E-Controlling E-Controlling Szakmai folyóirat XVI. évfolyam 10. szám 2016. október Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. szeptember 25. Abszorpciós költségelszámolás A gazdasági élet fejlődésével, a globalizáció terjedésével a számvitellel szemben is megfogalmazódik az igény, hogy megalapozott információkkal segítse a vállalkozok operatív döntési tevékenységét. A vállalati költségtervezés legfőbb célja az, hogy előrelátást adjon a gazdasági folyamatokban, megfelelő erőforrást biztosítson a jövő alakítására. A költséggazdálkodás a vállalati siker egyik területeként azonosítható be. A költségszámítás egyik feladat, hogy az önköltségszámításhoz szükséges információkat biztosítsa, illetve a beszámoló-készítéshez szükséges üzleti év végi értékelés megalapozásához a megfelelő adatokat rendelkezésre bocsássa. A tervezés általános fogalma alatt a célok, az intézkedések, az eszközök, illetve a célok eléréséhez vezető utak szisztematikus és a jövőre vonatkozó átgondolását és meghatározását értjük. A tervezés nélkülözhetetlen a vállalat fennmaradásához, szükséges a jövő bizonytalanságának és kockázatának kivédéséhez és számottevően hozzájárul a vállalati fo- Tartalom 1 Abszorpciós költségelszámolás 11 Adósarok: 2017. év változások KATA és KIVA Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
lyamatok koordinációjához. A tervezés nagyon szorosan összefügg az ellenőrzéssel, hiszen az előre meghatározott célkitűzések és a ténylegesen megvalósult eredmények összemérése által válik képessé a vezető a vállalat tevékenységeinek értékelésére. Az évtizedek technológiai fejlődésének eredménye hatott a vállalati költségszerkezetre is. A modern gyártástervezési és szervezési módszerek elterjedése, a gyártás szerkezetének megváltozása, az automatizáltság növekedése (stb.) miatt a szervezetek költségstruktúrája megváltozott. A vállalat fő termelő vagy szolgáltató tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó költségek mellett a különböző egyéb feltételi folyamatok, például a marketing, a logisztika, a beszerzés, a mérnöki munka, a technológia (innováció) és az adatfeldolgozás költségeinek aránya megnőtt. Az általános költségek aránya a közvetlen költségekhez képest, a fix költségek aránya a változó költségekhez képest nőtt. A kapacitás a termelésben résztvevő erőforrások egyik legfontosabb mérőszáma, ezért annak meghatározása és elemzése a termelésmenedzsment és emiatt a kontrolling számára is egyik meghatározó területe. A kapacitáskihasználtság elemzésére számos hagyományos mennyiségorientált mutatót használnak (pl.: kapacitáskihasználás, hatékonyság). A fix költségeket ilyenkor valamilyen mennyiségorientált, termékegység-szintű költségokozóval rendelik a termékhez az erőforrás kihasználtságától függetlenül. A hagyományos mutatók használata gyakran vezet hibás döntésekhez. A hagyományos mutatókkal kapcsolatos problémák, a gazdasági tartalom hiánya, a mennyiségorientáltság és a műszaki folyamatok túlzott előtérbe helyezése, szükségessé tette olyan kapacitásmutató kidolgozását, amely megfelel a vele szemben támasztott új követelményeknek. Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy a szolgáltatás megkezdése előtt, azok folyamata alatt, vagy azok befejezése után megállapítható a termék, vagy a szolgáltatás várható, illetve tényleges önköltsége. Az önköltségszámítást végezhetjük 1 : Termékre, amely során a termékkalkuláció tárgya lehet egyedi termék, sorozatgyártás esetén a termékek meghatározott mennyisége, termékcsoport: azonos gyártási ághoz tartozó olyan termékeket állítanak elő, amelyek erőforrásigénye, gyártási technológiája közel azonos, végtermékként azonban eltérnek egymástól. Az önköltségszámítás keretében műszaki-gazdasági számításokkal alátámasz tott, számításokkal kialakított arányszámokkal ( egyenérték számok alapján) kell a ter mékcsoport költségeit az egyes termékek között szétosztani. Szolgáltatásra A teljes technológiai folyamat lehet a tárgya az önköltségszámításnak akkor, ha a terméket a gyártási technológia alapján egymáshoz szorosan kapcsolódó technológiai lépesek együtteseként állítják elő. A termék csak az előre meghatározott fázisok végén piacképes, vagy a zárt technológiai lánc miatt nem vehető félkész állapotban készletre. A végtermék önköltségét az egyes fázisok kalkulációiból állítják össze. Rendelés, amikor egyedi megrendelés jelenti a kalkulációs egységet. A költségek gyűjtése az egyedi egységre történik. Termelési egység, pl.: vetésterület, takarmányozási hónap stb. A vállalati tervezés olyan összetett folyamat, hogy szükség van annak további pontosítására, pl.: a tervek időtávokra való lebontására. A különböző irodalmak más-más időtávok alapján csoportosítják az egyes terveket, de a hosszú- (stratégiai) és rövid-távú (operatív) tervezés alapvető elkülönítését mindegyikben megtalálhatjuk. A straté- 1 Éva Katalin-Dr. Himber Péter-Kovácsné Soós Piroska: Számvitel-elemzés I., Perfekt, Bp.2006. alapján 2
giai tervek meghozatalára csak a vállalkozás felső vezetői körében kerülhet sor. Ezekben rendszerint olyan feladatok meghatározásával foglalkoznak, amelyek megvalósítása hosszabb időt általában több évet igényel, és a vállalkozás belső adottságainak megváltoztatására irányul. Az operatív tervezés a vállalkozás éves működésével kapcsolatos előirányzatok meghatározását, illetve a stratégiai tervnek az adott évben megvalósítandó feladatait öleli fel. A költségek tervezésénél az egyik legelső feladatok közé tartozik a költségelszámolási rendszer megválasztása. A külföldi irodalmakkal szemben a hazaiakban nem mindig találjuk meg nyíltan a két alapvető költségelszámolási rendszer, a munkaszámos (job costing) és a folyamatkalkulációs (process costing) rendszer határozott elkülönítését. A munkaszámos rendszer alapvetően fizikailag jól elkülöníthető munkákra, munkafolyamatokra, megrendelésekre, termékekre gyűjti a költségeket azok felmerülése során, függetlenül attól, hogy a hozzájuk kapcsolódó munka vagy egyéb költség melyik számviteli periódusban merült fel. A hazai szakirodalom ezt a fajta költségtervezést leginkább az ún. klasszikus költségtervezés hívja, a magyar vállalkozások gyakorlatára ez a fajta költségtervezés a jellemző. Ez főleg azoknál a vállalatoknál hasznosítható jól, amelyek sok eltérő típusú terméket gyártanak. A folyamatkalkulációs rendszer ezzel szemben összegyűjti egy időszakban felmerült öszszes gyártási költséget, majd ráterheli azokat az adott időszakban előállított termékekre. A folyamatkalkuláció egy termelési folyamat részfolyamatainak költségét gyűjti, figyeli, veszi nyilvántartásba. Az egyes részfolyamatokban elkészült termékek költsége halmozódik és a következő részfolyamat költségeihez adódik. Ezt követően a részfolyamatok közvetlen költségeit megosztja a termék egységnyi költségének meghatározásához, figyelembe véve a termék készültségi szintjét. Az összehasonlíthatóság érdekében a termék egységnyi költségének meghatározásához egyenértékszámok alapján vezértípusra átszámított késztermékmennyiséget (késztermék egyenértékes) alkalmaz. Ezek alapján ez a módszer akkor használandó, amikor egy vállalat egyfajta terméket, szolgáltatást állít elő egy viszonylag hosszabb időszak alatt, illetve a tömegtermeléssel foglalkozó iparágakban. A tömeggyártás sajátossága a nagy volumenű, elsősorban homogén termékek folyamatos termelése, mint például a vegyi, cement, olaj, festék, textil, élelmiszeripari, acél, üveg, bányászati stb. iparágak. Egy ilyen vállalatnál a munkaszámos költségelszámolási rendszer kalkulációi ugyanazt az eredményt adnák, de sokkal költségesebb annak előállítása. Fontos tehát a költségelszámolási rendszer és a költséghaszon mérlegelése is (költség-haszon elv). Alapvetően egy vállalkozás ne alkalmazzon olyan költségelszámolási rendszert, amely számára nem szükséges részletezettségű, a döntéseiket nem segíti, amely csak a költségeket emészti, de maga nem járul hozzá a vállalkozás eredményes működéséhez, a nyerség fokozásához, a veszteségforrások feltárásához. A munkaszámos vagy klasszikus költségtervezés főbb lépései 1. Közvetett költségek tervezése 2. Közvetlen önköltség megtervezése: termék egyedi költségei + költséghelyenként felmerülő költségek arányos részei 3. Teljes önköltség meghatározása: közvetlen önköltség + költséghelyi általános költségek átterhelt része 4. Fajlagos közvetlen önköltség és a teljes önköltség megállapítása 5. Az előállítandó termékek mennyisége és a fajlagos önköltségek alapján a vállalkozás költségtervének összeállítása 3
A folyamatkalkulációs költségtervezés főbb lépései 1. A főfolyamatok és az azokhoz tartozó részfolyamatok meghatározás 2. A részfolyamatokhoz tartozó tevékenységek, illetve az azokat befogadó költséghelyek meghatározása 3. Az egyszerre több részfolyamatot is kiszolgáló költséghelyek beazonosítása 4. A főfolyamathoz kapcsolódó igazgatási költséghelyek elkülönítése 5. A kiszolgáló költséghelyek közvetett költségeinek és átterhelési arányainak a megtervezése 6. A kiszolgáló költséghelyek közvetlen költségeinek megtervezése: egyes részfolyamatok egyedi költségei + kiszolgáló költséghelyek arányos részei 7. A kiszolgáló költséghelyek közvetett költségeinek átterhelése a részfolyamatok költségei közé 8. A főfolyamat önköltsége: főfolyamat közvetlen költségei + kiszolgáló költséghelyek átterhelt költségei + igazgatási költséghelyek közvetett költségei Általános költség- kontra pótlékoló költségtervezés Az abszorpciós (pótlékoló) költségszámítás egy készletmeghatározási módszer a külső riportok számára a legtöbb országban. Azonban számos vállalat használja abszorpciós költségszámítás belső számviteli elszámolásoknál is. Miért? Mivel ez a költség-hatékony és kevésbé problémás a vezetők számára, mivel egy általános módszer lehet a készletek költségeinek meghatározására mind külső, mind a belső jelentésekben, továbbá alkalmas a teljesítmény értékelése. Az abszorciós módszer segít megelőzni azt a hibás vezetői magatartás, amely során igyekeznek a teljesítményük értékének maximálizálásának látszatát kelteni, aminek ára a tulajdonosok jövedelemelvárásainak megsértése. Másik előnye a pótlékoló költségkalkulációnak, hogy méri minden gyártási erőforrások költségeit, akár változó vagy állandó legyen, amelyek a termékek előállításához szükségesek. Sok vállalat használja ezt az önköltségszámítást a hosszú távú döntések meghozatalához, ilyenek lehetnek például az árképzési és terméket mix döntések. Ezeknél a hosszú távú döntéseknél, a készletek költségei egyaránt tartalmaznia kell a változó és fix költségeket. Ahogy minden módszer esetében fontos itt is felhívni a figyelmet arra, hogy lehetnek árnyoldalai a módszer alkalmazásának. Az egyik ilyen probléma, hogy az abszorpciós költségszámítás lehetővé teszi a vezetők számára a működési bevétel növelését egy adott időszakban a gyártás növelése révén, még akkor is, ha nincs fogyasztói kereslet a további termelésre! Általában a magasabb működési bevétel is pozitív hatással van a részvény ára, ami növeli a vezetők premizálási lehetőségeit. Csökkentsék a nemkívánatos ösztönzőket a raktárkészlet létrehozásával az abszorpció költségelszámolás hoz létre, emiatt számos vállalat használja változó költséget az önköltségszámításban belső jelentéseiben. Változó költségszámítás megkülönbözteti változó gyártási költségeket a fix gyártási költségektől, ami a gyakorlatban a rövidtávú döntéshozatalhoz szükséges. A felső vezetés a segítséget kaphat a controllingtól, illetve vezetői számviteltől, abban hogy lehet több lépésben csökkenteni a nemkívánatos hatások az abszorpciós költségkalkuláció esetében: A gondos budgeting és készlettervezés csökkenti a vezetés szabadságát a felesleges készlet generálásában. Például a havi mérlegterv készítésével becsülni lehet a készletek összegét. Ha a tényleges készletek meghaladják az itt rögzített összegeket, akkor a felső vezetés vizsgálja meg az indokolatlan készleteket. Belső elszámolási rendszer kialakítása, amelyben képes legyen a cég mérni egy menedzser 4
teljesítményét azzal, hogy küszöbértékeket határoz meg a készletek változására vonatkozólag, pl.: ha 1 %-os eltérés mutatkozik a tervekhez képest, akkor csökken a bónusza az adott vezetőnek. Változás időszakát használni lehet a teljesítmény értékelésére. A abszorpciós költségszámítás kritikája adhat ötletet, ami alapján a vezetők úgy hozhatják meg döntéseiket, amellyel maximalizálják a negyedéves vagy éves jövedelem alapján a potenciális hosszú távú jövedelmet is. Ha a teljesítmény vizsgálata alapján megállapítható, hogy három-öt periodus alatt fejlődés tapasztalható, akkor a vezetőknek kevésbé lesz a kísértése a készletek növelésére. Alternatív önköltség-számítási rendszerek összehasonlítása Tényleges költség Normál költség Standard költség Abszorpciós költségek Változó költség Változó, közvetlen gyártási költség Változó, általános gyártási költség Fix, közvetlen gyártási költség Fix, általános gyártási költség Esettanulmány Tényleges mennyiség * tényleges ár Tényleges általános költségfelosztási ráta * tényleges mennyiség, amit a költségfelosztásnál használnak Tényleges mennyiség * tényleges ár Tényleges általános költségfelosztási ráta * tényleges mennyiség, amit a költségfelosztásnál használnak Chips Foods Zrt. 2011 márciusában alakult előre csomagolt péksütemény dobozokat készít új olcsó, fapados légitársaság számára április 1.-től. A cég nemrég bérelt raktára központi szerepet játszik a két repülőtérre szállított termékek tárolásában. A repülőterekre való szállítás esetében egy döntési szituáció előtt áll a társaság: 1. lízingeljen-e kamion és havonta, fix bérköltséget fizessen a sofőrnek 5.000 értékben vagy 2. vegyen igénybe szállítási szolgáltatás, ami során dobozonként kellene 0,40 EUR díjat fizetni. Tényleges mennyiség * tényleges ár Tervezett általános költségfelosztási ráta * tényleges mennyiség, amit a költségfelosztásnál használnak Tényleges mennyiség * tényleges ár Tervezett általános költségfelosztási ráta * tényleges mennyiség, amit a költségfelosztásnál használnak Standard ár * Standard fajlagos mennyiség tényleges termeléshez Standard általános költségfelosztási ráta * standard mennyiség, amit a költségfelosztásnál használnak Standard ár * Standard fajlagos mennyiség tényleges termeléshez Standard általános költségfelosztási ráta * standard mennyiség, amit a költségfelosztásnál használnak Ez a költség magába foglalja akár fix gyártási overhead vagy változó gyártási költségek, attól függően, hogy melyik lehetőséget választja. A cég reméli a gyors növekedés az értékesítési előrejelzésekre alapozva, amelyet az új légitársaság ígérhet. Azonban fontos, hogy a vezetők folyamatosan ellenőrizzék költségeket annak érdekében, hogy megfeleljenek a saját értékesítési elvárásaiknak, szerződéseknek és továbbra a kívánatos profit realizálódjon. Ron Spencer, a cég elnöke, igyekszik meghatározni, hogy abszorpciós, változó, vagy átmenő 5
költségszámítás paramétereit a vállalatvezetők teljesítményeinek értékeléséhez. Az abszorpciós költségszámítás, fel kívánja használni a gyakorlati-kapacitás szintjének létesítmény, amely 20.000 doboz havonta. Termelési mennyiség változó az eladott áruk beszerzési értéke alapján kerül meghatározásra. Költségeket a következő három hónapban várhatóan változatlan marad. A költségek és a bevételek április, május, június várhatóan az alábbiak: Értékesítési árbevétel Közvetlen anyagköltség Közvetlen munkabérköltség Változó gyártási általános költség Változó szállítási költség Fix szállítási költség Fix gyártási költség Fix adminisztrációs költség 6,00 /doboz 1,20 /doboz 0,35 /doboz 0,15 /doboz 0,40 /doboz 5.000 /hó 15.000 /hó 28.000 /hó A termelési és értékesítési tervek elkészültek a következő hónapokra, a június esetében az előrejelzésnél figyelembe vették az alkalmazottak szabadságait is: Hónapok Értékesítés Termelés (doboz) (doboz) Április 12.000 12.200 Május 12.500 18.000 Június 13.000 19.000 Összesen 37.500 39.200 Feladatok: 1. Határozza meg a működési bevételt április, május, június hónapokra abszorpciós költségszámítást feltételezve, ha a cég úgy dönt, hogy a. bérel teherautó és fizeti a vezetőt vagy b. szállítási szolgáltatást vesz igénybe. 2. Határozza meg működési bevételt április, május, június hónapokra változó költségszámítást feltételezve, ha a cég úgy dönt, hogy használja a. bérel teherautó és fizeti a vezetőt vagy b. szállítási szolgáltatást vesz igénybe. 3. Határozza meg működési bevételt április, május, június hónapokra átmenő költségszámítást feltételezve, ha társaság úgy dönt, hogy használja a. bérel teherautó és fizeti a vezetőt vagy b. szállítási szolgáltatást vesz igénybe. Megoldás: 1/a. Abszorpciós költségek teherautó bérléssel és a sofőr fizetése mellett: Megnevezés Április Május Június Bevétel 12.000*6=72.000 12.500*6=75.000 13.000*6=78.000 ELÁBÉ Nyitó készlet 0 540 15.390 Változó gyártási költség 20.740 30.600 15.300 Felosztott fix gyártási költség 12.200 18.600 9.000 Összesen 32.940 49.140 39.690 Záró készlet - 540-15.390-4.590 Eltérés 7.800 2.000 11.000 ELÁBÉ összesen 40.200 35.750 46.100 Bruttó eredmény 31.800 39.250 31.900 Adminisztrációs költségek 28.000 28.000 28.000 Nettó eredmény 3.800 11.250 3.900 6
Mellékszámítások: Fix általános költség felosztási rátája = (5.000+15.000) / 20.000 doboz = 1 /doboz A doboz költsége = 1,20+0,35+0,15+1,00 = 2,70 /doboz Záró készlet költsége: áprilisban (0+12.200-12.000)*2,70 = 540, májusban: (200+18.000-12.500)*2,70 = 15.390, júniusban: (5.700+9.000-13.000)*2,70 = 4.590, Változó költsége: áprilisban 12.200*1,70 = 20.740, májusban: 18.000*1,70 = 30.600, júniusban: 9.000*1,70 = 15.300, A felosztott fix költségek: a havi termelés mennyisége szorozva 1 /doboz A teljes kapacitástól való eltérés értéke áprilisban 20.000 12.200 = 7.800, májusban: 20.000 18.000 = 2.000, júniusban: 20.000 9.000 = 11.000, 1/b. Abszorpciós költségek szállítási szolgáltatás igénybevételével: Megnevezés Április Május Június Bevétel 12.000*6=72.000 12.500*6=75.000 13.000*6=78.000 ELÁBÉ Nyitó készlet 0 570 16.245 Változó gyártási költség 25.620 37.800 18.900 Felosztott fix gyártási költség 9.150 13.500 6.750 Összesen 34.770 51.870 41.895 Záró készlet - 570-16.245-4.845 Eltérés 5.850 1.500 8.250 ELÁBÉ összesen 40.050 37.125 45.300 Bruttó eredmény 31.950 37.875 32.700 Adminisztrációs költségek 28.000 28.000 28.000 Nettó eredmény 3.950 9.875 4.700 Mellékszámítások: Fix általános költség felosztási rátája = (15.000) / 20.000 doboz = 0,75 /doboz A doboz költsége = 1,20+0,35+0,15+0,75 + 0,40 = 2,85 /doboz Záró készlet költsége: áprilisban (0+12.200-12.000)*2,85 = 570, májusban: (200+18.000-12.500)*2,85 = 16.245, júniusban: (5.700+9.000-13.000)*2,85 = 4.845, Változó költsége = 1,20+0,35+0,15+ 0,40 = 2,10 /doboz áprilisban 12.200*2,10 = 25.620, májusban: 18.000*2,10 = 37.800, júniusban: 9.000*2,10 = 18.900, 7
A felosztott fix költségek: a havi termelés mennyisége szorozva 0,75 /doboz A teljes kapacitástól való eltérés értéke áprilisban 15.000 9.150 = 5.850, májusban: 15.000 13.500 = 1.500, júniusban: 20.000 9.000 = 11.000, 2/a Változó költségek teherautó bérléssel és a sofőr fizetése mellett: Megnevezés Április Május Június Bevétel 12.000*6=72.000 12.500*6=75.000 13.000*6=78.000 ELÁBÉ Nyitó készlet 0 340 9.690 Változó gyártási költség 20.740 30.600 15.300 Záró készlet - 340-9.690-2.890 ELÁBÉ összesen 20.400 21.250 22.100 Bruttó eredmény 51.600 53.750 55.900 Fix gyártási költségek 20.000 20.000 20.000 Adminisztrációs költségek 28.000 28.000 28.000 Összes fix költség 48.000 48.000 48.000 Nettó eredmény 3.600 5.750 7.900 Mellékszámítások: Változó költsége = 1,20+0,35+0,15 = 1,70 /doboz áprilisban 12.200*1,70 = 20.740, májusban: 18.000*1,70 = 30.600, júniusban: 9.000*1,70 = 15.300, Záró készlet költsége: áprilisban (0+12.200-12.000)*1,70 = 340, májusban: (200+18.000-12.500)*1,70 = 9.690, júniusban: (5.700+9.000-13.000)*1,70 = 2.890, A fix gyártási költségek: 5.000+ 15.000 = 20.000 2/b. Változó költségek szállítási szolgáltatás igénybevételével: Megnevezés Április Május Június Bevétel 12.000*6=72.000 12.500*6=75.000 13.000*6=78.000 ELÁBÉ Nyitó készlet 0 420 11.970 Változó gyártási költség 25.620 37.800 18.900 Záró készlet - 420-11.970-3.570 ELÁBÉ összesen 25.200 26.250 27.300 Bruttó eredmény 46.800 48.750 50.700 8
Fix gyártási költségek 15.000 15.000 15.000 Adminisztrációs költségek 28.000 28.000 28.000 Összes fix költség 43.000 43.000 43.000 Nettó eredmény 3.800 5.750 7.700 Mellékszámítások: Változó költsége = 1,20+0,35+0,15 + 0,40 = 2,10 /doboz áprilisban 12.200*2,10 = 25.620, májusban: 18.000*2,20 = 37.800, júniusban: 9.000*2,10 = 18.900, Záró készlet költsége: áprilisban (0+12.200-12.000)*2,10 = 420, májusban: (200+18.000-12.500)*2,10 = 11.970, júniusban: (5.700+9.000-13.000)*2,10 = 3.570, 3/a Átmenő költségszámítás teherautó bérléssel és a sofőr fizetése mellett: Megnevezés Április Május Június Bevétel 12.000*6=72.000 12.500*6=75.000 13.000*6=78.000 ELÁBÉ Nyitó készlet 0 240 6.840 Változó gyártási költség 14.640 21.600 10.800 Záró készlet - 240-6.840-2.040 ELÁBÉ összesen 14.400 15.000 15.600 Bruttó eredmény 57.600 60.000 62.400 Fix gyártási költségek 26.100 29.000 24.500 Adminisztrációs költségek 28.000 28.000 28.000 Összes fix költség 54.100 57.000 52.500 Nettó eredmény 3.500 3.000 9.900 Mellékszámítások: Változó költsége áprilisban 12.200*1,20 = 14.640, májusban: 18.000*1,20 = 21.600, júniusban: 9.000*1,20 = 10.800, Záró készlet költsége: áprilisban (0+12.200-12.000)*1,20 = 240, májusban: (200+18.000-12.500)*1,20 = 6.840, júniusban: (5.700+9.000-13.000)*1,20 = 2.040, A gyártási költségek: áprilisban 12.200*(0,35+0,15) + 20.000 = 26.100, májusban: 18.000*(0,35+0,15) + 20.000 = 29.000, júniusban: 9.000*(0,35+0,15) + 20.000 = 24.500, 9
3/b Átmenő költségszámítás szállítási szolgáltatás igénybevételével: Megnevezés Április Május Június Bevétel 12.000*6=72.000 12.500*6=75.000 13.000*6=78.000 ELÁBÉ Nyitó készlet 0 240 6.840 Változó gyártási költség 14.640 21.600 10.800 Záró készlet - 240-6.840-2.040 ELÁBÉ összesen 14.400 15.000 15.600 Bruttó eredmény 57.600 60.000 62.400 Fix gyártási költségek 25.980 31.200 23.100 Adminisztrációs költségek 28.000 28.000 28.000 Összes fix költség 53.980 59.200 51.100 Nettó eredmény 3.620 800 11.300 Mellékszámítások: Változó költsége áprilisban 12.200*1,20 = 14.640, májusban: 18.000*1,20 = 21.600, júniusban: 9.000*1,20 = 10.800, Záró készlet költsége: áprilisban (0+12.200-12.000)*1,20 = 240, májusban: (200+18.000-12.500)*1,20 = 6.840, júniusban: (5.700+9.000-13.000)*1,20 = 2.040, A gyártási költségek: áprilisban 12.200*(0,35+0,15+0,40) + 15.000 = 25.100, májusban: 18.000*(0,35+0,15+0,40) + 15.000 = 31.200, júniusban: 9.000*(0,35+0,15+0,40) + 15.000 = 23.100, Változó költség alapú számítás úgy tűnik, hogy a legjobb módszer ebben a helyzetben, mivel a termelés ingadozása miatt a tervezés tényleges igények és a készletek nem illeszkednek egymáshoz. A készletek tényleges költsége nem ingadozó, míg az értékesítés folyamatosan növekszik. Ezért az eljárás, amely tükrözi, hogy folyamatosan bővültek az eladások, így folyamatos a működési bevételek növekedése, a leginkább ez a reális bemutatása a vezetők teljesítményének. Az abszorpciós költségszámítás esetében az üzemi eredmény irreálisan magas májusban és alacsony júniusban és az ellenkezője az igaz átmenő költségszámítás esetében, ahol csak a közvetlen anyagköltség kerül hozzárendelésre. Az utóbbi elszámolás előnye, hogy a nettó jövedelem csökken, ha a vezetők többet termeltetnek, mint amennyit el tud adni. 10
Adósarok: 2017. év változások KATA és KIVA KATA-s adózás A KATA-nál a be nem folyt bevétel tekintettel a pénzforgalmi szemléletre nem is volt bevétel eddig. Jövőre ez is másképp lesz: kiegészül a bevétel megszerzésének időpontjának szabályozása. Az új szabály szerint a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a KATA-s által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. A törvényalkotó indoklása szerint az eddigi szabályozás nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése. Könnyítés viszont, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. Szintén új szabálynak lehet tekinteni, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítették a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek tehát például a táppénz ideje alatt nem kell az adót megfizetni. KIVA szerinti adózás Enyhültek a KIVA választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt (a korábbi szabályozás szerinti 25 fővel szemben). A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt (a korábbi szabály itt 50 főt határozott meg). A módosított szabályok szerint a kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A módosító tételek az adóalap védelmét, illetve egyazon jövedelem kétszeres adóztatásának elkerülését szolgálják. Az adó mértéke 2017 január 1-jétől változatlanul 16%. Az adó alapját növelő és csökkentő tételeket a Katv 2. 20. -ának (3)-(5) bekezdése sorolja fel. 2 a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 11
Az adóalapot növeli (Katv. 20. (3)) Az adóalapot csökkenti (Katv. 20. (4)) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóév- cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) ben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege, a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék öszszege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része (ld. a pénztár mentesített értékéről szóló pontot), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások, az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege, a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete (ld. a pénztár mentesített értékéről szóló pontot), a 2017 előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás a Katv. 20. (4) bekezdés d) pontja alapján 2017-ben adóalap-csökkentő tételt érvényesíthet, amely a korábbi évek alapján kerül meghatározásra. A csökkentő tétel összegéről, valamint annak levezetéséről az adóhatóság 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózóknak (ld. az átmeneti szabályok a 2017 előtt is a kisvállalati adót választók számára c. pontot). 12
A házipénztárral való visszaélések kiküszöbölése érdekében 2017-től új fogalomként került bevezetésre a pénztár mentesített értéke. Mindaddig, amíg a pénztár értéke ezen érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot. Amennyiben a pénztár értéke a pénztár mentesített értékét meghaladja, a Katv. 20. (3) bekezdés c) pontja értelmében annak növekménye (illetve amennyiben a pénztár előző évi értéke a mentesített értéket nem haladja meg, a tárgyévi záró állomány mentesített értéket meghaladó része) növeli a kisvállalati adó alapját. A Katv. 20. (4) bekezdés c) pontja értelmében, amenynyiben a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri. A pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint, vagy a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózó esetében a 2016. év nyitó mérlegében, egyébként az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, amennyiben ez az összeg a fenti összeget meghaladta. A veszteségelhatárolás új szabályai szerint a kisvállalati adó alapja nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél. A megállapított negatív egyenleg elhatárolt veszteséget képez, amelynek összegével az adózó a következő adóévekben csökkentheti megállapított pozitív egyenleget. Az adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az adóalanyiság időszaka E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteséget is. Újdonság a kisvállalati adó 2017. előtt hatályos szabályozásához képest, hogy az elhatárolt veszteség felhasználására további korlátozás nem vonatkozik. E-Controlling XVI. évfolyam, tizedik szám, 2016. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 13