A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja

A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja 2010-2011-2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók telefonos mintavételes vizsgálata Mintafelvétel: 2013. november - 2014. február Lezárva: 2015. január 15. Pannon Egyetem Cím: 8200 Veszprém, Egyetem. 10. Telefon: +36 (88) 624-813 Fax: +36 (88) 624-813 Honlap: www.uni-pannon.hu Projekt megnevezése: Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Projekt megnevezése: Zöld Energia Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság fejlesztésére az energetika területén TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0017

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. A kutatás célja, előzménye... 3 1.2. Az őszi kutatás módszertana... 4 2. Általános egyetemi adatok, reprezentativitás... 7 3. A megkérdezettek demográfiai adatai... 10 4. Szakmai tanulmányok... 12 4.1. Korábbi szakmai tanulmányok... 12 4.2. Jelenlegi tanulmányokat folytatók... 15 4.3. Jelenleg nem tanulók továbbtanulási szándéka... 18 5. Munkaerőpiaci sikeresség... 20 5.1. Elhelyezkedés a diplomával... 20 5.2. Jelenlegi munkaerőpiaci státusz... 23 5.3. Munkával való elégedettség... 28 5.4. Inaktívak jellemzői... 37 6. Öregdiák szolgáltatások megítélése... 41 7. Pannon Egyetem megítélése... 43 8. Mellékletek... 46 8.1. Kérdőív... 46 8.2. Az öregdiákok jövőbeli tervei: milyen szakon, témában szeretnének képzésben részt venni 58 8.3. A megkérdezett öregdiákok által betöltött munkakörök és munkahelyek karonként.. 60 8.4. Egyetemi karok megítélése a diplomások véleménye alapján... 70 2

1. Bevezetés 1.1. A kutatás célja, előzménye A pályakövetési vizsgálat sorozat célja a diplomás pályakezdő munkaerő iránti keresletének és hallgatóink munkaerőpiaci helyzetének felmérése a Pannon Egyetem végzettjei körében. A kutatás elősegíti a Pannon Egyetem megújítását, felhívja a figyelmet az új képzési területekre, lehetséges változtatásokra, továbbá erősíti az egyetem és az öregdiákok közötti kapcsolat elmélyítését, így a Karrier Iroda és Alumni szervezet működéséhez is hozzájárul. A végzett hallgatók karrierútjának és a valós munkaerőpiaci elvárásoknak, trendeknek az ismeretében a felsőoktatási intézmények képesekké válnak arra, hogy választ adjanak az újabb és újabb munkaerőpiaci kihívásokra, hatékonyan és célirányosan befolyásolják az intézmények oktatási folyamatait is. A pályakövetési vizsgálat egyik fontos célkitűzése egyfajta napi kapcsolat biztosítása a felsőoktatási intézmény és az öregdiákok között. Az egyéni igényeket is kiszolgálni képes Karrier Iroda hatékonyan elősegítheti a végzett hallgatók elhelyezkedését, hozzájárulhat a munkavállaláshoz szükséges gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez és segítheti beilleszkedésüket a munka világába. Összességében a felmérés eredményei hozzájárulnak a Pannon Egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 34. (6) pontja egyértelműen kötelezettséget írt elő az intézmények számára a diplomások pályakövetésére. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 19. 2. e) pontja már csak arról rendelkezik, hogy a FIR tartalmazza a pályakövetés adatait, igaz arról nem rendelkezik, hogy honnan lesznek adatok, valamint a 103. (2) a tanárképző központok számára ír elő pályakövetési kötelezettséget. Azonban a TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0006 Komplex hallgatói, intézményi és munkaerő-piaci szolgáltatásfejlesztés a Pannon Egyetemen projekt fenntartási kötelezettségei 2018. június 30-ig együttműködést ír elő az EDUCATIO Nonprofit Kft-vel a diplomás pályakövetésben. Az együttműködés kiterjed minden intézmény számára: országos pályakövetési módszertan alkalmazása, amely kiegészíthető intézményi szinten, az országosan kötelező kérdésekre adott válaszok megadott formátumban való eljuttatása az EDUCATIO NKft-hez, 3

az országos eredmények értékelése központilag, az EDUCATIO által történik, amelyről visszacsatolást kap minden intézmény, az eredmények pedig felhasználásra kerülnek oktatáspolitikában. A jelenlegi DPR vizsgálatot megelőzte egy 2008 őszén készült on-line felmérés, valamint egy 2010-ben készült online és telefonos felmérés, valamint 2011-től évente készült online kérdőíves felmérés. A kutatások legfőbb célja a volt diákok szakmai életpályájának és az Alma Materben szerzett ismeretek és kompetenciák hasznosíthatóságának feltérképezése volt. Jelen kutatás adatfelvétele a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0017 pályázat támogatásával valósult meg, amely során hallgatói segítők bevonásával lettek megkérdezve az öregdiákok az országosan megadott kérdőív alapján. A lekérdezés során a pályázat támogatásával kialakított elektronikus kérdőív felület lett használva a válaszok gyűjtésére. Az elemzést TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 pályázat támogatásával végeztük el a Gazdaságtudományi Kar szakértőinek, elemzőinek bevonásával. A 2013. őszi kutatás jelenlegi fázisa a 2010-2012. között végzett hallgatók munkaerőpiaci státuszának feltérképezésére irányult az országos pályakövetési módszertannak megfelelően. A Pannon Egyetemen 2010 és 2012 között végzett hallgatói köréből vett 505 fős reprezentatív mintán telefonos kérdőíves adatfelvételt végeztünk. Reprezentativitást kvóta adatok alapján értük el: végzés éve, kar, tagozat, nem. Célunk az volt, hogy felderítsük a felsőfokú végzettség megszerzését követő néhány évben bekövetkezett változásokat, volt hallgatóink munkaerőpiaci helyzetét és továbbtanulási terveit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy volt diákjaink mennyire sikeresen tudtak munkába állni, milyenek az első tapasztalataik, végzettségüknek megfelelő területen dolgoznak-e és mennyire elégedettek munkájukkal. 1.2. Az őszi kutatás módszertana A mostani felmérés célja, hogy a Pannon Egyetemen végzettek elhelyezkedését évről évre követni tudjuk a képzések minőségének és hatásfokának ellenőrzésére. Jelen kutatási jelentés az országos pályakövetési módszertan által előírt ütemezésnek megfelelően a 2013. őszi adatfelvétel eredményeit mutatja be. Az adatok lekérdezésére a 4

veszprémi kampuszon 2013. november és 2014. február közötti időszakban került sor, telefonon keresztül és anonim módon, a veszprémi kampuszon történt lekérdezés. A kérdőív lekérdezése átlagosan 7,01 percet vett igénybe (2,55 szórással, 0,11 hibahatárral). A kérdőív időtartamát meghatározta a Diplomás Pályakövető Rendszer módszertani előírása, kötelező blokkjainak terjedelme. Telefonos kutatás miatt törekedni kellett arra, hogy a kérdezési idő tolerálható legyen az öregdiákok számára, így a kötelező kérdésblokkokon kívül viszonylag korlátozott számú kérdés került bele. A 2013. őszi felmérés alapjául szolgáló kérdőív a mellékletben megtekinthető. A telefonos felmérés az alábbi fő témákat foglalta magában: A végzettek társadalmi-gazdasági háttéradatai (nem, életkor, lakóhely) Korábbi szakmai tanulmányokkal kapcsolatos kérdések (a végzés éve, szakképesítés(ek), kampusz, kar, képzési terület, tagozat) Jelenlegi tanulmányok és továbbtanulási tervek Munkaerőpiaci státusz és a munkával kapcsolatos elégedettség felmérése (munkavégzés területe, munkakeresési tapasztalatok, munkajellemzők megítélése) Egyetem és az öregdiák, alumni szervezet megítélése (kapcsolat az egyetemmel) A telefonos lekérdezés során a kérdezők a lekérdezés pillanatában, LimeSurvey rendszerben elektronikusan rögzítették a kérdésekre kapott válaszokat. A lekérdezett adatok azonnali elektronikus rögzítését költség- és időhatékonyság indokolta. A megkérdezettek körébe a Pannon Egyetemen 2010-2011 - 2012. éveiben abszolutóriumot szerzett hallgatók kerültek bele. Nem kerültek bele a mintába a távoktatásban résztvevők és a felsőfokú szakképzésben, valamint a PhD képzésben tanult öregdiákok. A volt diákok eléréséhez szükséges címlisták alapját a Neptun rendszer adatbázisa és a leszereléskor kitöltetett adatkezelési nyilatkozatok alapján, a Karrier Iroda által készített adatbázis szolgáltatta, melyekből a mintavétel kialakításakor figyelembe vett változók mellett érvényes telefonszámokra volt szükség. A mintavételi eljárás kialakításakor négy változót vettünk figyelembe: 5

végzés éve (legalább abszolutóriumot szerzett) 2010-2011-2012. évben kar: Gazdaságtudományi Kar, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Mérnöki Kar, Műszaki Informatikai Kar kampusz: veszprémi kampusz tagozat: nappali-levelező hallgatók neme: nő-férfi. A reprezentativitás biztosításához a hallgató kiválasztása a kialakított kvótán belül véletlenszerűen történt (pl. 2010-ben 283 GTK-s, nappali nő végzett, ebből kell 34 főt megkérdezni, ezért minden 8. hallgatót megkérdeztünk, amíg a kvóta szerinti mintaszámot nem értük el). A minta megoszlását képzési helyszínek szerint a 3-Hiba! A hivatkozási forrás nem található.-hiba! A hivatkozási forrás nem található.. táblázat mutatja. A kutatásban a Pannon Egyetemen végzett diplomásokat telefonon megkerestük és felkértük őket a vizsgálatban való részvételre, röviden tájékoztattuk őket a felmérés céljáról. A kérdőív technikai lekérdezése az egyetem területén történt, az egyetemi infrastruktúra használatával, hallgatók bevonásával. A lekérdezésekre hétköznap és szombati napokon került sor, és vasárnap nem zavartuk a megkérdezetteket. A lekérdezés során továbbra is probléma, hogy nagyon sok telefonszám rossz. Ennek oka többek között az, hogy a hallgatók eleve rossz telefonszámot adtak meg a Neptunban, és a leszereléskor sem frissítik adataikat. Ha nem sikerült elérni egy hallgatót, a kvótán belül egy másik hallgató kiválasztásával újabb telefonos kapcsolatfelvételre került sor. Előfordult, hogy az elért hallgató az adott pillanatban nem ért rá és visszahívást kért. Szerencsére a visszahívás nem az elutasítást jelentette, mert a visszahívás időpontjában az öregdiákok jellemzően készségesen felvették telefonjukat. Tapasztalat szerint a hívások egyharmada vált sikeres lekérdezéssé. A lekérdezés során világossá vált, hogy a hívottak nem nagyon szeretnek privát számot felvenni. Ugyanakkor az egyetemről kimenő hívások privát szám -ként jelennek meg. Összességében nyitottak voltak az elért öregdiákok, különösen, mikor kiderült, hogy az egyetemről hívták őket, bár sok esetben érezték a lekérdezést végzők, hogy türelmetlenül válaszoltak, nem indokolták válaszaikat. 6

2. Általános egyetemi adatok, reprezentativitás A 2010-2012. évben a Pannon Egyetem összes oktatási helyszínén folytatott képzésekben 4927 hallgató végzett, ebből 4148 hallgató a veszprémi kampuszon. A végzettek nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg a vizsgált évek között: 30-37%között. Nemi megoszlást tekintve a nők aránya közel másfélszer magasabb, mint a férfiaké (1. ábra). 1. ábra Pannon Egyetem veszprémi kampuszán 2010-2012-ben végzettek megoszlása nemek szerint (N=4148) Nő; 63,90% Férfi; 36,10% Egyetemi karokat tekintve a vizsgált években, a Pannon Egyetem legtöbb diplomása (41%) a Gazdaságtudományi Karra (későbbiekben GTK) karra járt, egyharmaduk (35%) a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karra (későbbiekben MFTK). Ennél kisebb létszámúak a Mérnöki Kar (későbbiekben MK) (13%) és a Műszaki Informatikai Kar (MIK) (11%) végzett hallgatói. A Pannon Egyetemen 2010-2012. évben végzettek karok szerinti megoszlását mutatja a 2. ábra. 7

2. ábra Pannon Egyetem karok szerinti megoszlása (N=4585) 524 445 1733 1446 GTK MFTK MIK MK A képzés jellegét tekintve a teljes sokaság 70,5%-a nappali képzésben tanult, 29,5% a levelezősök aránya, távoktatásos hallgató nem volt. A képzés jellegének alakulását tekintve, a nappalis végzett hallgatók száma csökkent nagyobb mértékben a vizsgált időszakban, míg a levelezős hallgatók száma gyakorlatilag változatlan maradt (1. táblázat Pannon Egyetem veszprémi kampusz végzett hallgatóinak megoszlása a végzés éve szerint. 1. táblázat Pannon Egyetem veszprémi kampusz végzett hallgatóinak megoszlása a végzés éve szerint Képzés Diplomaszerzés éve jellege 2010 2011 2012 Összesen nappali 1137 924 864 2925 levelező 403 411 409 1223 Összesen 1540 1335 1273 4148 A teljes sokaság ismertetése után a következőkben bemutatásra kerül a mintavétel kialakításának módszere. A mintavétel kialakításakor a korábban bemutatott négy alapváltozó szerinti reprezentativitásra törekedtünk. A kutatás jelen fázisában a veszprémi képzési helyszínt vettük alapul - figyelmen kívül hagyva a többi helyszínt, és arra alakítottuk ki a kérdőíves kutatás mintáját, mely a diplomaszerzés évszáma, kar, nem és tagozat szerint arányaiban követi a teljes veszprémi sokaság megoszlását. A jelenlegi kutatásba kizárólag az alap- és mesterképzésben tanuló öregdiákok kerültek 8

bele, kimaradtak a mintából a felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgatók. Így módosult a teljes sokaság 4148 főre, melynek 12,4%-át, 505 végzett hallgatót kérdeztük meg telefonon. A jelenlegi 505 fős kutatás karok szerinti reprezentatív mintamegoszlását mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat A vizsgálat reprezentativitása karok szerint Végzett hallgatók Lekérdezett hallgatók Kitöltési arány GTK 1733 208 12,00% MFTK 1446 179 12,38% MK 524 74 14,12% MIK 445 45 10,11% Összesen 4148 505 12,44% A mintavételt kampuszokon belül karok, végzettség éve, a megkérdezett neme és a képzési tagozat alapján végeztük. Az alábbi táblázatok (3-Hiba! A hivatkozási forrás nem található.-hiba! A hivatkozási forrás nem található..) megmutatják, hogy a végzettek létszámához képest hány főt kérdeztünk meg az egyes képzési helyszíneken. 9

3. táblázat Veszprémi kampusz mintavételi adatai Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett GTK MFTK MK MIK 2010 nappali, nő 302 34 319 39 62 10 10 2 nappali, férfi 124 13 87 12 106 17 127 14 levelező, nő 155 19 143 18 7 1 4 1 levelező, férfi 31 4 31 4 6 1 26 3 összesen 612 70 580 73 181 29 167 20 2011 nappali, nő 255 31 231 28 64 8 9 1 nappali, férfi 98 12 67 9 88 14 112 10 levelező, nő 173 22 142 17 3 0 2 0 levelező, férfi 34 4 36 5 7 0 14 0 összesen 560 69 476 59 162 22 137 11 2012 nappali, nő 255 31 157 18 52 5 12 2 nappali, férfi 102 14 62 7 113 16 111 10 levelező, nő 156 18 131 16 7 2 0 0 levelező, férfi 48 6 40 6 9 0 18 2 összesen 561 69 390 47 181 23 141 14 1733 208 1446 179 524 74 445 45 3. A megkérdezettek demográfiai adatai Mielőtt a tartalmi elemzéshez hozzákezdenénk, fontosnak tartunk néhány, a minta megbízhatóságával kapcsolatos módszertani megjegyzést is közzétenni, ami az adatok értelmezését segítheti. Mint minden statisztikai adatfelvétel esetében, ezúttal is számolnunk kell a mintavételi hiba lehetőségével. Ez a megkérdezettek számából adódóan a felmérés esetében 5% körüli. A hibahatárnak ez a szintje megemelkedik olyankor, amikor a teljes mintánál kisebb alcsoportokat vizsgálunk. Az adatok bemutatásánál zárójelben közöljük a hibahatárt és az eredmények szórását. A jelenlegi elemzés 2010-2012. évben, Veszprémben végzett, 505 öregdiák véleményét tükrözi. A megkérdezettek között a nők aránya közel kétszer nagyobb a férfiaknál. A válaszadók 63,8%-a nő, míg a férfiak aránya 36,2%, mely megfelel a teljes egyetemi 2010-2012. évben végzett hallgatók nemi megoszlásának. A megkérdezett diplomások 10

évek és nemek szerinti megoszlását mutatja a Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. táblázat. 4. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és nemek szerint Megkérdezett Diplomaszerzés éve neme 2010 2011 2012 Összesen Nő 124 107 92 323 Férfi 68 54 61 183 Összesen 192 161 153 505 A 2010-2012-ben végzett hallgatók átlagos életkora 29 év (0,23 hibahatárral, 5,16 év szórással), mely nagy szórást mutat. A legfiatalabb hallgató 1991-es születésű, a legidősebb 1961-es születésű. A legtöbb megkérdezett 1987-ban született (módusz). A legnagyobb tartományba az 1985-1987 között született öregdiákok esnek, a megkérdezettek kétötöde sorolható ide. Az életkor alapján három közel egyenlő csoportot alakítottunk ki a további kérdésekre kapott válaszok életkor szerinti eltérésének elemzése céljából. 1985 előtt született a hallgatók valamivel több, mint egynegyede, egyharmada pedig 1987 után született. A születési évkategóriák szerinti megoszlást az Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. ábra mutatja. 3. ábra Megkérdezettek születési évek szerinti megoszlása (N=505) 30% 27% 1985 előtt született 1985-1987 között született 1987 után született 41% 11

4. Szakmai tanulmányok 4.1. Korábbi szakmai tanulmányok A kiválasztott hallgatóktól megkérdeztük, hány szakon végeztek, illetve szereztek abszolutóriumot a Pannon Egyetemen (Ugyanazon a területen szerzett Bachelor és Master végzettségeket külön kezeltük). A végzett szakok nevét, képzési szintjét, képzési területét, államvizsga évét és tagozatát is felmértük. Az elemzés alapjául szolgáló minta karok szerinti megoszlását tekintve látható, hogy a legtöbb végzett hallgató a GTK és az MFTK karra járt: a két kar adja a vizsgált években a diplomások 63%-át. (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. ábra) 4. ábra Megkérdezettek karok szerinti megoszlása MIK; 9% MK; 15% GTK; 41% MFTK; 35% Az ábrában szereplő négy kar mindegyike Veszprémben található. A karok megoszlását a végzés éve szerint az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési kar és végzés éve szerint Végzés éve Képzési kar GTK MFTK MK MIK Összesen 2010 70 73 29 20 192 2011 69 59 22 11 161 2012 69 47 23 14 153 Összesen 208 179 74 45 505 Az elemzésbe nappalis és levelezős tagozaton végzett öregdiákok kerültek, nem vettük figyelembe a távoktatásban résztvevőket. A teljes megoszlást tekintve a megkérdezettek 70,6%-a nappali tagozaton tanult és 29,4% a levelezőn végzettek aránya. Karon belül a levelező tagozaton végzettek aránya a Gazdaságtudományi és a Modern Filológia és 12

Társadalomtudományi Karon valamivel több, mint egyharmad (35,1% illetve 36,9%. A legalacsonyabb a Mérnöki Karon (5,4%), míg a Műszaki Informatika Karon 13,3%. A nemek megoszlását tekintve karok szerint már lényeges különbség figyelhető meg, láthatjuk, hogy a Műszaki Informatikai Kar esetében a férfiak aránya a legmagasabb a nőkhöz képest. A Mérnöki Karon van legközelebb a kiegyenlítettséghez a megkérdezettek nemi megoszlása, a másik két kar esetében sokkal magasabb a nők aránya. A nemek közötti aránykülönbséget tekintve a GTK és az MFTK esetében közel háromszoros, illetve négyszeres a nők aránya a férfiakéhoz képest (6. táblázat). Nemek szerinti megoszlás 6. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési kar és nemek szerint Képzési kar GTK MFTK MK MIK Összesen Nő 155 136 26 6 323 Férfi 53 43 48 39 183 Összesen 208 179 74 45 505 Összefüggés mutatkozik a nemek és a képzési terület között, amely nem véletlenszerű: a nők többsége bölcsészet-, illetve gazdasági képzési területen, a férfiak pedig inkább az informatikai és műszaki területen voltak nagyobb arányban (5. ábra Megkérdezettek nemi megoszlása képzési terület szerintábra). 5. ábra Megkérdezettek nemi megoszlása képzési terület szerint Összes Természettudományi Társadalomtudományi 36,20% 44,40% 28,10% 63,80% 55,60% 71,90% Pedagógiai Műszaki 20,80% 68,30% 79,20% 31,70% Férfi Nő Informatikai 88,40% 11,60% Gazdasági 21,60% 78,40% Bölcsészettudományi 25,50% 75,50% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% 13

Mind a képzési területnél, mind a képzés tagozatánál megfigyelhető korreláció nemek szerint, vagyis a hallgató neme befolyásolja a kar és a tagozat választást. Vizsgáltuk azt is, hogy a születési év mutat-e szignifikáns különbséget képzési tagozatok és területek esetében. A végzett hallgatók átlagéletkora az egyes képzési tagozatokon és területeken az átlagtól nagyobb mértékű eltérést mutat: a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 27,1 év, míg a levelezőn 33,8 év a legidősebb átlagéletkor a pedagógiai képzési területen 37,5 év, a legalacsonyabb a társadalomtudományi területen 27,1 év (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. ábra) karok szerint nincs szignifikáns különbség a megkérdezettek átlagéletkora szerint. 6. ábra Megkérdezett öregdiákok átlagéletkora képzési terület szerint (év) 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 28,60 28,25 29,07 28,07 37,54 27,13 26,67 A diplomaszerzés éve a minta kialakításában is szerepet játszó tényező volt, így a végzés éve és a kari megoszlás is a teljes egyetemi mintának megfelelő arányban szerepel. A végzés éve az alapadatoknál került bemutatásra. Öregdiákoktól azt is megkérdeztük, hogy hány szakon végeztek, illetve szereztek abszolutóriumot a Pannon Egyetemen (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. ábra). A megkérdezettek 78,3%- a egy szakon végzett, 20,5%-a pedig két szakon szerzett abszolutóriumot. Kettőnél több 14

szakon végzettek aránya mindössze 1,2%, akik az MFTK és a GTK hallgatói. A megkérdezett neme és karok szerint sem mutat összefüggést a végzett szakok száma. Közel ugyanannyi nő, illetve férfi végzett egy szakot, a két szakot végzettek között 0,4%-al több a férfi, míg a kettőnél több szakot végzettek között pontosan 1,0%-al több a nő. Az első és a második szak néhány esettől eltekintve (14 fő) ugyanazon a képzési területen folytatott képzéseket takart. A jelenlegi kis minta nem teszi lehetővé a képzési utak felvázolását, a szakok lehetséges képzéseinek egymásra épülésére, kiegészítésére vonatkozóan nem lehet következtetéseket leszűrni. A számok alapján mindössze azt tudjuk mondani, hogy a társadalomtudományi, pedagógiai, bölcsészettudományi és gazdaságtudományi területen végzettek közül kerültek ki azok, akik további végzettséget az elsőtől eltérő képzési területen szereztek. 7. ábra Az elvégzett szakok száma karok szerinti megoszlásban MIK 84,4% 15,6% 0,0% MK 79,7% 20,3% 0,0% Egy szakon Két szakon MFTK 73,7% 25,1% 1,1% Több szakon GTK 80,2% 17,9% 1,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 4.2. Jelenlegi tanulmányokat folytatók A megkérdezettek 78,7%-a nem tanul jelenleg semmilyen felsőoktatási intézményben. A jelenleg tanulók a minta egyötödét teszik ki (N=106), akiknek 69,8%-a tanul a Pannon Egyetemen, 30,2% pedig más intézményben. A kérdőív nem tért ki a máshol tanulók intézményére. Átlagéletkort tekintve a jelenleg tanulók fiatalabbak (26,7 év), míg a nem tanulók 29,8 évesek. A jelenleg tanulók háromnegyede (73,3%) mesterképzésben (MA, MSc) vesz részt, az alapképzéses hallgatók aránya 3,8%, és doktoranduszhallgatók 11,4%. Felsőfokú 15

szakképzésben és szakirányú továbbképzésben a hallgatók 4,8-4,8%-a vesz részt. A felsőfokú képzés jellege és az életkor nem mutat összefüggést, a jelenlegi tanulmányok típusát nem határozza meg a megkérdezett átlagéletkora. A megkérdezett neme sem befolyásolja azt, hogy valaki jelenleg tanul-e felsőoktatásban. A megkérdezettek háromnegyede (76,2%) államilag finanszírozott képzésben tanul, negyede (23,8%) pedig költségtérítéses képzésben. Nemek szerint nem mutat összefüggést a finanszírozási forma. Életkor szerint szignifikáns összefüggés mutatkozik a finanszírozási formával (p=14,169; 0,001 hibahatárral) (Megjegyzés: a cellák várható értéke az esetek 33%-ában nem érte el az 5-ös értéket). Míg az első korcsoportban (1985 előtt születettek) ugyanolyan arányban találunk államilag finanszírozott formában tanuló illetve költségtérítéses hallgatókat, addig a fiatalabb korosztályok felé haladva egyre növekszik az államilag finanszírozott képzés aránya: a legfiatalabbaknál már tízszer annyian tanulnak államilag finanszírozott formában, mint költségtérítésesen. A jelenleg oktatásban résztvevő megkérdezettek jelenlegi tanulmányaikat nagyobb arányban folytatják nappali tagozaton (66,1%), mint levelező (30,2%) tagozaton. Az esti tagozat és a távoktatás mindössze néhány főnél mindegyiknél kettő - kettő megkérdezett) került megnevezésre. Életkort tekintve a nappalin tanulók átlagos életkora 26,1 év, míg a levelezőn 27,9 év (a távoktatás és esti tagozaton tanulók mindössze négy főt érintenek, így nem lehet következtetést levonni belőle). Jelen kutatás nem mutat szignifikáns összefüggést a nem és a képzési tagozat között. A jelenlegi tanulmányokat folytatók létszámát tekintve jellemzően a GTK-n, MFTK-n és az MK n végeztek (13. ábra), de arányaiban a különbség a tanulók és jelenleg nem tanulók között a többi karhoz képest statisztikailag nem mutat nagy eltérést. Képzési területek szerint megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a jelenleg tanulók között kiemelkedően magas az öregdiákok aránya a természettudományi területen, átlagos a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, műszaki és gazdasági területen, valamint alacsony az informatikai és pedagógiai területen. 16

8. ábra A jelenlegi tanulmányokat folytató és nem folytató öregdiákok karok szerinti megoszlása MIK 6,67% 88,89% MK 16,44% 71,23% MFTK 15,73% 76,97% GTK 14,90% 80,29% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen, a Pannon Egyetemen Igen, más intézményben Nem 9. ábra A jelenlegi tanulmányokat folytató és nem folytató öregdiákok képzési terület szerinti megoszlása Természettudományi 33,33% Társadalomtudományi 15,63% Pedagógiai Műszaki 12,35% Informatikai 4,65% Gazdasági 15,98% Bölcsészettudományi 23,47% 71,88% 95,74% 79,01% 90,70% 78,87% 69,39% 44,44% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen, a Pannon Egyetemen Igen, más intézményben Nem Az egy szakon végzettek valamivel nagyobb arányban (22,1%) tanulnak jelenleg is, mint a két (17,3%) vagy több szakon (16,7%) végzettek; a jelenleg tanulók 18%-a végzett két vagy több szakon. 17

A jelenlegi tanulmányokat folytatók adatai nem mutatnak összefüggést a finanszírozási forma, tagozat és tanulmányok típusa szerint sem. 4.3. Jelenleg nem tanulók továbbtanulási szándéka A kérdőívben a továbbtanulási szándékot is megkérdeztük azoktól, akik jelenleg nem tanulnak (N=396). A nők és a férfiak esetében is a többség nem tervezi újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányok elkezdését. A biztosan továbbtanulni szándékozók aránya 10,6%, további 24,2% valószínűleg elkezd újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat. A megkérdezettek 27,2%-a biztosan nem tervez az elkövetkező években újabb tanulmányokat. A számokból az is kiderül, hogy a jelenleg nem tanulók legnagyobb része, 38,0%-a bár valószínűnek tartja, hogy nem fog tanulni az elkövetkező években, nem utasítja el egyértelműen a tanulás lehetőségét. Karok szerint szignifikáns különbség fedezhető fel a továbbtanulási szándékban: a MIK-en és a GTK-n végzettek szignifikánsan nagyobb mértékben nem tervezik a jövőbeli továbbtanulást, mint a többi kar hallgatói. Életkor szerint megvizsgálva a továbbtanulási szándékot azt tapasztaljuk, hogy az életkor előre haladtával csökken a továbbtanulási szándék. 30. ábra A jelenleg nem tanuló öregdiákok továbbtanulási szándéka karok szerint MIK 7,5% 17,5% 30,0% 45,0% MK 20,8% 34,0% 22,6% 22,6% MFTK 11,7% 25,5% 29,9% 32,8% GTK 7,2% 21,6% 51,5% 19,8% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% 120,0% Igen, biztosan Igen, valószínű Nem valószínű Biztosan nem Nem figyelhető meg egyértelmű összefüggés a korábbi tanulmányok tagozata és a továbbtanulási szándék között: a Pannon Egyetemen nappali szakon végzett, de 18

jelenleg nem tanuló diplomások valamivel magasabb arányban említették ugyan a továbbtanulási szándékot, ugyanakkor azok is többen vannak a nappalin végzettek között, akik határozott nemmel feleltek a kérdésre: a válaszadók harmada a biztosan nem lehetőséget választotta. A levelező tagozaton végzettek közel fele ugyan nem tartja valószínűnek, hogy a későbbiekben tanulni fog, de alig egynegyedük biztos benne, hogy valóban nem fog már tanulni. 11. ábra A jelenleg nem tanuló öregdiákok továbbtanulási szándéka képzési tagozat szerint Levelező Nappali Igen, biztosan Igen, valószínű Nem valószínű Biztosan nem 0% 20% 40% 60% 80% 100% Azoktól az öregdiákoktól, akik kifejezték továbbtanulási szándékukat, megkérdeztük, hogy ezt a Pannon Egyetemen fogják-e folytatni. Erre a kérdésre válaszolók (N=171) kevesebb, mint fele (47,4%-a) tervezi, hogy a Pannon Egyetemen fog részt venni valamilyen képzésben. A megkérdezettek egyötöde (19,3%) biztosan az egyetemet választja továbbtanulási célból is, közel egyharmaduk (28,1%) pedig valószínűleg. A megkérdezettek egyharmada (33,3%-a) biztosan nem az egyetemen tanul tovább, egyötödük (19,3%) nem tartja valószínűleg, aminek a magyarázata elsősorban nem a negatív tapasztalatokban keresendő; mindössze 4 válaszadó fejezte ki elégedetlenségét. Az elhangzott válaszok között a legtöbbször az szerepelt, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzés: nincs olyan szak az egyetemen, amit szeretnék tanulni. De a lehetőséget nyitva tartják nincs még eldöntve, ha lenne, szívesen mennék vissza. Többen azért nem az egyetemet választják, mert távol van: helyileg nem megfelelő már vagy utazás, megközelíthetőség miatt és Pest megyében lakom, kifizetődőbb ott végezni. Öt esetben hangzott el az öregdiákoktól, hogy más iskolát is szeretnék kipróbálni, hárman tervezik, hogy további tanulmányaikat külföldön 19

végzik, és egy esetben hangzott el a Munkaerőpiacon jobban csengjen a név. Nagy nevű egyetemen akarok végezni válasz. Nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat az egyetemet továbbtanulási célból választók és a karok között. A megkérdezettek különböző képzési formák közül választhattak, hogy milyen képzésben szeretnének részt venni. A tanulni szándékozók körében a képzések között a legnépszerűbb a mesterképzés, amelyet a végzett hallgatók 47,4%-a megnevezett. Második, harmadik helyen a bachelor képzés szerepel 25,1%-kal, harmadik helyen pedig a doktori képzés, 16,4%-kal. A felsősokú szakképzést kisebb arányban nevezték meg, a további válaszlehetőségeket csak néhány fő választotta. A doktori képzést jellemzően a végzett MFTK-s (15 fő) hallgatók említették. A megnevezett képzési formák gyakoriságát mutatja az alábbi lista: mesterképzés 47,4% (81 fő) bachelor képzés 25,1% (43 fő) felsőfokú szakképzés 12,9% (22 fő) szakirányú továbbképzés 4,6% (8 fő) doktori képzés 16,4% (28 fő) egyéb képzés 7,0% (12 fő) vállalat által tervezett tanfolyam 1,2% (mindössze 2 fő) egyéb, nem akkreditált tanfolyam 1,7% (3 fő) egységes, osztatlan képzés 2,3% (4 fő) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 1 fő (GTK-s) A kis elemszám miatt, a képzési forma és más változók közötti összefüggések nem vizsgálhatóak. 155 fő nevezte meg, milyen szakon, témában szeretne képzésben részt venni, ezek részletesen megtalálhatóak a Mellékletben. 20

5. Munkaerőpiaci sikeresség 5.1. Elhelyezkedés a diplomával A kérdőívben megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta rendelkeztek-e állandó munkahellyel. Ezt a változót a munkaerő-piaci sikeresség egyik mutatójának is lehet tekinteni, hiszen az adott diploma hasznosíthatóságát mutatja meg. A megkérdezettek 83,96%-ának volt állandó munkahelye a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta. Arányaiban az MK-n végzettek esetén magasabb, 24,66%-ának nem volt állandó munkahelye a végzettség megszerzése óta; és hasonló ez az arány az MFTK-n végzettek körében is (22,35%). Egy lehetséges út a továbbtanulás, ami látszik is, ha összevetjük a két kérdésre kapott válaszokat. Kirajzolódik, hogy azok, akik nem rendelkeztek állandó munkahellyel a végzettség megszerzése óta, nagyobb arányban tanulnak jelenleg. A másik két kar esetében jók az elhelyezkedési kilátások. Képzési területek szerint már polarizáltabb a kép: a végzettség óta állandó munkahellyel rendelkezők aránya a legmagasabb a pedagógiai (95,8%), az informatikai (93,0%) és a gazdasági területen (90,7%) abszolutóriumot szerzett öregdiákoknak. A bölcsészettudományi, társadalomtudományi képzési terület esetében ez az arány 70% körüli, a műszaki képzési területen pedig 81, 5%. A természettudományi területen csak néhány főre (9 fő) korlátozódik a válaszadás, így esetükben az értékek csak tájékoztató jellegűeknek tekinthetőek. 12. ábra Elhelyezkedés a diplomával karok szerint 21

MIK 91,1% 8,9% MK 75,3% 24,7% Igen MFTK 77,1% 22,9% Nem GTK 91,3% 8,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ha közelebbről megvizsgáljuk az abszolutórium megszerzése óta állandó munkahellyel nem rendelkezőket képzési terület és karok szerint, azt tapasztaljuk, hogy az állandó munkahellyel nem rendelkezők egyharmada (28 fő) bölcsészettudományi területen (MFTK-n) végzett. További egyötödük gazdasági illetve műszaki területen (18 fő a GTK, 15 fő a MK karokon), valamivel több, mint egytizedük (10 fő) társadalomtudományi területen (MFTK) végzett, a többi képzési területen mindössze néhány fő szerepel csak. A képzési területeken belül szakok szerint szignifikáns kiugrások figyelhetők meg. A bölcsészettudományi területen elsősorban az anglisztika szakon végzettek, a társadalomtudományi képzési területen belül a nemzetközi tanulmányok szakot végzettek esetében jellemző, hogy végzés után nem volt állandó munkahelyük. Nemek szerint nem mutat különbséget az állandó munkahely megléte. Életkor szerint az állandó munkahellyel rendelkező öregdiákok kis mértékben ugyan, de idősebbek (29,6 év), mint akiknek nincsen állandó munkahelye (26,5 év). Az állandó munkahely meglétéhez kapcsolódóan érdekes lehet vizsgálni, hogy már a diploma megszerzése előtt, vagy csak annak birtokában tudtak elhelyezkedni. A megkérdezett öregdiákok túlnyomó többsége (58,8%) már rendelkezett munkahellyel az abszolutórium megszerzésekor. 6% a végzés után 1 hónapon belül el tudott helyezkedni, további 23,6% féléven belül talált munkát. A megkérdezettek esetében 22

mindössze 5% (21 fő) volt azoknak az aránya, akik az abszolutórium megszerzése utáni egy éven túl találtak csak munkát. A legnagyobb arányban az MFTK hallgatói voltak azok, akik már rendelkeztek munkahellyel az abszolutórium megszerzésekor (62,7%) és közel ugyanez az arány látszik a GTK-n is (60,9%). A MIK és MK karok öregdiákjai esetében ez az arány 50% körüli (51,2 és 47,3%). Feltételezhető, hogy a levelező tagozaton szignifikánsan nagyobb arányban találkozhatunk olyan hallgatókkal, akik végzéskor már rendelkeztek munkahellyel. Az elemzés során ez a feltételezés helytállónak bizonyult: a levelezős hallgatók 0,000 hibahatárral szignifikánsan nagyobb arányban rendelkeztek munkahellyel a végzéskor. Képzési területenként vizsgálva a pedagógiai terület az, ahol az öregdiákok kiemelkedően nagy része (97,8%, 45 fő) már dolgozott a végzéskor is. A többi képzési terület mindegyikén ez az arány 55% körül mozog. 5.2. Jelenlegi munkaerőpiaci státusz Az öregdiákok munkaerőpiaci státusza a munkaerőpiaci sikeresség objektív mutatója. A Pannon Egyetem összes megkérdezett öregdiákjainak 92,5%-a rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel. Az inaktívak között a munkanélküliek aránya (2,8%) jelentősen magasabb, mint a jelenleg nappali tagozaton tanulóké (0,5%, 2 fő) A válaszadók további 2,1%-a rendelkezik állandó munkahellyel, de jelenleg inaktív státuszban vannak, egészségügyi okból vagy gyesen, gyeden van. Az aktívak között is a teljes munkaidőben dolgozók aránya a legmagasabb: a teljes minta 86,6%-át adják a cégnél, intézménynél teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Alkalmi szerződéssel dolgozók a teljes minta kis szeletét adják (5,9%-ot). Saját vállalkozásban a megkérdezettek 2,1%-a dolgozik (4 fő műszaki menedzser, 1 fő gazdálkodási, 1 fő nemzetközi tanulmányok, 1 fő idegenforgalmi és szálloda, 2 fő pedig turizmus vendéglátás szakon végzett). Karok szerint vizsgálva a munkaerőpiaci aktivitást, mindegyik karról elmondható, hogy az ott végzett öregdiákok túlnyomó része teljes munkaidőben dolgozik. Kiemelkedő a MIK-es hallgatók foglalkoztatottsága: itt nemtől függetlenül a megkérdezettek 100%-a teljes munkaidőben dolgozik. Az alkalmi megbízás az MFTK 23

öregdiákjai körében magasabb a többi karhoz képest. A GTK-n, MFTK-n végzett, alkalmi vagy szerződéses munkát végzők közül - a teljes mintában képviselt arányukhoz képest is - mindkét karon a nők vannak többségben. A munkanélküliek száma alacsony (2,8%, 12 fő), fele részben a GTK, negyedrészben pedig az MFTK és az MK öregdiákjai voltak. Közöttük az átlagnál magasabb a nők aránya. Az inaktív, nappali tagozaton tanuló 2 fő a GTK illetve az MFTK hallgatója. Állandó munkahellyel rendelkezők, de inaktív státuszban lévők (pl. egészségügyi ok, gyes, gyed miatt) kizárólag az MFTK, GTK volt hallgatóiból kerültek ki, mindannyian nők. Saját vállalkozás a GTK-n végzettek esetében jellemző és a nőknél (bár ez mindössze 5 főt jelent a 9 fő vállalkozóból). Az alkalmi szerződés az MFTK-s hallgatók esetében a legnagyobb, de ez is csak tájékoztató jellegű, mivel mindössze16 fő helyzetét tükrözi. A válaszadók által megadott munkahelyek és munkakörök felsorolása a Mellékletben megtalálható. 13. ábra Jelenlegi munkaerőpiaci státusz megoszlása karok szerint MIK MK MFTK GTK Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek Igen, saját vállalkozásomat irányítom Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok Nem, jelenleg munkanélküli vagyok Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 0% 20% 40% 60% 80% 100% 24

Az öregdiákok sikerességének mércéje nemcsak az elhelyezkedéssel mérhető, hanem azt is fontos megvizsgálni, hogy milyen területen tudtak elhelyezkedni és a jelenlegi munka jellegét, feladatkörét tekintve mennyiben kapcsolódik véleményük szerint a végzettségükhöz. Ez a jelenlegi munka és a végzettség területén a válaszadók által megítélt kapcsolódása a szubjektív sikeresség mutatója, mely módszertanában kapcsolódik nemzetközi kutatásokhoz (Cheers). Az illeszkedés alkalmas lehet a túlképzettség mérésére (Schomburg, 2010). A megkérdezettek 52,8%-a úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi munkahelye nagymértékben kapcsolódik a végzettségéhez, további 20,2%-uk munkavégzésének fő tevékenysége szerinti munkája pedig közepes mértékben. Kismértékű kapcsolódást nevezett meg 10,8%, míg a válaszadók 16,2%-a azt nyilatkozta, hogy jelenlegi munkája, tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódik végzettségéhez. Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az illeszkedés mértéke nem feltétlenül jelent rangsort (nem jelenti azt, hogy a végzettség-munkaterület teljes kapcsolódása magasabbra értékelt, a részleges pedig alacsonyabban), vagyis nemcsak a nagymértékű kapcsolódás lehet a cél (illetve optimális), mivel egyes képzések esetében a részleges kapcsolódás a diploma konvertálhatóságára is utalhat. Egyértelmű szignifikancia mutatható ki a Mérnöki Kar és Műszaki Informatikai Kar esetében, ahol a végzettek 98,1%-a, 52 főből 51 fő (MK) illetve 95,1%-a, 41 főből 39 a végzettségének megfelelő munkát talált. A GTK-n végzett hallgatók esetében valamivel rosszabb a helyzet, de még itt is a hallgatók 85,2%-a vélekedett úgy, hogy a munkájuk valamilyen mértékben a végzettségükhöz kapcsolódik. A karokon belüli eredmények tekintetében az MFTK-s öregdiákok körében a legmagasabb azoknak az aránya (27,3%), akik úgy látják, jelenlegi munkájuk egyáltalán nem kapcsolódik a végzettségükhöz. A munkavégzés ágazatára a későbbiekben részletesen kitérünk. Képzési területek szerinti elemzésnél újra meg kell jegyezni, hogy a minta elemszáma miatt az adatok elsősorban irányokat jelölnek ki, de nem tekinthetőek statisztikailag szignifikánsnak. Egyértelmű kapcsolódás látszik természettudományi és a pedagógiai képzési területen szerzett végzettség és a jelenlegi munkaterület között. Az alacsony 25

elemszám ellenére is kitűnik, hogy a társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen a legalacsonyabb a munkaterületi kapcsolódás a végzettséghez. 14. ábra Jelenlegi munkahely, fő munkatevékenység kapcsolódása a végzettséghez karok szerint MIK MK MFTK Egyáltalán nem Kis mértékben Közepes mértékben Nagy mértékben GTK 0% 20% 40% 60% 80% 100% 15. ábra Jelenlegi munkahely, fő munkatevékenység kapcsolódása a végzettséghez képzési területek szerint Természettudományi Társadalomtudományi Pedagógiai Műszaki Informatikai Gazdasági Egyáltalán nem Kis mértékben Közepes mértékben Nagy mértékben Bölcsészettudományi 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tagozat szerint nincs jelentős különbség abban, hogy mennyire kapcsolódik az öregdiákok jelenlegi munkája végzettségükhöz: mind a nappalin, mind a levelezőn végzettek több mint 80%-ának munkája végzettségéhez kötődik. A levelező 26

tagozatosoknál 10 %-kal magasabb azok aránya, akik válaszai szerint végzettségük nagy mértékben kapcsolódik végzettségükhöz. Megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy munkahelyük milyen ágazatba sorolható. Az ágazati felsorolás a DPR módszertani előírásait követte, így az alábbi munkaterületek közül választhattak a megkérdezettek: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Utaztatás, utazási szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, -védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység Egyéb ágazat Szignifikáns összefüggés figyelhető meg az ágazat és a végzettséget adó kar között, mely érthető is, hiszen az egyes karokhoz különböző munkahelyi ágazatok kötődnek. A GTK-sok többsége pénzügyi, a közigazgatási szférában és a szálláshely-szolgáltatás területén tudott elhelyezkedni, az MFTK-n végzettek döntő többsége (51,7%) az oktatási szférában, az MK-nál és a MIK-nél ez bizonytalan (a többség egyéb szférában). A kérdésnél megadott válaszkategóriák közül az MK esetében 9 fő tudott választani, az Egyéb kategóriát pedig 36 fő jelölte meg. A MIK öregdiákjai esetében ez az arány 5 fő, illetve 36 fő. Az egyéb ágazaton belül a MK végzettjei legtöbben az autóipart, a MIK végzettjei az informatika, IT területet nevezték meg jelenlegi munkahelyük ágazataként. Képzési területek szerint is megfigyelhető kapcsolat: a bölcsészettudományi területen végzettek 32,1%-a az oktatásban, 20,7%-a az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén, 27

a gazdasági terület nagyobb szóródást mutat: 18,6% az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területét 17,3% a pénzügyi szférát jelölte meg, 17,3% a közigazgatást, 13,5% a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, a pedagógiai területen megkérdezett 45 fő közül 43 fő az oktatást, az informatikai területen végzettek 87,8%-a az egyéb kategóriát nevezte meg, 3 fő az oktatást, 2 pedig a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátást, a műszaki területen végzettek háromnegyede szintén az egyéb kategóriát nevezte meg, 4 fő az oktatást, 2 fő az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területét, 1-1 fő a feldolgozóipart, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátást, illetve a pénzügyi közvetítést jelölte meg, 3 fő pedig nem kívánt választ adni, a társadalomtudományi területen végzett 22 válaszadóból 10 közösségi, személyi szolgáltatást végez, 5 fő a közigazgatásban, 3 fő a szállítás, raktározás területén, 1-1 fő az oktatás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban helyezkedett el, 2 fő pedig nem tudta magát besorolni egyik területbe sem, a természettudományi területen végzett három hallgatóból a kettő az oktatásban, a harmadik pedig a közigazgatás területén dolgozik. Nemek szerint szignifikáns különbségek nem figyelhetőek meg. Kisebb különbséget figyelhetünk meg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén: a nők 9,7%-a, a férfiak 2,6%-a dolgozik ezen a területen; valamint a pénzügyi közvetítésben, amit a női válaszadók 12,9%-a jelölt meg a férfi válaszadók 7,8%-ával szemben. A többi ágazat esetében a nemek szerinti különbségek nem mérvadóak. 5.3. Munkával való elégedettség Az öregdiákokat megkérdeztük a munkájuk objektív és szubjektív tényezőivel kapcsolatban, mely kiterjedt az alábbi tényezők vizsgálatára: A munka szakmai-tartalmi jellemzői Szakmai előmenetel, karrierépítés lehetősége Szakmai presztízs, a szakmai terület elismerése Jövedelem és egyéb juttatások Munkaidő beosztása Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés lehetősége 28

Munka feletti ellenőrzés, önállóság, autonómia szintje Munkahelyi légkör, munkakörnyezet Munka-lakóhely távolsága, bejárási idő A munkajellemzők vizsgálatából az öregdiákok szubjektív véleményét lehet megismerni, nem lehet általános következtetéseket levonni egy-egy munkakörről vagy szakmai területről, mivel az egyes jellemzők értékei nem általánosíthatóak (pl. munkaidő rugalmassága, önállóság foka nagyban függ a munkáltató szervezet menedzsmentjétől). Mégis a közös vélemények, az egyes jellemzőknél mért hasonló elégedettségi szintek iránymutatóak, rávilágíthatnak azokra a tényezőkre, amelyek fontosak a megkérdezettek számára a munkavégzés során. Munkaerőpiaci státuszukat tekintve az aktív öregdiákok összességében elégedettek jelenlegi munkájukkal: leginkább a munkahelyi környezettel és légkörrel (4,40), legkevésbé pedig a továbbképzési lehetőségekkel, szakmai fejlődéssel (3,58). Az értékek besorolása az iskolai osztályozás mintájára történt, ahol az 5 jelenti a legmagasabb értéket, míg az 1 az elégedetlenséget fejezi ki. A munkahelyi légkör mellett jónak minősítették, vagyis 4 feletti átlagértéket kapott a munka feletti ellenőrzés, a munkával járó önállóság (4,30), munkahely-lakóhely távolsága (4,28), a munka szakmai, tartalmi jellemzői (4,14), a munkaidő beosztása (4,11). Közepesen elégedettek a volt hallgatók a továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés (3,58) mellett a szakmai előmenetellel és karrierépítéssel (3,61), a jövedelemmel (3,70), és a szakmai presztízzsel (3,78). Ha megvizsgáljuk a leggyakrabban előforduló értékeket (módusz), kirajzolódik, hogy a legtöbb válaszadó a teljes mértékben elégedett skálát jelölte be a munkaidő beosztása (46,4%), a munka feletti ellenőrzés (48,5%), a munkahelyi légkör és munkakörnyezet 55,3%), valamint a munka-lakóhely távolsága (54,8%) változók esetén. 7. táblázat Jelenlegi munkahelyen a munkajellemzőkkel kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása teljes mértékben közepesen nagymértékben kismértékben egyáltalán nem 29

(5) (1) 1. a munka szakmai, tartalmi része 39,1 42,3 14,2 2,7 1,5 2. szakmai előmenetel, karrierépítés 22,3 37,7 24,0 10,5 5,4 3. szakmai presztízs 25,0 41,2 24,8 5,9 2,5 4. jövedelem, juttatások 20,6 42,0 27,0 7,6 2,0 5.a munkaidő beosztása 46,4 29,5 16,0 4,7 3,4 6. továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés 27,2 30,4 24,0 11,5 5,6 7. munka feletti ellenőrzés, önállóság 48,5 38,5 9,6 1,7 1,2 8. munkahelyi légkör, munkakörnyezet 55,3 32,3 10,5 1,5 0,5 9. munka-lakóhely távolsága, bejárási idő 54,8 26,3 13,0 4,2 1,2 A következőkben bemutatjuk az egyes munkajellemzőkre kapott válaszok százalékos megoszlását. A jelenlegi munkájuk szakmai, tartalmi jellemzőivel a megkérdezettek 39,1%-a teljesen mértékben, további 42,3% nagymértékben elégedett, tehát a megkérdezettek négyötöde teljesen megfelelőnek tartja jelenlegi munkáját szakmaitartalmi szempontból. Az elégedetlenek aránya mindössze 4,2%. Az állandó és alkalmi munkát végző öregdiákok 60%-a elégedett a szakmai előmenetellel, karrierlehetőségekkel: ezen belül is a megkérdezettek 22,3%-a teljes mértékben elégedett, 37,7% pedig nagymértékben jónak látja szakmai karrierlehetőségeit. Ennél a munkajellemzőnél már jobban szóródnak az eredmények, mivel az elégedetlenek aránya 15,9%. Közepesen elégedett a megkérdezettek egynegyede (24,8%). A szakmai presztízzsel a megkérdezettek kétharmada elégedett: 25,0% a teljesen elégedettek aránya, a nagymértékben elégedetteké 41,2%. Az elégedetlenek aránya 8,4%. A jövedelemmel, juttatásokkal a megkérdezetteknek 63%-a elégedett, ezen belül is a teljesen elégedettek aránya mindössze 20,6%, a nagymértékben elégedetteké 42,0%. A jövedelem sem osztotta meg jobban a véleményeket, mint más kategóriák. Az elégedetlenek aránya 9,6%, a közepesen elégedetteké 27,0%. 30

A munkaidő beosztásával a végzett hallgatók háromnegyede elégedett: teljesen elégedettek aránya (46,4%) és a nagymértékben elégedettek aránya (29,5%). Az elégedetlenek aránya 8,1%. Az öregdiákok több mint fele teljesen, illetve nagymértékben elégedett (57,6%) a továbbképzési lehetőségekkel. A munka feletti ellenőrzéssel és önállósággal a hallgatók 87,0%-a elégedett, ezen belül 10%-kal többen vannak a teljes mértékben elégedettek (48,5%). A munkahelyi környezet és légkör a kérdezettek 87,6%-ának megfelelő. Itt a legalacsonyabb az elégedetlenek aránya, mindössze 2,0%. A munka-lakóhely távolságával a válaszadók négyötöde elégedett, ezek többsége (54,8%) teljes mértékben. 31

16. ábra Munkajellemzőkkel való elégedettség mértékének százalékos megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% egyáltalán nem kismértékben közepesen nagymértékben teljes mértékben Nemek szerint nem mutatnak szignifikáns különbséget a munkavégzési jellemzőkre adott válaszok, de a karok szerint kismértékű eltérés látható. A szakmai munkát, szakmai előmenetelt, szakmai presztízst és jövedelmi helyzetet, a szakmai fejlődést a Mérnöki Kar öregdiákjai tartják leginkább megfelelőnek a többi kar öregdiákjaihoz képest. Ugyanakkor a lakóhely-munkahely távolságának megítélése a Műszaki Informatika Kar hallgatói körében a legrosszabb. A munkaidő beosztásával legkevésbé az MFTK hallgatói elégedettek. A MIK és az MK öregdiákjai átlagon felül elégedettek a munkahelyük légkörével, valamint a munkahelyen elérhető továbbképzési lehetőségekkel, szakmai fejlődéssel. 32