Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság Iktatószám: HZ/16738-2/2009. Tárgy: Hírközlő hálózat üzemeltetése jogszerűségének utóellenőrzése Ügyintéző: HATÁROZAT A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: hatóság) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásában megállapítja, hogy Marussi Tibor (6325 Dunatetétlen, József Attila utca 25; Egyéni vállalkozói igazolvány száma: EV-263498; a továbbiakban: Szolgáltató) 1. Géderlak, Uszód, Miske, Szakmár, Helvécia-Szabó Sándor telep településeken használatba vételi engedéllyel nem rendelkező hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt előfizetői részére. 2. Jakabszállás területén nem engedélyköteles módon épített elektronikus hírközlő hálózaton a hatósághoz történő bejelentés tudomásulvétele nélkül elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt előfizetői részére. A hatóság a Szolgáltatót a fenti jogsértések miatt összesen 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint bírsággal sújtja. A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles befizetni a Nemzeti Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287247- 00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A késedelmesen megfizetett bírságot késedelmi pótlék terheli. A bírság ismételten is kiszabható. A hatóság ismételten kötelezi - a Szolgáltatót, hogy jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az üzemelő, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező, illetve a hatóságnak be nem jelentett hálózatokra vonatkozóan szüntesse meg a jogsértő állapotot; - a Szolgáltatót, hogy jelen határozat közlését követően a határozattal nem érintett településeken kívül kizárólag hatósági engedély birtokában, illetve bejelentés tudomásul vételét követően nyújtson elektronikus hírközlési szolgáltatást.
2 Ügyiratszám: HZ/16738-2/2009. Továbbá a hatóság kötelezi a Szolgáltatót a következő információk nyilvánosságra hozatalára az alábbi szöveggel: KÁBEL TV Marussi Tibor, elektronikus hírközlési szolgáltató közleménye KÁBEL TV Marussi Tibor szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett hírközlő hálózatok üzemeltetésének jogszerűségét vizsgálta a Nemzeti Hírközlési Hatóság. A hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató, Géderlak, Uszód, Miske, Szakmár, Helvécia-Szabó Sándor telep településeken használatba vételi engedéllyel nem rendelkező, valamint Jakabszállás területén nem engedélyköteles módon épített elektronikus hírközlő hálózatokon a hatósághoz történő bejelentés tudomásulvétele nélkül elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtott előfizetői részére, ezzel jogsértést követett el. Ez a jogsértés a hatóság kötelezésének időpontjában is fennállt. A hatóság ezért már több piacfelügyeleti eljárásban kötelezte a Szolgáltatót, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot, valamint bírságot szabott ki. A kiszabott bírságok nem voltak elegendőek a jogkövető magatartás kikényszerítésére. Amennyiben a Szolgáltató a fent felsorolt elektronikus hírközlő hálózatokon továbbra is használatba vételi engedély, illetve hatósághoz történő bejelentés tudomásul vétele hiányában, jogszerűtlenül nyújt elektronikus hírközlési szolgáltatást előfizetői részére, úgy a hatóság kilátásba helyezi az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megtiltását. Az információ nyilvánosságra hozatalára a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala kötelezte a Szolgáltatót. A fenti információk nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a Szolgáltató jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül egy országos, valamint egy helyi terjesztésű (pld.: Petőfi Népe) napilapban két alkalommal - egy hétköznap, és egy hétvégén megjelenő lapszámban történő, a címsor 11 pontos, míg a további szövegrész 8 pontos betűméretben, keretes formátumban történő megjelentetésével, 1 hónapon keresztül a Szolgáltató internetes honlapjának főoldalán, valamint az összes nyitva álló ügyfélszolgálati helyiségében közétett hirdetménnyel köteles eleget tenni. A Szolgáltató az információk nyilvánosságra hozataláról a hatóságot írásban köteles tájékoztatni, a megjelentetett információkat tartalmazó lapszámok egy-egy példányának megküldésével. Amennyiben a Szolgáltató nem tesz eleget a fentieknek úgy a hatóság jogosult a jogsértő árbevételének 0,25 %-áig terjedő mértékű bírságot kiszabni, valamint felfüggesztheti, vagy megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését a Szolgáltató számára. Továbbá a hatóság jogosult a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát országos napilapban is nyilvánosságra hozni. Jelen határozat közzétételre kerül. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Hatósági Nyilvántartások Igazgatóságnál (6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15.) benyújtandó halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 forint. INDOKOLÁS
3 Ügyiratszám: HZ/16738-2/2009. I. A hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 17. (2) bekezdés szerinti 10. m) pontjában biztosított hatáskörében, illetve a 67. (1) és (7) bekezdései alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított a Szolgáltató által megépített hírközlő hálózatok üzemeltetetésének jogszerűsége tárgyában. A hatóság a HZ/986-2/2009. számú, jogerős és végrehajtható határozatában előírta a Szolgáltató számára, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, az üzemelő, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező, illetve a hatóságnak be nem jelentett hírközlő hálózatók üzemeltetésére vonatkozóan szüntesse meg a jogsértő állapotot. A határozatban kitűzött határidő 2009. április 30-án lejárt. A Szolgáltató a hatósághoz nem nyújtott be bejelentést, illetve használatbavételi engedély kérelmet sem terjesztett elő, ezért a hatóság piacfelügyeleti eljárást indított. A hatóság a piacfelügyeleti eljárás megindításakor nyilatkozattételre hívta fel a Szolgáltatót, mely lehetőséggel a Szolgáltató az eljárás során nem élt. A hatóság ezért, tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésére, az eljárás során rendelkezésére álló adatok alapján döntött. A rendelkező részben meghatározott hálózatok a hatósági engedélyek kiadásáig, illetőleg a bejelentés tudomásul vételéig jogszerűen nem üzemeltethetők, azokon szolgáltatást nem lehet nyújtani az Eht. 74. -a, 77. (3) bekezdése, és a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 17. (1) bekezdése alapján. Az Eht. 74. -a értelmében ugyanis elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, valamint elektronikus hírközlő hálózaton szolgáltatást nyújtani bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. Az Eht. 77. (3) bekezdése szerint Amennyiben e törvény valamely elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően teljesítendő további feltételeket állapít meg, a szolgáltató csak a vonatkozó feltételek teljesítését követően kezdheti meg a szolgáltatás nyújtását. A Rendelet 17. (1) bekezdése ennek megfelelően továbbá kimondja, hogy az építési engedély alapján létesített elektronikus hírközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka befejezésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a hatósághoz. Az építmény használatba vételéhez szükséges a fent nevezett engedély, tehát ennek hiányában nem vehető használatba az, illetve nem üzemeltethető, azon szolgáltatás nem nyújtható. Az Eht. és a Rendelet tehát egyértelműen arról rendelkezik, hogy a szolgáltatási jogosultság csak abban az esetben illeti meg az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, ha egyéb jogszabályi kötelezettségüknek is eleget tettek. Így nem elegendő a hatósághoz történő szolgáltatás bejelentés, vagy a szolgáltatási terület módosítása, hanem a szolgáltatás jogszerű nyújtása érdekében teljesítenie kell a Rendeletben a megépített hírközlő hálózat jogszerű üzembe helyezésére meghatározott előírásokat is. A Rendelet 4. (2) bekezdés j) pontja alapján megépített hírközlő hálózat esetén a (3) bekezdésben foglalt módon be kell jelenteni a hatóságnak az építményt, míg építési engedély alapján épített hálózat esetében az üzemelteltés megkezdéséhez szükséges a hálózat jogszerű használatbavétele is. Ehhez pedig a Szolgáltatónak be kellett volna szereznie - a Rendelet 17. -ban meghatározott - az adott hálózatra vonatkozó használatbavételi engedélyt.
4 Ügyiratszám: HZ/16738-2/2009. A hatóság a hírközlési építmények engedélyezési eljárása során a használatbavételi engedélyek megkérése előtt, illetve azzal egyidejűleg, valamint a hatóság HZ-9130-4/2008. iktatószámú, jogerős és végrehajtható határozatában 70 000 forint bírsággal sújtotta a Szolgáltatót és tájékoztatta arról, hogy a távközlési építmény használatbavételi engedély nélkül nem üzemeltethető, illetve felhívta arra, hogy tartsa be a jogszabályi előírásokat. A hatóság ezt követően a HZ-20920-6/2008. számú, jogerős és végrehajtható határozatában 100 000 forint bírsággal sújtotta a Szolgáltatót, és ismételten tájékoztatta arról, hogy a hírközlési építmény használatbavételi engedély nélkül nem üzemeltethető, illetve kötelezte arra, hogy tartsa be a jogszabályi előírásokat. A hatóság a HZ/986-2/2009 számú, jogerős és végrehajtható határozatában 100 000 forint bírsággal sújtotta a Szolgáltatót, és ismételten tájékoztatta arról, hogy a hírközlési építmény használatbavételi engedély nélkül nem üzemeltethető, illetve ismételten kötelezte arra, hogy tartsa be a jogszabályi előírásokat. A hatóság azonban jelen eljárásban ismételten megállapította, hogy a Szolgáltató továbbra is használatbavételi engedély nélkül üzemelteti a tárgyi hírközlő hálózatokat, és elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt rajtuk előfizetői részére. A hálózatok üzemeltetése nem jogszerű, azokon nem nyújtható jogszerűen elektronikus hírközlési szolgáltatás. Az építmény hatósági engedély hiányában használatba nem vehető. A hatóság megállapítja tehát, hogy a Szolgáltató nem tett eleget a hatóság HZ/986-2/2009. iktatószámú jogerős és végrehajtható határozatában előírtaknak, jogsértése folyamatos. A megépített hírközlő hálózatai vonatkozásában, Uszód, Szakmár, Helvécia-Szabó Sándor telep tekintetében nem kérte meg a használatbavételi engedélyt, valamint Jakabszállás területén nem engedélyköteles módon megépített hírközlő hálózatra vonatkozóan bejelentéssel nem élt. Géderlak település tekintetében pedig a hiányosan benyújtott használatbavételi engedély kérelmének hiányosságait a hatóság felhívása ellenére sem pótolta. Ezeken a hálózatokon a hatóság többszöri kötelezése ellenére elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt. A fent leírtak miatt a hatóság az alábbi mérlegelés szerint bírságot szabott ki, mellyel egyidejűleg kötelezte a Szolgáltatót arra, hogy a jelenleg már üzemelő, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező hírközlő hálózatokra vonatkozóan, a rendelkező részben meghatározott határidőn belül szüntesse meg a jogsértő állapotot, valamint a rendelkező részben meghatározott információkat az ott meghatározott módon hozza nyilvánosságra. II. A hatóság a fokozatosság elvét követve az Eht. 68. (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján, a Szolgáltatót 125 000 Ft bírsággal sújtotta, valamint jelen határozat rendelkező részében meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára kötelezte a Szolgáltatót az Eht. 68. (4) bekezdés c) pontja alapján.. Jelen esetben a hatóság azért döntött a rendelkező részben meghatározott információk nyilvánosságra hozatala, mint szankció és a bírság szankció együttes alkalmazása mellett, mivel a korábbi bírságok nem voltak elegendőek a jogkövető magatartás kikényszerítésére, és a kiszabható bírság elérte a maximálisan kiszabható határt. Mindezek ellenére sem sikerült azonban elérni a kötelezett által tanúsítandó jogkövető magatartást. Mivel a hatóság kilátásba helyezte a szolgáltatás nyújtásának megtiltását, amennyiben a Szolgáltató továbbra sem tanúsít jogkövető magatartást, erről a körülményről feltétlenül szükségesnek tartja az előfizetők tájékoztatását is, mivel a jogsértés folyamatos és több jövőbeli felhasználót is veszélyeztet. Ezért rendelkezett úgy a hatóság, hogy az előfizetők időben kapjanak pontos tájékoztatást a szolgáltatás igénybevehetőségével kapcsolatosan, amennyiben az elektronikus hírközlési tevékenység megtiltására mint egy lehetséges
5 Ügyiratszám: HZ/16738-2/2009. további szankció kiszabására - a Szolgáltató hibájából sor kerülne. Az Eht. 68. (3) bekezdése alapján a hatóság akkor alkalmazhat szankciót, amennyiben piacfelügyeleti eljárása során elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében, illetőleg az általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérést állapít meg. A hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató a jogellenes magatartásával megsérti az Eht. 74. -ában, és a 77. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, valamint nem felel meg a Rendelet 17. (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az Eht. 33. (1) bekezdésének, valamint a 68. (4) bekezdés b) pontjának együttes értelmezéséből következően a hatóság mind a bírság kiszabásának megítélésénél, mind a bírság mértékének megállapításánál mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A kötelezően alkalmazandó mérlegelési szempontokat az Eht. 33. (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében a hatóságnak vizsgálnia kell a jogsértés elektronikus hírközlési piacra gyakorolt hatását, a jogsértéssel személyhez fűződő jogában vagy vagyonában sértett vagy veszélyeztetett felhasználók számát, az érdeksérelem mértékét, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató által a jogsértéssel elért vagyoni előnyt. A piacra gyakorolt hatás, mint mérlegelési szempont alkalmazása során a hatóság figyelembe vette, hogy versenykorlátozó jellegűnek minősül a Szolgáltató azon magatartása, hogy használatbavételi engedély és nem engedélyköteles módon megépített hírközlő hálózat hatósághoz történő bejelentése nélkül nyújt előfizetői részére elektronikus hírközlési szolgáltatást. A Szolgáltató ilyen jogellenes módon került előnyösebb helyzetbe a hírközlési piacon az adott településeken jogszerűen működő szolgáltatókkal szemben, hiszen a jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését megelőzően már nyújt szolgáltatást és ebből származó bevétellel is rendelkezik. A fentiek figyelembe vételével a hatóság a piacra gyakorolt hatást a Szolgáltató terhére értékelte. A jelen eljáráshoz kapcsolódó kötelezettség jellegéből adódóan azonban a Szolgáltató mulasztása a felhasználókat közvetlenül személyhez fűződő jogában vagy vagyonában nem sértette, ebből következően az általuk elszenvedett érdeksérelem mértéke tételesen nem állapítható meg, így e szempontokat a hatóság a bírság kiszabásánál nem vette figyelembe. Nem értékelte továbbá a jogsértéssel elért vagyoni előnyt sem, mert annak mértéke csak áttételes módon lenne kikövetkeztethető, továbbá a Szolgáltató kötelezettségmulasztásának következményei sem elsősorban a fenti szempont mentén vizsgálandók. A hatóság vizsgálta, hogy jelen ügyben fennállnak-e az ügy egyedi sajátosságaiból eredően olyan szempontok, amelyek enyhítő körülményként értékelhetők. A hatóság enyhítő körülményt az ügyben nem talált. A hatóság azonban súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a Szolgáltató a rendelkező részben felsorolt települések vonatkozásában, a többszöri, határozatban alkalmazott felhívás és kötelezés, valamint bírság szankció ellenére sem nyújtott be használatbavételi engedélykérelmet, illetve bejelentéssel nem élt az általa üzemeltetett hálózatokra és azokat továbbra is jogerős használatbavételi engedély, illetve bejelentés nélkül üzemelteti. A jelen eljárásban megállapított jogsértés esetén alkalmazható bírság mértéke az Eht. 33. (2) bekezdés a) pontja szerint legfeljebb az eljárás résztvevője árbevételének 0,25 %- áig terjedhet. Az Eht. 33. (7) bekezdésében meghatározott előző üzleti évi nettó árbevétel az Eht. 23. -a alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. (3) bekezdés szerinti hivatalosan ismert tény. A Szolgáltató fentiek szerint figyelembe vett éves nettó árbevétele Üzleti titok Ft, amelynek 0,25 %-a Üzleti titok Ft.
6 Ügyiratszám: HZ/16738-2/2009. A hatóság a bírság pontos összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a Szolgáltató a jogsértő magatartást nem szüntette meg, nem tett eleget a hatóság jogerős és végrehajtható határozataiban előírtaknak. A hatóságnak a jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazása során a fokozatosság elvét követve kell eljárnia, így figyelembe vette, hogy jelen ügy tárgyában a Szolgáltatóval szemben 70 000 Ft, majd két alkalommal 100 000 Ft bírság kiszabására már sor került, de azok nem voltak alkalmasak a jogkövető magatartás kikényszerítésére. E szempontok mérlegelésével a hatóság a bírság összegét 125 000 Ftban, a Szolgáltatóra az Eht. 33. (2) bekezdés a) pontja szerint kiszabható legmagasabb összeg Üzleti titok %-ában határozta meg. A hatóság a döntéshozatal során mérlegelte, hogy a bírság összege alkalmas legyen a jogkövető magatartás kikényszerítésére. Az Eht. 68. (3) bekezdés biztosította általános szankcionálási jogkörében a hatóság jogosult a (4) bekezdés c) pontja alapján a jogsértőt meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára kötelezni, és a hatóság ezt a szankciót tartotta a fogyasztói érdekek védelmében hatékonynak, a jogsértéssel arányosnak, valamint alkalmasnak a további jogsértéstől való visszatartásra. Mivel a korábban kiszabott bírságok nem voltak alkalmasak a jogszerű magatartás kikényszerítésére, ezért a hatóság jelen határozatában további szankcióként nyilvánosságra hozatal kötelezettségét írta elő, melyben kilátásba helyezte végső esetben a szolgáltatás nyújtásának megtiltását, amennyiben a Szolgáltató továbbra sem tanúsít jogkövető magatartást. A hatóság az előzőek figyelembevételével döntött úgy, hogy a Szolgáltató köteles a rendelkező részben meghatározott információkat nyilvánosságra hozni az ott meghatározott módon. A fogyasztói érdekek védelmében különösen fontos annak biztosítása, hogy a fogyasztók a szolgáltatásokkal kapcsolatban megbízható, naprakész információkat kapjanak. Hiszen a potenciális előfizetők ezen információk alapján választják ki, hogy melyik szolgáltatást, és melyik szolgáltatót kívánják igénybe venni. A Szolgáltatóval szerződni kívánó fogyasztók számára alapvető jelentőségű információ e fogyasztói döntés meghozatala során, hogy a Szolgáltató, amellyel esetlegesen szerződni kívánnak, jogszerűen megépített és üzemeltetett hálózaton keresztül nyújtja-e szolgáltatását. III. A jelen határozatban kiszabott bírság az Eht. 163. (1) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a szerint intézkedik a bírság behajtásáról hatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. -a az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art. 165. (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A határozatot a hatóság az Eht. 68. (7) bekezdése alapján közzéteszi. Az Eht. 37. (1) bekezdése értelmében a hatóság elsőfokú döntése ellen a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján és 98. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. A Szolgáltató 2008. évi nettó árbevételének adata, illetve az ebből számított kiszabható maximális bírság összeg kizárólag jelen határozat Szolgáltatónak megküldendő példányában
7 Ügyiratszám: HZ/16738-2/2009. szerepel, tekintettel arra, hogy ezen adat a Szolgáltató üzleti titkát képezi, ezért azt a hatóság bizalmasan kezeli. Szeged, 2009. június 03. Az NHH Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Szabó Tibor Igazgató