Tantárgy neve: Társadalmi ismeretek Tárgykódok: Oktatási cél: Felkészíteni a (tanító szakos) hallgatókat az általános iskola alapszakaszában az ember és társadalom műveltségterület oktatására, továbbá az interdiszciplináris jellegű ismeretanyag elsajátítása révén a globalizálódó és multikulturálissá váló társadalmi- gazdasági térben a szűkebb szakterületen túli innovációra való készségek és képességek elsajátíttatása. Ismeretek: - Bevezetés a filozófiába: Az európai és egyetemes kulturális érvényű metafizikai gondolkodás fejlődése, főbb irányzatai, iskolateremtő klasszikusai az ókori racionalizmustól napjaink posztmodern valóságértelmezéséig. - Etika: A jó és a rossz axiomatikus végső értékduálja mentén szerveződő és a társadalmi kapcsolatokat normatívan rendszerező, törvényileg változó etikai alrendszer. - Magyarország története I.- II: Az európai és a magyar társadalmak története, különös tekintettel a XIX-XX. század modernizációs politika- és gazdaságtörténeti kronológikus történetszemlélet helyett és mellett a művelődés és életmódtörténet történetszociológiai megközelítésének fontosságát hangsúlyozzuk. - Oktatás és ifjúság szociológia: A társadalomelméleti főbb irányzatok (konfliktus és konszenzuselméleti iskolák) ismertetésén túl az ezredforduló hazai és nemzetközi összehasonlító strukturális és társadalomstatisztikai elemzésével ill. empirikus metodikai alapismeretek elsajátíttatása révén a sokdimenziós társadalmi egyenlőtlenségrendszerben való érték- és előítéletmentes gondolkodási és cselekvési készségek elsajátíttatása. A szakszociológiák (ifjúság- oktatás-kisebbség) praktikus tudásanyagot szolgáltatnak a pedagógiai szakterület társadalmi kontextusainak megértéséhez, az oktatás és az oktathatóság társadalmi- kulturális rétegződésszemléletű értelmezéséhez. - Állampolgári ismeretek, gazdasági ismeretek: A korszerű jogi és politikai műveltségünkhöz nélkülözhetetlen, a hétköznapi életben és az egyéni és családi karriertervezésben is hasznosítható tudásanyagot szolgáltat, amely nemzetközivé táguló politikai, gazdasági, munkaerőpiaci térben való eligazodást ill. a schengeni polgárrá válást egyaránt segíti. Ezentúl az oktatásgazdaságtani ismeretek ma már nélkülözhetetlenek az ismétlődő finanszírozási nehézségekkel küzdő iskolák vezető és alkalmazott pedagógusai számára egyaránt. Követelmények: a végzett hallgató - ismerje és európai, globális összefüggésekbe állítva értelmezze a magyar társadalom működésének fontosabb történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit, s megfelelő tantárgypedagógiai ismeretek birtokában legyen képes tudását- a NAT előírásainak megfelelően, az általános iskola bevezető, kezdő és alapozó szakaszában- tanítói munkája során felhasználni;
- legyen képes a hazai közoktatás feladatait, a műveltségterülettel kapcsolatos oktató-nevelő munkát szélesebb társadalmi- történelmi kontextusban értelmezni; - legyen képe filozófiai, etikai problémák elemzésére; történelmi-társadalmi ismeretek- nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok segítségével való- megértésére, a az ezek által szerzett ismereteknek az oktató- nevelő munka során történő alkotó alkalmazására, a gyerekek kritikai gondolkodásának, erkölcsi ítéletalkotásának, toleranciájának fejlesztésére; - rendelkezzen társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással. - Az egyetemes emberi és nemzeti értékek, erkölcsi normák s a másság tiszteletével, toleranciával. Ajánlott irodalom: - Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Aula Kiadó, Bp. 1996. - Gyáni Gábor- Kövér György: Magyarország társadalomtörténete Osiris Kiadó, Bp. 2001. - Hársing László: Filozófiai problémák- alternatív válaszok Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 1998. - Hársing László: Bevezetés az etikába Bíbor Kiadó, Miskolc 1999. - Magyar művelődéstörténet (Szerk.: Kósa László) Osiris Kiadó, Bp. 2000. - Heller Ágnes: Általános etika Cserépfalvi, Bp. 1994.
Tantárgy neve: 2. Pszichológia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik a korszerű, pedagógiai gyakorlatban alkalmazható pszichológiai ismeretanyaggal alátámasztott emberképre alapozva megfelelő ismeretek, képességek, készségek birtokában alkalmasak az iskola 1-4 osztályában, illetve műveltségi területek esetén az 1-6 osztályban az oktató-nevelő munkára. Képesek az ön- és társismereti, valamint gyermekismereti sajátélmény és a felépített ismeretanyag komplexitására építve empátiás, toleráns, kreatív attitűddel a gyermekek tudatos fejlesztésére, a pedagógiai problémák hatékony kezelésére, az iskola összetett interakciós hálójának kezelésére. Alkalmasak a meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, gyarapítására. Ismeretek: A Pszichológia tantárgy az óra és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza: A pszichológia, mint tudomány kialakulásának története, a klasszikus és modern irányzatok kialakulása és lényegi ismeretanyaga, módszerei, a pszichológia ágai. Az önismeret fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései, szerepe a pedagógus munkában és a privát életben. A pedagógus munka és az önismeret kapcsolata, a pedagógus személyiségfejlesztő hatásainak pszichológiai összefüggései, a pedagógus személyisége, speciális képességei, nevelési attitűdje és vezetési stílusa. Tudatos személyiségformálás a pályaszocializáció során, a hatékony életutat támogató reális pályakép és jövőkép kialakítása. Az emberismeret szintjei, az interakciók kialakulásának és működésének folyamata és determináló tényezői. A hatékony kommunikáció specifikumai. A pár, a csoport és a tömeg működési mechanizmusai, csoportdinamikai alapok. Az emberi megismerés biológiai alapjai, pszichés alapmechanizmusai, azok fejlődése, fejleszthetősége. Motivációs bázisok és mechanizmusok. A pszichikus fejlődés longitudinális és horizontális elemzése, a fejlődés és fejlesztés feltárása érdekében a pedagógiai tényezők pszichés hatásainak elemzése, a fejlődés külső és belső feltételeinek, összefüggéseinek feltárása. A főbb személyiségelméletek tükrében a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezői, a személyiség megismerésének módszerei, a 6-12 éves gyermekek sajátosságai. A fejlődés irányának, determinánsainak és jellegzetességeinek függvényében a 6-12 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamata, tevékenységei. Az oktatás és nevelés pszichológiai elemzésén át a személyiségfejlesztő és oktató tevékenység tervezése, életkorspecifikus módszerei, a tanulásirányítás lehetőségei. A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumai, a gyermek- és serdülőkorban előforduló személyiségfejlődési zavarok etiológiája, prognózisa, prevenciója, az intervenciós lehetőségek kompetenciahatárokon belüli módjai, illetve a hatáskörüket meghaladó esetekben segítséget adó szakemberek, intézmények rendszere a segítségnyújtás érdekében.
Követelmények: A végzett hallgató: Szerezzen olyan pszichológiai ismeretanyagot, melynek birtokában érti, és pontosan használja a legfontosabb pszichológiai alapfogalmakat; ismeri a pszichológia, mint tudomány jelentőségét a pedagógussá válás folyamatában. Képes az ismeretanyag önálló, kritikus feldolgozására, gyakorlati alkalmazására, önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglevő ismeretek, készségek fejlesztésére, új kompetenciák elsajátítására. A pedagógiai munkában szükséges alapvető témakörökben megalapozott pszichológiai ismereteket fel tudja használni a pedagógiai kérdések megválaszolásában. Ismeri a tanítói munkához szükséges általános lélektani, személyiségpszichológiai, fejlődés- és pedagógiai pszichológiai ismereteket, képes a fejlődés-fejlesztés összefüggéseinek megértésére. Megfelelő toleranciával érti és értelmezi a fejlődés és fejlesztés eltérő ütemét, képes elfogadni a gyermeki személyiség egyéni különbségeit. Kellő jártassága van az életkori és egyéni sajátosságok felismerésében és kezelésében, a tanító munkában alkalmazható feltáró és fejlesztő módszerek alkalmazásában. A pszichológiai ismeretek támogatásával alkalmas a 6-12 éves gyermekek körében nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, tanulási alapkészségek, képességek kialakítására és fejlesztésére, sokoldalú és differenciált személyiségfejlesztésre. Képes a társas viselkedés tudományos elemzésére, jártas az ön- és társismeret elméleti és saját élményű kérdéseiben, ismeri a hatékony társas befolyásolás eszközeit, képes azok gyakorlati alkalmazására. Tudományosan megalapozott véleménye alakulj ki a társas magatartásformákról. Ezen keresztül önismerettel, együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, minőségtudattal rendelkezik, ami segíti a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátásában is, támogatja a gyermek családjával és szűkebb környezetével való együttműködésben, a csoportban való munkavégzés, kollegalitás működtetésében. Ismeri a közvetlen emberi kommunikáció jellemzőit, a hatékony kommunikáció eszközeit, ezen keresztül képes nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására. Tájékozott a pár, a tömeg és a csoportlélektan általános kérdéseiben, ismeri a főbb irányzatokat, tájékozott a különböző csoporttechnikák és csoporttörténések értelmezésében, ismeri ezek pedagógiai alkalmazásának lehetőségeit. Érti és felismeri a szociokulturális ártalmak és személyiségfejlődési zavarok kialakulásának összefüggéseit; jól eligazodik a személyiségfejlődési zavarok különböző típusaiban, képesek azok tüneteit, okait felismerni, és helyesen azonosítani. Képesek a pedagógiai kompetenciájuk körébe tartozó pszichés zavarok korrekciójára, adekvát fejlesztési programok működtetésére; hatáskörüket meghaladó esetben helyesen ismerik fel a segítségnyújtás irányát, ismerik a rendelkezésre álló segítő szakembereket és intézményeket.
Kötelező irodalom: Pszichológia pedagógusoknak szerk. N. Kollár Katalin, Szabó Éva Osiris, Bp.; 2004 Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába Tankönyvkiadó, Bp., 1989 Séra László: Általános pszichológia Comenius Bt., Pécs, 1998 Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Gondolat Kairosz, Budapest, 1997 Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998 Carver, C.S.-Scheier, M.F.: Személyiségpszichológia Osiris, Bp., 1998 Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése Helikon Kiadó, Bp., 1999 Az iskolai szociálpszichológia jelenségvilága szerk. Mészáros Aranka ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2002 Ronald J. Comer:A lélek betegségei Osiris Kiadó Bp., 2000 51-83.; 87-95.old. Cole M., Cole S.R.: Fejlődéslélektan Osiris Kiadó Bp., 1997 484-577.old. Ajánlott irodalom: Atkinson, Atkinson, Smith, Bem: Pszichológia Osiris, Bp., 1995 Bernáth László, Révész György: A pszichológia alapjai Tertia Kiadó Bp., 1995 Bagdy Emőke, Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1988 Pedagógia és pszichológia szgy. Szerk. Fehér Irén Comenius Bt., Pécs, 1999 Mérei Ferenc: Társ és csoport Akadémia Kiadó Bp., 1989 Fejlődéslélektan olvasókönyv szerk. Bernáth László, Solymosi Katalin Tertia Kiadó, Bp., 1997 Dr. Salamon Jenő: A megismerő tevékenység fejlődéslélektana Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994 Dr. Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Integra-Projekt Kft., Bp., 1993 Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Kiadó, Bp., 1997 Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése Gondolat Kiadó, Bp., 1989 E. Aronson: A társas lény Közdazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994 Pedagógiai szociálpszichológia szerk. Schmercz István Élmény Kiadó, Nyíregyháza, 2002
Tantárgy neve: Pedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő tanítók kibocsátása, akik alkalmasak a 6-12 éves tanulók nevelésére és oktatására; ismerik a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, az 1-6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait; ismerik a nevelés-oktatás elméletét, a 6-12 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát. Alapozza meg a tantárgy-pedagógiai oktatást és a gyakorlati képzést. Ismeretek: Az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemekben a Pedagógia alapozó tárgy ismertesse meg az egyetemes és magyar nevelés történeti fejlődési folyamatának legfőbb, tényeit, összefüggéseit, kellő részletességgel bemutatva a mai pedagógiai elmélet és gyakorlat közvetlen előzményeit. Ismertesse a nevelésoktatás-képzés gyakorlatának, intézményeinek, elméleteinek és a neveléspolitikai, közoktatás-politikai törekvések történeti fejlődését, a kiemelkedő haladó pedagógusok életművének bemutatásával erősítse a nevelői hivatástudatot. Megismerteti a hallgatót a tanítói pálya szakmai, tanításetikai követelményeivel, az iskolarendszer működésével, a tanítói munka sajátosságaival. Ismertesse meg a hallgatót a neveléstudomány fő ágaival, a nevelés fogalmával, a nevelési folyamat főbb jellemzőivel, a különböző célelméletekkel, az oktatás (tanítástanulás) szerepével a személyiségfejlesztésben. Közvetíti azokat az alapismereteket, amelyekre építve feldolgozható a tanításitanulási folyamat, a tanulási stratégiák, a szervezeti és munkaformák, valamint a módszerek témaköre. A tananyag mutassa be a tudás megszerzésének logikai alapjait. Ismertesse meg a hallgatókat a gondolkodás formáival és a különböző műveletekkel. Ismertesse meg a hallgatókat az oktatás és a képzés tartalmi, tantervelméleti kérdéseivel, alapozza meg a tanító tudatos elemző és tervező munkáját. Ismertesse a neveléselmélet alapfogalmait, alapozza meg a hallgatók tudását az iskolai értékszocializációról, a nevelési folyamat tartalmáról és szerkezetéről, a nevelési módszerekről, eljárásokról. Adjon alapot a pedagógiai tapasztalatok szaktudományos szintű elemzéséhez, a pedagógiai jelenségek tudatos értelmezéséhez, a gyakorlati nevelési helyzetek, folyamatok sikeres szervezéséhez, irányításához. Ismertesse meg a pedagógiai kutatás célját, tárgyát, az egyes kutatási stratégiákat, módszereket, eszközöket, adatgyűjtési és feldolgozási eljárásokat. Adjon ösztönzést az öntevékeny kutatási tevékenység végzéséhez. Ismerje meg a hallgató az osztályfőnöki (osztálytanítói) nevelőmunka helyét, szerepét és sajátosságait, feladatköreit, az egész napos nevelés speciális lehetőségeit, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem aktuális feladatait.
Ismertesse meg a differenciált fejlesztés metodikáját, szervezeti kereteit és tervezési formáit, tegye képessé a hallgatót az eltérő fejlettségi szintű, eltérő szociokulturális hátterű tanulókkal való egyéni bánásmódra, készítse fel a hallgatót a kompetencia-körébe tartozó retardált, tanulási nehézséget, részképesség kiesést tanúsító, valamint az átlagostól eltérő, tehetséges tanulók egyéni fejlesztésére, kompenzációjára és korrekciójára. Megismerteti a hallgatóval a legjelentősebb pedagógiai kísérleteket, innovációkat. Követelmények: A végzett hallgató: ismerje a neveléstörténet alapvető tényeit, lássák a változás, fejlődés folyamatát, irányát a történeti korszakokban. Tudja a neveléstörténeti tényeket szakszerűen vizsgálni, elemezni, értékelni. Legyen képes problématörténeti vizsgálódásokra. Lássa a mai neveléstudományi, közoktatás-politikai problémák és eredmények történeti okait, összefüggéseit. Ismerje a kisiskolás és a pubertás korú tanítványainak fejlesztési lehetőségeit és módszereit, továbbfejlődési esélyeit, perspektíváit. Ismerje a nevelő-oktató munka tervezésének szintjeit, módszereit és fázisait, ismerje továbbá a tervezéssel összefüggő állami dokumentumokat. Ismerje a korszerű tanulásirányítás törvényszerűségeit és módszereit. Ismerje a tanítás-tanulás elméleti, módszertani, szervezési vonatkozásait, a metodikai kultúra, a tanítási-tanulási infrastruktúra összetevőit. Ismerje az iskolai nevelés és a szocializáció folyamatát, dinamikáját, tartalmát, színtereit, módszer- és eszközrendszerét. Ismerjék a legjelentősebb hazai és nemzetközi pedagógiai irányzatokat. Ismerje és értse az osztályfőnöki nevelőmunka helyét, szerepét és sajátosságait, feladatköreit, az egész napos nevelés speciális lehetőségeit, a gyermek-, -ifjúság- és családvédelem aktuális feladatait. Ismerje a differenciált tanórai munka lehetséges modelljeit, eljárásait. Ismerje a tanulási nehézség, magatartási zavar pszichológiai, szociológiai összefüggéseit, a fejlesztés módjait. Ismerje a tehetség felismerésének, fejlesztésének módszereit, eljárásait. Ismerje a hallgató a legjelentősebb pedagógiai kísérleteket, innovációkat. Legyen képes nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; saját tevékenységének kritikus értékelésére; a nevelő-oktató munka szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; a 6-12 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére, az alapkészségek és képességek kialakítására; előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre (ehhez rendelkezzen a másság elfogadásával, toleranciaképességgel); a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására; a gyermek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre; önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör
vállalására (ehhez rendelkezzen a permanens művelődés igényével és képességével); Legyen képes egyszerű kutatási tevékenység végzésére. Számonkérés: A Pedagógia alaptantárgy tantárgyelemei kollokviumokkal, gyakorlati jegyekkel zárulnak. A tantárgyi ismereteket komplex Pedagógia-Pszichológia szigorlat kéri számon, ami 0 kerditértékű, kritériumfeltétel. A szigorlati témakörök komplex módon tartalmazzák a pedagógiai és a pszichológiai tényanyagot. Szakirodalom Kötelező szakirodalom: Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet Nemzeti Tk., Bp., 1995. Mészáros István- Németh András- Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Bp., 2000. I.1.1.1.1.1.1.1Falus Iván /1998, szerk./: Didaktika. Nemzeti Tk. Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Kiadó, Bp., 1993. Báthory Zoltán/1992/: Tanulók, iskolák-különbségek. Tk., Bp. Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös J. Könyvkiadó, Bp., 1997. Falus Iván /1993, szerk./ Bevezetés a pedagógiai kutatómunka módszereibe. Bp., Keraban. Pálfiné Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely, 2000. Ajánlott szakirodalom: A magyar nevelés története I Szerk.: Horváth Márton Tankönyvkiadó, Bp. 1988. A magyar nevelés története II. Szerk: Horváth Márton, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1993. 1000 éves a magyar iskola / Szerk: Balogh László / Korona K., Bp., 1996. Lénárd Ferenc Demeter Katalin (1990) : A nevelés gyakorlata a tanítási órán TK., Bp. Csapó Benő : (1998. szerk.) : Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Bp. Ballér Endre (1996): Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. A tantervelméletek forrásai 17. OKI, Bp. Csapó Benő (1992) : Kognitív pedagógia. Akadémia Kiadó, Bp. Bábosik István: A nevelés folyamata és módszerei Leopárd K., Bábosik István- Mezei Gyula: Neveléstan Telosz K., Bp., 1994. Bábosik István: A modern nevelés elmélete Telosz K., 1997. Gáspár László: Neveléselmélet OKKER Kk. Én. Nagy József: Nevelési kézikönyv Mozaik K. Szeged, 1996. Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben Kereszty- Tordáné /szerk./ BTF,Bp.,1993.
M. Nádasi Mária /1986/:Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Korszerű nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest. Petriné Feyér Judit-Mészölyné Fehér Katalin /1982/: Differenciált osztálymunka, optimális elsajátítás a gyakorlatban. Pedagógiai Közlemények 23. Tankönyvkiadó, Budapest Kósáné Ormai Vera /1989/: Beilleszkedési nehézségek és az iskola. Tankönyvkiadó, Budapest, 13-48, 61-202. Hortobágyi Katalin /1995/: A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata. Feldolgozási program pedagógus-továbbképzés számára. FPI, Budapest Balogh László-Nagy Kálmán-Szatmáriné Balogh Mária /összeáll. és szerk./ /1994/: A tehetségfejlesztés pszichológiája /Szöveggyűjtemény/. KLTE, Debrecen.
Tantárgy neve: Informatika Tárgykódok: Célok, feladatok: A tanító képzésben résztvevő hallgatók alapozó informatikai kurzusainak célja, hogy felkészítést nyújtson az általános iskola 1-4. évfolyamán, számítógépes környezetben zajló tanórai, illetve egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozások tartalmi, módszertani kérdéseihez, tantárgy-pedagógiai eljárásaihoz áttekintést adjon az informatika korszerű eszközrendszeréről, megismertessen a számítógépek alapvető, általános célú szoftverkörnyezetével, mely hozzásegíti a hallgatókat többek közt a tanulmányaikhoz szükséges elektronikus információforrások felhasználásához és feldolgozásához rendelkezzenek a természettudományok stb. alapoktatásához szükséges korszerű informatikai felkészültséggel Ismeretek: Az informatika alapozó tárgyak az óra és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazzák: A személyi számítógépek legfontosabb, oktatási környezetben is használt részegységeinek kezelésén keresztül a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szoftverhasználat elsajátítását. Ennek megfelelően az üzemeltetéshez szükséges operációs rendszer és az ún. informatikai alapszoftverek (szövegszerkesztés, grafikai alkalmazások, táblázatkezelés) ismereteit. A korszerű hálózathasználat, információszerzés és feldolgozás, továbbá az internetes kommunikáció alapszoftvereinek megismerését. A Nemzeti Alaptanterv informatika műveltségterületének 1-4 évfolyamra vonatkozó tartalmi és módszertani kérdéseit, a különböző tárgyak tanításánál felhasználható elektronikus források és oktatóprogramok körét. Követelmények: A végzett hallgató ismerje: számítógépes oktatóprogramok, oktatáshoz kapcsolódó források oktatásban történő felhasználásának módszereit a gyermekek sokoldalú, differenciált fejlesztését szolgáló informatikai megoldásokat az alapvető hardverkörnyezetet korszerű számítástechnikai eszközpark használatát a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szoftverkörnyezetet adattárolás, hálózati struktúrában való munka; biztonságos géphasználat kérdéseit általános célú alkalmazói programok oktatásközpontú használatát (szövegszerkesztés, grafikai alkalmazások, táblázatkezelés) az információkeresés, rendszerezés, hálózati kommunikáció alapvető szoftveres megoldásait
Ajánlott irodalom: OFFICE XP lépésről lépésre [2002, Szak Kiadó] Mészáros Tamásné: Táblázat-kezelés [2003, Kossuth Kiadó Rt.] Bártfai Barnabás: Microsoft Excel XP 2002 [2002, BBS-Info] László József: Mindenkinek az Internetről [2003, ComputerBooks] Dancsó Tünde: Comenius LOGO játék és animáció [2001, Kossuth kiadó]
Tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom és tantárgy-pedagógiája Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan pedagógusok kibocsátása, akik - az iskolai oktatás bevezető és kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom területén alkalmasak az oktató nevelő munkára; - a 6-12 éves gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve tervezik, szervezik és irányítják a tanulási folyamatokat; alakítják ki és fejlesztik a tanulási alapkészségeket és képességeket; - birtokában vannak a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos korszerű szaktudományi és módszertani ismereteknek; azokat össze tudják kapcsolni más tudományterületeken szerzett ismereteikkel; - képesek, az e tudományterületeken is meglévő, ismereteik, készségeik önálló és folyamatos megújítására, bővítésére a nyomtatott és elektronikus források kritikus értelmezése alapján; - képesek a mindenkor rendelkezésükre álló módszertani eljárások és taneszközök közül kritikusan és megalapozottan választani; - az anyanyelvi és irodalmi vonatkozású nevelési helyzetek megoldásában mindenkor a gyermek beszédviselkedésének, nyelvi-kommunikációs kultúrájának fejlődését szolgálva és előítéletek nélkül működnek együtt a családdal és a kortárs csoportokkal. Ismeretek: Magyar nyelv és irodalom és tantárgy-pedagógiája tantárgy az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a leendő pedagógusok számára a következő elsajátítandó ismeretanyag szerepel: - Tartalmazza az alapfokú anyanyelvi oktatás bevezető és kezdő szakaszában megtanítandó magyar nyelvi és irodalmi ismeretek átadásához szükséges anyanyelvi (elméleti és alkalmazott nyelvtudományi, nyelv és beszédművelésbeli) kompetenciákat. Ezen ismeretanyag birtokában a pedagógusok képesek lesznek a tanulók olvasás és írás alapkészségeit kialakítani. - Tartalmazza azokat az általános és gyermekirodalmi ismereteket, amelyek segítségével a pedagógus megalapozza és fejlesztheti a gyermekek irodalmi ízlését. Követelmények: A végzett hallgató: - rendelkezzék fejlett nyelvi és kommunikációs képességekkel, beszédviselkedését tudja a pedagógus munka szolgálatába állítani; - legyen képes meglévő nyelvi irodalmi módszertani ismereteit önállóan és folyamatosan fejleszteni; - ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáit, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait a Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet illetően; - rendelkezzék olyan anyanyelvi és tantárgypedagógiai ismeretekkel, amelyek az anyanyelvi oktatás bevezető és kezdő szakaszában az olvasás
és írás alapkészségeinek kialakításához szükségesek, és fejlesztik az anyanyelvi kommunikációs kultúrát; - a Magyar nyelv és irodalom tanítása során ismerje és használja a személyiségformálás lehetőségeit, a sajátos nevelési helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek anyanyelvi nevelésének hatékony módjait; a tanulásirányítás módszerit és munkaformáit; az integrált és differenciált oktatás eszközeit; - legyen érzékeny befogadója és közvetítője az anyanyelvi nevelésben és az irodalmi alkotásokban rejlő esztétikai és egyéb értékeknek. Irodalom: Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 1997. IV. kiadás Hangay Zoltán (szerk.): Magyar nyelvi gyakorlókönyv. Trezor Kiadó, Budapest, 1992. Hernádi Sándor: Beszédművelés. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Kernya Rózsa (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., Kaposvár, 1995. Kulcsár-Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Tantárgy neve: Matematika és tantárgypedagógia Tárgykódok: Célok: A korszerű matematikai ismeretek és ismeretrendszerek tudatos megismertetése, a hallgatók ismereteinek bővítése. Rendelkezzenek a képzés végére az általános matematika tanulásra vonatkozó ismeretekkel és képességekkel, amellyel tanítani tudják a 6-10 éves gyerekeket. Sokszínű módszertani kultúrával rendelkezzenek, amellyel az adott korosztály matematikai tevékenységét a legeredményesebben tudják tervezni és vezetni. Legyenek képesek a differenciált irányításra, ellenőrzésre és értékelésre. Tudjon taneszközöket elemezni és legyen képes önállóan is készíteni. A tárgy feladatai és tartalma: A tárgy és a matematikai tantárgy tanulása iránti pozitív attitűdök kialakítása, fontos feladat. A fogalmak rendszerének alsótagozatos kidolgozásával, a fogalmak megalkotásával ismerkednek meg a taneszközökkel, a folyamathoz szükséges eljárásokkal. A matematikai fogalmak tanulása során fejlesztjük a minden tantárgy tanulásához szükséges képességeiket (lényegkiemelés, általánosítás, absztrakció stb.). A természetes számokról, a számelméleti ismeretekről, műveletek értelmezéséről pedagógiai ismereteket is szereznek. Szöveges feladatok megoldásánál a problémaérzékenység fejlesztése kiemelt feladat. A hallgatók az ismereteit legyen képes kritikus, elemző módon rendszerezni. Az ismeretek alkalmazása tekinetében a hallgató képességének fejlesztése a következő területeken fontos: - nyomtatott és elektronikus források megértése, értelmezése - előítélet-mentes, multikulturális és interkulturális nevelés. Szakmai attitűdök és magatartások terén: - önismeret, együttműködési készség, fejlett kommunikációs képesség - permanens művelődési igénye és képessége - egyetemes emberi és nemzeti értékeket és erkölcsi normákat legyen képes elfogadni - környezettudatos magatartás a másság elfogadása. Követelmények A hallgató: Legyen képes a matematikai fogalmakat alkalmazni. Tudjon az egyes témakörökben feladatokat megoldani. Legyen képes az egyes témakörök között a kapcsolatok keresésére és értelmezésére. Ismerje a korosztály számára készült taneszközöket, és tudja azokat felhasználni. Tudja az 1-4 osztály tananyagának elméleti alapjait. Ismerje a matematika tanulás folyamatát, a tapasztalatszerzésre alapozott strukturált tanulás elsődlegességét. Legyen képes tanulási folyamatokat tervezni és vezetni. Tudjon matematikai problémát a mindennapi életben megjeleníteni.
Irodalom - Matematika az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2004.) - Matematikai feladatgyűjtemény az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára ( Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1996.) - Zsinkó Erzsébet, Számelmélet és elemi algebra, ELTE TÓFK, Budapest, 2004. - Dr. Palotásné Vig Marianna, A matematika alapjai, ELTE TÓFK, Budapest, 2003. - C. Neményi Eszter, Tantárgypedagógiai füzetek, a számolás tanítása, BTF, 1997. - Reimann István: Matematika, ISBN 963 10 8578 3 Műszaki Kadó, Budapest, 1992. - Nemetz- Wintsche, Valószínűségszámítás, Typotex, 1998. - Dr. Rakos Katalin: A mi matekunk tankönyvek 1-8. (NTK) - Dr. Rakos Katalin: Módszertani ajánlások a matematika tanításában 1-4 oszt. (Apáczai Kiadó 1999.)
Tantárgy neve: Természetismeret és tp. Tárgykódok: A tantárgy oktatásának a célja: Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik rendelkeznek a kellő biológiai, kémiai, földrajzi, fizikai, egészségtani, és környezeti ismeretek birtokában, megfelelő környezettudatossággal, környezeti érzékenységgel. Rendelkeznek a természettudományok alapoktatásához szükséges korszerű ismeretekkel, összefüggésekkel, tantárgy-pedagógiai eljárásokkal. Ismerik a környezetismeret tantárgy tananyagát és fejlesztési követelményeit, így alkalmasak az iskolai oktatás 1-4. osztályában az oktató-nevelő munkára, és a nem tantárgyhoz kötött iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelési feladatok szervezésére és teljesítésére. Rendelkeznek az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges tudással, speciális tantárgy-pedagógiai eljárásokkal. Ismeretek: A természetismeret és tp. tantárgy az óra - és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő ismeretanyagot tartalmazza: - az alapfokú természettudományos oktatás-neveléshez szükséges biológiai, fizikai földrajzi, kémiai, egészségtani és tantárgy-pedagógiai ismereteket. - a stúdium oktatásának célja olyan korszerű módszertani kultúra, szemlélet és irányultság kialakítása, ami biztosítja az 1-4. osztályban a természetismeret tanulásához szükséges tanulói képességek eredményes fejlesztését. - növény-és állatszervezettan, élettan és rendszertan alapjai. - az általános-és szervetlen kémia alapjai - természet- és gazdaságföldrajzi alapismeretek; Magyarország földrajza - alapvető fizikai ismeretek (mechanika, elektromosságtan, hőtan, fénytan, anyagszerkezet, csillagászat) - a környezeti neveléssel kapcsolatos főbb módszertani ismeretek, a környezetvédelem alapjai, a magyarországi flóra-és fauna legjellegzetesebb elemeinek felismerése - elsősegélynyújtás, anatómiai alapismeretek - egészség-betegség, a szomatikus nevelés alapjai és fontossága Követelmények: A végzett hallgató: Ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait. Legyen képes: az iskolai oktatás 1-4. osztályában az Ember a természetben műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására; a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére; a nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; a 6-10 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére, az alapkészségek és képességek kialakítására; előítélet- mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre; a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására; a gyermek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre; Rendelkezzen: az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással; egészséges életvitellel; a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékony munkaszervezés készségével; a másság elfogadásával, toleranciaképességgel; Szakirodalom : Park-Usborne enciklopédia (Fizika-Kémia-Biológia) Oxlade, Chris-Park Könyvkiadó KFT. 2002. Bora Gyula-Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza Nemzeti tankönvykiadó, Bp. 2004. Állat-és növényhatározó természetjáróknak Magyar Könyvklub, Bp. 2000. Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1992. Általános iskolai környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, tankönyvek.
Tantárgy neve: Ének-zene és tantárgypedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok kibocsátása: akik az iskolai oktatás 1 4. osztályában az ének-zene tárgy területén alkalmasak az oktató-nevelő munkára; akik képesek az ének-zene tárgy, valamint módszertani ismereteinek feldolgozására, a taneszközök választására; meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, gyarapítására; alkalmasak a művészeti nevelés fontosságának felismerésére A tárgyra vonatkozó ismeretek alkalmazását illetően, alkalmasak: a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a készségek és képességek fejlesztésére az ének-zene tanítás területein az ének-zene segítségével és hatásával a gyermekek személyiségének sokoldalú és előrevivő fejlesztésére a tanítási órán kívüli ének-zenei feladatok ellátására a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre továbbtanulással és továbbképzések segítségével meglévő készségeik fejlesztésére, az ének-zene speciális területeinek elsajátítására az éneklés helyes szokásainak kialakítására a dalanyag, valamint a kapcsolódó játékok tanítására a zenei írás-olvasás ismereteinek és készségeinek kialakítására a reproduktív képzelet fejlesztésére, ezen belül a kifejezőképesség, a többszólamú érzék fejlesztésére, a zenei manipuláció és improvizáció, a zenehallgatási anyag feldolgozására Követelmény a végzett hallgató: ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját sajátítsa el azokat az ének-zenei ismereteket, amelyek a tárgy sikeres oktatásához szükségesek ismerje az éneklés, a hallásfejlesztés, a ritmusfejlesztés és a zenehallgatás területeit különös gondot fordítson a készségek és képességek fejlesztésére, a zenei írás- olvasás elsajátítására, a zene és mozgás (játék, tánc) kapcsolatára érezze szükségességét a hangszertanulásnak legyen igénye a közös éneklés, a kisebb, vagy nagyobb kórusok, valamint a társas zene szervezésére keltsen fel érdeklődést a hangversenyek látogatása iránt ismerje az egyes nemzetiségi területek zenei kultúráját legyen fogékony az alternatív zenetanítási módszerek iránt
Kötelező és ajánlott irodalom: Tanító alapszak Ének-zene: A tanítási gyakorlatban használt alsó tagozatos ének-zene tankönyvek Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Kodály Zoltán: Válogatott bicíniumok Kodály Zoltán: A magyar népzene Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I II Dobszay László: A magyar dal könyve Kerényi György: Magyar énekes népszokások Béres János: Furulyaiskola I II III Tantárgy-pedagógia: Csillagné dr. Gál Judit Kerecsényi László: Ének zene tanítás az alsó tagozatban (Bp. 1985) Dobszay László: A magyar dal könyve Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel (Bp. 1972) Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I II III IV (Bp. 1976 1982) Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (Bp. 1991) Pécsi Géza Uzsalyné Pécsi Rita: Ének Zene Kultúra (Pécs 2001) Laczó Zoltán: Zenehallgatás Alsótagozatos zenehallgatási lemezanyag Falvay Károly: Ritmus, mozgás, énekes játék (Bp. 1994) Erika Landau: Kreativitás és pszichológiája (Bp. 1976) Vitányi Iván: A kreativitás alkalmazása és jelentősége (1979)
Tantárgy neve: Vizuális nevelés és tantárgypedagógiája Tárgykódok: A műveltségi ismeretkör oktatásának célja Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik - az iskolai oktatás 1-4. osztályában a vizuális kultúra területén alkalmasak az oktató-nevelő munkára; - e területen is képesek a szaktudományi és módszertani ismeretek, eljárások, taneszközök önálló kritikus feldolgozására/választására, meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, korszerűsítésére és gyarapítására; - a vizuális kultúra nevelési helyzeteit, a családdal való együttműködést hatékonyan, fejlesztően és előítélet-mentesen vállalják és oldják meg. Ismeretek A Vizuális nevelés és tantárgypedagógia műveltségi ismeretkör a vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő ismeretanyagot tartalmazza: - azokat az alapfokú művészeti neveléshez szükséges szakismereteket, amik a 6-10 éves gyermekek vizuális megismerő, kifejező és alkotó képességeinek fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárásokat tartalmazzák, és amelyek segítségével kialakíthatók a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció alapkészségei; - azokat az általános és képzőművészeti-esztétikai ismereteket, melyek szakmailag hiteles módon alapozzák és fejlesztik a gyermekek esztétikai érzékét, ízléses környezetformálását, vizuális gondolkodását; - azokat a speciális fejlődéslélektani ismereteket, amik alkalmazásával hatékonyan megvalósítható a 6-10 éves gyermekek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztése, az alapkészségek és képességek kialakítása; - azokat a szakmai ismereteket, amik segítségével lehetővé válik a korszerű integrált oktatás, az előítéletektől mentes multi- és interkulturális nevelés. Követelmények A végzett tanító-jelölt - ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait a Vizuális kultúra műveltégi területet illetően; - sajátítsa el azokat a vizuális nevelési és tantárgypedagógiai ismereteket, amik a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció alapkészségeinek kialakításához és fejlesztéséhez szükségesek; - ismerje és használja a Vizuális kultúra tanításának a személyiségformálás területén alkalmazható lehetőségeit, a művészeti nevelésnek a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésekor alkalmazható hatékony és korszerű módjait, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, a vizuális nevelés órákon az integrált és differenciált oktatás és nevelés eszköztárát; - rendelkezzen fejlett kommunikációs és kooperációs képességekkel;