Szám: 35960/920-21/2015.ált. Tárgy: egyéni vállalkozó tűzvédelmi bírságolási ügye

Átírás

1 Szám: 35960/920-21/2015.ált. Tárgy: egyéni vállalkozó tűzvédelmi bírságolási ügye H A T Á R O Z A T Egyéni vállalkozót (..) (a továbbiakban: Ügyfél) a 4030 Debrecen, Monostorpályi u. 33. szám alatti ingatlanon üzemeltetett raktárcsarnok (a továbbiakban: raktárcsarnok) területén lévő beépített automatikus tűzjelző rendszer tűzvédelmi ellenőrzése során tapasztaltak ügyében indult hatósági eljárással kapcsolatban azaz ötszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A határozat jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeznek és a fellebbezési határidő letelik, illetve a fellebbezés lehetőségéről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát (35960/920-21/2015.ált.) és a bírságfizetésre kötelezett nevét. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) Igazgatójához címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, ,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

2 I N D O K O L Á S A Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Debreceni KvK) a HERMÉSZ 93 Kereskedelmi Szolgáltató Kft (4030 Debrecen, Monostorpályi u. 37.) (a továbbiakban: Üzemeltető) által üzemeltetett raktárcsarnok területén január 20-án megtartott tűzvédelmi cél ellenőrzésen feltárt hiányosságok miatt 35980/3256/2015.ált. számú végzésével szolgáltatásfelügyeleti ellenőrzést kezdeményezett az Ügyféllel, mint karbantartóval szemben. Az eljárás során a Debrecen KvK vezetőjével szemben kizárási ok merült fel, így kizárást jelentett be a felügyeleti szervéhez, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (a továbbiakban: Igazgatóság), aki az eljárás lefolytatására 35900/1562-5/2015.ált számú, április 29-én kelt végzésével a Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltséget (a továbbiakban: Hajdúnánási KvK) jelölte ki. A feltárt hiányosságok miatt a Hajdúnánási KvK előtt 35960/920-1/2015.ált. számon, április 30-án hivatalból hatósági eljárás indult, mely lezárásaként július 06-án, 35960/920-10/2015.ált. számon tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat került kiadásra. Az Ügyfél a rendelkezésre álló határidőn belül július 16-án kelt levelével fellebbezést terjesztett elő. A másodfokon eljáró hatóság, az Igazgatóság eljárása lezárásaként 35900/ /2015.ált. számú, január 13-án kelt határozatával a Hajdúnánási KvK első fokú, 35960/920-10/2015. számú határozatát helybenhagyta, amely ellen az Ügyfél jogi képviseletére meghatalmazással ügyvéd (a továbbiakban: jogi képviselő) bírósági felülvizsgálati keresetet terjesztett elő. A kereset kézhezvétele után az Igazgatóság hivatalbóli döntés felülvizsgálati eljárás keretében saját hatáskörben megváltoztatta 35900/ /2015.ált. számú II. fokú határozatát, 35900/ /2015. ált. számú, február 29-én kelt határozatával a Hajdúnánási KvK 35960/920-10/2015. számú határozatát megsemmisítette, és az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, mivel a határozatot nem a jogi képviselő részére kézbesítették, illetve részére az eljárás során nem voltak biztosítottak az ügyféli jogok. A Hajdúnánási KvK előtt indult új hatósági eljárásról 35960/920-20/2015.ált. számú, március 05-én kelt végzésemmel tájékoztattam a jogi képviselőt, melyet március 08-án vett kézhez, azonban jelen határozatom meghozataláig nem élt iratbetekintési jogával. Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: Az Üzemeletető a 4030 Debrecen, Monostorpályi u. 33. szám alatti ingatlanon csarnoképület bérbeadásával foglalkozik. A létesítmény alapterülete miatt az építéskor hatályos jogszabályok a teljes terület felügyeletére beépített automatikus tűzjelző rendszer (a továbbiakban: tűzjelző rendszer) létesítését, üzemeltetését írták elő. A raktárcsarnok területén január 20-án megtartott tűzvédelmi cél ellenőrzésen feltárt hiányosságok miatt Debrecen KvK kizárásával Hajdúnánás KvK 35960/474/2015.ált. számon hatósági eljárást folytatott le az Üzemeltetővel szemben, mely során megállapításra került, hogy a tűzjelző rendszer központjának felügyelete nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. A szabálytalanság miatt az Üzemeltetővel szemben hatósági eljárást folytattunk le. Továbbá megállapítottuk, hogy tűzjelző rendszer BOSCH BZ 500 LSN típusú központja július 21-én meghibásodott, mely tényt az Üzemeltető által a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz -en tett, július 21-én kelt bejelentés igazol. Az Üzemeltető a tűzjelző rendszer javítására az Ügyfél által intézkedett, újbóli üzembehelyezése december 11-én történt meg. A rendszer karbantartását a február 27-én megkötött karbantartási szerződés alapján az Ügyfél, mint tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezte, mivel a tevékenység a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. számú mellékletének 8. pontja alapján arra köteles. Az Ügyfél a fenti tevékenység végzéséhez Sné-58/8/2012. számú, március 29-ig érvényes szakvizsga bizonyítvánnyal, illetve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott hatósági engedéllyel rendelkezik.

3 A karbantartási szerződés alapján az Ügyfél a rendszert negyedévente egy alkalommal felülvizsgálja, illetve a szükséges karbantartási feladatokat elvégzi, ezt a május 27-én, 35960/920-4/2015.ált. számú jegyzőkönyvben az Ügyfél személyes meghallgatásán nyilatkozatával is megerősítette, mely szerint rendszeres karbantartásokat végeztem, illetve a rendszer működéséhez kapcsolatos hibák javítását végeztem. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a bejelentett hiba kijavítására a B Pont Kft (1034 Budapest, Bécsi u. 125.) forgalmazó által kiállított számla alapján december 11-én szerezték be a szükséges eszközt, azonban a dokumentum alapján csak szervizelési célokra. Garancia nélküli termék, így az csak szervizelési célokra, alkatrésznek használható. Eljárásom során megkerestem a forgalmazót, akinek június 15-én kelt tájékoztatása alapján a BOSCH BZ 500 LSN típusú központ tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a korábban az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. vizsgáló laboratóriuma által, TMT-50-1/2004. számú tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványa augusztus 25-én lejárt. A tűzjelző rendszer előzetes létesítési engedélyezési eljárás után, a BOSCH BZ 500 LSN típusú központtal, március 13-án, /4/2007. számú határozattal kapott használatbavételi engedélyt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzőjétől, melyhez Debrecen Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság S/29/1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásával kikötés nélkül hozzájárult. A meghibásodás, illetve javítás idején hatályos az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet 136. (3) bekezdése szerint a tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átalakítására (módosítás, bővítés) műszaki tervdokumentációt kell készíteni melyet az (1) bekezdésében meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. A telepített vagy átalakított berendezések használatbavételét (1) bekezdésében meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Mindezek alapján a központ típusának cseréje átalakításnak minősül, ami engedélyköteles tevékenység, mivel azonos típusúra cserélte az Ügyfél, annak elvégzéséhez nem volt szükség engedélyezési eljárás lefolytatására, azonban a beszerelésre kerülő tűzjelző központnak ebben az esetben is rendelkeznie kell a beépítés időpontjában érvényes tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, annak hiányában gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, vagy tűzvédelmi hatósági engedéllyel. Mindezek tisztázására eljárásom során az Ügyféltől június 16-án kelt, 35960/920-8/2015. számú végzésemben kértem, hogy a központ érvényes tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványát mutassa be részemre. Az Ügyfél meghatalmazásával rendelkező képviselő ezt tanúsítvánnyal, vagy ennek hiányában hatósági engedély bemutatásával nem teljesítette, június 25-én kelt, hatóságomnál 35960/920-9/2015.ált. számon iktatott nyilatkozata alapján az eszköz nem került beépítésre, alkatrészeit szervizelési célokra használták. Az írásban tett nyilatkozatnak ellent mond az Üzemeltető 35960/474/2015.ált. számú hatósági eljárásomban, február 20-án tett nyilatkozata, mely szerint a központ típusa nem változott, csupán annyi, hogy az új központ jogszabályi előírásoknak megfelelően a duplikált átjelzést tudja biztosítani, illetve a rendelkezésre álló, az Ügyfél által vezetett tűzjelző rendszer üzemeltetési naplója. A dokumentáció rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás részénél, december 11-én kelt bejegyzés alapján a meghibásodott tűzjelző központ ki lett cserélve, melyet az Ügyfél aláírásával igazolt. A tényállás tisztázása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 2. (3) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza, az 50. (5) bekezdése alapján a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt, illetve az 50. (6) bekezdése szerint a hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást, így a döntés meghozatalakor a rendelkezésre álló dokumentumokat vettem figyelembe, melyek szerint az Ügyfél a tűzjelző rendszer javításakor a tűzvédelmi-, műszaki

4 előírásokat megszegte a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező tűzjelző központ beépítésével. Az Igazgatóság 35900/ /2015. ált. számú határozatában az első fokú hatóság számára meghatározta, hogy az új eljárás során biztosítani kell a jogi képviselő részére az Ket-ben foglalt jogainak érvényesítését, illetve részére meg kell küldeni jelen határozatomat. A jogi képviselő részére 35960/920-20/2015.ált. számú eljárást megindító végzésemet megküldtem, azonban nem élt iratbetekintési jogával, a 35960/920/2015.ált. számú eljárás során keletkezett dokumentumokat, korábbi eljárásom során, 35960/920-12/2015.ált. számú levelemmel megküldtem részére. Az eljárás során megállapított hiányosságokkal az alábbiakat sértették meg: Az érvényes tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező tűzjelző központ beszerelésével az Ügyfél megsértette a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 13. (2) bekezdését, mely szerint tűzoltótechnikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. A fentiek alapján a szabályszegéssel összefüggésben vizsgáltam az Üzemeltető felelősségét, azonban ez nem állapítható meg, mivel ő a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos jogszabályi előírásokkal kapcsolatban nem rendelkezik szakképesítéssel, ezért foglalkoztatta szerződéses jogviszonyban a tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező Ügyfelet. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1) bekezdése alapján a tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., a), , , 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A bírság összegének megállapításakor enyhítő körülményt nem vettem figyelembe. Súlyosbító körülményként értékeltem, az Ügyfél hatósági eljárásom során aláírásával hitelesített dokumentumban leírtakkal ellentétesen tett nyilatkozatát, továbbá azt a tényt, hogy az Ügyfél az Üzemeltető megtévesztésével számára tudatosan hamis biztonságérzetet adott, mivel a beépített automatikus tűzjelző rendszer rendeltetésszerű működése nem volt biztosított a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező központ miatt. A szakszerűtlenül végzett tevékenységével az Ügyfél növelte a kockázatát egy esetlegesen keletkező tűzeset során a tűzoltóság megtévesztésének, vonulási ideje növekedésének, melynek további következménye lehet a tűzjelző rendszerrel felügyelt csarnok súlyos károsodása. A bírság összegét a következők alapján állapítottam meg: A Korm. rendelet 1. melléklet 24) pontja alapján tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság) - kerül kiszabásra a tűzvédelmi bírság. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért Ft-tól Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke, jelen esetben Ft, azaz ötszázezer forintban határozom meg. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján kötelező. Az összeg meghatározásánál súlyosbító

5 körülményként vettem figyelembe a továbbiakban. Ket. 94/A. (1) bekezdés a), c), d), f) bekezdéseit. A Korm. rendelet. 16. szerint A tűzvédelmi bírságot a szabálytalanság észlelésekor hatályos rendelet alapján kell kiszabni. Amennyiben a szabálytalanság észlelésének, illetve a bírság kiszabásának időpontjában különböző szabályozás volt érvényben a tűzvédelmi bírság kiszabására, úgy a szabálytalanságot elkövető számára kedvezőbb jogi szabályozást kell alkalmazni a tűzvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések közül. A fentiek alapján Ft, azaz ötszázezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján a tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A rendelkezésre álló adatok alapján pontosan megállapítható, hogy a jogsértés december 11. óta áll fenn, a hatóság a 35960/474/2015.ált. számú eljárás lezárásakor március 12-én szerzett tudomást róla. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél a 35960/920-20/2015.ált. számú iraton értesítve lett a bírságolási eljárás megindításáról. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján az Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. Hajdúnánás, március 23.