BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET)

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET) HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2008. június 12.

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (1. KÖTET) HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 50 90 Fax: 1/ 456 50 99 E-mail: terra95@hu.inter.net Ügyvezető igazgató: Szakmai igazgató: Projektvezető: Tervező: Laky Ildikó Fürstand Attila Dr. Földi Zsuzsa Aradi Renáta Diverzum Bt.: Galli Károly Guzmics István Veres László

TARTALOM BEVEZETÉS...3 1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA...5 1.1. SWOT analízis... 5 1.2. Célrendszer... 7 2. HELYZETÉRTÉKELÉS...8 2.1. A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere... 8 2.1.1 Közlekedésföldrajzi helyzet... 8 2.1.2 A Budaörsi kistérség elérhetősége... 8 2.1.3 Vasúti közlekedés... 14 2.1.4 Autóbusz közösségi közlekedés... 14 2.1.5 Légiközlekedés... 15 2.2. A települések kapcsolatrendszere... 16 2.3. A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága... 18 2.4. Demográfiai helyzet... 26 2.4.1. A Budaörsi kistérség településeinek demográfiai trendjei... 26 2.5. A Budaörsi kistérség gazdaságának vizsgálata... 30 2.5.1 Gazdaságszerkezeti jellemzők... 31 2.5.2 Jövedelmi helyzet... 34 2.5.3 Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás...35 2.5.4 Gazdasági felhasználású területek... 37 2.5.5 A Budaörsi kistérség innovációs potenciálja... 39 2.5.6 A Budaörsi kistérség innovációs intézményrendszerének jelentősebb pillérei... 40 2.6. Turizmus... 42 2.6.1 A Budaörsi kistérség turizmusának átfogó jellemzése... 42 2.6.2 A Budaörsi kistérség turizmusának jellemzői... 44 2.6.4 A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői... 47 2.6.5 A Budaörsi kistérség turizmusa a statisztikai adatok tükrében... 48 2.7. Foglalkoztatottság és munkanélküliségi helyzet, a kistérség humánerőforrás potenciáljának értékelése... 49 2.7.1. Munkanélküliség... 49 1

2.7.2. Humán erőforrás... 52 2.7.3. Humánerőforrás képzés... 55 2.8. Lakásállomány - Kommunális infrastruktúra...56 2.8.1 Lakásállomány... 56 2.8.2 Ivóvízellátás... 57 2.8.3 Szennyvízkezelés... 58 2.8.4 Csapadékvíz elvezetés... 59 2.8.5 Hulladékgazdálkodás... 60 2.8.6 Energia közművek... 61 2.8.7 Hírközlés, telekommunikáció... 61 2.9. Környezeti állapot... 62 2.9.1. Általános földrajzi leírás... 62 2.9.2 Környezetállapot jellemzői környezeti elemek és rendszerek szerinti bontásban... 64 3. MELLÉKLETEK...72 3.1 Melléklet... 72 3.2 Melléklet... 75 3.3 Melléklet... 80 3.4 Melléklet... 83 3.5 Melléklet... 84 2

Kavicsos-tó Terra Studio Kft. BEVEZETÉS Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, egy új évezred elején a települési önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések fejlesztési tevékenységében. A településeknek ugyanakkor egyre inkább térségi együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak melyek részben jogszabályi kötelezettségekből, részben a lakosság és a gazdasági szereplők elvárásaiból Váli-víz Kígyós-p. Zsámbék Mány Csabdi A Budaörsi kistérség áttekintő térképe Páty Budakeszi Herceghalom Budapest Bicske Biatorbágy Budaörs csút Etyek Törökbálint útdoboz Sóskút Pusztazámor Diósd Tabajd Érd Gyúró Tárnok Halásztelek Vál Szigetszentmiklós Tordas Dunaharaszti Martonvásár Vereb Százhalombatta Szigethalom Taksony Tököl Alsónémedi Kajászó Pázmánd Dunavarsány Baracska Ráckeresztúr Szigetcsép Majosháza Nadap B i a i - t ó Zámori-p. Szent László patak Benta Ercsi Délegyháza koró Ká l á ék DUNA DUNA Délegyházi tavak 1. ábra Budaörsi kistérség 2004-2007 2. ábra Budaörsi kistérség 2007. októberétől Duna-Tisza-csat. Gyáli-csat. erednek maradéktalanul meg kívánnak felelni. A térségi együttműködés és az ebből eredő lehetséges feladatracionalizálás az önkormányzatok eszköze, kerete pedig a települések feladatokra szervezett társulása. A jelenlegi jogszabályi környezetben a kistérségi többcélú társulás keretében végzett közös feladatellátás a finanszírozásban előnyt jelent. A Budaörsi statisztikai kistérséget megalakulása óta folyamatos változások érintették. A 2004 januárjában érvénybe lépett kistérségi beosztás szerint a térség az 1.ábrán bemutatott települési összetétellel bírt. 2007 októberében a térség struktúráját és központrendszerét erőteljesen befolyásoló átalakulás történt (2. ábra). A kistérségből kivált négy település: Érd, Százhalombatta, Tárnok és Diósd. Érd önálló kistérséget hozott létre. Mindeközben a Pilisvörösvári kistérségből négy település (Budakeszi, Budajenő, Páty, Telki) csatlakozott a Budaörsi kistérséghez. A kistérség településeinek száma nem változott, de népessége jelentősen csökkent. További változás, hogy Biatorbágy és Törökbálint városi rangot kapott, így összességében a kistérség négy városi településsel rendelkezik, amelyek közül egyelőre kettőnek van komolyabb 3

térszervező szerepe: Budaörs és Budakeszi. Térszervező szerep (központi szerep) elsősorban a különféle, több települést érintő (intézményi és kereskedelmi) szolgáltatásnak és az azokat elérhetővé tévő infrastruktúrák térbeli rendszerének szervezését jelenti. A statisztikai kistérség települései által alkotott Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2004. nyarától létező szerveződés. Megalakulása idején kilenc településből állt. Érd MJV 2005. végén döntött úgy, hogy csatlakozik a Társuláshoz. A Budaörsi kistérség területén a területfejlesztési feladatok koordinálására korábban is voltak már önkormányzati társulások, melyek e vonatkozásban a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) szervezeti előzményének tekinthetők. Ezek egyike a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (DBTÖT), amelyet három dél-budai kerület (XI, XII, XXII. kerületek) és kilenc további agglomerációs település (Budakeszi, Budaörs, Érd MJV, Százhalombatta, Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) hozott létre. A másik szervezet a Zsámbéki-medence településeit tömörítő ZSÁMERT, melynek munkájában részt vesz a jelenleg BTT tag Biatorbágy, Herceghalom, Páty, Budakeszi, Budajenő és Telki település. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása megalakulásával egy olyan települések közötti intézményesített szervezeti forma jött létre, amely a közösen felvállalt és társulási megállapodásban foglalt tevékenységek elvégzéséhez jogszabályi keretek között normatív támogatást vehet igénybe (ellentétben egyéb, nem statisztikai kistérségekhez kötött települési társulásokkal). Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések adottságaiknak és lehetőségeinek puszta összegzésénél. Az egyes lehetőségek együttes kezelésénél szinergiahatások jelentkeznek. Ezek kihasználása és a települések lakosságának javára történő fordítása igényli a tudatos programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét fejlesztésekkel válik többé és versenyképesebbé, mint egy statisztikai területi egység. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2006 szeptemberében elfogadásra került. Megújítását számos lokális és makroszintű (nemzeti, EU szintű) folyamat indokolja és támasztja alá, amelyek közül a két legfontosabb: A budaörsi kistérség tag településeinek megváltozása (Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok kiválása, Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő csatlakozása) 2007. szeptember 25. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. Operatív Programjainak, a KMROP Akcióterveinek véglegesítése, a 2007-2008 akciótervi időszak pályázatainak kiírásainak megjelenése, valamint a 2009-2010-es Akciótervek előkészítése. Jelen módosított koncepció és program a települések közötti szoros együttműködéssel megvalósuló koncepcionális és programelemeket közvetlen környezetére és Európára is nyitott térségben helyezi el, miközben törekszik az életminőség javítását illetően a lehető legkiegyensúlyozottabb térségi struktúra megvalósítására. 4

1. A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSA 1.1. SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat a fővonalak tekintetében - megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; A kistérség éppen kiemelt hálózati szerepénél fogva több közlekedésfejlesztésre vonatkozó tervezési előzménnyel rendelkezik; A kistérség számos településének az országos átlagot meghaladó, saját fejlesztési forrásai vannak, melyek bizonyos léptékű közlekedésfejlesztést lehetővé tesznek; A térség és közvetlen környezete Magyarország és Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő térsége; A külföldi működőtőke befektetések szempontjából európai összehasonlításban is kiváló adottságok Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzletei infrastruktúrát A térségben multinacionális cégek regionális központjai működnek, amely rendkívül felértékeli a legmagasabb szintű, üzleti-szolgáltató célú befektetők számára a területet; A térség a legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac (Budapest és agglomerációja) középpontjában fekszik; A térségbe kitelepülők jelentős része a hazai gazdasági elithez tartozik; A térségbe települt multinacionális cégek komoly üzleti lehetőséget jelentenek a hazai kkv-k számára; A dinamikusan fejlődő helyi gazdaság az üzleti turizmus erős, fizetőképes piacát jelentik; A térség külső részein a még jelentős zöldterületek a rekreációs turizmus számára nyújtanak lehetőséget; Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja; Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya; A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező; A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van; A kistérség településein a vezetékes víz, csatorna és gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek; A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs szolgáltatások, rendezvények helyszíne A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti szorosabb együttműködést, főként haránt irányú (nem Budapest felé tartó) közlekedésben; A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb minőségű; A napi csúcsforgalmat nem képes a közúthálózat levezetni, kapacitáshiányok vannak egyes útszakaszokon. Nincs hálózati, műszaki támogatottsága a közösségi autóbusz közlekedés gyorsításának; A települések belterületén hiányosak a közlekedés biztonságát javító elemek; A rendkívül magas ingatlanárak a hazai kis-és közepes vállalkozások számára rendkívül megnehezítik új telephely létesítését a térségben; A jellemzően kereskedelmi, logisztikai és ipari egységek mellett alacsony a hosszú távú fejlődést megalapozó magas technológiák és a K+F tevékenység aránya; A nagy területű gazdasági célú telephelykínálat fogyóban van; A kiskereskedelem túlzott terület használata a hightech ipar és a K+F kárára válhat; A térség túltelítettsége és zsúfoltsága egy határon túl elriasztó hatású lehet a befektetőkre nézve; Az üzleti (MICE) turizmus infrastruktúrája fejletlen; A rekreációs célú, természeti és örökség turizmus infrastruktúrája szintén viszonylag kialakulatlan és elmaradott; A térségi szinten megoldható csapadékvízelvező program a kezdeményezés szintjén nem haladt túl Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok fejlesztésének feltételeit; A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos; A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat 5

Lehetőségek Veszélyek A logisztikai szolgáltatók részéről erős az igény a nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési csomópontok mentén található telephelyekre; Az elővárosi vasút fejlesztése, illetve az autóbusz viszonylatok átszervezése az ingázás minőségi feltételeinek megteremtésére, a közúti forgalom nagyságának csökkentésére; Az M0 nyugati szektorának, illetve egy Budakeszit elkerülő tehermentesítő út kiépítése kedvezően rendezi át az egész kistérség belső forgalmi viszonyait; A nemzetközi logisztikai-disztribúciós cégek számára a kistérség Közép-Európa egyik legjobb adottságú területe; A nemzetközi cégközpontok jellemzően a növekedési pólusokban és azok közvetlen, még élhetőbb környezetet biztosító környezetében keresnek telephelyet. A nemzetközi szintű K+F központok létesítésének célpontjai is a dinamikusan fejlődő gazdaságú és a szükséges tudás és oktatási bázissal is rendelkező térségek; Fokozatosan erősödik a hazai és külföldi üzletemberek rekreációs igénye és fizetőképessége. A térségben növekszik az üzleti célú beutazások száma; A budapestiek rekreációs igénye folyamatos és növekvő; Saját lakossági rekreációs igények magasabb szintű kielégítő térségi fejlesztések; Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg, amennyiben lesz M7-tel összekötött része A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés valósul meg a kistérségben; A kezelhetetlenül megnövekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli; A kistérségi-települési, területi szintű közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg; Az M0 nyugati szektora nem épül meg, vagy csak jelentős késéssel; Budapest a kistérség érdekeivel nem harmonizáló közlekedésfejlesztést végez; A befektetői hullám továbbterjedhet keletre és délre, amennyiben a helyi alapfeltételek nem kedvezőek; Továbbra is a kereskedelemi és logisztikai tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők érkeznek a területre, ami rendkívül egyoldalúvá teszi a térség gazdaságát; Az ipari és egyéb gazdasági célú telephelyek, illetve lakóparkok további területi terjeszkedése gyengítheti a turisztikai potenciált; A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a világgazdasági körülmények alakulása miatt; Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó eséllyel elfogynak a kiajánlható területek; A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták elkerülik a kistérséget; 6

1.2. CÉLRENDSZER Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik, a természeti környezet védelme és a térségi szinten szervezett közszolgáltatások magas színvonala biztosítja a magas életminőséget, a belső területi harmóniát*. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési illetve településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára I. A kistérség váljon közép-európai jelentőségű gazdasági-logisztikai és innovációs növekedési pólussá, a hazai kkv-k intenzív bevonásával és részvéte-lével, környezeti szempontból fenn-tartható módon II. Javuljon az infrastrukturális hálózatok és közszolgáltatások színvonala III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások; erősödjön a térség belső kohéziója I.1. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.2. A kistérségben a gazdasági fejlődés kistérségi konszenzuson alapuló szabályozási kereteinek kialakítása I.3. A kistérségen belül a települések, mikrotérségek helyi adottságainak megfelelő gazdaságfejlesztési irány feltételeinek javítása II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. Az ivóvízminőségi problémák térségi szintű kezelése II.4. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése III.1. Színvonalában és kapacitásában legyen összhang a bölcsődei, óvodai és általános iskolai intézményi háttér és a térségben felmerülő igények között III.2. A települések lakossága térségen belül érjen el minden alap és középfokú egészségügyi és szociális közszolgáltatást III.3. Tovább erősödjön a civil szereplők és a közintézmények együttműködése III. 4. Erősödjön meg a térségi tudat és épüljön a kistérség külső imázsa 7

2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGE ÉS BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 2.1.1 Közlekedésföldrajzi helyzet A kistérség földrajzi fekvése országos összehasonlításban Budapest agglomerációjaként és gravitációs vonzásában centrális, míg az adminisztratív, közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei (e kettő megegyezik - a Közép-magyarországi Régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában) vonatkozásban periférikus. A periférikus jelző kizárólag a regionális, belső kapcsolatokban nyilvánul meg. A belső kohézió Cegléd, Aszód vagy éppen a Szob városával, illetve kistérségével gyenge, elérhetőségük kedvezőtlen. A kistérség valós társadalmi-gazdasági kapcsolatai jellemzően Budapest-Székesfehérvár-Tatabánya háromszögben realizálódnak. A közlekedésföldrajzi helyzetet az adminisztratív határok mellett a természeti határok is, nevezetesen a Duna folyam is meghatározza. A keleti irányú kapcsolatok a fővárosi Duna hidakon és az M0 hídján keresztül bonyolódik. Amíg az M0 nem éri el az M3 autópályát (jelenleg a 4.sz. főútig épült ki), addig a kistérség észak-magyarországi kapcsolata Budapesten való áthaladást igényel. Az M0 az egyetlen fővárost elkerülő kapcsolatát adja a kistérségnek Pest megye és Dél-Alföld felé. Ugyanakkor az M6 autópálya és a dunaújvárosi új Duna-híd délen egy újabb kapcsolati irányt biztosít a kistérségnek Kelet-Magyarország felé. A kistérség gyakorlatilag a főváros centrikus sugaras közúthálózat dunántúli fókuszpontja, s mint ilyen tölcsérként gyűjti össze az M1, M7 autópályák és az 1 sz. főút forgalmát, és továbbítja azt Budapestre. Az ország legnagyobb forgalmát lebonyolító főúthálózatával rendelkezik a kistérség. A kistérség közlekedésföldrajzi helyzetét elsősorban a nyugati és délnyugati irányultság határozza meg. Magterülete (Budaörs-Törökbálint) gyakorlatilag egy hatalmas közlekedési csomópont. A területén keresztezi egymást két páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók). Az egyik a IV. számú folyosó 1, mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik az V. számú folyosó 2, mely az Adriát köti össze Ukrajnával. 2.1.2 A Budaörsi kistérség elérhetősége A Budaörsi kistérség közúti közlekedési rendszerének gerincét az M1 autópálya, illetve a vele párhuzamos 1.sz. főút adja. Ezt egészíti ki a Budaörs Törökbálint települések alkotta kistérségi magterületnél az M7 autópálya és az M0 gyorsforgalmi út. E főutak mellett öt 1 A IV. számú páneurópai közlekedési folyosó a Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-Budapest- Konstanca/Szaloniki/Isztambul. Része az M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom/Rajka vasútvonal. 2 Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó a Velence Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov főirányban húzódik. Része a M7 autópálya és Budapest-Székesfehérvár-Boba-Bajánsenye vasútvonal. 8

térségi jelentőségű mellékút (8101 j., 8102 j., 8104 j., 1102 j., 1103 j.) emelhető ki a közúthálózatból, melyeket kiegészít néhány helyi szerepkörű mellékút, valamint több önkormányzati kezelésű út. A kistérség úthálózatának sajátossága, hogy a sugárirányú főúthálózati elemek mellett megtalálhatók a haránt irányú mellékút hálózati elemek is, amelyek kiépítettsége nem elégséges. A kistérség közúti elérhetőségi 3 viszonyai Egy kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több települése 30 perc alatt eléri. A Budaörsi kistérség valamennyi települése gépkocsival kedvező elérési helyzetben van a központjához (3. ábra), hiszen 20 perc alatt elérik Budaörsöt. Ezen alacsony elérési időkből az is következik, hogy Budaörs 30 perces elérési zónája jóval túlnyúlik a saját kistérségén, jellemzően a M1 és M7 autópályák mentén. Jól érződik az eredményeken az M0 körgyűrű hiánya, mert Budapest északi és keleti kerületei már csak 40-50 perc körüli idővel érhetők el. Az elérési időzónák ezen kelet-nyugati torzulása a Budapesten történő áthaladás rendkívül magas időigényével magyarázható. Megjegyzendő, hogy ezen elérési idők a programban használt sebességek mellett értendők, melyek természetesen a napi csúcsforgalmi időszakokban lényegesen megnövekedhetnek. A közeli megyeszékhelyek és nagyvárosok közül Székesfehérvár, Tatabánya 40 perc alatt, Esztergom (mint leggyorsabban elérhető közúti határátkelőhely), Komárom, Siófok, Dunaújváros 50-55 perc között, Kecskemét, Győr, Veszprém 70-75 perc alatt érhető el. A kistérség nyugati irányú kedvezőbb elérhetőségi helyzetét jól példázza, hogy a Budaörstől azonos (kb. 100 km) légvonaltávolságban lévő Salgótarján eléréséhez 121 perc, Szolnokéhoz 93 perc, míg Győr eléréséhez csupán 70 perc szükséges. A szomszédos régiók központjainak elérése a következő: Miskolc 2,5 óra, Debrecen valamivel 3 óra alatt, Szeged valamivel 2 óra alatt, Székesfehérvár 40 perc alatt érhető el. Az elérhetőségi vizsgálatok alapján Budaörs a kistérségében, szűkebb mikrotérségében kedvező elérési helyzetben van. Ezen felül a kistérség (Törökbálint) az ország elérhetőségi centruma 4 is. Mindezek következtében a Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi szempontú versenyképessége és elérhetősége országos kitekintésben kiválónak mondható. 3 Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek. 4 Elérhetőségi centrum: Az ország valamennyi településének egymáshoz mért elérési össz-idejének legkisebb átlaga. 9

3 ábra A Budaörsi kistérség elérhetőségi viszonyai (Forrás: Terra Studio Kft., 2007) 10

A kistérség főbb közútjai M0 autóút A kistérség szempontjából az M0 nyugati szektorának mielőbbi kiépítése a legfontosabb, de a keleti szektorában, az M3 autópályáig történő kiépítése, illetve az északi Duna-híd átadása is kiemelt jelentőségű, mert e nélkül nem képes fővárost elkerülő szerepkörét ellátni. Az M0 déli szektora elérte kapacitáshatárát. M1 autópálya / 1 sz. főút A kistérség közúthálózatának központi gerincét adják, felfűzve Herceghalom, Biatorbágy, Budaörs és részben Törökbálint településeket. Az M0 csomópontjától nyugatra fizetős az M1 autópálya, de Budapest felé a biatorbágyi felhajtótól ingyenes. Nagy hálózati hiányosság, hogy Páty közelében található Sasfészek-tó pihenőhely MOL / MOL csomópont nem teljes értékű, nincs közvetlen kapcsolat a 81106 j. úttal. Az 1 sz. főút Herceghalom és Biatorbágy közötti szakasza a zsámbéki medence forgalmát is az ingyenes szakaszig vezeti, ezen túlmenően Budaörs város főútját is adja, amely nagy megterhelést ró a két településre. M7 autópálya A kistérség délnyugati határa mentén húzódik, összegyűjti-elosztja a Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint kistérségi települések fővárosba tartó és onnan érkező forgalmát. Az autópálya érdi csomópontjáig (17,7 km) ingyenesen használható, vagyis a tárnoki csomóponton felhajtóknak már fizetni kell. A tárnoki csomópont hiányossága, hogy a Balaton felé/felől nem biztosít fel-, illetve lehajtási lehetőséget. 1101 j. út Az 1 sz. főút herceghalmi csomópontjából ágazik ki, és észak felé haladva teremt kapcsolatot előbb az M1 autópálya herceghalmi csomópontjával, majd Zsámbékkal, ahol becsatlakozik a térségi szerepkörű Bicske-Piliscsaba közötti 1104 j. útba. Az autópályáig tartó szakaszán 7200 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 5300 E/nap alatti forgalom mért. 1102 j. út Budakeszi déli részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi Páty Zsámbék (1104 j. út) településeket. A Zsámbéki-medencéből Budakeszin keresztül, észak Buda felé teremt kapcsolatot. A Pátyig tartó szakaszán, illetve Pátyon belül 4000 E/nap fölötti, onnan Zsámbékig 8500 E/nap fölötti forgalom mért. 1103 j. út - Budakeszi középső részén ágazik ki a 8102 j. útból, s köti össze Budakeszi Telki Budajenő - Perbál (1104 j. út) településeket. A Zsámbékimedencéből Budakeszin keresztül, szintén Észak-Buda felé teremt kapcsolatot. Az úton átlagosan 3600 E/nap forgalom mért. Budakeszi az agglomerációs közlekedési hálózat egyik gyűjtőpontja, ennélfogva a 1102 j. és 1103 j. utak jelentős napi ingázó forgalommal terhelik a várost. 11102 j. út - A 1102 j. és 1103 j. utak összekötését adja Páty és Telki között. Jelentős hálózati szerepe van a kistérségi kapcsolatok realizálásában, amit 3100 E/nap forgalma is jelez. 11

8101 j. út Az 1 sz. főút biatorbágyi körforgalmából ágazik ki, mely a kistérségben felfűzi Biatorbágy, Herceghalom településeket. Az út biatorbágyi belterületi szakasza a legterheltebb (>5000 E/nap 5 meghaladó forgalom). Fontos kistérségi feltáró szerepű út. 8102 j. út A mellékút Budapest jelenlegi délnyugati elkerülő útja, mely Diósd- Törökbálint-Budaörs-Budakeszi-Bp.XII./II.ker. fűzi felé, és mely egyben a kistérség fontos belső haránt irányú útja. Az M0 nyugati körgyűrűjének hiányában nagymértékű tranzitforgalmat is lebonyolít, nagyon megterhelve Budakeszi belterületét. A Budaörs-Budakeszi szakaszon 12500 E/nap forgalom mért. 8103 j. út - Az alsórendű út Törökbálint belterületét köti össze Érddel, az M7 autópálya érdi csomópontjának közelében. Nyomvonala párhuzamosan az M7 autópályával, ezért fontos alternatív kiegészítő hálózati elem, bár 5486 E/nap forgalma átlagosnak minősül. 8104 j. út A mellékút a régi 70 sz. főútról ágazik ki. A kistérség fontos haránt irányú útja, mely felfűzi Sóskút és Biatorbágy településeket. A Biatorbágyon belüli forgalma meghaladja 6000 E/nap, a Sóskút Érd közötti forgalma pedig 8500 E/nap mértéket. 8105 és 81101 j. út Budaörs és Törökbálint közötti kiemelt kapcsolati irányt biztosítja, miközben Törökbálintnak kiemelt fővárosi elérhetőséget is biztosít. A kistérség fontos területfeltáró, belső kohéziót erősítő útjai, mely jelentős kereskedelmi, gazdasági egységeket fűz fel. 81106 j. út Biatorbágy (Viadukt) Páty között teremt kapcsolatot, miközben áthalad a vasút, az 1 sz. főút és az M1 autópálya alatt, úgy, hogy ezen utakkal csak Biatorbágy belterületén át van közvetlen kapcsolata. Biatorbágy tehermentesítése szempontjából fontos ezen út és az M1 autópálya csomópontjának mihamarabbi kialakítása. Az úton 4500 e/nap forgalom bonyolódik. A Budaörsi kistérség északi és déli települései közötti kapcsolatok kiemelt közúthálózati eleme. 81107 j. út A 8104 j. útból Sóskútnál kiágazó út Pusztazámor felé teremti meg a kapcsolatot. A hulladéklerakóhoz kiépített út révén az M7 autópályán Budapest felől, illetve Tárnok irányából is elérhető a település, azaz megszűnt a település zsákjellege. Útminőség A kistérségi alsóbbrendű közutak burkolatállapota az elmúlt években sokat romlott, egyrészt mert jelentősen növekedett az utak forgalmi terhelése, másrészt mert az állagromlás ütemével nem tartottak lépést a felújítási munkák. Az úthálózat jelentős arányban a,,nem megfelelő és,,rossz minősítésű kategóriába tartozik! 5 E/nap egységjármű száma naponta. Forrás: ÁKMI - Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma 12

3. ábra A Budaörsi kistérség települései és közlekedési hálózata Forrás: Terra Studio Kft. 2007 13

2.1.3 Vasúti közlekedés A Budaörsi kistérséget érinti a IV. sz. páneurópai közlekedési folyosóban a Hegyeshalom/Rajka(oh.)-Bp. vasútvonal, melyen Bp.-Tatabánya között 140, onnan a határig 160 km/h engedélyezett sebességű, kétvágányú villamosított a vasúti közlekedés. A kistérségben több pontjáról (pl. törökbálinti, budaörsi állomás) iparvágányok ágaznak ki a különböző ipari, logisztikai területek felé. A vasútvonalon állomása, megállóhelye van Herceghalomnak, Biatorbágynak, Törökbálintnak és Budaörsnek. Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya és országos vasúti mellékvonal nem érinti a kistérséget. Elővárosi vasút A kistérséget nagymértékben érintő ingázás lebonyolításában fontos szerepe lehet a elővárosi vasútnak. Az elővárosi vasút azonban csak abban az esetben képes maradéktalanul betölteni szerepét, ha a vasútállomás elérhetősége megfelelően biztosított a település minden területéről. Biatorbágy, Budaörs településeknél a vasútállomás jellemzően periférikus fekvésű, s mivel autóbusszal történő elérhetősége nem megfelelő, ezért hosszabb ún. rágyaloglási idővel kell számolni. Emellett nem megoldott a vasútállomások esetében a személygépkocsival és kerékpárral érkezők részére az őrzött parkolás. Ezért az elővárosi vasúti közlekedés jelenleg is zajló fejlesztéseihez kapcsolódóan szükséges ezen kiegészítő beavatkozások elvégzése is. 2.1.4 Autóbusz közösségi közlekedés A Budaörsi kistérség valamennyi települését érintik a Volánbusz Zrt. helyközi buszjáratai Budapest Széna tér, illetve Budapest Etele tér végállomásokkal. E járatokat Budaörs, Törökbálint és Budakeszi településeken kiegészítik a főváros közigazgatás határát átlépő BKV (gyors- és éjszakai) járatok is. Emellett néhány távolsági járat (népligeti végállomással) is megáll Herceghalom 6, Biatorbágy településeken. A kistérség belső, helyközi autóbusz közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó viszonylatszervezés jellemzi. A kistérség déli települései (Pusztazámor, Sóskút) az érdi intermodális közlekedési csomópont új buszpályaudvarának érintésével, a délről érkező főutakon érik el az Etele teret, ugyanakkor Budajenő, Telki, Páty településeket érintő járatok a Budakeszi úton a Széna téri végállomásra érkeznek. A kistérség közösségi közlekedésének Budapest irányú túlsúlyát jelzi, hogy kistérség déli és északi települései között (M1 autópálya, mint választóvonal) leszámítva néhány kapcsolatot 7 - nincs érdemi autóbusz összeköttetést. Így például Budajenő, Telki településekről csak budakeszi 6 Herceghalom lakosait csak távolsági buszjárat szolgálja ki. Emellett a településtől több kilométerre, a perbáli állami gazdaság megállójánál van lehetőség felszállni a Zsámbék-Páty-Bp. Széna tér viszonylatra! 7 Ilyenek. a Sóskút Biatorbágy, Bicske-Etyek-Biatorbágy-Páty-Bp. Széna tér alulreprezentált viszonylatok. 14

átszállással lehet eljutni Budaörsre, és Pátyról sem lehet közvetlen járattal eljutni Budaörsre, vagy Dél-Budára. A Budaörsi kistérség beletartozik a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) üzemterületébe, vagyis a szövetség által nyújtott egységes bérletek igénybe vehetők, melyek azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem kellően versenyképesek, s a lakosság még nem érzi ennek előnyét a jelenlegi formájában. A kistérség jelentős számú munkahelyet biztosít a térségen kívül élők számára is, ami tovább növeli a közlekedési hálózatok terhelését, ezért az ingázással kapcsolatos fejlesztések kiemelt feladatot kell, hogy jelentsenek. Ezen igények kielégítésére, az ingázók szállításában egyre fontos szerepet játszanak a térség kereskedelmi egységei, vállalatai által működtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani. A fejlesztések tehát egyaránt jelentik a haránt irányú úthálózat kiegészítését és az erre szervezhető tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának javítását. 2.1.5 Légiközlekedés A kistérség területét közvetlenül Budakeszi Farkashegyi repülőtér érinti, de közelsége okán szükséges megemlíteni a XI. kerületben található, de Budaörssel közvetlenül határos Budaörsi Repülőteret is. Jelen funkciójában és elérhetőségében egyértelműen a Budaörsi Repülőtér tekinthető a kistérség elsőszámú repülőterének, ugyanakkor a nem nyilvános repülőtér kategóriába tartozó, 980x60 m méretű füves pályájú repülőtér csak a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, kivéve a kényszerhelyzetben lévő légi járműveket. Bár a biztosított szolgáltatások köre alapján a repülőtér alkalmas lehetne a kisgépes légi forgalomba történő bekapcsolásra, azonban a beépítés növekedése miatt a korábban szinte teljesen berepülhető környező légtér nagy részét lezárták a repülőgép forgalom elől, különösen megnehezítve a gépek le- és felszállását. A repülőtér környezetében elterülő tiltott légtér, a repülési tevékenységek okozta zajhatás, valamint az értékes földterület megszerzéséért folyó ingatlanspekuláció miatt a repülőtér jövője bizonytalan, a repülési funkció teljes megszűnése is számításba került. Budakeszi déli határában található Farkashegyi repülőtér az önkormányzat tulajdonában van, melyet a Csepeli Repülőklub üzemeltet egy hosszú távú használati jogot biztosító szerződés alapján, minden ellenszolgáltatás nélkül. A városvezetés a jelenleg érvényes szerződés felülvizsgálatára készül, a városi érdekek hatékonyabb képviselete, megjelenítése érdekében. E cél mögött részben tetten érhető egy befektető szándék körvonalazódása, mely a repülőtér fejlesztését tervezi (800-1000 m hosszú szilárd burkolatú kifutópálya, hangárok építése). 15

A kistérség légiközlekedési szempontú kiszolgálása tekintetében meghatározó a Ferihegyi repülőtér is, mely az M0 gyorsforgalmi úton keresztül közel fél óra alatt elérhető, azaz lényegében a főváros belső kerületeivel azonos idő alatt. Összességében elmondható, hogy a Budaörsi kistérség az ország egyik legkiválóbb közlekedésföldrajzi és elérhetőségi helyzetben lévő területe, hiszen 2 páneurópai közlekedési folyosó, ezen belül több gyorsforgalmi út és nemzetközi vasútvonal is érinti. Ugyanakkor a kiváló közlekedésföldrajzi helyzet révén egy hatalmas csomóponttá, hálózati gyűjtőponttá vált a kistérség, azaz az országon áthaladó legfontosabb tranzitútvonalak egyre növekvő forgalma terheli a környezetet. E tranzitforgalom mellé addicionálisan párosul a szuburbanizációs és motorizációs folyamat eredményezte hatalmas napi ingázási célforgalom. A fő forgalomáramlási irányokban a magas szintű úthálózati kiépítettség ellenére kapacitásproblémák vannak, ezért állandósultak a torlódások. A mellékúthálózat nagyon rossz minősége és a főutakat - hálózatosság szempontjából nem megfelelően kiegészítő szerepe miatt alkalmatlan a kistérség belső együttműködési, intézményesült csatornáinak kiszolgálására, támogatására. Ez a hiátus a közösségi autóbusz-közlekedés viszonylatszervezésében is kedvezőtlenül jelenik meg. 2.2. A TELEPÜLÉSEK KAPCSOLATRENDSZERE A Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást 1996-ban alapította Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd MJV, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, és Törökbálint a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében, a törvény kínálta lehetőségeknek megfelelően. 1999-ben a társulás kibővült Budapest XI., XII. és XXII. kerületével. A Társulás megalapításához az a felismerés vezetett, hogy a Dél-Budakörnyéki Kistérség fejlesztései kizárólag regionális összefüggésben, a fővárossal való viszonyban értelmezhetők. A nagyváros terjedése következtében az interakciók valójában már réges-régen túlnyúlnak az adminisztratív határokon, a gazdasági és életmód aktivitások elmossák azokat. Budaörs, sőt sok tekintetben Törökbálint vagy Érd MJV már beruházói szempontból, illetve civil működéseit tekintve is a főváros része. Az együttműködés célja, hogy a térség kihasználja a fővárosi metropolisz fejlődési szinergiáiban rejlő sokszorozó erőt, és megőrizze, illetve egyes területeken növelje a fejlődés jelenlegi dinamikáját. A Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást (rövidítve: ZSÁMERT") 1998- ban alakították meg a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény értelmében a Zsámbéki - medencében fekvő Fejér megyei Bicske, Csabdi, Etyek, Mány, Óbarok és a Pest megyei Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék települések. A települések már korábban is több esetben együttműködtek, például a gázhálózat kiépítésében. A Társulás legnagyobb lakosságszámú tagja Bicske város, rajta kívül városias jellegzetességgel bír még Biatorbágy és Zsámbék. A Társulás által lefedett 16

területen, a Budapest Győr - Bécs vasútvonal, az 1-es főközlekedési út és az M1-es autópálya, valamint az arra csatlakozó alsóbbrendű főutak környezetében új, jelentős részben a fővárosból kiköltözőknek otthont adó kertvárosias lakóterületek, legfőképpen pedig modern vállalkozási területek alakultak ki. Tárnok-Sóskút-Pusztazámor Önkormányzatainak Hatósági Igazgatási Társulása a három településre terjed ki. Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, és Herceghalom valamint Érd MJV, Diósd, Tárnok, települések a víz és csatornaszolgáltatási feladatokat közös tulajdonú társaság (ÉTV Kft. ) útján látják el. Sóskút Pusztazámor, Törökbálint Biatorbágy és Herceghalom (valamint Százhalombatta, Diósd, Tárnok), együttműködve szervezte meg területén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Végrehajtott és tervezett közös projektek: Törökbálint megvalósult közös projektje Budaörssel a 8105-ös jelű út (Auchan híd) megépítése (csomópont, híd, 5000 méter út). Budaörs (valamint a korábbi kistérségből Érd MJV, Diósd Tárnok, és Százhalombatta) és Budakeszi résztvevője és a Dél-budai Regionális Szennyvízgyűjtés és tisztítás projektnek. A projekt előkészítés alatt áll, a kistérséget érintő fejlesztések kivitelezése 2009-ben indul. A projekt keretében Budaörsön és Budakeszin csatorna-hálózat bővítés, valamint Budakeszin szennyvíztisztító építése történik. Budaörs résztvevője A Közép-Dunántúli Regionális Hulladékkezelő projektek. A Budaörsi Kistérségben folyamatban van a kistérségi kerékpárút-hálózat megterveztetése, a konkrét útszakaszok kiviteli terveinek elkészíttetése pályázat útján elnyert támogatással. A kistérségi társulás folyamatban lévő kerékpárút fejlesztési projektjének résztvevői: Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint, valamint két kistéérségen kívüli település: Diósd és Tárnok. A tervezett hálózathoz csatlakozni kíván Budajenő, Budakeszi, Páty és Telki is. Külföldi kapcsolatok: Törökbálintnak Süssennel és Székelyudvarhellyel van kapcsolata, amely elsősorban kulturális jellegű. Sóskúton tervben van egy romániai kapcsolat Zerina településsel, amely főként kulturális jellegű lesz. Budaörs testvérvárosi kapcsolatokat alakított ki a Magyarkanizsával (Szebia-Montenegó), Bretzfelddel (Németország), Pyrgossal (Görögország), valamint a szlovákiai Kisújfaluval. Ez utóbbi településsel Budaörs és Kisújfalu a természetvédelmi együttműködés új modellje c. projekten dolgoznak együtt. A projekt az INTERREG III/A program keretén belül nyert támogatást. A projekt tartalma: Szakmai konferencia workshopokkal természetvédelem témakörben, Budaörs és Kisújfalu természeti értékeinek felmérése, feltárása, egyedi tájérték kataszter készítése. Biatorbágynak Herbrechtingennel (Németország) Gyergyóremetével (Románia) és Kitivel (Ciprus) vannak külföldi kapcsolatai. Budakeszi testvérvárosai Csíkszereda (Románia), Beregdéda (Ukrajna), Neckarsulm (Németország), St, Margarethen An der Raab (Ausztria), Lich (Németország), Delbrück-Westenholz (Németország). 17

Páty Kirchem-mel ápol testvérvárosi kapcsolatokat. Budajenőnek Ditróval (Románia) és Gaildorffal (Németország) van szoros kapcsolata. A Budaörsi kistérség településeinek külföldi kapcsolatai elsősorban német nyelvterületre irányulnak és informális tartalmúak azaz kulturális, oktatási (főleg nyelvoktatás) és sport területre korlátozódnak. A kapcsolatok kivételes esetekben tapasztalatcserére és konferencia részvételre is kiterjednek. A nemzetközi kapcsolatok nem, vagy kezdeti stádiumban jelentik gazdasági kapcsolatok építését. 2.3. A KISTÉRSÉG INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGA A települések közintézményi ellátottságára vonatkozó adatokat a 1. táblázat foglalja össze 8. Az egészségügyi alapellátás minden térségi településen biztosított. A házi és gyermekorvosok a helyi önkormányzatokkal állnak szerződéses viszonyban 9. A települések egy részében nem az alapszolgáltatás megléte jelent problémát, hanem az annak helyet adó épületinfrastruktúra (Biatorbágy, Budakeszi, Telki) állapota. A Budaörsi kistérségben rendszeres szakorvosi ellátást biztosító rendelőintézet Budaörsön van. A 31 féle szakrendelést biztosító 10 rendelőintézet (Budaörsi Egészségügyi Központ) vonzáskörzetébe tartozik Herceghalom, Biatorbágy, Törökbálint és részben a Budakeszi mikro-térség települései is. Herceghalom és Biatorbágy lakosai alkalmanként a Bicskén található rendelőintézetet veszik igénybe, a Budakeszi mikro-régió települései pedig Budapest kerületében található szakrendeléseket. Sóskút és Pusztazámor lakosai elsősorban az érdi intézményt (Szakorvosi Rendelőintézet) látogatják. A budaörsi rendelőintézet privatizálása 2001-ben történt. Jelenleg a rendelőintézetet az Europ-Med Kft. működteti, amely számos fejlesztést hajtott végre az intézményben. Az egyik ilyen újítás a rugalmasabb betegbarát ellátás biztosítása érdekében bevezetett Irányított Betegellátási Rendszer, amely a betegellátás újraszervezésében racionálisabbá tételében játszik szerepet, egyebek mellett egy központi adatbázis létrehozásával. Az önkéntes alapon működő rendszerhez eddig 10 település 55 háziorvosa csatlakozott. A budaörsi intézmény gyakorlatilag a járó beteg ellátás teljes palettáját képes nyújtani a maga és vonzáskörzete lakossága számára. Mindemellett a központban Osteoporosis (csontritkulás) centrum működik, valamint beindult az egynapos és plasztikai sebészeti ellátás is. A természetes vonzáskörzetek átnyúlnak a kistérség határain ezért fordul elő, hogy nem minden térségi település lakosságának fő célintézménye a Budaörsi Egészségügyi Központ, illetve hogy a statisztikai kistérség határain kívül eső településekről is igénybe veszik azt. 8 A táblázat elsősorban a települések által biztosított, a települések hivatalos honlapjairól szerzett információk és települési önkormányzatoknál, illetve szakértőkkel folytatott interjúk alapján készült. 9 Pusztazámor esetében a gyermekorvosi szolgáltatás heti rendszerességű tehát nem állandó szolgáltatás. 10 www.europmed.hu 18