Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali Tagozat EU Kapcsolatok Szakirány TURIZMUSFEJLESZTÉS A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN AVAGY FIATALOKKAL A ZSELICÉRT Készítette: Jankovich Gyöngyi Budapest, 2007
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A turizmusfejlesztés... 7 A turizmusfejlesztés szükségessége... 7 A turizmus gazdasági jelentősége... 12 III. A statisztikai kistérségek, a kaposvári kistérség...15 A statisztikai kistérségek kialakulása... 15 A Dél-dunántúli régió kistérségei... 16 A kaposvári kistérség meghatározása... 17 Infrastruktúra... 18 IV. A kaposvári kistérség turisztikai piacának elemzése...22 A kistérség vonzerőleltára... 22 A kistérség nemzetközi kapcsolatai:... 24 Idegenforgalom a kistérségben:... 24 Kiemelkedő turisztikai termékek a kistérségben:... 26 Kulturális turizmus... 26 Bor-és gasztronómia turizmus:... 28 Aktív turizmus:... 29 Vadászturizmus:... 29 Kerékpárturizmus:... 29 Golfturizmus:... 30 Lovasturizmus:... 30 Horgász turizmus:... 30 Falusi turizmus és Ökoturizmus:... 32 Versenytárselemzés:... 34 Humán erőforrás a kistérségben:... 35 V. A Zselica mikrotérség:...36 A Zselic általános bemutatása... 36 A Zselica mikrotérség SWOT-analízise... 38 Idegenforgalom a mikrotérségben... 40 A Bányai Panoráma Egyesület... 41 A Zselica Szövetség:... 42 A Bányai Panoráma Egyesület és az Európai Unió:... 42 A Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a zselici falvak fejlesztésért című program részletes bemutatása:... 45 A Zselica mikrotérség jövőképe... 51 Zselici Patika program:... 52 A Zselici Patika elemei:... 53 Fiatalok a Zselicért:... 54 Zselici Életesély:... 54 Historikus Vidék program:... 55 A Historikus Vidék program elemei:... 55 Fiatalokkal a Zselicért:... 57 VI. Befejezés...59 VII. Felhasznált irodalom...62 VIII. Mellékletek...65 3
Szülőföldem (részlet) Ez itt még Somogy, hol születtem én, de odébb ki megy, már Tolnába jár, hol, mint két lány setten egymás elől bújósdit játszva, Sió és Sár. De itt nálunk, ahány a zsenge völgy, annyi sok fürge kis patak szalad, s a nyár és rekettyés sások között ravaszul fognak szárcsát s halat. A dombok sárga földje szépívű, erdőfogta hullámzó sok halom, vagy eke-bodrozta fodros tenger, mely fáradt szemek zsonga nyugalom. (Takáts Gyula) 4
I. Bevezetés Magyarországon, ha a turizmus, a turizmusfejlesztés szóba kerül, a lakosság zömében két desztináció, a Balaton és Budapest vetődik fel. Ez nem is meglepő, hiszen ezek azon pontjai országunknak, amelyek a külföldi turisták magyarországi célpontjai között a legtöbbször megjelennek. De mi a helyzet az ország egyéb részeivel? Ha a településen valamiféle gyógy- vagy termálvíz található, az ott élőknek nincs miért aggódniuk. Előbb vagy utóbb wellness hotelek, gyógyfürdők épülnek, a befektetők özönleni fognak a térségbe. Ha azonban egy kistérség még ilyen adottságokkal sem rendelkezik, akkor bizony saját magának kell elindulnia a fejlődés útján, elsődlegesen úgy, hogy adottságaiból, a turisták számára is vonzó turisztikai programcsomagokat alakít ki. Ilyen kistérség a kaposvári, mely nem rendelkezik olyan turisztikai látnivalókkal, melyek a közeli Balaton part mellől elcsábíthatnák a turistákat. Mégis minden eszközt megragad, hogy idegenforgalmának fejlesztésével minél nagyobb konkurenciát tudjon jelenteni. A diplomamunka a kaposvári kistérség turizmusfejlesztési lehetőségeivel, illetve a kistérségben található Zselica mikrotérség fejlődési útjával foglalkozik. A kaposvári székhelyű, Zselicben tevékenykedő Bányai Panoráma Egyesület munkáján keresztül mutatom be a Zselicben lejátszódott példaértékű fejlődési folyamatot, melyet az Egyesület a helybéliek összefogásával, a mikrotérség természeti és kulturális adottságaira alapozva tudott megvalósítani. Az első fejezet a turizmus, a turizmusfejlesztés fontosságát hangsúlyozza, nem csak Magyarországon, hanem országhatárainkon túl, világviszonylatban is vizsgálva ezt a kérdést. A számos adat és statisztika vizsgálata, mind-mind arra enged következtetni, hogy országunk alapvetően jó úton jár a turizmusfejlesztést illetően, de van még mit javítani. A második részben fontosnak tartottam bemutatni a statisztikai kistérségek rendszerének kialakulását, illetőleg azt, hogy ezen a rendszeren belül milyen helyet foglal el a kaposvári kistérség. Ehhez szorosan kapcsolódva, a harmadik fejezetben bemutatom a kistérség turisztikai attrakcióit, azokat az adottságokat, melyeknek a kistérség jellegzetességét köszönheti, és amelyekre alapozva a kistérség felemelkedését biztosító, minőségi turizmus felépíthető. 5
Ezek tulajdonképpen a fejleszteni kívánt turisztikai attrakciók, azoknak is egy általam meghatározott, szűkebb, fejlesztésre érdemes köre (falusi turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus). Dolgozatom utolsó fejezetében pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miért is fontos a turizmus fejlesztése, még egy olyan mikrotérségben is, mint a Zselic, illetve arra, hogy milyen szerepet vállalhat ebben a turizmusfejlesztésben két olyan szervezet, mint a Bányai Panoráma Egyesület illetve a Zselica Szövetség. A Bányai Panoráma Egyesület térségben megvalósított, konkrét projektjeit részletesen be is mutatom. 1. kép 1 Kaposvár-Berzsenyi park a Zsolnay kúttal 1 http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, Szabadság, Európa, Kaposvár 39. p. 2007. április 23. 6
II. A turizmusfejlesztés A turizmusfejlesztés szükségessége Napjainkban a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő ágazatának nevezhető. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel & Tourism Council) előrejelzése szerint 2007-ben az idegenforgalom a világgazdaság GDP-jének a 10,4%-át adja majd, és várhatóan a teljes foglalkoztatást vizsgálva 8,3%- os szintet ér el, azaz hozzávetőlegesen 231,222,000 embernek ad majd munkát, vagyis a világon tizenkét emberből egy biztosan kötődik majd az idegenforgalomhoz. 2 Ezt a különösen bíztató előrejelzést látva, azt hiszem nem meglepő, hogy a turizmus Magyarországon is egyre hangsúlyosabb szerepet a gazdaságpolitikában, egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki, és egyre gyakrabban nevezik meg az ország kitörési pontjaként. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint 2006-ban a folyó fizetési mérleg alakulását vizsgálva, az idegenforgalom, a szolgáltatások egyenlegén belül 1, 507 millió euró értékű egyenleget mondhatott magáénak. Ez az összeg az elmúlt esztendő 3, 599 millió eurós bevételeinek, és 2092 millió eurós kiadásainak az eredménye. Összességében megállapítható, hogy a 2005. évi adatokhoz képest a turisztikai egyenleg 38,9-os növekedést mutatott 2006-ban, ami hozzávetőlegesen 380 milliárd többletbevételt jelent gazdaságunknak. 2 Executive Summary-Travel & Tourism, Navigating the path ahead, The 2007 Travel & Tourism economic research, http://www.wttc.travel/bin/pdf/temp/executivesummary2007.html, 2007. április 12. 7
1. táblázat 3 A fizetési mérleg alakulása a 2006. IV. negyedéves adatok alapján és a 2005. IV. negyedéves adatok alapján 2005 (millió euró) 2006 (millió euró) Változás (%) Bevétel 3, 433 3, 599 + 4, 8% Kiadás 2, 347 2, 092-10, 9% Egyenleg 1, 085 1, 507 + 38,9% Nemzetközi viszonylatban országunk teljesítménye nem is számít gyengének, ugyanis Közép és Kelet Európában, 2005-ben mindössze két európai uniós tagállam rendelkezett nagyobb bevételekkel, mint Magyarország. Csehország, amely a maga 3, 722 millió eurós bevételével alig körözte le országunkat, és Lengyelország, amely már egy kicsit tetemesebb, 5, 051 millió eurós idegenforgalmi bevételt mondhatott magáénak. Viszonyításként ez Magyarországnak 325 euró/fő, Csehországnak 327 euró/fő, míg Lengyelországnak 122 euró/fő bevételt jelentett, a három ország, gazdaságban elfoglalt különböző súlyának köszönhetően. Ezek az adatok azonban sajnos messze lemaradnak az igazán fejlett turizmussal rendelkező Európai uniós országok bevételei mögött. A 2005. esztendőben Spanyolország volt az Európai Unió éllovasa az idegenforgalmi bevételek tekintetében, ugyanis ebben az évben 38, 495 millió euró értékben kasszírozott az országába ellátogató turistákból (903 euró/fő). Szorosan mögötte találjuk Franciaországot a maga 33, 981 millió eurós bevételével (543 euró/fő), és kicsit lemaradva követi őket Olaszország 28, 453 millió euróval (494 euró/fő) és Németország 23, 474 millió eurós idegenforgalmi bevételével (270 euró/fő). 3 http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_fizetesi_merleg&contentid=0, 2007. április 13. 8
Spanyolországot, egyébiránt, világviszonylatban vizsgálva az idegenforgalmi bevételeket, egyedül az Egyesült Államok volt képes megelőzni 2005-ben, ugyanis ebben az évben 65, 654 millió eurós idegenforgalomból származó bevételre sikerült szert tennie (205 euró/fő). 4 1.ábra 5 Idegenforgalmi bevételek 2005-ben Bevételek (euró/fő) 1000 800 600 400 200 0 325 327 122 903 543 494 270 205 Magyarország Csehország Lengyelország Spanyolország Franciaország Olaszország Németország Egyesült Államok Országok Ezeket az adatokat látva, azt hiszem, bátran állíthatom, hogy kis országunknak volna még mit fejlődnie. Természetesen nem áhítozhatunk a legkedveltebb turistacélpontok, Spanyolország, Franciaország vagy az Egyesült Államok bevételei után, de reális cél, hogy turizmusfejlesztési politikánk eredményeként az élre törjünk, a hasonló természeti és kulturális adottságokkal rendelkező kelet-közép európai országok között. Fontos leszögezni azt a tényt, hogy már évek óta, Magyarország is egyre nagyobb szerepet szentel gazdaságpolitikájában a turizmusfejlesztésnek. Ennek a folyamatos fejlesztésnek az eredményeként, a fent említett kelet-közép európai vezető pozíció megszerzése, akár rövidtávon is megvalósulhat. 4 World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure, http://www.world-tourism.org/facts/eng/pdf/indicators/new/itr05_europe_euro.pdf, 2007. április 14. 5 World Tourism Organization, Tourism Indicators, International Tourism Expenditure, http://www.world-tourism.org/facts/eng/pdf/indicators/new/itr05_europe_euro.pdf A gafikont a fenti adatok alapján önállóan készítettem. 9
A turizmusfejlesztés szerepének térhódítását hivatott alátámasztani, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból már 4, 6% fordítható majd a turizmusfejlesztésre, szemben az első Nemzeti Fejlesztési Terv 2, 7%-os turizmusfejlesztési arányával. 6 Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2007 és 2013 közötti EU-s költségvetési időszakban a Regionális Operatív Programokból lehívható uniós fejlesztési forrás értéke 324 milliárd forint lesz majd országunkban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az összeg, mint említettem lehívható, vagyis csak egy opcionális lehetőség. Véleményem szerint országunknak igyekeznie kell majd, hogy minél kisebb összeget hagyjon felhasználatlanul az Európai Unió kasszájában. Magyarországon, egyébiránt, a Regionális Operatív Programok forrásai mellett, a turizmusfejlesztést, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia, az Európai Területi Együttműködés és a Turisztikai Célelőirányzat (TC) is támogatja pénzügyi oldalon. A költségvetés szerint, a Turisztikai Célelőirányzat kerete 2007-ben 9644, 5 millió forint, melynek jelentős része 4, 650 millió forint- a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MT Zrt.) tevékenységének finanszírozására, turisztikai marketingre fordítandó. A TC keretein belül jelentős tételt képvisel még a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére fordítható 530 millió forint (turisztikai desztináció menedzsment kialakítása, turisztikai táblák és információs pontok elhelyezése az utakon, turisztikai kártyarendszerek fejlesztése, kisvasutak turisztikai jelentőségének felmérése), a hazai turisztikai kínálat minőségi fejlesztésén belül a műemlék-gyógyfürdő pályázatokra fordítható 1, 8 milliárd forint és regionális turisztikai pályázatokra rendelkezésre álló 1, 39 milliárd forint. Ez az 1, 39 milliárd tartalmazza a Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) április 4-én közösen meghirdetett turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények támogatására szánt pályázati forrásokat is. 6 Miniszter asszony az OIB (Országos Idegenforgalmi Bizottság) ülésén -Turizmus Panoráma Bulletin 2007. március 23., http://www.oib.gov.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=21&itemid=58 2007. április 12. 10
A fennmaradó összeget többek között olyan speciális szakmai feladatok ellátására fordítják majd, mint a szúnyoggyérítés (110 millió forint), az MT Zrt. átszervezésének pótlólagos költségei (100 millió forint) vagy az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása (224 millió forint). 7 A dolgozatomban vizsgált kaposvári kistérség, illetve a Zselica mikrotérség természetesen a fent említett számadatoknak, kiadásoknak csak nagyon kis szeletét teszi ki, de az ő szintjükön is megtalálhatóak azok a feltételek, adottságok, amelyekre minőségi turizmust lehet felépíteni (ez már tulajdonképpen folyamatban van), és megfelelő alapot teremtve el lehet indulni a gazdasági fejlődés útján. A szakdolgozat célja annak a gazdasági fejlődésnek a bemutatása, ami a kaposvári kistérségben található Zselica mikrotérségben elkezdődött, mintegy felébresztve a Zselicet somogyi álmából. A Zselic egymaga indult el ezen az úton, de gazdasági fejlődése hatást gyakorol az egész kaposvári kistérségre. 2.kép 8 Kaposvár-Kossuth tér 7 Tájékoztató a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról, http://www.bm.hu/web/portal.nsf/index/8e92220e7917d6afc12572bb00228d18/$file/turisztikai%20t ájékoztató.pdf?openelement, 2007. április 13. 8 http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, Szabadság, Európa, Kaposvár 20. p. 2007. április 23. 11
A turizmus gazdasági jelentősége A fent vázolt adatokból kitűnik, hogy napjainkban a turizmus szerepe több szempontból vizsgálva is felértékelődött. Társadalmi szemszögből egyre fontosabb a mindennapok rohanásából való kiszakadás, egyre többen vannak, akik a tömeges, ún. napfény turizmus helyett, csendes, vidéki környezetre vágynak. Gazdasági tekintetben, a tercier szektor ágazatai, az idegenforgalom, egyre nagyobb szerephez jutnak a foglalkoztatásban, teljesítményük a hozzáadott érték szempontjából is egyre jelentősebb. 2006-ban a foglalkoztatottak száma átlagosan 3930 ezer fő volt Magyarországon, közel 29 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül nemzetgazdasági ágak, ágazatok tekintetében, 2006-ban a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén több mint 150 ezer főt foglalkoztattak, ami közel 2%-os növekedést jelent az előző év adataihoz képest. 9 Közel 41 millió alkalommal haladtak át külföldiek 2006-ban a magyar határon, ami közel 6%-kal több mint 2005-ben volt. Ezek a vendégek 9,8 millió éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken ( a belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma is elérte a 9,2 milliót). Ezen adatok alapján nem meglepő, hogy a turisztikai ágazatok GDP-je (multiplikátor hatásaival együtt) a nemzetgazdaság egészének 8,5%-a. Dolgozatomban kiemelten foglalkozom a kaposvári kistérség turizmusra alapozott területfejlesztési lehetőségeivel. Igyekszem bemutatni a somogyi megyeszékhely és a környező települések turisztikai látványosságait, fejlesztési lehetőségeit, esetleges versenytársait a Dél-Dunántúli régióban. Véleményem szerint a kistérségben a turizmusfejlesztést egyfajta szűkítettebb turisztikai arculat köré kellene felépíteni, melynek alappillére lehet a falusi turizmus. A falusi turizmusfejlesztést a Zselica mikrotérségben vizsgálom, ugyanis az itt működő Bányai Panoráma Egyesület, már több mint 10 éve példaértékűen valósítja meg programját, melynek eredményeként a Zselicben rohamos léptékű fejlődés indult meg. 9 Munkaerő-piaci helyzetkép, 2006. Központi Statisztikai Hivatal, http://portal. ksh. hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz06.pdf, 2007. április 7. 12
Az Egyesület a tevékenységéhez, biztos működéséhez szükséges pénzügyi hátteret, hazai és uniós pályázati forrásokból teremti elő, melyet úgyszintén igyekszem prezentálni. A kaposvári kistérség jelenlegi helyzetének vizsgálatánál fontos tudni, hogy Somogy megye a múltban a hagyományos agrár megyék közé számított. Napjainkban országszerte jellemző jelenség, hogy a kimondottan mezőgazdasági területek folyamatosan veszítenek versenyképességükből, egyre nagyobb hátrányba kerülnek. Sokan közülük tevékenységük felfüggesztésére kényszerültek és kényszerülnek, így például Somogy is. A megye földterületének 59%-át a mezőgazdaságon keresztül hasznosítja, a lakosság 80%-a kötődik valamilyen módon az agráriumhoz. 1990-ben a mezőgazdaság még több mint 33 ezer embernek biztosított megélhetést, 2000-re ez a szám csaknem harmadára csökkent. 10 A térségben lejátszódó társadalmi- és gazdasági folyamatoknak köszönhetően a térség mostanra a stagnáló-, kis mértékben leszakadó régiók közé sorolható, így a felzárkózás érdekében minden forrást és eszközt meg kell ragadnia. Ilyen eszköz lehet a turizmusfejlesztés, mely a gazdaság élénkítésében egyfajta katalizátor szerepét töltheti be. Azáltal, hogy turistákat vonz a térségbe, megnöveli a különböző iparágak termékei iránti keresletet, így a térség gazdasági fejlődésén keresztül a munkanélküliséget is csökkenti. (A kaposvári kistérségben 2004. decemberében 8, 6 % volt a regisztrált munkanélküliek aránya, és közülük az 56% már több mint 180 napja volt munka nélkül.) 11 A kaposvári kistérség felismerte a turizmusfejlesztésben rejlő lehetőségeket és saját adottságait, ezért településfejlesztési koncepciójában már 2000-ben az idegenforgalmat jelölte meg kitörési lehetőségként. Ennek mintegy folytatása, hogy a város újonnan elkészített, Új munkahelyek, új utak, új otthonok címet viselő, 4 éves városfejlesztési programjában is hangsúlyos szerephez jut Kaposvár turisztikai célponttá tétele. 10 Török Tünde: Somogyország új lehetőségei az EU-tagság nyomán, Európai Tükör XI. évfolyam 6. szám pp. 39-49 és http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=5257, 2007. február 16. 11 KSH: Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=portal#eu, 2007. április 14. 13
Turisztikai szempontból vizsgálva, a kistérség számos, önmagában nem domináns, de vonzó turisztikai attrakcióval rendelkezik. Ezáltal turisztikai szerkezete egyedinek, mozaikszerűnek mondható. Ugyanakkor a megyeszékhely, Kaposvár centrális szerepe erősen meghatározó. Megítélésem szerint a kistérség fejlődése szempontjából az lenne a legcélratörőbb az elkövetkező időben, ha egyfajta szűkített, határozottabb turisztikai arculatot alkalmazna, a mostani szerteágazó, túlságosan elaprózott arculat helyett. Mondhatni, sok bába közt elvész a gyerek, vagyis a kistérség mindezidáig turisztikai kínálatának összes elemét fejlesztette, még azokat is, melyek alapvető adottságaiknál fogva nem igazán voltak versenyképesek (konferencia és kongresszus turizmus, műemlékek, kiállítások és vásárok, kulturális turizmus, bor-és gasztronómia turizmus). Ennek eredményeként a fejlesztési források felaprózódtak, és nem tudtak azokon a turisztikai célterületeken koncentrálódni, ahol igazán jövedelmezőek lehettek volna. Ilyen célterületnek nevezhető az ökoturizmus és a falusi turizmus, melyek fejlesztése, s ennek eredményeként vizsgálata sem választható szét igazán. A falusi turizmus és az ökoturizmus fejlesztése akkor a legcélravezetőbb, ha összekapcsolódik az aktív turizmus fejlesztésével, mert az ennek köszönhetően létrejövő, komplex turisztikai termékcsomag sokkal jelentősebb vonzerőt képviselhet az idelátogató turisták körében, így nagyobb jövedelemteremtő képességgel is bír. A fent vázolt turizmusfejlesztési célok megvalósítására, a 2007 és 2013 közötti EU-s költségvetési időszakban, a Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) 195 milliárd forintot biztosít a régiónak, amiből Kaposvár 60 milliárd forintra pályázik. A DDOP alapján készült el a Dél-dunántúli Akcióterv (DDAT) első munkaváltozata, mely a 2007. és 2008. év folyamán kiírásra kerülő pályázatokat megalapozó támogatási konstrukciókat tartalmazza. Amennyiben Kaposvár pályázatai kedvező elbírálásban részesülnek, a rendelkezésére álló forrásokkal könnyen lendületbe hozhatja a város környéki településeket és a kistérség egészét is. 14
A dolgozatban vizsgálatom alapját a kaposvári statisztikai kistérség képezi, ezért a következő fejezetben a statisztikai kistérségek magyarországi kialakulását szeretném bemutatni, különös tekintettel a kaposvári kistérség Dél-dunántúli régióban elfoglalt helyzetére. A statisztikai kistérségek fejlesztése, további együttműködések ösztönzése kiemelt helyen szerepel a kormány 2007-es munkatervében. Az együttműködések elsődleges célja, hogy az önkormányzatok hatékonyabban tudjanak gazdálkodni a rendelkezésükre álló forrásokkal, mintha ezt a települések, önkormányzatok széttagoltan próbálnák megvalósítani. A kaposvári kistérség megismeréséhez, illetve, a dolgozat további fejezeteiben végzett turisztikai vizsgálatához, szükségesnek tartottam a kistérség jelenlegi infrastrukturális helyzetének vázolását, ezért a fejezetet ezzel a gondolatsorral zárom. III. A statisztikai kistérségek, a kaposvári kistérség A statisztikai kistérségek kialakulása 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozta létre a statisztikai körzet kategóriát 9006/1994 (S. K. 3) közleményével-, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Ezáltal az ország területét 138 statisztikai körzetre osztotta fel. 12 Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján megváltozott a korábban kialakított rendszer, és kialakításra került a tervezési-és statisztikai régiók rendszere. A statisztikai körzetek rendszerét aztán 1997-ben átvizsgálták, melynek eredményeként 1998. január 1-jétől 150 kistérség volt található az országunkban. A legutolsó módosítás a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII. 18) Kormány rendelet, 18 újabb kistérséget hozott létre, így a legfrissebb lehatárolás után elmondható, hogy 2004. január 1-jétől 168 kistérség létezik Magyarországon. 12 Kistérségek. http://www.oth.gov.hu/kistersegek.php, 2007. március 5. 15
A Dél-dunántúli régió kistérségei A dél-dunántúli régióban található 22 kistérségből 10 Somogyban helyezkedik el (Balatonföldvári kistérség, Barcsi kistérség, Csurgói kistérség, Fonyódi kistérség, Kaposvári kistérség, Lengyeltóti kistérség, Marcali kistérség, Nagyatádi kistérség, Siófoki kistérség, Tabi kistérség). A kistérségeket területi kutatásaiban Faluvégi Albert 5 kategóriára osztotta fel, gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jellemző kilenc mutató segítségével. Ennek alapján a Balaton-parti kistérségek (Balatonföldvári, Fonyódi, Siófoki) a fejlődő típusba kerültek, vagyis mutatóik jelentős része a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke még nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó kistérségek közé csúszott vissza a dinamikájából vesztett Kaposvári kistérség, és ide sorolható még a szomszédos Tabi kistérség. A kategória jellemzője, hogy a felzárkózó kistérségek mutatói közelítenek a vidéki átlaghoz, és a növekedés jeleit is mutatják. A stagnáló kistérségekben (Barcsi, Csurgói, Marcali) a lemaradás mértéke 10% körüli, míg a lemaradó térségek (Lengyeltóti, Nagyatádi) mutatói az átlagtól akár 15%-nál nagyobb mértékben is elmaradhatnak. 13 13 Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám, illetve http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=portal, 2007. március 8. 16
A kaposvári kistérség meghatározása Településszám tekintetében, az aprófalvas területeknek köszönhetően, a kaposvári kistérség a maga 77 településével, a második a kistérségek országos rangsorában (1. zalegerszegi kistérség 79 település, 3. siklósi kistérség 53 település). A kistérség centruma a viszonylag nagyobb lélekszámú Kaposvár, itt él a térség lakosságának 55, 1%-a. A somogyi megyeszékhely hét dombra épült, akárcsak hajdan az örök város (Kecel-, Iszák-, Kapos-, Körtönye-, Róma-, Ivánfa- és Somhegy). 14 Az Európai Unió népsűrűség szerint három fajta kistérséget különböztet meg: urbánust, átmenetit és vidékit. Ennek alapján Kaposvári kistérség az urbánus területek közé sorolható, mivel a települések egy km 2 -re jutó népessége meghaladja az 500 főt, és az e határérték feletti szomszédos települések együttes népességszáma 50 ezer fő felett van. 15 Magyarországon a hazai viszonyoknak megfelelően az urbanitás szintjét alacsonyabban állapították meg, de Kaposvár a hazai körülmények között is urbánusnak számít, ugyanis a 120 fő/km 2 nél magasabb népsűrűségű településen élők aránya meghaladja az 50%-ot. A kistérségnek ez az a tulajdonsága, amely a legkevésbé sem válik előnyére. Kaposvár gazdasági mutatói a térség átlagánál magasabbak, és ennek következtében az urbánus kategória alkalmazandó a kistérségre, ám ennek okán a környező hátrányos helyzetű települések nehezebben tudnak pályázni. A kistérség területfejlesztési szempontból nem számít kedvezményezett térségnek (64/2004 Kormányrendelet szerint), ugyanakkor 41 települést ebbe a kategóriába sorol a 7/2003. Kormányrendelet, ezzel biztosítva pályázási lehetőséget a hátrányos helyzetű településeknek. A fejletlenebb települések okozta lemaradást, mégsem tudja ellensúlyozni Kaposvár kiemelkedő fejlettsége. Fejlettség tekintetében Kaposvár a déldunántúli városok között a második helyen áll (Pécs mögött), de a kistérségek rangsorában mindössze az ötödik. 16 14 Kaposvár Megyei Jogú Város: Szabadság, Európa, Kaposvár http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/kaposvar.pdf, 2007. február 20. 15 Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7. (44.) évf. 5. szám, illetve http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=portal, 2007. március 8. 16 Koppányvölgyi KHT: Koppány-völgye Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2007-2013, Tab, 2006, pp. 142. 17
Infrastruktúra Mondhatnánk, hogy Kaposvár földrajzi adottságainak köszönhetően a Somogy, Tolna, Baranya háromszög központja. De pontosabban csak lehetne, ugyanis a közlekedési infrastruktúra alapvető hiányosságokkal küszködik. Megközelíthetőségnek pedig döntő szerepe van a kistérség turisztikai potenciáljának kiaknázásában. A Magyarország egészére jellemző probléma, a centrális vasút-és közúthálózat, és a sugaras szerkezetből adódó nehézségek a kistérségben is éreztetik hatásukat. Alapvető probléma, hogy nagyon kevés a K-NY irányú vasútvonal, illetve hiányoznak a térséget érintő autópálya szakaszok. Vagyis a kistérség külső megközelíthetősége, és belső átjárhatósága egyaránt fejlesztésre szorul. A kistérség belső területein zömében aprófalas települések, zsáktelepülések találhatók, melyek megközelítése roppant nehézkes. Három jelentős főútvonal halad át a kistérségen. A 61-es főút kelet-nyugati irányban, a 66-os, mely különösen nyáron bonyolít nagy forgalmat, a 67-es Kaposváron keresztül Balatonlelle és Szigetvár között, illetve a 68-as (E 661) Horvátország felé. A kistérség gyenge közlekedési adottságai között fejlesztésre szorul a 67-es főút Kaposvár és Balatonlelle közötti szakaszának felújítása, ugyanis ez a szakasz biztosítana összeköttetést az M7-es autópályával. Budapest és a baranyai megyeszékhely irányába pedig az M65-ös főút javíthatná a közlekedési feltételeket. Autópályákat illetően jelenleg is folyamatban van a kőröshegyi autópálya-völgyhíd építése, mely az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakasza. Vélhetőleg a viadukt, nemcsak világszenzáció lesz, hanem Kaposvár megközelíthetőségét is jelentősen javítja majd. Az M9-es két rövid szakaszát is átadták már: a szekszárdi Dunahidat, és az autópálya kaposvári elkerülő szakaszát (ez a szakasz Kaposmérőig gyorsforgalmi útként üzemel), illetve a középtávú célkitűzések között szerepel, 2012-ig a Szekszárd és Kaposvár közötti szakasz átadása is. 18
A kistérségnek igyekeznie kell majd, az autópályák nyújtotta lehetőségeket minél magasabb fokon kihasználni, hogy a lehető legtöbb turista látogasson el a térségbe. Ha nem tud élni a kínálkozó alkalommal, az autópályák csak tranzitforgalmat bonyolítanak majd Horvátország felé. Ugyanis azok a turisták, akik igénybe vesznek egy autópályát, hajlamosak arra, hogy le se térjenek róla, míg az véget nem ér, ezáltal elszáguldoznak az autópálya mentén található idegenforgalmi látványosságok mellett. Gazdasági szempontból az autópálya jótékony hatásai között említhető meg, hogy az autópályák által az ország vérkeringésébe bekapcsolt településeken és azok vonzáskörzetében egyre több befektető jelenik meg. Ezek a befektetők általában munkahelyeket teremtenek, ami csökkenti a korábbi munkanélküliségi szintet, és életszínvonal növekedést indukál. A helyi közlekedést egyre kevesebben veszik igénybe (főleg Kaposváron), elsősorban az infrastruktúra alapvető hiányosságai miatt. A közúti forgalom lebonyolításában jelentős szerepet vállal a kistérségben működő Kapos Volán Zrt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. A kistérség két alapvető problémával küzd: fontos lenne Kaposvár külső városrészeinek bekapcsolása a város vérkeringésébe (Kaposfüred, Toponár, Törőcske), illetve javítani kellene az aprófalvas, zsáktelepülések megközelíthetőségén. Az autóbuszpark állapotát, a város uniós és hazai források bevonásával szeretné modernizálni. Jelenleg a buszpark átlagéletkora 12, 5 év, és 43 darab Ikarus, Mercedes és Nabi jármű szállítja a település lakosait. A városnak sikerült 10 új járművet vásárolnia, és az állomány maradék 10 tagjának cseréjét is belátható időn belül tervezik. Ezen kívül Kaposvár élen jár a bioetanollal üzemelő buszok tesztelésében (tavaly szeptemberben már kipróbálták ezeket a járműveket), ami csak azt példázza, hogy a város a fenntartható fejlődés elkötelezettje, igyekszik függetleníteni magát a környezetszennyező közlekedési módszerektől. 17 A kerékpározás egyre elterjedtebb közúti közlekedési alternatíva, ám a kaposvári kistérségben sajnos nincsenek meg a megfelelő infrastrukturális feltételei. A kerékpárutak egyre sűrűbben helyezkednek el, de nem alkotnak egybefüggő hálózatot, túlságosan széttagoltak, szakaszosak. A meglévő útvonalak mentén pedig egyelőre nem történt meg a kerékpártárolók felépítése. 17 Döcög a hazai tömegközlekedés zöldbenzinre állítása, http://www.mfor.hu/cikk.php?article=32996&page=1, 2007. április 19. 19
A kerékpárutak megfelelő szintre fejlesztése nagyban segíthetné a természeti értékekre alapozott ökoturizmus fejlődését, illetve a kerékpáros turizmus, lehetne a kistérség önálló turisztikai terméke is, ha megfelelően lenne kiépítve (pihenőhelyek és kerékpárjavító szervizek kellenének a kerékpárutak mentén). Jelenleg a Deseda tó körül a legbiztonságosabb kerékpározni, valamint kiépített kerékpárút van Bárdudvarnokig is. Kaposvár további összeköttetést szeretne kiépíteni a kaposfői kerékpárúttal, mert ennek megléte esetén egészen Bányáig lehetne biciklizni. A vállalkozó szelleműek a kistérség belső, alacsony forgalmú településein is bátran kerekezhetnek, a hiányzó kerékpárutak ellenére is. A kormány tervei szerint minden regionális operatív programból egy vagy két pályázati kiírást megjelentetnek május elején. A megjelentetni tervezett pályázatok között feltehetőleg szerepel majd a kerékpárút hálózat fejlesztése, amelynek kerete a dél-dunántúli régióban 1, 2 milliárd forint lesz. Azt pedig csak remélni lehet, hogy Kaposvárnak minél nagyobb részt sikerül majd elnyernie pályázatával ebből az összegből. 18 A kistérség második fontos közlekedési kapcsolata a vasút. Kaposvár a Budapest- Dombóvár-Gyékényes szakaszon helyezkedik el. A vonal része az E71-es számú Fiume irányában futó európai fővonalnak. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv alapján 2007 és 2013 között a fent említett vasútvonalat kétpályássá bővítik, és alkalmassá teszik 160 kilométer/órás sebesség elérésére. A fejlesztés részeként Kaposvár és Budapest között várhatóan gyorsvasút fog közlekedni. A tervezett korszerűsítést leszámítva a kistérségben a vasúti hálózat mindenhol egyvágányú, és rendkívül korszerűtlen. A MÁV nem tervez további vonalak építését a térségben. Kaposvár és a környező települések vasúti közlekedési kapcsolata különböző. A középső és az északi területek elérhetősége kielégítő, míg a déli részeken a vasúthiány mértéke meghaladja az országos átlagot. A fővárossal alapvetően jó a kistérség vasúti kapcsolata, ám a szomszédos megyékről már nem állítható ez egyértelműen. Míg Pécs és Székesfehérvár vasúti megközelíthetősége kielégítő, addig Szekszárd és Zalaegerszeg ezt már nem mondhatja el magáról. 18 Szakmai egyeztetés indul a regionális pályázatok tervezeteirőlhttp://www.deldunantul.com/index.php?id=4463, 2007. április 15. 20
A megyeszékhely közvetlen vasúti összeköttetésben van a Balaton déli partjával, Fonyóddal és Siófokkal. Az utóbbi vonalakon tapasztalható szezonális forgalom miatt többször szóba került a rossz minőségű vasúti útvonalak megszüntetése, de ennek következtében tovább romlana a belső somogyi területek közlekedése. Ennek ellenére 2007. március 4-én felszámolták a gazdaságtalan Sillye-Vajszló és Villány-Siklós mellékvonalakat. A kistérségben a vasút legnagyobb hátránya az alacsony járatszám, illetve az, hogy a vasúti pályaudvarokat általában valamilyen más közlekedési eszközzel kell megközelíteni. Ezért a kistérségben a busz a legmeghatározóbb közlekedési forma. A kistérség közlekedésének harmadik pillére a légi infrastruktúra. Kaposvár közvetlen közelében két repülőtér is található, a kaposújlaki és a taszári. A kaposújlaki repülőtér kis-és sportgépek felszállására alkalmas, vitorlázó-és sportrepülő oktatást nyújt, illetve légi fuvarozást biztosít 3-12 ő részére. A turizmus szempontjából elsősorban a taszári repülőtérnek lehet jelentősége. 1996 és 2001 között, a délszláv háború idején, az amerikai hadsereg használta. 2005 végéig működött, azóta nincs tulajdonosa. A repülőtér műszaki állapotát tekintve állagromlás nem történt, hiszen egészen a közelmúltig használatban volt. Kaposvár városa cargo-bázist szeretne létrehozni a területen, annak érdekében, hogy a kistérség az ország logisztika központjává válhasson. A turizmus szemszögéből természetesen az lenne a legelőnyösebb, ha megvalósulhatna a repülőtér polgári célú hasznosítása. Ezt igyekezett elősegíteni Somogy Megye Önkormányzata és Taszár Önkormányzata, amikor polgári terminált és gurulóutat építtetett saját költségén. A végső döntés azonban az állam kezében van, ugyanis ő a reptér tulajdonosa, így jelenleg is befektetőkkel tárgyalnak. 2007. április 10- én Kaposvár fejlesztéséről tárgyalt dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, dr. Kolber István fejlesztéspolitikai államtitkár, és Szita Károly Kaposvár polgármestere. A tárgyalás eredményeként, a taszári katonai bázissal kapcsolatban, megállapodtak, hogy a tulajdonjogok rendezését követően, nyáron nyílt pályázatot írnak ki a repülőtér hasznosítására. 21