TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 373/2008. (XII. 4.) képviselő-testületi határozattal elfogadva

2 1. Bevezetés A helyzetelemzés számba veszi Jászladány oktatási intézményeinek szakmai és infrastrukturális állapotát. Felméri a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés helyzetét, meglétét, elemzi különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az oktatás minőségi színvonalát és szakmai környezetét. Jászladány Nagyközség Önkormányzata kidolgozza a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét, melyekben összehangolja az önkormányzati intézkedési tervet, az önkormányzati minőségirányítási programot, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működésével kapcsolatos, pedagógiai munkájukat szabályzó dokumentumokkal. A településen működő Móra Ferenc Általános Iskola, Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda intézményeinek összehasonlító elemzését fogja tartalmazni a helyzetelemzés egyik része. Jászladány Nagyközség Önkormányzata a Móra Ferenc Általános Iskolát szeretné fejleszteni a pályázat keretében A település bemutatása Jászladány Nagyközség az Észak-Alföldi régióban helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok Megye észak-nyugati részén, a Jászság nevű kistérség legdélibb területein. Jászladány területe: 9274 ha, népsűrűsége 66,8 fő/km2. A lakosságszám: 6059 fő. A lakosság kormegoszlása szerinti lélekszáma heterogén. Az idősek (60 év felettiek) és a fiatalok (18 év alattiak) száma majdnem megegyező. Jászladány lélekszáma az utóbbi években számottevően nem csökkent, annak ellenére, hogy az éves halálozás rendszeresen meghaladja az éves születések számát. Ebből megállapítható, hogy nagyarányú a beköltözések száma településre, mely főleg az olcsó ingatlanáraknak köszönhető. A 2001 évi népszámláláskor a lakosság közül 10,6 % vallotta magát cigány etnikumúnak (655 fő), amely magas aránynak számít a környező települések között. Kemény István kutatásai óta elfogadott terminológia a szakirodalomban a külvilág által cigánynak tartott népesség fogalma, amely Jászladányon a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal egybehangzó becslések alapján életmód, életvitel, szokások figyelembevételével 1850 fő, a lakosság közel 1/3-a. Jászladány földrajzi fekvéséből adódóan mezőgazdasági jellegű település, az ipari tevékenység csak az utóbbi években indult fejlődésnek a megtelepült kisebb vállalkozásoknak köszönhetően. A település szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége 49%-os, a villany-, víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítettség szintje közel 100%-os, ez 2

3 azonban nem jut el minden háztartásba. Megoldott továbbá a szervezett kommunális szemétszállítás is. Jászladány intézményhálózata jól kiépített. Az oktatási és nevelési intézmények az óvodától az esti gimnáziumig hatékonyan látják el feladatukat. Az egészségügyi alapszolgáltatások biztosítottak, a lakosok egészségügyi ellátását három háziorvos, egy házi-gyermekorvos, két fogszakorvos és három védőnő látja el. A településen működik községi könyvtár és művelődési ház. A 20 férőhelyes bölcsőde is teljes telítettséggel működik. Szociális és gyermekvédelmi szempontból a környező településekhez képest igen jól ellátott a település, valamennyi alapfeladat biztosított. Jászladányban két Idősek Otthona is működik. A 15 fős férőhelyeset Jászladány Nagyközség Önkormányzata tartja fenn, a 140 fős intézményt pedig Jászberény Város. Az Önkormányzat 1990 óta irányítja a település életét. Jogelődje a Nagyközségi Tanács. Az Önkormányzat összesen 216 fő munkavállalót foglalkoztat. A település szervezeti felépítésének középpontjában a Polgármesteri Hivatal áll, amely biztosítja a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, működteti az önkormányzat intézményeit, ellátja a képviselő-testület üléseivel kapcsolatos feladatokat, előkészíti és végrehajtja a testület döntéseit, ezen kívül eleget tesz széles körű államigazgatási feladatainak is. A településüzemeltetéssel és a lakossági szolgáltatásokkal (szemétszállítás, ivóvíz-ellátás, stb.) kapcsolatos feladatokat a Jászladány Nagyközség Üzemeltetési- és Vagyonkezelő Intézmény (NÜVI) végzi. A jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola - melynek fenntartója Jászladány Nagyközség Önkormányzata - két telephelyen működik (Jókai, illetve Baross úti intézmény). A tantestület célja, hogy a tanulók képességét olyan irányban fejlessze, hogy az lehetővé tegye, hogy az egészséges személyiség-fejlesztés figyelembevételével a tanórákon szerzett szilárd ismeretek eszközkénti felhasználásával kialakuljanak az önálló ismeretszerzéshez szükséges ismeretek. 2. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv célja A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a települési közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési 3

4 folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása Törvényi háttér A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen 4

5 a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. 5

6 (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. A fenti törvényi háttér szellemében Jászladány Nagyközség Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével kapcsolatos, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. Jászladány önkormányzata a cigány kisebbségi önkormányzattal közösen a hivatkozott törvényt megelőzően és párhuzamosan is dolgozott az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a nagyközségben, mert a 218/2004. (IX.14.) számú határozatával fogadta el a Jászladányi Cigányság Társadalmi Integrációjának Komplex Programját, közel 80 oldalas helyzetelemzést és cselekvési tervet. Ez az anyag is szükségszerű lépésként fogalmazza meg a Baross úton található iskolaépület felújítását Célok A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése a régi tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. 6

7 A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével kerül megtervezésre Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban; a monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; 7

8 a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit; az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 3. Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett útmutatója és adatlapjai alapján készült Demográfiai adatok A 1. sz. táblázat Jászladány demográfiai helyzetét mutatja be. Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy a nagyközség állandó népesség száma 6059 fő. A településen jelenleg népességcsökkenés nem jellemző. Az általános iskolás korúak száma jelentősen kimagaslik. Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma 5961 fő 6059 fő 232 fő 221 fő 740 fő Állandó népességből a évesek száma 354 fő Állandó népességszám változása (- / +) fő 3.2. Népességvándorlás Az alábbi adatok a település népességének be-, illetve elvándorlásokat mutatják be a településen Bevándorlás 8

9 A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Közeli településekről 3 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 4 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyről 3 Budapestről 4 Külföldről 1 A településre való bevándorlás leginkább a közeli településekről jellemző, majd a fővárosból, illetve távolabbi településekről. A Jászság egyik legjelentősebb települése Jászladány, így ez is hozzájárul népességvonzó képességéhez Elvándorlás A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző A település lakosságának elvándorlása leginkább a közeli településekre, illetve a megyeszékhelyre jellemző. Közeli településekre 4 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 4 Budapestre 2 Külföldre 1 Nem jellemző a település lakóinak külföldre vándorlása Szociális helyzet a településen A településen a munkaképes lakosság 16%-a munkanélküli, ez az országos átlag (6,31%) 2,44 szerese. Jász-Nagykun Szolnok megyében a munkanélküliség 11%-os. A megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre eső GDP alapján a 16. helyen áll. Ezen okokból Jászladányt a 9

10 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé sorolták, mindkét szempontból. Összesen Munkanélküliek száma a településen 547 fő Ebből tartósan munkanélküli 254 fő Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 417 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 417 fő Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 925 fő kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 494 fő halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 431 fő ebből Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 925 fő gyermek után igényelnek, melyből 494 fő azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről, 431 fő azon gyermekek száma, akiknek a szülei nem nyilatkoztak. A hátrányos helyzetről való adatgyűjtés úgy történik, hogy a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője kiküldi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő nyomtatványt a szülőknek, akik ekkor nyilatkoznak iskolai végzettségükről. A nagyközségben sok a nagycsaládos, nem ritka a családonkénti 5-6 gyermek, ahol a szülők nagy százaléka munkanélküli. Ezek a szociálisan veszélyeztetett családok kizárólag a családi pótlékból és az önkormányzattól kapott segélyből tartják fenn magukat. Az óvodás gyerekek közül nincs településre eljáró, településre bejáró sem. Az általános iskola felső tagozatában van egy gyerek aki tömegközlekedéssel jár az iskolába. Külterületen élők nincsenek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben sem él egyetlen tanuló sem A közszolgáltatások elérhetősége A településen az alábbi közoktatási intézményi feladatok ellátottak: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás1-4., általános iskolai oktatás 5-8., alapfokú művészetoktatás. A szolgáltatások mindegyikét helyben lehet igénybe venni. A művészetoktatást a szolnoki székhelyű Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola jászladányi kihelyezett tagozata és a jászberényi székhelyű Viganó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jászladányi telephelye biztosítja. A helyi lehetőségeken túl, a 10

11 nagyközségtől 6 km-re található Jászalsószentgyörgy településen is igénybe lehet venni művészetoktatást. A közoktatási szakszolgálati feladatok minden esetben ellátottak. Helyben a fejlesztő felkészítést, illetve, a korai fejlesztés és gondozást lehet igénybe venni, ez utóbbi esetén a Megyei Pedagógiai Szakszolgálattól járnak ki utazó gyógypedagógusok, heti rendszerességgel. A Jászsági Többcélú Társulás fenntartása alatt üzemel től a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, amelynek egyik szakmai központja Jászladányon szerveződött. A nevelési tanácsadás év augusztusától szintén a társulás fenntartása alatt végzi munkáját. A gyermekjóléti alapellátások tekintetében elmondható, hogy a település igényeket kielégítő szolgáltatásokat nyújt (gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, iskolai napközi). A családi napközi, illetve a házi gyermekfelügyelet nem ellátott, de ha ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban igény merülne fel, akkor szükséges. A Biztos Kezdet program településen való elindítása január 1.-vel elindult, amely a hátrányos helyzetű családok intézményi szocializációját hivatott elősegíteni. E programot támogatja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, amelynek gesztorai vagyunk Jász Nagykun Szolnok Megyében. A Jászsági Többcélú Társulás által fenntartott Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézménnyel tárgyal a települési önkormányzat arról, hogy a kistérségi koncepció alapján Jászladányon is létesülne decentruma ennek az intézménynek, melyben a központtal azonos színvonalú szolgáltatások lennének biztosíthatóak 2009-től. Közszolgáltatások Helybe n Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai 30 km-re tanácsadás Jászladánytól Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? Korai fejlesztés és A Megyei A szolgáltatás ellátatlan 11

12 gondozás Fejlesztő felkészítés X 30 km-re Nevelési tanácsadás Jászladánytól 30 km-re Logopédiai ellátás X Jászladánytól Továbbtanulási, pályaválasztási 30 km-re tanácsadás Jászladánytól Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Pedagógiai Szakszolgálattól járnak ki utazó gyógypedagóguso k (általában hetente egyszer) X X X X A Móra Ferenc Általános Iskolában a gyermekek képzését segíti 2 fő oligofrén pedagógus, 1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, 2 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos és 1 fő logopédus és 3 fő gyógypedagógus szeptember 01-től pedig beindították az iskolaotthonos oktatást A szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere A településen működő intézmények jelentős része az önkormányzat saját fenntartású intézménye: - óvodai nevelés - általános iskolai oktatás - fejlesztő felkészítés - bölcsőde - iskolai napközi Kiszervezett formában működik: - általános iskola Az általános iskola alapítványi formában működik. A településen ellátatlan feladatok : 12

13 - gyógypedagógiai tanácsadás - gyógytestnevelés - családi napközi - házi gyermekfelügyelet - családok átmeneti otthona A helyben ellátatlan feladatok egy része a Jászsági Többcélú Társulás által ellátott, illetve a korai fejlesztés és gondozás tekintetében a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által ellátott. A jövőre vonatkozóan igényekhez igazítva gyógytestnevelés igénybevételét lehetővé kell tenni Óvodáztatás Óvodai intézmények száma 1 Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 242 fő Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 247 fő Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 186 fő Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 105 fő Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 44 fő Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 12 fő Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 10 A településen jelenleg egy óvoda működik, mely teljes mértékben kihasznált, illetve a kihasználtsága 102%-os. A kihasználtság indokolja további óvodai férőhelyek kialakítását, amelyre az önkormányzat már lépéseket tett. A Rákóczi úti feladatellátási hely közvetlen szomszédságában megvásárlásra került egy lakóház telekkel, ehhez anyagi fedezetet a költségvetés forráshiánya miatt úgy teremtette elő az önkormányzat, hogy a vételárat a képviselők, az alpolgármesterek a jegyző és a polgármester két havi tiszteletdíjuk felajánlásával teljes mértékig biztosították hozzá! Ebből is látható a testület minden tagja szívügyének tekinti a hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő nevelési körülményeinek kialakítását. Ebben az ingatlanban kerül kialakításra egy újabb óvodai csoport, és itt kap helyet a Biztos Kezdet program elindítása is. Az óvodai csoport várhatóan ősztől indul. A Rákóczi úti feladatellátási helyen jelenleg két csoport van, a bővüléssel még egy csoportot tudunk kialakítani segítve ezzel is a 3 éves HHH gyermekek beóvodáztatását. 13

14 Az óvodabővítésre egyébként az önkormányzatnak nem ez volt az első kezdeményezése szeptember 1.-től két új csoport kerülhetett elindításra, amely egy új óvodaszárny építésével vált lehetővé. Ez közel negyven millió forintértékű beruházás volt. 135 fő gyermek van jelenleg, akik 3-4 évesek, a születési idejüket nézve től december 31-ig születtek. Ebből a 135 főből 44 fő nem jár óvodába, de ezek közül bölcsődébe is járnak gyermekek. Ezeket a számarányokat nézve, a 3-4 éves korosztály 75%-a jár óvodába. Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 12 fő. Ők egészségügyi problémára hivatkozással nem mehetnek közösségbe (a helyi védőnői szolgálat megállapításai alapján) pl. korai fejlesztésre szorulnak vagy szobatisztaság hiánya mutatkozik. Az óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyerekek 56%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos szempont, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek minél korábban kapjanak óvodai ellátást. Gyógypedagógiai nevelésben nem részesül óvodás gyerek Általános Iskola (minden intézmény vonatkozásában) Általános iskolai intézmények száma: 2 Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 41 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 31 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 597 fő Általános iskolai magántanulók száma 0 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 62 fő Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 28 fő 404 fő 257 fő 85 fő 62 fő 125 fő 14

15 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 8 fő Az általános iskola tanulói számára biztosított az elhelyezés. A tanulók 10,3%-a sajátos nevelési igényű tanuló. Az általános iskolában tanuló első osztályos tanulók száma meghaladja a végzős évfolyamon tanulók számát, ebből következtethetünk arra, hogy a tanulók száma növekedni fog. A tanulók 20,9%-a veszi igénybe a napközi lehetőségét, ez nagyon kis arányt mutat szeptember 01.-től a Móra Ferenc Általános Iskolában bevezetésre került az iskolaotthonos oktatás felmenő rendszerben első osztálytól. A Móra Ferenc Általános Iskolában a sajátos nevelési igényű gyerekek a 8 évfolyam közül nagyobb arányban vannak a felső tagozatban. A tanulók 6,5%-a részesül gyógypedagógiai oktatásban. A Móra Ferenc Általános Iskolában tanulók száma 381 fő, évfolyamonként fő tanul, 4., 6.,7. évfolyamokon 50 főt is meghaladja a tanulók száma. 2. évfolyamon tanulnak a legkevesebben, 33 fő, viszont már az első évfolyamosok tekintetében ismét emelkedik a tanulók száma, 46 főre. A 2007/2008-as tanévben 36 fő fejezi be tanulmányait az iskolában A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma Összesen: HH / HHH A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár Ebből ebből 987 fő 247 fő helyben 247 fő 191/105 fő más településre eljáró

16 ebből települések nevei: Alsó tagozatos (1-4.) ebből 396 fő helyben 305 fő 255/131 fő más településre eljáró ebből települések nevei: Felső tagozatos (5-8.) ebből 91 fő Szászberek 344 fő helyben 292 fő 224/130 fő más településre eljáró ebből települések nevei: 52 fő Szászberek, Jászapáti, Szolnok, Jászalsószentgyörgy Az óvodai nevelés tekintetében a településről nem járnak el gyerekek, csak a helyi óvodát veszik igénybe. A 247 fő óvodás gyereknek 77,32%- a hátrányos helyzetű, melyből a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 54,9%. Az óvoda évben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét célzó óvodai fejlesztésére pályázati támogatást nyert el, melyet a gyermekek fejlesztésére kívánja fordítani az alábbiak szerint Egy millió forintot kihelyezett testületi továbbképzésre költenek, amelynek keretén belül 19 nevelő 30 órás DIFER szűrés módszerének megismerését sajátíthatja el. 3 fő óvodapedagógus részére korszerű pedagógiai módszerek megismerésére (kompetencia alapú oktatás megismerése) nyílik lehetőség. Szakmai napok kerülnek megrendezésre, ahol az óvoda-iskola átmenet kerül előtérbe. Mindkét feladatellátási hely udvarában mozgásfejlesztő eszközök gyarapítása fog megtörténni. Továbbá fejlesztő eszközök vásárlására is adódik lehetőség mindkét feladatellátási helyen. Intézményi partnerkapcsolatok ápolása, fejlesztése is célként jelenik meg. A szociális helyzetből adódó hátrányok csökkentése délutáni játszócsoportok, anyanyelv és kommunikáció, fejlesztőpedagógia, gyógytestnevelés segítsége által is tervezett. 16

17 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban ebből Összese n: HH / HHH Óvodába jár 247 fő 191/105 fő más településről bejáró 0 0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) 305 fő 255/131 fő más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) 292 fő 224/130 fő más településről bejáró 1 fő tömegközlekedéssel 1 fő iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) ebből ebből ebből ebből ebből ebből A Móra Ferenc Általános Iskolában tanuló 381 fő 46,2%-a alsó tagozatos, 47,2 %-a felső tagozatos és 6,5%-a EÁI tanuló. Az arány az alsó és felső tagozatosok között kiegyenlített. Az alsó tagozatos tanulók (193 fő) 98,44%-a (190 fő) hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű gyerekek 65,8 %-a (112 fő) halmozottan hátrányos helyzetű. A felső tagozaton 188 fő tanul, melynek 98,4%-a hátrányos helyzetű, ezen belül 63,7% a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolában összesen 216 fő tanuló van. A tanulók 51,8% alsó tagozatban, 48,2% felső tagozatban tanul. Az alsó tagozaton tanuló 112 főnek 58,03%-a hátrányos helyzetű, melynek 29,2%- a halmozottan hátrányos helyzetű. A felső tagozatban 104 fő tanul, 1 fő más településről bejáró diák egyénileg (szülő személygépkocsival) jut el az iskoláig. 37,5% a hátrányos helyzetűek aránya a felső tagozatban, ezen belül 30,7% a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. Antal Mihály Alapítványi Iskola: Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma: 216 fő 0 17

18 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 6 fő Integráltan 6 fő gyógypedagógiai tagozaton 0 HH / HHH tanulók száma: 104/31 fő Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: 1 HH / HHH ebből ebből 0 Móra Ferenc Általános Iskola: Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): ebből Integráltan gyógypedagógiai tagozaton HH / HHH tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: 381 fő 0 fő 34 fő + 25 fő EÁI= 59 fő 34 fő 25 fő HH: 25 fő EÁI + 25 fő= 50 fő HHH: 18 fő EÁI + 34 fő= 52 fő 2 fő A két iskolát összehasonlítva látható, hogy a tagozatok közötti megoszlás kiegyenlített, viszont eltérés mutatkozik a hátrányos helyzetű tanulók arányában, azonban az országos átlagot az alapítványi iskolában is meghaladja a HHH-s tanulók aránya. Az Önkormányzat ismeri a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervek kidolgozását segítő útmutatót, amely alapján a következő vizsgálandó: Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a település (társulás) általános iskolái, tagintézményei, telephelyei között (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)? Ennek alapján a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányához képest indokolt a hhh tanulók jelenlétének vizsgálata a település egyes intézményeiben. Erre vonatkozóan megállapítható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók települési arányának (kb. 43%) kevesebb, mint egyharmada van jelen az alapítványi iskolában. A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetűek aránya jóval magasabb a Móra Ferenc Általános Iskolában tanuló diákok körében. Az, hogy a HHH tanulók száma magas az iskolában tény, viszont a Közoktatásról szóló évi LXXIX. Tv. 13. (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy a szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A szülőknek joguk van továbbá, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt 18

19 válasszanak. A gyermekek iskolai felvételénél pedig, nem felvételi követelmény, hogy ne legyen a gyerek HHH. Mindkét általános iskola maximálisan betartja a beiskolázásról szóló törvényi feltételeket. 19

20 3.9.Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint OM azonosít ó intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összese n Móra Ferenc Általános Iskola 381 fő Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola 216 fő Napközi otthonos Óvoda 247 fő HH / HHH SNI Összese n 300 fő/ 226 fő 34 fő 356 fő 104/31 fő 6 fő 216 fő 191/105 fő 7 fő HH / HHH 275 fő/208 fő SNI 34 fő Összese n 104/31 fő 6 fő HH / HHH SNI Összese n 25 fő HH / HHH 25 fő/ 18 fő

21 21

22 A településen két általános iskola található. A Móra Ferenc Általános Iskola 381 fő tanulójának 93,1%-a hátrányos helyzetű, melyen belül a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 64,7%. A tanulók 6,5%-a részesül gyógypedagógiai oktatásban. A gyógypedagógiai oktatásban részesülők valamennyien hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül 68% a halmozottan hátrányos helyzetű. Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola 216 fő tanulójának 48,1%-a hátrányos helyzetű, ezen belül 29,8% a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. Gyógypedagógiai tagozat nem működik az iskolában. A két iskolát összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az Alapítványi Iskolában kevesebb a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, de az országos átlagot ott is meghaladja. Önkormányzatunk minden évben 2003 szeptembere óta, 7fő szociálisan rászoruló, de jó tanulmányi eredményt elérő diáknak átvállalja az egészéves tandíját, ezzel is segítve a hátrányos helyzetű tanulók integrációját. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a Móra Ferenc Általános Iskolában 15,4%, míg az alapítványi iskolában 2,7%. A Napközi Otthonos Óvoda 247 fő óvodásának 77,32%-a hátrányos helyzetű, melyen belül halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 54,9%. A sajátos nevelési igényű gyerekek aránya 2,8% (7 fő), akik felülvizsgálata megtörtént, két gyermek kerül visszahelyezésre a következő tanévben. Az Óvoda tervezi, hogy az újonnan induló csoportoknál a törvénynek való fokozatos megfelelés céljából felmenő rendszerben csökkenti az aránybeli különbségeket a HHH gyermekek tekintetében (a 25% feletti eltérést felmenő rendszerben tervezik megoldani). Gyógypedagógiai nevelés a Móra Ferenc Általános Iskolában valósul meg. A sajátos nevelési igényű tanulók száma 59 fő, melynek 42,3% -a (25 fő) enyhe fokban értelmi fogyatékos, 25,4%-a (15 fő) diszlexia, egyéb részképességzavarral küzd, 19 fő (32,2%) súlyos magatartási, tanulási zavarral küzd. Az 59 főből 34 fő részképesség zavarral rendelkezik, de szakértői vélemény alapján integrált csoportban oktatható. Az iskolában Ők integrált nevelést kapnak és a normál tanórákon túl fejlesztésben részesülnek. Az 59 főből 25-en EÁI tagozaton tanulnak, szakértői vélemény alapján, ebből két tanuló ban másik településre költözött. Az Alapítványi Iskolában kevesebb arányt mutat a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya, ez mindössze 6 fő, melyből 5 fő (83,3%) szakvélemény alapján a többi gyermekkel közösen is részt vehet az iskolai nevelésben A település szakember-ellátottsága A település szakember ellátottsága megfelelő. A Baross utcai intézményben hiányzik az ének-zene és az informatika szakos pedagógus, bár minden tantárgy fontos, de ezek a 22

23 tantárgyak egyenlőre nem kulcs tantárgyak. E két szak pedagógus hiányára még ebben az évben megoldást keres az iskola vezetősége, elképzelhető, hogy a jelenlegi tantestületen belül, továbbképzés keretében oldódik meg e probléma Lemorzsolódása aránya az intézményekben Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében 2003/ / /2006 5,54 9,08 2,64 4,33 0,26 0, / ,98 16,88 2,11 3,46 6,53 7, /2008 (tervezett) /2009 (tervezett) ,26 0,43 országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% A Móra Ferenc Általános Iskolában a 2005/2006-os tanévet figyelembe véve az évfolyamismétlők aránya 5,54% volt. Ugyanez az arány 9,08% a hátrányos helyzetű tanulók körében. A 2006/2007-es tanévre ezek az arányok megközelítőleg duplájára emelkedtek. A jelenleg tervezett arány kevesebb, mint az eddigiek. A magántanulók aránya elenyésző, hiszen mindösszesen a tanulók 2,64%,viszont ezen arányon belül magas a 4,33% a hátrányos helyzetű magántanulók aránya. 2006/2007-es tanévben csökkent a magántanulók aránya, illetve ezen belül a hátrányos helyzetű magántanulók aránya is. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%) összlét számo n belül HH / HHHtanulók körébe n Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében Speciális szakiskola (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében Nem tanult tovább (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/ / /

24 2006/ /2008 (tervezett) /2009 (tervezett) országos átlag 2005/ ,6% 43,1% 19,0% 1,3% Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya 2005/2006-os tanévben országos átlag körüli volt (0,37%). 2006/2007-es tanévben az összlétszámon belül 6,53%- ra emelkedett ez az arány. Továbbtanulás tekintetében az adatok alapján látható, hogy a tanulók összlétszámának 30%-a tanul tovább szakközépiskolában, 64%-uk szakiskolában, mindössze 6%-uk gimnáziumban. A hátrányos helyzetű tanulók közül 86% szakiskolai képzésben részesül. Az országos átlaghoz viszonyítva nagyon kevés a gimnáziumba továbbtanulók aránya, illetve háromszorosan haladja meg a szakiskolai képzésben résztvevők arányát. Viszont minden tanuló továbbtanul, mely pozitív eltérés az országos átlaghoz képest. 2006/2007- es tanév kedvezőtlenebb képet mutat, mint az előző év, hiszen tovább csökkent a gimnáziumban, tovább nőtt a szakiskolában tanulók aránya. Speciális szakközépiskolában nem tanulnak tovább. A továbbtanulási mutatókat figyelembe véve látható, hogy a gimnáziumba továbbtanulók aránya a 2005/2006 tanévben 6% volt, 2006/2007-es tanévben pedig 3%, ami az országos átlagon alul marad, mert az 36,6%. Szakközépiskolát választott a tanulók 30%-a a 2005/2006 tanévben, és 0%-a a 2006/2007-es tanévben mely az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb, az országos átlag ugyanis 43,1%. Önkormányzatunk sikerrel működteti a Jászladányi Fiatalok Továbbtanulását Segítő Közalapítványát, továbbá a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszert, amelyek célja a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának anyagi segítése. A pénztelenség miatt, a tehetség nem veszhet el Jászladányon! Az önkormányzat felkutatta és ma is támogatja a Sziltop kht.-t abbéli tevékenységében, hogy Jászladányon érettségit adó esti gimnázium működjön, amely a korábbi iskolájukból kiesett gyerekek, korafelnőttek képzését segíti szeptembere óta a nagyközségben. Sőt, közös törekvésünk egy nappali középiskola indítása, kifejezetten a hátrányos helyzetű diákokra koncentrálva! A Móra Ferenc Általános Iskola tantestülete nagyon komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy a továbbtanulási arányokat javítsa (lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetencia eredmények). Többek között a tavalyi évben 3X30 órás továbbképzésen vett részt az egész tantestület. Új pedagógiai módszerek elsajátítását tanulták szeptemberétől beindították az iskolaotthonos oktatást, melynek hatása már most 24

25 érezhető. Kevesebb lett a hiányzás, javult a tanulói átlag. Az iskola nevelőinek célja a használható tudás átadása és a kompetencia alapú képzés. Az osztálybontás rendszerének finanszírozása rendkívül komoly költségvetési teherrel jár. A hátrányos helyzetű gyerekek érdekében azonban az Önkormányzat vállalja ennek a kiscsoportos oktatásnak a finanszírozását. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%) összlét számo n belül HH / HHHtanulók körébe n Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/ / ,8% 5,9% 58,8% 35,3% 29,4% 17,6% 2005/ ,2% 9,1% 69,7% 15,2% 9,1% 6,1% 2006/ ,5% 15,4% 53,8% 30,8% 7,7% 7,7% 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) Speciális szakiskola (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében Nem tanult tovább (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében országos átlag 2005/ ,6% 43,1% 19,0% 1,3% Az Antal Mihály Alapítványi Iskola továbbtanulási mutatóit a fenti tábla összegzi. Ezek alapján megállapítható, hogy a 2006/2007-es tanévre a továbbtanulási mutatók minden iskolatípusban az országos átlagtól jobbak Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? 25

26 OM azonosít ó intézmény neve tanulók létszáma 2004/ / / /2008 integráci ós képességkibontakozta tó integráci ós képességkibontakozta tó integráci ós képességkibontakozta tó tervezett tanulói létszám integráci ós Móra Ferenc Általános Iskola képességkibontakozta tó 26

27 A Móra Ferenc Általános Iskola képesség-kibontakoztató támogatást igényelt 49 fő után, a 2005/2006-os tanévben 60 fő után, majd a 2006/2007-es tanévben jelentősen megnőtt, 228 fő után igényeltek képesség-kibontakoztató támogatást. Előreláthatóan a következő tanévben 300 fő után fogják igényelni ezt a támogatást. Elmondható, hogy a képességkibontakoztató támogatást évről évre egyre több gyerek után igénylik meg. Ugrásszerű változás a 2006/2007 es tanévben volt tapasztalható. Móra Ferenc Általános Iskola évfo lya m összlé tszám tanulók létszáma 2004/ / / /2008 képe integ összlé képe integ összlé képe integ Összl képe sség ráció tszám sség ráció tszám sség ráció étszá sség - s - s - s m - kibo kibo kibo kibo ntakozkozkozkozt nta- nta- nta- ató ató ató ató integ ráció s fő 5 fő fő 10 fő fő 4 fő fő 23 fő fő 5 fő fő 10 fő fő 6 fő fő 22 fő fő 5 fő fő 10 fő fő 6 fő fő 34 fő fő 5 fő fő fő 4 fő fő 34 fő fő 5 fő fő 10 fő fő 4 fő fő 22 fő fő 5 fő fő 10 fő fő 6 fő fő 28 fő fő 5 fő fő 10 fő fő 4 fő fő 33 fő fő 5 fő fő fő 4 fő fő 37 fő EÁI fő fő fő fő 8 fő fő fő fő fő 8 fő fő fő fő fő 2 fő A Móra Ferenc Általános Iskola képesség-kibontakoztató támogatást igényel a 2007/2008- as tanévben évfolyamonként fő után. Évente egyre nagyobb arányban nő azon tanulók száma, akik után igényelnének támogatást. Sajnos évben 3,84 millió forint megítélt támogatást vont vissza a minisztérium az önkormányzatunk által törvénytelennek minősített indokokkal, amely kérdésben az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosához fordult a képviselő-testület, ennek eredménytelensége esetén pedig, bírósághoz Tanórán kívüli programokon való részvétel Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? 27

28 Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi 13,72% 100/100 14,25% 100/100 11,55% 100/100 12% 100/100 Szakkör 41,42% 100/100 62,53% 100/100 63,25% 100/100 70% 100/100 Iskolai nyári tábor Erdei iskola Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH/ HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Útravaló Program 7,65% 100% 6,06% 100% 10% 100% 15% 100% Arany János Program Tanoda Egyéb A Móra Ferenc Általános Iskolában a tanulók a 2005/2006-os tanévben 13,72%-a járt napközibe, a tanulók mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű tanuló volt. Ez az arány kismértékben, de tovább nőtt a következő tanévre, majd 2007/2008-as tanévre kis mértékű csökkenést mutat. A 2005/2006 tanévben a tanulók 41,42%-a járt szakkörre. A következő tanévben (2006/2007) ez az arány közel 20%-kal növekedett. A 2007/2008-as tanévben még egy százalékkal nagyobb arányt mutat. Az Útravaló Programban 22 fő vesz részt jelenleg. Ők valamennyien halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Az iskola a programba több tanuló jelentkezését is beadta, de az elbírálás során visszautasították őket, forráshiányra hivatkozva. Mindezek ellenében elmondható, hogy a környező települések iskolái között a jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanulói vesznek részt legtöbben e programban. A Móra Ferenc Általános Iskolában az önkormányzat mint fenntartó, biztosítja a forrásokat ahhoz, hogy a felső tagozaton az eleve kis létszámú osztályok további csoportbontásban 28

29 tanulják a kulcs tantárgyakat (magyar, matematika, nyelv, technika, testnevelés), így fős csoportok jönnek létre, amely hatékonyabbá teszi az oktatást, a hátrányos helyzetű tanulóknak az ismeretek elsajátítását! Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi 20% 25,2% 26,9% Szakkör 102,4% 101% 104,2% Iskolai nyári tábor 19% Erdei iskola 4,9%/0,5 % 22,3% 6,3%/0,5 % Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola tanulóinak 20%-a járt napközibe 2005/2006- os tanévben, majd a következő két évben ez az arány folyamatosan nőtt. A tanulók 100%-a jár valamilyen szakkörre. Az iskola nyári tábort is biztosít a tanulóknak, melyen a tanulók 19%, majd a 2006/2007-es tanévben 22,3% vett részt. Iskolán kívüli segítő programban, Útravaló Programban mindössze 2 fő vett részt, de a 2007/2008-as tanévre 11 főre szeretnék emelni Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosít ó Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) , , , 00,- 00,- 00, , , 00,- 00,- 00, ,- - - intézmény neve Napközi Otthonos Óvoda Móra Ferenc Általános Iskola Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola , , ,- A táblázat adataiból jól kivehető, hogy az önkormányzat minden évben egyre több összeget biztosít óvoda, iskola fenntartásra az állami normatíván felül. Az Alapítványi Iskola Önkormányzati hozzájárulása abból adódik, hogy települési szintre lebontva 29

30 minden gyerekre kap az Önkormányzat étkeztetési hozzájárulást állami normatívaként, melyet az Önkormányzat továbbított az Alapítványi Iskola felé is. 4. A helyzetelemzés összegzése 1. A településen nem teljes mértékben biztosítottak a szolgáltatások elérhetőségei. Ellátatlan szolgáltatás mindössze három esetben, a gyógytestnevelés, a családi napközi, illetve a családok átmeneti otthona ellátásokban mutatkozik. Ezeket a területeket szükséges lenne megoldani, amennyiben igény van rá. A közoktatási szakszolgálati feladatok tekintetében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége, hátrányainak kompenzálása szempontjából jelentősséggel bíró nevelési tanácsadás és gyógypedagógiai tanácsadás szolgáltatásokhoz való hozzáférés a szolgáltatás helyének (Jászberény) a településtől való távolsága (30 km) miatt korlátozott, főként a szociális szempontból hátrányos helyzetű családok esetében. A kérdés megoldását 2009-től tervezi az Önkormányzat. A korai fejlesztés és gondozás szolgáltatás fejlesztése, bővítése és a gyógytestnevelés lehetőségének biztosítása - amelyre már szakember van -, különösen indokolt az országos átlagot meghaladó sajátos nevelési igényűvé minősítési arány miatt a jászladányi gyerekek körében. 2. A kitöltött adatok alapján megállapítható, hogy Jászladányon az óvodáskorú népesség 84 %-a veszi igénybe az óvodai szolgáltatást. A 3-4 éves korosztályon belül a beóvodázási arány 75%-os, az óvodai férőhelyeknek több, mint 100%-os kihasználtsága valósul meg, a 242 óvodai férőhelyre jelenleg 247 gyermek van beiratva. A Petőfi úti feladat-ellátási helyen a tornaszoba is átalakításra került csoportszobának, így a Petőfi úti óvodába járó 195 gyermek részére nincs használható tornaszoba. A Jászladányon élő 3. életévüket betöltött gyerekek közül 44 nem jár jelenleg óvodába, melyek közül 12 halmozottan hátrányos helyzetű, megállapítható, hogy a teljeskörű óvodai elhelyezés biztosítása érdekében további óvodai férőhelyek kialakítására lenne szükség. Az óvodai férőhelyek növelése érdekében a jászladányi önkormányzat már lépéseket tett, ingatlant vásárolt. Ennek eredményeképpen szeptemberétől egy csoporttal bővülhet a Rákóczi úti óvoda. A településen élő óvodáskorúak 40 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyerekeknek az adatok szerint 89%-a iratkozott be ben az óvodába, ami döntően az intézményvezető és az óvodapedagógusok beóvodázást ösztönző aktív szerepvállalásának köszönhető, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének, oktatási sikerességének előmozdítása szempontjából jelentős eredménynek tekintendő. Ennek alapján vált jogosulttá Jászladány a 12/2007. (III.14) OKM rendelet alapján a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét célzó óvodai fejlesztési támogatásra. A jászladányi óvoda két feladat-ellátási helyen működik. Esélyegyenlőségi szempontból problémaként vethető fel, hogy az adatok alapján a tagóvodában a halmozottan 30