Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 26. (OR. en) 13736/16 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 24. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató FIN 705 ECOFIN 961 ELARG 98 COWEB 119 COEST 278 MED 53 DEVGEN 229 COAFR 277 COASI 210 COLAC 93 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2016) 675 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az általános költségvetés által a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése szerint támogatott pénzügyi eszközök 2015. december 31-i állapotáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2016) 675 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2016) 675 final 13736/16 DG G 2A HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.24. COM(2016) 675 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az általános költségvetés által a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése szerint támogatott pénzügyi eszközök 2015. december 31-i állapotáról {SWD(2016) 335 final} HU HU
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 3 ÖSSZEFOGLALÓ... 10 1. Stratégiai célcsoportok: kkv-k... 17 2. Stratégiai célágazatok: materiális és immateriális infrastruktúra.... 19 2.1. Kutatás és innováció (K+I)... 19 2.2. Infrastruktúra, éghajlat-politika, környezetvédelem és energiahatékonyság... 21 2.3. Szociális és mikrovállalkozások... 23 2.4. Oktatási, kulturális és kreatív ágazatok... 24 3. Stratégiai cél: nem uniós régiók... 27 3.1. Bővítési országok... 27 3.2. Szomszédságpolitikai partnerországok... 28 3.3. A Fejlesztési Együttműködési Eszköz hatályába tartozó országok... 29 KÖVETKEZTETÉS... 31 2
ELŐSZÓ A Bizottság a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése alapján ezennel benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós belső és külső szakpolitikákra vonatkozó, az uniós költségvetésből támogatott és a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított uniós szintű pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekről szóló éves jelentését 1. Ez az említett rendelkezés szerinti harmadik jelentés 2. A Bizottság e jelentést a döntéshozatali folyamat dinamikus eszközének szánja, mely az Európai Parlament és a Tanács számára teljes áttekintést nyújt az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökről és azok teljesítményéről. Ezért biztosítani kell, hogy a jelentés szorosabban illeszkedjen az uniós pénzügyi eszközökről információt szolgáltató más dokumentumokhoz 3. Jóllehet a különböző dokumentumokat eltérő gyakorlati és eljárási célokból nyújtják be, és az időzítésük ennek megfelelően eltér egymástól, a Bizottság arra törekszik, hogy teljes mértékben összehangolja azok tartalmát, hogy e dokumentumokat a közeljövőben egyetlen jelentésbe foglalhassa. A jelentés ismerteti az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközök lényeges hatását a 2015. december 31-i állapot szerint. Áttekintést nyújt az adófizetők pénzének felhasználásáról és az említett eszközök végrehajtása terén tett előrelépésekről. A legtöbb tagállamban a növekedési ráták alacsonyak, de pozitívak, ami alapján úgy tűnik, hogy Európa megkezdte a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalást. Azonban az átfogó fellendülés ütemét továbbra is lassítják a strukturális és a válsággal kapcsolatos gyengeségek. Különösen a magánszektor magas adósságállománya és a nemteljesítő hitelek magas aránya korlátozza a bankok hitelezési kapacitását, ami akadályozza a gazdasági növekedést és gyengíti a pénzügyi stabilitást. E kihívások azonnali intézkedést igényelnek, mivel az európai gazdaság nagyban függ a bankszektor hiteleitől, és a vállalkozások különösen a kisvállalkozások alternatív finanszírozási forrásokhoz mint a tőkefinanszírozáshoz való hozzáférése továbbra is korlátozott. Az állami pénzügyi intézmények és a magánbefektetők ilyen gazdasági környezetben meglehetősen vonakodnak a reálgazdaságnak különösen a kkv-k-nak történő hitelnyújtástól, mivel e befektetéseik magas kockázatúnak minősülnek. A finanszírozási igény nagyságrendje és az állami források korlátozott rendelkezésre állása miatt további, tőkeáttételt generáló forrásbevonás szükséges. Az Unió ezért felkérést kapott arra, hogy költségvetéséből pénzügyi eszközök fokozott alkalmazásával további befektetéseket generáljon. A 2014 2020-as többéves pénzügyi keretben e kihívásokra a következők útján ad választ: 1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). 2 COM (2015)565, 2015.11.13.; COM (2014)686, 2014.10.30. 3 Legfőképp a költségvetési rendelet 38. cikkének (5) bekezdésén alapuló munkadokumentumhoz és a költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírt információkat megadó dokumentumhoz. 3
az állami és a magánforrások ötvözését szolgáló lehetőségek: az EU innovatív pénzügyi eszközöket hozott létre (például a Horizont 2020 keretében kutatási és innovációs célokra, vagy a kkv-k esetében a COSME programot), és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4 (a továbbiakban: CPR) lehetővé teszi, hogy az első közös pénzügyi eszköz a kkv-kezdeményezés keretében a tagállamok az európai strukturális és beruházási alapokat (az esb-alapokat) a Horizont 2020 és a COSME forrásaival kombinálják. A COSME és a Horizont 2020 pénzügyi eszközei iránt a kezdetektől fogva nagy volt a piaci kereslet ezek eredeti keretösszegei gyorsan kimerültek, így azt az Európai Stratégiai Beruházási Alap 5 kockázatvállalási kapacitása keretében a közelmúltban meg kellett emelni; az állami pénzügyi intézményeket arra ösztönző kezdeményezések kidolgozása, hogy fokozzák a magántőkéhez korlátozottan hozzáférő gazdasági szereplők hitelezését: az EU kidolgozta az európai beruházási tervet, melynek első pillére az ESBA. Az európai beruházási terv célja, hogy az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) csoporttal közösen a kockázatviselési képesség (garanciák) és a tőkefinanszírozás megerősítése révén további befektetéseket mozgósítson az Unióban, és javítsa az infrastrukturális és innovációs projektek, valamint a legfeljebb 3000 főt foglalkoztató vállalkozások kiemelten a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését 6 ; és a tőkepiaci unió kidolgozása felé tett lépésekkel a magánbefektetések üzleti környezetének javítása 7. A pénzügyi eszközök révén nyújtott uniós támogatás fő kedvezményezettjei a kkv-k: a kkv-k biztosítják a magánszektorbeli foglalkoztatás kétharmadát és reálértéken az uniós hozzáadott érték csaknem 60 %-át. Különös figyelmet kapnak azok a vállalkozások és egyéb célcsoportok, amelyek a stratégiai ágazatokban, nevezetesen a kutatás és innováció, a materiális infrastruktúra és energiahatékonyság, a szociális vállalkozás és az oktatás területén tevékenykednek. Az ebben a jelentésben ismertetettek azt sugallják, hogy a pénzügyi eszközökkel hatékonyan lehet kezelni a reálgazdaság finanszírozási igényeit: a köz- és a magánintézményekkel 4 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.). 5 Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról az Európai Stratégiai Beruházási Alap című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.). 6 Bár az ESBA-rendelet szerint az ESBA-ra különleges jelentéstételi eljárások vonatkoznak (lásd lent), néhány ESBA-val kapcsolatos kezdeményezés jelenlegi pénzügyi eszközöket (pl. COSME, InnovFin és EaSI) érint. Emiatt ezek szerepelnek az ezen jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban. 7 Lásd a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló bizottsági cselekvési tervet COM(2015) 468 final, 2015.9.30. 4
partnerségben alkalmazva megoldást nyújtanak a külső finanszírozás nyújtását érintő piaci hiányosságokra. Az Unió teljes hozzájárulása a 2007 2013-as időszak eszközeihez összesen csaknem 5,8 milliárd EUR-t tett ki, és 2015. december 31-ig mintegy 90,3 milliárd EUR összegű finanszírozási volument generált vagyis összesített tőkeáttételi mutatója megközelíti a 16-ot (lásd az 1. ábrát), továbbá 142,5 milliárd EUR volumenű beruházást, amellyel az uniós belső és külső szakpolitikák területén működő stratégiai célcsoportokat és ágazatokat támogatta. A 2014 2020-as időszakban a 8,4 milliárd EUR-s költségvetési keretösszeg 8 a célok szerint 87,8 milliárd EUR összegű finanszírozást és 137,6 milliárd EUR beruházási összeget generál, vagyis átlagos tőkeáttétele 10,5 lesz. A pénzügyi eszközök 2007 2013-as generációjával szembeni alacsonyabb átlagos tőkeáttétel egyrészt azt jelzi, hogy a pénzügyi eszközök 2014 2020-as generációja az uniós hozzájárulások hozzáadott értékének biztosítása érdekében nagyobb kockázatot lefedő eszközöket is tartalmaz, szemben a pénzügyi eszközök 2007 2013-as generációjának tipikus garanciaeszközeivel. Azonban az is megjegyzendő, hogy a 2014 2020-as költségvetési keretösszegek még nem tartalmazzák a bővítési országok, a szomszédságpolitikai partnerországok vagy a fejlesztési együttműködésben részt vevő országok számára létrehozott egyes eszközök utódeszközeinek előirányzatait. Ezen eszközök közül néhánynak empirikusan magas tőkeáttételi hatása van, és a pénzügyi eszközök 2007 2013-as generációjára vonatkozóan jelentett tőkeáttétel a ténylegesen elért tőkeáttétel, míg a 2014 2020-as eszközökre jelentett tőkeáttétel a célzott tőkeáttétel. A 2007 2013-as eszközök kapcsán a tényleges tőkeáttétel néha (pl. a versenyképességi és innovációs program (CIP) keretében létrehozott kkv-garanciakeret esetében) meghaladta a célzott tőkeáttételt. A 2014 2020-as pénzügyi eszközök tényleges tőkeáttétele végső soron szintén meghaladhatja a jelenleg várható szintet. A 2015. december 31-ig lekötött, 1,9 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulás várhatóan mintegy 16,8 milliárd EUR összegű finanszírozási volument generál, ami várhatóan mintegy 8,7-es tőkeáttételi mutatót jelent és várhatóan 31,9 milliárd EUR összegű beruházási volument generál 9. A korábbi és a jelenlegi programozási időszakokban olyan stratégiai csoportok és ágazatok részesültek uniós támogatásban, mint a kkv-k, a materiális és immateriális infrastruktúrák (ideértve a kutatást és innovációt), ami sok vállalkozási sikertörténetet indított el. E történetek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk: Kutatás és innováció: 8 A 2014 2020-as keretösszeg még nem tartalmazza a bővítési országok, a szomszédságpolitikai partnerországok vagy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz hatályába tartozó országok kapcsán esetleg előirányozható új eszközök összes előirányzatát. 9 A jelenlegi szakaszban a finanszírozás és a beruházás várható volumene a megbízott szervezetek és a pénzügyi közvetítők/ végső kedvezményezettek között már aláírt szerződésekből eredő összegekre korlátozódik. 5
Horizont 2020: InnovFin kkv-garanciaeszköz A Manz AG csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozásnak nyújtott 20 millió EUR összegű kölcsön a vállalkozás kutatási-fejlesztési tevékenységeit támogatja a fenntartható és költséghatékony villamosenergia-termelés terén. A pénzügyi támogatást az EBB és az Európai Bizottság által létrehozott InnovFin uniós finanszírozás innovátoroknak elnevezésű új kezdeményezés keretében nyújtják. Az InnovFin kptv-növekedésfinanszírozását a közepes piaci tőkeértékű vállalatok K+F-finanszírozás terén mutatkozó speciális igényeire szabták. Az uniós finanszírozás elsősorban a vállalat fotovoltaikus napenergia-ágazatban folytatott K+F tevékenységeit támogatja. A Manz napelem-technológiája világviszonylatban az elsők között van, jelenleg a vállalkozás CIGS-moduljai és egyéb vékonyfilmes napelemmoduljai alakítják át a leghatékonyabban a napfényt energiává, és költségei is versenyképesek az egyéb technológiák viszonylatában. A CIGS-technológia alapanyagai a réz, az indium, a gallium és a szelén, a modulokat vékonyfilmes technológiával gyártják. A piacon jelenleg a CIGS-modulokat tartják a leghatékonyabbnak. Az előállításukhoz szükséges anyagmennyiség viszonylag kicsi, ami a modulokat fenntarthatóbbá és környezetbaráttá teszi. http://www.eib.org/infocentre/stories/all/2014-november-05/backing-solar-moduleinnovation-in-germany.htm A 7. keretprogram: kockázatmegosztási eszköz és kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus Az utak tisztán tartása költséges lehet a helyi hatóságok számára, és a legtöbb várostervező nem szennyeződő útburkolatokat szeretne kiépíteni a városokban. A CS- Beton pontosan ezzel foglalkozik. Az egyik legnagyobb betontermék-gyártó járdák, utak, autópályák és repülőterek számára, és a Cseh Köztársaságban az első vállalat, amely különleges, ún. Clean protect spray-vel kezeli termékeit, ami megelőzi a beton szennyeződését. Nem akármilyen betontípusról van szó. Ez a különleges beton nagymértékben ellenálló faggyal és jégmentesítő vegyi anyagokkal szemben. A vállalkozás a 160 alkalmazottjával jelenleg új betontermékeket fejleszt ki, melyek teljesen új megjelenést kölcsönöznek buszmegállóknak, és új megoldásokat kínálnak útburkolatok és nagy támfalak számára. A fejlesztések célja a vállalkozás további terjeszkedése a Cseh Köztársaságban és annak határain túl. A Cseh Köztársaságban a kockázatmegosztási eszköz keretében 50 %-os uniós garancia mellett nyújtott 20 700 000 CZK (807 490 EUR) összegű beruházási hitel lehetővé tette a CS-Beton számára, hogy nagyobb projekteken dolgozzon, és biztosította számára a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést. http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/rsi/casestudies/ceska_sporitelna_czech_republic.htm 6
A Zeta Biopharma Ausztriában működő, 237 főt foglalkoztató üzemgyártó vállalat, mely bio-gyógyszerészeti alkalmazásokkal kapcsolatos feldolgozási technológiát kínál globális gyógyszergyárak számára egyedi igényekre szabott üzemek révén. A Zeta gyártóüzemeit nagy gyógyszergyárak alkalmazzák vakcinák, injekciók és gyógyszerek kifejlesztésére, melyeket az egész világon használnak betegségek leküzdésére. Európában azon két vállalat egyike, amelyek a gyógyszeriparnak szánt anyagok tárolásához és szállításához fagyasztó-olvasztó konténereket használnak. Ezek a folyadékok évekig tárolhatók ellenőrzött körülmények között működő tároló berendezésekben, és a folyadékokat gyakran küldik piacokra a világ minden tájára. Az üzemeket nagy gyógyszergyárak alkalmazzák vakcinák, injekciók és gyógyszerek kifejlesztésére, melyeket az egész világon használnak betegségek leküzdésére. Európában azon két vállalat egyike, amelyek a gyógyszeriparnak szánt anyagok tárolásához és szállításához fagyasztó-olvasztó konténereket használnak. Ezek a folyadékok évekig tárolhatók ellenőrzött körülmények között működő tároló berendezésekben, és a folyadékokat gyakran küldik piacokra a világ minden tájára. A legmodernebb berendezésekkel felszerelt üzemeket modulokból építik fel a liebochi (Graz) gyártelepen, majd azokat steril körülmények között szállítják ki az Európán belüli vagy kívüli működési helyekre, ahol az üzemeket szakképzett alkalmazottak és mérnökök szerelik össze és helyezik üzembe. Az Ausztriában a kockázatmegosztási eszköz keretében 50 %-os uniós garancia mellett nyújtott 2,5 millió EUR összegű forgótőke-hitel fedezi a Zeta nagyösszegű forgótőke-igényeit az üzemtervezés és a gyártás közötti hosszú időszakban. http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/rsi/case-studies/unicreditbank_austria.htm Mi a közös a személygépkocsikban, a darukban, a földkiemelő gépekben, a vonatokban, a kotrógépekben és a kombájnokban? Az összes említett gépjármű működését csapágyak biztosítják. Az NBI Bearings Europe az egyik legnagyobb csapágygyártó Spanyolországban, értékes alkatrészeit olyan iparágaknak kínálja, mint az olaj- és gázipar, a mezőgazdaság, a vas- és acélipar. Az NBI Bearings Europe termékeinek egyedi jellegét azok formatervezése adja, mely védi a csapágyakat a szennyeződésektől és a nedvességtől, miközben a csapágyzsír a termék belsejében marad. A vállalat stratégiájának központi eleme a kutatás-fejlesztés, melyben egyetemek (pl. Valenciai Műszaki Egyetem, a bilbaói Deusto) műszaki szakemberei vesznek részt új típusú anyagok és technikák után kutatva, továbbá a csapágyak minőségellenőrzését fejlesztve. Az NBI Bearings Europe 32 főt foglalkoztat, akik jelenleg 50 ország piacát fedik le, és a vállalkozás azt tervezi, hogy a közeljövőben terjeszkedni fog. Az 50 %-os uniós garancia melletti 500 000 EUR összegű forgótőkehitel, melyet a kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtottak Spanyolországban, lehetővé tette az NBI Bearings Europe számára, hogy kibővítse a kutatási-fejlesztési létesítményeit, és a technikai üzemébe 6 új alkalmazottat vegyen fel. http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/rsi/case-studies/bankinter_spain.htm 7
Kkv-k versenyképessége: COSME: hitelgarancia-eszköz A hamburgi KopfNuss GmbH a kieli egyetem együttműködésével italt fejlesztett ki. Az induláshoz egy hamburgi banktól kaptak kölcsönt 30 000 EUR összegben. A KfW által a COSME program keretében garantált hitel lehetővé tette az új vállalkozás létrehozását, a prototípus kifejlesztését és az első 40 000 palack gyártását. Ezt a népszerű terméket, mely egy hozzáadott cukrot nem tartalmazó, alkoholmentes, teljesen természetes üdítő ital, három fiatal vállalkozó vezette be a piacra egy évvel ezelőtt. Egy év után a termelés ötszörösére nőtt. Partnerségeket alakítottak ki rendezvényszervezőkkel, az értékesítési pontjaik száma folyamatosan nő. Dennis Redepenning, a KopfNuss GmbH társalapítója a következőket nyilatkozta: Jelenleg egy második terméket vezetünk be a piacra, és mindkét termékünk megkapja az európai biocímkét. Folyamatosan terjeszkedünk. Célunk, hogy jövőre Berlinben és Münchenben is jelen legyünk. http://www.euronews.com/2015/10/16/enhancing-access-to-finance-with-cosme/ Infrastruktúra és energiahatékonyság: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz / projektkötvény-kezdeményezés Az Unió hozzájárulása a következők finanszírozását támogatta: a belgiumi A11-es autópályával kapcsolatos zöldmezős közlekedési projekt, 578 millió EUR összegű projektkötvény-kibocsátással és 79,6 millió EUR összegű tőkebefektetéssel (az Unió hozzájárulása 200 millió EUR) és a németországi A7-es autópálya, 429 millió EUR összegű projektkötvénykibocsátással. http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:d1d8e4af-8fab-11e5-983e- 01aa75ed71a1.0022.02/DOC_1&format=PDF Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE) A Banco Santanderrel közös műveletet 2015. november 26-án írták alá. A művelet a szállodaszektoron belüli energetikai beruházásokra összpontosít, és támogathatja a spanyol kormány PIMASOL és PERRER EE programjait. Az EBB 50 millió EUR összegű hitelt nyújtott, a művelethez a maximális biztosítékot 3,6 millió EUR-ban határozták meg. 8
Szociális és mikrovállalkozások: európai Progress mikrofinanszírozási eszköz Miena Rustot 2010-ben bocsátották el egy mérnöki vállalkozástól. Nugátfőzőbe és - vágóba fektetett be, finomított a receptjén, és rájött, hogy a siker kulcsát tartja a kezeiben. A Miena's Nougat egyéni vállalkozás 2012 júliusában indult. Miena a Glen of Imaal-i (Co. Wicklow) otthonában minőségi kézműves édességeket készít, kizárólag természetes alapanyagokból. Miena a puha méznugátból készült termékeit a Marlay Park gazdálkodói piacon, a blessingtoni Grange Con Café kávézóban (Co. Wicklow) és különböző dublini gasztronómiai és kereskedelmi vásárokon kezdte el forgalmazni. 2014 óta a Miena's Nougat termékeit országszerte olyan kézműves üzletekben árulják, mint az Avoca Handweavers és a Donnybrook Fair, továbbá válogatott kávézókban és több mint 200 Super Valu üzletben. http://microfinanceireland.ie/mienas-nougat/ 9
ÖSSZEFOGLALÓ Ez a jelentés az uniós belső és külső szakpolitikák területén a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított uniós szintű pénzügyi eszközöket mutatja be. Átfogó áttekintést nyújt a 2007 2013-as és a 2014 2020-as időszak pénzügyi eszközeinek végrehajtásában eddig elért előrehaladásról, így biztosítva a felhasznált adófizetői pénzekkel kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot. Rávilágít arra, hogy a központilag irányított pénzügyi eszközök lényeges tőkeáttételt értek el, és a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján bemutatja, hogy az eszközök miként valósították meg célkitűzéseiket. Részletesebb technikai jellegű információk a mellékletben találhatók. A következő ábrák a pénzügyi eszközök végrehajtását szemléltetik (2015. december 31-i állapot) tőkeáttétel szerint a 2007 2013-as és a 2014 2020-as többéves pénzügyi keret vonatkozásában, összesítve és pénzügyi kategóriánként (hitelviszonyt megtestesítő, tulajdonviszonyt megtestesítő és vegyes eszközök). A 2007 2013-as pénzügyi eszközöket illetően az aggregált kötelezettségvállalás az adott pénzügyi eszközre tett összes költségvetési kötelezettségvállalást jelenti 10. Az Elért finanszírozás az adott pénzügyi eszköz finanszírozási láncán keresztül ideértve annak uniós hozzájárulás részét a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás volumene 11. Végezetül, az Elért beruházás a végső kedvezményezett tőkeberuházási kiadását jelenti, melyet sok esetben a beruházásokra rendelkezésére álló az önrészt is tartalmazó finanszírozás teljes összegével közelítenek meg. 10 Az ilyen kötelezettségvállalások nem csupán a költségvetésben címzett, felhasznált előirányzatokat tartalmazzák, hanem olyan költségvetési forrásokat is, mint az EGT-hozzájárulások, harmadik országok által pénzügyi eszközökben való részvételért fizetett belépőjegyek, vagy az uniós költségvetésen belül a szóban forgó pénzügyi eszközbe átcsoportosított összegek. 11 Vagyis az aggregált költségvetési kötelezettségvállalás. 10
1. ábra: 2007 2013 Pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) 2007 2013 Pénzügyi eszközök 160 140 120 100 x 1.6 tőkeáttétel (elért) 80 60 40 20 0 5,8 Aggregált kötelezettségvállalás x 15.5 tőkeáttétel (elért) 90,3 Elért finanszírozás 142,5 Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: SMEG 07, EPMF-G, RSI, RSFF, LGTT, projektkötvény-kezdeményezés, FCP-FIS, EDIF GF 1, EFSE, RSL Törökország, GIF (CIP), Marguerite, ENEF az EDIF keretében, ENIF az EDIF keretében, támogatás a FEMIP, a GEEREF, az EEEF, a GGF, a NIF, az IFCA&AIF és a LAIF számára 2. ábra: 2007 2013 Hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) 2007 2013 Hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök 80 70 60 x 1.5 tőkeáttétel (elért) 50 40 75,5 30 20 x 20.3 tőkeáttétel (elért) 51,9 10 2,6 0 Aggregált kötelezettségvállalás Elért finanszírozás Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: SMEG 07, EPMF-G, RSI, RSFF, LGTT, projektkötvény-kezdeményezés, FCP-FIS, EDIF GF 1, EFSE, RSL Törökország. 11
3. ábra: 2007 2013 Tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) 2007 2013 Tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök 30 25 20 15 10 5 0 1,0 Aggregált kötelezettségvállalás x 12.5 tőkeáttétel (elért) 13,8 Elért finanszírozás x 2 tőkeáttétel (elért) 25,8 Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: GIF (CIP), Marguerite, ENEF az EDIF keretében, ENIF az EDIF keretében, támogatás a FEMIP és a GEEREF számára 4. ábra: 2007 2013 Vegyes (hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő) pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) 2007 2013 Vegyes (hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő) pénzügyi eszközök 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2,2 Aggregált kötelezettségvállalás x 11.2 tőkeáttétel (elért) 24,6 Elért finanszírozás x 1.7 tőkeáttétel (elért) 41,2 Elért beruházás 12
Figyelembe vett eszközök: EEEF, GGF, NIF, IFCA&AIF, LAIF A 2014 2020-as pénzügyi eszközöket illetően a költségvetési keretösszeg jelzi az eszköz teljes élettartamára tervezett kötelezettségvállalási előirányzatokat. A finanszírozási célösszeg a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtandó, megcélzott finanszírozási összeg (melynek egy része a várható finanszírozás, vagyis az aláírt műveletekből várható finanszírozási összeg). Végezetül a célberuházás a végső kedvezményezett célzott beruházási kiadása (melynek egy része a várható beruházás, vagyis az aláírt műveletekből várható beruházási kiadás). 5. ábra: 2014-2020 Pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: COSME hitelgarancia-eszköze LGF, Uniós kkv-kezdeményezés, EaSI, InnovFin kkv-garanciaeszköz, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze, SLG eszköz, PF4EE, InnovFin nagy projektek, RSDI, 2. garancia-eszköz, EFG, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tőkefinanszírozási eszköze, InnovFin kkv-kockázatitőke eszköz, NCFF Ideértve az eredeti költségvetési keretösszeg és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 13
6. ábra: 2014-2020 Hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: COSME hitelgarancia-eszköze LGF, Uniós kkv-kezdeményezés, EaSI, InnovFin kkv-garanciaeszköz, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze, SLG eszköz, PF4EE, InnovFin nagy projektek, RSDI. Ideértve az eredeti költségvetési keretösszeg és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 7. ábra: 2014-2020 Tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: EFG, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tőkefinanszírozási eszköze, InnovFin kkv-garanciaeszköz Ideértve az eredeti költségvetési keretösszeg és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 14
8. ábra: 2014-2020 Vegyes (hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő) pénzügyi eszközök, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: NCFF Ideértve az eredeti költségvetési keretösszeg és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. Az uniós költségvetésből támogatott, de a tagállamokkal megosztott irányítás keretében végrehajtott eszközökről külön jelentést kell készíteni. A 2007 2013-as programozási időszakban minden év október 1-jéig közzétették az ERFA és az ESZA pénzügyi konstrukcióinak 12 végrehajtásáról szóló éves összefoglaló jelentést 13. A Bizottság 2016-tól kezdődően adat-összefoglalókat készít a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásában elért előrehaladásról, ahogy azt az ESBA-ra vonatkozóan a CPR előírja 14. Hasonlóképpen az ESBA költségvetési garancia hatályába tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről melyek nem a költségvetési rendelet értelmében vett pénzügyi eszközök, is külön jelentést kell készíteni az ESBA-rendeletben 15 előírtak szerint. 12 A rövidítések feloldása a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum szójegyzékében található. 13 A 2014. évi jelentés megtalálható a következő címen: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/summary_data_fei_2014.pdf 14 Az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése. 15 Az (EU) 2015/1017 rendelet 16 18. cikke. A 16. cikk (2) bekezdése szerint az EBB adott esetben az EBAval együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB ESBA-rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A 2015. évi jelentés itt található: http://www.eib.org/attachments/strategies/efsi_2015_report_ep_council_en.pdf 15
Az uniós szintű eszközökről szóló ezen jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, mely részletes táblázatokat és információt tartalmaz a 2007 2013 és a 2014 2020 közötti időszakban közvetlen és közvetett irányítás alatt végrehajtott eszközökről. 9. ábra: 2007 2013 Pénzügyi eszközök Költségvetési kötelezettségvállalások összesen célonként, 2015. december 31-i állapot (millió EUR) Stratégiai célágazatok: LGTT, PBI, Marguerite, EEEF, GIF (CIP), RSI, RSFF, EPMF-G, FCP -FIS Stratégiai célcsoportok: SMEG 07 Stratégiai nem uniós célrégiók: IFCA, AIF, LAIF, GEEREF, EDIF GF 1, ENEF az EDIF keretében, ENIF az EDIF keretében, EFSE, GGF, SME RSLT, NIF, támogatás a FEMIP számára 16
10. ábra: 2014-2020 Pénzügyi eszközök Költségvetési kötelezettségvállalások összesen célonként, 2015. december 31-i állapot (millió EUR) Stratégiai célágazatok: CCS garancia-eszköz, SLGF, PF4EE, RSDI, CEF Equity, NCFF, InnovFin kkv-garanciaeszköz, InnovFin L-M garancia-eszköz, InnovFin kkv-kockázatitőke eszköz, EaSI Stratégiai célcsoportok: COSME LFG, Uniós kkv-kezdeményezés, COSME EFG Stratégiai nem uniós célrégiók: EDIF GF2 17
1. Stratégiai célcsoportok: kkv-k Általánosan is, de a pénzügyi és államadósság-válság kezdete óta fokozottan igaz, hogy a kkv-k üzleti kategóriája különösen nehezen jut finanszírozáshoz. Az információs aszimmetriához kapcsolódó piaci hiányosságok kezelése érdekében többféle garanciaeszközt hoztak létre, hogy általuk a nagyobb kockázatot vállaló vállalkozások nagyobb mértékben és jobb feltételekkel juthassanak hitelekhez. E garanciaeszközök célja, hogy előmozdítsák egy páneurópai kkv-finanszírozási piac létrehozását, és megszüntessék azon piaci hiányosságokat, amelyek széles hatókörük miatt uniós szinten megfelelőbben kezelhetők. Ilyen minőségükben képesek a méretgazdaságosság megvalósítására és a bevált módszerek terjesztésére. 1. A versenyképességi és innovációs keretprogramhoz (CIP) tartozó kkv-garanciakeret (SMEG07) a kkv-k hitelfinanszírozáshoz való hozzáférését javította. A 2015. szeptember 30-i állapot szerint a 2007 2015 közötti időszakban összesen több mint 377 000 kkv részesült 20 milliárd EUR összegű, garanciával fedezett kölcsönben, ez a szám azonban még nőni fog. 2. A COSME hitelgarancia-eszköze az SMEG07 utódja maximált garanciát nyújt kkv-k kölcsönök vagy lízing útján megvalósuló hitelfinanszírozásához annak érdekében, hogy csökkentse az életképes kkv-k előtt azok vélt magas kockázata vagy elégtelen mértékben rendelkezésre álló fedezete miatt fennálló finanszírozási nehézségeket. Az Európai Beruházási Alap (EBA) 2015 végéig 26 pénzügyi közvetítőjével kötött garanciamegállapodást a megfelelő átvilágítás után, összesen több mint 7 milliárd EUR értékben. A becslések szerint a 2014 2020 között mozgósított teljes finanszírozás 14,3 21,5 milliárd EUR, az érintett kkv-k száma pedig 220 000 és 330 000 között lesz. 3. A válságreagálási eszközként kidolgozott Uniós kkv-kezdeményezés korlátlan garanciákat és/vagy értékpapírosítást bocsát rendelkezésre a kkv-k köztük az innovatív és magas kockázatú kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása céljából. A hitelgarancia-eszköz a COSME és Horizont 2020 forrásait az ERFA EMVA forrásaival az EBB/EBA-val együttműködésben ötvöző közös eszköz, amelynek célja, hogy további hitelfinanszírozást biztosítson a kkv-k számára. Spanyolországban a kkv-kezdeményezés keretében létrehoztak egy garanciaeszközt. Az ERFA és a Horizont 2020 keretprogram 692 millió EUR összegű kötelezettségvállalásával a Spanyolországban támogatott új kkv-hitelek volumene az összes spanyol régió tekintetében várhatóan eléri az 5 723 millió EUR-t. Málta volt a második uniós tagállam, mely csatlakozott a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközéhez. Málta 15 millió EUR összegű ERFA-hozzájárulása több mint 60 millió EUR összegű finanszírozást mozgósít kkv-k számára. A kkv-k különös nehézségekkel szembesülnek a tőkefinanszírozás terén is: az európai kockázati tőke piacát 2008 2014 között a magántőke-finanszírozás visszaesése jellemezte a 18
tőkebevonás, a (2014-ben azért enyhén növekvő) befektetési szintek és az elidegenítési feltételek tekintetében is, ami az országok szerinti tagoltság fennmaradásával tovább erősítette az állami befektetőktől való függőséget. A tagoltság felszámolásához kulcsfontosságú az uniós szintű pénzügyi eszközök útján nyújtott támogatás. A kockázati tőke belső piacának erősítése, a piaci innováció előmozdítása és magas hozzáadott értéket adó munkahelyek teremtése érdekében számos tőkefinanszírozási eszközt hoztak létre azzal a céllal, hogy megszüntessék a különösen a magas növekedési potenciállal rendelkező, elsősorban a korai fejlődési szakaszban lévő kkv-k által tapasztalt piaci hiányosságokat. 1. A COSME szerinti Növekedésösztönző tőkefinanszírozási eszközt (EFG) a GIF2 utódját azzal a céllal hozták létre, hogy fokozza a bővítési szakaszban lévő kkv-k tőkefinanszírozásának igénybe vételét és kínálatát. A 2014 2020 közötti időszakban az 546 millió EUR összegű indikatív kötelezettségvállalás várhatóan mintegy 2,6 3,9 milliárd EUR összegű kockázatitőke-finanszírozást generál, az érintett kkv-k száma pedig 360 540 között lesz. 11. ábra: 2007 2013 Pénzügyi eszközök kkv-k részére, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) 2007 2013 Kkv-k pénzügyi eszközei 30 25 20 15 10 5 0 0,6 Aggregált kötelezettségvállalás x 31.2 tőkeáttétel (elért) 20,3 Elért finanszírozás x 1.5 tőkeáttétel (elért) 29,5 Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: SMEG 07. 19
12. ábra: 2014-2020 Pénzügyi eszközök kkv-k részére, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: COSME LGF, Uniós kkv-kezdeményezés, COSME EFG Ideértve az eredeti költségvetési keretösszeg és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 2. Stratégiai célágazatok: materiális és immateriális infrastruktúra. A stratégiai ágazatok közé tartoznak a tág értelemben vett infrastruktúra-ágazatok, ideértve a materiális és immateriális infrastruktúrát, mint pl. a kutatást és innovációt. 2.1. Kutatás és innováció (K+I) Azzal kapcsolatban, hogy a K+I terén aktív nagyobb, neves vállalatok problémákkal küszködnének innovációs projektjeik idegen tőkével történő finanszírozásában, csak módszertanilag nehezen megállapítható és vegyes eredményű bizonyítékok találhatók. Mindazonáltal egy közelmúltbeli ökonometriai tanulmány 16 és empirikus tapasztalatok alapján vélelmezhető, hogy a K+I terén az idegen tőkével történő finanszírozás iránti kereslet jóval meghaladja a jelenlegi kínálatot. A nemzeti szinten teljes körűen aligha kielégíthető K+I-finanszírozási igények kezelése érdekében a Bizottság először létrehozta a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust (2007 2013), majd a Horizont 2020 keretében az InnovFin nagy projektek, az InnovFin kptvnövekedésfinanszírozás és az InnovFin kptv-garancia eszközöket. 16 Európai Bizottság, A Horizont 2020 program előzetes értékelése, 2013. 20
1. A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (2007 2013) hitelekkel és hibridvagy mezzanine finanszírozással javítja a K+I-projektek kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését. A mechanizmus keretében 2007 2015 között nyújtott 961 millió EUR összegű uniós hozzájárulás több mint 10,22 milliárd EUR-t generált a várt 11,31 milliárd EUR-ból a támogatott tevékenységek számára. 2. A Horizont 2020 K+I-hiteleszköz (2014 2020) a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus utódja szintén hitelekkel és hibrid- vagy mezzanine finanszírozással javítja a K+I-projektek kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését. 2014 2020 között az 1 060 millió EUR összegű uniós hozzájárulással 13 250 millió EUR összegű finanszírozást kívánnak mozgósítani a végső kedvezményezettek számára. 2015 végéig a 645,5 millió EUR összegű uniós hozzájárulás már 2 399,2 millió EUR összegű finanszírozást mozgósított. 3. A 7. keretprogram szerinti kockázatmegosztási eszköz az innovatív kkv-k és kis kptv-k (vagyis a legfeljebb 499 főt foglalkoztató vállalatok) finanszírozási hiányának kezelésére szolgáló, hitel- és lízingfinanszírozást elősegítő külön garanciakeret. Garanciák és viszontgaranciák formájában eddig összesen több mint 2,34 milliárd EUR összegű támogatást nyújtott 37 bank és garanciatársaság számára, amelyek e garanciák révén a becslések szerint akár 4000 innovatív kkv-t és kis kptv-t is támogathatnak. A 2015 végéig nyújtott finanszírozás volumene több mint 2,3 milliárd EUR, ebből az Unió hozzájárulása 270 millió EUR. 4. A Horizont 2020 szerinti InnovFin kkv-garanciaeszköz az innovatív kkv-k és kis kptv-k támogatására szolgáló eszköz 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó utódja várhatóan összesen mintegy 9,5 milliárd EUR összegű hitelvolument mozgósít, ebből az Unió hozzájárulása mintegy 1 060 millió EUR lesz. 2015-re az uniós hozzájárulással támogatott finanszírozás teljes értéke várhatóan mintegy 3,7 milliárd EUR, ebből 310 millió EUR-t már rendelkezésre bocsátottak. 5. A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF) célja a korai szakaszban (GIF1) és a bővítési szakaszban (GIF2) lévő innovatív kkv-k tőkefinanszírozásának támogatása. Az uniós költségvetésből származó nettó kötelezettségvállalások 625,2 millió EUR-s összegéből 2015 végéig 43 kockázati tőkealapot és 437 végső kedvezményezettet támogattak, összesen közel 1,25 milliárd EUR összegű tőkefinanszírozást katalizálva. 6. A Horizont 2020 szerinti InnovFin kkv-kockázatitőke-keretet a GIF1 utódját azzal a céllal hozták létre, hogy javítsa a korai szakaszban lévő K+I-orientált kkv-k és kis kptv-k kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését. A 2014 2020 közötti időszakra tervezett 460 millió EUR összegű indikatív keretösszeg várhatóan mintegy 2,7 milliárd EUR összegű tőkefinanszírozást generál. 21
2.2. Infrastruktúra, éghajlat-politika, környezetvédelem és energiahatékonyság A közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúra kulcsszerepet játszik a fejlesztés és a fenntartható növekedés kapcsán egy olyan környezetben, ahol mindenféle méretű magánvállalkozások és közigazgatási intézmények működnek együtt a szükséges eredmények megvalósításáért. Az infrastruktúra növeli a gazdaság termelékenységét, lehetővé teszi a növekedést és a belső piac összeköttetését. Továbbá, az Unióban egyre fontosabbá válik az energiahatékonyság és annak ösztönzése, különösen a 2020-as 20 %-os energiahatékonysági cél és a távolabbi egyéb célkitűzések tekintetében. Az EU pénzügyi beavatkozásának ezekben a szektorokban az a célja, hogy elősegítse az európai tőkepiacok hiányosságainak megszüntetését. A különböző alszektorokra (közlekedési és energetikai infrastruktúra, energiahatékonyság ideértve a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, továbbá IKT) vonatkozó, a 2007 2013 közötti időszakban indított vagy a 2014 2020 közötti időszakra tervezett uniós pénzügyi eszközök a következők: 1. A transzeurópai közlekedési projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT), a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok projektjeit célzó hitelfinanszírozási eszköz. 2015. december 31-én az LGTT kinnlevő garanciaállománya összesen 472 millió EUR-t tett ki, és öt projekt keretében várhatóan 11,6 milliárd EUR összegű befektetést tesz lehetővé (tőke, hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában). A Bizottság 2014. évi utólagos értékelése megállapította, hogy az LGTT kedvező hatást fejtett ki alkalmazási területén, de nem volt elégséges tágabb körű célkitűzései megvalósításához. 2. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében: a. A projektkötvény-kezdeményezés (2007 2013 közötti többéves pénzügyi keret), amelynek célja a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok és széles sávú hálózatok infrastruktúra-projektjeivel kapcsolatos tőkepiaci finanszírozás elősegítése. A projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának keretében már több művelet a pénzügyi zárás állapotában van: i. 2015 végén a projektkötvény-hiteljavítással (PBCE) kapcsolatos és 230 millió EUR összegű uniós hozzájárulással garantált projektek már 335 millió EUR összegű finanszírozás nyújtásához járultak hozzá öt támogatásra jogosult projekt számára, és ezáltal jelentős hatást gyakoroltak az EU reálgazdaságára, beleértve mintegy 3 milliárd EURnyi összberuházást. ii. A TEN-T kapcsán adott uniós hozzájárulás a következők finanszírozását támogatta: - a calais-i kikötő, aláírva 2015 júliusában. A 863 millió EUR összegű teljes projektköltséget egy 504 millió EUR összegű 22
projektkötvénnyel és 358 millió EUR összegű egyéb forrásból finanszírozták. A projektkötvény-hiteljavítás teljes összege 50 359 000 EUR; - a belgiumi A11-es autópálya megépítése. A 657,5 millió EUR összegű teljes projektköltséget egy 577,9 millió EUR összegű projektkötvénnyel és 79,6 millió EUR tőkéből finanszírozták. A projektkötvény-hiteljavítás teljes összege 115 580 000 EUR; - a németországi A7-es autópálya megépítése. A 772,6 millió EUR összegű teljes projektköltséget részben egy 429,1 millió EUR összegű projektkötvénnyel finanszírozták. A projektkötvény-hiteljavítás teljes összege 85 827 400 EUR; és iii. Az IKT-ágazat számára nyújtott 20 millió EUR összegű költségvetési hozzájárulás mintegy 38 millió EUR összegű hitelminőség-javítást ért el, lehetővé téve egy francia szélessáv-szolgáltató mintegy 189 millió EUR összegű kötvénykibocsátását. b. A kockázatmegosztási hitelfinanszírozási eszköz közös érdekű projekteket céloz a közlekedési, széles sávú és energetikai hálózati ágazatokban. Ez a 2015-től működő eszköz a meglévő projektkötvény-kezdeményezésre és a TEN közlekedési projektek hitelgarancia-eszközére épül. Amennyiben a 2,4 milliárd EUR összegű teljes költségvetési allokációt az eszköz rendelkezésére bocsátják, úgy az uniós hozzájárulásnak köszönhetően összesen 18 45 milliárd EUR összegű finanszírozás mozgósítható. c. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tőkefinanszírozási eszközének célja a kkv-k szélessávfejlesztési beruházásainak pénzügyi támogatása Szélessávfejlesztési Beruházási Alap létrehozása révén. A 2014 2020 közötti időszakra 100 millió EUR összegű indikatív kötelezettségvállalást terveztek. 3. Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE), amelyet a LIFE programból finanszíroznak, többek között egy, az energiahatékonysági ágazatnak hitelező pénzügyi közvetítők hitelkockázatának csökkentésére szolgáló kockázatmegosztási eszközt kombinál az új piaci szegmenst építő pénzügyi közvetítőknek szánt technikai segítségnyújtással. A 80 millió EUR összegű uniós hozzájárulás 2014 2017 között várhatóan akár mintegy 540 millió EUR összértékben generálhat befektetéseket. A 2015-ben (Csehországban, Spanyolországban és Franciaországban) aláírt első három művelet és a meglévő tervezett projektek alapján az EBB jelenleg 1 milliárd EUR összegű új beruházást szándékozik mozgósítani az energiahatékonyság terén. 4. A 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (Marguerite) a tagállamok közlekedési (TEN-T), energetikai (TEN-E) és megújuló ágazatainak infrastruktúra-beruházásait támogató páneurópai tőkealap. A 80 millió EUR összegű uniós hozzájárulással mintegy 10 milliárd EUR összegű finanszírozási volument kívánnak mozgósítani, amelyből 4,9 milliárd EUR összegű tőke- és 23
hitelfinanszírozást már meg is valósítottak. Az alap 2015. december 31-ig 295 millió EUR összegű tőkebefektetésre vállalt kötelezettséget három TEN-T- és hét megújulóenergia-projekt kapcsán. 5. Az Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) egy leágazása, amely energiahatékonyságra, megújulóenergia-projektekre és tiszta városi közlekedésre irányuló befektetéseket eszközöl. 2015. december végéig az alap már megkapta a 125 millió EUR összegű uniós hozzájárulást, amely lehetővé tette 120 millió EUR összegű finanszírozás elosztását 10 projektre, ami 219 millió EUR összértékű beruházást jelent. Az EEEF technikai segítségnyújtási támogatása hasznos segítségnek bizonyult a finanszírozandó projektek hatóságok általi előkészítésekor. 6. A Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF), amely olyan bevételtermelő vagy költségmegtakarító kísérleti projekteket finanszíroz, amelyek a természettel és a biodiverzitással, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében előmozdítják a természeti tőke megőrzését, helyreállítását, kezelését és fejlesztését. A kísérleti szakaszra tervezett uniós hozzájárulás 60 millió EUR, melynek a felét már lekötötték. 2.3. Szociális és mikrovállalkozások A társadalmi tőke és a gazdasági növekedés kölcsönhatásával összefüggésben a szociális vállalkozások kiemelt figyelmet érdemelnek a hitelhez jutási nehézségektől szenvedő vállalkozások között. E vállalkozások elsődleges célja, hogy mérhető és pozitív társadalmi hatást érjenek el. A szociális vállalkozások tehát elsődlegesen nem a nyereség maximalizálására törekednek, és emiatt sokkal nehezebben jutnak finanszírozáshoz, hiszen a bankok nehezen tudják, és emiatt nem is akarják értékelni e vállalkozások üzleti terveit. A legtöbb szociális vállalkozás mérete kicsi vagy nagyon kicsi, és finanszírozásukhoz a mikrofinanszírozási piacon keresnek forrásokat. Az európai mikrofinanszírozási ágazatot a banki hitelezés folyamatos visszaesése, a nemzeti kormányzatok korlátozott mikrofinanszírozási támogatási kapacitása, és az e kapacitás iránti erős piaci kereslet jellemzi. Ez jelzi, hogy továbbra is egyértelmű érvek szólnak az uniós szintű beavatkozás, vagyis a mikrofinanszírozási intézmények kockázatmegosztási és finanszírozási megoldásokkal való ellátása mellett. Konkrétabban, a Bizottság számára elvégzett tanulmányok szerint az ifjúsági munkanélküliség igen magas szintje több uniós tagállamban szükségessé teszi az inkluzív vállalkozás mint a munkaerőpiacra való be- vagy visszalépés egyik lehetősége folyamatos 24
támogatását. A mikrohitelek nyújtása fontos eszköz ennek megvalósításában 17. Az intézményi szereplők és a termékválaszték széles körű diverzifikációja a mikrovállalkozások hitelhez jutását segítő speciális mikrofinanszírozási és szociális eszközöket tesz szükségessé, hiszen e vállalkozások fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, de továbbra is több nehézséggel szembesülnek még a többi kkv-nál is: 1. Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz (2010 2013) a következőkből áll: a) a közvetítők által mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek portfóliójára 20 %-os maximált garanciát nyújtó garanciaeszköz; és b) a Fonds commun de placement Fonds d investissement spécialisé nevű specializált befektetési alap, amelynek célja, hogy egy sor pénzügyi termék (főként hitelek) révén fokozza a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférést. Ezen eszközök révén 2015. szeptember 30-ig 45 999 mikrohitelt nyújtottak a végső kedvezményezetteknek összesen 390 millió EUR értékben (az eredeti cél 46 000 mikrohitel volt 500 millió EUR értékben 2018-ig). A Progress jó úton halad az eredeti cél eléréséhez, mivel 2018-ig új hitelek nyújtására is sor kerül. 2. A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás, mely a fenti eszközök utódja, a mikrohitel-nyújtók támogatásával kívánja fokozni a veszélyeztetett csoportok és a mikrovállalkozások mikrofinanszírozáshoz való hozzáférését és a szociális vállalkozások fejlődését. A 96 millió EUR összegű tervezett uniós hozzájárulás a végső kedvezményezetteknek 528 millió EUR összegű finanszírozás nyújtását célozza. 2.4. Oktatási, kulturális és kreatív ágazatok Az oktatás mint a humántőke-felhalmozás egyik formája a gazdasági növekedés elsődleges forrása, de mivel résztvevői különböző szociális és gazdasági háttérrel rendelkeznek, a társadalmi méltányossághoz és kohézióhoz is hozzájárul. Emellett a hallgatói mobilitás bizonyítottan jelentős hatást gyakorol a társadalmi és gazdasági fejlődésre. A Diákhitelgarancia-eszköz új uniós pénzügyi eszköz az Erasmus+ program keretében, melynek célja a mobilitás, a méltányosság és a tanulmányi kiválóság támogatása azáltal, hogy garanciát biztosít a más országokban mesterképzést folytató hallgatóknak kedvező feltételek mellett hitelt nyújtó pénzügyi intézmények számára. 17 Evers & Jung: A mikrofinanszírozás területén fennálló hiányosságok és azok uniós pénzügyi eszközzel történő megszüntetésének lehetséges módjai (Study on imperfections in the area of microfinance and options how to address them through an EU financial instrument, 2014). http://ec.europa.eu/social/blobservlet?docid=12485&langid=en. 25
A pénzügyi eszköz 2015-ben kezdte meg működését, és a mesterképzéshez akár 60 millió EUR összegű hitelt nyújtó garanciaeszközhöz már csatlakoztak az első bankok. Az Erasmus+ program keretében garantált, mesterképzéshez nyújtott első hiteleket 2015-ben folyósították. A 2014 2020 közötti időszak tekintetében tervezett 517 millió EUR összegű uniós hozzájárulás révén mintegy 200 000 diák juthat akár 3 milliárd EUR összegű hitelhez. A Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze a kulturális és kreatív kkv-kkal foglalkozó bankok számára nyújt garanciákat, ezzel erősítve ezen ágazatok finanszírozási képességét. A pénzügyi eszköz 2016-ban indul, és a 121 millió EUR összegű uniós hozzájárulással támogatott ágazatokban nyújtott további hitelek összértéke a becslések szerint mintegy 690 millió EUR lesz. 13. ábra: 2007 2013 Pénzügyi eszközök stratégiai ágazatok részére, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) 2007 2013 Stratégiai ágazatok pénzügyi eszközei 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2,6 Aggregált kötelezettségvállalás x 12.8 tőkeáttétel (elért) 33,7 Elért finanszírozás x 1.4 tőkeáttétel (elért) 48,3 Elért beruházás Figyelembe vett eszközök: EPMF-G, RSI, RSFF, LGTT, PBI, FCP-FIS, GIF, Marguerite, EEEF. 26
14. ábra: 2014-2020 Pénzügyi eszközök stratégiai ágazatok részére, 2015. december 31-i állapot (milliárd EUR) Figyelembe vett eszközök: EaSI, InnovFin kkv-garanciaeszköz, CCS garancia-eszköz, SLGF, PF4EE, InnovFin L-M garancia-eszköz, RSDI, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tőkefinanszírozási eszköze, InnovFin kkv-kockázatitőke eszköz, NCFF Ideértve az eredeti költségvetési keretösszeg és a megfelelő finanszírozási és beruházási összegek aktualizálását. 27