A Bajnai-kormány 100 napja

A Bajnai-kormány 100 napja 2009. július 23. Kép forrása: www.origo.hu

2. OLDAL Vezetői összefoglaló Száz nap elteltével a Bajnai-kormány az általa vállalt intézkedések 39 százalékát valósította meg. Legsikeresebben az egyensúlyteremtés (71 százalék), míg leggyengébben a gazdasági növekedés ösztönzésének területén (24 százalék) teljesített a kormány. A rövid távú válságkezelő intézkedések 56, míg a bizalomerősítésért tett ígéretek 40 százalékát hajtotta végre. Elemzésünkben a 100 napos Bajnai-kabinet saját, egyéves cselekvési tervének időarányos teljesülését vizsgáltuk annak négy fejezetében foglalt 135 ígéret alapján. A kormányprogramba foglalt 135 konkrét ígéret teljesítéséért egyenként 2 pontot, az őszi törvényalkotási programban való szerepeltetéséért pedig 1-1 pontot adtunk. Amennyiben adott kérdés egyáltalán nem került napirendre, és az őszi tervek között sem szerepel, a témában 0 pontot kapott a kabinet (szintén értékelhetetlen azon ígéretek teljesülése, melyekről nem áll rendelkezésre nyilvános adat). A kabinet tevékenységére kezdetektől rányomta bélyegét az átmeneti jelleg. Bár a kormány számos új jogszabályt és törvénymódosítást könyvelhetett el sikereként, ezek többségét politikai és szakmai vita övezi, hatásuk pedig legkorábban 2010-ben jelentkezhet. Az előrehozott választás esélye az elmúlt 100 napban csökkent, de nem a kormány tevékenységének eredményeként, hanem a kabinetet támogató pártok gyenge EP-választási eredménye miatt. Bajnai Gordon elődjénél nyíltabb válságkommunikációt folytatott, de nem tudta meghaladni Gyurcsány Ferenc alacsony támogatottságát, az MSZP népszerűsége pedig egyszámjegyűre csökkent. Bár a kabinet az aktív törvényalkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolódó intézkedés szerepel. Valószínűsíthető, hogy hivatali idejének első 100 napja a Bajnai-kormány legaktívabb periódusa volt, ez különösen szükségessé teszi eredményeinek mérlegét. Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Tartalom... 2 1. Rövid távú válságkezelő intézkedések... 3 2. Egyensúlyteremtés... 6 3. Gazdasági növekedés ösztönzése... 10 4. A bizalom helyreállítása... 20 W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

3. OLDAL 1. Rövid távú válságkezelő intézkedések A rövid távú válságkezelő intézkedésekkel a kormányprogram első 17 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 34 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 19-et szerzett meg, ami 56 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a második legjobb eredményt. A magyar foglalkoztatottak többségét alkalmazó kis- s közepes vállalkozások számára kedvező fejlemény, hogy egyszerűsödtek adminisztrációs terheik. A helyi iparűzési adót ezen túl közvetlenül az APEH-nek vallják be és fizetik meg, nem szükséges telephelyenként külön bevallást készíteni. A munkaadói és munkavállalói járulék úgy szűnik meg, hogy mértékük beépül az egyéni és a tb-járulék, így kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába. 2010. január 1-től pedig 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentésre kerül sor a teljes jövedelemre vonatkozóan. A rövid távú válságkezelés legfontosabb feladataként ugyanakkor Bajnai Gordon a munkahelyteremtést említette, e téren pedig nem tapasztalható érdemi előrelépés. A kabinet célja volt, hogy adó- és járulékkedvezményekkel ösztönözze az új munkahelyek létrehozását. A kedvezmények igénybevételének feltételeit, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos elvárásokat mégis enyhítette a kormány, és a munkahelyteremtés célja fokozatosan munkahelymegőrzésre szelídült. Az új jogszabályok értelmében az adókedvezmények igénybevételéhez a kis- és közepes vállalkozásoknak nem 75-150, hanem csak 20-50 fős létszámbővítési feltételnek kell megfelelniük. Azoknak a vállalkozásnak pedig, melyeknek 2009-től kellene növelniük dolgozóik számát a 2008-as adóból érvényesített fejlesztési adókedvezményhez, ezt két évig mégsem kell teljesíteniük, 2010-ig elegendő megtartaniuk a jelenlegi létszámot. Mindez visszalépést jelent az eddigi követelményekhez képest. A munkahelyteremtés céljával szintén nehezen összeegyeztethető döntés, hogy a kabinet megszüntette az alkalmi foglalkoztatáshoz tartozó szja-kedvezményt is. Nem véletlen, hogy 2009. március májusi időszak átlagában a 15-64 éves népesség 55,3 százaléka dolgozott, ami 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti arány. W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

4. OLDAL I. A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám Folyamatos egyeztetés a Folyamatos egyeztetés a nemzetközi intézményekkel (IMF) és az EU képvise- Nemzetközi Valutaalap lőivel Intézkedések a devizahitellel rendelkezők érdekében nincs adat - 0 2009. évi XLVIII. törvény a nehéz helyzetbe került, Készfizető kezesség biztosítása lakáshitellel rendelkező az állásukat elvesztőknek polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról 2009. évi XIII. törvény a A pénzügyi közvetítőrendszer pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények felügyeletét érintő módosítása egyes törvények módosításáról A banki hitelezésben érintett 2009. évi LXXXV. tör ügyfelekre vonatkozó fogyasztóvédelmi vény a pénzforgalmi szabályok áttekintése szolgáltatás nyújtásáról A PSZÁF előretekintő felügyeleti jogköreinek megteremtése ld. 4. pont Javaslattétel a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére A korai válságkezelő rendszer kidolgozása II. A kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő programok 9. 10. A Magyar Fejlesztési Bank tevékenységének bővítése Az uniós források felhasználásának könnyítése 2009. évi XVIII. Törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

5. OLDAL III. A munkahelyek megőrzése és az állásukat elvesztők támogatása 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. A munkahelyek megőrzésének támogatása megnövelt összegekkel Központi program a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszámcsökkentések megelőzésére, a foglalkoztatási szerkezetváltás segítésére Uniós forrásból további munkahelymegtartó pályázatok meghirdetése 30 milliárd forint értékben A rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvény módosítása A munkaidőre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele Több mint 20 milliárd forint átcsoportosítása uniós forrásból a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére Az alkalmi munkavállalás szabályozásának felülvizsgálata 2009. évi XXXVIII. törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről 2009. évi XXXVIII. törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről 4+1 képzéssel kombinált, 20 milliárd forintos munkahelymegőrző program - Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 14. pontja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba az alkalmi foglalkoztatás témakörében 34 pontból összesen 19 pont (56%) 1 W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

6. OLDAL 2. Egyensúlyteremtés Egyensúlyteremtő intézkedésekkel a kormányprogram 21 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 42 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 30-at szerzett meg, ami 71 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a legjobb eredményt. Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai Gordon is a szociális kiadások csökkentésében látja az állami költekezés visszafogásának leghatékonyabb módját. Ezt igazolja, hogy a kabinet első száz napja során 6 különböző szja-kedvezményt, és 7 társaságiadó-kedvezményt szűntetett meg. Szintén a szociális juttatások csökkentéseként értékelhető, hogy az eddig adómentes természetbeni juttatások (pl. üdülési csekk, helyi utazási bérlet, meleg-étkeztetési utalvány) kedvezményes kulcsú juttatássá válik. Az adóemelési tételek között legfontosabb a benzin 2010-től érvénybe lépő 10 százalékos, a gázolaj 7,6 százalékos, a cigaretta 9 százalékos, valamint az alkoholos italok 10 százalékos jövedékiadó-növelése. Az egyensúlyteremtés érdekében hozott egyéb döntések, mint az adóparadicsomokban működő cégek megadóztatása a Magyarországról fizetett jogdíj, kamatok és szolgáltatási díj után, elsősorban szimbolikus és kommunikációs célú intézkedésként értékelhetők. Kétesélyes a 30 millió forint és annál nagyobb értékű ingatlanokra kivetett vagyonadó sikere is. A végül elfogadott jogszabály jelentősen különbözik az eredeti koncepcióktól, hiszen csak a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanokra vonatkozik. Így a magyar lakosság 70-80 százalékát nem érintheti az új adónem. Mivel az ingatlanadót nem a következő évben, hanem a tárgyévben kell befizetni, így első alkalommal 2010. május 20-ig kell az érintetteknek átutaltatni az összeget. Ha nem lesznek előrehozott választások, egy alkalommal biztosan fizet a lakosság adóköteles hányada. Az új közteherből azonban legkorábban így is 2010-ben lesz állami bevétel, annak mértéke s így az egyensúlyhoz való hozzájárulása - pedig vitatott. A július 29-i zárószavazáson a parlament elfogadta a 2010-es adócsomagot, és az önálló javaslatként benyújtott vagyonadótörvényt is. A többséget a szocialisták és a szabad demokraták biztosították, ahogy addig is, ám hét liberális képviselő a vagyonadó ellen szavazott, ketten pedig tartózkodtak. A politikai stabilitás törékenységét jelzi, hogy a kormány a vagyonadó esetében már nem számíthatott a teljes SZDSZ-frakció támogatására, a párt megosztottsága miatt viszont végül elegendő liberális képviselő biztosította annak megszavazását. Vagyis jelentős bizonytalanságot keltett, hogy az SZDSZ-ben nem tudtak megegyezni a vagyonadóról, majd a liberális frakció szétszavazott a kérdésben. W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

7. OLDAL EGYENSÚLYTEREMTÉS I. A közszféra kiadásainak csökkentése 18. 19. 20. 21. 22. 23. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám 2009. évi XXXVI. törvény a központi államigazga- A vezető állami tisztségviselők alacsonyabb javadalmazása A nominális bruttó kifizetések 2 évre történő rögzítése 2009. második félévi keresetkiegészítés felülvizsgálata A 13. havi juttatás megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás bevezetése Önkormányzati támogatások csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak csökkentése tási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról A 67/2009. sz. kormányrendelet hivatalossá tette a vállalást, teljesítése azonban nem történt meg ld. 19. pont a 13. havit már megszüntette a 2008. évi CX. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi - 1 illetmény, munkabér kifizetési rendjével öszszefüggő módosításáról A Pénzügyminisztérium - 2010-es költségve- tési tervében szereplő 1 javaslat W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

8. OLDAL II. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítése 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám 2009. évi XL. törvény a társadalombiztosítási 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról A 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-re ld. 24. pont A 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása ld. 24. pont A 2009. évi 13. havi nyugdíj második részének elvonása ld. 24. pont 2010-től a 13. havi nyugdíj megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjprogram ld. 24. pont bevezetése Az előrehozott nyugdíjazáshoz kötődő ún. malus szabályozás szigorításának gyorsított bevezetése ld. 24. pont a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével Nyugdíjindexálás a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése ld. 24. pont mellett III. Célzottabb szociális rendszer kialakítása 31. 32. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám 2009. évi LXXIX. törvény A családi pótlék összegének rögzítése a gyermekek védelméről 2 évre, a középfokú okta- és a gyámügyi igazgatás- tási intézményben tanulók esetében ról szóló 1997. évi XXXI. a jogosultsági korhatár törvény, valamint egyes csökkentése szociális tárgyú törvények módosításáról Gyermekgondozási segélyek folyósításának 2 évben történő ld. 31. pont W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

9. OLDAL 33. 34. 35. maximalizálása 2009. július 1-től az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztése Gáz- és távhőár-kompenzáció fokozatos kivezetése Táppénz általános mértékének csökkentése 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról 137/2009. (VI. 26.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhő-felhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról IV. Egyéb intézkedések 36. 37. 38. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám Az utazási kedvezmények rászorultság-alapúvá tétele A kormány májusban a kereskedelmi televíziók koncessziós díjának csökkentését kezdeményezte, mely együtt járt A közmédia támogatásának volna a közmédiumok csökkentése támogatására fordítható - 0 állami bevételek csökkenésével, a kabinet azonban végül elállt szándékától Az uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társtámogatások csökkentése 42 pontból összesen 30 pont (71%) W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

10. OLDAL 3. Gazdasági növekedés ösztönzése A gazdasági növekedés ösztönzésével a kormányprogram 76 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 152 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 37-et szerzett meg, ami 24 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a leggyengébb eredményt. Bajnai Gordon még a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztereként jelölte ki az építőipar támogatását, mint a gazdasági növekedés beindításának legfontosabb eszközét. Ugyanez motiválhatta a parlament által június 22-én (ellenszavazat nélkül) elfogadott Biztos kéz programot, amely október 1-jén lép életbe azzal a céllal, hogy felszámolhassák az építőipart sújtó 100 milliárd forintos körbetartozásokat. Mivel mind a döntően EU-s forrásokra épülő építőipari fejlesztések, mind a Biztos kéz hatásai csak késleltetetten fognak megjelenni, ezek esetében elsősorban a döntéshozatal ténye, mint a már érzékelhető eredmények ismerhetők el. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2009. márciusi prognózisokhoz képest a júniusiak stagnálást mutatnak. A Bajnai-kormány hivatalba lépésekor már nyilvánvaló volt, hogy a reálgazdasági visszaesés Magyarországot is a vártnál jobban sújtja majd. A 2009. márciusban közzétett prognózisok még 4,5, a júniusiak már 6,5 százalékpontos recessziót mutatnak Bajnai Gordon legújabb célszáma szerint pedig eredménynek tekintendő, ha 7 százalék alatt marad a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy a kabinet gazdaságpolitikája az első száz napban is recessziós pályán mozgott. Az MNB májusi prognózisából kiderül: még a 2010-es év is nettó visszaesést jelent majd. A Bajnai-kormány első három hónapjának gazdaságélénkítő intézkedései mérlegelésének tehát figyelembe kell venni azok késleltetett hatását valamint azt is, hogy ezek nagymértékében függnek a világgazdasági környezettől. Egy elhúzódó globális recesszió vagy egy visszafogott léptékű konjunktúra azzal a következménnyel járhat, hogy a 100 nap alatt hozott gazdaságélénkítő intézkedések csak további késéssel vagy az eredeti szándékhoz képest minimális hatásossággal érvényesülnek majd. W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

11. OLDAL A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÖSZTÖNZÉSE I. Adóátrendezés 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám 5 százalékpontos járulékcsökkentés, 2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig, 2010-től minden jövedelemre A tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése 2010-től Az adótáblában a sávhatár 1,9 millió forintra emelése Az adóalapnak a bruttó bér új járulékmértékével megnövelt összegére történő emelése 2009. július 1-től az áfa növelése 25%-ra és a jövedéki adó emelése átlagosan 5-6 százalékponttal 2010. január 1-jétől általános értékalapú ingatlanadó bevezetése A rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára történő emelése Az adóparadicsomba menekített jövedelem és a vagyon adóalapba vonása 2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról 2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

12. OLDAL 47. Forrásadó bevezetése a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, valamint a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 48. A vállalkozások különadójának megszüntetése 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 49. Az szja-kedvezmények megszüntetése (a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás kivételével) A kormány 6 különböző szja-kedvezmény, és 7 társaságiadókedvezmény megszüntetéséről döntött Szintén a szociális juttatások csökkentéseként értékelhető az eddig adómentes természetbeni juttatások kedvezményes kulcsúvá tétele 50. Az adóbevallási rendszer egyszerűsítésének folytatása, adóbevallások összevonása A kis- s közepes vállalkozások ezentúl közvetlenül az APEH-nek vallják be és fizetik meg a helyi iparűzési adót, ezért nem szükséges telephelyenként külön bevallást készíteni. 2 II. Az aktivitás és a foglalkoztatás növelése 51. 52. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám A gyermekükkel otthon maradó nők visszatérése a munkaerőpiacra A gyermekgondozási támogatások szabályainak módosítása a gyermeket vállaló nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében A nők munkaerő-piaci visszatérését segítő komplex foglalkoztatási programok célzottabbá W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

13. OLDAL 53. 54. 55. tétele A munkajogi szabályozási rendszer rugalmasabbá tétele Az idősebb korosztály aktivitásának növelése A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának folytatása Az idősebb munkavállalók foglalkoztatására irányuló támogatások megerősítése III. Gazdasági versenyképesség erősítése 56. 57. 58. 59. 60. 61. a kormányprogram ígérete elfogadott intézkedés tervezett intézkedés pontszám 1. Ágazati stratégiák kidolgozása: Járműipar Változtatások a célorientált szakképzés és műszaki felsőoktatás javítása érdekében A magyar beszállítói ipar képességeinek fokozása A szakemberek szakmában tartása érdekében átmeneti intézkedések kezdeményezése Javaslat annak érdekében, hogy a befektető a lehető legtöbb, közvetlen segítséget kapja a beruházásához kapcsolódó ügyek inté- zése során Logisztika Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 13. pontja jogszabályi javasla- A nemzeti vámstratégia intézkedéseinek folytatása - tot helyez kilátásba a 1 közösségi vámjogtörvény módosításáról A közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósítása és folytatása W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

14. OLDAL 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. Logisztikai kereskedelemfejlesztési program kidolgozása Gyógyszeripar/biotechnológia A gyógyszeripari kutatásfejlesztés támogatása a klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása révén A gyógyszeripar számára szükséges speciális szakmai tudással rendelkező munkaerő utánpótlásának biztosítása A piaci szereplők bevonása a gyógyszer-felhasználási szabályozási rendszer átalakításába Infokommunikációs technológiák Az informatikai szakemberhiány leküzdése a képzés súlyának növelésével és új képzési programok indításával Az informatikai kutatásfejlesztés ösztönzése Az informatikai beruházások ösztönzése A kutatás-fejlesztési pályázatok kifizetéseinek gyorsítása A kutatói munkahelyek megőrzésének és fejlesztésének támogatása Építőipar 1800 milliárd forint értékű építőipari beruházás-élénkítő csomag elindítésa 2009. április 1-jétől késedelmi alap bevezetése minden állami beszerzésnél Egyszerűbb, olcsóbb, minőségi építésügyi igazgatás létrehozása Szakképzett építőipari munkaerő biztosítása 75. Tartozási lánc visszaszorítása 76. Az építőipari vállalkozások lét- W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

15. OLDAL 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. rehozása szakmai és adminisztrációs feltételeinek felülvizsgálata Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása Iparági együttműködés (klaszteresedés) elősegítése Gyógy- és termálvízkincsünk turisztikai hasznosításához szükséges infrastruktúra fejlesztése, egészségturizmus színvonalának emelése, diverzifikálása, döntően uniós források bevonásával A hivatásturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztése Intenzív és hatékony turisztikai marketingtevékenység belföldön és külföldön, a piaci szereplők erőteljesebb bevonásával A turizmus intézményrendszerének korszerűsítése Az agrárberuházások ösztönzése és segítése Az agrár-vidékfejlesztés területén foglalkoztatottak nagyobb mértékű bekapcsolása a szezonális foglalkoztatásba és a közmunkaprogramba az Út a Munkához program esetleges kiterjesztésével Vidék- és agráralapú munkahelyteremtés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon keresztül 2009. évi LVII. Törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról Turizmus Agrárium W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

16. OLDAL 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. A feladatok összehangolására egy koordináló szerepet betöltő programiroda létrehozása 2. Beruházás-élénkítő és exportösztönző intézkedések Beruházásbarát Településekért Program végrehajtása Beruházásösztönző támogatási rendszer átalakítása Beszállítókat támogató programok továbbfejlesztése Ágazati alapú ügyfélmenedzsment 3. Az adminisztratív terhek csökkentése és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése 2009. évi LVI. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról Új közigazgatási eljárási szabályok bevezetése szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 10. pont- Egyszerű, elektronikus bejelentési rendszer bevezetése az - ja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba az egyéni vállalkozók számára 1 egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről Az állami működés alapjául szolgáló nyilvántartások megújítása A Bajnai-kormány hivatalba lépését megelőző Az újszülöttek és szüleik személyi okmányainak automatikus intézkedés: 2008. évi CXIII. Törvény a külföldre utazásról szóló 1998. biztosítása - 1 évi XII. törvény és a W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

17. OLDAL külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról 95. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése 96. 2009. évi L. törvény a A fizetési meghagyásos eljárás fizetési meghagyásos elektronikussá tétele eljárásról 97. Az Országgyűlés 2009. 2009. évi LXVIII. törvény őszi ülésszakára vonatkozó törvényalko- a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a pol- A gazdasági társaságok közötti tási program 9. pontja perek szabályainak megújítása jogszabályi javaslatot gári perrendtartásról helyez kilátásba a szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Polgári Törvénykönyv módosításáról 2 83/2009. (IV. 10.) Korm. Rendelet a King s City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község 98. A nagy értékű magánberuházások eljárásainak gyorsítása ló nagyberuházással külterületen megvalósu- összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A beruházások mezőgazdasági 99. területeinek kivonásának és az ingatlan-nyilvántartások újraszabályozása 100. A mezőgazdasági szállítás, szállítmányozás szabályainak áttekintése 4. A humán- és reálgazdasági infrastruktúra fejlesztése A közösségi közlekedés hatékonyságának javítása Regionális alapon működő integrált 101. közlekedései rendszer kon- cepciójának kialakítása 102. A MÁV-csoport működésének A Bajnai-kabinet döntött - 0 W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

18. OLDAL hatékonyabbá tétele a MÁV támogatásának 40 milliárd forintos csökkentéséről, melynek hatékonyságnövelő hatását azonban nem konkretizálta Infrastrukturális fejlesztések folytatása Hét új országos főútszakasz átadása mellett több mint 400 103. kilométer közúti projekt elindítása és további 900 kilométer új, illetve felújított alacsonyabb rendű útszakasz átadása 104. 170 kilométer vasúti fejlesztés 105. A használatarányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetésének megkezdése A szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatási rendszer modernizációja A szakképzés fejlesztése a versenyképesség 106. növelése érdeké- ben 107. A felnőttképzés fejlesztése a munkahelyek megőrzéséért 108. A felsőoktatási intézményrendszer modernizációja Energiabiztonság és -hatékonyság Magyarország megkezdte a tárgyalásokat a Nabucco-konzorciummal a gázvezeték megépítésének gyakorlati megvalósításáról. Nemzetközi összefogás megerősítése Javasolta, hogy 109. az energiabiztonság érde- a vállalkozásnak legyen kében (Horvátország, Szlovákia, egy magas szintű politikai Románia partnerségével) testülete, amelyben a részt vevő országok vezető politikusai követnék nyomon a vezeték megvalósulásának folyamatát. 110. A lakásfelújítási, korszerűsítési program folytatása és bővítése W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

19. OLDAL 111. 112. 113. 114. Program a leghátrányosabb helyzetű kistérségekért és társadalmi csoportokért Elkülönített források biztosítása mind a 33 kistérség számára A kistérségeken belüli különbségek csökkentése A Szociális és Munkaügyi Minisztérium célirányos forrásainak A hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten a romák és szegénységben élő gyermekek helyzeté- áprilisi csökkentésével a kabinet csökkentette a nek javítása roma tehetséggondozó - 0 programok támogatását Piacképes munkahelyek teremtése 152 pontból összesen 37 pont (24%) W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

20. OLDAL 4. A bizalom helyreállítása A bizalom helyreállításával a kormányprogram 21 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 42 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 17-et szerzett meg, ami 40 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a második leggyengébb eredményt. A bizalom helyreállítása a kormány legkevésbé megfogható vállalása volt. A nemzetközi bizalom egy lehetséges mércéjét jelentheti a nemzeti valuta árfolyamának stabilitása. A forint a miniszterelnök-váltást megelőző időszakban többször is rekordmélységbe süllyedt az euróval szemben, míg a Bajnai-kormány századik napjára tartósan visszaállni látszik az elmúlt években megszokott árfolyam. Nem véletlen, hogy a kormányfő megszólalásaiban igyekszik a forint stabilitását a kabinet munkájának sikereként feltüntetni. Kettős kommunikációra utal azonban, hogy míg a szokatlanul magas árfolyamot korábban felelősségén kívülre utalta a kormány, a stabil valutaértékében már saját tevékenységének igazolását látja. Szintén a nemzetközi bizalom visszaszerzésének ambíciója állhatott a mögött, hogy a kormány cselekvési tervében külön fejezetett kapott a korrupció elleni harc. Ebben azonban nem tapasztalható jelentős előrelépés. A Transparency International a Bajnai-kormány első száz napja alatt publikálta Globális Korrupciós Barométerét, melyben Magyarország idén először szerepelt. A felmérés kiemeli a korrupció visszaszorításához szükséges jogszabályi környezet hiányosságait. 70 60 59 60 63 a kormány a ciklus végéig maradjon 50 40 30 36 32 30 előrehozott választásokra van szükség 20 10 5 8 NT/NV 0 7 április május június 1. ábra: A kormány támogatottsága W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823

21. OLDAL A lakossági bizalmat elsősorban az adóterhek részleges átrendezésével próbálta visszanyerni a kabinet. Az szja kulcsát csökkentették, az adójóváírás összegét emelték, s immár jóval nagyobb jövedelemhatárig engedik igénybe venni, valamint az alsó sávhatárt is a mainál lényegesen magasabban húzták meg. A kiszámíthatóság üzenetével próbálkozva, törvénybe iktatták a 2011-es szja-táblát is, bár a megbízatását hangsúlyozottan egy évre vállaló kabinettől ez ellentmondásos lépésnek tűnhet. A gazdasági válsággal párhuzamos társadalmi feszültségeket bizonyítja, hogy a lakossági bizalmat a Bajnai-kormány csak részben adógesztusokkal és kommunikációval, s legalább ennyire közbiztonsági intézkedésekkel próbálta viszszaszerezni. A közbizalom erősítésének másik eszköze a közrendi kérdésekben való, a korábbinál aktívabb kormányzati fellépés volt. A büntető törvénykönyv mostantól súlyosabb büntetéseket és kevesebb kedvezményt helyez kilátásba a felfegyverzett elkövetők, valamint a súlyos, a fegyveres és az erőszakos bűncselekmények elkövetői számára. Új büntetőjogi kategória is született: a többszörös visszaeső erőszakos bűnözők különösen szigorú elbírálásra számíthatnak. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői az eddigi 15 helyett 20 év határozott idejű fegyházbüntetést kaphatnak. Gyorsabbak lesznek az eljárások a lefoglalt javak visszaadása valamint a kártérítés terén. A szakpolitikai megközelítésben nehezen támadható újítások kapcsán nem is az a kérdés, hogy szükség volt-e rájuk, mint inkább az, hogy a társadalmi többség hitelt ad-e a kormány igyekezetének hét év után. 70 60 63 61 50 50 40 30 20 29 21 24 23 alkalmas nem alkalmas NT/NV 10 13 16 0 április május június 2. ábra: Bajnai támogatottságának változása (áprilistól júniusig) W W W. N E Z O P O N T I N T E Z E T. H U T E L : + 3 6-1 69-1 8 4 3 F A X : + 3 6-1 - 301-0823