AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

Átírás

1 AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, október 3-5.

2 Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás (időszakos megtelepedési területek, kevésbé intenzív területhasználat) Vonulás (rövid ideig tartó, nem intenzív területhasználat) Telelőhelyek (esetenként hosszú ideig tartó, intenzív használat)

3 Az ember területhasználata Mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás) Urbanizáció (városok növekedése, kisebb vidéki települések átalakulása/eltűnése = a mezőgazdasági termelés megváltozása) Infrastruktúra/Ipar (vonalas létesítmények, bányák erőművek)

4 A humán területhasználat hatásai A természetes élőhelyek eltűnése Fészkelőhelyek eltűnése Táplálkozóterületek megszűnése Speciális eset: fragmentáció

5 A humán területhasználat hatásai Fragmentáció: Közvetlen hatás: egyes növény- és állatpopulációk feldarabolódása és eltűnése Közvetett hatás: a táplálékpiramisban magasabban álló, a fent említett növény- és állatfajokra alapozó madárfajok eltűnése (amelyeket a fragmentáció önmagában nem biztos, hogy zavarna)

6 A mezőgazdaság hatásai Több ezer éven át tartó tájátalakítás A természetes élőhelyek átalakítása, feldarabolása Az elmúlt évtizedekig: alacsony hatásfok Táplálékkoncentráció

7 Mezőgazdaság nyertesek és vesztesek A folyószabályozások, a lápok- és mocsarak lecsapolása, és helyükön a növénytermesztés és extenzív állattartás elősegítették a pusztai élőhelyekhez kötődő fajok állományának erősödését à ezek ma természetvédelmi hungarikumok az EU-ban (túzok, parlagi sas, kerecsensólyom, kékvércse a nyertes fajok) Növénytermesztés + extenzív állattartás à táplálékkoncentráció a természetes élőhelyekhez képest = egyes fajok állománya jóval sűrűbb, mint a természetes élőhelyeken (kerecsensólyom, túzok, fogoly, füstifecske, házi veréb) Más főleg a vizes élőhelyekhez kötődő, nagy területigényű fajok ugyanekkor tűntek el hazánkból, mint fészkelő fajok (daru, rózsás gödény a vesztes fajok)

8 Mezőgazdaság napjaink kihívásai A hatékony mezőgazdaság problémája Túl hatékony növénytermesztés A mg-i munkák időzítése termésmaximalizálás kontra természetvédelem Intenzív állattartás előtérbe kerülése Felhagyott legelők Steril állattartó-telepek Vegyszerek használata GMO(?) Több daru, több vadlúd több konfliktus a gazdákkal Látszólagos ellentmondás a vadgazdák és a ragadozómadarak érdeke között Konfliktusos agrár-környezetvédelmi támogatások avagy melyik ujjamat harapjam?

9 Erdőgazdálkodás A hazai madárfaunát (a vizes élőhelyek átalakítása mellett) a természetes, öreg erdők eltűnése érinti (császármadár, héja, békászó sas, odúlakó madárfajok) Speciális esetek: fekete gólya, szirti sas

10 A mezőgazdaság hatása egy komplex példán keresztül A kerecsensólyom-állomány alakulása a folyószabályozásoktól napjainkig

11 A folyószabályozások előtt Kevés adat Kisebb kiterjedésű pusztai-jellegű élőhely faj jelen van az alföldön és a hegyvidéken Alacsony intenzitású ragadozómadárüldözés Stabil, de valószínűleg nem túl nagy állomány

12 A folyószabályozások után (a 20. század elejéig) Megnőtt a pusztai élőhelyek aránya a faj jelen van az alföldön és a hegyvidéken Kis intenzitású növénytermesztés, extenzív állattartás Kezdődő nyomás a vadászok részéről a ragadozómadarakon Viszonylag nagy állomány (300 pár körül)

13 Az élőhelyek aránya változatlan A növénytermesztés változik, de az állattartás nagyrész változatlan (extenzív) marad Erős nyomás az állományon: lelövés, mérgezés (szándékos és másodlagos), solymászati célú befogás Eltűnik a vándorsólyom Magyarországról A faj fokozatosan kiszorul az alföldről és csak a hegyvidéken marad meg minimum 13 (ismert), maximum 30 (becsült) pár 1980-ban.

14 napjainkig Intenzív, célzott fajvédelmi program csökken a nyomás a vadgazdák és a solymászok részéről Elkezd érződni a legveszélyesebb vegyszerek betiltásának hatása Átalakul az állattartás 1990 után: megszűnik az extenzív állattartás a hegylábi részeken és a hegyben beerdősülnek a legelők, eltűnnek a zsákmányfajok A hollóállomány erősödésével megjelennek a jó minőségű fészkek a magasfeszültségű traverzeken, a táplálékban gazdag alföldi részeken 2006-ban az utolsó pár kerecsensólyom is eltűnik a hegyvidéki részekről Erős alföldi állomány (>220 pár 2010-ben)

15 Urbanizáció A természetes élőhelyek beépülése àmás típusú élőhelyek kialakulása Nyertes fajok: a sziklai, és a kis területigényű, erdei, vagy bokros élőhelyhez kötődő madárfajok (vándorsólyom, vörösvércse, gyöngybagoly, feketerigó, molnárfecske, sarlósfecske, karvaly, balkáni gerle) à Budapesti vadon ( Elkülönült, egymással nem, vagy alig kommunikáló városi, és erdei szubpopulációk kialakulása (feketerigó) Egyes fajok már szinte csak városokban fészkelnek (csóka, molnárfecske) A város, mint refúgium: az esztergomi vörösvércsék esete A város mint téli szállás: melegebb és táplálékban gazdagabb, mint a környező természetes élőhelyek àa vonuló északi fajok, és a környező erdők madarai egyaránt behúzódnak a településekre (fenyőrigó, szőlőrigó, esetenként a feketerigó erdei állománya, cinegefajok, északi vándorsólymok) (eltérő térérzékelés más állatcsoportokhoz képest)

16 Urbanizáció napjaink problémái Sterilizált városok épületek felújítása, és az üregek lezárása, az épületek egyes részeinek lehálózása és betüskézése Fészkek szándékos leverése ( piszkítanak a madarak ) Nagy üvegfelületek + fényszennyezés hatása a főleg éjjel vonuló énekesmadarakra (A fényszennyezés opportunistája: a vándorsólyom) Janus-arcú turizmus a pilisi parkerdő példája

17 Infrastruktúra/Ipar Vonalas létesítmények Bányák Erőművek

18 Vonalas létesítmények Utak Természetes élőhelyek megszűnése Fragmentáció Gázolás Öntözőcsatornák A madarakra inkább pozitív hatása van, növeli a diverzitást Elektromos légvezetékek Áramütés, ütközés középfeszültség Ütközés (elektromágneses sugárzás?) magasfeszültség Pozitív hatás: biztonságos fészkelőhely olyan vidékeken is, ahol másképpen nem, vagy csak kevés és nem biztonságos fészkelőhely lenne, az amúgy táplálékban gazdag területen segíti a védelmi célok elérését (fészekládák)

19 Bányák Külszíni (kő)bányák Természetes élőhelyek eltűnése Új, az adott környezetben nem, vagy más formában (kisebb dimenzióban) lévő élőhely kialakulása: fészkelő- és táplálkozóhely A sziklai élőhelyekhez (is) kötődnek a nyertes fajok: uhu, macskabagoly, vándorsólyom, házi rozsdafarkú, hajnalmadár (vendégfaj), kígyászölyv, (kövirigó) Bányák Elsősorban a denevérfajok számára lehet kedvező

20 Erőművek Szénerőművek (közvetett hatások) Vízi erőművek (természetes élőhelyek megváltozása, eltűnése; a megváltozott áramlásdinamika hatásai) Naperőművek Szélerőművek (élőhelyvesztés, ütközés) Ütközés Élőhelyvesztés

21 Következtetések és megoldások Folyamatosan változó élőhelyek természetes és emberi hatások alkalmazkodó madárfajok A természetes élőhelyek és az egyes veszélyeztetett fajok védelme nem mindig esik egybe Fontos az élőhelyek sokféleségének és mozaikosságának megőrzése, de ebből nem lehet, és nem kell kizárni az ember által létrehozott élőhelyeket az ember szerepe nem mindig negatív Az ember által létrehozott élőhelyeken (mg-i területeken, városokban) kis odafigyeléssel (táplálék és fészkelőhely biztosítása, a mortalitást okozó faktorok csökkentése) nagy mértékben növelhető a madárfajok száma Kiemelt figyelmet kell fordítani a speciális élőhely és/vagy nagy területigényű fajok védelmére A természetvédelmi programok tervezésekor (támogatási rendszerek, konkrét védelmi programok) a fentieket figyelembe kell venni

22 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Fotó: simakphoto.hu