volt, a jeladót tartó hám sérült meg, ami tovább bomolva komolyan veszélyeztethette volna a sólymot. Január 29-én Bagyura János (MME), Fidlóczky József (BNP) és Prommer Mátyás (MME), Goran Sekulic segítségével megtalálta Lehelt Belgrád mellett, egy magasfeszültségű vezetéksor egyik traverzén. A megfigyelések és a fotók elemzése alapján egyértelművé vált, hogy a hám rendben van, az adó a helyén van, a sólyom kitűnően repült vele. Lehel jó kondícióban volt, ami nem meglepő, hiszen a területen sok a pocok és a galamb. A megfigyelés ideje alatt kétszer is sikeresen zsákmányolt - valószínűleg pockot. Az egyik közeli traverzen, pedig megjelent Lehel "barátnője" is, egy fiatal tojó kerecsensólyom. A terület érdekessége, hogy csak néhány kilométerre van Belgrádtól, és mindössze egy kilométerre a legközelebbi falutól. Mégis, a kerecsenek mellett megfigyelhettünk nagyon sok egerészölyvet, nászrepülő rétisasokat, kékes rétihéját és héját is.
A sikeres akció után a szerb kollégák látták vendégül estére a magyar szakembereket, akik előadást tartottak a hazai kerecsensólyom-védelmi programról, és azok eddigi eredményeiről. A magyar előadás után Slobodan Puzović, a szerbiai kerecsenek szakértője mutatta be a 2007-ben elkezdett kerecsensólyom-monitoring eredményeit. A jól sikerült akció végén a magyar és a szerb szakemberek egyetértettek abban, hogy az együttműködést a jövőben is folytatni kell. További információ: Prommer Mátyás kommunikációs vezető Kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tel.: +36 20 5531296 e-mail: prommer.matyas@mme.hu
Háttéranyagok A kerecsensólyom A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár. A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürke gém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak. A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt. Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le. A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik. A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza. Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében magyar-szlovák LIFE Nature projekt (LIFE NAT/HU/00096) A projekt célja a kerecsensólyom magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából. A projekt kedvezményezettje a Bükki Nemzeti Park, de még további tizenöt partner köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Pro Vértes Közalapítvány vesz részt a program végrehajtásában Magyarországon és Szlovákiában. A populáció csökkenésének jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken. A projekt célja: a vonulás során az állományt ért hatások felderítése, az állományt veszélyeztető tényezők hatásának értékelése, az állomány stabilizálódásának elősegítése rövidtávon, és a projekt tevékenységeinek eredményeképpen, a kerecsensólyom-állomány növekedésének elősegítése hosszú távon. Tevékenységek és módszerek A kerecsensólyom-védelmi LIFE-Nature program több elemből tevődik össze, amelyek egyenként is jelentősek a faj megőrzését tekintve. - Fészkelőhelyek biztosítása - A projekt a fészkelőhelyek védelmén, új fészkelőhelyek megteremtésén, és a potenciális fészkelőhelyeken, a kerecsensólymok számára kihelyezett műfészkekkel segíti elő a faj megerősödését. - A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelések hatásának vizsgálata - a potenciális táplálékforrásra azzal a céllal, hogy a mezőgazgasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása - A legfontosabb táplálék az ürge biztosítása A projekt során javaslat készül az ürge-barát területkezelésre az SPA területeken, valamint az agrár-környezetvédelmi programok megfelelő irányú módosítására. Emellett az ürge (Spermatophilus citellus), mint a kerecsensólyom egyik fő tápláléka, visszatelepítésre kerül Natura 2000 területeken a potenciális kerecsensólyom-élőhelyekre. - Elektromos vezetékek szigetelése A mortalitást csökkentő tevékenységek közül a legfontosabb a veszélyes távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és a táplálkozóterületek közelében. - Fészekőrzés A zavarás és a fészekkilövések megakadályozása érdekében sor kerül a veszélyeztetett fészkek őrzésére. - A vonulás során az állományt ért hatások felderítése Az állomány változásának és a vonulás közben jelentkező mortalitás jobb megértéséhez a projekt során
műholdas jeladók és nemzetközi levelezőlista segítségével térképezzük fel a vonulási utakat és a telelőterületeket. - A környezetvédelmi tudatosság növelése A program során felkeressük a különböző érdekcsoportokat (gazdálkodók, vadgazdák és politikai döntéshozók helyi és országos szinten), információs táblákat állítunk fel annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk az érdekcsoportoktól a védelmi programhoz. - Monitoring Egységes monitoring-rendszer kerül megszervezésre, amely pontos információkat szolgáltat mind a kerecsensólyom, mind az ürge állományának változásairól. - Erőforrások, lehetőségek fejlesztése A védelmi tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrások értékelése és fejlesztése szintén a projekt részét képezi. - Gyűrűzés - A gyűrűzés, mint a populációdinamikai és vonulás-kutatások hagyományos eleme, szintén része a programnak. A projekt során a fiatal madarakra ornitológiai és úgynevezett PIT (Passive Integrated Transponder) gyűrű kerül. Várt eredmények A projekt eredményeképpen a kerecsensólyom életfeltételei jelentősen javulnak a Kárpátmedencében. Azt várjuk, hogy a projekt végén, 2010-ben, a kerecsensólymok száma eléri a 180 párt Magyarországon és a 35 párt Szlovákiában és 2020-ra az állomány nagysága eléri Magyarországon a 210, illetve a Szlovákiában a 40 párt. Európai állományadatok Az európai állomány a tradicionális fészkelő-területeken a következőképpen alakul: Ország Költőpárok száma Trend Ausztria 20 Enyhén növekvő Bulgária 4-10 -90% Csehország 15-18 +30% Grúzia 4-5 Nem ismert Horvátország 5 Nem ismert, valószínűleg csökkenő Lengyelország 0-2 - Macedónia 0-3 Nem ismert Magyarország 140-145 +75% Moldávia 4-7 csökkenő Németország 0-1 Egyetlen ismert költés 1997-2001 között Oroszország (európai részek) 10-20 -90% Örményország 0 Nem ismert Románia 8-15 0 Szerbia 55-60 +10% Szlovákia 23-25 Stabil Törökország 50-70 Nem ismert Ukrajna 250-280 Növekvő A Kerecsensólyom-védelmi Akcióterv alapján Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.