magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

13. szám 128. évfolyam 2013 április 19. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások Oldal 26/2013. (IV. 19. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról (Egységes szerkezet). 1241 Utasítások 26/2013. (IV. 19. MÁV ÉRT. 13.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt. BIzTOnsÁGI POLITIkÁjÁnAk És BIzTOnsÁGIRÁnyíTÁsI kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009. (V. 15. MÁV ÉRT. 17.) VIG számú VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs 3. számú MódOsíTÁsÁRóL (EGysÉGEs szerkezet). 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLjA Az utasítás célja a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének módosítása a Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/VF/NS/B/801/14/2012. számú határozatának előírásaira és az UVH/VF/B/6074/1/2012. számon végzett ellenőrzési program keretében tett előírásaira figyelemmel. 2.0 Az UTAsíTÁs HATÁLyA És A FELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a biztonsági igazgató felelős. 3.0 FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA Az utasítás fogalmi meghatározásokat nem tartalmaz. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. A MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló, a 7/2011. (III. 4. MÁV Ért 5.) és a 36/2012. (VII. 13. MÁV Ért. 16.) EVIG számú utasítással módosított 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. számú melléklete 12.2. pontjának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1242 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám 12.2. Biztonsági stratégia és program A biztonsági stratégia és program tartalmazza, hogy milyen eszközökkel érhető el a kívánt biztonsági szint. A fő hangsúly a humán területre, a technológiára, a vasúti járművek karbantartására vonatkozó tevékenységre, a karbantartási tevékenységre vonatkozó szabályozás és technológia fejlesztésére, a kockázatorientáltságra, a mérő és az ösztönző rendszerre, műszaki fejlesztésre, a folyamattervezésre és a kommunikációra terjed ki. A biztonsági stratégia középtávra (3-5 évre) készül, a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. 4.2. Az Utasítás 2. számú melléklete (a továbbiakban: BIR) 12.4. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 12.4. Biztonsági Program A Biztonsági Program minden esetben tartalmazza a karbantartási tevékenység biztonsági célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló tervek és eljárások teljesülése, illetve érvényesülése vizsgálatát, különös tekintettel a karbantartási rendszer megváltoztatására. A karbantartási rendszert kockázatelemzés, annak a Biztonsági Testületen történő megtárgyalása után, a Biztonsági Testület véleménye alapján lehet megváltoztatni. A kockázatértékelést a karbantartásért felelős szervezet végzi, a karbantartást végző szervezet és a karbantartásért felelős szervezet munkavállalói képviseletének bevonásával. A Biztonsági Testület ülésén részt vesznek a karbantartásért felelős szervezet és a szervezet munkavállalóinak képviselői. 4.3. Az Utasítás 13. pontja helyébe az alábbi új 13. pont lép: 13. Emberi erőforrás, a képzés, biztonsági oktatás és továbbképzés Az emberi erőforrás fejlesztés összhangban van a biztonsági stratégiával. Felöleli azokat az intézkedéseket, melyek összhangba kívánják hozni a munkavállalók képességeit, gyakorlati ismereteit, szükségleteit és motivációit az elvárásokkal. A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók képzését, rendszeres oktatását, a vasúti pályahálózat ismeret megszerzését, a vizsgáztatást és a biztonsági továbbképzését is. A képzés, oktatás, továbbképzés magas szakmai színvonalát oktatási intézmény (MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ), valamint megfelelő képzettségű szakemberek bevonása biztosítja. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, időszakos oktatására, a vasúti járművezetők képzésére és egyéb képzésekre, az időszakos vizsgáztatás megszervezésére a MÁV Zrt. belső szolgáltatási szerződést kötött a Baross Gábor Oktatási Központtal (továbbiakban: BGOK). A Biztonsági Szervezet vezetője segédanyagok készítésével és közreműködéssel segíti a biztonsági oktatást, továbbképzést. A MÁV Zrt. vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt s Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsítja. Az időszakos oktatást, a pótoktatást elmulasztó, a sikertelen vizsgát tett munkavállalót mindaddig nem foglalkoztatja biztonsági munkakörében, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti. Az alapvizsga alól felmentés nem adható. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat (19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 1. számú melléklet), továbbá a vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzésére kötelezett, az NFM rendelet hivatkozott mellékletében fel nem sorolt munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan évente 1 óra oktatásban kell részesíteni. Ennek célja a Biztonságirányítási kézikönyvben leírt folyamatok bemutatása. A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóknak, beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is, rendelkezni kell a munkakör betöltéséhez a tevékenység jellegének és a felelősségi körnek megfelelően előírt szakmai és állami iskolai végzettséggel, szakmai gyakorlattal és az előírt más feltételekkel. Ezen feltételek megléte a munkakörben történő foglalkoztatás előfeltétele. A feltételeket munkaszerződésben, belső rendelkezésben, vagy egyéb dokumentált módon megismerhetővé kell tenni. A biztonsággal kapcsolatos tevékenység ellátásának biztosítása érdekében a MÁV Zrt. támogatja a szükséges ismeretek, gyakorlat megszerzését. Minden munkavállalónak meg kell felelni az alkalmazáshoz, a tevékenység ellátásához előírt egészségügyi, fizikai és mentális alkalmassági követelményeknek, és az alkalmasságot jogszabályban vagy belső utasításban meghatározott időszakonként ellenőrizni kell. A követelmények, feltételek meglétét igazoló dokumentumokat az alkalmazás előtt be kell mutatni, ellenőrizhetőségét biztosítani kell. A Humánerőforrás Igazgatóság nyilvántartja az állami és szakmai iskolai képesítést igazoló oktatási intézmény nevét, szakát, a

13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1243 diploma számát, a megszerzett képesítés megnevezését, a szakmai gyakorlat megállapításához szükséges munkahelyeket, munkaköröket, az egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasság eredményét. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokhoz szükséges ismeretekre, készségekre és tapasztalatokra vonatkozó általános követelményeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák. A követelményeknek való megfelelés az adott munkakör betöltésének előfeltétele. A munkaköri leírások karbantartásáért, nyilvántartásáért és a munkakörök értékeléséért a Humánerőforrás Igazgatóság felelős. A kiválasztás és toborzás is a Humánerőforrás Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Kiválasztás alkalmával elsősorban az általános munkaköri leírásban meghatározott feltételeket vizsgálja, ezt követően az általános követelményeknek megfelelő jelöltek egyéni képességeit és készségeit a munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánerőforrás Igazgatóság együttesen vizsgálja meg. A kiválasztás eredménye alapján a munkaviszony létesítéséről szóló végleges döntés mindig az adott szakterület munkáltatójának a hatásköre. A hely- és szervezet-specifikus további követelményeket az érintett szakterület munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg egyéni munkaköri leírásban, a munkaszerződés aláírásakor. Az egyéni munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan részét (mellékletét) képezi. A végzettségek, egyéb képesítéseket igazoló bizonyítványok eredeti példányának bemutatása a munkaszerződés aláírását megelőzően kötelező, az eredeti bizonyítványokról a felelős humán partner által hitelesített másolat nyilvántartásba vétel céljából (beszkennelt formában) rögzítésre kerül az SAP rendszerbe. Ugyanígy az SAP-ban tartják nyilván a munkaszerződés és az egyéni munkaköri leírást is. A MÁV Zrt. a biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóktól - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - elvárja a szakmai ismereteik folyamatos bővítését, és részükre biztosítja ismereteik fejlesztésének, továbbképzésük feltételeit az O1 Oktatási Utasítás szerint. Az előírt továbbképzésen való részvétel kötelező, elmulasztása esetén a munkavállaló biztonsági, karbantartás-irányítói, ellenőrzési munkakörben a továbbképzés pótlásáig nem foglalkoztatható. A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalók tevékenységét érintő - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - baleset, vagy más rendkívüli esemény esetén vizsgálni kell a munkavállalók szakmai ismeretét, a foglalkoztatási feltételeknek való megfelelőségét. A munkavállalók 1 évet meghaladó munkahelyi távolléte esetén csak a járművezetőkön kívüli munkavállalók részére a munkáltató biztosítja a távollét időszakában történt továbbképzések oktatási anyagát, és biztosítja elsajátítását, a munkaköri tevékenység ellátásához szükséges új információk megismerését, különös tekintettel a karbantartási rendszer, a karbantartási technológia változására, új anyagok és eljárások alkalmazására. A karbantartást végző szervezet munkavállalói szakmai képzettsége meglétéért, megfelelőségért, szakmai gyakorlatuk meglétéért, egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasságukért a karbantartó szervezet vezetője felelős, a karbantartási szerződés alapján. Erről a karbantartásért felelő szervezet vagy a Biztonsági Igazgatóság megkeresésére általános és egyedi információt/ tájékoztatást ad, és átadja az alkalmasságot igazoló dokumentum másolatát. Alapképzés Az alapképzés a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés. Az alapképzés témaköreire, a képzési programra, a képzés módszertanára, az alapképzés megkezdésére, a képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírások érvényesülését a BGOK minőségirányítási rendszere, felnőttképzési intézményakkreditációja, a felnőttképzés és a vasúti képzési jogszabályok követelményeinek betartása biztosítja. Az alapképzés tárgyi feltételeit belső szolgáltatási szerződés alapján a BGOK biztosítja, a vizsgáztatást a MÁV Zrt-től független Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Vizsgaközpontja végzi. Az alapképzés lebonyolítását, a munkavállalók vizsgára történő bejelentést, az ehhez szükséges adatszolgáltatást, a vizsga előkészítését, megszervezését a BGOK végzi. Ehhez a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság és a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei adatszolgáltatást nyújtanak. Munkáltató szervezet: a Pályavasúti Üzemeltetés területi központjainak azon alosztályai, ahol a járművezetőt foglalkoztatják.

1244 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám Alapképzésben az vehet részt, aki megfelel a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben előírt, a munkakörének megfelelő feltételeknek, követelményeknek. A sikeres alapvizsga legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére, járművezetők esetében a járművezetői tevékenység végzésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga - jogszabályban meghatározott kivételekkel - további három évvel hosszabbítja meg. Időszakos oktatás A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek időszakos oktatáson a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal vesznek részt. Ahol a MÁV Zrt. O. 1. Oktatási Utasításában előírt időkeret és gyakoriság a minimális időkeretet és gyakoriságot nem éri el, az NFM rendelet rendelkezései irányadók. A rendeletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszám, illetve gyakoriság előírása esetén az időszakos oktatás az óraszám és a gyakoriság tekintetében az Utasítás szerint történik. Az utasítás rendelkezései irányadók az alapképzés pótlására vonatkozó óraszám tekintetében is, ha az meghaladja a hároméves oktatási időkeretet. Az időszakos oktatást, a vizsga előkészítését, megszervezését, a vizsgára történő bejelentést a jogszabályban előírtak, illetve az Oktatási Utasítás szerinti oktatási ütemterv alapján a BGOK végzi. Ehhez a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei teljesítik a szükséges adatszolgáltatást. Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja. Sikertelen vizsga esetén a munkavállaló a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. A vizsga elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. Ha a járművezető több kategória, típus,- vonal,- és állomás (helyi) ismereti vizsgával rendelkezik, és az időszakos vizsga során valamely vizsgafeladatot sikertelenül teljesítette ( Nem megfelelt minősítést kapott), csak a sikertelen vizsgafeladattal összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Az időszakos vizsga ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót nem kötelezi soron kívüli időszakos vizsgára a vizsga napjától számított 3 évig érvényes. Felügyelet alatti munkavégzés A felügyelet alatti munkavégzés a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 3. melléklete, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztásának tervezésére vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 46/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG. sz. Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezései alapján történik. A felügyelet alatti munkavégzés célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyismeret készségszintű elsajátítása. Vasúti járművezetők infrastruktúra, valamint járműtípus ismerete A vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: - a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélőknek a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni. A tervezett útvonalra kiterjedő tanúsítvánnyal nem rendelkező járművezető vasúti járművet akkor vezethet, ha azt jogszabály megengedi, és a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkező, a járművezető nyelvét beszélő, a jármű megállítására kiképzett másik járművezető vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Az ilyen esetekben a másik járművezető a közlekedést - keltezés, viszonylat, vonatszám feltüntetésével - az érintett személyzet menetokmányára rávezeti. Ha a vasúti járművezetőt olyan vonalra (állomásra) vezénylik, ahol nincs vonal-, illetve állomásismerete, a tudomására jutást követően azonnal köteles ezt a vezénylést végző munkavállalónak jelenteni, aki azt szolgálati főnökének jelenti. Ez esetben a munkavállaló az adott vonalra, állomásra nem vezényelhető. A Humánerőforrás Igazgatóság nyilvántartást vezet az alapképzés keretében teljesítendő járművezetői vezetési gyakorlat során a felügyeletet ellátó, az előírt feltételeknek megfelelő vasúti járművezetőkről is.

13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1245 A vasúti járművezetők típus-, vonal- és állomásismeret megszerzésének és nyilvántartásának folyamata Az alapképzés lebonyolításának folyamata

1246 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám Időszakos oktatás és vizsga lebonyolításának folyamata A nyilvántartási folyamathoz kapcsolódó feladatok A Társaság (munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánerőforrás Igazgatóság) nyilvántartja a vele munkaviszonyban lévő vasúti járművezetőket érintően a tanúsítványban szereplő adatokat, a tanúsítvány felfüggesztésére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére vonatkozó adatokat, korlátozásokat, a tanúsítvány másolatának számát, kiadásának időpontját. A nyilvántartásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság betekinthet, abból információ, adat kiadását igényelheti. A munkavállaló betekinthet a róla kezelt adatokba, illetve tájékoztatást kérhet a személyét érintően kezelt adatokról. Az alapvizsga eredményét tartalmazó alapvizsga jegyzőkönyv munkáltatói példányát a MÁV Zrt. megbízásából a BGOK veszi át, és juttatja el a munkáltatói jogkörgyakorló szervezet részére, - elektronikus úton (szkennelve), a vizsga napján, illetve - a dokumentum postai úton történő megküldésével. A munkáltató szervezet a járművezetői tanúsítványt az elektronikus úton megkapott jegyzőkönyv alapján állítja és adja ki a munkavállalónak. A tanúsítvány kiállítása számítógépes úton történik, ami egyben a munkáltatói nyilvántartás alapja is. A munkavállaló a vizsgát követően átvett vizsgaigazolást köteles az alapvizsga érvényességi idejéig megőrizni, és szolgálatban a járművezetői engedéllyel együtt magánál tartani, ellenőrzés esetén bemutatni. A munkáltató szervezet a postai úton kézbesített jegyzőkönyv adatait a számítógépes nyilvántartásban lévő adatokkal egyezteti, és az adatok egyezősége estén a jegyzőkönyvet irattárba helyezi, és 10 évig megőrzi. A jegyzőkönyv bármely adatának eltérése alapján a munkáltató intézkedik az eltérés okának tisztázására, szükség esetén helyesbítésére. Az időszakos vizsgát a munkáltató szervezet a BGOKn keresztül kezdeményezi, a vizsgára történő bejelentést a BGOK végzi az időszakos vizsgáztatást megelőző hónap 15. napjáig. A vizsga eredményét igazoló vizsgajegyzőkönyv munkáltatói és munkavállalói példányát a BGOK veszi át és elektronikus úton átadja, valamint postai úton is megküldi a munkáltató szervezetnek. A munkáltató szervezet sikeres vizsga esetén, a vizsgajegyzőkönyv alapján - a korábbi tanúsítvány bevonása mellett - új járművezetői tanúsítványt állít- és ad ki a munkavállalónak. Az új tanúsítvány tartalmazza a korábbi és érvényes időszakos vizsgákra vonatkozó adatokat is.

13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1247 A munkavállaló részére a vizsgajegyzőkönyvet a munkáltató képviselője adja át, amit szolgálatban a járművezetői igazolvány mellett kell tartani. Amennyiben a munkavállaló bármilyen ok miatt a vizsgát követően nem veszi át a vizsgaigazolást, annak postai úton történő megérkezéséig a munkáltató a jegyzőkönyv munkáltatói példányának másolatát adja át részére, a következő záradékkal. Másolat! Érvényes év,.hó..-ig. A bejegyzést aláírással és bélyegzőlenyomattal hitelesíti. A jegyzőkönyv másolatának érvényességi ideje a vizsga napjától számított maximum 15 nap lehet. A vizsgajegyzőkönyv adatait és sikeres vizsga eredményét a munkáltatói jogkörgyakorló számítógépes rendszerben tartja nyilván. A típus-, vonal- ás állomásismeret bejegyzésének és nyilvántartásának szabályai Azt a járműtípust, melynek vezetésére a járművezető érvényes alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik a tanúsítvány 7. számú rovatába a járműtípusra vonatkozó vizsga időpontját és jármű típusengedélyében megjelölt típusjelölést kell bejegyezni. A vonal- és állomásismeret vizsga eredményét a tanúsítvány 8. számú rovatába a vizsga időpontjának és annak a vasútvonalnak, vonalszakasznak, szolgálati helynek a leírását kell bejegyezni, melyre vonatkozóan a járművezető időszakos vizsgát tett, a következők szerint: vasútvonal száma, viszonylata, a vonal vagy a vonalrész, ezen belül a kezdő és a befejező szolgálati hely. A kezdő és a befejező állomást, annak igazolását, hogy a vizsga érvényessége az adott állomásra kiterjed-e, bez (bezár) és/vagy kiz (kizár) szöveggel kell jelölni Amennyiben a járművezető csak állomás(ok) (szolgálati hely, tolatási körzet) tekintetében tett vizsgát, csak az állomás és/vagy tolatási körzet elnevezését lehet bejegyezni. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a típus-, vonalés állomásismeret számítógépes nyilvántartására is. A tanúsítványban szereplő adatokat, információkat saját munkavállalóikra vonatkozóan a munkáltató szervezetek tartják nyilván számítógépes nyilvántartási rendszerben, amely biztosítja az új tanúsítvány kiállításához szükséges nyilvántartási adatokat is. Felelősség a képzésért, oktatásért, továbbképzésért, a szükséges források biztosításáért A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséért, valamint az oktatásért a humánerőforrás igazgató, a pályavasúti területi központok vezetői és a munkáltatói jogkörgyakorló vezetők felelősek a Működési és Szervezeti Szabályzatnak, illetve a munkaköri leírásuknak megfelelően, a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerinti felelősségi körnek megfelelően. A felelősség kiterjed arra is, hogy a munkavállalók az időszakos oktatáson, beleértve a pótoktatást is, a jogszabályban előírt ütemezéssel és határidőben, eleget tegyenek, az időszakos oktatást és a pótoktatást elmulasztó, vagy eredménytelen vizsgát tett munkavállalót eredeti munkakörében ne foglalkoztassák. A MÁV Zrt. szervezeteinek vezetői felelősek a megfelelő források tervezéséért, biztosításáért. A MÁV Zrt. részére a szükséges oktatói humánerőforrást a BGOK Képzési katalógusa biztosítja. A vasúti járművezetők alkalmasságának ellenőrzése, intézkedések a járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltéteknek való meg nem felelésre utaló körülmények felmerülése esetén Egészségi alkalmasság A munkáltató a vasúti járművezetőt indokolt esetben soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott esetekben és eljárási rendben. szakmai ismeretek hiánya Amennyiben a munkáltató, vagy az általa megbízott személy az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. Soron kívüli időszakos vizsgára kötelezhető különösen a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő az a munkavállaló, akinek felelősségét a Biztonsági Szervezet megállapította: - súlyos vasúti baleset, - súlyos személyi sérülést vagy halált okozó vasúti baleset bekövetkezésében, - közlekedő vonat súlyos veszélyeztetésében. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés a vasúti járművezető alapvizsgája érvényességét felfüggeszti.

1248 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám A képzések nyilvántartása Valamennyi képzés nyilvántartása és kezelése, beleértve a képzést igazoló dokumentumok nyilvántartását is, a SAP rendszerben történik a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerint. Egyéb rendelkezések A vonatszemélyzet vonalismeretéről szóló G.F. 303.- 110000/1987. számú utasítás ezen utasítás hatályba lépésének napján hatályát veszti. dokumentáció: - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; - 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról - O.1. sz. Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók; - A balesetvizsgálatok dokumentációi; - MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szerződés. 4.4. Az utasítás 16.1. pontja helyébe a következő új 16.1. pont lép: 16.1. Érvényesítési eljárás az útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosítására 16.1.1. Cél A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés számára a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, az Európai Bizottság 2012/464/EU határozatával módosított 2011/314/EU Bizottsági határozat (továbbiakban: EU határozat) által előírt Útvonalkönyv adatszolgáltatás (megfelelő minőségű) biztosítását szolgáló rendszer kialakítása, melynek keretében szabályozásra kerül a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat TEN-T vonalainak műszaki adataiban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező, az EU határozatban előírt adatokat érintő változások összegyűjtése, rendszerezett kommunikálása a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára. 16.1.2. Felelősség, hatáskör Az adatgyűjtési, adatszolgáltatási kötelezettség (vasúti pályahálózatban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező változások) a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezeteit terheli, ezekről az Ügyfélkapcsolat és értékesítés Kereskedelem szervezetét kell kimutathatóan értesíteniük. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés feladata a változások rendszerezése, a pályavasúti honlapon történő közzététele és a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vasúti társaságok opearatív vonatforgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóinak és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasút.vbeo@nkh.gov.hu) tájékoztatása. Az átadott információk pontosságáért a Pályavasúti Üzemeltetés információt szolgáltató szakmai szervezete a felelős. A Pályavasút Üzemeltetés szervezeteitől érkező információ felülvizsgálat nélküli közzététele az Ügyfélkapcsolat és értékesítés felelőssége. 16.1.3. Fogalom meghatározás útvonalkönyv: Az EU határozat meghatározása alapján olyan egységes dokumentum, amely a mozdonyvezetők számára biztosítja a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az Útvonalkönyvet a vasúti társaság készíti el a pályahálózat-működtetők által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján, tartalma az abban bekövetkezett változásokra vonatkozó és közzétett módosításokkal, a Pályavasúti Üzemeltetés által kézbesített írásbeli rendelkezéssel, illetve egyéb szóbeli információkkal (pl. mozdonyrádión, mobiltelefonon keresztül) együtt értelmezendő. Az EU határozat adatai: az Európai Bizottság 2012/464/EU határozatával módosított 2011/314/EU Bizottsági határozatában és annak D mellékletében meghatározott adatkörök, a 16.1.5. pont szerint. TEn-T vonalak: A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasútvonalainak magyarországi, MÁV Zrt. által működtetett szakaszai, a 16.1.6. pont szerint. Pályavasúti honlap: A MÁV Zrt. honlapjának (www.mav.hu) a Pályavasúti Üzemeltetés kezelésében lévő része, azaz Szolgáltatások / Pályavasúti szolgáltatások menüpontja (http://www.mav.hu/szolgaltatasok/palyakapacitas.php). A pályavasúti honlap gondozása az Ügyfélkapcsolat és értékesítés illetékességi köre.

13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1249 16.1.4. Folyamat leírása A pályavasúti honlap Útvonalkönyv adatszolgáltatás menüpontjában közzétett adatokban bekövetkező változások követése, ezek közzététele folyamatos feladat a Pályavasúti Üzemeltetés számára. A változáskövetés és a közzététel az alábbiak szerint történik. A változások típusai: 1. Naprakészségi változás: Az EU határozatban előírt adatok egy része szerepel a Hálózati Üzletszabályzatban. Ezekben az adatokban bekövetkező változásokat az MF 7.5-41 Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése című folyamatleírás alapján a Pályavasút szabályozottan gyűjti és továbbítja az üzletszabályzat kiadásáért felelős Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) felé. A Hálózati Üzletszabályzat módosításának érvénybe lépésével egyidejűleg a Pályavasúti Üzemeltetés által az EU határozat alapján történő adatszolgáltatással kapcsolatban korábban megadott adatok helyett a módosult adatok érvényesek. 2. Rendes módosítás (pl. átépítés miatt): A Pályavasúti Üzemeltetés főosztályai, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársainak az EU határozatban és jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokban történő bárminemű változást azon szervezet, amelynél az információ létrejön, köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot mellékelve jelezni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda számára. Az állomási- és nyíltvonali átépítés (mely jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában megjelölt, a Pályavasúti Üzemeltetés által a honlapján közzétett bármely adat(ok)ban változást eredményez) megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal, az átépítéssel érintett pályaszakaszra vonatkozó adatszolgáltatásban illetékes Pályavasúti Területi Központ kinevezett munkatársa - az átépítés tényéről az átépítéssel érintett pályaszakasz szelvényszámainak megjelölésével - tájékoztatja az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetőjét és a folyamatgazdát. Mellékeli az útvonalkönyv adatszolgáltatásban változó paramétert (pl. kitérő elbontás stb.) tartalmazó vágányzári rendeletet. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett információkat feldolgozza és a vágányzári rendeletekkel együtt a pályavasúti honlapon haladéktalanul közzéteszi a vasúti társaságok számára. A vágányzári rendelet által tartalmazott információkkal, illetve a vasúti járművek vezetői részére kézbesített parancskönyvvel és írásbeli rendelkezéssel kiegészített útvonalkönyv biztosítja az átépítés ideje alatt az útvonalkönyv adatainak megváltozására vonatkozó információkat a vasúti járművezetők számára. Az átépítés befejezését követően haladéktalanul, legkésőbb 6 munkanapon belül illetve lehetőség szerint még a vasúti pályaszakasz forgalomba helyezését megelőzően a Pályavasúti Területi Központ adatszolgáltatásra kinevezett munkatársa az átépítés miatt módosult adatokat tartalmazó dokumentumo(ka)t (pl. aktualizált helyszínrajz, hossz-szelvény ábra, stb.) az Ügyfélkapcsolat és értékesítés részére megküldi. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett változásokat összegyűjti és a módosított dokumentumokat a pályavasúti honlapon haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) közzéteszi, valamint a változásról értesíti a vasúti társaságokat és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A pályavasúti honlapon rendes módosítás keretében megjelent változások a 6 havonta, minden év júniusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépéséig) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépéséig), a pályavasúti honlapon megjelenített és a vasúti társaságok, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára elektronikusan elküldött dokumentumban strukturáltan kerülnek feltüntetésre. 3. Rendszeres felülvizsgálat: A változások eseti bejelentésén felül a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezetei a szakmai és illetékességi területükhöz kapcsolódó, az EU határozatban és jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokat 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal), részletesen felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményeként tapasztalt változásokról, eltérésekről a felülvizsgálatot követően a Pályavasúti Üzemeltetés főosztályai, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársai haladéktalanul (legkésőbb3 munkanapon belül) kötelesek elektronikus úton, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot mellékelve jelezni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda számára, az aktualizálást nem igénylő adatokkal kapcsolatban pedig visszajelezni és megerősíteni azok naprakészségét. A pályavasúti honlapon közzétett módosítások és a pályavasúti szakmai szervezetek által végzett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentumot az Ügyfélkapcsolat és értékesítés 6 havonta, minden év jú-

1250 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám niusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépéséig) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépéséig) elkészíti. Az így létrejött dokumentumot elektronikus úton megküldi a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, az EU határozat által Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára és a pályavasúti honlapon is elhelyezi. 4. A beérkező észrevételek kezelésének eljárásrendje: A Pályavasúti Üzemeltetés biztosítja, hogy a vasúti társaságok észrevételeket tehessenek az általa közzétett adatok vonatkozásában. A beérkező szakmai jellegű észrevételeket az Ügyfélkapcsolat és értékesítés haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton továbbítja az észrevételben érintett adatok naprakészségét biztosító szervezet(ek) kinevezett munkatársai részére. A kompetens szervezet a beérkezett észrevételt 10 munkanapon belül felülvizsgálja és elektronikus úton javaslatot tesz az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője, illetve a folyamatgazda számára a beérkezett észrevételre küldendő választervezet szövegezésével kapcsolatban. Az így kapott választervezetet az Ügyfélkapcsolat és értékesítés alaki formázást követően 3 munkanapon belül elektronikus úton elküldi a vasúti társaságok számára. A Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezeteinek szakvéleményét nem igénylő észrevétellel (pl. formai vagy informatikai hiba) kapcsolatban az Ügyfélkapcsolat és értékesítés készíti el a választervezetet és küldi meg 3 munkanapon belül elektronikus úton a vasúti társaságok számára. Az így beérkezett és elfogadott javaslatokat az Ügyfélkapcsolat és értékesítés azok jellegétől függően teszi közzé a pályavasúti honlapon, illetve értesíti a vasúti társaságokat, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Az Útvonalkönyv használata során, amennyiben a MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek vezetői az Útvonalkönyv adatai és a tényleges, valóságos helyzet között eltérést észlelnek, kötelesek a munkáltató szakmai szervezetüket értesíteni, az érintett szakmai szervezet pedig köteles az eltérés észlelését követően haladéktalanul értesíteni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet vezetőjét és a folyamatgazdát. Az észrevétel kivizsgálása a vasúti társaságoktól érkező észrevétellel megegyező, fentiekben ismertetett eljárás keretében történik. Formai követelmények az Ügyfélkapcsolat és értékesítéshez beérkező változás-bejelentéssel szemben: A Pályavasúti Üzemeltetés főosztályainak, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársaitól érkező, az EU határozat adataiban bekövetkező változások bejelentése elektronikus úton történik az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda részére. A változást a Pályavasúti Üzemeltetés főosztályainak, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársai jelentik be az értesítő levélhez csatolt, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentummal együtt. A bejelentés érvényessége érdekében a bejelentő az Ügyfélkapcsolat és értékesítés részére küldött elektronikus levél címzettjei közé felveszi a bejelentő szervezet vezetőjét is. 16.1.5. Az EU határozatban és annak d mellékletében szereplő adatok felsorolása A MÁV zrt. honlapján az EU határozat által előírt határidőig közzétett adatok: Az EU határozat főszövegében megjelölt adatok: 1. Általános üzemi jellemzők: - a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (kétvágányú, váltható menetirányú, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.), - az áramellátás típusa, - a forgalomirányítási központ és a vonat közötti rádióberendezés típusa. 2. Lejtviszonyok: - az emelkedők és lejtők szöge és azok pontos helye, 3. A vonal részletes ábrája: - a vonalon lévő állomások, valamint a kiemelt szolgálati helyek nevei és azok elhelyezkedése, - alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése ahol az utasok evakuálása megtörténhet, - alapvető helyek, például fázishatárok, - az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességfokozatokat, - a forgalomirányítás ellátásáért felelős szervezet neve és a forgalomirányítási terület(ek) neve(i), - a forgalomirányítási központok, forgalmi irodák nevei és ellátási területei, - a használatos rádiócsatornák azonosítása. Az EU határozat d mellékletében megjelölt adatok: 1. rész: Általános információk a vasúti pályahálózatműködtetőről 1.1. A pályahálózat-működtető(k) neve(i) 1.2. Ország(ok) 1.3. Rövid leírás

13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1251 1.4. Az általános üzemeltetési szabályok és előírások (és azok beszerzési módjának) felsorolása 2. rész: Térképek és ábrák 2.1. Földrajzi térkép 2.1.1. Vasútvonalak 2.1.2. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok) 2.2. Hossz-szelvény ábra. Az ábrákon feltüntetendő adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve. Amennyiben külön ábrát biztosítanak az állomásról / rendező pályaudvarról / járműszínről, a vonalas ábrán lévő információ egyszerűsíthető 2.2.1. A távolság megjelölése 2.2.2. A forgalmi vágányok, körüljáró vágányok, mellékvágányok és kisiklasztó saruk azonosítása 2.2.3. A forgalmi vágányok közötti kapcsolatok 2.2.4. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok) 2.2.5. Az összes rögzített jel helye és jelentése 2.3. Az állomás / rendező pályaudvar / járműszín helyszínrajzai (Megj.: ez csak az átjárhatósági forgalom számára elérhető helyekre vonatkozik). A helyre jellemző ábrákon azonosítandó adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve. 2.3.1. A hely neve 2.3.2. A hely azonosító kódja 2.3.3. A hely típusa (utasterminál, áruforgalmi terminál, rendező pályaudvar, járműszín) 2.3.4. Az összes helyhez kötött jelző helye és jelentése 2.3.5. A pályák azonosítása és rajza a kisiklasztó sarukkal együtt 2.3.6. A peronok azonosítása 2.3.7. A peronok hossza 2.3.8. A peronok magassága 2.3.9. A csatlakozó vágányok azonosítása 2.3.10. A csatlakozó vágányok hossza 2.3.11. A pályamenti elektromos áramellátás elérhetősége 2.3.12. Távolság a peron széle és a vágánytengely között a közlekedési felülettel párhuzamosan 2.3.13. (Személyszállításra megnyitott állomások esetén) Mozgássérültek általi elérhetőség 3. rész: A konkrét vonalszakasszal kapcsolatos adatok 3.1. Általános jellemzők 3.1.1. Ország 3.1.2. A vonalszakasz azonosító kódja: nemzeti kód 3.1.3. A vonalszakasz 1. végpontja 3.1.4. A vonalszakasz 2. végpontja 3.1.5. Üzemidő tartama (időpontok, napok, csökkentett üzemvitel alkalmazása) 3.1.6. Szelvényezés (gyakoriság, megjelenés és elhelyezés) 3.1.7. A forgalom típusa (vegyes, utas, áru stb.) 3.1.8. Megengedett legnagyobb sebesség(ek) 3.1.9. Biztonsági okokból szükséges minden egyéb információ 3.1.10. Meghatározott helyi üzemeltetési követelmények (a személyzetre minden speciális képzettségével) 3.1.11. A veszélyes árukra vonatkozó különleges korlátozások 3.1.12. Különleges rakodási korlátozások 3.1.14. Annak jelzése, hogy a vonalszakasz telített (2001/14/EK, 22. cikk) 3.2. Meghatározott műszaki jellemzők 3.2.5. Nyomtáv 3.2.6. Szerkesztési szelvény 3.2.7. Legnagyobb tengelyterhelés 3.2.8. Folyóméterenkénti legnagyobb terhelés 3.2.11. Legkisebb görbületi sugár 3.2.12. Az emelkedő százaléka 3.2.13. Az emelkedő helye 3.2.15. Hidak 3.2.16. Viaduktok 3.2.17. Alagutak 3.3. Energia alrendszer 3.3.5. Az áramellátási rendszer típusa (pl. semmilyen, felsővezeték, 3. sín) 3.3.6. Az áramellátási rendszer frekvenciája (pl. váltakozó áram, egyenáram) 3.3.7. Legkisebb feszültség 3.3.8. Legnagyobb feszültség 3.3.9. Meghatározott villamos vontatójárművek áramfogyasztásával kapcsolatos korlátozások 3.3.10. A többes vezérlésű vontatójárművek pozíciójával kapcsolatos korlátozások az érintkező vezeték elkülönítésének való megfelelés érdekében (az áramszedő helye) 3.3.11. Az elektromos szigetelés megszerzésének módja 3.3.12. A munkavezeték magassága 3.3.13. A munkavezeték megengedett lejtése a pályához képest és a lejtés eltérései 3.3.14. A jóváhagyott áramszedők típusa 3.3.15. Legkisebb statikus erő 3.3.16. Legnagyobb statikus erő 3.3.17. A fázishatárok helye 3.3.18. Tájékoztatás a működésről 3.3.19. Az áramszedők leengedése 3.3.20. Folyamatos aktiválás, tekintettel a visszatápláló fékre 3.3.21. A vonat megengedett legnagyobb áramerőssége 3.4. Biztosítórendszerek alrendszer 3.4.13. A járművek esetében szükséges műszaki megvalósítás B osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszer(ek) 3.4.14. A B osztályú rendszerek működtetésére vonatkozó nemzeti szabályok (+ a megszerzésük módja) Vonalrendszer 3.4.15. Felelős tagállam 3.4.16. A rendszer neve 3.4.21. Fedélzeti rendszer B osztályú rádiórendszer 3.4.22. Felelős tagállam

1252 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám 3.4.23. A rendszer neve 3.4.31. B osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek 3.4.33. B osztályú rádiórendszer 3.4.34. Pályamenti jelzések, a fékteljesítménnyel kapcsolatos sebességkorlátozások 3.4.36. B osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek, a B osztályú rendszer működtetésének nemzeti szabályai 3.4.37. A fékteljesítménnyel kapcsolatos nemzeti szabályok 3.4.38. Egyéb nemzeti szabályok, pl.: az 512-es UIC tájékoztatónak (79.1.1-i 8. kiadás és 2 módosítás) megfelelő adatok, az EMC alkalmassága az infrastruktúra oldali vonatbefolyásoló rendszerre 3.4.40. Örvényáramú vágányfék használatának engedélyezhetősége 3.4.41. Mágneses sínfék használatának engedélyezhetősége 3.4.42. A végrehajtott eltéréseket érintő műszaki megoldásokkal szembeni követelmények 3.5. Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer 3.5.5. A vasúti pályahálózat-működtető személyzetével folytatott biztonsági szempontból kritikus kommunikáció nyelve 16.1.6. A MÁV zrt. által működtetett TEn-T vonalak A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák és deltavágányok: Pályavasúti Területi központ Budapest: 1 Budapest (Keleti pu.) Hegyeshalom országhatár 3 Komárom Komárom országhatár 10 Győr (Rendező) Ménfőcsanak (bez.) 30 Budapest (Déli pu.) Szabadbattyán (bez.) 31 (250) Érdi elágazás Tárnok 40 Kelenföld Pusztaszabolcs (bez.) 44 Székesfehérvár Pusztaszabolcs 70 Budapest (Nyugati pu.) Szob országhatár 80 Budapest (Keleti pu.) Hatvan (bez.) 100 Budapest (Nyugati pu.) Szajol (bez.) 120a Rákos Újszász Szolnok 150 Ferencváros Kunszentmiklós-Tass (kiz.) 200 Kőbánya felső Rákosrendező 202 Angyalföldi elágazás Rákospalota-Újpest 203 Rákos Rákosi elágazás 205 Ferencváros Kőbánya felső 206 Ferencváros Kőbánya-Kispest 212 Kőbánya teher Kőbánya felső 217 Kőbánya felsői kiágazás Rákos 219 Rákosrendezõ Városligeti elágazás 222 Budapest-Ferencváros Keleti rendező Ferencváros 224 Budapest-Ferencváros Nyugati rendező Ferencváros A 225 Budapest-Ferencváros Nyugati rendező Ferencváros B 235 Soroksár Soroksár-Terminál 261 Törökszentmiklósi elágazás-tiszatenyői elágazás 262c Hatvani B elágazás - Hatvan rendező-pályaudvar 262e Hatvan rendező-pályaudvar Hatvan 263 Abonyi elágazás-nyársapáti elágazás 264a Szolnoki A elágazás Szolnok rendező-pályaudvar 264b Szolnoki B elágazás Szolnok rendező-pályaudvar 264c Szolnoki C elágazás Szolnok rendező-pályaudvar 264d Szolnoki D elágazás Szolnok rendező-pályaudvar 264f Paládicspusztai elágazás Újszászi elágazás 264g Szolnok keleti indító Szolnoki E elágazás 264h Szolnok rendező-pályaudvar Szolnoki E elágazás 264i Szolnok rendező-pályaudvar Szolnoki fűtőház 271Győrszentiváni elágazás Győrszabadhegyi elágazás Pályavasúti Területi központ szombathely: 10 Ménfőcsanak (kiz.) Celldömölk 17 (2) Zalaszentiván Felsőrajk (kiz.) 20 Székesfehérvár Porpác (kiz.) 25 Boba Zalaegerszeg Őriszentpéter országhatár 266a Vinári elágazás Celldömölk Rendező 266b Bobai elágazás - Celldömölk Rendező Celldömölk 291 Zalaszentiváni elágazás - Andráshidai elágazás 292 Kerta elágazás - Jánosháza elágazás Pályavasúti Területi központ Pécs: 17 (2) Felsőrajk (bez.) - Nagykanizsa 30 Szabadbattyán (kiz) Nagykanizsa Murakeresztúr országhatár 40 Pusztaszabolcs (kiz.) - Pécs 41 Dombóvár Gyékényes országhatár 60 (1) Murakeresztúr Gyékényes 65 (1) Pécs Villány 66 Villány Magyarbóly országhatár 267 Dombóvár alsó - Dombóvári elágazás 285 Őrtilosi elágazás Kotori elágazás Pályavasúti Területi központ Miskolc: 80 (1) Hatvan (kiz.) Miskolc Mezőzombor 90 Felsőzsolca Hidasnémeti országhatár

13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1253 Pályavasúti Területi központ debrecen: 100 Szajol (kiz) Záhony országhatár 100c Mezőzombor (kiz.) Nyíregyháza 101 Püspökladány Biharkeresztes országhatár 277 Északi kitérő-sóstóhegy elágazás 284 Komoró - Fényeslitke 284a Eperjeske rendező-pályaudvar Mándok-Átrakó 284e Komoró Eperjeske-Átrakó 284f Tuzsér Eperjeske rendező-pályaudvar 284g Eperjeske rendező-pályaudvar Eperjeske oh. 400l Eperjeske-Átrakó (széles) Eperjeske-Rendező (széles) 400a Eperjeske rendezői elágazás (széles) Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) 400b Eperjeske rendezői elágazás (széles) Záhonyi elágazás (széles) 400c Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) Tornyospálca-Átrakó (széles) 400d Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) Eperjeske oh. (széles) 400e Fatároló iparvágány kiágazás (széles) Tuzsér (széles) 400f Komoró (széles) - Fatároló iparvágány kiágazás (széles) 400g Tuzsér (széles) - Eperjeske rendezői elágazás (széles) 400h Tuzsér (széles) Záhonyi elágazás (széles) 400i Záhonyi elágazás (széles) Záhony (széles) 400j Záhony (széles) Záhony országhatár (széles) Pályavasúti Területi központ szeged: 120 Szajol (kiz.) Lőkösháza országhatár 136 Szeged (Rendező) Röszke országhatár 140 Cegléd (kiz.) Szeged 150 Kunszentmiklós-Tass (bez.) Kelebia országhatár 16.1.7. kapcsolattartók Az Útvonalkönyv adatszolgáltatás változáskövetési eljárásban a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezetei által az Ügyfélkapcsolat és értékesítéssel való kapcsolattartásra kijelölt munkatársak adatait, továbbá elérhetőségük adatait a Pályavasúti Üzemeltetés MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírása tartalmazza. 16.1.8. kapcsolódó dokumentumok 70/2012. (XII.20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. 2012/464/EU Bizottsági határozattal módosított 2011/314/EU Bizottsági határozat a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról. Pályavasúti Üzemeltetés MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírása. 4.5. Az utasítás 21. pontja helyébe a következő új 21. pont lép: 21. Vasúti járművek karbantartása karbantartás: minden olyan műszaki és adminisztratív ténykedés összessége, beleértve a felügyeleti-ellenőrző tevékenységet is, amely arra irányul, hogy az adott terméket megtartsa abban az állapotban, illetve visszaállítsa abba, amelyben egy tőle elvárt funkciót teljesíteni tud. (Msz En 50126: 2001 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzemkészség, karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) Karbantartásként kell értékelni, minden olyan tevékenységet, mely a meglévő, működő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik és a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, valamint a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenységeket. Ezen tevékenységek lehetnek különösen: - tervszerű megelőző karbantartások, - felújítások, - javítás, üzemzavar és hibaelhárítás, - tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréje. A karbantartási tevékenységek közös jellemzője, hogy a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében merülnek fel, a tevékenység eredményeként az eszközök funkciói nem bővülnek, élettartamuk nem növekszik. karbantartásért Felelős szervezet A karbantartásért Felelős szervezet a MÁV Zrt., amely az Irányítási, a karbantartás-fejlesztési és a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat saját hatáskörben végzi, a karbantartás-végrehajtási feladatokat kihelyezve, szerződéses vállalkozókkal végezteti. A karbantartásért felelős szervezet feladatai közül: a karbantartásárt felelős szervezet összefogja és együttesen felügyeli a karbantartási feladatokat ellátó szervezetek tevékenységét, a) az Irányítási feladatokat a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, b) a karbantartás-fejlesztési feladatokat MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki- Mérésügyi és Szolgáltató Központ, c) a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a járművek tényleges üzemeltetését végző Pályalétesítményi Főosztály végzi.

1254 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám A Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője a Pályavasúti általános vezérigazgató helyettes. A szervezet felépítését, működését és kapcsolatrendszerét a fejezet 21.1 melléklet Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolatai tartalmazza. A tevékenységben részt vevő szervezeti egységek és munkavállalóinak a karbantartással összefüggő feladatát, hatáskörét, felelősségét a Működési és Szervezeti Szabályzat, továbbá ezen előírás tartalmazza. A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet) megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását külső szerződéses vállalkozások útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. A MÁV Zrt. amennyiben azt jogszabály előírja csak elvi előzetes típusengedély birtokában kezdi meg a járművek saját üzemeltetésre történő beszerzésére vonatkozó eljárást, a jármű beszerzése előtt pedig a járműnek előzetes típusengedéllyel kell rendelkezni. A járművek üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Vasúti járműnek belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Az üzembe helyezési engedéllyel, magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakítása, amelynek során a vasúti járműtípus meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak, csak átalakítási engedély birtokában kezdhető meg. A karbantartási tevékenységéért a karbantartásért felelős szervezet felelősséggel tartozik. Ezért a karbantartásért felelős szervezetnél a feladat-, hatáskör és felelősség MSZSZ-ben szabályozott megosztása mellett olyan irányítási, felügyeleti, ellenőrzési struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja - az azonosított karbantartási feladatoknak megfelelően a felelős szervezet(ek) kiválasztását, - hogy a karbantartásért felelős szervezet és a karbantartást végző szervezet által bevont más szervezetek alkalmasak, megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel és/vagy hatósági tanúsítással rendelkeznek, - hogy karbantartási és irányítási rendszerük megfelelően dokumentált, - hogy rendelkezik kockázatkezelési eljárással, - hogy munkavállalói szakmai képesítése, gyakorlata megfelelő, - hogy a karbantartásért felelős szervezet, és a teljesítésbe bevont más szervezet korábbi gazdasági tevékenysége, működése megfelelő alapot ad a veszélyes üzem körébe tartozó járművek karbantartására, az ebből fakadó felelősség vállalására. A karbantartást végző szervezet alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó eljárás mellőzhető, ha a szervezet karbantartási rendszerét a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsította, és az érvényes. a) Irányítási feladatok 1. Vezetői feladat A MÁV Zrt. karbantartási politikáját a társaság Biztonságirányítási kézikönyvének 1. számú, A MÁV Zrt. Biztonsági Politikája című melléklete tartalmazza. A karbantartási politika meghatározza a vezetés elkötelezettségét a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztésére és végrehajtására. A jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célokat szintén a Társaság Elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott Biztonsági Politika tartalmazza. A Társaság teljesítményének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését a Biztonságirányítási kézikönyv 6. A BIR végrehajtásáért való felelősség című pontjában foglaltak szerint folyamatosan értékeli. A vasúti pályahálózaton a járművek csak üzembiztos állapotban közlekedhetnek, a vasúti hálózathoz kapcsolódó építési, karbantartási feladatokat csak üzembiztos járművel lehet ellátni. A Társaság a vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedteti. Ennek érdekében a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának megfelelően olyan karbantartási rendszert alakítunk ki, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A célkitűzések megvalósítását szolgálják az éves karbantartási tervek és a Pályavasúti Üzemeltetésnek a kihelyezett karbantartási tevékenységet végző vállalkozók kiválasztására és tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó MF 7.4-02 Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása. Az irányítási feladatokat ellátó szervezet éves ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a karbantartást végző szervezet alvállalkozói, beszállítói karbantartó szervezet által a Rendelet szerint történő ellenőrzésének megfelelőségére is. Az Országos Vasúti Szabályzat 5.6.2. pontja szerint a vasúti járművek karbantartása vizsgálati- javítási cik-