Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008. Készítette: Paróczai Csaba közoktatási szakértő igazolvány száma:011583-02 E U R O N T a n á c s a d ó é s S z o l g á l t a t ó K f t Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2
Tartalomjegyzék A kapcsolódó jogszabályok jegyzéke... 5 Bevezetés... 7 A közoktatás esélyegyenlősége... 8 Hejőbába és Nemesbikk bemutatása... 8 Demográfiai adatok... 9 Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer... 12 I. Helyzetelemzés... 15 1.) A településen élők számára elérhető közszolgáltatások... 15 2.) A mikrotársulás településein élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata.... 19 3.) A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata... 23 Feladatellátási helyenként mindez... 24 Az óvodai csoportok összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata intézményi bontásban feladatellátási helyenként... 25 4. ) Az oktatás hatékonyságára vonatkozó adatok vizsgálata.... 30 5. ) Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata települési viszonylatban... 35 Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben... 35 6.) A település intézményei számára biztosított források vizsgálata... 39 II. Az intézkedési terv célja... 43 III. Kötelezettségek és felelősség... 44 IV. Akcióterv... 45 Beavatkozások... 45 Rövidtávú feladatok:... 45 Középtávú feladatok:... 46 Hosszú távú feladatok:... 46 V. Megvalósítás... 47 Fenntartói megvalósítás... 47 Alapelvek... 47 Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében végrehajtandó feladatokra vonatkozó konkrét javaslatok... 48 Feladatok ütemezése /Melléklet szerint/... 49 A Program megvalósítása során várható eredmények... 49 VI. Monitoring és nyilvánosság... 51 VII. Konzultáció és visszacsatolás... 52 VIII. Szankcionálás... 53 IX. Dátum... 54 Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 3
Mellékletek Települési adatlap Intézményi adatlapok Feladatütemezés - indikátorok Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 4
A kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése amely kimondja, hogy A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül nyelvtanilag tiltó rendelkezésként került megfogalmazásra, azonban ez a tilalom másik oldalát tekintve mint a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi jog is felfogható. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek 1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63.. (5) lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos 2 emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból 3 és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1 az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; 2 A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek 3 A magyar köznyelv a mozgássérült és a mozgáskorlátozott szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl. szívelégtelenség is. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 5
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 6
Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. Bevezetés A 2007. évet az Európa Tanács az Egyenlő esélyek mindenki számára európai évévé nyilvánította, ezzel külön ráirányítva a figyelmet arra a célkitűzése, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. -a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programmal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Hejőbába és Nemesbikk bemutatása Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 8
Hejőbába és Nemesbikk községeket Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dél-Borsodban, Miskolctól 30 kilométerre délkeletre, Tiszaújvárostól mintegy 16 kilométernyire nyugatra találjuk, Mezőcsát és Tiszaújváros vonzáskörzetének határán, az Alföld peremén. A térség kistelepülései mind országos, mind megyei összehasonlításban a gazdaságilag és infrastruktúrálisan elmaradott térségek közé számítanak. A települések a Tiszaújvárosi Kistérséghez tartoznak, egymástól mért távolságuk mintegy 3 km. A települések gazdasági szerkezetét földrajzi sajátosságaikból következően eredendően a mezőgazdaság jellemzi. A környéken ipari munkahelyet a szocializmus évtizedeiben a kavicsbányák, illetve a leninvárosi - ma tiszaújvárosi - üzemek kínáltak. Kissé távolabb, de még elérhető közelségben a miskolci kohászat, a gépgyár adott munkát. A borsodi nehézipar visszaesése miatt azonban ennek jelentősége csökken, kiváltva a szakmunkás réteg munkanélküliségét, s az ezzel együtt járó egzisztenciális hanyatlást. Nemcsak a helyi gazdaság állapotára utal az a tény, hogy a munkanélküliek több mint kétharmada középfokú vagy szakmunkás végzettségű, és majdnem fele-fele a férfi-nő arány. Nagyobb ipari vállalkozás a községekben nem található. A szolgáltató szektor a helyi lakosság mindennapos szükségleteit elégíti ki. Legnagyobb munkaadók az önkormányzatok. Demográfiai adatok 2005 Természetes Belföldi Lakónépesség Település Élveszületés Halálozás szaporodás, vándorlási az év végén fogyás (-) különbözet Hejőbába 1 986 24 60-36 4 2006 Természetes Belföldi Lakónépesség Település Élveszületés Halálozás szaporodás, vándorlási az év végén fogyás (-) különbözet Hejőbába 1 982 19 59-40 33 2008. január Hejőbába Nemesbikk Lakónépesség száma Hb. 2018 Nb. 1051 Állandó népesség száma 1966 1046 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 62 27 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 58 41 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 188 113 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 96 54 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) +80 +84 Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 9
A népesség mobilitása, migráció Bevándorlás Hb. Nb. Közeli településekről 3 3 Közeli városból 2 3 Távolabbi településekről 1 3 Távolabbi városokból 1 1 Megyeszékhelyről 2 1 Budapestről 1 1 Külföldről 1 1 Elvándorlás Közeli településekről Hb. Nb. Közeli településekre 3 3 Közeli városba 2 4 Távolabbi településekre 1 1 Távolabbi városokba 1 1 Megyeszékhelyre 2 2 Budapestre 1 2 Külföldre 1 1 (1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző) A népesség utánpótlás vizsgálata a szociális és közoktatási intézmények kapacitástervezéséhez szükséges. A kapott adatokból az olvasható ki, hogy a településen a népességfogyási és népességgyarapodási folyamatok egymással párhuzamosan tapasztalhatóak. A 0-18 éves korosztály létszáma 404 fő, mely a lakónépesség 20 %-a. Egy-egy évben átlagosan 19 és 30 közötti a született gyermekek száma. Az adatok összevetéséből az utóbbi években születésszám csökkenés látható. A népességgyarapodás forrása a táblázatokból kiolvashatóan a beköltözés. A migrációs folyamatok általában egyensúlyban vannak, átlag 5-10 fő közöttiek 4, a 2006. évi nagyobb beköltözési arány egyedi esetnek számít. Ez az oka, hogy bár a születések száma csökken (24 fő - 19 fő), a 0-5 éves korosztály létszáma évfolyamonként 30 fő körül stabilizálódik, és a 6-14 éves korosztály évfolyamonkénti 23,5 átlagát 22 %-kal haladja meg. Bár az elvándorlók abszolút száma a táblázatokból nem olvasható ki (vélhetően nem túl nagy), az viszont igen, hogy az elvándorlás elsősorban a közelebbi településekre irányul, miként a bevándorlás forrásai is ezek. A gazdasági szerkezetből következően a munkalehetőségek száma korlátozott, a jövedelmek viszonylag alacsonyak. Mindez elsősorban a valamilyen szakképzettséggel rendelkező, munkából megélni vágyókat ösztönzi az elvándorlásra. Itt is jellemző, hogy a felsőfokú tanulmányokat végző fiatalok nem térnek vissza. 4 Hejőbába jegyzőjének szóbeli közlése alapján. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 10
Szociális helyzet a településen Hejőbába Nemesbikk Összesen Összesen Munkanélküliek száma a településen 140 72 Ebből tartósan munkanélküli 75 72 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 66 57 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 83 64 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 191 124 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 122 45 halmozottan hátrányos helyzetükről ebből Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 69 79* * Saját számítás Gazdasági aktivitás (a 2001.évi népszámlálás adatai) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem Település Összesen népesség aktív népesség Hejőbába 608 1 326 1 934 Hátrányos helyzetű gyerekek, etnikai viszonyok A szociális helyzet adattábláit vizsgálva szembetűnő, hogy nagyon magas a gyermekek között a gyermekvédelmi kedvezményezettek aránya. Abszolút számuk 315 fő. Ha mindezt összevetjük a 3-18 éves korosztály létszámával (550 fő), akkor megállapíthatjuk, hogy a közoktatásban jelenlévő gyermekek 57 %-a hátrányos helyzetű, ami az országos átlagot jóval meghaladja. Ezen belül kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. Települési szinten Hejőbábán 122 fő, a hátrányos helyzetűek 63 %-a, azaz közel kétharmada tartozik ebbe a körbe. Nemesbikken ez az arány 36 %. A két település adatait összevetve megállapítható, hogy Nemesbikken a település lélekszámához viszonyítva magasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek aránya, de ezen belül sokkal kisebb a halmozottan hátrányos helyzetűeké. Feltűnően sok Hejőbábához viszonyítva azok száma, akik nem nyilatkoztak. Ez a tény utalhat a feltárás hiányosságaira. Szükséges lenne az érintetti kör teljes felmérése ebből a szempontból. A két település eltérő gazdasági lehetőségeire utal az a tény, hogy míg egyéni szinten közel azonos a munkanélküliek aránya, addig jóval magasabb a rendszeres szociális segélyezetteké Nemesbikken. Megállapítható, hogy a település népesség-utánpótlásában a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakképzetlen munkanélküli csoportok játsszák a főszerepet. Mindebből következően a közoktatási intézményekre óriási feladat hárul, hogy lehetőséget teremtsenek ezeknek a gyerekeknek az őket születésüktől kísérő szociokulturális hátrányok leküzdésére. A mikrotársulás területén külterületen élők nincsenek. A településeken ugyanakkor népes cigány kisebbség él. Etnikailag szegregált lakókörnyezet nem található. A Hejőbába és Nemesbikk között fekvő közigazgatásilag Nemesbikkhez tartozó ún. Tatárdombon viszont az utóbbi években az önkormányzat akarata ellenére elindult egyfajta szegregációs folyamat, a Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 11
településrészen a roma lakosság aránya dinamikusan nő. Ezen túl egyes utcarészeken a roma népesség aránya ugyan magasabb, de zömében a többségi lakosság között élnek. Hejőbábán előfordul a vegyes házasság is. 5 Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok nem álltak rendelkezésre, s az etnikai identitás amúgy is bevalláson alapul, de helyi becslés szerint a cigány etnikum aránya az összlakosságon belül kb. 20-25 %, tehát az országos átlagot meghaladó. A mikrotársulás területén élő roma lakosság inkább magyar identitású. Erre utal az a tény is, hogy a törvényi lehetőség ellenére a cigány kisebbségi önkormányzat az érdektelenség miatt nem alakult meg. 2004-ben a hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulói közül 89, az óvodai létszámból 21 fő volt roma származású. 6 Az arány az iskolások között 38%, az óvodában 36 % volt 2004- ben, és folyamatos növekedést mutat. A roma tanulók száma 2008-ban a hejőbábai iskolában, óvodában együttesen 112 fő, ami az iskola viszonylatában 40 %-os, az óvoda viszonylatában pedig 36 %-os arányt képvisel. A nemesbikki iskolában és óvodában a roma származású tanulók létszáma 29 fő, ami az iskola viszonylatában 36 %-os, az óvoda viszonylatában 32 %- os arányt képvisel. 2008-ban a roma tanulók száma 102 fő, tehát a stagnáló népességszámmal párhuzamosan végbemegy a települések lakosságának etnikai átrendeződése. Ezzel együtt külön problémát jelent annak a veszélye, hogy etnikai alapon vagy származástól függetlenül néhány család a többségi társadalom normáitól eltérő életmódot folytatva szegregált lakókörnyezetet alakít ki. A gyerekek számára az ilyen környezet automatikusan együtt jár a halmozottan hátrányos helyzettel. Ez a probléma kizárólag a Nemesbikkhez tartozó Tatárdomb nevű településrészre jellemző. Hejőbába község területén nincs szegregált lakókörnyezet. Esélyegyenlőségi szempontból tekintve ez a jelenség káros, mert tartósítja a hátrányos helyzetet, gátolja a szocializációt, a társadalmi kompetenciák kialakulását, s gyakorlatilag ellehetetleníti a társadalmi felemelkedést. Ebből adódóan kiemelkedő jelentőségű a közoktatási intézményrendszer kialakításának szerepe, mely adekvát pedagógiai programmal, helyesen értelmezett integrációval a szociális gátakat, ha el nem is tudja tüntetni, de csökkenti méretüket, ezzel teremtve esélyt. A következő évek feladata lesz, hogy az önkormányzat az amúgy is akarata ellenére létrejött szegregációs folyamat további terjedését megakadályozza. Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer Hejőbába és Nemesbikk 2007-ben alakított intézményfenntartó mikrotársulást. Addig a két szomszédos település önállóan biztosította a kötelező feladatok ellátását, annyi együttműködéssel, hogy Nemesbikken az óvoda mellett csak alsó tagozat működött. A 2007/2008. tanévtől működik a mikrotársulás többcélú közös igazgatású közoktatási intézménye Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda néven, mely magába foglalja a korábbi ugyanilyen nevű hejőbábai intézményt, valamint a nemesbikki Móra Ferenc Általános Iskolát és Napköziotthonos Óvodát. A mikrotérséget alkotó két település teljes területe közoktatási szempontból egy körzetnek számít. Jelenleg az infrastrukturális és humánerőforrás kapacitások biztosítják a megfelelő szintű feladatellátást. Erről az oldalról a rendszert fenyegető veszély nem érzékelhető. Feladatszervezési hiányosság, hogy egyelőre közoktatási intézkedési tervvel és minőségirányítási programmal a mikrotársulás nem rendelkezik. 5 Az iskola igazgatójának szóbeli közlése. 6 Forrás: Pedagógiai Program Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 12
2007. szeptember 1-től az intézményi struktúra a következő: Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Székhely: 3593 Hejőbába, Fő út 15. Óvodai nevelés Napköziotthonos Óvoda és Községi Konyha 3593 Hejőbába, Iskola utca 9. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 20. Alapfokú oktatás Székhelyen, illetve Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája feladatellátási helyen 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16. Mindebből láthatóan a pedagógiai munka szempontjából számottevő szervezési gondok forrása az intézmény széttagoltsága. A 4 épületben dolgozók közötti kommunikáció megszervezése, a korábbi részben önálló nevelőtestületek egységes működésének kialakítása fontos feladata az intézményvezetésnek. Az iskola Pedagógiai Programjának lényege az alábbiakban foglalható össze Gyermekközpontú iskolai tevékenységünk minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja. Ennek fontos összetevői: - az alapvető készségek biztos kialakítása - a képességek fejlesztése - a tehetséggondozás - a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások, integráció - felkészítés az önálló (öntevékeny) ismeretszerzésre. (forrás: pedagógiai program) A dokumentummal igazolhatóan mind a fenntartók, mind az intézmény tudatában van a mikrotérség szociális és szociokulturális sajátosságainak és erre igyekszik megfelelő intézményi struktúrát és pedagógiai programot kialakítani. A közoktatási intézmény a nevelés és oktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében el kell, hogy készítse intézményi szintű esélyegyenlőségi szabályzatát. A közoktatási intézkedési tervet a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat 2008. december 31-ig felülvizsgálja. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 13
Egyéb intézmények A mikrotérségben középiskola nem működik. A továbbtanulni vágyók Mezőcsát, Tiszaújváros, illetve Miskolc középfokú intézményeiben folytathatják tanulmányaikat. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 14
I. Helyzetelemzés 1.) A településen élők számára elérhető közszolgáltatások Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Más településen, Havonta hány Közszolgáltatások éspedig... (km) alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X X Általános iskolai oktatás 1-4. X X Általános iskolai oktatás 5-8. X Hejőbába (3 km) Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Hejőbába Nemesbikk Részben megoldott Társastánc X Tiszaújváros (15 km) Zene, egyéb 1 fő/ 20 alkalom (társastánc) KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X X Miskolc (35 km) Miskolc (35 km) Tiszaújváros (15 km) 1 fő/havonta 8 alkalom A szolgáltatás ellátatlan 1 fő/ évente 1 X alkalom X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti Hb. Nb. Hb Nb szolgáltatás X X Bölcsőde X Családi napközi X X Iskolai napközi X X Házi gyermekfelügyelet X X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X X Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 15
Összegzés A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok hiánytalanul ellátottak, a gyermekjóléti alapellátás viszont hiányos, illetve nincs családok átmeneti otthona. A bölcsőde, a családi napközi amellett, hogy lehetővé teszi a szülő foglalkoztatását, a gyermek számára is fontos, hiszen a halmozottan hátrányos családokba születő gyermek korai szocializációját is elősegíti. Első lépésként fel kellene mérni az igényeket. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 16
Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett Önkormányzat formában non saját profit, civil, fenntartású egyházi intézménye szervezet, vagy Intézményfenntartó vagy gazdasági gazdasági Közszolgáltatások társasága társaság társulás Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú művészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés X X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Iskolai napközi X X Többcélú Társulás X X Megyei önkormányzat Egyéb X X Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. Összegzés Az intézményfenntartó mikrotársulást alkotó települések törvényben előírt feladataikat saját fenntartású intézményével látják el, a szakszolgálati feladatok teljes körű ellátásába a kistérség és a megyeszékhely által fenntartott intézmények segítenek be. Az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátását civil humánszolgáltató (magániskola) helyi tanszakai jelentik. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
2.) A mikrotársulás településein élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. (Hejőbába Hb; Nemesbikk Nb) Óvodai ellátás Óvodai intézmények száma 1 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai Hb 75 neveléssel együtt) Nb 50 Óvodába beíratott gyermekek száma Hb 73 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Nb34 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek Hb 30 száma Nb21 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű Hb 17 gyermekek száma Nb 12 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 2 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) n.a. Hb 3 Nb 2 Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 19
Általános iskola Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma Hb 1 (gyógypedagógiai oktatással együtt) Nb 1 Általános iskolai osztálytermek száma Hb 11 (gyógypedagógiai oktatással együtt) Nb 4 Az általános iskolai osztályok száma Hb 10 (gyógypedagógiai oktatással együtt) Nb 3 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai Hb 213 oktatással és magántanulókkal együtt) Nb 47 Általános iskolai magántanulók száma n.a. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók Hb 6 száma Nb 1 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) n.a. Hb 103 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Nb 33 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai Hb 60 tanulók száma Nb 17 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok Hb 22 tanulóival együtt) Nb 12 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Hb 24 A napközis tanulók száma az általános iskolákban Hb 29 (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Nb 25 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma Hb 3 Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 20
Eljárók, bejárók, utazási feltételek A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró ebből ebből települések nevei: Összesen: Hb 73 Nb 34 HH / HHH Hb 30/17 Nb 21/12 ebből ebből Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró ebből települések nevei: Hb 72 Nb 47 Hb 38/20 Nb 33/17 Felső tagozatos (5-8.) helyben Hb 141 65/40 más településre eljáró ebből ebből települések nevei: Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 21
A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban ebből ebből ebből Összesen : HH / HHH Óvodába jár Hb 73 Nb 34 Hb 30/17 Nb 21/12 más településről bejáró Hb 3 2/2 tömegközlekedéssel Hb 2 2/2 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Hb 1 Alsó tagozatos (1-4.) Hb 72 Nb 47 Hb 38/20 Nb 33/17 más településről bejáró 1 tömegközlekedéssel 1 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) Hb 141 65/40 ebből ebből ebből más településről bejáró 46 24/15 tömegközlekedéssel 46 24/15 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) ebből Összegzés Az óvoda vonatkozásában megállapítható, hogy a közölt adatok alapján az intézmény elégséges számú férőhellyel rendelkezik, kapacitás kihasználtsága 97 %-os. Az önkormányzati adatok szerint mindössze két be nem íratott 3 éves korú gyermek van, ami jónak mondható, de természetesen törekedni kell arra, hogy ezek a gyermekek is minél hamarabb hozzájussanak az óvodai ellátáshoz, kiváltképp, hogy az adatok tanúsága szerint mind a kettő halmozottan hátrányos helyzetű családban él. Az eljáró-bejáró adatokat tartalmazó táblázatból megállapítható, hogy a rendszeres mozgást a mikrotársulást alkotó két település között a felső tagozatos nemesbikki gyermekek utaztatása jelenti. Más településről való bejárás nem jellemző, a hejőbábai óvodai tagintézmény 3 gyermeket fogad harmadik településről, az iskola összesen egyet. A két település között a gyermekek utaztatását a területileg illetékes Volán társasággal oldják meg. Feladatként jelentkezik ezen a téren a 3. életévüket betöltő gyermekek bevonása az óvodáztatásba, ennek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Megfontolásra méltó lenne egyfajta óvoda előkészítő klubot működtetni, melynek keretében bizonyos időközönként várnák a 3 év alatti gyermekeket és szüleiket, ezzel is elősegítve a minél előbbi óvodáztatás megkezdését. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 22
3.) A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint OM azonosít ó intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat 029072 Összese n HH / HHH SNI Összese n HH / HHH Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 367 187/106 7 260 136/77 7 SNI Összese n HH / HHH SNI Összese n HH / HHH Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 23
Feladatellátási helyenként mindez Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Fő utca 15. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16. Napköziotthonos Óvoda és Községi Konyha 3593 Hejőbába, Iskola utca 9 Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 20. Funkció Székhely Általános iskolai oktatásnevelés Tagiskola Általános iskolai oktatásnevelés Óvodai nevelés telephely Óvodai nevelés tagóvoda, telephely Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók száma 18 fő 213 fő 103/60 6 fő 5 fő 47 fő 33/17 1 fő 5 fő 73 30/17 0 3 fő 34 21/12 0 Mind az óvodáztatást, mind az általános iskolai oktatást tekintve a korábban már említett magas HH és HHH arány szembetűnik. Összevetve a két települést látható, hogy Nemesbikken magasabb a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Óvodában 40-61 %, iskolában 48-70 % Hejőbába és Nemesbikk között az arány. Ha csak az arányokat nézzük, a 4 feladatellátási hely közötti eloszlás nem kiegyenlített, de figyelembe véve, hogy lényegében két különböző településről van szó, és a nemesbikki gyermekek helybeni nevelése az óvodában, és oktatása az alsó tagozaton kiemelkedő fontosságú, nem lenne célszerű, és nem is lenne igazán megvalósítható, hogy pusztán az arányok kedvezőbbé tétele érdekében a kiegyenlítést a gyermekek utaztatásával, összekeverésével oldanák meg. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 24
Az óvodai csoportok összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata intézményi bontásban feladatellátási helyenként Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Iskola utca 9.sz. óvodai csoport (foka és neve) gyermeklétszám a csoportban Összesen HH / HHH SNI Kis csoport 14+9=23 12/6 0 Nagy csoport 13+12=25 10/8 0 Vegyes csoport 19+6=25 8/3 0 Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3593 Nemesbikk, Alkotmány tér 20. óvodai csoport (foka és neve) gyermeklétszám a csoportban Összesen HH / HHH SNI Kis csoport 16 10/5 0 Vegyes csoport 18 11/7 0 Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 25
Összegzés Az óvodai nevelés 2 feladatellátási helyen történik összesen 5 csoportban. Vegyes csoport mindkét telephelyen megtalálható. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az intézményegységekben kiegyenlített, szegregáló gyakorlatot nem folytatnak. Az iskolai adatokkal összehasonlítva a sajátos nevelési igényű gyermekek nem találhatók az óvodában. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szakértői bizottság 6 éves életkor alatt csak különleges esetben ad ki a sajátos nevelési igényről szakértői véleményt. A problémagyanús gyermekek vizsgálata az óvodába lépéssel megkezdődik. Általános iskolai oktatás Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszá m az évfolyamon tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Összesen HH / HHH SNI 1.évf. 34 34 24/12 0 2.évf. 32 32 20/10 1 3.évf. 25 25 14/9 0 4.évf. 28 28 13/6 0 5.évf. 47 47 22/14 1 6.évf. 37 37 17/10 2 7.évf. 33 33 16/10 2 8.évf. 24 24 10/6 1 Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás HH / Összesen SNI HHH Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 26
Gyógypedagógiai oktatás ebből SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb, autizmus A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 6 fő 1 fő 7 fő Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 27
Feladatellátási hely (telephelyi) bontásban 1. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Fő utca 15.sz. Osztály (évf. és betűjele) tanulólétszám az osztályban Normál (általános) tanterv Összesen HH / HHH SNI 1 22 11/6 X 2 17 11/6 X 3 14 7/5 X 4 19 6/3 X 5.a 24 8/6 1 X 5.b. 23 14/8 X 6.a. 19 11/5 2 X 6.b. 18 6/5 X 7 33 15/10 2 X 8 24 10/6 1 X Osztályszervezés módja (jelölje X-szel) Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógia i tagozat 2. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk Alkotmány tér 16.sz. Osztály (évf. és betűjele) tanulólétszám az osztályban Osztályszervezés (jelölje X-szel) Normál (általános) tanterv Összesen HH / HHH SNI 1 12 10/6 0 X 2 15 9/4 1 X 3-4 11+9 14/7 0 X Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógia i tagozat Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 28
Összegzés Az általános iskolai oktatás a hejőbábai székhelyen és a nemesbikki telephelyen történik. Ez utóbbiban csak alsó tagozat működik. A mikrotársulás két települése közötti feladatmegosztás ezen módja hosszú múltra tekinthet vissza. Az egységes intézmény megalakítása előtt a két település korábban is így oldotta meg a kötelező feladat ellátását. 2007. szeptember 1-től annyi változás történt, hogy a korábban önálló nemesbikki óvoda is az intézmény része lett. Az egyes évfolyamokat vizsgálva az osztálylétszámok igen eltérően alakulnak. Vannak kimondottan nagy létszámú osztályok, de vannak az átlaglétszám 75 %-át el nem érőek is. Kiemelkedően nagy létszámú az 5. és 6. évfolyam, ahol két párhuzamos osztály is működik, részben ehhez hasonló a 7. évfolyam (33 fő), ugyanakkor a születésszám évek óta tartó folyamatos csökkenését mutatja, hogy az alsó évfolyamok létszáma már jóval alacsonyabb, s a nemesbikki Móra Ferenc Tagiskolában a 3-4. évfolyamot össze is kellett vonni emiatt. Az összevont osztály pontosan a közoktatási törvényben megállapított átlaglétszámmal működik. A viszonylag alacsony osztálylétszámok ugyanakkor nagyobb teret engednek a felzárkóztatásra, egyéni fejlesztésre. A gyógypedagógiai fejlesztést integráltan szervezték meg. Az SNI gyermekek létszáma nem magas (7 fő, kevesebb mint 3 %), főként részképesség zavar miatt kapják a speciális felkészítést. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 29
4. ) Az oktatás hatékonyságára vonatkozó adatok vizsgálata. Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében Magántanulók aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 0,85 HHH:3 fő 0 0 0 0 2004/2005 0,88 HHH: 1 fő 0 0 0 0 2005/2006 0,92 HHH:3,57 0,92 HHH: 1,78 0,45 HHH:1,78 2006/2007 1,38 HHH:5 0 0 1,39 HHH:5 2007/2008 (tervezett) 0,93 HHH:3,33 0 0 0,93 HHH:3,33 2008/2009 (tervezett) 0,93 HHH:3,33 0 0 0,46 HHH:1,6 országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Az évfolyamismétlők aránya az országos átlag alatti, ezen belül a HHH tanulók között sem mondható magasnak. A magántanulók aránya az országos adatok alatti, leginkább 0. Mindezek az adatok az iskola pedagógiai programjának adekvátságát, és megvalósításának eredményességét igazolják. A 250 óránál többet hiányzó tanulókról a 2005/2006. tanévtől állnak rendelkezésre adatok. Ezek viszont, ha nem is sokkal, de meghaladják az országos átlagot. A magas hiányzási arány visszaszorítására beavatkozás tervezése szükséges. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 30
Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlét számon belül HH / HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében Speciális szakiskola (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanuló k köréb en Nem tanult tovább (%) összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 0 0 51 HHH:50 48,57 HHH.50 0 0 0 0 2004/2005 17,64 0 38,23 HHH:12,5 44,11 HHH:87,5 0 0 0 0 2005/2006 HHH: 20 33,33 32 HHH:0 44 HHH:50 0 0 1 HHH: 17 2006/2007 23,53 0 20,59 HHH:7,69 55,88 HHH:92,31 0 0 0 0 2007/2008 (tervezett) 24 0 32 HHH:16,67 44 HHH:83,33 0 0 0 0 2008/2009 (tervezett) 15,15 HHH: 14,29 36,36 0 48,48 HHH:85,71 0 0 0 0 országos átlag 2005/2006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% A továbbtanulási adatok az országos átlag alattiak. A gimnáziumot választók aránya kifejezetten alacsony, a szakközépiskolát választóké valamelyest magasabb, de szintén az országos átlag alatti. Kifejezetten magas a szakiskolát választók aránya, az összes tanuló majdnem fele, de van olyan tanév, amelyben több mint fele ezt az utat választja. Ezen belül látható, hogy a HHH tanulók, amennyiben továbbtanulnak szinte mindannyian ebben a képzési formában vesznek részt. A 2005/2006. tanévben 8. osztályt végzőkre (az osztályismétlők kivételével) már a 18. életév betöltéséig szóló tankötelezettség vonatkozik, így nem is lehet tovább nem tanulót kimutatni. A végzős nyolcadikosok átlag 1 %-a nem tanul tovább (évi 1-3 fő), amely mind számát, mind arányát tekintve nem jelentős. A helyi esélyteremtő pedagógiai kultúrát dicséri, hogy a HH/HHH tanulók továbbtanulását is figyelemmel kísérték. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor arra, hogy a tanulókat a magasabb szintű tudást, így több életesélyt kínáló középiskolák felé irányítsák. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 31
A tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Programok Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi Összlétszámon belül Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül 106/215= 49 HH / HHH tanulók körében 25/66= 37,8 Összlétszámon belül 93/213= 43,7 program 100 100 100 100 Napközi 31/215= 14,4 111/215= 51,6 22/66= 33,3 39/66= 59 Szakkör Iskolai nyári tábor 0 0 Erdei iskola 0 0 54/260= 20,8 54/260= 20,1 HH / HHH tanulók körében HH: 39/103= 37,8 HHH: 21/60=35 HH: 46/136= 33,8 HHH: 32/77= 41,6 HH: 20/136= 14,7 HHH: 10/77=13 Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében A tanórán kívüli programok az esélyteremtés és tehetséggondozás fontos eszközei. Bár az ezeken való részvétel önkéntes, szorgalmazni kell a bevonható tanulók körét a lehetséges maximumra növelni. Iskolai nyári tábort, erdei iskolát nem szerveznek. Megfontolandó, hogy az iskola hogyan tud a hátrányos helyzetű tanulóknak a szünidő hasznos eltöltésében segíteni. Kisebbségi programban 1996 óta vesznek részt. Az adatokból az derül ki, hogy jelenleg 102 fő a roma tanulók száma (Hejőbába iskolában 85 fő, Nemesbikk tagiskolában 17 fő). Ez az iskolai tanulólétszám 38 %-a. Mivel nem mindannyian hátrányos helyzetűek, így megállapítható, hogy a HH/HHH tanulók között a romák aránya 74 %. A roma származású gyermekek száma az óvodában összesen 39 fő (Hejőbábán 27 fő, Nemesbikken 12 fő). Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 32
Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Programok Összlétszámon belül Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 HH/ HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Útravaló Program 2 fő 2 fő 0 0 4 fő 4/3 fő 5 fő 5/4 fő Arany János Program Tanoda Egyéb Az intézmények az utóbbi években a meglévő lehetőségek közül az Útravaló Programban vettek részt, a 2006/2007. tanév kihagyása után a program újraindulásával sikerült növelni a bevont tanulók számát. Lassú bővítést a következő tanévre is terveznek. A magas HH/HHH és a cigány kisebbségi arány miatt törekedni kell valamennyi lehetőség kihasználására. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 33
Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Országos Iskola Országos Iskola Iskola átlag átlaga átlag átlaga átlaga HH / HHH tanulók átlaga Orszá gos átlag HH / HHH tanulók átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 442 500 469 509 465 HHH:408 512 460 HHH: 410 10. évfolyam 500 Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 421 500 479 HHH: 465 497 460 HHH:430 499 501 452 500 448 505 461 HHH: 407 493 430 HHH:400 412 500 458 HHH: 432 494 430 HHH: 400 500 497 499 A kompetenciamérések tanúsága szerint az intézmények minden vizsgált évben valamennyi mutatója elmarad az országos átlagtól. Szembetűnő, hogy az elmaradás a 8. évfolyamra még fokozódik is. Különösen igaz ez a HHH tanulók eredményeit tekintve. Beavatkozás tervezése a jogszabályokban előírt módon szükséges. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 34
5. ) Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata települési viszonylatban Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1 7 fő+27 21/13 7 fő nyelvi labor 1 160 67/41 6 fő szükségtanterem 0 számítástechnikai szaktanterem 1 213 99/57 6 fő számítógép (min. P4 szintű) 0 0 0 0 ebből internet hozzáféréssel 0 0 0 0 tornaterem 1 213 99/57 6 fő Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Feladatellátási hely (megnevezése) Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Fő utca 15. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16. építés vagy legutóbb i felújítás éve logopédia i foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1988 1 db 1 db nyelv i labor 1994 1 db 0 0 0 szükségtanterem számítástechnikai szaktante rem számítóg ép (min. P4 szintű) 2001 1 db 0 1 db 0 1994 1 db 0 tornater em 1988 1 db 1994 1 db tornaszo ba vízöblítése s WC 1988 4 helyiség 1994 2 helyiség étkez ő vagy ebédl ő Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 35
Napköziotthonos Óvoda és Községi Konyha 3593 Hejőbába, Iskola utca 9 2005 1 db Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 20. 1 db 0 0 2005 1 db 0 0 0 0 2005 1 db tornaszo ba 2005 5 helyiség 1 db Küls ő felújí tás 2006 1 db szükség csoports zoba 0 0 0 1 helyiség 1 db Az infrastrukturális ellátottság területén elmondható, hogy a befogadó épületek fejlesztése, korszerűsítése folyamatos, állapotuk így a pedagógiai munkát jól szolgálja, a tantermek komfortosak, esztétikusak. Egyedül a nemesbikki óvodai feladatellátási helyen van szükségcsoportszoba. A székhelyen tornaterem és is számítástechnika terem rendelkezésre áll, bár a számítástechnikai tanterem hardveroldali fejlesztése előbb-utóbb szükségessé válik. A 2001-ben létesített nyelvi labor lehetőséget kínál a korszerű nyelvoktatás megvalósítására. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 36
Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban nem megfelelő érintett tanulók száma képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy HH / HHH SNI összes tanuló tanulók tanulók kémia 57 26/16 3 Az általános iskolai oktatásban humán-erőforrás hiányáról korlátozott mértékben beszélhetünk. A kémia szak ellátásának hiánya bár az iskolai összóraszámhoz viszonyítva nem számottevő, de az érintett tanulók számára teljes körű. Bár kémia szakos tanárt a kevés tantervi óraszám miatt egy ekkora méretű intézmény nem tud teljes óraszámban foglalkoztatni, törekedni kell rá, hogy óraadó tanár, vagy utazó szakember bevonásával a problémát mielőbb orvosolják. Az óvodai intézmény vonatkozásában teljes a szakember ellátottság. A település szakember-ellátottsága Feladatok Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Hiányok megnevezése Teljesíti Nem teljesíti Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás x Kémia szakos tanár Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás x x Szociális alapellátás x x Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás x Nemesbikken nincs megoldva Gyermekjóléti szakellátás A mikrotársulás által fenntartott intézményben a már említett kémia szakos tanáron kívül más szakember nem hiányzik. Egyebekről nem történt adatszolgáltatás. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 37
Módszertani képzettség az intézményben (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 24 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 0 Kooperativ tanulás; Tevékenységközpontú pedagógiák 27 Projektpedagógia 0 Drámapedagógia 3 Gyógypedagógiai nevelés, oktatás személyi feltételei ebből Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos 1 fő Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít Az adatokból kimutathatóan az intézmény az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a pedagógusok módszertani képzettségének fejlesztésére. A pedagógiai programhoz igazodó képzéseket szinte teljes körűen elvégezték. A kiegészítő képzettségek a felmerülő nevelési problémáknak megfelelő irányúak, adekvátak. A gyógypedagógiai nevelés és oktatás feltételei az igényeknek megfelelőek. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 38