Szám: 35230/328-4/2015. ált. Tárgy: Tűzvédelmi bírság kiszabása H A T Á R O Z A T A Magyar Brikett Kft.-t (5836 Dombegyház, Béke u. 63/A.) (a továbbiakban: Ügyfél) tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt tűzvédelmi bírsággal sújtom. 60 000,- Ft, azaz hatvanezer forint A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság megnevezést, jelen határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít, a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz címzett (7627 Pécs, Engel J. u. 1.), a hatóságomnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A jogorvoslati illetéket a fellebbezési kérelem benyújtásakor az iraton illetékbélyeggel kell leróni. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
I N D O K O L Á S A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) 2015. február 10-én tűzvédelmi utóellenőrzést (a továbbiakban: utóellenőrzés) tartott az Ügyfél által üzemeltetett, 7745 Olasz, 084 hrsz. szám alatti telephely északi részén. Az utóellenőrzés időpontjáról az Ügyfelet a 35230/328/2015. ált. számú végzéssel az ellenőrzés megkezdése előtt 2015. január 29-én tájékoztattuk. A helyszínen a Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2015. február 10-én megtartott utóellenőrzésről 35230/328-1/2015. ált. iktatási számon jegyzőkönyvet készített. A 35230/328-1/2015. ált. iktatási számú jegyzőkönyvben megállapított tények: 1. A helyszínen az ellenőrzés időpontjában a korábban 2014. április 08-án felvett 242-1/2014/MK/H iktatási számú jegyzőkönyvben rögzített tényekhez képest, változás nagyon csekély mértékben mutatkozott. A telep északi részén elhelyezkedő L alakú nagy rakat tekintetében érdemi változás, változtatás nem történt. A rakat méretei nem csökkentek, némileg alacsonyabb lett a rakat, az állapota viszont sokat romlott, sok bála szétesett és számos helyen megrogyott a rakat. A telepet körülvevő kerítés mellé több bála leesett a rakat széléről, amelyek közvetlenül a kerítés mellett találhatóak. A telep területén a tárolásnál szükséges védőtávolságokat továbbra sem tartják meg, a telep északi részén száraz gaz, aljnövényzet található. Az L alakú rakat széle továbbra is 13 méter távolságban található az Olaszi bekötőút szélétől, 15 méterre a közút tengelyétől számítva. A korábban hatóságunk által 2014. április 08-án lefolytatott tűzvédelmi hatósági átfogó ellenőrzésen felvett 242-1/2014/MK/H számú jegyzőkönyvben rögzített tények, megállapítások: 1. A 7745 Olasz, 084 hrsz. szám alatti ingatlan északi részén nagy mennyiségű bálát (szalma, kukoricaszár) tárolnak. A rakat L alakú, hossza északi irányban 64 méter, szélessége 12 méter magassága 6,5 méter, a rakat nyugati irányban egybefüggően folytatódik 42 méter hosszúságban 9,6 méter szélességben és 6,5 méter magasságban. Az L alakú rakat távolsága az Olaszi bekötőút szélétől 13 méter, az út tengelyétől mérve 15 méter. A kerítés és a rakat mellett száraz gaz, aljnövényzet található. Az előzőekben felsoroltak alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a 2015. február 10-én megtartott utóellenőrzés során feltárt hiányosságok visszatérő jellegűek. A fenti bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ügyfél a következő tűzvédelmi szabályt szegte meg: 1. A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter tűztávolságot kell tartani. (Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM. rendelet ( a továbbiakban: OTSZ) 222. (1) bekezdés, d) pontja). 2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (Az OTSZ 225. (3) bekezdés). Az ellenőrzés során felvett 35230/328-1/2015. ált. számú jegyzőkönyvben megállapított tények alapján, az ellenőrzés időpontjában az ügyfél az előzőekben felsorolt előírásokat sértett meg.
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1)-(2) bekezdései alapján: A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., 12 16. a), 17 18., 20 24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ha a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. A Korm. rendelet 1. melléklet 40. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság mértéke 20.000 Ft 60.000 Ft-ig terjedhet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A bírság kiszabása során figyelembe vettem, a Ket. 94. (1) bekezdés a) és b) pontjainak előírásait: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, - a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, - b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. A bírságtétel összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel - a Ket. 94/A. (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve - az üggyel kapcsolatos összes enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem, és az alábbiak szerint mérlegeltem. A Korm. rendelet. által meghatározott bírságtétel maximum értékét tekintettem kiindulási alapnak. Az egyes, alább megfogalmazott szempontok figyelembe vétele során megállapítható, hogy súlyosbító körülmény áll fenn, ezért a minimum értéktől az előzőekben említett mértékben tértem el.
A bírság mértéknek megállapításánál az alábbi szempontokat vettem figyelembe: A Ket. 94/A. (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét - megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy az ügyfélnek az elkövetett jogsértésből a tűzvédelmi ellenőrzés időpontjáig nem származott előnye, hátrányt pedig nem szenvedett. A Ket. 94/A. (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a mulasztás megvalósult, azonban annak visszafordíthatósága aránytalanul nagy hátrányt nem jelent. A Ket. 94/A. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel érintettek körének nagyságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az érintettek körének száma 50 fő alatti. A Ket. 94/A. (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő állapot időtartamát megvizsgáltam és megállapítottam, hogy teljes bizonyossággal megállapítható egyértelműen, hogy a jogsértő állapot az ellenőrzést megelőzően fennállt. A Ket. 94/A. (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az a Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség részéről az ügyféllel szemben tűzvédelmi bírság korábban 2014. május 05-én, 242-7/2014/MK/H számon kiszabásra került, melyet az Ügyfél a rendelkezésére álló határidőn belül nem fizetett meg, részletfizetést engedélyező kérelmet nem terjesztett elő. A rendelkezésre álló teljesítési határidő eredménytelen eltelte után hatóságunk a kiszabott bírság összegét végrehajtásra rendelte el az illetékes adóhatóságnál. A Ket. 94/A. (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását - megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az ügyfél az ellenőrzés során részt nem vett, az eljárásban nem volt együttműködő, az eljárás lefolytatását nem akadályozta. A Ket. 94/A. (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, azaz a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a mérlegelés során nem állt módomban értékelni, mivel az ügyfél gazdasági súlya nem értelmezhető. A fentiek alapján a jogszabályi előírások megsértése miatt 60 000,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A tűzvédelmi bírság befizetésének módját a Korm. rendelet 8/A. (1) bekezdése határozza meg. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján: A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem
szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható hogy a jogsértésről a Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. április 08-án szerzett tudomást, a jogsértő állapot azóta is fenn áll. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell, mely 35230/328-3/2015. ált. számú ügyirattal 2015. június 11-én megtörtént. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. -a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. M o h á c s, 2015. június 12. Készült: Terjedelme: Kapják: 2 pld. 5 oldal 1. Magyar Brikett Kft. belföldi tértivevénnyel 5836 Dombegyház, Béke u. 63/A. 2. Irattár