STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

1118 Bp., Bozókvár utca 12. Tel:+ 36 1 3107292 Fax: +36 1 3196303 www.vibrocomp.hu E-mail:info@vibrocomp.hu Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító eng. száma: KTM 224/97 STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV SZEGED VÁROSRA 2008 2008. április

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV SZEGED VÁROSRA 2008 Megbízó:Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda VIBROCOMP témaszám: 22/2008 Készítette: Bite Pálné dr. E-mail: bite@vibrocomp.hu Mobil:0630-940-1285 okl. környezetvédelmi. szakmérnök zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-0193 Bite Pál okl. villamosmérnök zaj és rezgésvédelmi szakértő OKVF-F-255/2004 Dobos Viktor okl. villamosmérnök Stratégiai zajtérkép 2008. és az intézkedési terv forgalmi alátámasztó dokumentációját készítette: COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. 1134 Budapest, Tüzér u. 39-41 (A tanulmányt szerzői jogvédelem védi, a címben szereplő téma kivételével sem részben, sem egészben fel nem használható) Budapest -2008-2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények...5 2. Stratégiai zajtérkép 2008...6 2.1. Bevezetés a stratégiai zajtérképről... 7 2.2. A 280/2004 rendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve... 8 2.2.1. Megítélési idő... 8 2.2.2. Bemenő adatok... 8 2.2.3. Zajterjedési modell... 9 2.2.4. Előállítandó térképek... 9 2.2.5. Egyéb követelmények... 11 2.3. A zajtérkép készítéshez szükséges adatok... 11 2.4. Stratégiai zajtérkép bemenő adatainak előállítása... 11 2.4.1 Stratégiai zajtérkép-készítés közúti-forgalmi adatbázisa... 12 2.4.2. Stratégiai zajtérkép-készítés szempontból mértékadó útburkolat jellemzők... 12 2.4.3. Közúti forgalom sebessége... 12 2.4.4. Zajvédelmi létesítmények... 12 2.4.5. Villamos forgalom... 13 2.4.6. Vasúti forgalom... 13 2.5. Stratégiai zajtérképek ábrajegyzék... 13 2.6. Szeged város közúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei... 14 2.6.1. Zajterhelési térkép... 14 2.6.2. Konfliktustérkép... 16 2.6.3. Érintettség meghatározása... 16 2.7. Szeged város vasúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei... 17 2.7.1. Zajimmissziós térkép... 17 2.7.2. Konfliktustérkép... 18 2.7.3. Érintettség meghatározása... 18 2.8. Csendes övezetek... 20 3. A zajvédelmi intézkedési tervek...21 3.1. Jogszabályi kötelezettség... 21 3.2. A zajcsökkentés elvi lehetőségei Szeged városban... 23 3.2.1. Közúti közlekedés... 24 3

3.2.2. Vasúti közlekedés... 26 3.3. Területrendezés, terület felhasználás... 26 4. Szeged zajvédelmi intézkedési terve...28 4.1. Szeged zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása... 28 4.2. Zajvédelmet eredményező közúti közlekedésfejlesztési javaslatok... 31 4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok... 32 4.3.1. Az elkövetkező 5 évben tervezett intézkedések intézkedési terv 1. fázis... 33 4.3.2. A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó... 39 javaslatok intézkedési terv 2. fázis... 39 4.4. A vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok... 44 5. Csendes területek kijelölése...47 5.1. Csendes területek Szegeden... 49 6. Javaslat a közönségtájékoztatásra...52 6.1. Intézkedési terv publikálása... 53 6.1.1. Sajtókampány / Internet... 53 6.1.2. Nyilvános együttműködés... 53 6.2. Tájékoztatási javaslat Szeged Városa részére... 53 7. Összefoglalás...54 1. Melléklet Forgalmi adattábla közút 2008....62 2. Melléklet Forgalmi adattábla közút intézkedési terv...62 3. Melléklet Forgalmi adattábla vasút 2008...63 4. Melléklet Szeged Stratégiai zajtérképei 2008...65 5. Melléklet Szeged Stratégiai intézkedési tervei...73 6. Melléklet Figyelembeveendő intézkedések listája...77 7. Melléklet Forgalmi alátámasztó dokumentáció...79 4

1. Bevezetés, előzmények Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2007-ben pályázati felhívást tett közzé a Szeged zajvédelmi stratégiai intézkedési tervének elkészítésére. A pályázat célja az intézkedési terv elkészítése és az ezt megelőzően, 2003-ban készült Stratégiai zajtérkép aktualizálása. A pályázaton a munka elvégzését a Vibrocomp Kft nyerte el. Szeged városára 2003-ban készült már zajtérkép, melyet a COWI Magyarország Kft készített. A zajtérkép a 49/2002 EK irányelv szerint készült. A COWI által készített zajtérkép óta eltelt öt év, melyben jelentősen megváltozott Szeged forgalmi, és egyben zaj helyzete, valamint zajtérkép-készítés módszertana is. Időközben kidolgozásra és elfogadásra került a stratégiai zajtérkép készítésre vonatkozó, 49/2002 EC irányelv honosításaként, a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet, illetve a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 25/2004. (XII.20.) rendelete. A Vibrocomp Kft kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy az intézkedési terv elkészítésének alapjaként egy új, aktuális zajtérkép álljon rendelkezésre. Szeged Városának stratégiai zajtérképének aktualizálását jelen megbízás keretében az elmúlt években történt változások, valamint fent felsorolt két rendelet, és az azok által meghivatkozott számítási eljárások, szabványok alkalmazásával, illetve a zajtérkép-készítésben szerzett jelentős tapasztalat alapján készítettük el. A frissített stratégiai zajtérképek alapján dolgoztuk ki a zajvédelmi intézkedési tervet, amely a megbízás szerint mind a közúti, mind a vasúti zaj csökkentésére kiterjed. A Stratégiai zajtérképhez az aktuális forgalmi adatokat és az intézkedési terv forgalmi alátámasztó dokumentációját a COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. készítette. 5

2. Stratégiai zajtérkép 2008 Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal megbízásából 2003. évben a COWI Magyarország Kft elkészítette Szeged város 49/2002 EK irányelv szerinti stratégiai zajtérképét. A 2003-óta eltelt 5 évben számos jelentős változás történt: Szeged forgalmi helyzetében: Számos forgalom nagyságot befolyásoló beruházás valósult meg (pl. M5 autópálya kiépítése a határig) Jelentős forgalomnövekedéssel járt 2004-ben Magyarország, majd 2007-ben Románia és Bulgária Európai Uniós csatlakozása. A magyar jogszabályokban: Jogszabályban rögzítésre került a magyar stratégiai zajtérképezés és intézkedési készítés követelményrendszere: A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet és a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet. A 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről fontosabb pontjaiban leírja a zajtérkép-készítés jogi hátterét, a határidőket, továbbá a stratégiai zajtérképek összetevőit, formai követelményeit. A kormányrendelet részletesen előírja az alkalmazott zajjellemzők meghatározását, ezen zajjellemzők, mint a tanulmány során ismertetjük megítélési időben jelentősen eltérnek a környezetvédelmi hatástanulmányokból ismerttől. A 25/2004 (XII.20.) miniszteri rendelet szabályozza részletekbe menően a stratégiai zajtérképek, valamint az ezt követő intézkedési tervek elkészítési módszertanát. A rendelet leírja az alkalmazható számítási szabványokat a különböző zajforrásokra, illetve a zajterjedésre. A rendelet szabályozza a bemenő adatokkal szemben támasztott követelményeket is. 6

2.1. Bevezetés a stratégiai zajtérképről A környezet zajállapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. A zajtérkép térképes formában mutatja a terület zajterhelését. Az utóbbi években az EU országokban a méréseken alapuló vizsgálatokat a számítással végzett vizsgálatok, értékelések váltották fel. A zajtérkép kiválóan alkalmazható zajcsökkentési intézkedések szemléltetésére. A stratégiai zajtérképek eredményeként létre jövő konfliktustérkép és érintettségi számok alapján kiválasztható a zajcsökkentési intézkedések beavatkozásának fontossági sorrendje. Az intézkedések hatásuk vagy akár költségük szerint szimulációval, még a megvalósulás előtt összehasonlíthatóak, kimutathatók az eltérő intézkedések hatásai külön-külön és együttesen is. A zajtérkép ábrázolhatja - A megítélési A-hangnyomásszintet (zajterhelési térkép), - Zajszint-konfliktus összefüggését (konfliktus térkép), ami a megítélési szintek és a stratégiai küszöbértékek közötti különbséget mutatja. - A zaj által érintett lakosok számát A stratégiai zajtérképek a területen lévő összes zajforrást figyelembe vehetik, feltüntetendő környezeti zajforrás-csoportok: üzem/ipar, közút/villamos, vasút, légi közlekedés. A számítást minden forrás-csoportra külön-külön kell elvégezni és ábrázolni. A stratégiai zajtérképek nem szemléltetik a háttérzajt vagy a csúcsszinteket. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják a túllépés megállapításánál az esetenként erősen változó (csökkenő) zajszinteket és a tonális zajt is. A stratégiai zajtérkép-készítésnél a modell figyelembe veszi a hangterjedést befolyásoló tényezőket, mint az épületek és egyéb zajterjedést akadályozó hatásokat, a talajmodelleket, időjárási viszonyokat, stb. 7

A stratégiai zajtérkép pontosságát első sorban a forgalmi adatok és az éves meteorológiai átlagadatok bizonytalansága befolyásolja, ezek alapján a stratégiai zajtérkép számítási eredményeinek pontossága ±2-3 db-re becsülhető. Az eltérések okát általában az emisszió-becslésben, a terjedési modellben felhasznált paraméterek pontatlanságában, a modellben, és a topográfia digitális felbontásában, valamint a hosszúidejű, azonos szélirányok fellépésében kell keresni. 2.2. A 280/2004 rendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve Az említett kormányrendelet szerint készült stratégiai zajtérképet Szeged városára az alábbi pontok figyelembe vételével készítettük el. 2.2.1. Megítélési idő A rendelet szerinti zajtérképet az alábbi összefüggés alapján, mindig L den és L éjjel zajjellemzőre kell készíteni. L L nap L este + 5 L éjjel + 10 den 10 + 4 10 10 + 8 10 10 1 = 10lg 12 10 24 ahol: L nap - egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra 06.00-18.00 óra) L este - egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra 18.00-22.00 óra) Léjjel - egyenértékű A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra 22.00-06.00 óra) (1) 2.2.2. Bemenő adatok A rendelet szerint a stratégiai zajtérkép az éves átlagra, L den és L éjjel zajjellemző megadásával készül, ezért itt az ÁNF értéket nappalra, estére, éjjelre kell megadni. Változatlan forgalmi, úthálózati viszonyok esetén a forgalmi adatok 2 évesnél nem lehetnek régebbiek. Változások esetén csak az aktuális adatokkal lehet számolni. 8

A számításokhoz az útra előírt maximális megengedhető haladási sebességeket kell figyelembe venni. (Ez több esetben nem egyezik meg különösen éjszaka- a tényleges sebességi viszonyokkal.) 2.2.3. Zajterjedési modell A terjedésnél az MSZ 15036:2002 szabvány összefüggéseit (a hosszú távú középérték számításához) az alábbiak szerint kell alkalmazni: ahol K h H Q h A hq + ha K = C h 0 1 10 db, s a hosszú idejű szint meghatározására szolgáló korrekció a zajforrás föld feletti magassága az észlelési pont föld feletti magassága az észlelési pont és a zajforrás távolságának vetülete a föld (középső) síkján s és helyi idő C 0 napközben 06:00 18:00 3,0 db este 18:00 22:00 1,5 db éjjel 22:00 06:00 0,0 db (2) 2.2.4. Előállítandó térképek A rendelet szerinti stratégiai zajtérképek célja egy adott területen belül a különféle zajforrásokból eredő zajnak való kitettség átfogó értékelését, vagy az e területre vonatkozó átfogó zajhelyzeti előrejelzések céljára elkészített térképet jelenti. Ennek szellemében a stratégiai zajtérkép zajforrásonként és megítélési időnként a következő térképeket foglalja magában. 2.2.4.1. Zajterhelési térkép A zajterhelési térképen Szeged város jelenlegi zajterhelését kell bemutatni isophongörbés ábrázolással. Jelen megbízás az alábbi zajforrások - közút (villamos), - vasút 9

által okozott zajterhelés egyenértékű A-hangnyomásszintjének ábrázolására terjed ki. 2.2.4.2. Konfliktustérkép A konfliktustérkép a zajterhelési térkép és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készül, és a zaj megítélési szintje, valamint a zajforrásra vonatkozó küszöbértékek különbségét, a túllépést ábrázolja L den -re és L éjjel -re. A stratégiai küszöbértékek, a területi besorolástól függetlenül, közlekedési zajforrások esetén L den = 63 db, L éjjel = 55 db. 2.2.4.3. Az érintettség meghatározása Az eredményes és gazdaságos intézkedési terv elkészítéséhez tudni kell, milyen módon lehet megvalósítható intézkedésekkel és/vagy a legkevesebb ráfordítással a legtöbb embert érő zajterhelést csökkenteni. Ennek megállapítása a prioritások meghatározásának is az alapja. Az akusztikai konfliktust azonban a túllépésen túlmenően, ha nem is egyenlő mértékben, az adott területen élők száma is befolyásolja, Közlekedési zajforrások melletti területeken jelentősen nagyobb zajterhelés éri azokat az épületeket, ill. épületfrontokat, amelyek az út-, vagy vasútvonal közelében vannak, mint azokat, amelyeknél a zajterhelés a távolság, vagy más, a zajterjedést kedvezően befolyásoló tényező (árnyékolás, növényzet, beépítettség stb.) csökkenti. A rendelet szerint meg kell adni azon emberek becsült létszámát (száz főben kifejezve), akik a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett decibelben kifejezett L den zajmutató értékek alábbi sávjai mindegyikének kitett lakóépületekben élnek: 55 59, 60 64, 65 69, 70 74, >75, külön-külön kell kimutatni a közúti, vasúti és légi közlekedési eredetű zajokat, illetve az ipari zajforrásokat. A számadatokat a legközelebbi kerek százra kell fel- vagy lekerekíteni (például: 5150 és 5249 között 5200-ra; 50 és 149 között 100-ra, illetve 50 alatt 0-ra) Szeged városának az érintettségét a rendeletben szereplő táblázatos módszerrel mutatjuk be. Az intézkedési tervben foglalt intézkedések megfelelőségét az érintetettségi számok változásával támasztjuk alá. 10

2.2.5. Egyéb követelmények A rendelet szerint a stratégiai zajtérképet 4 m-es relatív értékelési magasságban 10m x 10m es raszter-hálóban kell elkészíteni. A vizsgált épület homlokzati felületéről visszaverődő hang kivételével csak a védendő homlokzatra beeső zajt kell figyelembe venni 2.3. A zajtérkép készítéshez szükséges adatok Az stratégiai zajtérkép elkészítéséhez az alábbi bemenő adatokra, van szükség: 1. Helyszín, geometriai adatok - Digitális várostérkép, mely az alábbiakat tartalmazza: épületek, főútvonal hálózat, vasút hálózata, beépítés, forgalmi intézkedések (pl. körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) - Szintvonalas térkép magassági adatok, domborzati viszonyok figyelembevételére, épületek magasságára vonatkozó adatok - Zajvédelmi létesítmények adatainak ismerete pl. zajárnyékoló falak elhelyezkedésének, magasságának, hosszának ismerete - Útburkolatok minőségi adatai 2. Forgalmi adatok - Közútra (villamosra), - vasútra 3. Lakossági adatok 2.4. Stratégiai zajtérkép bemenő adatainak előállítása A stratégiai zajtérkép bemenő adatait Szeged város Polgármesteri Hivatala bocsátotta rendelkezésünkre. A meglévő 2003-ban használt forgalmi adatokat a COWI Magyarország Kft aktualizálta (lsd. 7. melléklet). 11

2.4.1 Stratégiai zajtérkép-készítés közúti-forgalmi adatbázisa Az 1. melléklet tartalmazza a zajszámítás forgalmi adatbázisát, ahol az adatok jelenlegi állapotra, vizsgálati útszakaszonként, jármű fajtánként (szgk, tgk és ntgk), megítélési időnként (nappal, este, éjjel) darabszámos keresztmetszeti értékekben szerepelnek. 2.4.2. Stratégiai zajtérkép-készítés szempontból mértékadó útburkolat jellemzők Az 1. melléklet tartalmazza a zajvédelmi szempontból mértékadó útburkolat jellemzőket. A rendeletben előírtak szerint, vizsgálati útszakaszonként került feltüntetésre a kopóréteg típusa, érdességi kategóriája és állapotának szubjektív megítélése. 2.4.3. Közúti forgalom sebessége A stratégiai zajtérkép-készítéshez az előírás szerint a városi környezet miatti 50 km/ó sebesség előírás alkalmaztuk. Ennek okai: - Az érintett úthálózaton forgalom csillapított szakaszok tehát csillapítás miatti sebesség csökkentések nincsenek. - Az útburkolat állapota miatt viszont előfordulnak ugyan táblával szabályozott sebesség korlátozások, ezek azonban időszakos jellegűek. - Az útvonal geometriája miatti sebesség csökkentések elenyésző mértékben kerültek alkalmazásra. - A kivezető utakon is 50 km/ó a sebesség előírás. Megjegyezés: A ténylegesen kialakuló sebesség értékek eltérhetnek az előírttól, de a rendelet szerint a stratégiai zajtérkép-készítésnél a megengedett legnagyobb sebességet kell figyelembe venni. 2.4.4. Zajvédelmi létesítmények Szeged városban zajvédelmi célból eddig sem a közút, sem a vasút mellett nem építettek zajárnyékoló falat/töltést. 12

Megjegyezzük, hogy az M5 autópálya mellett ugyan épültek zajárnyékoló falak, de ezek Szegeden kívül esnek. 2.4.5. Villamos forgalom Az aktuális (2008. évi) villamos forgalmi adatokat a rendeletnek megfelelő napszaki bontásban a Szeged Város Önkormányzata bocsátotta rendelkezésünkre a rendeletben közölt forgalmi adatlap felhasználásával. A rendeletben nem szereplő villamos típusok és pályatípusok zajemisszióját helyszíni mérésekkel állapítottuk meg, különös tekintettel a rossz állapotú ill. a felújított pályákra. A rendeletnek megfelelően a villamosforgalomból származó zajterhelés a közúti zajterheléssel együtt kerül megállapításra. A zajtérkép aktualizálásánál figyelembe vett villamosforgalmat az 1. melléklet tartalmazza. 2.4.6. Vasúti forgalom Az aktuális (2008. évi) vasúti forgalmi adatokat a rendeletnek megfelelő napszaki bontásban a Szeged Város Önkormányzata és a MÁV bocsátotta rendelkezésünkre a rendeletben közölt forgalmi adatlap felhasználásával. A zajtérkép aktualizálásánál figyelembe vett vasúti forgalmat a 3. melléklet tartalmazza. 2.5. Stratégiai zajtérképek ábrajegyzék A 4. mellékletben szereplő ábrák mutatják Szeged 2008 évi stratégiai zajtérképeit a közúti és vasútforgalomra. Az ábrák előírás szerint 1:10000 léptékben külön zaj indikátoronként 1,06 m x 1, 6 m méretű papír térképen is elkészültek, melyet nyomtatásra alkalmas formában a melléklet digitális adathordózó tartalmaz. K-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre 13

K-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre 2.6. Szeged város közúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei 2.6.1. Zajterhelési térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Szeged egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd K-Z L den.jpg,) és éjszakára (lásd K-Z L éjjel.jpg). A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a zajterhelés az 5-ös és 43-as sz. országos főutakat összekötő, a városon áthaladó Budapesti út Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt. Brüsszeli krt. - Római krt. Bertalan híd Temesvári krt. Szőregi út Makai út melletti lakóépületek környezetében. Ezen az útvonalon, különösen Románia, Bulgária Európai Unióba csatlakozása után, jelentős mértékben nőtt a nehéz gépjármű forgalom. A belső, főleg tömegközlekedési forgalomban jelentős szerepet játszik még a Mars teret Újszegeddel összekötő tengely, amely a Belvárosi hídon át vezet. Nyugati elkerülő hatása jól látszik: Kálvária sgt melletti épületek környezetében. A zajterhelés különösen magas (L den >75 db, L éjjel >65 db, azaz a konfliktus 10 db-nél nagyobb az alábbi utak melletti védendő épületeknél, Kossuth L. sgt ( Rókusi krt. Párizsi krt.) Vörösmarty utca Londoni krt. Párizsi krt. Berlini krt. Brüsszeli krt. 14

Római krt. Makai út (Újszőreg) Szilléri út (Római krt. Tabán utca) ill. az alábbi csomópontokban lévő védendő épületeknél Kossuth L. sgt Rókusi krt. Kossuth L. sgt Tisza L. krt. Híd utca Stefánia utca Kálvária sgt Londoni krt. Csongrádi sgt Brüsszeli krt. Római krt. József A. utca Római krt. Szilléri út József A. utca- Tiszai krt. Dózsa Gy. út Tisza L. krt. Mikszáth utca Attila utca Nagy J. utca Zrínyi utca Somogyi utca L den érték főleg a forgalmas körutakon és sugárutakon haladja meg a 75 db-es értéket. A zajterhelés a belvárosban, valamint a külső körút és a fontos csomópontok környezetében a legnagyobb. A Tisza Lajos krt. felújított szakaszán ma már csak a személygépkocsi, valamint a autóbusz forgalom jár jelentős zajjal. A villamos sínek rekonstrukciójával a korábbi zaj- és rezgésterhelés megszűnt, illetve lecsökkent. A zajterhelési helyzet a városban azért is kedvezőtlen, mert zajcsökkentési intézkedésekre eddig nem került sor. L den > 55 db zajterhelésű Népliget, Széchenyi tér, Kálvária tér, Honvéd tér, Kiskundorozsma, Szent János tér 15

2.6.2. Konfliktustérkép Az elkészített zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét (lásd K-K L den.jpg) és éjszakára (lásd K-K L éjjel.jpg) a konfliktus térképen mutatjuk be. A zajterhelési értékeket a küszöbértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy az érintett terület legnagyobb részén az épületek környezetében mind L den -re vonatkozóan, mind éjjelre a főutak melletti első sorban lévő épületeknél meghaladja a zajterhelés a küszöbértéket 5-10 db-el. Megállapítható, hogy ahol 10 db-nél nagyobb a konfliktus (lásd fenti összeállítás), ott van szükség a mielőbbi beavatkozásra. Az intézkedési tervek kidolgozásánál ezeket a területeket kiemelten kezeljük. A küszöbérték alatti zajterhelés területe, ill. a csendes területek (L den <50 db) a zajtérképekről jól leolvasható. Megállapítható, hogy az L den ill. L éjjel konfliktus térképe nem tér el egymástól számottevően. Ez egyrészt a 63 ill. 55 db küszöbérték megválasztásával, másrészt a 10 db-es lépcsővel magyarázható. 2.6.3. Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Az érintettséghez a Szeged Város Önkormányzata által rendelkezésünkre bocsátott 1-1 házban lakók számát vettük alapul. Szeged város közúti közlekedésből eredő érintettségi adatait a következő táblázat mutatja. zajszint tartományok L den érintett lakos jelenleg terület [km 2 ] 50-55 29 000 22.4398 55-60 19 900 12.2032 60-65 20 900 6.7248 65-70 18 100 3.5797 70-75 4 000 1.4628 >75 300 0.3266 16

zajszint tartományok L éjjel érintett lakos jelenleg terület [km 2 ] 45-50 21 400 13.7589 50-55 20 700 7.5098 55-60 18 000 4.0181 60-65 6 700 1.7889 65-70 700 0.4969 >70 0 0.0352 2.6.3. táblázat Közúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. 2.7. Szeged város vasúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei 2.7.1. Zajimmissziós térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Szeged egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd V-Z L den.jpg) és éjszakára (lásd V-Z L éjjel.jpg). Négy vasútvonal közül három találkozik a Szabadkai úti átjáró előtt: a Budapesti, a Rókusi és a Szabadkai vonal, míg a negyedik Újszegedről Makó felé biztosít vasúti összeköttetést. A városi zaj kialakulásában elsősorban a közös szakasz, valamint a töltésen haladó Rókusi vonal játszik szerepet. A legnagyobb forgalmat jelentő Budapesti vonal a közös szakaszt elhagyva kevés lakott területet érint. 17

A zajtérkép alapján megállapítható, hogy a vasút mellett, sehol sincs jelentős a zajterhelés. Éjjel 55-60 db zajterhelés van néhány épület környezetében, így - Dorozsmai út mellett (állomás felől), közvetlenül a vasútnál lévő egy tanyánál, - Dorozsmai út mellett, vasút város felőli oldalán lévő épületnél, - Czibula Antal utca vasút felőli házainál, Éjjel 60-nél nagyobb zajterhelés csak néhány épület környezetében, így - a Ballagító sor és a Hattyas utca sarkán lévő épületeknél. 2.7.2. Konfliktustérkép Hasonlóan a közúti forgalomból számolt konfliktustérképhez, az elkészített vasúti forgalomból eredő zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét L den -re (lásd V-K L den.jpg) és éjszakára (lásd V-K L éjjel -K.jpg) a konfliktus térképen mutatjuk be. A zajterhelési értékeket a küszöbértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy az érintett terület legnagyobb részén az épületek környezetében mind L den -re vonatkozóan, mind éjjelre a vasútvonal mellett nem található konfliktus. 0-5 db konfliktus van néhány épület környezetében, így - Dorozsmai út mellett (állomás felől), közvetlenül a vasútnál lévő egy tanyánál, - Dorozsmai út mellett, vasút város felőli oldalán lévő épületnél, - Czibula Antal utca vasút felőli házainál, 5-10 db konfliktus csak néhány épület környezetében, így - a Ballagító sor és a Hattyas utca sarkán lévő épületeknél. 2.7.3. Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Az érintettséghez a Szeged Város Önkormányzata által rendelkezésünkre bocsátott 1-1 házban lakók számát vettük alapul. 18

Szeged város vasúti közlekedésből eredő érintettségi adatait a következő táblázat mutatja. zajszint tartományok L den érintett lakos jelenleg terület [km 2 ] 50-55 600 2.7693 55-60 100 1.3715 60-65 0 0.6732 65-70 0 0.2566 70-75 0 0.0172 >75 0 0 zajszint tartományok L éjjel érintett lakos jelenleg terület [km 2 ] 45-50 200 1.837185 50-55 0 0.918619 55-60 0 0.451209 60-65 0 0.129978 65-70 0 0.000117 >70 0 0.000005 2.7.3. táblázat Vasúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. 19

2.8. Csendes övezetek A zajhelyzet megítélése nyomán van lehetőség arra, hogy a város bizonyos részeit mint zajtól védett területeket Szeged védelemre kijelöljön. Ilyen terület lehet pl. a már védett területek, parkok, üdülőterületek, stb. A kijelölésre javasolt területeket, valamint a kijelölés menetét az intézkedési tervben ismertetjük. Csendes területek az L den < 50 db zajterhelésű területek. A forgalomtól elzárt területeken, ill. a és a főutak melletti épületekkel határolt belső, forgalommentes, vagy kisforgalmú utak melletti épületek beszélhetünk kedvező zajterhelésről. Kedvezőnek ítélhető területek: Fűvészkert, Boszorkány sziget, Alsó kikötő sor Tisza közötti terület (kivéve Belvárosi híd mellett), Partfürdő, Felső kikötő sor (kivéve Bertalan híd mellett), Tömörkény Üdülőtelep, Vadaspark Kálvária úttól, Móravárosi úttól távolabbi része, Mátyás király tér Földmives utcától távolabbi része, Franciahögy, Lechner tér belső része, Hunyadi tér belső része, Kolozsvár tér A város központjában lévő további parkok mind főutak által közrezárt területen vannak, ezért a szélső sávokban magas a zajterhelés, és csak a parkok belsejében csökken a zaj 55-65 db-re. 20

3. A zajvédelmi intézkedési tervek Az elkészített zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban a közúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentéi intézkedési tervet is elsősorban a közúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére készítettük. 3.1. Jogszabályi kötelezettség Az intézkedési tervek kifejezés a környezeti zajjal kapcsolatos problémák és hatások kezelésére kidolgozott terveket jelenti, magában foglalja a zaj szükség szerinti csökkentését. A zajvédelmi tervekben szereplő intézkedések végrehajtása az illetékes hatóságok megítélésére van bízva. Az intézkedések alapja a stratégiai küszöbérték túllépés mértéke ill. az érintett lakosok száma. Az intézkedési terv tartalmi követelményeit a 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet 5. sz. Melléklete tartalmazza. Jelen dokumentációt a tartalmi követelményeknek valamint Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával kötött szerződésünk szerint az dolgoztuk ki. A zajcsökkentési terv csak akkor lehet eredményes, ha az a közlekedésfejlesztési tervvel, környezetvédelmi, városrendezési, településszerkezeti tervvel összhangban van, és annak intézkedéseit, lehetőségeit, célkitűzéseit figyelembe veszi. Ez azt is jelenti, hogy a zajcsökkentési tervet csak Szeged fejlesztési tervei ismeretében lehet elkészíteni, ill. a városi egyéb tervek készítésénél figyelembe kell venni a zajvédelem célkitűzéseit. Szeged Megyei Jogú Város zajvédelmi intézkedési tervének kidolgozásánál az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe: - A Szegedi Kistérség Környezetvédelmi Programja 2005. - Szeged Megyei Jogú Város: 2008. az építkezések éve 21

- Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója (T.T.T. Városépítő Település-, Magas és Mélyépítés Tervező Bt 2007.) - Szeged Megyei Jogú Város Integrált városfejlesztési stratégiája 2008.(tervezet) - Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata: Közlekedésfejlesztési koncepció (COWI Magyarország, 2006.) - Szeged Megyei Jogú Város: Környezetvédelmi Intézkedési Terv 2006. - Szeged Építési Szabályzat 2008. - Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 67/2007.(XII.20.) Kgy. rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 56/2001.(XII.20.) Kgy. rendelet módosításáról - Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 56/2001.(XII.20.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. márciusában hagyta jóvá a Közlekedésfejlesztési Koncepciót. A koncepció egy hosszabb időtávlatra állított össze célkitűzéseket. A zajvédelmi intézkedési tervben ebből a következő 5 évben megvalósításra kerülő közlekedésfejlesztéseket Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tájékoztatása alapján /lsd. 6.melléklet/ vettük figyelembe, ezek a következők: Nemzetközi és országos kapcsolatok fejlesztése: - Xl. A keleti közúti kapcsolat fejlesztése (M43 építése Arad, Temesvár irányában) - XV. Az EUROVELO ás OTRT hálózat teljes átvezetése Szegeden - XVIII. A Nyugati elkerülő út, mint logisztikai feltáró út (l-iii. ütem, Budapesti úttól a Röszkei útig a medencés kikötőhöz vezető utolsó szakasz nem fog megvalósulni az elkövetkezendő 5 éven belül) - XIX. A szegedi repülőtér fejlesztésének első ütemét meg kell valósítani (idén megvalósul) Regionális közlekedési szerepkör: - XXII. A helyközi autóbusz-állomás kapacitásának növelése, korszerűsítése, a szolgáltatás elérhetőségének javítása (új autóbusz-pályaudvar építése) - XXIV. Megyeszékhelyek közötti közúti kapcsolatok szűk keresztmetszeteinek, zsúfolt szakaszainak fejlesztése (47-es út Békéscsaba irányában) 22

Városi közlekedés: - XLIV. A főutak és gyűjtőutak között elhelyezkedő közlekedési területeket az egész városra kiterjedően, egységesen szabályozott, csillapított forgalmú övezetekké kell kijelölni (nagyrészt már megvalósul 5 éven belül) - Közforgalmú közlekedés XLV.-LII. pontjai érintettek a Szegedi Elektromos - Közösségi Közlekedés fejlesztése nagyprojekt keretein belül - LVI A főút- és gyűjtőút-hálózaton biztosítani kell a kerékpár közlekedés útfelületét,csomóponti átvezetéseit (folyamatos kivitelezés mellett) - LXVI Meg kell teremteni a belváros és a Tisza között élő, közvetlen kapcsolatát a - rakparti út funkcióinak kiváltásával, szerepének csökkentésével és megszűntetésével (kísérleti jelleggel forgalomkorlátozásra kerül sor) A város zajvédelmi intézkedési tervét a fentiek figyelembevételével állítottuk össze. Az intézkedési terv két fázisból áll, első fázisban meghatároztuk Szeged stratégiai zajtérképeit, valamint az érintett lakosok számát 5 év múlva, amikor a korábban felsorolt intézkedések már megvalósultak. A második fázisban további zajcsökkentési lehetőségeket és azok hatásait mutatjuk be. A Szegeden alkalmazandó zajcsökkentési lehetőségeket, módszereket, és eszközöket a következő fejezetben mutatjuk be. 3.2. A zajcsökkentés elvi lehetőségei Szeged városban A hatásos zajterhelés csökkentés több lehetőség együttes kihasználásával biztosítható. Szegeden az alábbi területeken lehet zajvédelmi intézkedést végrehajtani: - az út-úthálózat, forgalomtechnikai átalakítás, - a területrendezés, területfelhasználás, - az úttechnikai beavatkozás, - az utólag elhelyezhető zajvédelmi létesítmények - szabályozási vagy gazdasági intézkedések vagy ösztönzők. - csendesebb zajforrások kiválasztása, üzemeltetése, 23

Magas prioritást kell biztosítani azoknak a megelőzést célzó intézkedéseknek, melyek a zajterhelést a zajforrásnál elvégzett beavatkozással csökkentik. Eredményes és gazdaságos zajcsökkentés mindenkor a zajcsökkentési módszerek ismeretének birtokában, a közút és kapcsolódó létesítmények tervezésének fázisában valósítható meg. A meglévő, tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajcsökkentésére csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, de ezek szakszerű alkalmazásával eredményes zajcsökkentések valósíthatók meg a megfelelő akusztikai komfort biztosítása érdekében. A kerékpárutak fejlesztésének lehetőségei a vizsgált területen a meglévő hálózat alapján történik az egyes utak és útszakaszok vonatkozásában. Ez tartalmazza: - a létező kerékpárutak fejlesztését - új kerékpárutak építését. Szegeden a kerékpáros közlekedésnek nagy hagyományai vannak. A kerékpáros- és a gyalogos közlekedés fejlesztésével nem csökken olyan mértékben a személygépkocsi közlekedés, hogy az zajcsökkentést eredményezne. Az intézkedési terv elkészítése során az alábbi zajcsökkentési lehetőségek közül választottunk: 3.2.1. Közúti közlekedés A forgalomsűrűség csökkentése forgalom csökkentés, forgalom átterhelés (a települések központjában az ellátó hálózat decentralizálása útján), környezetbarát közlekedési módok támogatása, a tömegközlekedés kiterjesztése, P+R lehetőségek megteremtése 24

A nehézjárművek részarányának csökkentése forgalom átterelés a forgalom lebonyolítására alkalmas utakra, útvonal kijelölés nehézjármű forgalomra, nehézjárművek időszakos kitiltása ill. korlátozása Sebességkorlátozás / forgalomcsillapítás sebességtúllépések csökkentése, 30 km/h zónák kijelölése, forgalomcsillapított (pl. üzleti) zónák kijelölése, az út vonalvezetésének áttervezése (pl. sávelhúzás) A járműpark felújítása kisebb zajkibocsátású nehéz áruszállító járművek beszerzése, kisebb zajkibocsátású autóbuszok és villamosok beszerzése Az útburkolat cseréje alacsonyzajú kopóréteg használata a városi élet és a közlekedés céljaira használt területek integrálása Villamospályák felújítása korszerű, zaj és rezgéscsökkentett pályák építése Zajárnyékolás zajárnyékoló falak, töltések építése, az épületek felhasználása zajárnyékolásra, az épületek közötti szabad tér utólagos lezárása. Meg kell jegyezni, hogy Szegeden zajárnyékoló falat a városi szűk beépítés, nagyszámú betorkoló utcák miatt nemigen lehet elhelyezni. Egyedül a vasút mellett lehet zajárnyékoló fal elhelyezését javasolni. Épületeken alkalmazható utólagos zajvédelmi célú beavatkozások (passzív védelem) kerülőutas szellőzéssel ellátott magas hanggátlású nyílászárók beépítése, 25

átlátszó függönyfal elhelyezése az épületre 3.2.2. Vasúti közlekedés A vasúti zaj csökkentésére két módszer áll rendelkezésünkre: aktív zajcsökkentés, passzív zajcsökkentés. Az aktív zajcsökkentés alatt a zajforrás zajkeltését - zajkibocsátását - csökkentjük, míg a passzív zajcsökkentés során a forrás által kibocsátott zaj terjedési útjába helyezett akadályok által (zajárnyékoló fal, passzív védelem stb.) csökkenthető a megfigyelési ponton zajszint. Az aktív zajcsökkentés (műszaki -gépészeti- zajcsökkentés a jármű konstrukciójának megváltoztatása, pályaépítési technológia módosítása, stb.) elsősorban a pálya felújítás, új pálya építése esetén alkalmazható. Jelen esetben a passzív zajcsökkentés alkalmazására kerülhet sor. 3.3. Területrendezés, terület felhasználás A területrendezés, területfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző felhasználású területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. Az úthálózat - védendő területek megfelelő egymáshoz rendelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni építési területek megfelelő egymáshoz rendelése, úgy hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul, ipari területeknek a helyközi közlekedési útvonalakhoz, szolgáltató létesítményeknek a helyközi közlekedési, főközlekedési utakhoz viszonyított kedvező elhelyezése, közlekedési rendszerhez igazított településtervezés (repülőtér védőzónákhoz építési korlátozás, főforgalmi utaktól védőtávolság betartása stb.), 26

a főforgalmi utak mellé több intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény és kevesebb lakóház építése, a főforgalmi utak mentén az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület telepítése. 27

4. Szeged zajvédelmi intézkedési terve 4.1. Szeged zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása A zajcsökkentési intézkedési terv összeállításánál a város közlekedési problémáiból indulunk ki, így a következőkben röviden ezeket foglaljuk össze. A fejezet összeállításánál alapul vettük a COWI Magyarország Kft által készített, elfogadott közlekedésfejlesztési koncepciót. Szeged város közlekedése és ezzel együtt zajhelyzete nem tekinthető megoldottnak mindaddig, amíg az 5-ös, 43-as főút forgalma, ill. a 47-es, 55-ös főutak felé irányuló forgalom átmegy rajta. Ugyan az M5-ös autópálya megépültével csökkent a városon átmentő tranzitforgalom, azonban továbbra is áthalad az észak-keleti irányú forgalom, melynek jelentős részét teszik ki a kamionok. A város kedvező sugaras-gyűrűs szerkezettel rendelkezik, ugyanakkor a Nagykörút befejezetlen. A Tisza kettévágja a várost, a hiányzó átkelők miatt nem megfelelő a két városrész kapcsolata, a meglévő hidak és a rávezető utak zsúfoltak. Problémát okoz az egyre növekvő gépjárműforgalom, a hétköznapi csúcsidőszakokban a belváros számos csomópontja a kapacitáshatáron működik. A jelenlegi parkolási rendszer nem jelent megfelelő ösztönzést a közösségi közlekedés használatára. A belvárosban a nagyszámú parkolóhely és a korlátlan parkolást biztosító bérlet-rendszer miatt a külső területekről kiinduló járművek egészen a szűken vett belváros területére érkeznek, a forgási sebesség alacsony. A tiszai közúti átkelést biztosító két híd közül a Belvárosi-híd forgalma a belvárost terheli. A közigazgatási központ, fontos kereskedelmi létesítmények, számos oktatási és egészségügyi intézmény szintén a belvárosban található, mely egyben 28

természetesen kiemelt turisztikai célpont is. Az egységes ellátási láncok, jól szervezett city-logisztika hiányában a spontán alakuló áruszállítási folyamatok fontos tényezői a forgalmi torlódásoknak, telítődésnek, mivel általában munkaidőben zajlanak, és rakodásra a közterületet veszik igénybe. A tömegközlekedést használó lakosok aránya a lakókörzet jellege szerint változik. A belvárosi térségben a gyalogos helyváltoztatások magasabb aránya miatt a tömegközlekedést használók aránya a legkisebb. A tömegközlekedést használók aránya lakótelepeken élők esetében a legmagasabb, a városi területszerkezetből és a lakótelepek magas színvonalú tömegközlekedési ellátottságából következően. A tömegközlekedés villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal történik. A napi 237 ezer elszállított utas tekintetében a megoszlás 2005-ben 46%-54% volt, ebből 25% utas jutott a 4 villamosvonalra, 21% utas a 4 trolibusz vonalra, és 54% a 39 autóbusz viszonylatra. Az elektromos közösségi közlekedés jelenleg a körtöltésen belüli sűrűn lakott területekre koncentrálódik, azonban vannak fontos gerinchálózati útirányok (Szilléri sugárút, Rókusi körút, Újszeged), amelyek csak autóbusszal érhetők el. A körtöltésen túli ritkábban lakott kertvárosias részek feltárását autóbuszok végzik. A várost kettészeli a Tisza folyó, a meglévő két hídból a közösségi közlekedés túlnyomó részt a Belvárosi hidat használja. A fontos utasáramlási irányok a belváros felé mutatnak, azonban vannak harántirányú utasáramlási irányok a körutak mentén is, amelyek főként abból adódnak, hogy egy nagyobb lakótelep jött létre az Északi városrészben a külső körút mentén. Az autóbuszok esetében a Tisza Volán Zrt. elkötelezte magát az alacsony környezetterheléssel üzemeltethető, földgáz üzemű járművek mellett. A járműpark növekvő hányada a korszerű Euro-szabványoknak megfelelő motorokkal felszerelt. Folyamatosan bővül az alacsony padlójú járművek aránya. A villamosközlekedés Szeged egyik kedvező adottsága. Az önkormányzati tulajdonban lévő villamospályák és tartozékaik általában rossz állapotban vannak, a vágányok döntő többsége 30-50 éves, műszakilag elavult. A járműpark többsége az elmúlt években kicserélődött, de egy része rendkívül korszerűtlen. Ez azt jelenti, hogy a villamosközlekedés környezetkímélő hatása nem tud érvényesülni. 29

A villamos közösségi közlekedési hálózat leromlott állapotban van annak ellenére, hogy 2002-ben a Dugonics téri kettős körforgalom átépítésével elindult egy fejlesztési folyamat. 2004-ben felújításra került a 3-as, 4-es villamosvonal közös szakasza a Tisza Lajos körút egy részének átépítésével és közös tömegközlekedési sáv kialakításával. Az 1-es vonalon a kritikus ívek helyére korszerű zajcsillapított pályaszerkezet került. 2006-ban a 4-es villamosvonal végállomásain deltaforduló és hurokforduló épült, amelyek lehetővé tették az elavult FVV villamosok kiváltását Tatra villamosokkal. Számos esetben a közösségi közlekedés nem tud versenyképes lenni az egyéni gépjárműhasználattal a gyorsaság és a kényelem terén. A közúti torlódások zavaró hatása itt is érvényesül. Az autóbuszok és trolibuszok forgási sebessége a növekvő járműforgalom miatt folyamatosan lassul. A tömegközlekedést előnyben részesítő intézkedések hozzájárulhatnának a közösségi közlekedés vonzóbbá tételéhez. Kedvezőek a tapasztalatok a közforgalmú járművek átmenő forgalomtól mentesített Belvárosi-híd Mars tér útvonalával, a Tisza Lajos körúton létesített közös tömegközlekedési sávval, a közösségi közlekedésnek is előnyös körforgalmakkal. Az utasforgalom napi lefolyása egyenetlen, a reggeli csúcsidőszakban egy rövid, igen erős, koncentrált utazási igény-csúcs tapasztalható ehhez a szolgáltatók nehezen tudnak alkalmazkodni. A vasútvonalak számos települést felfűznek, ugyanakkor az állomások elhelyezkedése az egyes településeken sok esetben kedvezőtlen. Nem megoldott Szegeden az újszegedi vasútállomás kapcsolata a többi állomással: hiányzik a tiszai vasúti átkelés lehetősége. A 28 megszüntetendő mellékvonal között szerepel a Makó Hódmezővásárhely vasútvonal is (a 2005. évi CLXXXIII., a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint országos törzshálózati vonal), ezzel a szegedi vasúti híd hiányában Makó és térsége elveszíti Budapest felé vezető vasúti kapcsolatát. A vasút szolgáltatási színvonala leromlott, lassú, a műszaki infrastruktúra és a járműpark korszerűtlen, így a keletkező zajterhelés a vasúti forgalom nagyságából, összetételéből, stb. adódó zajnál magasabb. 30

Az autóbusz-közlekedés terén valamivel kedvezőbb a helyzet, a járműpark megújítása folyamatos ugyanakkor a szolgáltatás színvonala itt sem jó (távolsági és környéki szolgáltatások keveredése, rossz utastájékoztatási színvonal, szolgáltatás nélküli napszakok). Korszerűtlen ugyanakkor a Mars téri helyközi autóbusz-állomás, amely gyakorlatilag kinőtte a rendelkezésre álló területet. Hiányoznak a P+R parkolók az állomások közelében és a város szélén. Románia uniós tagságával nőtt a határon túlról ingázók száma, és jelentősen nőtt a városon átmenő teherforgalom. Összefoglalva megállapítható, hogy - A Szegedre vezető főutak erősen terheltek. - A pólus és a régió kistérségi centrumai közötti közforgalmú autóbusz és vasúti kapcsolatok többnyire alacsony színvonalúak. - A IV. folyosó óriási tranzitforgalma áthalad a városon. - Tisza, a kevés híd miatt elválasztóként működik ezért: o erős a városon áthaladó É-K irányú tranzitforgalom, jelentős része nehéz tehergépjármű tranzitforgalom, o vasúti körtöltés mentén kevés az átjárás, körülzárja a belvárost, a szintbeni vasúti kereszteződések jelentős torlódásokat okoznak, o a nagykörút befejezetlen, o a meglévő hidakon nagy forgalom, különösen a belvárosi híd zsúfolt, - A közösségi közlekedést a leromlott infrastruktúra, elavult járműpark jellemzi. 4.2. Zajvédelmet eredményező közúti közlekedésfejlesztési javaslatok Az előző fejezetben említett hiányosságok ill. problémák kezelésére a város közlekedésfejlesztési koncepcióját alapul véve az alábbi intézkedéseket javasoljuk: 31

- az átmenő közúti forgalom nagyobb részének új hálózati elemeken való elkerülő elvezetése, - a helyi és az átmenő forgalom szétválasztása, - az átmenő forgalomnak a város belső és lakóterület egységeiből történő kivonása, - a tömegközlekedési feltárás javítása, - a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére szervezve, hatékony P+R hálózat kialakítása, - a lakózónákban a csillapított és a lágy forgalom eszközrendszerének megteremtése, - a város belső zónájában a gyalogosfelületek jelentős növelése, - a parkolási feszültségek város szintű de az eltérő város egységekhez alkalmazkodó megoldása, 4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok A zajcsökkentési intézkedési tervet az alábbiak szerint építettük fel: 1. Fázis A következő 5 évben a város által tervezett, ill. az országos közlekedési projektekben szereplő intézkedések zajvédelmi szempontú hatása. Ezen intézkedések hatását a zajtérképen, azaz a tervezett intézkedések megvalósítása után várható zajterhelési helyzet bemutatásával és az érintett lakosok számának változásával mutatjuk be. 2. Fázis A tervezett intézkedések megvalósítása után kialakuló zajhelyzet elemzése alapján kidolgoztunk további szükséges és lehetséges intézkedéseket. Becsüljük az érintettek számának változását. 32

4.3.1. Az elkövetkező 5 évben tervezett intézkedések intézkedési terv 1. fázis 4.3.1.1. Hálózatfejlesztés A 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listája (KÖZOP, 2006. december) szerint Szeged város közúthálózatát érintő intézkedések az következőek: - M43 gyorsforgalmi út, 5. sz. főút - 47. sz. főút között, - M43 gyorsforgalmi út, 47. sz. főút Makó között - 5. sz. főút Szeged elkerülő III. ütem elkerülő, - 55. sz. főút Baja Szeged szakaszának burkolat erősítése 11,5 t-s burkolat erősítés. Szeged lakott területeit tehermentesítő Nyugati Elkerülő Út állami beruházásként valósul(t) meg. Az I. ütem 2,2 km, a II/A. ütem 2,4 km, a II/B. ütem 0,9 km hosszú. Jelenleg a I., II/A., II/B ütem átadásra került, a III. ütem engedélyezése most van folyamatban. Az út elkészülte után közvetlen összeköttetést biztosít déli szomszédunk határátkelőhelyétől az E5 számú főút szegedi - lakott területen kívüli - szakaszához. Szeged mj. Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (tervezet) a fentiekkel összhangban az alábbi beruházásokat támogatja: - Az M43-as autópálya és az M9-es autóút építésének támogatása, - A Nyugati Elkerülő III-IV. szakaszának megépítése, - A szintbeni közúti-vasúti keresztezésének megszüntetése a Körtöltés mentén és környékén Az elkövetkező 5 évben az Önkormányzat a felsoroltakon túl az alábbi beruházások megvalósítását tervezi ill. támogatja: - A keleti közúti kapcsolat fejlesztése (M43 építése Arad, Temesvár irányában) - A Nyugati elkerülő út, mint logisztikai feltáró út (l-iii. ütem, Budapesti úttól a Röszkei útig a medencés kikötőhöz vezető utolsó szakasz nem fog megvalósulni az elkövetkezendő 5 éven belül) 33

- Megyeszékhelyek közötti közúti kapcsolatok szűk keresztmetszeteinek, zsúfolt szakaszainak fejlesztése (47-es út Békéscsaba irányában) - A főutak és gyűjtőutak között elhelyezkedő közlekedési területeket az egész városra kiterjedően, egységesen szabályozott, csillapított forgalmú övezetekké kell kijelölni (nagyrészt már megvalósult, ill. 5 éven belül megvalósul) - Meg kell teremteni a belváros és a Tisza között élő, közvetlen kapcsolatát a rakparti út funkcióinak kiváltásával, szerepének csökkentésével és megszűntetésével (kísérleti jelleggel forgalomkorlátozásra kerül sor) A megvalósulás alatt álló közúti fejlesztések (Ny-i elkerülő út, M43-as várható fejlesztése) nyomán az átmenő forgalom melyben igen jelentős a nagy zajhatású kamionforgalom jelentősen csökkeni fog, s ez főként az éjszakai órában jelent majd érzékelhető javulást. Ezek a fejlesztések oldják majd meg a RO-LA terminál miatt keletkező zaj gondot is (ugyanis jelenleg még a hétvégeken sem teszi lehetővé a kamionstop egyébként országos érvényű teljes körű betartását, mivel a terminálig tiltott időszakban is végig szabad menni). 4.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése 4.3.1.2.1.A tömegközlekedés fejlesztése A 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listája (KÖZOP, 2006. december) szerint Szeged város közúti forgalmát érintő intézkedések az alábbiak: - Szeged villamoshálózat fejlesztése villamos vonalak (2-es) felújítása, kapcsoló troli vonalak kiépítése (10-es trolibusz), meghosszabbítása (8-as trolibusz) Ezzel összhangban áll Szeged fejlesztési terve: - Elektromos tömegközlekedés - Közösségi közlekedés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programja keretében A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése" konstrukcióra (Kódszám: 34

KözOP-2007-5-2) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Közlekedési Kft. konzorcium 2008. évben tervezi benyújtani a Szeged város elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt pályázatát. 4.3.1.2.2. A tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása A járműfelújítás lehetőségeit a tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás meglévő járműállománya alapján vizsgáljuk. Itt a legfontosabb intézkedési lehetőség a villamospark és az autóbuszpark korszerűsítése. A város egy részén korszerű villamospálya épült, ennek ellenére a felújítás nem hozta a várt eredményt, mivel a villamospark nem került lecserélésre, továbbra is a korszerűtlen magas zajkibocsátású villamosok közlekednek a korszerű pályákon. Hatékony eredmény csak a villamosok lecserélésével érhető el. Mint az 4.3.1.1.1. alatt ismertetésre került, nagyprojekt keretében Szeged elektromos (villamos, trolibusz) közlekedési hálózatának rekonstrukciójára, bővítésére kerülne sor sikeres EU pályázat esetén. Ennek előkészítési, tervezési feladatai folynak jelenleg. A projekthez tartozik járműbeszerzés is (korszerű és új trolibuszok beszerzése). - Elektromos tömegközlekedés fejlesztése - Villamos vonalak: 1-es; 2-es; 3-as; 4-es - Trolibusz vonalak: 8-as; 10-es Javasoljuk a villamospark korszerűsítését (különleges zajcsökkentő burkolatokkal ellátott villamosok [pl. Siemens tip.]) közlekedtetését, Megjegyezzük, hogy a ennek fejlesztési lépésnek a költsége magas. Az ellenállás a megvalósítással szemben nem nagyon magas, ugyanakkor a költség-haszon arány viszonylag alacsony. 35