Zöld-pont rendszer lehetőségi a VTT tározók tájgazdálkodásában Podmaniczky László Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és az integrált tájgazdálkodás eredményeinek integrációs lehetőségei műhelybeszélgetés, Nagykörű, 2011. november 18.
A zöld- pont rendszer alapelvei
Közjavak és közpénzek market support decoupling targeting (piactámogatás) (leválasztás) (célzás) (1960s-1980s) (1990s-2000s) (2013 után) support per tonne per hectare per public good A támogatásoknak nem terület-alapon, hanem a közjavak (public goods) szolgáltatása alapján kellene működniük. Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013
A zöld- pont rendszerről mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére; Nincs előíráslista, adob eredmény többféle úton is elérhető, A nem forintosítható hatások (negagv- pozigv extern hatások) is értékelhetők, támogatási rendszerek megalapozója lehet, védjegyként működve elősegíthej a magasabb hozzáadob értékű termékek értékesítését.
Működő jó példák Ausztria Ökopont rendszer; Franciaország Solagro Dialecte; Svájc Suisse Credit Point rendszer.
Az osztrák Ökopunkt rendszer
Indikátorok csoportjai tápanyag- gazdálkodás indikátorai; talajvédelem indikátorai; vetésszerkezet indikátorai; gyepterületek indikátorai; növényvédelem indikátorai; természetes jellemzők és terek indikátorai; vízrendezésbe bevont területek indkátorai; energejka indikátorai; szocio- ökonómiai értékmérők.
Példák indikátorokra
Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát. A kapott értéket hektárra vetítjük. Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám. A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.
Vetésszerkezet növények diverzitása a növények diverzitása fontos: a betegségek, gyomok elterjedésének megakadályozásában; a kémiai szerek használatának csökkentésében; értékelésének alapja a részpont számítás (max. 10 részpont): egyéves\többéves növények: a terület 10 %- áig 0-1 részpont; u.a., mint az előző alávetéssel: a ter. 20%- áig 0-2 részpont; természetes gyepek: a terület pontos százalékában; a példagazdaság 4,22 részpontot szerzeb, így a 12 pont helyeb 5,06 pontot kapob.
EnergeJka energiafogyasztás Direkt energiák (gázolaj, földgáz, elektromos áram, öntözés energiája) MJ-ban Indirekt energiák (takarmányok, épületek, peszticidek, műtrágyák, gépműködtetés) MJ-ban Ezeket fejezzük ki gázolajfogyasztásban hektárra vetítve. 250 l\ha alatt kiváló, 1000 l\ha felett nem jár pont, közötte az adható pontok lépcsőzetesen változnak A példagazdaság 369,98 liter gázolajat használt fel hektáronként, így 5-ből 3,75 pont adható
Vizsgálatok a Beregben Közreműködők (Szent István Egyetem, KTI): Belényesi Márta (SZIE_KTI) Molnár Géza (BCE) Podmaniczky László (SZIE_KTI) Sipos Balázs (SZIE_KTI)
Eredmények nitrogén mérleg
Eredmények A növénytermesztés diverzitása
ÖsszesíteB eredmények egy kiválaszto6 gazdaságban Indikátor száma Indikátor tárgya Adható pontszám Kapott pontszám Elért eredmény százalékban (%) Környezeti terhelés mutatószám Környezeti indikátorok 127 82.24 64.75 0.35 I. Tápanyag gazdálkodás 29 20.87 71.97 0.28 1. Nitrogén mérleg 10 6.30 63.03 0.37 2. Foszfor mérleg 7 7.00 100.00 0.00 3. Kálium mérleg 7 7.00 100.00 0.00 4. Szervestrágya aránya a tápanyag utánpótlásban 5 0.57 11.37 0.89 II. Talajvédelem 8 1.46 18.25 0.82 5. Téli talajborítottság aránya 4 1.46 36.51 0.63 6. Nem szántott területek aránya 4 0.00 0.00 1.00 III. Vetésszerkezet 24 15.07 62.77 0.37 7. Növénytermesztés diverzitása 12 6.89 57.40 0.43 8. Pillangós növények aránya a vetésszerkezetben 6 2.18 36.28 0.64 9. Kalászosok és kukorica aránya a vetésszerkezetben 6 6.00 100.00 0.00 IV. Gyepterületek indikátorai 20 10 50.00 0.50 10 Gyepek kezelésének módja 10 10.00 1.00 0.99 11 Művelési jelleg a gyepterületeken 10 0.00 0.00 1.00 V. Növényvédelem 24 21.75 90.63 0.09 12 Peszticidhasználat gyakorisága 12 10.83 90.21 0.10 13 Alkalmazott szerek veszélyessége 12 10.93 91.05 0.09 VI. Természetes jellemzők és terek 5 5.00 100.00 0.00 14 Átlagos táblanagyság 5 5.00 100.00 0.00 VII. Energetika 5 3.75 75.00 0.25 15 Energiafogyasztás 5 3.75 75.00 0.25 VIII. Szocio-ökonómiai értékmérők 12 4.34 36.15 0.64 16 Hagyományos betakarítási és művelési módok közösségi alkalmazása 12 4.34 36.15 0.64
Diagramok 4 kiválaszto6 gazdaság Hagyományos Energiafogyaszt betakarítási és ás Átlagos táblanagyság Nitrogén mérleg Foszfor mérleg Kálium mérleg Szervestrágya aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznál at gyakorisága Művelési jelleg Nem szántob területek Növénytermesz a Gyepek Pillangós tés diverzitása kezelésének növények Kalászosok és kukorica aránya Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg Energiafogyaszt betakarítási és Kálium mérleg ás Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznál Nem szántob at gyakorisága területek aránya Művelési jelleg a Növénytermeszt gyepterületeken Gyepek Pillangós és diverzitása kezelésének Kalászosok és növények kukorica aránya Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg Energiafogyasztá betakarítási és Kálium mérleg s Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznála Nem szántob t gyakorisága területek aránya Művelési jelleg a Növénytermeszt gyepterületeken Gyepek Pillangós és diverzitása kezelésének növények aránya Kalászosok és kukorica aránya Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg Energiafogyasztá betakarítási és Kálium mérleg s Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznál Nem szántob at gyakorisága területek aránya Művelési jelleg a Növénytermeszt gyepterületeken Gyepek Pillangós és diverzitása kezelésének növények aránya Kalászosok és kukorica aránya
Vizsgálatok a Hanyi VTT tározó területén Közreműködők: Boros Szilvia (Public Sector Cosulting Kft.) Brezvai Péter (AKVIRON Kft.) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Podmaniczky László, Skutai Julianna (Szent István Egyetem, KTI)
KEOP pályázat A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) című kétfordulós pályázat (KEOP 2010 2.1.3.)
A pályázat elvárásai a tervezeb vízhasznosításhoz (fölös vizek tározása, vízhiányok pótlása stb.) igazodóan vízkormányzási koncepció A vízhasznosításhoz igazodó gazdálkodás meghatározása - tájgazdálkodási koncepció Gazdálkodók bevonása a tervezésbe
Mit jelent a tájgazdálkodás? A KEOP pályázaj kiírás szerint: a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célzó beavatkozásokhoz rendelt haszonvételeken és az ide kapcsolható ökológiai szolgáltatások ellentételezésén alapuló gazdasági tevékenység. Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése a gazdálkodók ezirányú tevékenységének mérésén kell, hogy alapuljon. (Zöldpont- rendszer) Olyan javaslatot szeretnénk a pályázat keretében megfogalmazni, ami úgy próbál a környezet állapotán javítani, hogy közben a gazdálkodók életkörülményei is kedvezőbbé válnak.
Tájgazdálkodási területek
Tájgazdálkodási lehetőségek
Tájgazdálkodási lehetőségek és területek kapcsolata
Tájgazdálkodási lehetőségek - 1. prioritás
Tájgazdálkodási lehetőségek - 2. prioritás
Tájgazdálkodási lehetőségek - 3. prioritás
Javasolt vízi létesítmények
Gazdálkodói program Az egyes területeken a lehetséges gazdálkodási formák meghatározása a gazdálkodókkal közösen A gazdálkodási formák prioritási sorrendjének meghatározása a táji adobságokhoz való alkalmazkodás alapján Támogatás: a prioritási sorrend elején lévő gazdálkodási formákhoz magasabb támogatás (zöld- pont rendszer alapján) A támogatási rendszer működése 2014- től valósítható meg!
Gazdaságok és tájgazdálkodási egységek
Zöld- pont adatgyűtő lap Tábla területe (ha): Tájgazdálkodási kategória: Jelenlegi területhasználat: Sorszám Megnevezés M.E. Gazdálkodói év Gazdálkodói év Gazdálkodói év 2Gazdálkodói év011 1 Blokkazonosító 2 Tábla azonosító 3 SzántoB területek igen/nem 4 Direkt veteb területek igen/nem 5 Talajművelés nélküli terület igen/nem 6 TermeszteB növény (egy válasz lehetséges!) lista 01 7 Főtermés mennyisége t/ha 8 Melléktermés táblán marad? igen/nem 9 Másodvetés alkalmazása igen/nem 10 Takarónövény alkalmazása igen/nem 11 N- felhasználás (műtrágya hatóanyag) kg/ha 12 P- felhasználás (műtrágya hatóanyag) kg/ha 13 K- felhasználás (műtrágya hatóanyag) kg/ha 14 Szervestrágya Gpusa (tartástechnológia) (egy válasz lehetséges!) lista 02 15 Szervestrágya mennyisége t/ha 16 Szervestárgyát adó állaqaj (egy válasz lehetséges!) lista 03
Gazdaságértékelő lap üzemi szint Gazdálkodó neve: 0 Táblák száma (db): 0 Gazdálkodói év: Gazdaság mérete (ha): 0.00 Összpontszám: 0.0 Indikátor száma Elnevezés Elérhető pontszám Elért pontszám ü1 Nitrogén mérleg 10.0 0.0 ü2 Foszfor mérleg 10.0 0.0 ü3 Kálium mérleg 10.0 0.0 ü4 Szervestrágya aránya a tápanyagutánpólásban 5.0 0.0 ü5 Gyepterületek kezelési módja 5.0 0.0 ü6 Gyepterületek jellege (állandó - időszaki) 4.0 0.0 ü7 Tájvédelem - téli talajborítottság aránya 4.0 0.0 ü8 Tájvédelem - nem szántott terület 4.0 0.0 ü9 Cserjesávval határolt oldalak aránya 4.0 0.0 ü10 Vízrendezéssel érintett területek aránya 2.0 0.0 ü17 Tájelemek területe a gazdaság összterületéhez képest 4.0 0.0 ü20 Növényvédelmi kezelések - célszervezet szerint 6.0 0.0 ü13 Növényvédelmi kezelések - forgalmazási kategória szerint 6.0 0.0 ü14 Öntözött területek aránya (ha) 2.0 0.0 ü15 Fajlagos gázolajfogyasztás 3.0 0.0 ü16 Külső szolgáltatás 1.0 0.0 ü17 Növénytermesztés diverzitása 5.0 0.0 ü18 Pillangósok aránya a vetésszerkezetben 5.0 0.0 ü19 Kalászosok és kukorica aránya a vetészerkezeben 5.0 0.0 ü20 Átlagos táblanyagyság 5.0 0.0
Javaslatok a további lépesekre További empirikus kísérletek: milyen ökológiai, környezej szolgáltatás tud megjelenni a gazdálkodói tevékenység eredményeként Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába Tesztelés: miképpen lehetne a zöld- pont rendszert egy támogatási- kifizetési rendszerrel összekapcsolni Nagy hagsúlyt kellene fektetni a képzésre és a szaktanácsadásra
Köszönöm a figyelmet! podmaniczky.laszlo@kti.szie.hu 30/250 3614