Kollektív Szerződés Budapest, 2003. január
Tartalomjegyzék I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 5 1. A Kollektív Szerződés célja, hatálya, érvényességi ideje 5 II. fejezet MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK.. 6 1. A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolata.. 6 1.1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése 6 1.2. Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai. 6 1.3. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása.. 9 1.4. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem.. 9 1.5. A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye.. 10 1.6. A felek titoktartási nyilatkozata... 10 III. fejezet KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY, MUNKAVÉGZÉS, ILLETMÉNYRENDSZER. 11 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása. 11 1.1. Közalkalmazotti jogviszony létesítése 11 1.2. Pályázat... 11 1.3. Kinevezés.... 12 1.4. Próbaidő.. 13 1.5. Magasabb vezetői, vezetői beosztás 14 1.6. A közalkalmazotti jogviszony módosítása.. 15 1.7. Áthelyezés másik munkakörbe 16 2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése. 16 2.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módjai... 16 2.2. Felmentési idő.. 20 2
2.3. Illetmények és igazolások a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén 21 2.4. Végkielégítés és mértéke. 21 2.5. Nyugdíjazás. 22 3. A munkavégzés szabályai... 23 3.1. A munkáltató kötelességei. 23 3.2. A közalkalmazott kötelességei... 25 3.3. A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása... 27 3.4. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés. 27 3.5. Címek adományozása. 28 3.6. Minősítés... 28 3.7. Összeférhetetlenség.... 28 3.8. Tanulmányi szerződés 29 3.9. Fegyelmi felelősség és eljárás 30 4. Munkaidő és pihenőidő, szabadság, szabadságolási terv, betegszabadság. 34 4.1. Munkaidő. 34 4.2. A munkaidő beosztása. 34 4.3. Jelenlét és annak igazolása.. 36 4.4. Pihenőidő. 37 4.5. Rendkívüli munkavégzés. 37 4.6. A szabadság megállapítása.. 39 4.7. A szabadság kiadása 40 4.8. A szabadság idejére folyósított illetmény 41 4.9. Betegszabadság 41 4.10. Munkavégzés alóli mentesítés és egyéb munkaidő-kedvezmények.. 41 5. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere 43 3
5.1. Illetmény és előmeneteli rendszer.. 43 5.2. A közalkalmazottak besorolása.46 5.3. A főiskola egyéb oktatói és az egyéb közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályba sorolása.... 51 5.4. A 13. havi illetmény. 53 5.5. Illetménypótlék. 53 5.6. Címek adományozása.. 56 5.7. Főiskola által adományozható díjak. 57 5.8. Jutalmazás, jubileumi jutalom... 57 5.9. Átirányítás (helyettesítés) és díjazása. 57 5.10. Kiküldetés... 58 5.11. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés.. 58 5.12. Külföldi munkavállalás....... 59 5.13. Az illetmények kifizetése..... 59 5.14. Illetményelőleg.... 59 5.15. Az állásidő, átlagkereset, távolléti díj... 60 6. Szociális és egyéb juttatások.. 61 6.1. Munkahelyi étkeztetés... 61 6.2. Szociális segély.. 61 6.3. Lakáskölcsön.. 61 6.4. Üdülési támogatás.. 61 6.5. Munkaruha juttatás... 63 6.6. Felsőruházati támogatás.... 65 6.7. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás.. 65 6.8. Rádiótelefonok, személygépkocsi használata.... 65 6.9. Munkaegészségügyi ellátás... 65 7. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége 65 7.1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége 65 4
7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége.. 67 7.3. Főiskola tulajdonában lévő eszközök kölcsönadása.. 67 7.4. Sztrájk esetén a személy- és vagyonvédelem. 68 IV. fejezet MUNKAÜGYI VITA.. 69 1. Kollektív munkaügyi vita 69 2. Munkaügyi jogvita... 69 V. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK. 70 Mellékletek.. 70 1. melléklet: Közalkalmazotti jogviszony idejének számítása... 71 2 melléklet: A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok.. 73 3. melléklet: A fizetési osztályok első fizetési fokozatta szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok.... 74 4. melléklet: A Főiskola dolgozóinak nyújtott nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás... 75 4/1 melléklet: Kiküldetés díjai 76 A munkábajárással kapcsolatos utazási költségek..76 Az illetmények kifizetése... 76 5. melléklet: Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye (Számítási modell) 77 6. melléklet: Munkaruha vásárlás... 78 5
I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Kollektív Szerződés célja, hatálya, érvényességi ideje 1.1. A Kollektív Szerződés célja, hogy a főiskolán foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó részletes szabályokat meghatározza, figyelembe véve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.) és a végrehajtására kiadott 33/2000. (XII..26.) OM rendeletet (Vhr.), a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletet, az 1993. évi LXXX. Felsőoktatási törvényt, valamint a Kjt-t és a végrehajtására vonatkozó rendeletet (1993. évi C. törvény). 1.2. A Kollektív Szerződés szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét és a szerződő felek közötti kapcsolatrendszert. /Mt. 30. / A Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti Szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis. (Kjt. 2. (2)) 1.3. A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a szerződést megkötő felekre, illetve a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban állókra, beleértve azokat is, akik nem szakszervezeti tagok. /Mt. 36. (4)/ 1.4. A Kollektív Szerződés 2000. január 1. napjától határozatlan időre lép hatályba. 1.5. A Kollektív Szerződést a munkáltató részéről a főiskolai rektor, a közalkalmazottak részéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete főiskolai alapszervezetének elnöke írja alá. 1.6. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármelyik fél kezdeményezésére tárgyalásokat folytatnak a módosítási javaslatokról és álláspontjukat a másik félnek írásban eljuttatják. Az 1.1. pontban felsorolt törvények és rendeletek módosítása után a felek a Kollektív Szerződést érintő részeket szükség szerint módosítják. 6
A felek a szerződés rendelkezéseinek végrehajtását kötelesek évente értékelni és a jogszabályok változtatása vagy egyéb ok miatti módosításokat szükség szerint végrehajtani. A módosításokat legkésőbb a következő év január 31-ig kell tételesen átvezetni. 1.7. A Kollektív Szerződést bármelyik fél megfelelő indoklással felmondhatja: - A felmondási idő 3 hónap, azonban a hatálybalépéstől (módosítástól) számított 6 hónapon belül a felmondási jog nem gyakorolható. - A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követő két héten belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvizsgálása és az új szerződés előkészítésének biztosítása érdekében. Az egyeztető bizottság tagjai is részt vesznek a Kollektív Szerződés aláíróinak e célok eléréséért folyó tárgyalásain. - A felek megállapodnak, hogy a felmondási jog - az első bekezdés szerinti korlátozással - a Kollektív Szerződés egyes pontjaira külön is gyakorolható. 1.8. A Kollektív Szerződés felmondása esetén az új szerződést 3 hónapon belül meg kell kötni, addig a régi szerződés az irányadó. 7
II. fejezet MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 1. A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolata 1.1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése Munkáltató: főiskolai rektor, kari főigazgató, főtitkár, gazdasági főigazgató, kollégiumi igazgató, könyvtárigazgató Szakszervezet képviselője: elnök, elnökhelyettes, titkár, főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője a) Az állami szervek és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében az érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információkkal elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó álláspontjukat és ennek indokait velük közölni (Mt.21..) b) A szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, azaz a dolgozók érdekében kifejtett tevékenység nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, csakis az érdekérvényesítésre. c) A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a fontosabb intézkedéseikről, amelyek a II. fejezetben meghatározott tevékenységeket befolyásolhatják. 1.2. Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. (Mt. 21. (1)/ a) A munkáltató a szakszervezet részére a tőlük érkezett észrevételekre és javaslatokra vonatkozó álláspontját 30 napon belül köteles közölni. Mindkét félnek ezekben a kérdésekben az együttműködési és rendeltetésszerű joggyakorlási kötelezettségüket alapul véve kell eljárni. Arra kell figyelemmel lenni, hogy csak akkor rendeltetésszerű a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, ha a szakszervezet az intézkedésről kellő időben értesül. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni az intézkedés megismerésére, értékelésére, hiszen enélkül a tájékoztatási kötelezettség teljesen formális. A szakszervezet amennyiben a munkáltatói állásponttal, vagy indoklással nem ért egyet érdekegyeztető tárgyalást kezdeményezhet. A munkáltató az ellentétes álláspontokat konzultáció keretében is tisztázhatja a szakszervezettel. Ez lehetőséget biztosít a munkáltatói álláspont részletesebb kifejtésére, alaposabb indoklására és szükség szerint módosítására. b) A munkáltatónak intézkedése megtétele előtt, ha az a munkavállalókat az alábbi mértékben közvetlenül érinti, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet írásban tájékoztatni kell: - 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt főt, 8
- 20-nál több, de 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz főt, - 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10 %-át, - 300 vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc főt érintő változás esetén. /Mt. 21.. (1-2)/ c) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. / Mt. 22..(1)/ d) A szakszervezet - az illetékes szakhatóság tájékoztatása mellett - jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok végrehajtását, az érintett egységről tájékoztatást kérhet. A szükséges felvilágosítást, adatot a szakszervezet rendelkezésére kell bocsátani. / Mt. 22..(2)/ e) A szakszervezet az ellenőrzés során (lásd d. pont) észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. /Mt. 22. (3)/ f) Az Mt. 21. (1) és 22. (1) bekezdésében szabályozott szakszervezeti véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspontközlési jogok gyakorlásának szervezeti keretei a munkáltató által kezdeményezett testületi ülések (Főiskolai Tanács, Kari Tanács, Intézeti Tanács, Rektori Tanács, stb.) a szakszervezet által kezdeményezett konzultációk és a munkáltató vagy a szakszervezet által kezdeményezett érdekegyeztetés. A munkáltató, illetőleg a képviseletében eljáró vezető vagy a szakszervezeti tisztségviselő az előterjesztésről az álláspontjukat kifejthetik és az eltérő álláspontokat érdemben megindokolják. Írásbeli előterjesztés esetén a választ és az indoklást is írásba kell foglalni. g) A közalkalmazotti jogviszonnyal, a közalkalmazottak élet- és munkakörülményével összefüggő kérdések eldöntésére a főiskolai rektor és az FDSZ Főiskolai Érdekegyeztető Tanácsot (FÉT) hoznak létre. Az FÉT döntéseit konszenzussal hozza. Az FÉT összetétele: - a munkáltató képviseletében a főiskolai rektor és öt fő, - a szakszervezet képviseletében az FDSZ elnöke és öt fő. 9
Az FÉT ülésein - tanácskozási joggal - a felek által meghívott szakértők is részt vehetnek. Az FÉT összehívását bármelyik fél kezdeményezheti. A FÉT működését az Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata rendezi. h) Az Mt. 21. (2) bekezdésében szabályozott tájékoztatási kötelezettséget (a szakszervezet intézményi és munkahelyi képviselőjének) a munkáltató akkor is teljesíti, ha a tervezett intézkedése a munkáltató valamely egységének, önálló részlegének munkavállalóit érinti. i) A munkáltató maradéktalanul eleget tesz az Mt. 21. (1) bekezdésében szabályozott információátadási, hozzáférési, tájékoztatási és a 22. (1) bekezdésben rögzített tájékoztatási és ezzel összefüggő indoklási kötelezettségének, a szakszervezet pedig vállalja, hogy a gazdasági (üzleti) titkokat és a személyiségi jogi védelem alá eső adatok titkosságát megőrzi. j) A munkavállalók egyéni érdekvédelmi ügyeiben megbízás alapján a szakszervezeti tisztségviselő (elnök, elnökhelyettes, titkár, főbizalmi, bizalmi) jár el partnere, a munkavállaló irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezető. Együttműködésük, illetőleg egyetértésük hiánya esetén a főiskolai rektor egyeztet a szakszervezet intézményi szervezetének elnökével. /1/ A munkáltatói képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, ill. ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. /Mt. 23. (1)/ /2/ A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. /Mt. 23. (2)/ /3/ Nincs helye a kifogásnak, ha munkavállaló az intézkedéssel szemben jogvitát kezdeményezhet. /Mt. 23. (3)/ /4/ A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig, ill. a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, ill. a végrehajtást fel kell függeszteni. /Mt. 23. (5)/ A kifogásolási jog csak több törvényi feltétel fennállása esetén gyakorolható, nevezetesen: a közalkalmazottat, ill. a szakszervezetet közvetlenül érintő és jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) esetén, s csak abban az esetben, ha az ellen egyéni jogvitára nincs lehetőség. Bármely feltétel (közvetlenség, jogellenesség, egyéni jogvita nem kezdeményezhető) hiánya nem ad jogszerű alapot a kifogás benyújtására. A törvény szigorú jogvesztő határidőket állapít meg. A feltételek és a határidő ilyen szabályozása összhangban van a kifogásolási (vétó) joghoz fűzött jogkövetkezménnyel, azzal, hogy a kifogásolt intézkedés végrehajtására a kifogásnak halasztó hatálya van. k) A szakszervezet tájékoztatja a munkáltatót átalakulásáról vagy megszűnéséről, továbbá az eljárásra jogosított képviselőit megnevezi, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét. 10
l) Az együttműködés szervezeti alapjai főiskolai szinten: - a munkáltató részéről a főiskolai rektor, - az FDSZ részéről a Szakszervezeti Bizottság nevében az FDSZ elnöke kari szinten: - a munkáltató részéről a kari főigazgató, - az FDSZ részéről a szakszervezeti titkár, főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője szervezeti egység szinten: - a munkáltató részéről a munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egység vezető - az FDSZ részéről a szakszervezeti főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője. 1.3. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása a) A munkáltató biztosítja megállapodás szerint a szakszervezet működéséhez szükséges alábbi feltételeket: - helyiséget bérleti díj és költségtérítés nélkül: a tisztségviselők tevékenységéhez és a szakszervezeti rendezvények megtartásához; - a tájékoztatók sokszorosítását a felek igénye szerint szükséges mértékben; - a gépírás, jegyzőkönyvvezetés tárgyi feltételeit; - a tisztségviselők érdekvédelmi tevékenységükkel összefüggő utazásának költségeit és lehetőségeit; - a szakszervezeti közlemények, tájékoztatók, felhívások kifüggesztésének lehetőségét és a helyben szokásos tájékoztatás lehetőségét /Mt. 24. / b) A munkáltató biztosítja a szakszervezetek számára a működéshez szükséges szervezeti és gazdasági információkat, továbbá a munkaszervezeti belső szabályzatokat. Megküldi a szakszervezet vezetőinek a Főiskolai és Kari Tanácsok üléseiről készült emlékeztetőt és a hozott határozatokat. A munkáltató betekintést engedélyez a főhatósági leiratokba, amelyek a szakszervezeti érdekképviseleti vitában a munkáltató álláspontját általa elismerten befolyásolták. 1.4. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem a) A szakszervezet tisztségviselőinek munkajogi védelmét illetően a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz. A szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefüggő jogosultságait a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolja. A felek megállapodnak abban, hogy a tisztségviselői védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve kísérlik meg rendezni. Vita esetén egyeztető bizottság igénybe vétele kötelező. b) A szakszervezet választott tisztségviselője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetése a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésével lehetséges. A szakszervezet vállalja, hogy ehhez a tisztségviselők névsorát és az azzal kapcsolatos változásokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. /Mt. 28. / 1.5. A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye 11
a) A munkáltató köteles a szakszervezeti tisztségviselője számára munkaidő kedvezményt biztosítani. /Mt. 25. (1)/ A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra. (KSZ 5. melléklet) E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalási időtartama nem számít be. A munkaidő kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. /Mt. 25. (2)/ A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díja illeti meg. /Mt. 25. (3)/ A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. b) A szakszervezeti tagjai részére összesen a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybe vétele előtt a munkáltatót legalább 30 nappal értesíteni kell. /Mt. 25. (4)/ c) A szakszervezet kérésére a munkaidő kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag bruttó összegben fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel. d) A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményeinek és a képzés céljára biztosított rendkívüli fizetett szabadságnak megállapításához a szakszervezet köteles a hiteles adatokat és azok változását - az eddig kialakult szokásokat figyelembe véve - a munkáltató rendelkezésére bocsátani. Ennek hiányában a munkáltató nem köteles a munkaidőkedvezményt biztosítani. Az adatok közlése azonban az alkotmányos jogok és az Mt. 27. -a szerint jogosultságok sérelmére nem vezethet. 1.6. A felek titoktartási nyilatkozata a) A felek kinyilvánítják, hogy a másik féltől kapott információkat, tájékoztatásokat, adatokat, stb., valamint az egyeztetés során tudomásukra jutott ismereteket a hivatali titoktartás és a személyi jogok védelme általános szabályai szerint kezelik. b) A felek tevékenysége egyébként nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek alkotmányos jogainak sérelmére. 12
III. fejezet KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY, MUNKAVÉGZÉS, ILLETMÉNY- RENDSZER 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 1.1. Közalkalmazotti jogviszony létesítése 1.1.1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai: - munkáltató, - közalkalmazott. 1.1.2. Felsőoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki: - egyetemi oklevéllel rendelkezik, - büntetlen előéletű és cselekvőképes - az intézményi oktatói, tudományos kutatói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel. 1.1.3. Legfeljebb négyéves határozott időszakra szóló közalkalmazotti szerződés köthető: - főiskolai tanársegéddel, amely egy alkalommal, - főiskolai adjunktussal, amely két alkalommal megismételhető. 1.1.4. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők. /Ft. 14. (1, 4), (5.2.2.)/ 1.1.5. A közalkalmazott alkalmazásához erkölcsi bizonyítvány szükséges. 1.2. Pályázat Ha jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (Mt. 80. ) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. (Kjt. 23. ) A Főiskolán pályázat útján betölthető beosztások, illetve munkakörök: főiskolai rektor főiskolai rektorhelyettes kari főigazgató kari főigazgatóhelyettes gazdasági főigazgató főtitkár önálló oktatási szervezeti egység vezető könyvtárigazgató kollégium igazgató 13
oktatói és kutatói beosztások A felsorolt magasabb vezetői és vezetői beosztásokra illetve munkakörökre a pályázat kiírásának, elbírálásának feltételeit és rendjét, az eljárás menetét a Főiskolai Tanács által elfogadott szabályzat tartalmazza. 1.3. A kinevezés 1.3.1. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. /Kjt. 21. (1)/ A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 22. -ának (1) bekezdése, valamint a 71. -a (1) bekezdésének s/ pontja szerinti egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés egy meghatározott felsőoktatási intézményre vonatkozik. A kinevezés alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vagy módosítására vonatkozó okmányt a felsőoktatási intézmény vezetője készíti el, amelyben a Vhr. 3.. (3) bekezdésében foglaltakon túl, rendelkezni kell a kinevezett egyetemi, ill. főiskolai tanár intézményen belüli munkavégzésének helyéről is (kar, karon belüli szervezeti egység). [Vhr.3..(1)] 1.3.2. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja /Mt.78. (1)/ A munkábalépés napját a felek munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. / Mt. 78. (2)/ 1.3.3. A közalkalmazotti jogviszony határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető /Kjt. 21. / az alábbi feltételek teljesülése esetén: - Helyettesítés céljából Helyettesítésen a távollévő (pl. külföldön, fizetés nélküli szabadságon, betegállományban, GYES-en lévő) közalkalmazott helyettesítésére történő kinevezést kell érteni, ami kizárólag határozott időre vagy a helyettesített közalkalmazott feladatának ellátására vonatkozóan érvényes. - A hallgatók meghatározott időszakon át történő oktatására, illetve az oktatási feladatok ellátására, maximálisan egy év időtartamra. - Meghatározott munka elvégzése, időszakosan jelentkező feladat végrehajtása. Nem magyar állampolgár kinevezése - a főiskolai tanács egyetértésével - csak határozott időre szólhat. /Ft. 15. / Helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony az öt évet meghaladhatja. Amennyiben a határozott idő eltelte után a közalkalmazott a közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik, akkor közalkalmazotti jogviszonya határozatlan idejűvé alakul át. Kivétel a harminc napos vagy annál rövidebb időre történő kinevezés, amikor is a létesítéskor meghatározott időtartammal meghosszabbodik a határozott idejű jogviszony. Ez nem vonatkozik a főiskolai tanársegédekre és adjunktusokra. 1.3.4. Közalkalmazotti jogviszony - mind határozott, mind pedig határozatlan időre - létesíthető részmunkaidős foglalkoztatás esetén is. Ennek tényét és a havonta ledolgozandó órák számát a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell. 14
1.3.5. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtilthatja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. /Kjt. 44. (1)/ 1.3.6. A közalkalmazottnak a bejelentést a munkáltató felé (a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőhöz) írásban kell megtenni. 1.3.7. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv, vagy személy gyakorolja, ill. teljesíti. /Mt. 74. (1)/ A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. /Kjt. 21. (3)/ - A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a felsőoktatási intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a kinevezési okmányban határozza meg: a) a kinevezéssel kapcsolatos alapvető feltételeket: aa) a kinevezés hatályát (kezdő időpontját), ab) a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre vonatkozó létesítését (utóbbi esetben ennek időtartamát), ac) az ellátandó munkakört és beosztást, ad) részmunkaidőben történő alkalmazás esetén annak mértékét és a munkaidő-beosztás szabályait, ae) a munkavégzés helyét (több képzési hely esetén a különböző munkahelyekre való af) alkalmazás feltételeit) megállapodás szerinti próbaidő tartalmát, továbbá egyéb megegyezés szerinti feltételeket, b) a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását, c) a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolását, d) a besorolás szerint járó illetmény és illetménypótlék(ok) megállapítását, e) a jogorvoslat lehetőségére történő felhívást. 1.3.8 Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatóval ugyanazon egyetemen, főiskolán oktatói munkakörben munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. /Vhr.3. (4)/ 1.4. Próbaidő A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. /Mt. 81. (1)/ A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív Szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől eltérni nem lehet. /Mt. 81. (2)/ A főiskolán megállapított előírt próbaidő 90 nap. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti, ezt sem a munkáltatónak, sem a közalkalmazottnak nem kell indokolnia. 15
1.5. Magasabb vezetői, vezetői beosztás 1.5.1. A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. /Kjt. 23. (1)/ Főiskolánkon magasabb vezető beosztásnak minősül : Magasabb vezető beosztás: - főiskolai rektor, - főiskolai rektorhelyettes, - kari főigazgató, - kari főigazgató-helyettes, - gazdasági főigazgató, - főtitkár - könyvtárigazgató - kollégiumigazgató, - oktatási igazgató - intézet igazgató, Vezető beosztásnak minősül : - főmérnök - főkönyvelő - intézet-igazgatóhelyettes, - intézeti tanszékvezető, - kari hivatalvezető, - osztályvezető, illetőleg vele azonos besorolású közalkalmazott. - szakcsoportvezető, - csoportvezető, - telephelyi könyvtárvezető - kollégiumvezető Főiskolai szintű feladatokat ellátónak minősül: - minőségirányítási vezető - akkreditált nyelvvizsgahely vezető - biztonságszervezési és ellenőrzési csoportvezető - vagyon- és személyvédelmi szakreferens - környezetvédelmi szakreferens - veszélyes anyagok szakreferens. A biztonságszervezési és ellenőrzési csoportvezető feladatát határozatlan időre szóló kinevezés alapján végzi, a többi főiskolai szintű feladatot ellátó pedig határozatlan időre szóló megbízás alapján tevékenykedik. A főiskolai rektor és a kari főigazgató esetében a vezetői megbízás időtartama legfeljebb 4 év, amely egy alkalommal megszakítás nélkül, pályázat alapján négy évre megismételhető. /Ft. 56. (5)/ A főiskolai rektorhelyettes és főigazgató-helyettes esetében a vezetői megbízás időtartama legfeljebb 4 év, mely többször ismételhető. A többi vezető beosztású közalkalmazott esetén a vezetői megbízás többször megismételhető. 16
1.5.2. Legfeljebb 5 évig terjedő határozott idejű vezetői megbízás adható ki a következő magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátására: /Vr. 4. (3)/ - intézetigazgató, - kollégiumi igazgató, kollégium vezető, - könyvtárigazgató, - intézetigazgató helyettes, - intézeti tanszék vezető - intézeti szakcsoport vezető - a vezetői, ill. magasabb vezető megbízás több alkalommal megismételhető. A felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatójának az oktatási miniszter egyetértésével adható legfeljebb öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői megbízás. A megbízás több alkalommal megismételhető. A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak esetében a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a megbízás ellátásának felső korhatárát. 1.5.3. A magasabb vezető beosztás ellátására /Kjt. 23. (3)/, az egyetemi tanári, főiskolai tanári és főiskolai docensi munkakör betöltésére /Ft. 16. (1)/ nyilvános pályázatot kell kiírni. Ezen beosztásra csak olyan közalkalmazottat lehet megbízni, aki a pályázaton részt vett és a pályázat feltételeinek megfelelt. 1.5.4. A magasabb vezetői, ill. a vezetői megbízás visszavonását a közalkalmazott kérésére indokolni kell. /Kjt.23. (4)/ Határozatlan időre szóló vezetői megbízás indoklás nélkül visszavonható. A vezetői megbízás visszavonása a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti. A határozott idő letelte, illetve a megbízás visszavonása után a közalkalmazott eredeti vagy legalább végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben kell tovább foglalkoztatni. /Kjt. 23. (7)/ (lásd 5.3.2. táblázat) 1.5.5. Magasabb vezetői, ill. vezetői megbízással nem lehet megbízni azt a közalkalmazottat, aki illetve annak hozzátartozója a munkáltatóhoz hasonló tevékenységet folytat és a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak tagja, illetve tisztségviselője. /Vhr. 4../ 1.6. A közalkalmazotti jogviszony módosítása 1.6.1. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. /Mt. 82. (1)/ A közalkalmazott ideiglenes jelleggel a kinevezésben megjelölttől eltérő munkakörben is foglalkoztatható a felek megállapodása és közös megegyezése alapján. Az eltérő munkakör ellátásának időtartamát minden esetben meg kell határozni, mely után a kinevezésben foglalt munkakörében kell tovább foglalkoztatni a közalkalmazottat. A közalkalmazotti jogvi- 17
szony módosítását írásba kell foglalni, mely csak akkor érvényes, ha a közalkalmazott is kinyilvánítja ebbeli szándékát, s ennek megfelelően ezt dokumentálják. 1.6.2. A nőt terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. /Mt. 85. (1)/ Az áthelyezett, illetve módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. /Mt. 85. (2)/ 1.6.3. A közalkalmazott illetményét (személyi alapbér) a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál addigra elért illetmény előmeneteli rendszernek megfelelően kell módosítani. /Mt. 84. / 1.7. Áthelyezés másik munkakörbe Amennyiben az áthelyezés munkaszerződés (kinevezés) módosítással jár, úgy azt a közalkalmazottal egyetértésben legalább az áthelyezést megelőző 2 hónappal írásban kell közölni. Amennyiben az áthelyezés nem von maga után munkaszerződés (kinevezés) módosítást, úgy annak tényét a közalkalmazottal az időpont előtt 1 hónappal írásban kell közölni. 2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése 2.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módjai Automatikusan megszűnik a jogviszony: - a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával - a közalkalmazott halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. /Kjt. 25. (1)/ A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető /Kjt. 25. (2)/ (a megállapodás, illetve nyilatkozat írásba foglalása esetén). /Mt. 87. (2)/ 2.1.1. Közös megegyezéssel /Kjt. 25. (2/a)/ A közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. A megállapodást írásba kell foglalni, mely tartalmazza azt is, hogy a megállapodó feleknek nincs egymással szemben jogi követelésük. A megállapodás magában foglalja a munkáltató és a munkavállaló megegyezésének egyéb feltételeit. 2.1.2. Áthelyezéssel /Kjt. 25. (2/b)/ Áthelyezés csak a törvény hatálya alá tartozó állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetében lehetséges. (Tehát csak közalkalmazottat vagy köztisztviselőt lehet áthelyezni, más közalkalmazottat, köztisztviselőt foglalkoztató szervezethez.) 18
Az áthelyezéshez a közalkalmazott és a két (közalkalmazotti) munkáltató kölcsönös egyetértése szükséges. Meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. /Kjt. 26. (1-2)/ 2.1.3. Lemondással /Kjt. 25. (2/c)/ A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntetheti. A lemondási idő 2 hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkaadó mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. /Kjt. 28. / A 2 hónap a lemondó nyilatkozat közlésétől - a munkáltatónak átadásától - számít, de nincs annak akadálya, hogy a felek még ennél korábbi időpontban állapítsák meg a közalkalmazotti jogviszony megszűnését. Az a közalkalmazott, aki a munkáltató beleegyezése nélkül szünteti meg a lemondási idő eltelte előtt a közalkalmazotti jogviszonyát, az jogellenessé teszi a megszüntetést és az elbocsátáshoz kapcsolódó következménnyel jár. A lemondási időre (vagy annak egy részére) történő munkavégzés alól mentesítést a munkáltatói jogviszonyt gyakorló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján lehet engedélyezni. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg. /Kjt. 27. (1)/ A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. /Kjt. 27. (2)/ Ez alól csak akkor mentesülhet a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. 2.1.4. Rendkívüli lemondással /Kjt. 25. (2/d)/ Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató - a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - olyan magatartást tanúsít, mely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. /Kjt. 29. (1)/ Ilyen esetek lehetnek például: - a közalkalmazott az előírt bérfizetési napon nem kapja meg illetményét a munkáltató súlyos mulasztása miatt, - a munkáltató nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit, - a közalkalmazottat nem látja el megfelelő - a munkaköre és végzettsége szerinti - feladattal. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. /Kjt. 29. (2)/ 19
A rendkívüli lemondást gyakorló közalkalmazottnak meg kell jelölnie azt az okot, amely a lemondás alapjául szolgált. A rendkívüli lemondással azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottnak az átlagkeresete jár annyi időre, mint amennyire a munkáltató által kezdeményezett felmentése esetén járna neki. (A jogviszony megszűnésének naptári időpontját a közalkalmazottra irányuló felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni.) A közalkalmazott kártérítést követelhet, ha bizonyított kárát (tényét és nagyságát) a jogellenes munkáltatói magatartás okozta. /Kjt. 29. (3)/ 2.1.5. Felmentéssel /Kjt. 25. (2/e)/ 2.1.5.1. Felmentés a munkáltató akaratától független esetben: - megszűnik az a tevékenység a munkáltatónál, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, - az Országgyűlés, a kormány, a miniszter a munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség és a munkáltatónál nincs a közalkalmazott képzettségének megfelelő más munkakör, illetve az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez a közalkalmazott nem járul hozzá. /Kjt, 30. (1/a-b), Kjt. 30. (3)/ 2.1.5.2. Felmentés a közalkalmazott személyével összefüggő okból: - A közalkalmazott a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy nem végzi munkáját megfelelően. /Kjt. 30. (1/d)/ (Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, ez esetben akkor menthető fel a közalkalmazott, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez a közalkalmazott nem járul hozzá, míg a nem megfelelő munkavégzés súlyos mulasztást vagy nemcsak egyszeri alkalommal történő hibás munkateljesítést jelent.) /Kjt. 30. (4)/ - Megszüntethető (és nem megszüntetendő) felmentéssel a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonya /Kjt. 30. (1) (e)./. (Ezen fogalomkörbe tartozik azon eset is, amikor a közalkalmazottat már mint nyugdíjast foglalkoztatta a főiskola.) 2.1.5.3. Felmentés csoportos létszámcsökkentés esetén: csoportos létszámcsökkentésnek minősül ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző fél éves átlagos statisztikai létszáma szerint a) 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább 5 fő, b) 20-nál több és 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10%-a, d) 300, vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább 30 közalkalmazott jogviszonyát kívánja 30 napos időszakon belül megszüntetni. (Kjt. 38/A (1) (2)) 2.1.5.4 A munkáltatónak a felmentés okát, indokát egyértelműen és pontosan meg kell jelölnie, bizonyítani kell a felmentési ok valósságát és megalapozottságát. /Kjt. 30. (2)/ 2.1.5.5. Nem szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel az alábbi esetekben, meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt: /Kjt. 31., ill. Mt. 90. / (kivéve, ha további - második, stb. - munkaviszony felmondásáról van szó, amelyre a felmentési tilalom nem érvényes), valamint a 2.1.5.5. pontban meghatározott időtartam alatt: - üzemi baleset miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje, 20