időszerűen, korszerűen 2010. május A termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel Dr. Széll Endre Gabonakutató Non-profit Közhasznú Kft., Szeged Az 1. ábra oszlopdiagramjainak adatait az 1. és a 2. táblázatban ismertetett kísérleti eredményekre alapozva súlyozott átlagszámítással képeztük, feltételezve, hogy Magyarországon a kukorica termőfelületének mintegy 85-86 %-án 300-as és 400-as FAO számú hibrideket termesztenek. Az igen korai érésű hibridek részarányát 8-10 %-ra, a késői érésűekét 4-7 %-ra becsültük. A 2009. évi országos termésátlagot (6,4 t/ha) a három kísérlet adatainak átlagához (12,3 t/ha) viszonyítva arra a következtetésre juthatunk, hogy a kukorica kísérletekben mért termőképességét 2009-ben csak 52 %-ban használtuk ki. Magyarországon a kukorica termőfelülete (1,2 millió hektár bázisadattal számolva) viszonylag állandó. Megyénkénti alakulását a 2. ábra oszlopdiagramjai mutatják. Termésátlagaink viszont erőteljesen ingadoznak. Az 1980-as évek elejéig a kedvező termesztési és közgazdasági feltételeknek köszönhetően a hektáronkénti termésadataink felfelé ívelnek. A 80-as éveket követően kettős kedvezőtlen hatás következett be. Csökkentek a termésátlagaink és fokozódott a kukorica termésingadozása. A termésadatok évenkénti ingadozásával az évezredünk első évtizedében is együtt kell élnünk. Az országos termésadatok 2003- ban (4,0 t/ha) és 2007-ben (3,7 t/ha) voltak nagyon alacsonyak, amelynek egyértelműen a csapadékhiányos, aszályos időjárás volt az oka (3. ábra). A 4. ábra oszlopdiagramjai a termésátlagok megyénkénti alakulását szemléltetik. A különbségeket a talaj és éghajlati viszonyok okozták. Az ország időjárási különbségek miatt 2009-ben alapvetően két részre tagolódott: A Dunántúlon az országos átlagnál jobb csapadékviszonyok ellenére csak Veszprém megyében volt a kedvezőtlen talajadottság miatt a termésátlag az átlagosnál alacsonyabb. 1. ábra A kukoricahibridek termőképességének 2009. évi kihasználását jelző adatok 2. ábra A kukorica termőterületének megyénkénti alakulása 2009-ben Forrás: KSH 30
3. ábra A kukorica termésátlaga Magyarországon az ezredforduló első évtizedének éveiben Forrás: KSH A termésadatok megyénkénti alakulása 2009-ben (AKII adatok) Forrás: Vad Attila Ph.D dolgozat 4. ábra ellenére azt tapasztaltuk, hogy a hibridek átlagában számolt termőhelyi hatás meghaladta a termőhelyek átlagában kapott hibridek termése közötti különbségeket. Más adatokkal ugyanezt a megállapítást bizonyítják a GOSZ-VSZT kísérletek eredményei is (3. táblázat). Az MgSzH kísérletekben a hibridek átlagában Szombathelyen lényegesen több (113 %) termést kaptunk, mint Jászboldogházán (87 %). A hibridek átlagához viszonyítva Tordason az igen korai és a középérésű hibridek bizonyultak az átlagosnál rosszabbnak. A GOSZ-VSZT kísérletekben a hibridek átlagadatai szerint Kaposváron, Eszterágpusztán és Jászboldogházán kaptak az átlagosnál lényegesen kevesebb termést. Ezzel szemben a bábolnai és szombathelyi adatok 23, illetve 20 %-kal meghaladták az átlagost. A termésingadozás alapvetően két okra vezethető vissza: Embertől független feltételek, amelyeket elsődlegesen a termőhelyi viszonyok és a termesztés évének időjárása határoz meg. Emberi tevékenység által befolyásolt termesztési tényezők. A Dunától keletre fekvő megyékben 2009-ben az országoshoz viszonyított aszályosabb időjárás két megye kivételével átlagon aluli terméseredményeket okozott. A Hajdú-Bihar és Békés megye átlagon felüli termésadatait minden bizonnyal a kedvező talajadottságok eredményezték. Az 1. és 2. táblázatok adatai arra utalnak, hogy a termőhelyi viszonyok még a kísérleti körülmények között is meghatározóak és termésingadozást okoznak. Az MgSzH eredményei szerint az igen korai hibridek termése jelentősen elmaradt a hibridek átlagáétól. Ennek A termesztői gyakorlat tapasztalatai bizonyítják, hogy a termésingadozásokat mérsékelni tudjuk, és az kötelességünk is. Megszüntetni viszont nem áll módunkban. A saját kutatási eredményeinkre alapozva, valamint növénytermesztési kutatásokkal foglalkozó kollégák szakirodalomban közzétett megállapításaira hivatkozva utalunk arra, hogy a termésingadozás mértékét a legfontosabb termesztési műveletekkel mérsékelhetjük. A termésbiztonság javításának fontos alapfeltétele, hogy megteremtsük a termesztési háttér elemeinek összhangját. Gondolva itt a kukoricatermesztés biológiai-, agrokémiai- és műszaki háttér elemeire. Hibridválasztás A hibridválasztás a biológiai háttér biztosításának fontos művelete. A termésingadozást jelentősen csökkenthetjük, ha a választásnál nem- 31
2010. május 1. táblázat Szemeskukorica termésadatai hibridcsoportonként a különböző termőhelyeken Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2009. évi kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleteinek eredményei Másod- és harmadéves hibridjelöltek Termésadatok az éréscsoportba tartozó hibridek átlagában Átlagtól való Kísérleti hely és megnevezés FAO 200 22 db FAO 300 32 db FAO 400 42 db FAO 500 12 db Átlag átlagos eltérés (t/ha) (% H ) (t/ha) (% T ) (t/ha) Szombathely 12,69 95 12,54 94 14,20 107 13,89 104 13,33 113 0,72 Kaposvár 10,03 85 12,24 104 12,25 105 12,37 106 11,72 99 0,85 Iregszemcse 11,30 96 12,10 103 11,85 101 11,86 101 11,78 100 0,24 Tordas 11,08 91 13,13 108 11,99 99 12,46 102 12,17 103 0,63 Jászboldogháza 8,88 87 9,86 96 11,01 107 11,28 110 10,26 87 0,89 Debrecen 11,30 97 11,45 98 12,33 106 11,59 99 11,67 99 0,33 Átlag 10,88 92 11,89 101 12,27 104 12,24 103 11,82 100 0,47 Átlagtól való átlagos eltérés 0,95-0,82-0,66-0,67-0,62 - - Megjegyzés: % T = termőhely hatása a hibridcsoportok átlagában a termőhelyek átlagához viszonyítva % H = hibridcsoportok adata termőhelyenként a hibridcsoportok átlagának százalékában Szemeskukorica termésadatai hibridcsoportonként a különböző termőhelyeken GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek, 2009 2. táblázat Termésadatok az éréscsoportba tartozó hibridek átlagában Átlagtól való Kísérleti hely és megnevezés FAO 200 5 db FAO 300 23 db FAO 400 12 db Átlag átlagos eltérés (t/ha) (% H ) (t/ha) (% T ) (t/ha) Bábolna 13,43 94 14,24 100 15,02 106 14,23 123 0,53 Szombathely 12,99 94 13,68 98 15,00 108 13,89 120 0,74 Kaposvár 9,71 92 10,55 100 11,45 108 10,57 91 0,59 Iregszemcse 10,82 93 11,86 102 12,12 105 11,60 100 0,52 Eszterágpuszta 8,89 94 9,92 105 9,63 101 9,48 82 0,39 Jászboldogháza 9,26 95 9,94 102 9,99 103 9,73 84 0,31 Debrecen 10,66 93 11,93 105 11,64 102 11,41 98 0,50 Gyulatanya 10,44 87 12,51 104 13,04 109 12,00 103 1,04 Átlag 10,77 93 11,83 102 12,24 105 11,61 100 0,56 Átlagtól való átlagos eltérés 1,23-1,27-1,59-1,36 - - Megjegyzés: % T = termőhely hatása a hibridcsoportok átlagában a termőhelyek átlagához viszonyítva % H = hibridcsoportok adata termőhelyenként a hibridcsoportok átlagának százalékában 3. táblázat A termőhely termésre gyakorolt hatásának összehasonlítása a hibridek termése közötti különbségekkel Megnevezés Termőhely hatása a hibridek átlagában (t/ha) Hibridek közötti különbség a termőhelyek átlagában (t/ha) csak a hibridek termőképességére, hanem azok alkalmazkodóképességére is hangsúlyt fektetünk. Az átlagon felüli jó termőhelyi adottságoknál a nagy termőképességű hibrideket helyezzük előnybe. Ezzel szemben az átlagos, vagy annál valamelyest gyengébb termőhelyekre a szerényebb termőképességű, Átlagtól való átlagos eltérés MgSzH kísérletek adatai 0,62 0,47 GOSZ-VSZT kísérletek adatai 1,36 0,56 de hangsúlyozottan jó alkalmazkodóképességű hibrideket válasszuk. A hibrideket tehát a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell megválasztani, melynek fontos ismérvei: A talajadottság. A talaj tápanyag-, víz- és hőgazdálkodása. Időjárási viszonyok, melynek legfontosabb elemei a csapadékellátottság, valamint a hő- és fényviszonyok. A hibridválasztás másik fontos feltétele a tenyészidő, amellyel a termőképesség az esetek többségében pozitív összefüggést mutat. A termésbiztonság fontos feltétele, hogy a kukorica biztonságosan beérjen. Ezen feltételeknek legjobban a 300-as (korai érésű) és 400-as (középérésű) FAO számú hibridek felelnek meg. A 200-as (igen korai) FAO számú hibridek termése elmarad a 300-as és 400-as FAO számú hibridekétől. Termesztésüket elsősorban takarmányozási, piaci, vetésváltási és nem utolsósorban vetési időpont kérdései tehetik indokolttá. 32
5. ábra A Szegedi 349 és a Kenéz hibridek tőszámreakciója öntözetlenül és 60 mm mennyiségű öntözővízzel öntözve (Újszeged, 2009) 6. ábra A talaj tömörödöttségének hatása a kukorica növényre a) jól megművelt talaj, b) tömörödött talaj, t tömörödött réteg (eketalp) Forrás: A kukoricatermesztés kézikönyve Menyhért, 1985 Talajművelés A tenyészidőben lehulló csapadék a kukorica vízigényét nem fedezi. Az adott év nyári hónapjaiban lehulló csapadék mennyisége ezért jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és a termésingadozás mértékét. A rossz talajművelés tárcsatalp és eketalp betegség néven ismerten talajtömörödést okoz, amely megakadályozza a víz mélyebb talajrétegekbe jutását. A sekély talajréteg gyorsan megtelik vízzel. Nem képes nagyobb menynyiséget raktározni, amelyre a tenyészidőben viszont nagyon nagy szükség lenne. A belvizes táblákat látva több esetben feltételezhető, hogy nemcsak a csapadék mennyisége volt az átlagosnál több, hanem a talajművelés minősége sem volt kifogástalan. Ennek ellensúlyozásának eszköze a jó minőségű talajművelés (6. ábra). A kellő mélységben művelt talaj befogadja és raktározza a tenyészidőszakon kívül lehulló csapadékot, melyet a kukorica növényállománya a tenyészidőben hasznosítani tud. A talaj tömörödött rétegét lazítással (középmély, illetve mély) tudjuk megszüntetni. Megteremtve ezzel a több termés és a termésingadozás mérséklésének lehetőségét. Az 500-as FAO számú hibridek termésbiztonságát két jelenség veszélyezteti: Az ország hidegebb időjárású részein a beérése nem biztonságos. Az ország aszályosabb részein és kevésbé jó vízgazdálkodású talajain a szemkitelítődés időszakára elfogy a talaj vízkészlete, amely jelentős mennyiségű terméscsökkenést okozhat. Elővetemény Vetésváltásnál az az előnyős elővetemény, amely után a kukorica részére a talajban több felvehető víz raktározódhat. Javítva ezzel a kukorica termésbiztonságát, s vele együtt csökkentve a termésingadozás veszélyét. Tőszám A kukorica növényállományának túlsűrítésével vízhiányt provokálunk. Rontjuk a termésbiztonságot, vele együtt terméscsökkenést okozunk. Kísérletünkben az öntözés termésnövekedést eredményezett, s vele párhuzamosan növelte a legnagyobb termést adó hektáronkénti növényszám lehetőségét (5. ábra). A kukoricatermesztésnél az országban nem öntözünk, ezért a termésbiztonság javításának egyik fontos eszköze a hektáronkénti optimális növényszám biztosítása. Tápanyag-utánpótlás A trágyázási tartamkísérletünk terméseredményeiből értékelő kigyűjtést végeztünk. A 2007. év adatait a szélsőséges aszályos időjárás terméscsökkentő hatása miatt ez esetben szakszerűtlennek ítéltük értékelni. A 4. táblázat adatait elemezve megállapíthattuk, hogy a trágyázatlan kontroll parcelláin az elővetemény hatása volt a meghatározó. A műtrágyadózisok növelése mérsékelte az elővetemény hatását. Műtrágyadózisonként feltűntettük az évek átlagadatát, s ahhoz viszonyítottan megállapítottuk az átlagtól való átlagos eltérés mutatóját. Az adatok jelzik, hogy a gazdaságossági (0,7) és a biológiai (0,8) optimumot jelentő műtrágyadózisnál tapasztaltuk a legkisebb évjárathatást. Kutatási eredményeink a koráb- 33
Elővetemény Év A tápanyag-utánpótlás hatása a termésingadozás mértékére (Trágyázási tartamkísérlet adatai, Újszeged) 2010. május Termésadatok a műtrágya hatóanyag dózisok függvényében N 0 70 140 210 280 P 2 O 5 0 150 150 170 170 K 2 O 0 150 150 200 200 4. táblázat - (t/ha) D (t/ha) D (t/ha) D (t/ha) D (t/ha) D Kukorica 2005-4,6 1,7 8,6 0,6 11,2 0,3 11,3 0,3 10,7 0,2 2008-4,1 2,2 7,8 1,4 9,5 1,4 9,5 1,5 8,6 1,9 Búza 2006-7,4 1,1 9,6 0,4 11,1 0,2 11,6 0,6 11,3 0,8 2009-9,2 2,9 10,7 1,5 11,8 0,9 11,6 0,6 11,5 1,0 Átlag - 6,3-9,2-10,9-11,0-10,5 - Átlagtól való átlagos eltérés összege - - 7,9-3,9-2,8-3,0-3,9 Átlagtól való átlagos eltérés - - 2,0-1,0-0,7-0,8-1,0 Megjegyzés: D = az átlagtól való eltérés abszolút összege bi tapasztalatokkal megegyezően bizonyítják, hogy a szakszerű tápanyag-utánpótlás a termésingadozás mérséklésének fontos eszköze. Növényvédelem E termesztési művelet eredménye vagy eredménytelensége jár a leglátványosabb tünetekkel, illetve okozhat évről évre nagy termésingadozást. A múlt század közepén többször előfordult, hogy a fuzárium, a talajlakó kártevők (pl. a drótféreg), valamint a kukoricabarkó miatt újravetést kellett végezni. A kukorica termett ugyan, de évenkénti termésingadozást jelentve, kevesebbet. Korábban a teljes felületen végzett talajfertőtlenítés volt az általános. Napjainkban a fungicides és inszekticides magcsávázás a jó kelésnek szinte 100 %-os biztosítékát jelenti. A rovarkártevőknek a termés mennyiségét és minőségét veszélyeztető hatását folytatva beszélnünk kell a gyapottok-bagolylepkéről és az amerikai kukoricabogárról. A gyapottok-bagolylepke elsődlegesen minőségi kárt okoz azzal, hogy a cső végét megsértve utat nyit a fuzáriumos fertőzésnek. Ellene, felszívódó hatású inszekticiddel való védekezés sok bizonytalanságot és nagy többletköltséget jelent. Szerencsére a nemesítői tenyészkertekből fuzáriummal (szárés csőfuzárium esetében egyaránt) szemben mind ellenállóbb hibrideket kap a köztermesztés. Az amerikai kukoricabogár elsődlegesen mennyiségi kárt (10-80 %-os terméscsökkenés) okozhat, ha nem védekezünk ellene. A kártevő elleni védekezés megoldott. Ha azt végrehajtjuk, akkor az amerikai kukoricabogár lényeges termésingadozást okozó szerepével nem kell számolnunk. Vírus a tenyészidő kezdetén fertőzi meg növényállományt. Amikor kártünetét észleljük, ellene védekezni már nem tudunk. Megelőző védekezést a hibridrezisztencia és a fenyércirok következetes irtása jelenti, ugyanis a fenyércirok a vírus gazdanövénye, s ezáltal a terjesztője is. A fuzárium és a vírus termésingadozást okozó hatását az is csökkentheti, hogy ha a termelő a saját tábláján észleli a fajtatulajdonos által elhallgatott fuzárium-, illetve vírusérzékenységet, akkor annak a hibridnek a vetőmagját a következő évben nem fogja megvásárolni. Fontos termesztési művelet a gyomirtás, hiszen a gyomok önmagukban is 59-75 %-ban befolyásolhatják a termés mennyiségét. Évről évre tehát azok nagymértékű termésingadozást okozhatnak. A gyomirtó szerekből (hangsúlyozva, hogy a jó gyomirtó szerekből) kínálati piac van. Szakszerű alkalmazásuk esetén az ország 1,2 millió hektárján a gyomok nem okoznának terméscsökkenést, azaz a gyomok miatt nem kellene termésingadozással számolni. Sajnos néha nem ezt lehet látni. Sok esetben éppen ennek ellenkezőjét észleljük. *** A legfontosabb termesztési műveletek felsorolása után, amelyekkel a termésingadozást mérsékelni lehet és kell, zárógondolat kívánkozik. Zárógondolat, mely nem sugallhat optimista hangulatot A kukoricatermesztés a szaktudás és a pénzügyi helyzet kompromiszszuma. Sok esetben sajnos a pénzügyi helyzet a meghatározó. Az optimizmust csak arra építhetjük, hogy a kukoricatermesztés vertikumában tevékenykedő kollégák mindig és mindenkor hangsúlyozzák a kutatói és fejlesztői tevékenység, továbbá a szaktudás alkalmazásának fontosságát. Legvégül még egy gondolat. A termőhelyi különbségek miatti terméseltéréseket ne kezeljük termésingadozásként. A tervezés és az értékelés alapját minden termőhelyen a reálisan elérhető termés képezze. Arányokban gondolkodva elfogadhatjuk azt, hogy egy közepes termőhelyi adottságnál a 6-8 t/ha-os átlagtermés elérése legalább akkora sikert jelent, mint az átlagosnál jobb, vagy lényegesen jobb termőhelyi adottság esetén a hektáronkénti 10-13 tonna termés betakarítása. 34