E L Ő T E R J E S Z T É S A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER 25 -I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 297/2012. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Javaslat az alsó dunai szakaszon kikötő TEN-T törzshálózatba sorolására ELŐTERJESZTŐ: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Riegl Gábor területfejlesztési ügyintéző MEGTÁRGYALTA: a Közgyűlés valamennyi állandó bizottsága VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: PÉNZÜGYI EGYEZTETÉSRE BEMUTATVA: 2012. október 15. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2012. október 15. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke
1 Tisztelt Közgyűlés! Szakács Imre közgyűlési elnök tájékoztatása szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a transzeurópai közlekedési folyosók belvízi/folyami törzshálózatba tartozó Dunán a csepeli kikötőn kívül további kikötők TEN-T törzshálózati besorolását kezdeményezte. Vargha Tamás közgyűlési elnök a Baranya Megyei Közgyűlés számára megküldött levelében arról tájékoztatott, hogy Fejér Megye Közgyűlése megtárgyalta a fent említett kezdeményezést, és indokoltnak tartják a meglévő csepeli mellett a Győr-gönyűi és a dunaújvárosi kikötő TEN-T törzshálózati besorolását. Ezt követően dr. Puskás Imre közgyűlési elnök is megküldte a tárgyi üggyel kapcsolatos tájékoztatását, mely szerint Tolna Megye Közgyűlése Csepeli mellett a felső dunai szakaszon a Győr-gönyűi kikötő, az alsó dunai szakaszon a dunaföldvári kikötő TEN-T törzshálózati besorolásának kezdeményezése mellett döntött. A TEN-T az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál a közösség gazdaságaiban. A kijelölt hálózat a tagállamok közúthálózatának kb. negyedére (74 500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78 600 km) terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket. A TEN-T hálózatokat először az Európai Parlament és a Tanács - a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, jelenleg is hatályban lévő - 1692/96/EK határozata rögzítette. A TEN-T hálózat évtizedes koncepciójának legutóbbi felülvizsgálatát követően az Európai Bizottság 2011. október 19-én mutatta be a módosított iránymutatásokat, amely jogszabályi kötelmet jelentene a tagállamok számára a tekintetben, hogy hogyan, milyen forrásból, milyen jellegű projekteket végrehajtva kell kiépíteniük a transzeurópai közlekedési hálózatot, melynek célja, hogy a tagországi közlekedési útvonalak valódi európai hálózatot alkossanak, megkönnyítve az utasok, és a teherszállítók részére is a könnyebb hosszabb távú közlekedést. Az iránymutatások szerint a hálózat kétrétegű lenne. Tartalmazna egyrészt egy törzshálózatot, amely a teljes hálózat gerincét alkotná. Ezt nagyjából lefedné az a tíz transzkontinentális folyosó, amelynek kiépítésére (illetve a meglévő szakaszokon bővítésére és felújítására) külön figyelmet szentelne az Európai Unió, mégpedig azzal az újonnan létrehozandó pénzalappal (Európai Összekapcsolási Eszköz CEF), amely 2014-2020 között 32,6 milliárd euróval támogatná a transzeurópai infrastruktúrák megteremtését. Ebből 17,6 milliárd eurót lehetne közlekedésre fordítani, plusz 10 milliárd eurót a kohéziós alapból kanyarítana le a közösség az arra jogosult országok számára ugyancsak közlekedési projektekre. A törzshálózatot 2030-ig kell kiépíteni, erre a Tanács legutóbb elfogadott álláspontja szerint is jogszabály fogja kötelezni a tagállamokat a jövőben. A második réteg az átfogó hálózat lenne, amely a törzshálózati gerinc kiegészítéseként jellemzően kisebb tagállamokon belüli projekteket tartalmazna. Az átfogó hálózatot 2050-ig tervezi kiépíteni a Bizottság, erre azonban egyelőre nincs kötelező érvényű határidő.
2 CENTROPE együttműködés legutóbbi, a Pozsony megyei Bazinban tartott rendezvényén is kiemelt témaként szerepelt a traszeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó bizottsági javaslat. Ennek keretén belül a négy ország szakemberei részvételével lezajlott tanácskozáson az osztrák, cseh, szlovák és magyar tagrégiók és nagyvárosok képviselői egyetértettek abban, hogy a Győr-gönyűi kikötő mielőbbi fejlesztése az egész CENTROPE térség számára fontos lenne. A Duna a TEN-T javaslatban törzshálózati belvízi hajóútként szerepel. Az uniós parlamenti és tanácsi rendelettervezet azonban a teljes magyarországi Dunaszakaszon csupán egyetlen kikötőt, a csepelit jelöli TEN-T törzshálózati elemként. A bizottsági javaslat hazánkkal szembeni szűkmarkúsága jól látszik abból, hogy a miénknél lényegesen rövidebb szlovákiai Duna-szakaszon kettő kikötőt (Pozsony, Révkomárom), továbbá az ugyancsak sokkal rövidebb csehországi Moldva és Elba mellé négy kikötőt rögzít törzshálózati elemként. Ugyanakkor a Duna magyarországi szakaszán Csepeltől délre négy kikötőt (Adony, Dunaújváros, Baja, Mohács), míg attól észak-nyugatra a Győr-gönyűi kikötőt a jelenlegi TEN-T javaslat csak az átfogó hálózat elemei között szerepelteti. Indokolt ezért az a kezdeményezés, hogy a felső dunai szakaszon Győr-gönyű, míg az alsó dunai szakaszon Mohács átsorolása a törzshálózatba. Időszerű feladat hazánk kezdeményező lépéseinek sürgetése az Európai Bizottság transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó javaslatát illetően, miszerint Magyarország miként a tengerrel szintén nem rendelkező Szlovákia és Csehország a jelenlegi egynél több törzshálózati kategóriába sorolt folyami kikötővel szerepelhessen. Közlekedési és nemzetgazdasági szempontok alapján az optimális megoldás az lenne, ha (Csepel mellett) még legalább két dunai kikötőnk (a felső dunai szakaszon található Győr-Gönyű, valamint az alsó dunai kikötők közül Mohács) TEN-T törzshálózati besorolást kaphatna. Megállapítható, hogy az Országos Területrendezési Tervben és Baranya Megye Területrendezési Tervében is Mohács város kikötője közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötőként szerepel, ami alapján indokolt a TEN-T törzshálózati besorolása. Nyilvánvaló, hogy ez a besorolás egyértelműen szolgálja Baranya megye érdekeit, mivel ezzel a közlekedési kapcsolatok javításán és Mohács város közvetlen gazdasági kapcsolatain túlmenően, nagymértékben a megye déli hátrányos helyzetű térségeinek foglalkoztatási és turisztikai fejlesztéseinek kiinduló pontja, egyben bázisa lehet. Erre való tekintettel indokolt a tárgyal kapcsolatban a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének állásfoglalása, amelynek során egyértelműen előnyös és ebből következően kívánatos, hogy Mohács kikötője a TEN-T keretében törzshálózati besorolást kapjon. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
3 Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy a következő javaslattal forduljon a közlekedésért felelős miniszterhez: Hazánk a tagállami közlekedési miniszterek fórumán kezdeményezze, hogy a transzeurópai közlekedési folyosók belvízi/folyami törzshálózatba tartozó Dunán - Csepel mellett - Magyarországnak további legalább két kikötője - a felső dunai szakaszon található Győr-gönyűi kikötő, valamint - az alsó dunai szakaszon található Mohácsi kikötő kapjon TEN-T törzshálózati besorolást. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyben megbízza elnökét, hogy a közgyűlés jelen döntéséről tájékoztassa a Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Pest, Tolna és Fejér megyei közgyűlések elnökeit. Határidő: a tájékoztatásra 2012. november 1. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Pécs, 2012. szeptember 28. Tiffán Zsolt s.k.
1. sz. melléklet 4