Helyi tanterv 2010. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Kiskunhalas Kazinczy u. 5. 1
Tartalomjegyzék 2.1. A HELYI TANTERV KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI... 4 2.1.1. A kötelezően illetve választhatóan felhasználható időkeret felhasználási szabályai... 4 2.1.2. Kompetencia alapú oktatás... 6 2.1.3. A szakképzési évfolyamok közismereti képzése... 6 2. 2. TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK... 7 2.2.1. Társadalomtudományi tantárgyak... 7 2.2.2. Természettudományi tantárgyak... 7 2.2.3. Tantárgyi tantervek... 11 2.2.3.1.Magyar nyelv és irodalom... 11 2.2.3.2. Történelem... 15 2.2.3.3. Társadalomismeret és etika... 17 2.2.3.4. Idegen nyelv... 17 2.2.3.5. Matematika... 22 2.2.3.6. Ének-zene... 25 2.2.3.7. Rajz és vizuális kultúra... 27 2.2.3.8. Osztályfőnöki óra... 30 2.2.3.9. Testnevelés és sport... 32 2.2.3.10. Természetismeret... 33 2.2.3.11.Fizika... 34 2.2.3.11.Földünk és környezetünk... 36 2.2.3.12. Biológia, egészségtan... 36 2.2.3.13. Kémia... 38 2.2.3.14. Informatika... 40 2.2.4. A szakképzést előkészítő évfolyam... 42 2.2.4.1. Belépési feltételek... 42 2.2.4.2. Továbbhaladás feltételei... 43 2.2.4.3. Az értékelés elvei... 43 2.3. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 44 2.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYE ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI... 45 2.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások alkalmazott formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya... 45 2.4.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai... 47 2.4.3. A tanulói teljesítmények rögzítése... 47 2.5. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI... 49 2.6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAINAK TÉMAKÖREI... 50 2.6.1. Kötelező tantárgyak (2.6.1.1-2.6.1.5.)... 50 2.6.1.1. Magyar nyelv... 50 2.6.1.2. Magyar irodalom... 50 2.6.1.3. Történelem... 51 2.6.1.4. Matematika... 52 2.6.1.5. Idegen nyelv... 54 2.6.2. Választható tantárgyak (2.6.2.1-2.6.2.7.)... 55 2.6.2.1. Biológia... 55 2.6.2.2. Fizika... 55 2.6.2.3. Földrajz... 57 2.6.2.4. Kémia... 59 2.6.2.5. Informatika... 62 2.6.2.6. Testnevelés... 62 2.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉNEK SZÜKSÉGES MÓDSZEREK DEKLARÁLÁSA... 64 MELLÉKLETEK... 67 HELYI TANTERV ÓRATERVEI... 67 1. Szakiskola 9-10. évfolyam közismeret 2010/11. tanévtől... 67 2. Szakmai alapozás szakiskola 9-10. évfolyamán 2008/2009-től... 68 3. A szakképzést előkészítő évfolyam közismereti 2008/2009-től... 69 4. Az előrehozott szakképzés közismereti időkerete... 70 *csoportbontásban... 70 5. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok... 71 6. Szakközépiskolák szakmacsoportos alapozó oktatása... 73 7. Szakmacsoportos alapozó oktatás 2008/2009-től (MŰSZAKI SZAKTERÜLET)... 75 2
8. Szakközépiskola - Műszaki szakterület... 78 9. Szakközépiskola - Egyéb szolgáltatások... 79 10. Szakközépiskola - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció... 80 11. Szakközépiskola - Egészségügy és szociális szolgáltatások... 81 12. Szakközépiskola - Vendéglátás-idegenforgalom... 82 3
2.1. A helyi tanterv kialakításának alapelvei Nemzeti alaptanterv A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret, készség és képesség jellegű követelményeit Kerettanterv Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységet, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják. Helyi tanterv A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként ha e törvény másként nem rendelkezik a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába A Nemzeti alaptanterv a kerettantervek és a helyi tantervek tehát a törvény szerint szervesen egymásra épülnek, mindhárom tantervtípus fontos szerepet tölt be az iskolai munkájának tartalmi szabályozásában. Nem látjuk szükségét az egyedi engedélyeztetésű Helyi tanterv bevezetésének, mivel felvállalt céljainkat a Kerettanterv által körvonalazott keretek között is megvalósíthatónak ítéljük. 2.1.1. A kötelezően illetve választhatóan felhasználható időkeret felhasználási szabályai A nevelőtestület nem kíván módosítani a szakközépiskola kerettanterv által ajánlott tantárgyrendszerén, azt az iskola típusára nézve megfelelőnek, kielégítőnek tartja. A tantárgyak integrációját tartalmilag támogatjuk, formailag azonban megtartjuk önállóságukat. Egyetértünk továbbá a tanulók terhelésének mérséklésével is mind a napi, mind pedig a heti óraszám maximálásának tárgyában. A szabadon tervezhető időkeret felhasználását illetően a tantestület úgy döntött, hogy a kötelező ill. kötelezően választható érettségi vizsgatárgyak óraszámának növelésére használja fel valamennyi évfolyamon. Így a matematika, az idegen nyelv évi 144-144-144-96 órára emelkedik. A természettudományos blokk óraszámának gyarapítására a 11., 12. évfolyamon kerülhet sor, amikor is a szabadon tervezhető órák száma évi 36-ról 72-re emelkedik, ha azt a tanuló érettségi vizsgatárgyul választja. A döntés indoklása az, hogy felelősséggel akkor vállalhatjuk diákjaink érettségi ill. felvételi vizsgára való felkészítését, ha az objektív feltételek sorát ehhez a feladathoz igazítjuk. 4
A természettudományos blokkal való gazdálkodás terén további döntések is születtek: Mivel tanulóink többsége várhatóan a 13. évfolyamon bekapcsolódik szakmai képzéseink valamelyikébe, így a kémia/fizika/biológia tantárgy tanítását kívánjuk a 10. évfolyam után is folytatni, illetőleg érettségi vizsgatantárgyként ajánlani. A fentebbi döntés indoklásaként meg kell még jegyezni, hogy mindenképpen figyelembe kívánjuk venni a szakmai elméleti tantárgyak és a választható természettudományi tantárgyak kapcsolódását. Az információ társadalmában rendkívül fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél magasabb szinten legyenek képesek eligazodni az informatika világában. Tanúi vagyunk annak a folyamatnak, ahogyan a számítástechnika az élet szinte minden területét behálózza. Bármilyen szakmát is választ a diák, számítógépismeretre mindenképpen szüksége lesz. Ezért az informatika tanítását folytatni kívánjuk a 11., 12. évfolyamon is, amihez a szabadon tervezhető órák egyikét használjuk fel. Mivel a nevelési programunkban jól tükröződően megfogalmaztuk, hogy a nevelésioktatási folyamatban alapvető fontosságot tulajdonítunk a tanulók felzárkóztatásának, képességeik fejlesztésének, ezért a szakiskola számára kidolgozott kerettantervi változatok közül az A változat mellett döntöttünk. A természettudományi oktatást mindkét évfolyamon évi 108 órában tervezzük. Ez azt jelenti, hogy a biológia, fizika, földrajz, kémia ismereteket a 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben a természetismeret tantárgy foglalja magába heti 3 órában. A természettudományos blokk óraszámainak megállapításával egyértelműsítettük a szakmai előkészítésre, alapozásra szánt időkeretet a 10. évfolyamon ( 288 óra/év.) A szabadon tervezhető órát az idegen nyelv óraszámának növelésére fordítjuk. Ennek indoklásaként részint azt kell megemlíteni, hogy Magyarország uniós tagsága ezt szinte kötelezővé is teszi számunkra, részint pedig a gazdaság szolgáltatás szakágazat szakmáiban az idegen nyelv a szakmai vizsga részét alkotja. Végül de nem utolsó sorban az idegen nyelv tanításának hatékonysága nem kis részben múlik a heti óraszámon. A nem kötelező időkeret terhére választható tantárgyakat ajánlunk diákjainknak: Mivel a kötelező tantárgyak sorában egy idegen nyelv tanítását vállaltuk fel, ezért a választható tantárgyak egyike a 2. idegen nyelv valamennyi évfolyam számára. Természetesen mind a kötelező, mind pedig a választható (2.) idegen nyelv esetén teljesítjük az idegen nyelv tanításának alapkritériumait, vagyis biztosítjuk az optimális csoportlétszámot (ez nyilvánvalóan csoportbontással lehetséges) továbbá a nívó szerinti csoportbeosztást. Alapvetően 1. és 2. idegen nyelvként is az angol ill. német nyelvet tanítjuk, de igény esetén további élő idegen nyelvek oktatásától sem zárkózunk el. Fontosnak tartjuk még, hogy az idegen nyelvtudást is megkövetelő szakmák esetén az általános nyelvismereten kívül a szakmai nyelvi ismeretek megszerzésére is legyen lehetőség iskolánkban. A szabadon választható tantárgyak sorával igyekszünk valamennyi tanulónk igényének megfelelni. Gondolnunk kell azokra a kiváló képességű diákokra, akik egyéni haladásra is képesek, akik nem elégszenek meg a korosztályuknak szánt ismeretanyag mennyiségével, a készség-és képességfejlesztés átlagos követelményeivel. Kötelességünk ezen tanulókör számára is lehetőséget teremteni. Nekik kínáljuk a tehetséggondozás különböző területű és formájú változatait, melyeknek olyan rendszert kell alkotniuk, hogy bármilyen érdeklődést ki tudjon elégíteni. Gondolnunk kell azonban azokra a tanulókra is, akik a tanulás folyamatában nehézségekkel küzdenek. Segítenünk kell őket az előre haladás útján. A segítségnyújtás akkor éri el leginkább a célját, ha egyénre szabott. Ezt teszi lehetővé a differenciált 5
képességfejlesztés. A tehetséggondozáshoz hasonlóan e területnek is rendszert kell alkotnia, hiszen a problémák szerteágazóak 2.1.2. Kompetencia alapú oktatás Kiemelt feladatként kezeljük, hogy a vizsgakövetelmények szellemében minden erőnkkel törekedjünk a tanulók kezébe, fejébe használható tudást közvetíteni. Ennek megfelelően a kompetencia alapú oktatás mellett kötelezzük el magunkat. Elterjesztése érdekében matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében heti egy órában csoportbontásban fejlesztjük a matematikai eszköztudást (logikus gondolkodást) illetve a szövegértési kompetenciát. Ezt a 9. évfolyamra, egy bemeneti mérést követően vezetjük be. A fejlesztő tevékenység visszamérését kimeneti méréssel tervezzük a tevékenység bezárásaként. Az említett kompetenciák fejlesztése az osztályban tanító valamennyi tanár kötelessége az osztályfőnök irányításával. 2.1.3. A szakképzési évfolyamok közismereti képzése A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott, a moduláris képzésben megszabott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A felzárkóztató oktatás felkészíthet iskolai előképzettséghez nem kötött, alapfokú iskolai végzettséghez kötött, illetve a tizedik évfolyam végzettségéhez kötött szakképesítés megszerzésére, felkészítő szakképzésre való bekapcsolódásra. A szakképzési évfolyamokon a szakiskolai kerettanterv a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat (pl. környezetvédelem), a társadalomtudományokat (pl. társadalom ismeret, etika), az idegen nyelveket is. A szakképzési évfolyamokon az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően kell szabályozni szakmánként. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. -ának (4) új bekezdése határoz meg A 2010/2011-es tanévtől bevezetésre került az előrehozott szakképzés. A hozzá kapcsolódó közismereti és szakmai területek tudáselemeinek átadása 3 éves időkeretben történik a két terület arányának fokozatos felcserélődésével. A közismereti képzés az előrehozott szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) kerettantervére épül. 6
2. 2. Tantárgyi célok, feladatok fejlesztési követelmények 2.2.1. Társadalomtudományi tantárgyak Szakközépiskola Céljaink és feladataink az általános iskolai ismeretekre épülnek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos értékeket és változó kultúrákat közvetít. Erősíti a nemzeti identitást, a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnunk a diákok mindennapi életvilágára. Figyelembe kell vennünk, hogy az elektronikus információhordozók közegében mozgunk. Ismernünk kell az ifjúsági szubkultúrát. Tanulóinkkal megfelelő önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességekre kell szert tennünk. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés képességét, az önkifejezést. Az irodalmi művek elsajátítása révén szövegek pontos értőivé válnak, döntési szituációkat, magatartási formákat, értékeket ismernek meg. Megismerhetik a nyelvi kifejezés lehetőségeit és más alternatívát a tömegkultúra mellett. Abban a világban, ahol megnőtt a szót értés jelentősége, képessé kell tennünk őket arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés értékét. A történelmi tanulmányoknak szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejezésében. El kell érnünk, hogy a tudás megszerzésének módja örömet szerezzen a diákoknak. A múlt sorskérdéseivel kapcsolatban kritikai szemléletmód kialakítása a célunk. Ennek segítségével képesek a jelenbeli és múltbeli lehetséges alternatívák meglátására. Szakiskola A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelemben vett olvasás-írás és beszédtanítás mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Az anyanyelvi és irodalmi nevelésbe szükséges bevonni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, ez forrást jelent a személyes kifejezőképesség fejlesztésében. Erősíteni kell a népirodalom, ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készséget. Ki kell aknázni az irodalom és művészet azon lehetőségeit, melyek elősegítik a diákok önismeretének hatékony fejlesztését, önbizalmat, sikerélményt nyújtanak. Fontos az olvasási kedv erősítése az olvasmányok megfelelő kiválasztásával. A befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési és szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól. A magyartanításnak szorosan együtt kell működnie a társadalom-és emberismerettel, az ezekhez kapcsolódó etikai neveléssel 2.2.2. Természettudományi tantárgyak Szakközépiskola Az általános iskola tantervi előzményeire építve a természettudományos tantárgyak a szakközépiskolában is elősegítik, hogy a tanulók megértsék a természet és a társadalom fő 7
sajátosságait, jelenségeit és folyamatait. Bemutatják azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit. A kitűzött cél az elméleti ismeretadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével az összegzésre, szintézisre törekvés. Az önálló rendszerező gondolkodás kialakítását, fejlesztését segíti annak tudatosítása, mikor, mi és miért történik környezetünkben. A diákok ebben az életkorban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál ezeknél a tantárgyaknál. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi azok befolyásolását. Az új fogalmak alkotása, összefüggések felfedezése és az ismeretek gyakorlati alkalmazása fejleszti a kombinációs készséget, a kreativitást, segíti a problémahelyzetek önálló megoldását. A természettudományos tantárgyak segítséget adnak a természettudományok, az informatikai, a technikai, a humán műveltségterületek, szakmai tantárgyak tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához, kezeléséhez. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a tanulók a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. Támogatni kell a zsebszámológépek, kalkulátorok, az Internet célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását. A szakközépiskolai oktatás alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Kitartó, fegyelmezett, pontos munkára neveljük diákjainkat. A pozitív motiváltság, az önállóság fejlesztése igen fontos feladat. A szakközépiskolai oktatás felkészíti a tanulókat az általános műveltségről számot adó tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére, valamint szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Komplex ismeretanyaga révén segíti pályaorientációjukat, a szakképzésbe való bekapcsolódásukat. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során. A kerettanterv új vonásai között szerepel a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése, egyensúlyt keres a tantárgyak belső struktúrájának kiépítése és a tanultak mindennapi életben való felhasználása, alkalmazása között. Igyekszik a modern oktatási és tanulási technológiákat beépíteni. Szakközépiskolában a kialakult fogalmak megerősítése, általánosítása a feladat. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tananyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlóakat is meg tudjon magyarázni, használja és alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a tanórákon szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni a jelenségekről szerzett ismeretei. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. Törekednünk kell arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek). Értse a szellemi 8
fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok információit. Tegyük képessé a jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Törekedjen a kapott eredmények értelmezésére, az eredmény realitásának eldöntésére. Legyen gyakorlata a jelenségek csoportosításában, rendszerezésében. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával tudja megfogalmazni; írásban egyszerűbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzítenie; leolvasni, értelmezni a grafikonok, diagramok, rajzok, ábrák információtartalmát. A tanulóknak képesnek kell lenniük együttműködni másokkal. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek a lényeg kiemelésére, az anyanyelv és a szaknyelv (például a ha akkor, akkor és csakis akkor helyes használatára). Fejleszteni kell az absztrakciós képességet, térszemléletet. 9
Szakiskola A szakiskola a képzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetítsen. Biztosítsa mindenki számára a természettudományos műveltség alapvető elemeit, és tegye lehetővé az ehhez kapcsolódó szakmák elméleti megalapozását. Cél, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai oktatás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal a természet legfontosabb törvényszerűségeit. A tanulók felzárkóztatása, az ismeretek kézségek stabilizálása és az alapkészségek fejlesztése a feladat. Célunk, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, fegyelmezett, kitartó munkára. Értsék meg a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, s azt, hogy a társadalom működése visszahat a természeti környezetre. Világossá kell tenni, hogy a társadalmi gazdasági tevékenységek az egyének teljesítményére épülnek. A termelési folyamatok azonban igénylik a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezők összehangolását. A természettudományos tantárgyak segítik az emberek egymás közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. E tantárgyak közös célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét és mutassa be a tantárgyaknak az emberi kultúrában betöltött szerepét. A szakiskolák tananyaga az ismeretek rendszerezésével, bővítésével, elmélyítésével, a jelenségek vizsgálatával, a kölcsönhatások feltárásával, a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. E tantárgyak (biológia, fizika, kémia, földrajz, matematika, informatika) komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetővé teszi számukra, hogy a későbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok jó szakemberré váljanak és képesek legyenek alkalmazni a megszerzett ismereteket a mindennapi életben. A különböző tantárgyakon belül a tanulói kísérletek, közös megfigyelések, csoportos tevékenységek segítsék elő az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. Fejlessze ki a tanulókban az aktív részvétel készségét környezetük minőségének javításában, önmaguk és embertársaik iránti felelősséget, amely a mindennapi életben és a legtöbb szakma gyakorlásában is igen lényeges. A szakiskolában elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerősítésére kerül sor. A természettudományos tantárgyak segítségével a tanulókban korszerű természetkép alakuljon ki. A tanulókban tudatosulni kell, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek megfigyelése alapján. Keltsük fel az érdeklődést a különböző jelenségek iránt. Tegyük képessé őket a jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére. Legyenek képesek arra, hogy a tantárgyakban szerzett ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Tudjanak értelmezni önállóan új jelenségeket. Fejlesztenünk kell a szövegértő, szövegelemző képességeket. Tegyük képessé a tanulókat, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat és értse a szellemi képességének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok információit (térképek, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, Internet, filmek). A számítástechnikában szerzett ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, - feldolgozás és átadás folyamán. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni és értelmezni. Mindehhez szerezzen jártasságot a mérhető mennyiségek mértékegységének, és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával megfogalmazni és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni, képes legyen ábrákat, grafikonokat leolvasni, értelmezni, elemezni. Képesek legyenek a lehetetlen és a lehetséges események fogalmát 10
megérteni egyszerű példákon. Tudjanak biztosan kezelni zsebszámológépet, de becsléssel, kerekítéssel reális eredményeket fogadjon csak el. Fontos feladat az érvelés, cáfolás, vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése. A biológia, kémia és földrajz tantárgyak különösen nagy szerepet kapnak az egészséges életmódra nevelés terén. A helyes táplálkozásról, a környezetvédelemről, az egészségkárosító szerves anyagokról, a szenvedélybetegségekről is szerezzenek információt. A tantárgyakkal kapcsolatos kiemelkedő személyiségek életének, munkásságának, a meg nem oldott sejtések, a kutatások magyar vonatkozású eredményeinek bemutatása komoly motiváló tényező lehet tanításunk során. 2.2.3. Tantárgyi tantervek 2.2.3.1.Magyar nyelv és irodalom Szakközépiskola A kerettanterv szerint a magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt, mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Mindezen célok elsajátításához heti 4 óra (1+3) áll rendelkezésre. A helyi tantervünkben figyelembe vesszük az iskolába járó diákok képességeit, a fejlesztés 11
lehetőségeket. A 9. évfolyam elején diákjaink szocializációs felzárkóztató programon vesznek részt a sikereses beilleszkedés érdekében. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam magyar nyelv: 36 óra irodalom: 108 óra 10. évfolyam magyar nyelv: 36 óra irodalom: 108 óra 11. évfolyam magyar nyelv: 36 óra irodalom: 108 óra 12. évfolyam magyar nyelv: 32 óra irodalom: 96 óra Magyar nyelv: A kerettantervi elképzelésekből kitűnik, hogy a sikeres kommunikáció és a helyes stílus elsajátítása került az anyanyelvi oktatás középpontjába. Ezt tükrözi a 9. és 10. évfolyamos nyelvtani anyag átrendeződése. A tulajdonképpeni leíró nyelvtani anyag egésze a 9. osztályos anyagban szerepel. Ez logikus törekvés, mivel az összes nyelvtani ismeret birtokában várhatók el igazi teljesítmények a nyelvhasználat területén. Tökéletes a két év anyagának egymásra épülése, ám a 9. osztályos anyag teljesítése rendkívüli terheket ró csakúgy a tanárra, mint a diákra. Éppen ezért az indokolt a csoportbontás a magyar nyelvi órákon a 9. évfolyamon. A 10. évfolyamon a retorikával és a hivatalos szövegtípusokkal foglalkozunk. A 11. évfolyam nyelvtani anyagában a stílusrétegek közül csak a szépirodalmi stílus a külön témakörként kiemelt. A 12. évfolyam felépítése megfelel az eddigieknek. Jó lezárása lehet a négy évnek a beépített összefoglaló, rendszerező áttekintés, amely mind az ismeretek ülepítése, mind az érettségire való felkészülés szempontjából indokolt. Ez a végső összegzés is a kommunikációból kiindulva és oda visszaérkezve történik. A magyartanároknak az új típusú érettségi bevezetése óta különös figyelmet kell fordítaniuk a diákok szövegértésének fejlesztésére is. (Ez az országos kompetenciamérés szempontjából is fontos feladat.) Így a tanórák egy bizonyos részét erre használjuk fel, bár célszerűbb lenne e feladatra heti plusz 1 órát kapni. A 20%-nyi szabadon felhasználható időkeret: 9. osztály: +7 óra: - szövegtan +3 óra - szövegértés +4 óra 10. osztály: + 7 óra: - retorikai alapismeretek +2 óra, - hivatalos írásművek +2 óra, - szövegértés +3 óra 11. osztály: + 7 óra - stílusgyakorlatok +2 óra - szépirodalmi stílus +2 óra - helyesírás +1 óra, - szövegértés + 2 óra 12. osztály: +6 óra: - általános nyelvismeret +1 óra, - nyelvtörténet +1 óra, - érettségi tételek +2 óra, - szövegértés +2 óra 12
Irodalom: A szakközépiskolai tananyag irodalomtörténetből és irodalomelméletből áll. Időrendi sorrendben vizsgáljuk meg a magyar és világirodalmi alkotásokat. Ügyelünk arra, hogy eközben más művészeti ágak jeles alkotásait is bemutassuk. Tantervünk alapján lehetőséget teremtünk a diákoknak arra, hogy 1-1 irodalmi alkotást filmen is megtekintsenek. Az új típusú érettségi három új témakörrel bővült: a kortárs irodalom, az irodalom határterületei, valamint a regionális kultúra témakörökkel. Emiatt volt szükséges a tananyag átrendezése 11-12. évfolyamon. A 9. évfolyamon irodalomelméletet tanítunk, valamint az ókori irodalomtól kezdve a barokk korig haladunk. A 10. évfolyam tananyaga a felvilágosodás és a romantika korát dolgozza fel, főleg magyar szerzők műveit vizsgáljuk. A 11. évfolyam fő témái: Madách és a nyugatosok, a realizmus, illetve itt kapott helyett a kibővült 12. évfolyamos anyagra való tekintettel az avantgarde. A 12. évfolyamon a XX. századi világirodalmat, a két világháború közötti, illetve a kortárs magyar irodalmat tanítjuk, valamint figyelmet fordítunk az új érettségi témakörök megismertetésére is. A 20%-nyi szabadon felhasználható időkeret: 9. osztály: +22 óra: bemeneti mérés, szocializációs felzárkóztató program +2 óra irodalomelmélet +2 óra mitológia +4 óra Biblia +4 óra; reneszánsz +4 óra film +6 óra (Odüsszeia vagy Trója, Antigoné, Rómeó és Júlia) 10. osztály: +22 óra - művészettörténet +2 óra - felvilágosodás +4 óra; - magyar romantika +4 óra; - Petőfi, Arany +6 óra - film + 6 óra (Bánk bán, Anyegin, Az arany ember) 11. osztály: +22 óra - Madách +2 óra; - realizmus + 2 óra - Mikszáth, Móricz + 4 óra, - nyugatosok + 6 óra - film + 8 óra (Vörös és fekete, Édes Anna, Árvácska) 12. osztály: +19 óra - világirodalom + 4 óra, - mai magyar irodalom + 4, - film +4 óra (Isten hozta, őrnagy úr, Sorstalanság) - érettségi felkészítés +7 óra 13
Szakiskola A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás, a pályaorientáció és gyakorlati oktatás, valamint a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény nyújtásától. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus, digitális tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. Az irodalom, a művészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. Mindezen célok elsajátításához heti 3 óra (1+2) áll rendelkezésre. A helyi tantervünkben figyelembe vesszük az iskolába járó diákok képességeit, a fejlesztés lehetőségeket. A 9. évfolyam elején diákjaink szocializációs felzárkóztató programon vesznek részt a sikereses beilleszkedés érdekében. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: magyar nyelv: 36 óra irodalom: 72 óra 10. évfolyam: magyar nyelv: 36 óra irodalom: 72 óra 14
Magyar nyelv: A szakiskolai nyelvtanítás tulajdonképpen az általános iskolai tananyag elmélyítését, mélyebb begyakorlását szolgálja. A továbbfejlesztés lehetőségei behatároltak a tanulók alacsony szinten lévő készségei és képességei miatt. Hiányosak az általános nyelvi, nyelvtani ismeretek, a helyesírás, a szövegértés- és alkotás sok kívánnivalót hagy maga után. Csak kisebb létszámmal (csoportbontás) és heti egy órában biztosítjuk a tanulók hatékonyabb fejlesztését. A szabadon felhasználható órakeretnek (7 óra) szükségszerűen a gyakorlást, képességfejlesztést kell szolgálnia. Az országos kompetenciamérés miatt is különös figyelmet kell fordítani a tanulók szövegértési kompetenciájának fejlesztésére. Irodalom: Az irodalomtanításunk középpontjában nemzeti irodalmunk megismertetése áll. A törzsanyag kitekintést biztosít a világirodalom néhány kimagaslóan szép, vagy fontos alkotására is. Célunk ezek megismertetése, általuk az olvasási kedv fokozása. A tanterv lehetőséget biztosít a tanári szabadságra, a tanulók érdeklődése és képességei határozzák meg a szemelvények kiválasztását. A kiegészítő órákat (14 óra) itt is a szövegértési gyakorlatokra, a kifejező, értelmes olvasás és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, az önálló véleményalkotás megfogalmazásának gyakorlására használjuk fel. 2.2.3.2. Történelem Szakközépiskola A követelmény kettős: meg kell felelni a fejlesztési követelményeknek és az érettséginek ( ami feltételezi, hogy elmélyülünk az anyagban), másrészt pedig az anyagban nagy szélességben kell mozognunk. A szabadon kitölthető 20% felhasználását a tanéven belül az osztály előképzettségének megfelelő koncentrációra kellene fordítani. Helyi témát a 9.év végén lehetne beépíteni a tanév utolsó óráin városnézés során megismerjük a helyi nevezetességeket ( történelmi korba ágyazva). A kerettanterv célok és feladatok c. fejeztében meghatározott követelmények-melyek szerint a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot továbbra is aktuális alapfeladata iskolánknak. Üdvözlendő célkitűzés, hogy pótolni kell az általános iskolai hiányokat, differenciált, egyénhez igazodó módszerekkel alkalmazni, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A kerettanterv követelményként tartalmazza: A szakiskola 9. vagy 10. évfolyamának befejezése után lehetőséget kell biztosítani átlépésre szakközépiskolai képzésbe. Ez csak akkor valósítható meg, ha a két iskolatípus mindkét évfolyama történelem tantervének témaköreit szinkronba hozzuk, ugyanis a szakiskola 9. évfolyamának a tananyagának az ókori kelet történetét nem tartalmazza. Ez az ellentmondás feloldható a helyi tanterv és a tantervmenet készítésekor, a szabadon felhasználható órakeretben illetve felzárkóztató oktatással. 15
Szakiskola A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. A kerettanterv célok és feladatok c. fejeztében meghatározott követelmények-melyek szerint a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot továbbra is aktuális alapfeladata iskolánknak. Törekvésünk, hogy pótoljuk az általános iskolai hiányokat, differenciált, egyénhez igazodó módszereket alkalmazunk, így csökkenthetőek a tanulási kudarcok. Ismerve az országos, és iskolánk kompetencia méréseinek eredményét, a történelem tantárgy tanítás-tanulási folyamatában a forrásfeldolgozás és elemzés során a szövegértés kompetenciájának fejlesztése - lehetséges és szükséges feladatunk. E célt szolgálja a különböző gazdasági és politikai rendszerek teljesítményeit ábrázoló diagramok, grafikonok összehasonlító értékelése. Szeptemberben nyolc tanítási órát fordítunk a szocializációs felzárkóztató program megvalósítására, melynek eredményeként harmonikus kapcsolat jön létre a család és iskola, valamint a tanulók szűkebb baráti közösségei és tágabb osztályközösségei körében. Tehetséges tanulóink sikeres továbbtanulási törekvését támogatva, a magyar történelem jelentősebb dokumentumainak feldolgozása mellett, az egyetemes történelmi összefüggések feltárását is elvégezzük. A tantárgy és téma iránt érdeklődő tanulóinkat benevezzük a tanulmányi versenyekre. Iskolánk névváltoztatása szükségessé teszi Vári Szabó István Kiskunhalas egykori polgármestere életének, közéleti-politikai tevékenységének megismertetését. Ezért felmenő rendszerű történelmi vetélkedőt rendezünk. A vetélkedő tartalmi kiegészítését képezi a 19-20. század helytörténeti dokumentumainak, forrásainak bemutatása is. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: történelem 72 óra 10. évfolyam: történelem 72 óra 16
2.2.3.3. Társadalomismeret és etika Célok és feladatok A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az eredményekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. A napjainkban aktuális jogos, de nem erkölcsös jelenségek elemzése, okainak vizsgálata. Célunk az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés, dokumentum-és irodalomelemzés. Irányított viták, feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatása. Szükséges hazánk az Európai Unióval, valamint szomszédainkkal, - az utóbbi években kialakult kapcsolatának áttekintése, az erősödő szélsőséges és radikális nézetek kritikus elemzése. Napjaink közismert társadalmi jelensége a gazdasági, szociális, kulturális és politikai megosztottság, amely mértékadó vélemények szerint fékezi fejlődésünket. Tanítási óra keretében szükséges e témakör megvitatása, értékelése. Célok: 2.2.3.4. Idegen nyelv Szakközépiskola Sikeres középszintű érettségi vizsgára (az oktatási minisztérium és a szakmai munkaközösség által elkészített,előírt témakörök,követelmények alapján) munkába állásra valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés Idegen nyelv (német, angol) oktatása a kötelező tanórai foglalkozások keretén belül: 9. évolyam (heti 4 óra) - bemeneti mérés (kezdő, középhaladó, haladó csoportok) Cél: differenciálás, valamint a hasonló képességű tanulók szintre hozása Haladó csoportok szövegértési kompetenciáinak kiegészítő anyagokkal való fejlesztése (tanmenetekben eltérő színnel jelezve) - félévi mérés Cél: kontrol, lehetőség csoportváltásra - kimeneti mérés Cél: az egész évi oktató munka, a tanulók tudásának és különböző nyelvi kompetenciáinak fejlődésének ellenőrzése, mérése Heti 4+1 óra : nappali-rendszerű érettségit adó felnőttoktatás ( j osztályos tanulók) Cél: felzárkóztatás, ismeretek elmélyítése, gyakorlása 17
10. évfolyam (heti 4 óra) A 9. évfolyamon elkezdett csoportos nyelvi oktatás folytatása (kezdő, középhaladó, haladó). Lehetőség csoportváltásra a 9. évfolyam végén megszerzett érdemjegy valamint a kimeneti mérésben elért eredmény alapján Haladó csoportok szövegértési kompetenciáinak kiegészítő anyagokkal való fejlesztése (tanmenetekben eltérő színnel jelezve) kimeneti mérés Cél: az egész évi oktatómunka, a tanulók tudásának és különböző nyelvi kompetenciáinak fejlődésének ellenőrzése, mérése Heti 4+1 óra: j osztályos tanulók 11-12. évfolyam (orientációtól függően: 4-7óra) Csoportbontás helyett 11-12 A, B, C, D, J osztályokban való nyelvi oktatás +1 órában angol nyelvből idegen nyelvi lektor közreműködése Cél: a tanulók szóbeli készségeinek célirányos fejlesztése (érettségi témakörök, szituációk, képleírás gyakoroltatása) Kimeneti mérés: Próbaérettségi (12. évfolyam) Cél: az egyes tanulók végleges, kimenő tudásának felmérése összehasonlítás a végleges érettségi eredményekkel Idegen nyelv oktatása nem kötelező, választható tanórai foglalkozások keretében amelyeket javasoljuk mind a szülőknek és diákoknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel 9-12. évolyam (heti 2 óra) ITK alapfokú nyelvvizsga előkészítő Cél: alapfokú nyelvvizsga megszerzése 11-12. évfolyam Középszintű érettségi felkészítő (heti 1 óra) Emeltszintű érettségi felkészítő (heti 2 óra) Cél: az érettségihez szükséges ismeretanyag megszilárdítása, gyakoroltatása A tanórák 20 %-os szabad sávjába iskolánkban a következőket javasoljuk: Helyi témák feldolgozása (lakókörnyezetről, a településről, ahol az iskola található és magáról az iskoláról / 10 % / ). A beszéd és társalgási készség gyakoroltatása, mivel ennek az érettségi vizsgán hangsúlyozott szerepe van / 10 % / Szakiskola A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is. Ennek elérését szolgálja a nívócsoportos oktatás, ahol a diákok nyelvtudásuknak megfelelő csoportban tanulhatnak. Fejlesztési követelmények (célok) Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a 18
tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. A tanulók kompetenciájának fejlesztése érdekében kiemelt helyen szerepelnek a következő szempontok. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; egyszerű szöveg lényegét megérteni; egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; megértési problémák esetén segítséget kérni; környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert szavakat helyesen leírni; ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az óramegoszlás a következő: 9. évfolyam: idegen nyelv 108 / 144 óra 10. évfolyam: idegen nyelv 108 / 144 óra 19
Szakképző évfolyamok Bizonyos szakképző évfolyamokon is fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az adott szakma szaknyelvét (szakszókincsét). Cél a szakképző évfolyamokon: Olyan szintre fejlessze a tanulók nyelvi készségét, hogy megértsék az idegen nyelvű szakmai kérdéseket, közléseket, és tudjanak azokra válaszolni. Munkahelyre történő jelentkezéskor, üzleti megbeszéléseken, hivatalos környezetben megfelelő módon, megfelelő stílusban tudják magukat kifejezni. A tanulók az üzleti kommunikáció különböző fajtáit (hirdetés, telefon, internet, levelezés) tudják használni. A megszerzett szakmai és nyelvi ismeretek birtokában a tanulók képesek legyenek idegen nyelven szakmai információcserére (kiállítás, vásár, üzemlátogatás) Képessé tegye a tanulókat, hogy idegen nyelvű szakmai szövegeket értő módon olvassanak. A tanulók megismerhessenek idegen nyelven különféle szakterületeket, azok szakmai elméleti alapjait képező fogalmakat, valamint a gyakorlati tevékenységhez szükséges anyagokat, szerszámokat, munkafolyamatokat. A tantárgy tananyagának elsajátítása után a tanulók képesek legyenek: a beszédértés területén: - a tanár idegen nyelvű óravezetését megérteni; - a mindennapi élet alaphelyzeteiben elhangzó egyszerű szövegeket, a természeteshez közel álló beszédet megérteni; - az ismert kifejezéseket új szövegkörnyezetben is felismerni; - autentikus szövegekből (tv, rádió, hangosbemondó) információkat szerezni; a beszédkészség területén: - a mindennapi helyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni; - véleményüket, érzelmeiket megfogalmazni; - német nyelven információt szerezni és továbbítani; - németül rövid tájékoztatást adni hazájáról, városáról, a foglalkozásáról és a munkahelyéről; az olvasás területén: - helyes kiejtéssel olvasni, a nyelvileg előkészített szövegeket megérteni és feldolgozni; - eredeti szövegekből (katalógusok, prospektusok, hirdetések, feliratok stb.) információkat kiszűrni; - egyszerűbb szakmai szövegeket megérteni, annak alapinformációit átadni; - közepes bonyolultságú szakszöveget szótárral lefordítani; az írásbeli készség területén: - véleményét írásban kifejezni; - minta alapján önéletrajzot, pályázatot, levelet írni; - összefüggő logikai kapcsolatok alapján egybefűzött szövegeket alkotni; - szövegekkel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. 20