A Kistómalmi láprét t rekonstrukciója Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park
Miért érdemel kiemelt figyelmet? Az utolsó ilyen láprét Sopron környékén Ma már kizárólag csak itt fordul elı a Pinguicula vulgaris és a Dactylorrhiza ochroleuca. Országos jelentıségő állománya él itt a Liparis loeseliinek és a Pedicularis palustrisnak. Tucatnyi további védett fajnak biztosít élıhelyet. Fokozottan veszélyeztett terület.
A rekonstrukció indoklása Élıhelyek degradációja Több faj biztos kipusztulása Ranunculus lingua, Primula farinosa ssp. alpigena, Ophrys sphecodes Egyes fajok eltőnése Pinguicula vulgaris Egyes fajok megritkulása Liparis loeselii, Eriophorum angustifolium és E. latifolium, Parnassia palustris
Rekonstrukció célja Liparis loeselii és egyéb védett növényfajok állományainak védelme Nádasodás visszaszorítása Hidrológiai viszonyok helyreállítása Veszélyeztetı tényezık kiküszöbölése
A rekonstrukció lépései Történeti elızmények megismerése Jelenlegi állapot felmérése Veszélyeztetı tényezık feltárása Kezelések megtervezése és kivitelezése
A láprl prét t elhelyezkedése
A láprl prét és s környk rnyéke törtt rténete A római korban halastavak voltak a környéken Az elızetes vizsgálatok alapján az elmúlt 10000 évben hasonló jellegő vegetáció borította (Jakab G. szóbeli közlése)
1872-1884 1840-1845 1920-1921 1784
A láprl prét és s környk rnyéke törtt rténete már 1942 óta részben védett 1977-ben Fertı-tavi TK része lett Az 50-es és 60-as években még idıszakosan legeltették, illetve áthajtották rajta a marhákat A 60-as években már megindult a nádasodás (Csapody) A láprét feletti legelıt az 1970-es években ültették be akáccal Az 1980-as években a Juncus subnodulosus-t még győjtötték szılıkötözéshez (Molnár Zs. közlése)
A láprét vegetációja Láprét-magassásos komplex Juncus subnodulosus típus Carex davalliana típus Schoenus nigricans típus Sesleria uliginosa típus Molinia coerulea agg. típus Carex panicea típus Carex paniculata típus Carex elata típus Carex acutiformis típus Király G. és Bölöni J. (1997)
A láprl prét t vegetáci ciója Magaskórós (-magassásos) nádas Nádas-gyékényes Nádas-rekettyefőzes Főzláp jellegő rekettyefőzes Ligeterdı jellegő állomány Bokros-fás-gyepes szegély Nyílt vízfelület
Veszélyeztet lyeztetı tényezık Nádasodás, cserjésedés és gyomosodás Kiszáradás (helyenként) Környezı területek beépítése Vízkivétel (ivóvíz nyerı kutak) Nitrogénbemosódás (akácosból) Közelben haladó kerékpárút Illegális szemétlerakás Elszigetelıdés
Nád és s cserjék k visszaszorítása sa Elsısorban kaszálással Kézzel vagy géppel? Ha géppel, akkor milyennel? Mi legyen a lekaszált szénával? Mikor kellene kaszálni? 2001 és 2003 között télen végzett kézi kaszálással, majd az anyag elégetésével távolítottuk el felhalmozódott avart Nem elégséges, hosszú távon a kézi kaszálás nem biztosítható
Nád és s cserjék k visszaszorítása sa 2005 óta nyári (július vagy augusztus) mozaikos kaszálást végzünk
Nád és s cserjék k visszaszorítása sa Utána a széna összegyőjtése és helyszínen történı elégetése
Vízkivételek rendezése A sekély fúrású kutak (6 db) eltömedékelésre kerültek 1 db sekély fúrású kút maradt, de ez is használaton kívül van Helyettük mély fúrású kutakból (4. vízzáró réteg alól) történik Sopron vízellátása Továbbra is problémát jelentenek a környezı kiskertekben illegálisan fúrt kutak
Környezı területek beépítése Gyakorlatilag nincs esély a 30 éve megindult folyamat visszafordítására Annyit sikerült elérni, hogy a láprétrıl északra esı mély fekvéső területek nem kerülhetnek beépítésre A korábban nem védett területek ex lege védelem alá kerültek/fognak kerülni
Nitrogénbemos nbemosódás s csökkent kkentése Folyamatban vannak a TAEG Zrt.-vel a tárgyalások a láprét feletti akácos lecserélésérıl. Egyszerre nem lehet letermelni (talajvédelem) Folyamatos kitermelés Hazai fafajokkal történı pótlás/alátelepítés lehet a megoldás
Fontosabb eredmények A láprét legértékesebb részein sikerült visszaszorítani a nádat és a nagy szittyót. Ismét megjelent lápi hízóka (Pingucula vulgaris) és egyenlıre növekvı tendenciát mutat (100 tı körüli állomány) Újra tömegesen virágzik a Parnassia palustris (>1000 tı) a Dactylorrhiza ochroleuca (30-50 tı) a Eriophorum angustifolium (>100 tı)
Újabb problémák Kezdeti növekedés után eltőnt a Liparis loeselii Tömegesen jelennek meg a természetfotósok taposási kár több tı Pinguicula el is pusztult Biztosítani kell a kezeléshez szükséges forrásokat
További feladatok Néhány éven belül meg kell oldani a kerékpárút áthelyezését. Biztosítani kell a rendszeres kaszálást. Feltétlenül meg kell ismételi az 1997-es vizsgálatokat Folytatni kell a célfajok állományainak rendszeres vizsgálatát.
Köszönöm a figyelmet!