2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A PORTUGÁL KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ Készítette: Dobos Eszter Budapest, 2005.
3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A televíziózás rövid története... 7 2.1. Televízió az Európai Unióban... 9 2.2. Portugália a XX. században történelmi áttekintés... 10 2.2.1. A portugál filmművészet áttekintése... 11 2.2.2. A portugál közszolgálati televízió története a kezdetektől... 13 2.2.3. A kereskedelmi csatornák megjelenése után... 19 III. A portugál közszolgálati televízió (RTP) jelene... 25 3.1. Technikai feltételrendszer... 26 3.2. A közszolgálati televízió archívuma... 29 3.3. Az RTP csatornái... 29 3.3.1. RTP 1... 29 3.3.2. RTP 2 (a Dois)... 31 3.3.3. RTP Madeira... 33 3.3.4. RTP Açores... 33 3.3.5. RTP Internacional... 35 3.3.6. RTP África... 38 3.3.7. RTP N... 39 3.3.8. RTP Memória... 39 3.4. Nézettségi adatok... 41 3.4.1. 2004 a világ televíziózásában... 41 3.4.2. Az RTP nézettségének alakulása... 42 3.5. Az RTP arculata... 44 3.5.1. Fő logója... 45 3.5.2. A portugál közszolgálati televízió megjelenése a világhálón... 46 3.5.3. Az RTP-ről alkotott kép a nézők tükrében nem reprezentatív saját kutatás alapján... 47 IV. A portugál televíziózás jövője tendenciák, következtetések... 50 V. Felhasznált források... 52 VI. Mellékletek... 55 6.1. Kérdőív... 56 6.1.1. Portugál nyelvű eredeti... 56 6.1.2. Magyar fordítás... 58
4 6.2. Köszönetnyilvánítás... 60 6.3. Az RTP nemzetközi szervezeti tagságai... 61 6.4. A portugál televízió 40 éve kronológia... 63 6.5. Az RTP holding szervezeti felépítése... 68 6.6. Grafikonok... 70
5 I. Bevezetés Négy éve kezdtem el portugálul tanulni a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának elsőéves hallgatójaként. A 2004/2005-ös tanév első félévében, 2004 októberétől 2005 márciusáig lehetőségem nyílt Erasmus ösztöndíjjal egy félévet egy portugáliai egyetemen, Leiria városában tanulni (Instituto Superior de Línguas e Administração). Tanulmányaim során mélyebben megismerhettem a portugál történelem, földrajz és gazdaság jellegzetességeit, valamint marketing és turizmus témában is hallgattam előadásokat, mindezt portugál nyelven. Kint tartózkodásom ideje alatt a mindennapi életben is megtapasztaltam a portugál sajátságokat és életstílust, amely csak növelte rajongásomat az ország, a kultúra és az ottani emberek iránt. Portugália Magyarországhoz nagyon hasonló területében és lakosainak számában míg Magyarország területe 93.030 km 2 és 10.119.000 a lakossága, Portugália területe 92.152 km 2, lakosainak száma 10.499.200. 1 Történelmünk néhány időszaka is hasonlóan alakult, s ugyanígy említhetjük az előttünk álló gazdasági kihívásokat is. A portugálok 1986 óta az Európai Unió tagjaként olyan tapasztalatokat és ismereteket halmoztak fel, olyan folyamatokat éltek meg, amelyeknek a megismerése még előttünk, magyarok előtt csak most áll. A sikeres megoldások nemcsak példamutatóak, de ösztönzőek is. Ezekből a tapasztalatokból, éppen az említett hasonlóságok miatt, bőven meríthetnénk, számos vonatkozásban tanulhatnánk. Mindezeket a tényeket és kapcsolatokat még sokkal szélesebb körben meg lehetne ismertetni úgy a magyarokkal, mint a portugálokkal szorosabbra vonva a két ország kapcsolatát, együttműködését, segítve egymás jobb megismerését. A portugálok büszkék portugálságukra, szívesen és gyakran használják nemzeti jelképeiket, a zászlót és a címert, kultúrájukat egyedinek tartják és számon tartják államuk régi eredetét, világhódító törekvéseiket. A portugál lelket, lelkületet az a szinte lefordíthatatlan szó a saudade festi le legplasztikusabban, amely jelentése elvágyódás, vágyakozás valami utáni, melankólia, az ismeretlenhez való vonzódás. Jellemző a portugálokra a kényelmes, alapos munka; 1 Magyarország esetében a 2001-es, Portugália esetében a 2004-es népszámlálás adatai (KSH és az Instituto Nacuional de Estatística, INE).
6 ha valami felkelti érdeklődésüket, a legteljesebb mértékben azonosulnak vele és kitartásukkal legyőzik a megvalósítás elé gördülő akadályokat. Ma már nagy múltú kis országként tekintenek magukra, amely csaknem húsz éve az Európai Unió teljes jogú tagja; pontosan érzékelve e tagság minden előnyét, lehetőségét és kihívását. Fontos számura a statisztikai mutatók javítása; országuk nemzetközi megismertetése, hogy ezzel is országukat gazdagítsák és fejlesszék. El akarják érni azt, hogy Portugáliáról ne csak a tengerpart és a híres hajósok, a szomorkás zene és a mediterrán ételek jussanak az emberek eszébe. Lelkesedésüket, kitartásukat, érdeklődésüket az új iránt akár a nagy földrajzi felfedezések mozgatójaként is említhetjük, de ettől messzire lépve, s a választott témánál, a televíziónál maradva azt is elmondhatjuk: történelmük egy nehéz időszakában, a Salazar-rezsim önkényuralmi nyomása alatt is képesek voltak létrehozni egy televíziót, amely más európai nemzeti tévékkel bátran versenyre kelhetett, és kelhet ma is. A portugál közszolgálati televízióról alkotott képem alapján kezdtem el feltérképezni történelmi hagyományait, jelenlegi helyzetét a piacon, regionális és tematikus csatornáit, arculatát, valamint a nézők róla alkotott képét. A kutatómunka, az egyre szélesebb körű ismeretek megszerzése során elnyerte tetszésemet, amit láttam: a fél évszázados hagyománnyal rendelkező nemzeti televízió szakmai múltja ma ugyanúgy jelen van az RTP-ben, mint a legmodernebb technika; az elmúlt évtized változásai miatt kialakult nehézségek pedig ösztönzőleg hatottak egy jól működő, modern szervezet létrehozására.
7 II. A televíziózás rövid története Az első, még kézzel írott hírlap megjelenésétől (Velence, 1536) a Lipcsében induló első napilapig százhuszonöt év telt el; az emberi beszéd első közvetítésétől rádióhullámokkal az első rendszeres rádióközvetítésig hét esztendő (1907); az amerikai Jenkins rádióvízió nevű készülékén közvetített mozgó tárgyaktól az első otthonokba bevezetett televíziókig már csak három (Egyesült Államok, 1928). 2 A modern fejlődés súlypontja a huszadik század elején gyorsan helyeződött át a nyomtatott sajtóról a rádióra, s hamarosan a televízióra. Ezt több technikai felfedezés tette lehetővé: 1883-ban az Edison-effektusé, amely később a rádiók és televíziók elektroncsövének alapja lett; az 1897-ben a német Karl Ferdinand Braun által kifejlesztett katódsugárcső; az Oroszországban és Angliában 1907-ben egyidejűleg feltalált elektromágneses képfeldolgozási technika; Zworkyn orosz származású amerikai tudós első tévékamerája, az ikonoszkóp. Európában először John Baird fejlesztett ki stabilan működő televíziós rendszert, 1926- ban. A televíziózás fejlődése azonban két különböző irányból indult el, hogy kis különbségekkel végül ugyanahhoz a duális közszolgálati és kereskedelmi csatornákat együttesen tartalmazó struktúrához érkezzen meg: Észak-Amerikából és Európából. Az Amerikai Egyesült Államokban 1939-ban indult meg a televíziós közvetítés a New York-i világkiállítás helyszínéről sugárzott adással. Mivel az Egyesült Államokban a televíziózást nem vetette úgy vissza a világháború, mint Európában Angliában például a háború alatt teljesen szünetelt az adás, így 1949-ben kétmillió, majd 1950-ben már nyolcmillió tévékészülék volt a lakosság tulajdonában; 107 adó működött 60 városban. 3 Az európai rendszertől eltérően itt először magántársaságok jöttek létre a televíziózásban. Ezeket azért nevezzük kereskedelminek, mert a reklámbevételekből gazdálkodtak, így a nézők megnyerése elsődleges cél volt számukra. A közszolgálati szektor létrejöttének első lépéseként először a kereskedelmi modell problémái merültek fel: az igényes, minőségi és drága műsorok, mint a tévéjátékok, koncertközvetítések vagy gyermekműsorok nem vonzottak elég hirdetőt, így kiszorultak a programból. 4 Az ország hatalmas területe is problémát jelentett egy országos állami médium 2 http://www.kommunikacio.transindex.ro, Letöltés: 2005. 03. 30. 3 http://www.tvhistory.tv/1950%20qf.htm, Letöltés: 2005. 03. 30. 4 Horvát János: Televíziós ismeretek, Média Hungária, 2000
8 létrejöttében. A kultúra közvetítése tehát a PBS (Public Broadcasting System) néven létrejött csatornahálózat feladata lett, amely adókból és adományokból tartja fenn magát. A hetvenes években a technológiai fejlődés létrehozta az országosan fogható televíziókat, amely fellendítette a piacot. A kilencvenes évek második felében a digitális forradalom ért el hasonló hatást. Az európai államok politikai hatalmukat a távközlés, a posta, a rádiózás, majd a televízió tekintetében is érvényesítették: ezeket sokáig állami monopóliumként tartották fenn, a piaci erőket lényegében kizárták. A médiát az állami költségvetésből finanszírozták, ezért nevükben is viselték az állami jelzőt. Később, mikor a kereskedelmi médiumok megjelentek, nevükben már a közszolgálati tevékenységet hangsúlyozták. Az adott ország neve azonban máig rajtuk maradt. A közszolgálatiság legendás jelképe, a brit BBC 1932-ben kezdte meg kísérleti adását, majd a rendszeres adásokat 1936-tól. A sorban következő állami televízió Németországban indult 1935-től. Költségvetésük kezdettől az állami támogatásból, az előfizetési díjakból és a nem túlzottan jelentős reklámbevételből áll; ez a fő különbség a kereskedelmi csatornákhoz képest. A duális rendszer kialakulásának hajtóereje Európában a nézők szélesebb igénye lett a hatvanas évek közepére. Elsőként Nagy-Britanniában, az ITV (Independent Television) jelent meg, ezt a nyugat-európai piacokon színre lépő társaságok (Németországban, Franciaországban, Olaszországban) követték. A kisebb országok, mint Dánia vagy Hollandia a műsorimportálást választották, s ezt a formát követték a közép-keleteurópai országok is. 5 Portugáliában a duális rendszer 1992-ben, Magyarországon 1997-ben jött létre. A digitális televíziózás itt is a kínálat hatalmas kibővülését és a világviszonylatban is elérhető adók megjelenését hozta és hozza. A közszolgálati adók bár egyre csökkenő piaci részesedéssel, de kitartóan képviseltetik magukat. A világ televíziózásának jövője a digitális technológia. Ennek révén lehetőség nyílik az eddig elérhető csatornák számának megtöbbszörözésére, mivel egy frekvencián már nem csak egyetlen adó fogható. Kiegészítő szolgáltatások, mint játékok, szöveges 5 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, 2003
9 tájékoztatás, sőt, interaktivitás, kétirányú adatforgalom valósítható meg. Egy-egy háztartás több száz csatornát is foghat, a televízió eddig elképzelhetetlen perspektíváit nyitva meg a néző, a fogyasztó előtt. 2.1. Televízió az Európai Unióban Az audiovizuális szektor különleges figyelmet és jogalkotást igényel, mivel jellegéből fakadóan itt a kultúra és a gazdaság egyaránt képviseltetni kívánja érdekeit. A kulturális politika felől megközelítve, törekvése, hogy elősegítse a tagállamok kultúrájának fejlődését, miközben a közös értékeket, hagyományok védelmét is hangsúlyozza, valamint a nemzeti sajátságokat, különlegességeket is tiszteletben kívánja tartani és tartatni; s ez az audiovizuális szektorra is érvényes. Gazdasági téren az egységes piacra vonatkozó, azaz elsősorban a szolgáltatások szabad áramlásának kérdését érintő szabályzások fontosak. 6 Az Európai Unió audiovizuális politikája kijelöli a célokat és a főbb törekvéseket, azok végrehajtását támogatja, de nem törvényeket hoz létre. Az Európai Parlament 1981-ben tanulmányt készíttetett az európai audiovizuális szektorról. A későbbi szabályzási rendszer első eleme a Tanács által 1989-ben elfogadott, úgynevezett Televízió Határok Nélkül irányelv volt, melynek törekvése, hogy az említett szabad műsorszolgáltatást elősegítse, annak korlátait megszüntesse; a tagállamok különböző szolgáltatói számára egyenlő feltételeket teremtsen bizonyos követelmények rögzítésével, s erősítse az európai audiovizuális ipart. 7 A tagállamoknak továbbá engedélyezniük kell a más tagállamokból származó műsorok sugárzását; és 50 százalékos kvótában meg is szabja a televíziók által sugározandó európai programok arányát. A Maastrichti Szerződéssel megkezdett Média, majd az azt követő Média II, valamint a jelenleg érvényben lévő, 2006 végéig meghosszabbított Média Plus programok, és a főleg a digitalizálás terén létrehozott támogató, kiegészítő programok az európai audiovizuális szektor erősítését, versenyképességének növelését célozzák. A televíziózás terén az Európai Parlament és a Bizottság 1997-es direktívája hozta létre a jogi keretet a televíziós tartalmak szabad mozgásához. 6 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 7 Kertész Krisztina: A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. (2001) http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/07_a_media_szabalyozasa_az_euban_es_magya rorszagon/03.html, Letöltés: 2005. 04. 15.
10 2.2. Portugália a XX. században történelmi áttekintés Portugália XX. századi történelme az államforma meghatározása és a politikai útkeresés jegyében zajlott. Az ország hatalmas gyarmatbirodalmából az 1900-as évekre a szegényebb és problémákkal küszködő afrikai és indiai területek, és az ázsiai Makaó (Macau) maradt; legnagyobb jelentőségű gyarmatát, Brazíliát már 1822-ben elvesztette. A királysággal elégedetlen köztársaságiak 1908-ban meggyilkolták I. Károly királyt, majd 1910. október 4-én forradalom tört ki, amikor is az utolsó király, II. Mánuel külföldre menekült. 1910-ben tehát felváltotta a királyságot a köztársaság, amelyet az Első Köztársaságnak neveznek. E korszakot a szinte állandó politikai és gazdasági krízis jellemezte, gyakori kormányváltások és sztrájkok; egyházellenesség; óriási méretű kivándorlás, amely főként a koldusszegény mezőgazdasági munkások elvándorlását jelentette az amerikai kontinensre: az Egyesült Államokba, Kanadába és Venezuelába; mindemellett a népesség robbanásszerű növekedése, s annak következtében az élelmiszerhiány. Portugália az első világháborúban a szövetségesek oldalán vett részt (igaz, csak 1916 és 1918 között). 1918-ban meggyilkolták Sidónio Pais elnököt, amely esemény után a válság még jobban elmélyült. 1926. május 28-án győzelmet aratott Camona tábornok katonai mozgalma, aki puccsal vette át a hatalmat. Ez a Demokratikus Köztársaság végét jelentette, egyben katonai diktatúra kezdetét. 1928-tól foglalta el a pénzügyminiszteri tisztséget António Salazar, aki négy év múlva már miniszterelnök lett. Számunkra ez, az 1932-vel induló időszak a legérdekesebb, mert Salazar diktatúrája idején kezdett el kifejlődni a nemzeti, természetesen államilag ellenőrzött (és korlátozott) televízió ötlete, s hatalmának gyengülésével vált lehetővé létrejötte. Salazar jobboldali diktatúrája az 1933-as alkotmánnyal Új Állam néven kezdte meg működését. Sokat elárul róla az elhíresült három pillér : Fátima 8, azaz a vallás nagy szerepe; a fado, a hagyományos szomorkás portugál dal, amely magát a portugál lelket 8 Fátima városához köthető Szűz Mária megjelenése három pásztorgyermeknek, 1917. május 13- án. Még abban az évben több tízezer ember zarándokhelye lett, a város közepére hatalmas teret, bazilikát és kápolnákat, emlékhelyeket építettek. A nyolcezer lakosú város megélhetési forrása a zarándokturizmus, Portugália legnépszerűbb kegyhelye. Nemzeti szimbóluma a római katolikus hitnek.
11 festi le; és a futball, mely nem szorul különösebb magyarázatra magának a nemzeti dicsőségnek a része. Ezek az egyszerű elvek voltak hivatottak a népet erkölcsileg szabályozni, megadva a jó és helyes irányvonalat, kevéssé törődve a valós igényekkel és nehézségekkel. Ebben az időszakban szakadtak el végleg a legutolsó gyarmatok is, Afrikában elhúzódó és véres polgárháborúk során, míg Goa diplomáciai megoldással. Az ország továbbra is gazdasági problémákkal küzdött és a kivándorlás is folytatódott, sokszor illegálisan. Az olyan problémákra, mint például az írástudatlanság nagyon magas foka, sem sikerült megoldást találni. Később, a már idős Salazar súlyos betegsége miatti visszavonulása után, 1968. szeptember 26-al Marcelo Caetano egykori államminiszter foglalta el az elnöki széket. Az ő ideje alatt a diktatúra enyhült, de csak sokára, 1974-ben történt meg a várva-várt változás, az átmenet a demokratikus rendszerbe (Második Köztársaság). Marcelo Caetano hatalmát az MFA (Fegyveres Erők Mozgalma), egy baloldali katonatisztekből álló csoport puccsal döntötte meg április 25-én, s ez a nap máig a portugálok egyik legnagyobb nemzeti ünnepe. A forradalmat az egész ország ünnepelte; a stabil, demokratikus kormányzati forma kialakítása azonban láthatóan sikertelen volt, így 1975 novemberében a baloldali radikálisokat is elűzték egy újabb puccsal. 1976-ban, az első demokratikusan megválasztott miniszterelnök végül a szocialista Mário Soares lett. A hetvenes évek során még a szocialisták, majd a nyolcvanas évek alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD Partido Social Domocrata) hatalma volt jellemző. 1986 január 1-jével Portugália csatlakozott az Európai Közösséghez. Azóta váltakozva vannak jelen az ország irányításában a bal- és jobboldali politikai erők. Mindezekről az eseményekről azért fontos röviden említést tenni, mert a politikai berendezkedés közvetlenül hatott a média egészére, így természetesen a televízió fejlődésére is. Az utóbbi esetében annak puszta létrejöttét is erősen behatárolta például maga Salazar diktátor személyisége is, mint azt később bemutatom. 2.2.1. A portugál filmművészet áttekintése A portugál filmművészet kezdetei meglepően régi időkre nyúlnak vissza. Megelőzve sok más fejlett országot, 1896. november 12-én, már egy évvel Lumière után, a portói Aurélio da Paz dos Reis fotográfus bemutatott egy csokorravalót az első hazai fimekből. Azonban még néhány más portugál városban és Brazíliában történő alkalmi vetítések után hosszú csend következett.
12 1909-ben megalakult a Portugália Film társaság. Itt készültek az első híradók, amelyek a világháborús eseményekről már rendszeresen tájékoztatták a mozilátogatókat. 9 1917-ben Portóban létrehozták az Invicta Film Lda-t, pusztán gazdasági céllal, mozifilmek készítésére, bérlésére és kereskedelmére. 10 Ezután a 20-as évek elején még jó néhány kisebb vállalat alakult, főként Portóban, de a fővárosban is. Elmondhatjuk, hogy a portugál film fénykorát az 1920-as évek végétől élte, közel húsz éven át. A filmgyártás fellendült, a legkülönbözőbb stílusok és témák jelentek meg, tehetséges és lelkes emberek munkája révén. Bár Salazar nem szerette a mozit, és félt, hogy felforgató tevékenység eszköze, lehetősége lehet; megértette fontosságát, felismerte, mennyire hatékonyan használható oktatási- és propagandacélokra. A népi kultúra részeként szórakoztatnia, oktatnia kellett, történelmi és politikai képzést kellett adnia szigorú ellenőrzés alatt. A nemzeti film védelmére 1948-ban törvény készült. Heves vitákat váltott ki, és később meglehetős akadálya lett a fejlődésnek, mivel figyelmen kívül hagyta a piac növekedésével járó változásokat, nem biztosított kellő védelmet a külföldi filmterjesztők- és forgalmazók ellen, képtelen volt a kulturális változások által fellépő új igényeknek megfelelő teret adni, és a finanszírozás, támogatás tekintetében is elmaradott rendszert rögzített. Mégis érvénytelenítése csak 1971-re történt meg. 1956-ban a politikai elitben a médiáért felelős személy Marcelo Caetano lett, a már említett államminiszter, a későbbi államfő. Kifejezte az állam törekvését a film helyzetének javítására, a média fejlesztésére, azonban a gyakorlati megvalósítás háttérbe szorult. Előtérbe került a televízió, amely nem ösztönözte a filmgyártásba való anyagi befektetést. A televízió nem jöhetett volna létre szakemberek nélkül sem, s ezek a filmművészet területéről érkeztek: a filmkészítés fontos személyiségei, rendezők, a szakembergárda egy jelentős része belépett a Portugál Televízióba. Ez a befogadás és a rengeteg bérmunka-rendelés eleinte ugyan kedvező hatással volt, kicsit később azonban a film- és a tévés gyártás kapcsolata meggyengült. A nemzeti filmgyártás megújulásának vezetője a Portugál Filmművészeti Központ lett (Centro Português de Cinema) a 70-es évektől. Jelenleg az RTP kiemelten támogatja a koprodukciós alkotásokat. 2001-ben 45 játékfilm készült a televízió hozzájárulásával. 9 Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre,1978 10 Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre, 1978, p. 11.
13 2.2.2. A portugál közszolgálati televízió története a kezdetektől Salazar felismerte a média, s különösen annak új, rohamosan terjedő formája, a televízió erejét a propaganda területén. Az autoriter társadalmi berendezkedésű államokra általában jellemző, hogy a média kényszerűen a hatalmat szolgálja. Alapvető működési feltételei, határai, szabadsága azaz például a cenzúra mértéke mind-mind a politikai erő által rögzítettek. Mivel tehát a diktatúra teljes egészében ellenőrzése és befolyása alatt tartja a médiát, a kibontakozás, a fejlődés ütemét is lehetősége van meghatározni: ösztönözni, vagy éppen ellenkezőleg, fékezni. Nem különbözött ettől a Salazar-diktatúra sem. Esetében különösen kidomborodtak az említett jellegzetességek magának a diktátor személyiségének révén. Számára a sajtó által történő kommunikáció jobban megfelelt, így bár látta az újfajta kommunikációs eszköz jelentőgégét és rohamos fejlődését a világháború utáni európai országokban, hazai fejlesztését visszafogta. 1953-ban készült az első kutatás a televízió létrehozásának feltételeiről, ám a meghirdetett hivatalos álláspont ezek után is a következő maradt: A kormány továbbra is korainak tartja a témában való állásfoglalást, s ettől a véleményétől egyelőre a kutatás eredménye sem térítheti el; ami azt jelenti, nem megyünk a probléma feltárásán túl. Azzal együtt, hogy [a televíziózás] fejlődését figyelemmel kísérjük, ezen szolgáltatás létesítésének nincsen perspektívája ( ). 11 Salazar közismerten idegenkedett a technikai újításoktól; személyisége, csakúgy, mint életmódja, visszafogott, visszavonuló volt. Ezen okok miatt nem tudta teljességében kihasználni az új médiumot a hang, a kép ereje és személyisége által ő nem lett volna képes olyan hatást gyakorolni, mint más diktátorok, és ezt jól tudta. S éppen ezért volt fontos, hogy ő döntsön róla. Idegenkedését a szokatlan, új tapasztalatoktól jól illusztrálja az az érdekes eset, amelyet Christine Garnier Vakáció Salazarral című könyvében mond el. 12 Mikor a diktátort meghívták egy portugál film zártkörű vetítésére, másnap ezt mondta az írónak: Tetszett nekem a film. Talán túlságosan is, mert éjjel nem tudtam aludni, és ma reggel nem tudtam úgy dolgozni, mint szoktam. Ez nincs jól. Ezért azt kérem, többet 11 Lopes da Silva Teves, Vasco Hogan: Vamos falar da televisão, Editorial Verbo, 1971 p. 95. 12 Idézi Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre, 1978 p. 28.
14 ne vigyen effajta szórakozásra. (a fordítás érdekessége, hogy az utolsó szó distracção szórakozásként és figyelemelvonásként is fordítható). A televíziót a rádió kistestvérének tekintette és még bizalmatlanabbul állt hozzá. Elutasító magatartásában az is közrejátszott, hogy mint újdonságot sem ismerte, és mint eszköznek, nem tudta elképzelni lehetőségeit. Később államminisztere, Marcelo Caetano volt az első kormánytag, aki a néphez a televízión keresztül szólt, akinek meggyőződése volt, hogy szavai szerint a televízió az ideális eszköz arra, hogy egy kormányt népszerűvé tegyen, ha az megérdemli; és az első, aki szükségesnek tartotta, hogy a kormány beszámoljon tevékenységéről. Személyes kapcsolatuk révén a nemzeti televízió fontosságáról is ő tudta Salazart meggyőzni. Caetano egészen másképp viszonyult a médiához, mint elődje. Ahogyan mondta, számára kézenfekvőnek tűnt, hogy kapcsolat legyen a hatalom birtokosai és a nép között. Kihasználta, hogy a kor kommunikációs eszközei lehetővé tették az emberekkel a közvetlen kommunikációt, formalitások és ünnepélyesség nélkül. Ez, az általa családi beszélgetésnek nevezett kapcsolattartás volt az, amelyet a rádión és a televízión keresztül megpróbált létrehozni. Mindezek ellenére, bár párbeszédnek nevezték, valójában a kommunikáció egyoldalú, diktatúrára klasszikusan jellemző maradt. Csak azok a témák kerülhettek előtérbe, csak azok a vélemények kaphattak nyilvánosságot, amelyeket a hatalom hasznosnak ítélt; s főleg, amely nem hordozott magában bírálatot irányában. Marcelo Caetano révén, a politikai szándék által tehát végre támogatva, 1955-ben megalakult a Portugál Rádió és Televízió Részvénytársaság (Radiotelevisão Portuguesa S. A.). Alaptőkéjéből az állam csak egyharmad részt adott, kétharmad rész különböző rádióadóké és egyéb vállalatoké (bankoké, hitelintézeteké) volt. A portugál televízió bár más, nyugat-európai országokhoz képest megkésve szerveződött meg, azonban annál nagyobb lendülettel fogtak a nemzeti médium feltételeinek kialakításához és fejlesztéséhez. A portugálok részéről belévetett bizalmat mutatja az is, hogy mikor még csak a híre létezett, azaz 1955-től, azonnal megkezdődött a televíziókészülékek lakossági vásárlása! 1958-ban már harminckétezer televíziókészüléket importáltak hazai gyártás nem lévén, amely így a korábban nyolc évre előre kalkulált várakozásokat két év alatt
15 meghaladta. 13 A korabeli nézőszámra annyiban következtethetünk, hogy felidézzük akár azt is, ahogyan Magyarországon használták az első készülékeket: azok olyan helyen voltak elhelyezve, ahol a tévénézéshez sokan csatlakozhattak tehát a tévék számának többszöröse lehetett, kellett legyen. Az alább bemutatott, 1. számú grafikonon a készülékek számának változását láthatjuk; az első, évkönyvben hivatalosan közölt számadattól az 1970-es évig. A későbbi időszak ismertetésétől eltekintek, mivel itt kifejezetten a portugál televízió hőskorát szeretném bemutatni a vonatkozó adatokkal. 1. sz. grafikon A televíziókészülékek számának alakulása 1957 és 1967 között 30 25 20 15 10 5 0 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1966 1967 Készülékek száma (ezer) Látható, hogy a dinamikus fejlődés eredményeképpen a készülékek száma az 1957-es ezer darabról indulva 1962 elején elérte a tízezret, s ennek a számnak a megkétszereződéséhez már két évre sem volt szükség. A korabeli legmodernebb technika beszerzése és az alapos előkészületek után az RTP első adása 1956. szeptember 4-én, 21 óra 30 perces kezdettel jelentkezett a lisszaboni vidámpark területéről. A Philips és a Radio Corporation of America ingyen biztosította a szükséges technikai felszereléseket. Az eseményre, amelyet a Século (Évszázad) újság szervezett, és széles körben hirdettek, szintén ingyenes volt a belépés. A nagyszámú érdeklődőnek a kijáratnál kérdéseket tettek fel: tetszett-e a bemutató, milyen programokat látna szívesen a televízióban, s tervezi-e készülék vásárlását? 14 13 Forrás: az RTP 1970-es évkönyve 14 Lopes da Silva Teves, Vasco Hogan: Vamos falar da televisão, Editorial Verbo, 1971
16 A rendszeres adások 1957. március 7-ével kezdődtek. Az RTP egyedi jogot kapott a közszolgálati műsorszórásra. Szakemberei az Egyesült Államokban és Európa-szerte tanulmányutakon vettek részt, hogy az előttük járók tapasztalataiból merítsenek. Bár a cenzúra a kezdetektől jelen volt, elsősorban maguk az újságírók által, hiszen a politika természetesen csak tökéletesen megbízható híveit tűrte el hírszolgáltatásban és a televízióban, a tévé szakemberei mégis törekedtek a közönség számára a lehető legváltozatosabb és legérdekesebb műsort kínálni. A legelső év programjai között is már olyanok szerepeltek, mint portugál nyelvlecke, főzőtanfolyam, kabaré, nőknek szóló magazin, és magának a híradónak az elődje, amely tíz percben foglalta össze a hazai és nemzetközi híreket. Nyugodtan állíthatjuk, hogy II. Erzsébet angol királynő portugáliai látogatásának (1957. február 17-23.) korszakos jelentősége volt a portugál televíziózás történetében. A kezdeti szűkös technikai lehetőségeket teljes mértékben kihasználva követték a látogatást. Erre az eseményre egy riporter a királynő csapatából így emlékszik vissza: Abban az időben az RTP-nél fiatalok és szegények voltunk 15 hogy a királynő által meglátogatott helyszíneken a tévé számára forgatni tudjanak, össze kellett gyűjteni az összes szakembert, operatőrt, filmest és még a lelkes amatőröket is, akiknek akkor az országban tizenhat milliméteres filmfelvevője volt. Megszámolták, hány métert tudnak egyenként lefilmezni, és eszerint osztották be a helyszíneket a négy nap során. 16 A királynői vizit eredményeként még a látogatás ideje alatt bejelentették a rendszeres televíziós adások megkezdését. Már 1957-ben megvalósult az első külföldi riport és az első olyan esemény, amelynél a televízió gyors reakciójára volt szükség nevezetesen egy vulkánkitörés az Azoriszigeteken, 1959 februárjában pedig az első élő adás. Ezek az események triviálisnak tűnhetnek, mégis az a mód, a lelkesedés, ahogyan a legapróbb részletekig visszaidézik a kor első szakemberei (erre számos kiváló példát olvashatunk Vasco Hogan Teves A portugál televíziózás története című könyvének első kötetében), hangsúlyozzák kivételes jelentőségüket. 15 Hélder Mendes riportert idézi Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979, TV Guia, 1998, p. 54. 16 Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979, TV Guia, 1998
17 1959-ben az RTP tagja lett az Eurovíziós hálózatnak. Ez volt az első nemzetközi szervezet, amelyhez csatlakozott, majd később több is követte. 17 Ugyanebben az évben jelent meg a híradó mai formájában, a tájékoztatás egy újabb fejezetét nyitva ezzel. Itt kezdődött el a folyamat, amely hozzászoktatta az embereket e médium napi rendszerességű használatához. A készülékek számának gyors növekedése egyre inkább lehetővé tette ezt, s a 60-as évek közepétől a televízió a nemzeti médiában már igen fontos szerepet töltött be. A televízió eszközként való felhasználása, a protokolláris célok érdekében történő kihasználás a hatvanas években felerősödött. Ebben a diktatúra számára kritikus időszakban, amikor az utolsó még meglévő gyarmatok függetlenségükért politikai harcot indítottak, és végül el is szakadtak Portugáliától, alakult ki a rendszer végső televíziós képe. Ha eleinte Salazar óvatosan közelített a televízióhoz, ebben az időszakban agresszívabban, sokkal inkább politikai eszközként alkalmazta. 1968-ban a napi átlagos nézőszám elérte az egymilliót. Ezt az adatot, mint ahogy az első nézettségi felméréseket, az RTP évkönyvében olvashatjuk. Azonban nem csak a nézettség, hanem a preferált műsorok listája, a reklámhoz való attitűd, illetve a háttérműsorként való használat felmérése is megtalálható. Bár ezek az adatok még néhány évig megjelentek az évkönyvben, a későbbi szerkesztésből kimaradtak, így ezeknek az érdekességeknek a megismeréséről sajnos le kell mondanunk. Izgalmas eredményeket hozhatna az összehasonlítása mai adatokkal, és nem csak a televíziózás, hanem a társadalomtudomány szempontjából is. 1968. december 25-én született az RTP 2-es csatornája. Portugália két szigetcsoportján: Madeirán 1972-ben, az Azori-szigeteken három évvel később indultak meg saját regionális csatornán az adások. Eleinte elsősorban technikai nehézségekkel kellett megküzdeniük. A regionális adások különösen nagy jelentősége abban állt, hogy közelebb hozták az autonóm területeket a kontinenshez, és magának a nemzeti televíziónak a törekvését fejezték ki arra, hogy személyesebb kapcsolatot hozzon létre a nézőkkel. Ne feledkezzünk meg mindeközben arról, hogy a dinamikus fejlődés ellenére még mindig a diktatúra televíziójáról van szó. A cenzúra és az ellenőrzés nem enyhült. A népet biztosították arról, miről kell gondolkodnia. A politika médiát befolyásoló ereje egy megdöbbentő epizóddal illusztrálható: 1969. július 21-én, amikor a világ az ember 17 Az RTP nemzetközi szervezeti tagságainak jegyzékét lásd a mellékletben.
18 holdra szállását ünnepelte, a portugál közszolgálati televízió első híre Salazar vidéki utazása és egy cementgyár ünnepségének meglátogatása volt. A holdra szállás szenzációja a tizenötödik helyen, igaz, a nemzetközi hírek között elsőként szerepelt. 18 Az 1974. április 25-ei forradalommal a televízióban is megtörtént a hatalomátvétel. A Fegyveres Erők Mozgalma fizikai értelemben is elfoglalta aznap éjjel a Lumiar stúdiókat, a műsorszolgáltatás- és sugárzás is a hatalmuk alá került. A nagy jelentőségű portói központban is átvették az irányítást. Közleményük szerint a szólás- és gondolati szabadság megvalósítása volt a céljuk. 19 Ad hoc bizottság vette át a sajtó, a rádió, a színház, a mozi és a tévé irányítását. Kereken egy hónap múlva az RTP szerződését felfüggesztették, a kormány vette át az intézmény vezetését egy új törvényrendelet értelmében megtörtént az államosítás. A társaság alaptőkéjének emelése a hetvenes évek során a lehetőségek kibővülését jelentette, főként technikai téren. Bővült a stúdiókomplexum, amelyet 1979-ben végre meg is vásároltak; ekkor költöztek az új székházba, amely egészen a 2002-es átszervezésig és arculatváltásig szinte emblémájaként szolgált Lisszabonban. (Október Ötödike sugárút, Avenida 5 de Outubro). 1980. március 7-én vált végleg színessé az 1-es csatorna adása. A nyolcvanas évek során építette ki nemzetközi tudósítói hálózatát és sorra együttműködésbe lépett a volt gyarmatok nemzeti televízióival, több esetben a létrehozás alapfeltételeit biztosítva számukra. Portugáliában az 1989-es alkotmánymódosítással és az 1990-es új televíziós törvénnyel tört meg az RTP egyeduralma, s jött létre a kereskedelmi szektor kialakulásának feltétele a televíziózásban. 1991 januárjától megszűnt a televízió utáni adózás, így az állami támogatás és a reklámbevétel maradt a forrás, amelyekből gazdálkodhatott az intézmény. Tudomásul kellett, hogy vegye: helyzete megváltozott, beköszöntött a versenyhelyzet a piacon. Ekkor már zajlott új csatornájának megszervezése, minden eddiginél nagyra törőbb tervekkel. 1992. június 10-től működik az RTP Internacional, az első nemzetközi szintű portugál adó, a portugál Duna Televízió. 18 Lopes, Felisbela: O Telejornal e o Serviço Público, Minerva, 1999 19 Pina, Luís de: Panorama da cinema português, Terra Livre, 1978, p. 59.
19 2.2.3. A kereskedelmi csatornák megjelenése után A nyilvános verseny kiírása után 1992-ben a SIC (Sociedade Independente de Comunicação Független Kommunikációs Közösség), majd nem sokkal később, 1993 elején a TVI (Televisão Independente Független Televízió) kezdte meg működését. Így a szabadon elérhető csatornák száma négyre emelkedett, beleszámítva az RTP kettes csatornáját is. 1992. október 6-tól indult a SIC, amely nézettségét tekintve a vezető helyen áll a jelenlegi szabadon fogható televíziós palettán. A volt miniszterelnök, Francisco Pinto Balsemão által vezetett adó volt az első, amely egy csekély nyereséget könyvelhetett el már az 1995-ös pénzügyi évben. 1993. február 20-tól látható a TVI, Roberto Carneiro volt oktatási miniszter projektje. Nem indult nyereségesen, mint elődje, de később behozta a lemaradást. Mindkét csatorna országos lefedettséget valósít meg. A TVI 21, míg a SIC 19 adótornyot használ a kontinensen és a szigeteken. A SIC rövid időn belül kábelen elérhető öt tematikus csatornáját is elindította, a TVI pedig egy ilyen adót. Az RTP anyagi helyzete ebben az időszakban kezdett el megbillenni. Az eddig nyereségesen működő vállalatot erősen érintette a már említett, eltörölt lakossági adóból származó bevételkiesés és a reklámbevételek csökkenése. Ebben a folyamatban hamarosan a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók klasszikus vetélkedése vette át a szerepet, amelynek következményei az RTP számára szinte végzetesek voltak. Közismert a közszolgálati televíziók hátrányos helyzete a reklámbevételek terén: műsorai kevéssé vonzzák a hirdetőket, mivel nézettségük a kereskedelmi csatornákhoz képest alacsonyabb, s a nézők valószínűleg még kevésbé kíváncsiak a reklámra egy közszolgáltató csatornán. Így ezek a tévék még több bevételtől esnek el; s előfordulhat, hogy utolsó erőfeszítésként megpróbálják felvenni a versenyt a kereskedelmiekkel, amely az arculattól, az alapvetően közszolgálati funkciótól idegen. Eleinte az RTP-ben is ez történt, majd a kereskedelmi adók tiltakozásának nyomán egyezmény született: reklámidejét a jelenlegi hat percre csökkentették műsoróránként. A reklámbevételek nagyságáról a Marktest és a MediaMonitor adatai állnak rendelkezésünkre; illetve az RTP saját közlései (2003 és 2004). Áttekintésében nehézséget okoz, hogy az 1992-2000 közötti időszak értékei a nemzeti valutában,
20 escudóban 20 vannak feltüntetve, majd utána már euróban. Ezért a táblázatot két részre kell bontanunk. Megfigyelhetjük a közszolgálati csatorna bevételeinek rohamos csökkenését. Hét év alatt a felére csökkent az értéke, miközben a SIC adó 1993-tól rendkívül dinamikus bevétel növekedést ért el: 1995-ben volt a két tévé eredménye egymáshoz a legközelebb, de a SIC 2000-re, azaz már öt év alatt meghaladta az RTP kezdeti bevételeit. A TVI lehetőségei a reklám terén, ugyanúgy, mint ahogy később látni fogjuk a közönségarány terén is, a SIC erős pozíciója és megjelenési elsőbbsége miatt már korlátozottabbak. A nagy jelentőségű 2002-es évtől kezd növekedni ismét a közszolgálati tévé reklámbevétele, amely jelzi, hogy a stratégiai váltás nyomán a hirdetők számára is egyre inkább népszerűbbé válik. (A belévetett bizalom érzékeltetésére egy friss, 2005-ös példát hozhatunk: a TAP, a nemzeti légitársaság új arculatát bemutató kampánya keretében mindössze hat nap alatt, 2005. február 12. és 17. között csaknem 183 ezer euró értékben hirdetett.) 21 Ezekkel a biztató eredményekkel együtt a kereskedelmi televíziók előnye látványos: a reklámbevétel esetükben külön-külön is csaknem kétszerese az RTP eredményeinek. 20 Az escudo (PTE) rögzítése az euróhoz (EUR) a nemzeti valuta megszűnésekor a következőképpen alakult: 1 EUR= 200,482 PTE 21 Forrás: http://www.marktest.com/wap/a/n/id~730.aspx, Letöltés: 2005. 04. 03.
21 Reklámbevételek 1993-2000 (millió PTE) 1. sz. táblázat Év RTP SIC TVI 1993 25.004.300 4.799.156 986.625 1994 17.295.000 11.820.144 3.872.519 1995 14.519.941 16.392.778 4.309.309 1996 13.247.165 18.875.175 4.013.151 1997 12.625.704 21.171.600 4.755.128 1998 14.483.416 25.560.338 5.544.169 1999 15.411.441 29.137.793 9.339.140 2000 13.900.000 32.548.986 15.375.600 Reklámbevételek 2000-2004 (millió EUR) 2. sz. táblázat Év RTP SIC TVI 2000 69.332.908 162.353.658 76.693.169 2001 43.982.300 102.189.045 116.123.000 2002 42.155.918 99.136.935 116.748.000 2003 48.700.000 - - 2004 51.000.000 - - Forrás: Marktest / MediaMonitor, http://www.ics.pt/area.php?area=36, Letöltés: 2005. 04. 18.; RTP; http://www.rtp.pt/wportal/grupo/pdf/relatorio_contas_2004.pdf Letöltés: 2005. 05. 02. Jelölés: - : Nincs adat A két kereskedelmi csatorna rendkívül gyorsan elhódította az RTP nézőit is. Az alábbi, 3. számú táblázatban a televíziónézők százalékos megoszlását 22 követhetjük nyomon a tévécsatornák között a kezdő, 1992-es évtől egészen 2004-ig. Az RTP kettes csatornáját külön vesszük, hogy az RTP részesedésének alakulása még szembetűnőbb legyen. Mivel a csatorna 2004-től A Dois néven nagyobb önállóságot is élvez, ez a különválasztás a későbbiekben kifejezetten indokolt is lesz. 22 Az AGB Hungary definíciója szerint a share azt fejezi ki, hogy egy pontosan meghatározott idősávban az akkor tévét néző közönségen belül a vizsgált műsor részesedése hány százalék esetünkben egész évről és csatornákról van szó. Nem keverendő össze a nézettséggel (rating), amely a jelzett műsor vagy jelzett időszak egy átlagos percének közönségnagyságát jelzi.