Kékkel írva a módszertani megjegyzések. Alapdokumentum: Helyi tantárgyi tantervek, RPI sablon http://rpi.reformatus.hu/portal/page.php?575 A jogszabályi hivatkozásokhoz, a kerettantervi áttekintő táblázatokhoz ajánljuk a www.refpedi.hu honlapon elérhető linkgyűjteményeket. http://rpi.reformatus.hu/portal/page.php?557 A sablon hét fő része: 1. Tantárgyi címoldal (szükséges elem) 2. A helyi tantárgyi tanterv áttekintő oldala (nem kötelező, ajánlott elem, különösen hasznos a 2.1 táblázat) 3. Tantárgyi bevezető (kötelező elem) 4. Tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzése évfolyamonként (kötelező elem) 5. A tantárgyi értékelés formái, szempontjai (kötelező elem) 6. Középszintű érettségi témakörök felsorolása (csak középiskolában) 7. Függelék (nem kötelező elem). Minta a helyi tanterv tantárgyi tanterveihez 1. Tantárgyi címoldal A helyi tanterven belül az egyes tantárgyak, projektek elválasztása szükséges. Lehet, hogy ezen az oldalon elég csupán a tantárgy megnevezése, az alapjául szolgáló kerettanterv és az adott pedagógiai szakaszban az évfolyamonkénti óraszám. Az oldal célja az egységes áttekinthetőség segítése, a szervezési keretek, az óraszámok és a jogszabályi összefüggések feltárása. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc (Az egységes arculat érdekében javasolt. Célszerű lehet, ha csak az intézmény logóját tüntetik fel.) [A tantárgy neve] (A tantárgy neve megegyezik a kerettantervi névvel.) Pl. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Helyi tantárgyi tanterv [A képzés sajátosságai szerint megnevezett tanulócsoport, ha szükséges; pl. Humán osztály] Pl. Általános tantervű tanulócsoportok ( évfolyamok megnevezése) vagy: Emelt óraszámú tanulócsoportok ( évfolyamok megnevezése) vagy: Matematika tagozat ( évfolyamok megnevezése) vagy: Emelt szintű érettségi felkészítő képzés ( évfolyamok megnevezése) (A tantárgyi kerettanterveket az intézményen belül is egyértelműen azonosítani kell. Egy matematika tagozatos osztálynak egész más tanterve lehet, mint az évfolyamon párhuzamos ún. normál tantervű osztálynak) A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: [pl. az iskolában emelt szintű, tagozatos képzés is folyik] [pl. ha a humán- vagy reálosztályok számára vagy egyes telephelyeken eltérő tantervet határoz meg az intézmény] 1
[az itt szereplő szervezési keretek között felsorolt típusoknak megfelelő darabszámú változat készül az adott tantárgy helyi tantervéből] (Ez a rész magyarázza a tantárgy neve alatti megkülönböztető megjegyzést. Felsorolhatja az adott iskolában folyó képzés formáit. Pl. történelem: 9-12. évfolyam: általános tantervű tanulócsoportok osztálykeretek között, a középszintű érettségi vizsgára való felkészítéssel. 11-12. évfolyam: emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő képzés évfolyam szinten szervezett csoportban A tantárgy e: (javaslat: az iskolai óraháló alapján 36 oktatási héttel számoljunk. Külön oszlopokban lehet jelezni, ha az adott tantárgyból emelt szintű képzési forma is választható) Évfolyam Heti Évi Kerettantervi Helyi tervezésű 9. 2 72 65 7 10. 2 72 stb. 11. 3 108 12. 3 108 A helyi tanterv is pedagógiai szakaszokra bomlik. Magyar nyelv és irodalom, matematikából, ének-zenéből stb. lehetséges az 1-8. osztályokra egységes szerkezetű tantervi dokumentum kidolgozása. Praktikusan a legtöbb általános iskola alsó felső tagozatos bontásban dolgozza ki helyi tanterveit. A gyakorlatiasság és a kerettantervi megfelelés szempontjából javasoljuk az alsó tagozat tantárgyait külön fejezetbe tagolni, a helyi tantervi dokumentumban az azonos tantárgyak alsó felső tagozatos külön bontását. A fenti táblázat tehát így alakulhat: Az alsó tagozatra (pl.) Évfolyam Heti Évi 1. 7 252 2. 7 252 3. 6 216 4. 6 216 Kerettantervi Helyi tervezésű A felső tagozatra (pl.) Évfolyam Heti Évi Kerettantervi 5. 4 144 6. 4 144 7. 3 108 8. 4 144 Helyi tervezésű Figyelem! Szabályozatlan kérdés a projektek beépítése a pedagógiai programba. Ha egy iskola témahetet vagy projekthetet szervez, akkor az RPI megítélése szerint az éves et 35 hétre számíthatja, és a pedagógiai program végén külön fejezetben mutatja be a projekthetet. Projektpedagógiai rendezvények időkerete az alábbi módokon jöhet létre: 2
A) A kerettantervben előírt tananyagrészek átcsoportosításával (ekkor a helyi tantárgyi tantervek dokumentumaiban jelölni kell, mely tananyagok képezik a projekt részeit) B) A szabadon tervezhető megfelelő részének felhasználásával. A következő, zölddel jelölt rész csak a középiskolákra vonatkozik: Ha a tantárgyhoz a középiskolában emelt szintű érettségi felkészítés is kapcsolódik, akkor arra kell törekedni, hogy a fenti táblázat és a helyi tantervi dokumentum az iskolában folyó munka tényleges tagolását kövesse. Példa 1.: A középiskolában a történelem tantárgy heti óraszáma 11-12. évfolyamon 3-3 óra. Emellé az iskola heti 2 2 órában emelt szintű érettségi felkészítést is szervez. (A számok azért eltérőek, hogy a különbség érzékelhető legyen.) Ha az emelt szintű érettségi felkészítés olyan módon szerveződik, hogy az alapórákon (=középszintű érettségire történő felkészítés!) az egész osztály valamennyi tanulója részt vesz, és közülük csak néhány diák vesz részt a külön emelt szintű érettségi felkészítést végző csoport tanóráin, akkor A táblázat javasolt szerkezete: Évfolyam Heti Évi Kerettanter vi Helyi tervezésű Emelt szintű érettségi felkészítés heti e Emelt szintű érettségi felkészítés éves e 9. 2 72 65 7 0 0 10. 2 72 stb. stb. 0 0 11. 3 108 stb. stb. 2 72 12. 3 108 stb. stb. 2 72 A helyi tantárgyi tantervi dokumentum javasolt szerkezete: Történelem: középszintű érettségi felkészítő képzés helyi tanterve 9-12. évfolyam (2, ill. 3 órás) Történelem: Az emelt szintű érettségire felkészítő képzés kiegészítő helyi tanterve a 11-12. évfolyamon (2 órás) Példa 2.: A középiskolában a történelem tantárgy heti óraszáma 11-12. évfolyamon 3-3 óra. Emellé az iskola heti 2 2 órában emelt szintű érettségi felkészítést is szervez. (A számok azért eltérőek, hogy a különbség érzékelhető legyen.) Ha az emelt szintű érettségi felkészítés olyan módon szerveződik, hogy a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségi felkészítést végző csoport tanulói valamennyi órán valamennyien külön vannak az alapképzésben (a középszintű érettségire történő felkészítésben) részt vevő tanulóktól, azaz a valóságban ők heti 5 órás tanterv szerint haladnak, akár eltérve az osztály másik részének haladási ütemétől, akkor A táblázat javasolt szerkezete: Évfolyam Heti Évi Kerettanter vi Helyi tervezésű Emelt szintű érettségi felkészítés heti e Emelt szintű érettségi felkészítés éves e 9. 2 72 65 7 0 0 10. 2 72 stb. stb. 0 0 11. 3 108 stb. stb. 5 180 12. 3 108 stb. stb. 5 180 3
A helyi tantárgyi tantervi dokumentum javasolt szerkezete: A középszintű érettségire felkészítő képzés helyi tanterve Történelem: alapképzés helyi tanterve 9-12. évfolyam (2, ill. 3 órás) Az emelt szintű érettségire felkészítő képzés helyi tanterve a 11-12. évfolyamon Történelem: az emelt szintű érettségire felkészítő képzés helyi tanterve 11-12. évfolyam (5 órás) Ebben az esetben javasolt a két részt két külön címlappal ellátni és elválasztani. Fontos megjegyzés: Tekintettel arra, hogy ez a szervezési forma (mármint, hogy a 11-12. évfolyamon az emelt szintű képzésben részt vevő diákok az alapórákon az osztállyal egyben vagy már alapórán is külön tanulnak) esetleg évenként változhat, ezért célszerűbb lehet az 1. példában szereplő megoldást választani. Ez azonban azt is jelenti, hogy a 2. példában szereplő esetben a tantárgyi belső integrálást a tanév tervezésekor, a tanmenet szintjén kell megvalósítani. Ám akkor ezt a változtatási lehetőséget A tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések részben jellemezni és szabályozni kell. Általános, mindenkit érintő rész: A tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések: [pl. ha a szabadon tervezhető ből a tantárgy valamelyik évben a kerettantervi javaslathoz képest megemelt óraszámot kapott.] Pl. Az iskola a 7. évfolyamon a történelem tantárgy óraszámát a szabadon tervezhető terhére heti egy órával megnövelte (nem a fenti táblázatokra igaz!) [pl. tanév szintjén állandó csoportbontás kiemelt szempontja] Pl. A 10. évfolyamos tanulókat az emelt szintű érettségi felkészítésre jelentkezés után, a tanév végén három csoportra osztja az iskola. Az emelt szintű érettségi felkészítésben résztvevők az egyik csoport; a párhuzamos osztályok pedig két további csoportot képeznek. A jelentkezés az emelt szintű felkészítést nyújtó csoportba önkéntes, tanulmányi eredményhez nem kötött. A diákokat a választás előtt (tárgyév április 15- ig) az iskola tájékoztatja arról, hogy terv szerint melyik szaktanár vezeti majd az emelt szintű képzést, és arról, hogy az emelt szintű érettségi felkészítés képzési formában a tantervi követelmények is emelt szintűek. [pl. projektpedagógiai elemek használata a tantervben.] Pl. A 10. évfolyamos tanulók a tanév során projektdolgozatot írnak. A történelmi, művelődéstörténeti témákat az első félév utolsó napjáig tűzi ki az iskola, beadási határidő május második péntekje. [pl. a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések kiválasztásával kapcsolatos, a Pedagógiai Programban rögzítettekhez képest speciális szabály] [pl. a választható tantárgyak, foglalkozások választási szabályai vagy feltételei, továbbá adott esetekben a pedagógus-választás szabályai] A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet sz. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv (..-változata) alapján készült helyi tanterv. Az 51/2012. EMMI kerettantervi rendelet mellékletei az alábbi iskolatípusok és pedagógiai szakaszok kerettanterveit tartalmazzák: Melléklet száma Pedagógiai szakasz, iskolatípus 1. Általános iskola 1-4. 2. Általános iskola 5-8. 3. Gimnáziumok 9-12 4. Gimnáziumok 7-12. 5. Gimnáziumok 5-12 6. Szakközépiskolák 9-12 4
7. Egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez* Egyes tantárgyakból A és B változat is készült. A helyi tantervben a jogszabály értelmében az alapul vett tantervet meg kell nevezni. Más, a miniszteri jóváhagyást jogszabályban is megfogalmazó kerettantervek említésére is sor kerülhet. A hit- és erkölcstanoktatás esetében református köznevelési intézményben hivatkozni kell a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Zs.-243/2012. határozata szerint elfogadott kerettantervre is. Megjegyzés: Ha szükségesnek látszik. Pl. idekerülhet a tantárgyhoz kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység, szakkör, tanulmányi verseny megnevezése (amit az iskola állandó elemnek, saját pedagógiája kiegészítésének, pl. tehetséggondozó munkának tekint). A tantárgy helyi tantervét kidolgozta: A helyi sajátosságoktól függ, hogy hogyan szervezték meg a tanterv kimunkálását. Javasoljuk rögzíteni a kolléga nevét vagy az illetékes munkaközösség megnevezését. Ez az elem el is maradhat. A tantárgy helyi tantervét véleményezte, a nevelőtestület számára elfogadásra javasolta: Javasoljuk rögzíteni a véleményező kollégák nevét vagy az illetékes munkaközösség megnevezését. Ez az elem el is maradhat, vagy az előző ponttal összevonható. 2. A helyi tantárgyi tanterv áttekintő oldala Ajánlott elem. Ennek a két oldalnak az elkészítését jogszabály nem írja elő. Az, hogy e két táblázat bekerül-e a helyi tantervbe, az igazgató döntésétől függ. o o 2. 1. sz. táblázat: a tantárgyon belüli szabad felhasználása a tematikai egységekhez rendelten 2. 2. sz. táblázat: a tantárgyon belüli szabad keretében feldolgozott fontosabb témák vagy pedagógiai célok kimutatása (kiegészítő ismeretanyagok, elmélyítés stb.) A célja az egységes áttekinthetőség segítése, a helyi tanterv és a kerettanterv összehasonlításának megkönnyítése. Míg a 2.1. táblázat minden szaktanár munkáját megkönnyíti, a 2.2. táblázat elsősorban azt segíti, hogy a tantárgyi mintaterv helyi tantervvé alakítása során a szaktanár átláthassa, pontosan milyen kiegészítő részek kerültek bele az ajánlásba. Azonban az előkészítő munkák során jelentősen könnyíti és gyorsítja a tervezési munkát és a tananyag áttekintését. Ezért az RPI a felkért szakértőket arra kéri, feltétlenül töltsék ki ennek a rovatait is. Az első táblázat azt mutatja meg, mennyi időt használ fel a minta helyi tanterv a tantárgyon belül szabadon megtervezhető 10%-ból. A második táblázat azt mutatja meg, mire fordítja mindezt. 5
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tantervnek megvalósíthatónak kell lennie. 1 óra többletráfordítás nem lehet több, mint amennyit a szaktanári tapasztalatok alapján 20-35 perc alatt új ismeretként biztonságosan fel lehet dolgozni, be lehet gyakorolni. 1. táblázat PL. 9. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete Az őskor és az ókori Kelet 8 1 9 Az ókori Hellász 11 0 11 Az ókori Róma 12 1 13 A középkor 18 2 20 A magyarság története a kezdetektől 16 3 19 1490-ig Évfolyam összesen 65 7 72 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az 51/2012 EMMI rendelet 2. (5.) bek. értelmében Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. A helyes eljárás: A kerettantervi tematikai egységhez rendelt óraszám a rendelet tantárgyi részletező táblázataiban található meg. A legfeljebb 10% a példában azt jelenti, hogy Az őskor és az ókori Kelet témakör nem csökkenthető, az összes többi témakör legfeljebb 1 órával lehet kevesebb. Ha valaki valamely tematikai egységben csökkenteni szeretne, a táblázatban előjel-helyesen tüntesse fel az értéket: a csökkenés -1 órát jelent. Praktikusan az 1-9 órás tematikai egységek nem csökkenthetőek; 10-19 óra között 1, 20-29 órás témakörök esetében 2 óra lehet a csökkentés. A minta 3 üres táblázat után folytatódik! 10. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete Évfolyam összesen 11. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete Évfolyam összesen 6
12. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete Évfolyam összesen Az óraszámok tanévenkénti óraszámokat jelentenek. 2. táblázat A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított felhasználása 9. évfolyam: Szabad : Tematikai egység Téma (példák) Óraszám Az őskor és az ókori Kelet Ószövetségi kortörténet 1 Az ókori Hellász 0 Az ókori Róma Újszövetségi kortörténet 1 A középkor (Elmélyítésre szolgáló időkeret) 2 A magyarság története a kezdetektől 1490-ig A település, a régió története a XV. századig. (Múzeumi óra is!) 3 Összesen: 7 Ez a táblázat azoknak a kollégáknak lesz rendkívül hasznos, akik a helyi tantervet a minta alapján dolgozzák ki! Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iskola és a pedagógus értékelésében a helyi tanterv jelentősége megnő. Kérünk mindenkit, hogy a helyi tantervébe csak olyan témákat vegyen be, amelyeket a tanév során, a diákokkal együtt valóban fel is dolgoznak, elsajátítanak. A minta 3 üres táblázat után folytatódik! évfolyam: Szabad : Tematikai egység Téma Óraszám Összesen: 7
évfolyam: Szabad : Tematikai egység Téma Óraszám Összesen: évfolyam: Szabad : Tematikai egység Téma Óraszám Összesen: 3. Tantárgyi bevezető: Kötelező elem a vonatkozó jogszabályok alapján. Ez a rész az egyes kerettantervi tantárgyaknál közölt tantárgyi bevezető alapján készülhet el, annak értelemszerű rövidítésével illetve néhány mondatos kiegészítésével. Ennek a résznek egyes elemei a helyi tanterv bevezető részében egységesen is megfogalmazásra kerülhetnek. Amennyiben az adott tantárgy a helyi általános szabályoktól eltér, úgy a sajátos elemeket itt rögzíteni kell. A tantárgy pedagógiai célrendszere és feladatai o a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (elvi kérdések) Ezt a kérdést részben a tantárgyi bevezetőben, részben a tantárgyi tartalom (tananyag) elemzésében kell meghatározni. Itt elsősorban a következő három kérdést érdemes elemezni: o a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljai o a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepe o az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljai A tantárgy tanításának alapelvei (pl. az egységesség és differenciálás alapjai is) Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai (amennyiben tantárgyspecifikus) Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket (a megfelelő tantárgyak esetében) 8
Az egyes tematikai egységek végén feltüntetett elvárt eredményeket a tanév végéig kell teljesíteni a továbbhaladás érdekében (lásd a 4. pontban az elvárt eredményeknél írott megjegyzést.) 4. Tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzése évfolyamonként Kötelező elem a vonatkozó jogszabályok alapján. Az RPI szakértőit kérjük, hogy az áttekinthetőség érdekében itt azokat a részeket, amelyekkel kiegészítik az eredeti kerettantervi szöveget, eltérő színnel, zölddel jelezzék vagy emeljék ki, hogy a mintatanterv átvétele során az intézmények lássák, melyek a református kiegészítések. Ebben a részben szerepel: o a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (tartalmi kérdések) Ezt a kérdést részben a tantárgyi bevezetőben, részben a tantárgyi tartalom (tananyag) elemzésében kell meghatározni. o a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, Ez a jogszabályi előírást egyesek úgy értelmezi, hogy elég a helyi kiegészítő ismeretanyagok felsorolása. Az RPI megítélése szerint mivel a két évfolyamra előírt kerettantervi fejlesztési követelményeket a helyi tantervben évfolyamokra kell bontani, így a helyi tantervben meg kell ismételni a kerettantervi táblázatokat is, beleillesztve a helyi kiegészítéseket (emiatt nem szükségszerűm a 2.2. táblázat használata). o a kerettantervben szabadon hagyott tantárgyi felhasználása (beépítve) Még ha a tantárgyi áttekintés során külön is kiemeltük a tantárgyi szabad eket felhasználását, itt be kell építeni az egyes témakörök áttekintésébe. o a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot (a megfelelő tantárgyak esetében) Ez egy kissé furcsa szabály, pl. Budapesten, ahol talán valamennyi, a törvényben felsorolt magyarországi nemzetiségnek van kisebbségi önkormányzata. Praktikusan elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a hon- és népismeret, az ének-zene, kisebb részben a vizuális kultúra tantárgyak keretében kerülhet sor ennek a tananyagnak a bemutatására. A 2011. évi CLXXIX. törvény 1. melléklete értelmében Magyarországon nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Megjegyzés: a törvény roma nemzetiséget definiál. A cigány megnevezést (noha kultúráűlis meghatározható eltérések felismerhetőek) ezzel egyenértékűnek tekinthetjük. Kit tekintünk a településen élő nemzetiségnek? Mindenképpen azokat, akik kisebbségi önkormányzatot alkotnak; illetve ennek hiányában azokat, akik jelentős kisebbséget alkotnak. E ponton a cigány / roma kultúra megismerése nem elhagyható feladat a legtöbb iskolánkban. A kerettanterv az általános iskolában a cigányság helyzetével történelem tantárgy keretei között foglalkozik; a középiskolában cigányokról a magyar, történelem és etika tantárgyak keretei között szól. Ezt azonban az adott településre is konkretizálni kell. Ahol reális lehetőség van rá, megfontolásra ajánljuk a helyi kisebbségi önkormányzattal való együttműködést is, de ezt nem szükségszerű a tantervben pontosan rögzíteni. 9
A nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagnak kiemelten az alábbi elemeket javasoljuk: Kisebbségi identitás meghatározó elemei Helytörténeti, településtörténeti vonatkozások Helyi vonatkozású, az adott nemzetiséghez kapcsolódó nyelvi és irodalmi emlékek Jellemző néprajzi, népzenei elemek, hagyományrendszer, az adott nemzetiségre jellemző értékrend vagy a mindennapi szokásrendszer meghatározó vonásai, a negatív sztereotípiák megerősítése nélkül. A nemzetiség nyelvének részletes megismerése az adott szervezési keretek között nem lehetséges. Helyi kötődésű, az adott nemzetiséghez tartozó neves személyek ismerete A helyi lakosság népszámlálás szerinti nemzetiségi arányai E részek beépülnek a részletező táblázatokba. A további tartalomelemzést célszerű a kerettanterv táblázatainak megfelelő rendszerben összefoglalni. A tematikai egység megnevezése Javasoljuk a tematikai egység kerettantervi megnevezésének használatát hacsak nem egy készség-képesség alapú megfogalmazás konkrét témához kötéséről van szó. A tematikai egység óraszáma A 2. pont 1. sz. áttekintő táblázata alapján a kerettantervi óraszám és a tantárgyon belül szabadon felhasználható óraszámból az adott tematikai egységre jutó óraszám összege. Előzetes tudás A kerettanterv definiálja, jelentős eltérések nem lehetségesek. Témák Ehhez a részhez javasoljuk a kerettantervi táblázat sémájának átvételét (ld. lentebb) A tematikai egység nevelési és fejlesztési céljai A kerettanterv megfogalmazza. Szűkíteni nehéz, bővíteni csak nagyon indokolt esetben célszerű. Fejlesztési követelmények, ismeretek /tevékenységek / feladatok // Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek // Ez a rész a kerettantervi táblázat sémájában vagy két, vagy három párhuzamos oszlopot tartalmaz. Egyes tantárgyak esetében ez oszlopok megnevezése eltérő lehet. Javasoljuk az adott tantárgyhoz kidolgozott kerettantervi táblázati modell átvételét! Kapcsolódási pontok A tantárgyközi kapcsolatok tudatosítására szolgál. Egyes esetekben kissé túlzónak érezhetjük. célszerű meghúzni, de teljesen törölni nem lehet. A kapcsolódási pontok feltárását jogszabály írja elő. Fogalmi rendszer Egyes tantárgyakban több részre bontott terület. A kerettanterv a fogalmi háló kiépítésére nagyobb gondot kíván fordítani. Javasoljuk az adott tantárgyhoz illeszkedő kerettantervi táblázati modell átvételét! Javasolt pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Ajánlás-jellegű rész. Egyes fejlesztési követelményeket csak bizonyos tevékenységekhez kötötten lehet teljesíteni. A fejlesztés várt eredményei a tanév végén A helyi tantervben a minimumkövetelményeket javasoljuk rögzíteni. Az év végi értékelés és a pótvizsga szempontjából ennek van különös jelentősége. 10
Az adott tantárgyhoz kapcsolódó értékelési résszel együtt kell meghatározni azt, hogy az adott iskolában mi a magasabb évfolyamba lépés pontos (minimális) kritériuma. Lehetőségek: A) az elvárt eredményeket minden tematikai egység végén feltüntetjük, ekkor az alábbi megjegyzést kell beírni a Tantárgyi bevezetőbe Az egyes tematikai egységek végén feltüntetett elvárt eredményeket a tanév végéig kell teljesíteni a továbbhaladás érdekében. B) az elvárt eredményeket a tematikai egységek után tüntetjük fel és egyértelműen a tanév végére vonatkoznak. RPI megjegyzés: Egyetértünk azokkal a pedagógiai felvetésekkel, hogy az elvárt fejlesztési eredményeket elvileg több szinten (pl. minimum, átlagos, optimum stb.) kellene meghatározni. Elvileg. A helyi tanterv kialakításához rendelkezésre álló idő és a tantárgyi pedagógiai értékelések kutatásokban történő feldolgozásának hiánya ezt most nem teszi lehetségessé. A tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzéséhez javasolt táblázat szerkezete a kerettanterv alapján (modell) A táblázathoz kapcsolódó egyes részek magyarázata a fenti felsorolásban. Tematikai egység Órakeret Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fogalmak (pl. értelmező fogalmak, tartalmi kulcsfogalmak, adatok) Javasolt pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák A fejlesztés várt eredményei a tanév végén 11
Egyes tantárgyak esetében a kerettanterv táblázata az itt közölt táblázattól kismértékben eltérhet. A tantárgy sajátosságaihoz igazodva javasoljuk a kerettantervi táblázati forma használatát. Megjegyzés: ennek a résznek az elemzése is azt mutatja, hogy a helyi tanterv elsősorban digitálisan használt dokumentum lesz. Teremtésvédelmi és etikai okokból sem támogatjuk a teljes helyi tanterv kinyomtatását. Ebben is jó szolgálatot tehet a tantárgyi címoldal és az áttekintő oldal. 5. A tantárgyi értékelés formái, szempontjai o A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái (az általános szabályok részletezése, tantárgyi sajátos elemek) o A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (a testnevelés tantárgy keretei között, ha nem a helyi tanterv általános részében szerepel). Kötelező Ez a rész korábban inkább a pedagógiai program része volt. A 20/2012-es EMMI rendelet 7. most a helyi tanterv részeként definiálja. Így javasoljuk, hogy ide kerüljön beírásra. Fontos, hogy a tanulós értékelésénél és minősítésénél csak azokat az elemeket lehet valójában figyelembe venni, amelyeket a helyi tanterv előír. Az RPI arra kéri a kerettantervekkel foglalkozó szakértőket, hogy a tantárgyi teljesítmények értékelésekor lehetőség szerint ne csak a szűken értelmezett kognitív elemeket vegyék figyelembe (verbális, logikai képességek mérése). Az értékelés szempontjainak megfogalmazásakor ügyeljünk arra, hogy a lehetséges mértékig kerüljön megfogalmazásra olyan szempont is, amely a tantárgyhoz kapcsolódóan a verbális kommunikáción túl másfajta teljesítményeket is elismerhet. (Pl. ötletszerűen a történelem tantárgyhoz: logikus gondolkozás, grafikus kifejezési formák, rendszerezettség, részvétel dramatikus módszertani feladatokban, önálló ismeretszerzési képességek fejlesztése, csoportmunkában való együttműködés. Más tantárgyakból az önismeret, a társas feladatokban való felelősségvállalás is lehet ilyen megfontolandó szempont.) Elsősorban az általános iskolák diákoknál megfontolandó, hogy az értékelés minél komplexebb és minél inkább többdimenziós legyen. Ezeket a szempontokat azonban a helyi tantervben rögzíteni kell. Megfontolandó a sokrétű intelligencia-elmélet adaptív alkalmazása. 1 6. Középszintű érettségi témakörök felsorolása (csak középiskolában) A 40/2002 OM rendelet alapján. Kötelező elem. A 40/2002-es OM rendelet részletes vizsgakövetelmények, vizsgaleírás témakörei alapján. A gond csak az, hogy az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményeknél egy hosszú, táblázatos felsorolás; a szóbeli vizsga témakörei pedig több tantárgyból más megközelítés mentén kerültek meghatározásra. A 20/2012-es EMMI rendelet 7. nem tesz különbséget a szóbeli vizsga és az írásbeli vizsgarészek között, mindkettőt fel kell sorolni. 1 Egy orientáló összefoglalás a sokrétű intelligencia áttekintéséhez: Dr. Szászi Andrea: Egyéniségre hangolva: utak, módszerek, ötletek a sokrétű intelligencia segítségével In: Református Nevelés, XIII. évfolyam, 2012. 2. sz. 6-22. oldal. Az összefoglalásból értelemszerűen következtetni lehet az értékelési szempontokra. 12
7. Függelék: A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések felsorolása (nem képezi a helyi tanterv részét, de elkészítése hasznos lehet). A hit- és erkölcstan kivételével nem kötelező elem, de a köznevelési törvény a pedagógus jogai kapcsán említi ezeket a kérdéseket. Ha készül is jegyzék valamelyik tantárgyhoz, azok csak példák lehetnek. Elkészítését jelenleg nem javasoljuk, mert a tankönyvek, taneszközök minden bizonnyal rövidesen megváltoznak. Fontos kivétel: Az MRE 2007. évi II. törvénye a református hittanoktatásról 2.. (4) szerint a helyi tantervnek tartalmaznia kell a tankönyvek listáját is. Így a hit- és erkölcstan helyi tantervekben ilyen felsorolásnak szerepelnie kell. Egyéb kiegészítő részek Helyi megfontolások szerint. Márkus Gábor RPI 13