EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 26.9.2008 MUNKADOKUMENTUM az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló kiválasztás a profilalkotás problémájáról a terroristaellenes műveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenőrzése, a vámeljárások és a határellenőrzések során Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Előadó: Sarah Ludford DT\745085.doc PE413.954v02-00
1. Bevezetés A jogállamiság alapelve, hogy a rendfenntartással kapcsolatos intézkedéseket a személyes magatartásra, nem pedig a személyazonosságra kell alapozni. Így rendes körülmények között az embereket vizsgálat vagy ellenőrzés céljára csak a saját cselekményeikből fakadó ésszerű gyanú alapján választhatják ki. A tagállamokat, valamint a rendfenntartó és határellenőrző szerveket azonban egyre inkább érdekli a profilalkotás olyan technikaként, amely segíthet az olyan embercsoportok proaktív azonosításában, akik további átvilágításokat tesznek indokolttá vagy akik valószínűsíthetően bűncselekményeket és terrorcselekmények követnek el. A profilalkotásra a rendfenntartás során és a büntetőjogi igazságszolgáltatási rendszer keretében kerül sor, beleértve a rendőrség általi megállítást és átvizsgálást, valamint a személyazonossági ellenőrzéseket a repülőtéri és más belépési kikötőkben végzett biztonsági ellenőrzések során, valamint a terroristaellenes erőfeszítések keretében a személyek megfigyelésre történő kiválasztása során. Ez olyan összefüggésben történik, amelyben Európa gyorsan bővülő bevándorlási és határellenőrzési adatbázisai, valamint az egyre fokozódó információcsere új információforrást kínál a rendfenntartáshoz és a terrorizmus elleni harchoz, valamint a bevándorlás ellenőrzéséhez. A profilalkotás egyik közkeletűen adatbányászatnak nevezett formája az adatbázisokban való automatizált keresések alkalmazása olyan előre kiválasztott kritériumok alapján, amely kritériumok között szerepelhet (de nem kizárólagosan) a faj, az etnikai származás, a vallás és a nemzeti hovatartozás. E jelentés elkészítése mögött az a hit áll, hogy a profilalkotás és az adatbányászat alkalmazása indokolja a nyilvános és parlamenti vitát. A profilalkotási gyakorlatokban az érzékeny személyes adatok felhasználásakor a megkülönböztetés vagy a visszaélés kockázatára, és arra sem fordítottak elegendő figyelmet, hogy ezeknek az intézkedéseknek objektíveknek, arányosaknak és szükségeseknek kell lenniük ahhoz, hogy megfeleljenek az európai emberi jogi és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogszabályokban szereplő jogi kritériumoknak. A profilalkotás lehet implicit, például amikor a kisebbségi csoportok bűnözési hajlamával kapcsolatos sztereotípiákra támaszkodik az arra vonatkozó rendőrségi határozatokban, hogy kik tűnnek gyanúsnak. Végeztek tanulmányokat annak megvizsgálása érdekében, hogy milyen mértékű ennek az előfordulása például a romák esetében. A profilalkotás más formái explicitek, mint amikor egyedi kritériumok összességét alkalmazzák kiindulási pontként a nyomozások irányának meghatározásában. Kevés azonban az egyértelműség vagy az egyetértés a tekintetben, hogy valójában mely gyakorlatok minősülnek profilalkotásnak, azok milyen mértékben lehetnek legitimek és milyen óvintézkedések szükségesek a jogszerűtlen és megkülönböztető jellegű profilalkotás megelőzéséhez. 1 Az Európai Parlament többször is hangot adott a profilalkotással kapcsolatos aggályainak, különösen a faj, etnikai származás és vallás tekintetében az adatvédelem, a bűnüldözési együttműködés, az adatcsere és hírszerzés, a légi közlekedési és közlekedésbiztonság, a bevándorlás és a határigazgatás, valamint a kisebbségek kezelése terén. Nem vizsgálták meg azonban megfelelően azokat a jogi és egyéb jellegű kérdéseket, amelyek valamiféle egyetértéshez vezethetnek a tekintetben, hogy mi elfogadható és mi nem. 1 Arra is ügyelnünk kell, hogy az állampolgárságon alapuló profilalkotás etnikai jellegű profilalkotásra is felhatalmazhat. PE413.954v02-00 2/8 DT\745085.doc
2. A profilalkotás fogalommeghatározásának megszületése Az óvintézkedések és az elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozásának alapjaként valamiféle megállapodásra kell jutni a fogalommeghatározás tekintetében, azután pedig a profilalkotás meghatározott eseteinek legitimitására és jogszerűségére vonatkozó iránymutatás tekintetében. Az etnikai vagy egyéb jellegű profilalkotásnak nincs uniós fogalommeghatározása, és nincs egyetértés a tekintetben sem, hogy ez milyen gyakorlatokra és szereplőkre terjedhet ki. A fogalmi egyértelműség hiánya gátolja a vitát. Eleddig két, valamelyest eltérő megközelítés létezett az európai összefüggésben történő profilalkotás fogalmának meghatározására: az egyik megközelítés adatvédelmi szempontból merül fel, míg a másikat egy megkülönböztetésellenes szempont kínálja. Az adatvédelmi szempontú két fogalommeghatározás a következő: Olyan számítógépes módszer, amely valamely adatraktárban adatbányászatot végez, és bizonyos valószínűséggel, tehát bizonyos hibalehetőség mellett lehetővé teszi, vagy lehetővé kívánja tenni egy személy besorolását valamely meghatározott kategóriába abból a célból, hogy az adott személyre vonatkozóan bizonyos egyéni döntéseket lehessen hozni. 1 A profiling azt a folyamatot jelenti, amelynek során következtetéseket vonnak le egy adott személy vagy csoport (rendszerint viselkedési) jellemzőire vonatkozóan, majd e személyt/csoportot (vagy más személyt/csoportot) e jellemzők alapján kezelik. 2 E fogalommeghatározások a profilalkotást semleges vizsgálati folyamatnak tekintik, mellőzve az érzékeny személyes adatok használata következményeinek, valamint a megkülönböztetés kockázatának megfontolását. A rendfenntartást sem határozzák meg azon kritikus színtérként, ahol a profilalkotás aggodalomra ad okot potenciális megkülönböztető hatásai miatt. Más fogalommeghatározások a megkülönböztetésellenesség szempontjában gyökereznek és az etnikai profilalkotásra összpontosítanak: Objektív és ésszerű indokoltság nélkül ellenőrzési, felügyeleti vagy nyomozati tevékenységek során olyan okoknak a rendőrség által történő felhasználása, mint például a faj, a bőrszín, a nyelv, a vallás, az állampolgárság vagy a nemzetiségi vagy etnikai származás 3 [Az etnikai profilalkotás] az egyéni viselkedés helyett az etnikai származás, a faj, a nemzeti hovatartozás vagy a vallás alkalmazása az olyan személyekre 1 Lásd az Európa Tanácsnak a profilalkotásról készült közelmúltbeli tanulmányát. 2 L. A. Bygrave, Minding the machine: Article 15 of the EC Data Protection Directive and Automated Profiling, Computer Law & Security Report, 2001, 17. kötet, 17 24. o. 3 A rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság (ECRI) a rendfenntartásban a rasszizmus és faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló, 2007. június 29-én elfogadott 11. általános politikai ajánlása, CRI/Európa Tanács (2007)39, 1. bekezdés DT\745085.doc 3/8 PE413.954v02-00
vonatkozó bűnüldözési és/ vagy nyomozási határozatok meghozatalának alapjaként, akikről úgy vélik, hogy bűncselekményekben vesznek vagy vettek részt. 1 [Az etnikai profilalkotás] a»faj«vagy az etnikai származás, a vallás vagy nemzeti hovatartozás egyetlen tényezőként vagy több tényező egyikeként történő alkalmazásának rendszeres gyakorlata a bűnüldözési határozatok meghozatalakor, függetlenül attól, hogy az érintett személyeket automatikus eszközökkel azonosítják-e vagy sem. 2 3. A profilalkotás alkalmazási köre: terrorizmusellenesség, rendfenntartás, bevándorlás, vámeljárások és határellenőrzések A profilalkotást a rendfenntartás és a közigazgatási ellenőrzés számos különféle területén alkalmazzák, a terrorizmusellenességtől 3 és belső rendfenntartástól a bevándorlásig, vámeljárásokig és határellenőrzésekig bezárólag. E különböző területeket elválasztó határvonalak egyre inkább elhomályosultak, ahogy az egyik területen gyűjtött információkat megosztják a többivel, ahogyan a szervek reagálnak a hírszerzési információk rendelkezésre állás elve alapján történő megosztásának fokozására irányuló nyomásokra, továbbá ahogy egyre szélesebb körű erőfeszítéseket tesznek a fokozott együttműködés és a közös műveletek előmozdítására. Az olyan uniós adatbázisokat, mint például a vízuminformációs rendszert (VIS) 4, a schengeni információs rendszert (SIS I. és SIS II.) és az Eurodac-ot a büntetőügyekben folytatott együttműködés forrásának tekintik, ahogyan az a bűnüldöző szervek számára az ezen adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítására, valamint a VIS, a SIS II. és az Eurodac közötti operatív kapcsolatok létrehozására irányuló javaslatokban is tükröződik. A Bizottság javaslatára az európai utasnyilvántartási adatok (PNR) rendszeréről szóló bizottsági javaslat 5 előírja az EU-ba utazó utasok személyes adatainak gyűjtését. A javaslat célja az utasok PNR-adatainak kockázatértékelés céljából történő lefuttatása a tulajdonságok és viselkedésminták egy kombinációján. Noha a Bizottság visszautasította annak elfogadását, hogy e tevékenységet profilalkotás -nak nevezzék, a józan ész azt sugallja, hogy az bármely ésszerű fogalommeghatározásba beleillik. A vonatkozó kockázatértékelési profil -ba beleillő utast magas kockázatú utasként azonosítanák, és esetlegesen további intézkedéseknek vetnék alá. A beléptető kiléptető rendszer létrehozásáról szóló bizottsági közlemény 6 előirányozza azt a 1 Rebekah Delsolnak, az Open Society Institute munkatársának előadása a LIBE bizottság következő címmel tartott kerekasztal-megbeszélésén: Szabadság és biztonság az EU integrált határigazgatásának keretében, Brüsszel, 2008. június 30. 2 De Schutter, Oliver és Ringelheim, Julie (2008), Ethnic Profiling: A Rising Challenge for European Human Rights Law, Modern Law Review, 71(3), 358 384.o. 3 A terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló 2005/671/IB tanácsi határozat, az Európai Unió tagállamai bűnüldözési hatóságai közötti, különösen a súlyos bűncselekményekre, köztük a terroristacselekményekre vonatkozó információk és bűnüldözési operatív információk cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB tanácsi kerethatározat. 4 HL L 218., 2008.8.13. és 2008.6.23., 60. és 129.o. 5 COM (2007) 654. 6 Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről COM (2008) 69, 2008.2.13. PE413.954v02-00 4/8 DT\745085.doc
lehetőséget, hogy a belső bűnüldözés felhasználhat információkat beleértve a schengeni térségbe belépő vagy onnan kilépő utasoktól gyűjtött biometrikus adatokat is belső, nem a határokon elvégzett személyazonossági ellenőrzéseik során. Valószínű, hogy az ezen adatbázisok használatakor történő döntéshozatal során esetleg a személyes adatokon beleértve az érzékeny adatokat is alapuló profilokat is alkalmazhatnak. Az elektronikus utazásengedélyezési rendszer (ESTA) harmadik országok olyan polgáraira fog vonatkozni, akiknek nem kell vízum [és] lehetővé fogja tenni a nemzeti hatóságok számára, hogy elvégezzék minden egyes utas egyéni értékelését, mielőtt az utas felszállna egy Európába tartó repülőgépre. Meghatározatlan kritériumok alapján azonban a tagállamokra bízzák az annak tanúsítására irányuló eljárást, hogy valaki jóhiszemű/alacsony kockázatú utazó vagy pedig fenyegetést jelent a közbiztonságra és közrendre nézve. Vélhetően kockázatértékelési profilokat fognak kidolgozni a döntések alapjául. Riasztó, hogy ezek a javaslatok igen gyors előrehaladást mutatnak, miközben még mindig komoly információrés van a határoknál a profilalkotási gyakorlatok tekintetében; igen kevés tanulmány készült erről. Ez részben tükrözi a profilalkotás fogalma meghatározásával és nyomon követésével kapcsolatos egyedi kihívásokat a bevándorlási döntések meghozatala terén, ami lényegénél fogva elsősorban a határt átlépni kívánó személy állampolgárságán és a vízum tekintetében meglévő jogállásán alapul. 1 A tanulmányok elvégzését az is hátráltatja, hogy a bűnüldöző szervek vonakodnak megosztani az érzékeny kritériumokat alkalmazó egyes gyakorlatokra vonatkozó nyomozati iránymutatásokat és információkat. Egyértelmű továbbá a lehetősége annak, hogy az elszámoltathatóság tekintetében rés keletkezik, amikor olyan adatbázisokat hoznak léte uniós szinten, mint az EU PNR-je és beléptető kiléptető rendszere, a kockázatelemzési kritériumokat viszont a tagállamokra bízzák. Van-e uniós hatáskör annak biztosítására, hogy megfelelő óvintézkedéseket léptetnek életbe? 4. A profilalkotás jogszerűségének megállapítása A profilalkotás lehet vitathatatlanul jogszerű, például a nyomozásokat alátámasztó olyan profilok kidolgozásakor, mint a gyanúsítottak profiljai, amelyek egy adott időben, adott helyen elkövetett, meghatározott bűncselekményért körözött, meghatározott személyt vagy személyeket írnak le. A gyanúsítottak ilyen profiljai vonatkozhatnak bizonyos csoportokra is, amennyiben bizonyított kapcsolat áll fenn a szervezett bűnelkövető csoportok vagy bűnbandák etnikai származása vagy nemzeti hovatartozása között, és ez a kapcsolat konkrét, specifikus és naprakész hírszerzési információkon alapul. 2 Ezekben az esetekben az etnikai származás vagy más személyes tényezők azonosító tényezőkként történő alkalmazása jogszerű bűnüldözési eszköz. A profilalkotás több formájában azonban az emberi jogok európai egyezménye szerinti számos jogot sérthet, beleértve a magánélethez való jogot, a mozgás- és vallásszabadságot, 1 Az Open Society Institute írásbeli beadványa a LIBE bizottság következő címmel tartott kerekasztalmegbeszélésén: Szabadság és biztonság az EU integrált határigazgatásának keretében, Brüsszel, 2008. június 30., 4.o. 2 Az Open Society Institute írásbeli beadványa a LIBE bizottság következő címmel tartott kerekasztalmegbeszélésén: Szabadság és biztonság az EU integrált határigazgatásának keretében, Brüsszel, 2008. június 30., 2.o. DT\745085.doc 5/8 PE413.954v02-00
valamint a megkülönböztetésmentességet. A 14. cikk tiltja a megkülönböztetést az egyezmény által védett jogok gyakorlása során. E norma értelmében, ha két hasonló helyzetű személyt objektív és ésszerű indokolás hiányában eltérő bánásmódban részesítenek, akkor az egyikük jogszerűtlen megkülönböztetést szenvedett el. 1 Az EJEE-vel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat megállapította, hogy amennyiben a faj egy bűnüldözési intézkedés kizárólagos alapját képezi, akkor az tilos megkülönböztetést jelent. Az etnikai jellegű profilalkotási gyakorlatoknak a következő három ellenőrzési vizsgán kell átmenniük ahhoz, hogy jogszerű, megkülönböztetésnek nem minősülő bánásmódbeli eltérésnek számítsanak: hatékonyság, arányosság és szükségesség. A fajok közötti egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv megállapítja az uniós jogban faji vagy etnikai származásuktól függetlenül a személyek közötti egyenlő bánásmód elvét. 2 Ezt az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében kell alkalmazni 3. A preambulum értelmében a megkülönböztetés alááshatja azt a célkitűzést is, hogy az Európai Unió a szabadság, biztonság és igazságosság térségévé fejlődjön 4, amely néhányakat annak kijelentéséhez vezet, hogy a rendfenntartás és a bűnüldözés közjót és közszolgálatot képez, amelyeknek ennélfogva az irányelv hatálya alá kellene tartozniuk. A hivatkozás valóban sugallhatja azt, hogy a fajok közötti egyenlőségről szóló irányelvnek a bűnüldöző tevékenységekre történő alkalmazása nem kizárt. Még akkor is, ha elfogadott annak a bűnüldöző intézkedésekre történő alkalmazhatósága, a fajok közötti egyenlőségről szóló irányelv által kínált védelem alól egy fontos kivételt teremt a 3. cikk (2) bekezdése, amely lehetővé teszi az állampolgárságon alapuló eltérő bánásmódot. Míg a bevándorlásra vonatkozó döntéseket az állampolgárság alapján kell meghozni, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés ilyen tág kizárása jelentős rést hagy a védelemben, és elfedheti állampolgárságon alapuló, állítólagosan jogszerű különbségekként a megkülönböztetés faji vagy etnikai származáson alapuló formáit. Például a bevándorlás ellenőrzéséért felelős személyek megállíthatnak olyan személyeket is, akik külföldinek látszanak, ami a gyakorlatban általában a színes bőrű, nem európai megjelenést jelenti. Egy mindinkább többetnikumú társadalomban ez a gyakorlat tisztességtelen bűnüldözési vagy ellenőrzési figyelmet terhel a kisebbségi csoportokra. 5. Adatvédelmi kérdések Az adatvédelemről szóló 95/46/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése jogot biztosít a személyeknek arra, hogy ne terjedhessen ki rájuk olyan döntés hatálya, amely ( ) kizárólag 1 Timashev kontra Oroszország, 55762/00. és 55974/00. sz. kérelem, EJEB 2005.12.13. 2 HL L 180., 2000.7.19., 22.o. 3 HL L 180., 2000.7.19., 3. cikk (1) bekezdés h) pont 4 A (9) preambulumbekezdés a következőt mondja ki: A faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés alááshatja az EK-Szerződés célkitűzéseinek megvalósítását, különösen a magas fokú foglalkoztatási szint és szociális védelem elérését, az életszínvonal és életminőség emelését, a gazdasági és szociális kohéziót és szolidaritást. Alááshatja azt a célkitűzést is, hogy az Európai Unió a szabadság, biztonság és igazságosság térségévé fejlődjön. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv (foglalkoztatási egyenlőségi irányelv) 2. cikkének (5) bekezdése azonban a következőt mondja ki: Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jog által meghatározott olyan intézkedéseket, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság és a közrend fenntartásához, a bűncselekmények megakadályozásához, az egészség védelméhez és mások jogainak és szabadságának a védelméhez szükségesek. PE413.954v02-00 6/8 DT\745085.doc
automatizált feldolgozáson alapul, és amelynek célja a rá vonatkozó egyes ( ) személyes szempontok kiértékelése.. Javasolt az, hogy a személyeket egyszerűen további ellenőrzések céljára kiválasztó profilalkotás amely önmagában nem teremt hátrányos vagy jogi hatásokat a számukra ne károsítsa érdekeiket sem. Így az EU PNR-rendszerére irányuló bizottsági javaslat meghatározza, hogy a végrehajtási intézkedést egy további lépésnek vélhetően a kockázatelemzésen/profilalkotáson alapuló azonosítás relevanciájára vonatkozóan egy tisztviselő által elvégzett értékelésnek kell megelőznie: A tagállamok utasinformációkkal foglalkozó hatóságai és illetékes hatóságai által hozott végrehajtási intézkedések alapja nem lehet a PNR-adatok automatikus feldolgozása vagy a személy faji vagy etnikai hovatartozása, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai véleménye vagy szexuális irányultsága. A harmadik pillérbe tartozó, a bűnüldözés és a büntetőjog területén az adatvédelemről szóló kerethatározat-tervezet 8. cikke azonban enyhít ezen az óvintézkedésen annak előírásával, hogy hátrányos döntés is hozható kizárólag adatbányászat vagy profilalkotás alapján mindaddig, amíg az érintett személy tekintetében van valamiféle jogi védelem: Az érintett számára hátrányos joghatást keltő vagy őt súlyosan érintő, az érintett egyedi jellemzőinek értékelése céljából történő, kizárólagosan automatikus feldolgozáson alapuló határozat csak akkor megengedett, ha az érintett jogszerű érdekeit jogszabály védi. Mivel azonban ezen intézkedések tekintetében nem állapítottak meg különös normákat vagy kritériumokat, úgy tűnik, hogy e rendelkezés elég csekély értékkel bír. Az explicit és rendszeres profilalkotás fontos kérdéseket vet fel a személyes adatok védelme tekintetében, különösen a magasabb védelmi szint hatálya alá tartozó, érzékeny személyes adatok vonatkozásában. Az adatbányászat egy sor kritériumon alapul, azt gyakran széles körűen végzik és gyakorta terjed ki az érzékeny személyes adatok olyan aspektusaira is, mint az etnikai származás, a nemzeti hovatartozás, a vallás, vagy más olyan információkra, amelyek érzékeny adatokhoz vezethetnek (például a járatokon az étel megválasztása alapján azonosítani lehet azokat a személyeket, akik halal-ételeket kérnek, és muzulmánnak lehet őket vélelmezni). Amikor az etnikai profilalkotáson alapuló eljáráson keresztül azonosítanak személyeket, olyan kritériumok alapján határozzák meg őket gyanúsként, amelyeket ők maguk nem tudnak megváltoztatni. Valójában ez hasonlatos az ártatlanság vélelmének megfordításához, és rámutat arra, hogy erőteljes óvintézkedésekre van szükség a személyes adatok különösen az érzékeny személyes adatok védelme érdekében, továbbá annak korlátozása érdekében, hogy ez miképpen vezethet visszaélésekhez a bűnüldözés terén. Peter Hustinx, európai adatvédelmi biztos egyértelművé tette azon álláspontját, hogy a bűnüldözés és a büntetőjog területén az adatvédelemről szóló kerethatározatra irányuló DT\745085.doc 7/8 PE413.954v02-00
javaslat jelentősen gyengíti az európai polgárok személyes adatainak védelmét. 1 A 95/46 irányelvvel ellentétben, az a legutóbbi tervezet, amelyről a Tanács politikai megállapodásra jutott, már nem terjed ki a belföldi adatfeldolgozásra, és így nem alkalmazható a belföldi szinten folytatott profilalkotási tevékenységekre. Úgy véli, hogy a 4. cikk (4) bekezdése túl tág, a tekintetben, hogy a bűnüldöző szerveknek mindössze annyit kell hinniük, hogy a személyes adatok rendelkezésre állása megkönnyítené a bűncselekmények megelőzését, kivizsgálását, felderítését és a bűnvádi eljárás lefolytatását. A normának annak kellene lennie, hogy a bűnüldözés bizonyítani tudja a szükségességet és azt, hogy a magánéletet kevésbé sértő intézkedések nem állnak rendelkezésre. A személyes adatoknak a bűnüldöző szervek általi felhasználásával kapcsolatos, egyéb szükséges óvintézkedések között szerepelnek a következők 2 : Megfelelősség és hatékonyság: ahhoz, hogy az adatok feldolgozásával járó, meghatározott profilalkotási gyakorlatokat megfelelőnek vagy hatékonynak lehessen tekinteni, a profilnak a profilban alkalmazott kritériumok (etnikai származás, életkor, nem, állampolgárság stb.) és a kezelni próbált jelenség (bűncselekmény, illegális bevándorlás, terrorizmus, biztosítási csalás stb.) közötti objektív, statisztikailag jelentős kapcsolaton kell alapulnia. 3 Arányosság: az adatok alkalmazásának, valamint ezen alkalmazás körének arányosnak kell lennie az alkalmazáson keresztül megvalósítandó bűnüldözési célkitűzéssel. Pontosság: olyan mechanizmusoknak kell lenniük, amelyek lehetővé teszik a bevitt személyes adatok pontosságának és megbízhatóságának ellenőrzését Időbeli korlátok: egy személynek az adatbázisban való feltüntetését rendszeresen felül kell vizsgálni, csakúgy, mint az adatbázisba való felvétellel kapcsolatos kritériumokat és a mögötte meghúzódó logikát. Ha nincsenek érvényes okok, akkor az információt törölni kell. Más anyagi tény hiányában a faj, az etnikai származás és a vallás nem minősül érvényes oknak az adatbázisba való felvételhez. Jogorvoslat: a személyeknél jelentkező esetleges következmények ismeretében a jogorvoslatnak hatékonynak és hozzáférhetőnek kell lennie. 6. Vita és ajánlások Az előadó reméli, hogy ezek a gondolatok ösztönzőleg hatnak annak megvitatására, hogy a profilalkotás milyen mértékben legitim és jogszerű, illetve milyen mértékben kell annak lennie, továbbá az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság keretében folytatott megbeszélések és az érdekelt felek hozzászólásai alapján ajánlásokat fog előterjeszteni. 1 Az európai adatvédelmi biztosnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról szóló harmadik véleménye, 2007.8.27. 2 Peter Hustinx, európai adatvédelmi biztos felszólalása a LIBE bizottság következő címmel tartott kerekasztalmegbeszélésén: Szabadság és biztonság az EU integrált határigazgatásának keretében, Brüsszel, 2008. június 30. 3 Lásd még az Alapvető Jogok Független Szakértőinek Európai Uniós Hálózata, CFR-CDF. Első jelentés: 2003. május PE413.954v02-00 8/8 DT\745085.doc