1 MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. augusztus 24. Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Csiba Péter augusztus 15-től az MVM vezérigazgatója 2 Napelemfarmot üzemeltet majd az MVM Hungarowind Kft. 3 GIE: alacsony a gáztárolók töltöttségi szintje 4 A paksi bővítés hírei Paks városa készül az atomerőmű bővítésére 5-6 Lázár: az olcsó áram miatt van szükség a beruházásra 6 Az áramellátás biztonsága indokolja a bővítést 6-8 Alternatív energia Bemutatták a Kecskeméti Főiskola napelemes autóját 8-9 Az unióban nő az alternatív járművek aránya 9-10 Különleges energetikai park készülhet Pécsett 10-11 Épül a világ legnagyobb áramátalakítója 11 A hazai energiaszektor hírei Az EB jóváhagyta a Magyar Telekom és a MET közös vállalkozását 12 Még várni kell a cseppfolyós gáz érkezésére 13 Felmondta a távhőszolgáltatási szerződést a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. 14 Hogyan kérhető a kár megtérítése áramszünet miatt? 15-16 Külföldi energiaszektor Nőtt a Roszatom bevétele 16 Nigéria Roszatom-beruházásra vár 17 Csökkent az Gazprom exportja 17-18 Sikerülhet a GE-Alstom fúzió 18 Hírek röviden 19 Paksi elektromobilitási terv Brüsszelnek - Ismét fogadja a látogatókat az atomerőmű két intézménye - Hétvégén kezdődik a VIDOR Fesztivál a cégcsoport támogatásával
2 Hírek az MVM Csoportról Csiba Péter augusztus 15-től az MVM vezérigazgatója 2015. augusztus 17. (fotó: mvm.hu) 2015. augusztus 15-től tölti be az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói tisztségét Csiba Péter, a társaságcsoport június 29-én kinevezett elnöke. Bally Attila - aki az elmúlt időszakban megbízott vezérigazgatóként látta el a társaság vezetését - továbbra is kereskedelmi igazgatóként segíti a sikeres, regionális szinten is meghatározó energetikai vállalatcsoport irányítását - ismertette a cég közleményét a vg.hu, a Napi, a hrportal.hu, az mfor.hu, a ProfitLine, a Paks-Press Hírügynökség. A portálok felidézték, hogy Csiba Péter mostani kinevezése előtt több mint 8 évet dolgozott az energetikai szektorban különböző vezető pozíciókban, a villamosenergia-termelés és villamosenergiakereskedelem, valamint a gázszolgáltatás és gázkereskedelem területein. Az elmúlt öt évben a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. vezérigazgatóhelyetteseként, illetve a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. általános vezérigazgatójaként irányította a francia energetikai cégcsoport magyarországi leányvállalatait. Korábban két nemzetközi vállalat magyarországi felépítésében és sikeres menedzselésében is részt vett. Az új elnök-vezérigazgató célja, hogy továbbra is növekedési pályán tartsa a csaknem 1200 milliárd forintos árbevételt elérő társaságcsoportot, szem előtt tartva a megfizethető energia biztosítását a magyar fogyasztók számára; továbbá, hogy az MVM Csoport a regionális energiabiztonság szempontjából minden eddiginél meghatározóbb szereplővé váljon. Az MVM korábbi elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba június közepén kezdeményezte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését 2015. június 29-i hatállyal, egyben lemondott minden, az MVM Csoportban betöltött tisztségéről - emlékeztettek az MTI nyomán a hírportálok, köztük a Privátbankár, az inforadio.hu, a nepszava.hu, a figyelo.hu.
3 Napelemfarmot üzemeltet majd az MVM Hungarowind Kft. 2015. augusztus 22. (fotó: gsenapelem.hu) Napelemfarm üzemeltetésével bízta meg a kormány az állami szélerőműves céget, az MVM Hungarowind Kft.-t - erről a Népszabadságban írt Marnitz István, mégpedig a Magyar Közlönyre hivatkozva. Az augusztus 20-dikai keltezésű közlönyből kiderült: a költségvetési intézmények a jövőben egy uniós támogatással épülő napelemes erőműből kapnának - a cikk szerint - ingyen áramot: csak a szállítási költségeket, a kisebb egyéb kötelező tételeket és az áfát kellene megfizetniük. Ugyanakkor a kormányrendeletből nem egyértelmű, hogy a kormány mikor és hol létesítene farmot, de az sem, hogy milyen méretűt. Az irat szerint a közintézményeknek minden év közepéig energiahatékonysági tervvel kell pályázniuk az olcsó áramra. A cikk arra is kitért, hogy az MVM Hungarowind Kft. nyolc szélturbinát üzemeltet a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronkövesd és Nagylózs határában, de annak, hogy a nappal is kacérkodna, honlapján nincs nyoma. A rendelet szerint az MVM Hungarowind a napelemfarm üzemeltetéséért nem számíthat fel ügyfeleinek költséget, az állam viszont lemond a javára a forgalmazás utáni áfáról. A fenntartási időszak után az MVMcégnek nyílt pályázatot kell kiírnia az üzemeltetésre. A nyertestől beszedett üzemeltetési díjból csak annyit tarthat meg, amekkora saját költsége keletkezett a fenntartási időszakban, a többit be kell fizetnie az államkasszába. Az MVMcégnek 20 évig kell gondoskodnia a farm üzemeltetéséről, élettartama lejártával pedig el kell bontania azt - olvasható a lapban, amely megjegyezte: a friss rendelettel a kormány valószínűleg egy uniós követelménynek próbál eleget tenni, amely a központi intézményekre évi 3 százalékos energiamegtakarítást ír elő. Miután az ezzel kapcsolatos teendőket a kormány évekig szabotálta - fogalmazott az újságíró, Brüsszel beperelte Magyarországot.
4 GIE: alacsony a gáztárolók töltöttségi szintje 2015. augusztus 18., 22. Bár áprilisban megkezdte az MVM a tulajdonában álló egykori E.ON-tárolók feltöltését, alig csurran-cseppen némi gáz az orosz vezetékekből - írta a Napi portálon Papp Zsolt. A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint a hazai tározók töltöttsége a legalacsonyabb: jelenleg 2,5 milliárd köbméternyi gáz van a magyar tárolókban, ami napi 8-14 millió köbméterrel gyarapodik. A töltöttség így 35 százalék, miközben a hasonló kapacitásokkal rendelkező Ausztriában ez az arány 54, Csehországban 75, Szlovákiában szintén 54 százalék. Tavaly ilyenkor 3,13 milliárd köbméter volt a töltöttség. Az elmúlt évi csúcson 4,5 milliárd köbméter gázt tartalékoltak a hazai tározók. A jelek szerint idén ilyen mértékben nem kívánják feltölteni a tárolókat, valószínűleg a folyamatos orosz gázszállításokban bízva. Erre az utal, hogy az MVM korábban az áprilisi-októberi időszakot jelölte meg a feltöltés idejeként, vagyis a 100 százalékhoz bő két hónap alatt kellene kétszer annyit betárolni, mint amennyit 4-5 hónap alatt sikerült - jegyezte meg a cikk szerzője. (fotó: mno.hu) Mostanra 3-3,2 milliárd köbméter gáznak kellene lennie a hazai kereskedelmi tárolókban ahhoz, hogy biztonságos legyen a lakosság kiszolgálása a téli fűtési idényben - írta hasonló tartalmú cikkében a Magyar Nemzet, hozzátéve: további egymilliárd köbméter körüli mennyiséget pedig a biztonsági tárolóban kellene tartalékolni. Illés József utalt rá, hogy szinte egész Európa gázvásárlási lázban ég, mert jelenleg mintegy harmadával olcsóbb az orosz gáz, mint az év elején volt. A gázárak ugyanis hathavi késéssel követik az olajét, ezért júliusban a vásárlók a hordónkénti 45-50 dollárnak megfelelő januári olajár alapján fizettek. Magyarországot viszont nem ragadta magával az európai beszerzési hevület. Idén júliusban csaknem ugyanannyi, vagyis napi 15-16 millió köbméter orosz gázt hozott be, mint egy évvel korábban, amikor szintén alig-alig zajlott a gázkészletek feltöltése - olvasható ebben a cikkben.
5 A paksi bővítés hírei Paks városa készül az atomerőmű bővítésére 2015. augusztus 19. (fotó: teol.hu) Több alkalmas helyszín is van az atomerőmű-beruházásban és a majdani üzemeltetésben részt vevő szakemberek otthonainak felépítésére. A legkézenfekvőbb - és a legtöbb lakás befogadására alkalmas - terület a Pollack Mihály utca beépítetlen oldala, ahová egy lakóparkot terveznek. Erről beszélt Süli János paksi polgármester a paksihirnok.hu portálnak, jelezve, hogy a volt borkombinát, valamint a Gesztenyés úti társasházakkal szemben lévő terület is a kijelölt helyszínek között van. Szerinte akár állami, önkormányzati támogatás nélkül is felépülhetnek a lakások, mert már van befektetői érdeklődés. Kifejtette: miután 2009-ben megadta az Országgyűlés a felhatalmazást a blokkok létesítésére, az önkormányzat is megkezdte a felkészülést. Több tanulmány született arról, hogy a városnak, a térségnek milyen lépéseket kell tennie, de a munkaerő biztosításának, elhelyezésének témakörével a Lévai-projekt is foglalkozott. A Pollack Mihály, a Domb utca, valamint a majdani elkerülő út által határolt területen nem társas-, hanem kertes ikerházakat építenének több utca megnyitásával. Ott akár 6-700 otthon is helyet kaphatna. Az új lakópark az építkezés idején szálláshelyként szolgálna, annak befejezése után pedig az üzemeltető személyzet lakhelye lehetne. A polgármester kitért arra is, hogy az erőmű biztonságos üzemeltetéséhez a váltóműszakos személyzet többségét Pakson kell elhelyezni. Az nem cél, hogy a városban szállásolják el az erőmű építésére odasereglő munkásokat, hiszen vannak nagyon jó adottságú települések, akár megyeszékhelyek, amelyek közül több már be is jelentkezett. Süli János beszélt az elkerülő útról is, amelynek építését régóta szorgalmazza a város. Az elképzelések szerint ez éppen az új lakópark mellett haladna el. Költségvetés még nem készült, de becslések szerint 1-2 milliárd forintba biztosan belekerül, amit önerőből Paks nem tud előteremteni. Míg az atomerőmű bővítésében a Miniszterelnökség illetékes, az úgynevezett kerítésen kívüli
6 feladatok, a munkaerő-elhelyezéssel kapcsolatos kérdések a Belügyminisztériumhoz tartoznak, amely már felvette a kapcsolatot a várossal - olvasható Vida Tünde cikkében. Lázár: az olcsó áram miatt van szükség a beruházásra 2015. augusztus 20. (fotó: vasarhely24.hu) Lázár János a paksi atomerőmű bővítését az asztalán fekvő egyik legkényesebb dossziénak nevezte, amelyet szerinte azért kapott meg a kormányfőtől, mert ellenkező esetben az elveszett volna a "különböző érdekcsoportok hálójában". A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a Vásárhely24 portálnak nyilatkozott, ezt ismertette az MTI. Lázár János kitért arra is, hogy Magyarországnak kizárólag az olcsó áram miatt van szüksége a beruházásra. "Paks egyenlő olcsó áram, ez nem egy bonyolult dolog" - fogalmazott és megjegyezte, ma már nem az a kérdés, hogy legyen-e bővítés vagy ne legyen Pakson atomerőmű, hanem az a kérdés, hogyan maradjon meg. Az áramellátás biztonsága indokolja a bővítést 2015. augusztus 18. (fotó: atomenergiainfo.hu) A hazai áramellátás az állandó fejlesztés és a rendszert működtetők szakmai kompetenciájának köszönhetően nagyon jól vizsgázott az elmúlt hetek hőségében - vélekedett Hárfás Zsolt az atomenergiainfo.hu oldalon írt cikkében. Még véletlenül sem fordulhat elő itthon a lengyelországi példa, ott ugyanis korlátozni kellett a kánikula miatt az áramfogyasztást. Ugyanakkor a hazai rendszer is kihívásokkal kénytelen szembenézni - állapította meg a szerző.
7 Magyarországon évről évre növekszik a behozott áram aránya. A 2014-es történelmi, 31,44 százalékos importcsúcs után idén is csúcsokat dönt a behozatal, miközben a bruttó rendszerterhelés is nő. 2015. április 9-én, 17 óra környékén a hazai fogyasztás döntő része (56,48%) importból származott, július 7-én (16 óra előtt) pedig ez is megdőlt, hiszen 3232 MW volt a nettó behozatal. A MAVIR korábbi adataira is emlékeztetett a cikk: 2015. július 8-án, 12.45 környékén a hazai áramszükséglet elérte a 6456 MW 15 perces bruttó átlagcsúcsértéket. Ez meghaladta a 2007-ben mért 6320 MW nyári csúcsot is. A 6456 MW csúcsértékhez 2990 MW import (Paks II. bruttó beépített teljesítménye csak 2400 MW lesz) villamos energia társult, így akkor 46,3% volt az import aránya. A hazai szélerőművek ebben az időszakban sem tudtak túl sok importot kiváltani, hiszen a beépített 329,3 MW szélerőművi teljesítményből csak 48,9 MW-ot adtak, miután a forróságban a szokásosnál is kisebb volt légmozgás. Ha nincs a főként lengyel, ukrán és cseh széntüzelésű erőművekből származó import, Magyarország egy része légkondicionáló nélkül lett volna kénytelen a munkahelyeken senyvedni - jegyezte meg Hárfás Zsolt. Az is látható, hogy az idei év első 5 hónapjában mért áramigények átlagosan már csaknem 3 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év hasonló időszakában. Eközben a hazai rendszerben évről évre csökken a beépített teljesítőképesség. Amíg 2012-ben a kapacitás még 10095 MW volt, addig 2015 első felében már csak 8537 MW, amelyből a rendelkezésre álló teljesítmény még kevesebbet, 6566 MW-ot tett ki. A rendelkezésre álló teljesítmény és a 2015-ös eddigi csúcsérték (6456 MW) közötti különbség pedig már csak 110 MW-ra olvadt a 2012-es 1175 MW-ról - hívta fel a figyelmet az elemző. E tényekhez tartozik az a szilárd szakmai alapokon nyugvó előrejelzés is, miszerint Magyarországon 2030-ig 7300 MW új erőművi kapacitás megépítése szükséges, hogy húsz év múlva is biztonságos legyen a villamosenergia-ellátás. Ebből a 7300 MW új teljesítményből a két új paksi blokk csak 2400 MW-ot szolgáltat, ezért további, 4900 MW kapacitást biztosító más típusú erőmű (megújuló, gáz- stb.) megépítéséről kell gondoskodni. Az említett csúcsfogyasztásra, a növekvő importra is hivatkozva érvelt a cikk szerzője a paksi beruházás szükségessége mellett. Felidézte az ellenzők véleményét: eszerint az atomerőmű bővítésére azért nincs szükség, mert csökkenni fog a hazai áramfogyasztás. A szükséges energiát pedig a megújuló energiaforrások további támogatása, fejlesztése révén, valamint olcsó importtal lehetne kiváltani. Szerinte azonban két nagyon fontos gazdasági és
8 klímavédelmi aspektusról egyáltalán nem ejtenek szót a hazai zöldek. Egyrészt 2014-ben a megújuló energiaforrások már 48,96 milliárd Ft támogatást kaptak, ami azt is jelenti, hogy a fajlagos, átlagos megújulós támogatás 20,47 Ft/kWh, az átlagos átvételi ár pedig 32,78 Ft/kWh értékre adódott (a paksi blokkok viszont csak mintegy 11 Ft/kWh áron termeltek). Másrészt a zöldek egy szóval sem tiltakoznak amiatt, hogy az olcsó importot külföldi szénerőművek adják. A jelenleg alacsony áron és nagy mennyiségben rendelkezésre álló, amortizált szénerőművekből származó import energia hosszú távon nem lesz versenyképes, miközben a két új paksi blokk nem bocsát ki szén-dioxidot és üzembiztosan, nagy mennyiségben, gazdaságosan termel villamos energiát. Amellett érvelt, hogy a hazai energetika hosszú távú jövőjét meghatározó döntések meghozatalakor az egyetlen járható út a szigorú szakmaiságé, amely a paksi bővítési döntést is jellemezte. A szükséges új kapacitások alappillérei a leendő paksi blokkok, amelyek legalább 60 éven keresztül szolgálhatják az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célkitűzéseket, csökkentve Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát. Alternatív energia Bemutatták a Kecskeméti Főiskola napelemes autóját 2015. augusztus 17. (fotó: kormany.hu) Bemutatták a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának (GAMF) MegaLux nevű napelemes autóját, amellyel fejlesztői az ausztráliai World Solar Challenge versenyen indulnak az idén - tudósított a kormany.hu, az Autószektor, a metropol.hu, a blikk.hu, a Mandiner, a figyelo.hu/mti. A felsőoktatási intézményben tartott bemutatón Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára utalt az előrejelzésre, miszerint 2050-re az új autók 65 százaléka részben vagy teljesen elektromos hajtású lesz a világban. Ez a fejlődés, valamint az Európai Unió környezetvédelmi vállalásai egyaránt szükségessé teszik Magyarország számára, hogy részese
9 legyen alternatív technológiák kísérletezésének, megvalósításának. Magyarország egyik legfontosabb ilyen bázisa a Kecskeméti Főiskola GAMF kara, ahol egyaránt rendelkezésre áll a szaktudás és a műszaki háttér olyan világszínvonalú újításokhoz, mint amilyen a MegaLux napelemes autó - mondta. Magyarországon a gazdasági növekedés motorja a gépjárműipar, ezért is fontos, hogy legyenek a kecskeméti karhoz hasonló tudásbázisok és a kecskeméti Mercedes-gyárhoz hasonló vállalkozások, amelyek fontosnak tartják a jövőbe mutató technológiák támogatását - tette hozzá. Kutasi Zoltán tanszéki mérnök elmondta: a projekten 14 tagú csapat dolgozott. A Megalux négykerekű, katamarán formájú futurisztikus jármű. Nagyrészt szénszál-kompozitból készült, mindössze 160 kilogrammos, képes akár 130 km-es sebességre is óránként. A napelemes autók világversenyén a járműnek Ausztráliát keresztülszelve, egy forró sivatagi országúton kell majd 3020 kilométert megtennie. Thomas Geier, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. gyárigazgatója arról beszélt: a MegaLux csapat támogatásával is igazolni kívánják, hogy a kecskeméti üzem a Mercedes számára egyet jelent az innovációval, a rugalmas alkalmazkodás, az együttműködés képességével és a társadalmi felelősségvállalással. Az unióban nő az alternatív járművek aránya 2015. augusztus 19. (fotó: nol.hu) Tartják az értékesítési tempót és már jelentős szeletet hasítottak ki a piaci tortából az alternatívok: háromszázezer villanyautó és hibrid kelt el az idei év első felében az Európai Unióban, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Boros Jenő a nol.hu portálon jelezte: egyelőre még csak minden hatodik alternatív hajtású jármű tisztán villanymotoros, de nem lanyhult a vásárlási kedv, hiszen az 53 ezer elektromos autó 78 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A zöldautók különösen azokban az országokban népszerűek, ahol jelentős állami támogatást adnak vásárlásukhoz és üzemeltetésükhöz. Ugyanakkor a hollandoknál a túlzott cégbeszerzések miatt korlátozták a villanyautók támogatását, így a tavalyi 8273-nál 1500 darabbal
10 kevesebbet regisztráltak idén. Villanyautóra szinte mindenütt van adókedvezmény, hiszen egyik európai országban sem terheli jövedéki adó a konnektorból tankolt áramot, annak ellenére, hogy a járműhajtásra használt valamennyi energiára a törvény szerint ez kötelező lenne. Ami Magyarországot illeti: lendíthet majd a forgalmon a zöldrendszám idei bevezetése, amihez buszsáv-használat, dugódíj-mentesség és több településen ingyenes parkolás is jár majd. Néhány hazai kormányhivatalnál már igényelhető ilyen rendszám, amelyből elkészült az első próbanyomat is. Az elektromobilitás elterjesztésére létrehozott Jedlik Ányos Klaszter munkacsoportjai szeptember 30-ig teszik le a kormány asztalára javaslataikat, amelyek törvénymódosítási ajánlást is tartalmaznak. Ezek között szerepel adókedvezmény, a buszsáv használatának engedélyezése, ingyenes parkolás a töltőhelyeken és felmentés a dugódíj alól. A cél, hogy 2020-ig - az uniós céloknak megfelelve - Magyarországon a forgalomban lévő autók mintegy másfél százaléka elektromos hajtású legyen. Különleges energetikai park készülhet Pécsett 2015. augusztus 18. (fotó: pecsma.hu) 20 milliárd forintos beruházást tervez a Pannon Hőerőmű Pécsen. Az egykori Karolina-külfejtésre megálmodott park Európában is egyedülálló lenne: nem csupán energiatermelési helyszín, hanem energetikai kutatóbázis, oktatási centrum és vonzó turisztikai célpont is - erről a pecsma.hu számolt be, felidézve: több mint egy évtizede fejeződött be a szénkitermelés a külfejtésen. Horváth L. Balázs cikkében arra is utalt, hogy a Karolina Zöld Energia Park koncepciója és előzetes tanulmánytervei már elkészültek, a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére pályázatot nyújtottak be. A várhatóan 20 milliárd forintos költséghez a Pannonpower önereje mellett állami és európai uniós fejlesztési forrásokra is szükség lenne. Elképzelések szerint a projekt Európa első komplex, zöldenergia-parkja lenne, ahol valamennyi, ma ismert megújuló energiaforrást bemutatnának a napenergiától a vízi és szélenergián át a geotermikus energiáig. A park - és a jelenlegi bányagödör - középpontjában egy
11 magyar szabadalom, egy módosított naptorony kapna helyet. Az Európai Unió széndioxid-kibocsátást csökkentő klímapolitikájával és a magyar kormány megújuló energiát ösztönző tervével összhangban lévő program Pécs törekvéseit is segítené, miközben munkahelyeket teremthet a városban. Épül a világ legnagyobb áramátalakítója 2015. augusztus 17. (fotó: new.abb.com) Az ABB építi a világ legnagyobb teljesítményű, nyílt tengeri áramátalakító állomását az Északi-tengeren. A DolWin2 üzembe lépése után 916 megawatt tiszta szélenergiát integrál a német energiahálózatba, amellyel egy milliónál is több háztartást lát el villamos energiával. Az offshore konverterállomás a DolWin2 projektben épül és a TenneT villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító fogja üzemeltetni. Miként az Autószektor, az Energiainfó, a Világgazdaság írta: a projekt célja, hogy a világ legnagyobb szélerőmű klaszteréhez, az északi-tengeri DolWinhez tartozó szélerőmű-parkokban megtermelt energiát a német távvezeték-hálózatra csatlakoztassa. A teljes konverterállomás az alépítménnyel együtt több mint 23 000 tonna. Körülbelül 100 méter hosszú, 70 méter széles és 100 méter magas. A platform Dubaiban épült, innen szállították át tavaly Norvégiába, az aibeli hajógyárba. Ott berendezésekkel szerelték fel, majd a napokban megérkezett végcéljához, a DolWin klaszterbe, amely 45 kilométerre van a német partvonaltól. A DolWin beta innovatív öntelepítő, gravitációs (GBS) elvet alkalmaz. Hat üreges oszlopát vízzel töltik fel, amelynek a helyére a következő hetekben kavics kerül. A folyamatban a konverter állomása a tengerfenékhez nyomódik, a kaviccsal töltött oszlopok pedig tartósan rögzítik.
12 A hazai energiaszektor hírei Az EB jóváhagyta a Magyar Telekom és a MET közös vállalkozását 2015. augusztus 20. (fotó: tozsdeforum.hu) Az Európai Bizottság a cégek összeolvadásáról szóló uniós rendelettel összhangban jóváhagyta a Magyar Telekom és a MET Holding közös vállalkozását - közölte Brüsszelben az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jog tiszteletben tartásán. A közlemény - melyet a Portfólió, a figyelo.hu, a vg.hu, a Privátbankár, a Tőzsdefórum is ismertetett - kitért arra, hogy a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásokat nyújt Magyarországon. Tulajdonosa 59 százalékban a Deutsche Telekom, a többi részvénnyel pedig a budapesti részvénytőzsdén kereskednek. A vállalat ezen túlmenően áramot és földgázt juttat végfelhasználóknak. A MET Csoport, amely a MET Holding tulajdonában áll, egyebek közt földgáz, villamos energia és olaj európai adásvételével foglalkozik. A közös vállalkozás a gáz- és áramellátás kiskereskedelmi területén tevékenykedik majd Magyarországon. Az Európai Bizottság megállapította: a tervezett ügylet nem vált ki versenyügyi aggályokat, mert a közös vállalkozás erős versenyhelyzettel - részben az ottani energiapiacon jelenleg is aktív, részben a közeli jövőben várhatóan piacra lépő cégekkel - néz majd szembe Magyarországon. Ezen túlmenően a lépés csak csekély mértékben növeli a Magyar Telekom piaci részarányát. A közös vállalkozás létesítését az úgynevezett szokványos összeolvadási felülvizsgálati eljárásban vizsgálták - közölte a brüsszeli testület.
13 Még várni kell a cseppfolyós gáz érkezésére 2015. augusztus 18. (fotó: lng.hr) Szinte bizonyos, hogy az évtized végéig nem épül meg a horvátországi Krk szigetére tervezett cseppfolyósított gázt fogadó (LNG) terminál. A hosszú idő alatt megtérülő beruházáshoz ugyanis nehéz lesz befektetőket találni, a gazdasági nehézségekkel küzdő horvát kormány pedig nincs abban a helyzetben, hogy maga finanszírozza az építkezést, még akkor sem, ha ahhoz jelentős pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótól - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy vélte: bár Magyarország, Horvátország és az EU részéről egymást követik a terminál létesítését támogató politikai nyilatkozatok, gazdasági realitások egyelőre nem indokolják az építkezés gyors elindítását. Európában ugyanis túlkínálat van földgázból, s a már meglévő LNG-terminálok is csak 25 százalék körüli kapacitással működnek. Emellett az olcsó világpiaci olajárak alacsonyan tartják a gázárakat, s ez a helyzet várhatóan az évtized végéig fennmarad. Zágráb viszont sürgősnek ítéli a beruházás elindítását: a kormány egy hónappal ezelőtt kiemelt beruházássá nyilvánította a krki LNG-terminált - erre is kitért cikkében Illés József. Az ilyen projektekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az építkezéssel kapcsolatos ügyintézés sürgősségi eljárásban elsőbbséget élvezzen. A horvátországi elektromos művek és a gázszállító Plinacro cég ugyanakkor július végén hivatalosan bejelentette: várják azon külföldi befektető cégek jelentkezését, amelyek részt vennének a létesítmény megépítésében. Sajtóhírek szerint azonban nem tolonganak az érdeklődők. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején Dubrovnikban a közép- és dél-európai országok energiaügyi találkozóján bejelentette, hogy az LNG-terminál megépítése kapcsán Magyarország felajánlotta segítségét és együttműködését. Az építkezésben a MOL részvétele lenne legkézenfekvőbb, de a cég addig nem tervez újabb befektetéseket Horvátországban, amíg a résztulajdonában lévő horvát INA ügye nem rendeződik. Korábban felvetődött az is, hogy az MVM Zrt. működjön közre a beruházásban. Ezt azonban később elvetette a magyar kormányzat - emlékeztetett a lap.
14 Felmondta a távhőszolgáltatási szerződést a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. 2015. augusztus 18., 19. (fotó: napi.hu) Azonnali hatállyal felmondta a távhőszolgáltató Alfa-Nova Kft.-vel kötött szerződést az önkormányzati tulajdonú Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. Ács Rezső polgármester (Fidesz-KDNP) szekszárdi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a megyeszékhely közgyűlése utasította a vagyonkezelő céget a szerződés felmondására, egyben az önkormányzati kft.-t jelölte ki távhőszolgáltatónak - tudósított a Napi, az Origó, a ProfitLine, a Világgazdaság/MTI. A szerződés felmondása után őrző-védő céggel vették át a tolnai megyeszékhely két fűtőművét és irodaházát. Azzal indokolta a szerződésbontást, hogy az Alfa-Nova Kft., illetve az önkormányzat és cégei között elszámolási viták miatt több peres eljárás folyik, ami lehetetlenné tette az együttműködést. A döntés másik oka, hogy tavaly az Alfa-Nova Kft. csak úgy tudta biztosítani a távhőszolgáltatást, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gázszállítót jelölt ki számára. A MEKH és a Tolna Megyei Kormányhivatal többször kért tájékoztatást arról, hogy milyen lépéseket tesz az önkormányzat az ellátás biztonsága érdekében. Ismertetése szerint az Alfa-Nova Kft. júliusban küldött az önkormányzatnak egy, a következő fűtési idényre szóló gázszállítói szerződést, azonban annak a cégnek, amellyel szerződött, valamint az Alfa-Nova Kft.-nek a tulajdonosi köre közel áll egymáshoz. A polgármester tájékoztatást kért arról, hogy milyen biztosítékot nyújtott az Alfa-Nova a gázszállítónak, erre azonban nem kapott érdemi választ. Hangsúlyozta, hogy a szerződés felmondásával megszűnik a szekszárdi távhőszolgáltatás körüli bizonytalanság, ami a városban 5600 lakást és 15 ezer embert érint. Az Alfa-Nova és a szekszárdi önkormányzat 1999-ben kötött húszéves szerződést, amely szerint a cég évi 80-100 millió forint bérleti díjat fizet a városnak az infrastruktúra használatáért. Az önkormányzat 2009-ben jelentős díjelmaradás miatt már kezdeményezte a szerződés felbontását, amit azonban akkor - a polgármester szerint - nem vittek végig. Már előkészítették a szolgáltatás átvételét, a vagyonkezelő kft. beadja a működési engedélykérelmet - vázolta a teendőket a városvezető és hozzátette: bíznak abban, hogy kedvezőbb feltételek mellett jutnak majd energiahordozókhoz.
15 Hogyan kérhető a kár megtérítése áramszünet miatt? 2015. augusztus 19., 20. (fotó: metropol.hu) Az áramkimaradás okozta kár megtérítését nem az áramszolgáltatótól, hanem az elosztó hálózati engedélyestől lehet követelni - tájékoztatta a Budapesti Békéltető Testület az MTI-t. Ez alapján írta a Napi, a nol.hu, a hvg.hu, a vg.hu, hogy az augusztus 17-dikén kitört vihar miatt sok háztatásban volt több órás, akár több napos áramkimaradás, így nem tudták használni az elektromos hálózatra csatlakoztatott gépeket, berendezéseket. A tájékoztató példaként említi, hogy a testület előtt is volt már több olyan eset, amikor a fogyasztó az áramkimaradás által okozott kár megtérítését kérte, ám vitáját nem sikerült rendeznie a szolgáltatóval. A kérelem szerint az áramingadozás vagy az áram ki- és bekapcsolódása miatt elromlott a fogyasztó DVD-írója és az órás rádiója, amelyek javítási költségét szerette volna visszaigényelni. Az áramszolgáltató viszont arra hivatkozva utasította el ezt, hogy a fogyasztónak az elosztóhálózaton történt üzemzavar miatt keletkezett a kára. Ezért a követelést nem az áramszolgáltatóval, hanem az elosztó hálózati engedélyessel szemben lehet érvényesíteni. A közlemény felidézte: a villamos energiáról szóló 2007-es törvény alapján, ha az elosztó hálózaton - amely eljuttatja az energiatermelőktől a fogyasztókhoz az áramot - következett be üzemzavar és ez okozott áramkimaradást, akkor az elosztó hálózati engedélyessel szemben érvényesíthető az igény. Ha a szolgáltató számláin nincs feltüntetve az elosztó hálózati engedélyes, az interneten is megtalálhatják a fogyasztók, hogy a szolgáltatójuk mellett ki látja el ezt a feladatot. Ez a szolgáltatók honlapján lévő elosztói üzletszabályzatban van feltüntetve, de a MEKH oldalán is rajta van a villamosipari-engedélyesek listája. A fővárosban az ilyen igények elbírálására a hálózati engedélyes, azaz az ELMŰ Hálózati Kft. az illetékes. Ha a fogyasztó panaszát mégsem orvosolják vagy megoldhatatlannak tűnő jogvita merül fel, a fogyasztók forduljanak a Budapesti Békéltető Testülethez, ahol ingyen és gyors eljárásban segítenek a vita megoldásában - olvasható a tájékoztatóban.
16 5 ezer forintos kártérítést kap a fogyasztó, ha 24 óránál tovább szünetelt nála az áramszolgáltatás - monda az Indexnek Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. Ezt az összeget bankszámlára utalja a szolgáltató vagy postán vehető át. Augusztus 20-án azt közölte az MTI-vel, hogy nincs már nagyobb, összefüggő üzemzavar a budapesti áramszolgáltatásban a vihar következményeként. Boross Norbert tájékoztatása alapján a krízishelyzet 19-én, a délutáni órákban zárult le, 20-án reggelre pedig legfeljebb 20-30 hiba maradhatott a fővárosban. (hirado.hu, vs.hu, Origó, stop.hu) Külföldi energiaszektor Nőtt a Roszatom bevétele 2015. augusztus 18. (fotó: atomenergiainfo.hu) Tavaly 16,8 százalékkal, 618,3 milliárd rubelre nőtt a Roszatom bevétele - ez áll abban a nyilvános jelentéstervezetben, amelyet a végrehajtó hatalmat ellenőrizni hivatott úgynevezett Társadalmi Kamarának terjesztett be az orosz állami atomenergetikai konszern. Ebből idézett az Atomenergiainfó. Eszerint a gyarapodás elsősorban annak köszönhető, hogy az egy évvel korábbinál több villamos energiát termeltek a társasághoz tartozó atomerőművek, nőttek az áramtarifák és - a valutaárfolyamok emelkedése miatt - rubelben számolva a külföldről származó bevételek is. A beszámoló szerint az exportjövedelem tavaly összesen 5,2 milliárd dollárt tett ki, vagyis 5 százalékkal többet, mint 2013-ban, az idén pedig azt várják, hogy év végére az ilyen bevételek elérik a 6 milliárd dollárt. A Roszatom arra számít, hogy 2015-ben a jelenlegi 101,4 milliárdról 108,3 milliárd dollárra bővül a konszern tíz évre szóló megrendelés-állományának értéke, amelynek a korábbi előrejelzések szerint 2020-ra el kell jutnia a 150 milliárd dolláros szintre. A 2015-ös év kulcseseményének a bangladesi és a jordániai atomerőmű építéséről szóló szerződések megkötését tartja az orosz állami atomóriás.
17 Nigéria Roszatom-beruházásra vár 2015. augusztus 16. (fotó: atomenergiainfo.hu) Nigéria azt reméli, hogy az orosz állami atomenergetikai konszern már jövőre megkezdi az első atomerőmű építését az országban - jelentette ki az afrikai állam moszkvai nagykövetségének ügyvivője. Gafai Ibrahim Usman a Sputnik információs ügynökségnek elmondta: a munkák kezdetét 2016 szeptemberére várják - idézte a cikket az atomenergiainfo.hu portál. A létesítmény az ország középső részén, Kogi államban lesz. Az első nukleáris blokk - benne egy 1200 megawattos reaktorral - a tervek szerint 2025-re készül el. Nigériai sajtóértesülések szerint a Roszatomnak többségi részesedése lesz a projektben. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy az orosz atomóriás fogja finanszírozni a beruházást, így a létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője is lesz, vagyis az első nigériai atomerőmű ugyanolyan build-own-operate, azaz építsdbirtokold-üzemeltesd rendszerben épül majd, amilyet először az ugyancsak orosz részvétellel tervezett, törökországi akkuyui atomerőmű-beruházásnál alkalmaznak. Korábban orosz-nigériai vegyes bizottságot hoztak létre a nigériai atomerőmű-tervekkel kapcsolatos együttműködés koordinálására. Ebben a testületben orosz részről a Roszatom, a gazdasági és a külügyminisztérium képviselői is helyet kaptak. Csökkent az Gazprom exportja 2015. augusztus 17. (fotó: gazprom.ru) Az orosz gázipari óriás szinte valamennyi európai országba kevesebb földgázt exportált a második negyedévben, mint egy éve. A Magyarországra tartó kivitel több mint 20 százalékkal csökkent, egyedül Németországba nőtt érezhetően az
18 export. A cég név nélkül nyilatkozó illetékese azt mondta: 47,27 milliárd köbméter földgázt exportáltak külföldre a június végével záródott három hónapban, ami 8,4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezzel szemben a németországi orosz export jelentősen: 49,7 százalékkal, 11,7 milliárd köbméterre bővült. A Gazprom gázexportja Franciaországba 19,2 százalékkal, Moldovába 10,4 százalékkal, Svájcba 2,9 százalékkel nőtt. Jelentősen, 64 százalékkal, 579 millió köbméterre csökkent ugyanakkor a gázkivitel Hollandiába, 20,4 százalékkal, 1,266 milliárd köbméterre esett Magyarországra, továbbá 13,9 százalékkal, 2,42 milliárd köbméterre mérséklődött Lengyelországba. Az export 15 százalékkal csökkent Törökországba a második negyedévben éves összevetésben - ismertette a távirati iroda hírét a vg.hu, a figyelo.hu, a stop.hu stb. Sikerülhet a GE-Alstom fúzió 2015. augusztus 18. Az uniós versenyhatóságok várhatóan engedélyezik, hogy az amerikai General Electric megvásárolja a franciaországi Alstom energetikai üzletágát. A Reuters hírügynökség cikke több szempontból is érdekes - jegyezte meg a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Egyrészt a brüsszeli illetékesek már júniusban aggályosnak minősítették, hogy a tervezett 12,4 milliárd eurós energetikai óriásfúzió után Európában a GE-nek csak egy nagy riválisa maradna, a németországi Siemens. (Az olaszországi Ansaldo csak részben számít versenytársnak, a japán Mitsubishi Hitachi Power Systems pedig inkább a világpiacon.) A másik ok: az EB 14 éve megakadályozta, hogy a GE 42 milliárd dollárért megvásárolja a szintén amerikai Honeywell Internationalt, pedig az amerikai hatóságok jóváhagyták az ügyletet. Az akkori döntést nagy amerikai tiltakozás követte. Ám most más a helyzet: a francia kormány támogatja a GE- Alstom fúzióját, a vevőjelölt pedig a napokban újabb engedményeket tartalmazó csomagot mutatott be a brüsszeli illetékeseknek. Az ügylet érintheti az erőművi szolgáltatásokban erős Alstom Hungária Zrt.-t is, amely a tavasszal kapott megbízást a Mátrai Erőmű Zrt. két blokkjának nagyjavítására, előtte felújította a pécsi erőmű elektrofiltereit, és szinte minden itteni erőműnek dolgozott már. Az Alstomnak van egy közlekedésinformatikai egysége is Budapesten, ez kimarad a fúzióból - jelezte a cikk.
19 Hírek röviden 2015. augusztus 18. Szeptemberre tervezi Paks a Protheus Projekt benyújtását Brüsszelnek. Addigra az utolsó kiegészítések is belekerülnek a pályázati dokumentációba, amelynek megalapozására tanulmány készült. Ez egyebek mellett számításokat tartalmaz arról, hogy miként valósítható meg a villamos közlekedésre épülő térségi mobilitási program. A dokumentációt az Európai Bizottság mellett az Európai Fejlesztési Bank is vizsgálja majd. (paksihirnok.hu) 2015. augusztus 23. Augusztus 24-én 8 órától ismét fogadja a látogatókat az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontja, valamint az Atomenergetikai Múzeum. A hosszú ünnepi hétvége miatt változott a nyitvatartási rend. (atomeromu.hu) 2015. augusztus 3. Hétvégén kezdődik a nyíregyházi VIDOR Fesztivál, melynek az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. lesz a főszponzora. A színház- és világzenei fesztivál csaknem 400 programot kínál a látogatóknak augusztus 28. és szeptember 5. között. Az MVM Csoport tagjai közül az atomerőmű mellett az MVM OVIT Zrt. is hozzájárul a nagyszabású rendezvény megvalósulásához. (atomeromu.hu) Összeállította: László Judit
20