DR. TURCSÁNYI KÁROLY ZUPKÓ TIBOR A MINŐSÉGÜGYI IGÉNY-KIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT ÉRTELMEZÉSE A HONVÉDELEMBEN A MINŐSÉG IGÉNYE A szakértők különböző időpontokra teszik a minőség iránti igény megjelenését. A legtávolabbi lehetséges időpont az ember fejlődésének kezdete, amivel mi is egyetértünk. Az indok nagyon egyszerű: ha az ember fenn akart maradni abban a környezetben, amely az élet környezete, akkor a faj és létfenntartáshoz szüksége volt a legjobb minőségű eszközökre és a legjobb használati technológiára, valamint folyamatosan javítania kellett azokat. Eszközeinek minősége számára az életben maradást szavatolta. Ezen eszközök egy része a mai haditechnikai eszközök őse (elődje) volt. Aki a fejlettebb, jobb minőségű eszközöket birtokolta, nagyobb eséllyel véd(het)te meg magát és társait a környezetéből ellene irányuló támadásokkal szemben, legyenek azok a természet erői (vihar, földrengés, vulkán kitörés, vadállatok támadása stb.), vagy vadállatok esetleg más emberek. Ezek az eszközök a védelem és a támadás különböző eszközei. Erre látható néhány példa 1. sz. táblázatban [1]. Támadó és védő eszközök az őskorban 1. sz. táblázat VÉDŐ TÁMADÓ védett hely (barlang, földbe ásott kunyhó); elrettentés (hangutánzás), rémítő maszkok, kultikus eljárások (pszichológiai hadviselés alapjai); vermek, csapdák, tűz. természet adta [bunkósbot, (dobó) kövek]; ember formálta [pattintott kő (marokkő, kőkés), kőbalta]; hajító és dobó fegyverek. Nem is taglaljuk bővebben ezt a témakört, csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy a minőség (ezen belül a haditechnikai eszközök elődjeinek minősége) iránti igény már megfogalmazódott az őskorban is, bár ebben a formában nem került kifejezésre. A mai korban, az emberekben még dominánsabban él az igény a védelem és a támadás eszközeinek minősége iránt. [2] Miért? A mai kor 163
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK emberének is szembe kell néznie nagyon sok támadással, és nagy szüksége van a biztonságra ahhoz, hogy a többi szükségletét és igényeit is ki tudja elégíteni. A biztonság érzésének igénye tehát egyidős az emberiség megjelenésével és tudatos tevékenységével. A biztonság igényével az ember mindig valamilyen konkrét veszély megjelenésekor szembesül. A biztonság a legalapvetőbb társadalmi és emberi szükségletek (igények, elvárások) közé tartozik. A biztonság, mint szükséglet igényének tudományos megfogalmazásával először Abraham Maslow (1908 1970) amerikai pszichológus öt lépcsős piramis elméletében (lásd 1. sz. ábra) találkozhatunk [3]. Az önmegvalósítás szükséglete (önnevelés és önmegvalósítás) Az elismerés iránti szükségletek (önbecsülés, elismerés, statusz) Szociális szükségletek (valahova tartozás, szeretet) Biztonsági szükségletek (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, lakás) 1. sz. ábra. Maslow szükséglet hierarchiája A KATONAI BIZTONSÁG IRÁNTI IGÉNY Maslow szükséglet hierarchiájában a különböző szükségletek (igények) egymásra épülnek. Magasabb szintet elérni az alsó szintek kielégítése nélkül valójában nem lehetséges. A szükségletek (igények) nagy többségének kielégítése különböző eszközök hiányában nem valósítható meg. 164
A fegyveres erők, a honvédelem egyik legfontosabb feladata a katonai biztonság megteremtése az állampolgárok részére (a katonai biztonság iránti szükséglet kielégítése). A katonai minőségbiztosítás azon folyamatok minőségének biztosítására vonatkozik, amelyek a katonai biztonság elérésére szolgálnak. A katonai minőségbiztosításra is vonatkozik a történelmi háttér, vagyis az őskortól való eredeztetés. A fejlettebb harci eszközzel rendelkező embercsoportnak nagyobb esélye volt a túlélésre és szükségleteinek kielégítésére. [4] A Magyar Honvédségnek a NATO szervezetébe való felvétele után megváltozott a feladatköre. Már nem egyedül kell az ország állampolgárai számára a katonai biztonságot megteremtenie, hanem a NATO nagy szervezet védőernyője is védi az ország biztonságát. Természetesen ez feladat-megosztással jár együtt, mert a Magyar Honvédség állományának különböző NATO missziókon (több nemzetiségű), küldetéseken kell részt vennie és ezek a feladatok is hozzájárulnak az ország katonai biztonság szükségletének a kielégítéséhez. IGÉNY-KIELÉGITÉSI FOLYAMAT Az igény-kielégítési folyamat lényege a termelő, azaz a gyártó/szolgáltató által végzett termelési folyamat, amelynek eredményeként a termék (áru/szolgáltatás) a fogyasztóhoz kerül, aki a fogyasztási folyamat során használja, elhasználja, felhasználja a terméket (2. sz. ábra). [5] Az igény-kielégítési folyamat a szolgáltatás (service) esetében is három összetevőből áll: a termelés a szolgáltatás nyújtása (adása); a termék a szolgáltatás (szolgáltatmány) és a fogyasztás, a szolgáltatás igénybevétele. Termelési folyamat Termék Fogyasztási folyamat 2. sz. ábra Az igény-kielégítési folyamat A KATONAI BIZTONSÁG, MINT IGÉNY-KIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT A fentieknek megfelelően, a honvédelem esetében az igény-kielégítési folyamat olyan szolgáltatás, amelyben a honvédség az eszközeit és ember állomá- 165
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK nyát olyan folyamatok során használja fel, amelyek biztosítják az állampolgárok részére a katonai biztonság iránti szükségletük kielégítését (3. sz. ábra). Katonai biztonságszükségletet szolgáltató folyamat Biztonság szolgáltatás Élet a katonai biztonságban 3. sz. ábra Az igény-kielégítési folyamat lényege a honvédelemre Az igény-kielégítési folyamat lényegét tovább bontva meghatározhatók annak részfolyamatai és főbb szakaszai is (4. sz. ábra). A teljes igény-kielégítési folyamat a teljes termelési folyamatból és a teljes fogyasztási folyamatból áll. TELJES IGÉNY-KIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT A teljes igény-kielégítési folyamat főbb szakaszai általános esetben: a fogyasztói szükségletek alapján a fogyasztói igények (elvárások) megjelenése; a fogyasztói igények feltárásának piackutatása; a fogyasztói igények meghatározása (figyelembe véve a látens igényeket, amelyek rejtve maradnak, csak tudat alatt jelennek meg, de kielégítésre szorulnak.); a termék (tárgyiasult és nem tárgyiasult esetre is vonatkozik), a technológia, a termelőrendszer és a termelésellátó rendszer tervezése és létesítése; maga a termelési (gyártási/szolgáltatási) folyamat, a termelés 1, beleértve a termeléstervezést, a termelőrendszer fenntartását és a termelésellátó rendszer működtetését; maga a fogyasztás, a fogyasztási folyamat, beleértve a termék átvételét, a fogyasztáshoz szükséges ismeretek megszerzését, a termék esetleges karbantartását, fejlesztését és szükség esetén az elhasználódott termék értékesítését, átadását újrahasznosításra stb.; a teljes fogyasztási folyamatnak a termelő általi segítése, a fogyasztókapcsolat (vevőszolgálat), amely tartalmazhatja a termék utókezelését, esetleg újrahasznosítását is. 1 A termelés szó a gyártás/szolgáltatás-t jelenti. 166
Piackutatás Fogyasztói igény megjelenése Fogyasztói igény meghatározása IGÉNY Tervezés és létrehozás Termelés TERMÉK Fogyasztás Fogyasztói kapcsolat SZOLGÁLTATÁS Teljes termelési folyamat Teljes fogyasztási folyamat 4. sz. ábra. A teljes igény-kielégítés főbb szakaszai A KATONAI BIZTONSÁG, MINT IGÉNY-KIELÉGÍTÉS A teljes igény-kielégítési folyamat főbb szakaszai a katonai biztonságszükséglet szempontjából az alábbiak: a katonai biztonságszükséglet alapján a fogyasztói igények (elvárások) megjelenése[6]: 167
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 168 nemzetközi szinten: világ; NATO és érdekeltségi; EU; országunkkal határos országok viszonylatában. országos szinten: politikai; gazdasági; társadalmi viszonylatokban. a fogyasztói igények feltárásának piackutatása, esetünkben a különböző szintű jogi szabályozások és társadalmi folyamatok változásának a figyelése, valamint a nemzetközi, régiós biztonságpolitikai helyzet, ezenkívül a különböző katasztrófák megjelenése és értékelése; a fogyasztói igények meghatározása a fent említett igények átültetése a honvédelem megfelelő lehetőségének feltétel rendszerére és szervezési formuláira; a biztonságszükséglet kielégítésére alkalmas szolgáltatási folyamatok tervezése és létrehozása (nagyon sok esetben ezek már elő vannak készítve) az elképzelhető támadások kivédésére, de ezeken kívül katasztrófavédelmi feladatok ellátására is, pl. atombaleset elhárítás és más természeti katasztrófa elhárítási feladatok. Természetesen ezeket a terveket folyamatosan aktualizálni szükséges a haditechnikai eszközállomány meglévő minőségének, mennyiségének és bevethetőségének megfelelően. A különböző nemzetközi missziók végrehajtására is megfelelő terveket kell készíteni és az ellátáshoz a személyzetet ki kell képezni. Szükség esetén a válságövezetben telepítik azokat a haditechnikai eszközöket, eszközrendszereket, amelyek a feladat ellátásához szükségesek; maga a termelés a szolgáltatás folyamata azaz maga a hon/nemzetvédelem, amelynek során a fogyasztói igényeket kielégítik, azaz az esetenként nehezen megfogalmazható és érzékelhető katonai biztonságszükséglet (-igény) kielégítése; a biztonság fogalma a magyar értelmező kéziszótár (1972) szerint: Veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot. A legnehezebb ennek megértése abban az esetben, ha a veszély közvetlenül nem érzékelhető, de ebben az esetben is fenn kell tartani a katonaságot, amely a veszélyeztetést már korai szakaszában kezelni tudja. A közvetlen veszélyeztetéstől mentes időszak idején a veszély elhárítására való felkészülés, a haditechnikai eszközök bevethetőségének fenntartása és folyamatos javítása elengedhetetlen feladat. Ezen kívül szükséges a végrehajtó szervezet (akik a feladatokat végrehajtják, levezénylik vagy koordinálják) felkészültségének javítása;
a fogyasztási folyamat, ha a biztonságszükséglet kielégítéséről van szó, mint esetünkben a fogyasztás maga a biztonság tudatosulása az emberekben, az állampolgárokban és ennek alapján a biztonságos élet, a biztonságos munka. A különböző nemzetközi feladatok ellátása során az ilyen jellegű szolgáltatás természetesen jobban látható és nagyobb média háttérrel rendelkezik, tehát jobban tudatosul az állampolgárokban. Maga a szolgáltatás abban az esetben látható és követhető, ha a veszély elhárítás kellő médiatámogatást kap és folyamatosan követhető. A felkészülési, begyakorlási fázisok esetenként egyáltalán nem kapnak nyilvánosságot. Egyes esetekben az információ hiánya miatt éppen ellenérzést váltanak ki az érintett terület lakóiból; a teljes fogyasztási folyamatnak a szolgáltató általi segítése, a fogyasztói kapcsolat, amely során a fogyasztó visszajelzéseivel segíti a szolgáltató feladatának minél magasabb színvonalú ellátását. Tartalmazhatja a szolgáltatás biztosítása vagy a felkészülés során keletkezett bármi nemű probléma kijavítását. Ezenfelül részét képezi az állampolgárok felkészítése a védelemben való részvételre és a feladatukat végrehajtó csapatok támogatására. Továbbá szükség szerint részét képezheti a feladat ellátásához szükséges objektumok veszély utáni elbontása és a térség környezeti rehabilitációja. A KATONAI BIZTONSÁG, MINT AZ IGÉNY- KIELÉGÍTÉS KÖZEGE ÉS KÖRNYEZETE Az igény-kielégítési folyamat közegét az a társadalmi, gazdasági, és jogi közeg határozza meg, amelyben az igény-kielégítési folyamat lezajlik. Feltételezzük azt, hogy a termelő és a fogyasztó kapcsolata demokráciában (jogállamban) és piacgazdaságban zajlik. A társadalmi közeg nagymértékben befolyásolja az igény-kielégítési folyamatot, hiszen sikerességét a demokrácia, a piacgazdaság egységes működése határozza meg. Fontos az adott ország államigazgatási, közigazgatási és polgári intézményrendszere. Ezek a rendszerek: a jogalkotás, a jogalkalmazás, a gazdaság intézményrendszere, az adórendszer, a vámrendszer, az érdekvédelmi szervezetek, a társadalmi szervezetek, valamint de nem utolsó sorban a minőségügy intézményrendszere. Jól példázhatja ezt a Magyar Minőség Társaság Hon- és Rendvédelmi Szakbizottsága, hiszen a szakbizottságban az ország különböző területéről a minőségügy iránt elkötelezett és annak érdekeit szem előtt tartó (hivatásos és civil) személyek vesznek részt, akik valamilyen módon kapcsolódnak a védelmi biztonsághoz. 169
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A gazdasági közeg az igény-kielégítési folyamatra vonatkozó minőségügyi értelmezésében piacgazdaságot, azaz a gazdasági verseny szabadságát illetve szociális piacgazdaságot feltételez. A kormányzat különböző támogató (serkentő) és korlátozó jogszabályokkal szabályozza a termelést (gazdasági tevékenységet). A támogatási lehetőségek egy része a beruházás-ösztönzési pályázatok, amelyek többek között a vállalkozások minőségirányítási rendszerének kiépítését és tanúsíttatását jelentős mértékben segítik. Az állami jogi közeg, a jogszabályok annyiban különböznek az említett szabályozóktól, hogy egyrészt nem mindenki jogosult ilyen normarendszer kibocsátására, másrészt a végrehajtása az állam által kikényszeríthető. A jog a társadalom önszabályozó eszköze, mivel az emberi, társadalmi magatartásokat szabályozza. A jogrendszer egy adott állam jogszabályainak összességét jelenti. A jogrendszer jogágakra tagozódik, amely struktúrában, ha nevesítve nem is, de megtalálhatók a minőséggel (és a megfelelőséggel, amely nem azonos a minőséggel) kapcsolatos jogszabályok [7] (a fogyasztók védelmét meghatározó jogi előírások, a termékfelelősség stb.). A katonai biztonság, a minőségbiztosítás területén a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény az elsődleges. A másik fontos törvényi szintű szabályozás a közbeszerzéseket szabályozó 2003. évi CXXIX törvény, amely többek között megadja a műszaki-minőségbiztosítási területre alkalmazandó szabályokat. További jogi szabályozás a termékfelelősségről szóló törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó paragrafusai. Ajánlásokat határoznak meg a hazai és uniós szabványok is, amelyek alkalmazása nem kötelező érvényű. Alkalmazásukat két- és többoldalú szerződéses viszony írhatja elő. A legfontosabb szabványok, normatívák, amelyek a katonai követelmények szerint kiépített minőségirányítási rendszerek tanúsítása során alkalmazandók (a teljesség igénye nélkül) 2 : MSZ EN ISO 9000:2001, MSZ EN ISO 9001:2001, MSZ EN ISO 9004:2001, MSZ EN ISO 19011:2003, MSZ EN ISO 45012:2000; AQAP 150, AQAP 159, AQAP 160, AQAP 169, AQAP 2000, AQAP 2009, AQAP 2110, AQAP 2120, AQAP 2130, AQAP 2131, AQAP 2070. A szabványok alkalmazása területén jelenleg a legfontosabb terület a katonai dokumentumok, az AQAP 2000-es sorozatú normatívák bevezetése a hazai minőségbiztosítási gyakorlatba. [8] Az emberek közötti társadalmi kapcsolatokat számos normarendszer (erkölcsi, vallási, jogi normák, illem stb.) szabályozza, amely szabályok felállítják a követendő magatartási elveket, jogosultságokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Jól értelmezhető ez abban az esetben, ha az igénykielégítés (vagy csak a fogyasztási folyamat) nyújtása nem abban a társadalmi közegben zajlik, 2 A megnevezéseket lásd a Szabványjegyzékben. 170
ahonnan a termelők (a gyártók és a szolgáltatók) származnak. Nagyon fontos ezeknek a szabályozóknak szem előtt tartása a különböző külföldi missziókban, például: a ciprusi, nyugat-szaharai ENSZ misszió, az iraki, az afganisztáni NATO feladatok végrehajtása során. Az igény-kielégítési folyamat környezetét alapvetően az infrastruktúra, a társadalmi közösség és a természeti környezet alkotja. A környezet a katonai biztonságszükséglet kielégítési folyamatát is erősen befolyásolja, nem lényegtelen milyen az emberi, társadalmi környezet és a terület ellátottsága, amelyet fel tud használni a szolgáltatás nyújtása során. A környezet érzékelhetőségének legbefolyásolóbb tényezője a média különböző megnyilvánulásai (újság, televízió, rádió, Internet stb.). Ezek formálják a közvéleményt, a végfogyasztók véleményét a katonai biztonságra, mint szolgáltatásra vonatkozóan (milyen feszült a politikai helyzet a világban vagy a szűkebb régióban, van-e terror veszély stb.). A katonai biztonságszükséglet kielégítése során a környezet nagymértékben függ a feladat végrehajtásának helyszínétől [hazai, nemzetközi (Ciprus, Irak, Nyugat-Szahara, Afganisztán) stb.], szervezésétől (önálló, több nemzetiségű) és egyéb tényezőktől. A KATONAI BIZTONSÁG IGÉNY-KIELÉGÍTÉSI LÁNCA A teljes igény-kielégítési lánc meghatározása során ki kell lépni a konkrét igény-kielégítési (termelési fogyasztási) folyamat szemléletéből és meg kell vizsgálni azt, hogy a különböző igény-kielégítési folyamatok hogyan kapcsolódnak egymáshoz és vajon ki a végfogyasztó. Az előzőekből következik, hogy elengedhetetlen a végfogyasztó meghatározása, hiszen Ő fizet az adott termékért. Minden további résztvevő a teljes igény-kielégítési láncban az Ő általa megfizetett termékárból részesedik részvétele arányában. A terméknek/ szolgáltatásnak a végfogyasztó igényeinek kell megfelelnie. A katonai biztonságszükséglet kielégítése esetében a végfelhasználó megállapítása nem egyértelmű. Végfelhasználónak tekinthető minden egyes polgár, hiszen ő fizeti az adót, amelyből a honvédelem végrehajtja a szolgáltatást. A katonai biztonságszükséglet igény-kielégítési folyamata egy komplex folyamat, amely magába foglalja a teljes igény-kielégítési láncot. Az igénykielégítési lánc elemeit a szolgáltatás különböző részei alkotják, hiszen a honvédelem különböző egységei a szolgáltatás különböző részeit hajtják végre. A feladat (misszió) nagysága, végrehajtásának helyszíne befolyásolja a belső igény-kielégítési lánc méretét és környezeti hatásainak mértékét. Természetesen az igény-kielégítési lánc minden szereplője idetartozik. Ezek azok a személyek, akik az igények felmerülésétől azok kielégítéséig hozzájárulnak a feladat végrehajtásához (beszállítók, kutatók-fejlesztők, oktatók stb.). 171
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A KATONAI BIZTONSÁG, MINT IGÉNY-KIELÉGÍTÉS ÉRDEKELTJEI Az igény-kielégítési folyamat érdekeltjei három csoportra oszthatók, úgymint termelői (esetünkben szolgáltatói), fogyasztói és társadalmi érdekeltek. Az igény-kielégítési folyamat szolgáltatói érdekeltjei a szolgáltatásnyújtók: a legfőbb tulajdonos (esetünkben az állam); a vezetés (a honvédelem különböző szintű vezetői); az alkalmazottak (a feladatok végrehajtói, a katonák, akiknek az érdekeltsége minden esetben számot tevő lehet); a szolgáltatók érdekszövetségei (katasztrófavédelem, határőrség stb.); a termelőket irányító hatóság (minisztériumok); a beszállítók és alvállalkozók. A fogyasztói érdekeltek közé tartozik általánosságban a végfogyasztó, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek, amennyiben értelmezhetők és figyelembe vehetők. A katonai biztonság esetében a végfogyasztó az állampolgár illetve maga a társadalom. Természetesen a társadalmi érdekeltek közé tartoznak: a kormányzatok; a regionális közösségek; a természet védelme szempontjából a környezetvédők; a sajátos társadalmi érdekelteknek nevezhető minőségirányítási szervezetek: a szabványosítással foglalkozó szervezetek; a minőségügyi tanácsadók; a tanúsítók; és az akkreditálással foglalkozó szervezetek. Ezen érdekeltek körébe tartozik a Honvédelmi Minisztérium és a Technológiai Hivatal abból a szempontból, hogy szervezetében találhatók a katonai szabványosítással, valamint a katonai minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek. [9] Az igény-kielégítési folyamat érdekeltjeinek igényei jelentik az igény-kielégítési folyamat fő mozgatórugóját, hiszen ezeknek az igényeknek kell megjelenniük a biztonság-szolgáltatásban, ahogyan az igény-kielégítési folyamat minőségének fogalmában meg van határozva (lásd később). A teljes igénykielégítési láncon belül felmerülő (rész)igények kielégítése a végfelhasználó igénykielégítésének szerves része. A KATONAI BIZTONSÁG, MINT IGÉNY-KIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT MINŐSÉGE Az igény-kielégítési folyamat minőségének minőségügyi értelmezése a minőség érték szemléletű filozófiai értelmezésén alapul, amely szerint valamely 172
adott dolog objektum minősége a vizsgáló személy vizsgálati szempontjaiból következő lényeges tulajdonságainak meghatározott értékei alapján az adott értékrend szerint súlyozott értékítélet. Az igény-kielégítési folyamat minősége az érdekeltek, így a fogyasztó, a termelő/szolgáltató és a társadalom együttes értékítélete az igény-kielégítési folyamatról, azaz az igényeik kielégítése során átadott értékről. Az igény-kielégítési folyamat minőségét tehát a fogyasztó, a termelő és a társadalom igényei alapján kell értelmezni. [5] (5. sz. ábra) 5. sz. ábra. Az igény-kielégítési folyamat minősítése Az igény-kielégítési folyamat minőségének fogyasztói értelmezése A fogyasztási folyamat minőségét a fogyasztó szempontjából azok a funkciók határozzák meg, amelyek alkalmassá teszik a terméket (esetünkben a szolgáltatást) a fogyasztás során a fogyasztó által igényelt funkciók kielégítésére, azaz 173
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK a fogyasztási folyamat megfelelő minőségére. Tehát az igény-kielégítési folyamat fogyasztói minősítése rendkívül összetett fogalom, mert magában foglalja a termékkel és a fogyasztási folyamattal szemben a fogyasztónak nemcsak a megfogalmazott, kimondott igényeit, hanem a látens (meg nem fogalmazott) igényeit is. Ha esetünkben jól teljesítjük a katonai biztonságszükséglet kielégítését, akkor a végfogyasztónak fel sem tűnik, hogy szolgáltatásunkat igénybe vette, mivel a szolgáltatási igény csak veszélyeztetettség esetén merül fel markánsan a végfelhasználóban. Veszélyeztetettség hiányában az állampolgár közvetlenül nem érzi a szolgáltatás igénybevételének szükségességét csak látens módon (tudat alatt pl. Mi van akkor, ha megtámadja egy idegen hatalom az országot, és az állampolgárokra rákényszeríti az akaratát? ). Az igény-kielégítési folyamat minősége a szolgáltatás-ellátás hasznosságával jellemezhető. A végfelhasználó ne jusson el addig a pontig, hogy a katonai biztonság iránti igénye (veszélyeztetettsége) megjelenjen. [10] Amennyiben a veszélyeztetettség megjelenik az állampolgárban, Maslow szükséglet-hierarchiájának (piramisának) második szintjére esik vissza. [3] Az igény-kielégítési folyamat minőségének termelői (szolgáltatói) értelmezése Az igény kielégítési folyamat minőségét nemcsak a fogyasztó, hanem a termelő (esetünkben szolgáltató) szempontjából is értelmezni kell. Az igény-kielégítési folyamat minőségének termelői értelmezése szintén a minőség értékszemléletű filozófiai értelmezésén alapul. A szolgáltatási folyamat és a szolgáltatás termelői minősége a honvédség (a szolgáltató) szempontjain alapul. Lényeges tulajdonságait a honvédség (a szolgáltató) érték ítélete határozza meg. A honvédség minden tagjában tudatosul, hogy a feladata ellátásával hozzájárul a katonai biztonságszükséglet kielégítéséhez. Ha figyelembe vesszük az értékítéletet alkotók közvetlen környezetét is (család, ismeretségi kör), abban az esetben a biztonság iránti igény prioritása dominánssá válik. [11] Az igény-kielégítési folyamat minőségének társadalmi értelmezése Társadalmi szempontok alapján is kell az igény-kielégítési folyamatot értékelni a fogyasztó és a termelő (szolgáltató) mellett (a minőség értékszemléletű filozófiája alapján). Az igény-kielégítési folyamat társadalmi minősége a társadalom szempontjain alapuló lényeges tulajdonságok meghatározott értéki alapján a társadalom értékítélete által determinált minősége. Tehát a katonai biztonság igénykielégítési folyamat társadalmi minősítése attól függ, hogy milyen mértékben 174
megfelelő a társadalom számára, vagyis a folyamatok kellően megvalósítják-e a társadalmi elvárásokat. A NATO, az Európai Unió és a fejlett országok, közöttük Magyarország minőségügyi szabályozási gyakorlatában dominánsabb szerepet kap a minőség társadalmi hatása és a hatásának értelmezése. A minőség társadalmi értelmezése alapján, a katonai biztonság (mint főfolyamat) ellátásán kívül magába kell, hogy foglalja a környezetvédelmet (pl. a gyakorlatok utáni környezeti helyreállítás), a munkavédelmet, az élet- és egészségvédelmet (külön szabályozva van a honvédségben Katonai Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő Szabályzat KÁBESZ), az erkölcsvédelmet valamint a vagyon- és a tűzvédelmet is. A minőség társadalmi értelmezése a védelem mellett a serkentést, a támogatást is tartalmazza. A minőség minőségügyi értelmezése A katonai biztonságra, mint szolgáltatási folyamatra érvényes a korszerű minőségügyi szemlélet, amelyben az igény-kielégítési folyamat minősége három összetevőt foglal magába (4. sz. ábra) [5]: a fogyasztási folyamat fogyasztói minőségét (a fogyasztói igény-kielégítést); a termelési/szolgáltatási folyamat és a termék/szolgáltatás minőségét; az igény-kielégítés társadalmi minőségét (kiemelten a serkentést és a védelmet). A minőség megállapítása nagyon nehéz kérdés, így a három érdekelt fél értékítéletétől függ, csak becsülni lehet. Különböző időszakokban (időpontokban) más és más eredményeket jelenthet, nagyon nagy mértékben befolyásolja a környezet (a világ-, az európai-, a hazai politikai helyzet). A minőség változásának megítélése szempontjából minden esetben meg kell határozni (az előzőek miatt) azokat a környezeti (perem) feltételeket, amelyek között a vizsgálatot végezzük. A becslés befolyásoló tényezője az is, hogy melyik (milyen) az a célcsoport, amelyik a kérdőíves (vagy más formájú) minősítést végzi (férfi, nő, volt katona, nem volt katona, beosztása, mennyire befolyásolja a média a véleményalkotásban, homogén-e a csoport) a katonai biztonságra, mint nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan. [12] A katonai biztonság minőségének szabályozása A katonai biztonság minőségének értelmezése alapján meg kell valósítani a katonai biztonság minőségének szabályozását. A katonai biztonság minőség szabályozására a legfontosabb elvárásokat a honvédelemre a NATO AQAP-ok, A fegyveres szervek hivatásos állományú 175
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint miniszteri rendeletek és intézkedések határozzák meg. A katonai biztonság minőség-szabályozásával egy másik közleményünkben foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÁS A biztonság iránti igény már az emberiség történelmének kezdetén megjelent és napjainkban is nagy a fontossága. A katonai biztonság a Maslow-féle szükségletpiramis biztonságszükségleti része. A különböző szükségleteket ki kell elégíteni annak elérése érdekében, hogy az emberek (állampolgárok) biztonságban érezzék magukat, és ezáltal elégedettek legyenek. Ezt a katonai biztonsági szükségletet a Magyar Honvédség szolgáltatja, és ezt a szolgáltatást igénykielégítési folyamatként lehet értelmezni. A cikk a minőségügy általános igénykielégítési folyamatát a honvédelem szemszögéből szemlélteti. Az igény-kielégítési folyamat legfontosabb érdekeltjei alapján értelmezzük a honvédelem minőségét. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] KENDE GYÖRGY SERES GYÖRGY: Haditechnikai Kutatás-fejlesztés. Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2004. [2] SZŰCS BARNA: Védelmi iparunk minőségi követelményei és fejlődésének kilátásai. Katonai Logisztika, 5. évf. 1997/2. sz., 150 165. o. [3] PHILIP KOTLER: Marketing menedzsment. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. [4] TURCSÁNYI KÁROLY MIKULA LÁSZLÓ: A magyar katonai minőségügy fejlődése, helyzete és jövőjének dilemmái. Katonai Logisztika, 8. évf. 2000/1. sz., 150 167. o. [5] VERESS GÁBOR: A minőségügy alapjai. Műszaki Könyvkiadó Magyar Minőség Társaság, Budapest, 1999. [6] TURCSÁNYI KÁROLY: A katonai minőségügyről NATO csatlakozásunk évfordulóján. Magyar Felsőoktatás, 2000/7. sz., 45 47. o. [7] KOCZOR ZOLTÁN: Bevezetés a minőségügybe. Műszaki Könyvkiadó Magyar Minőség Társaság, Budapest, 2000. [8] TURCSÁNYI KÁROLY GYÖNGYÖSI FERENC: A katonai követelmények szerint kiépített minőségirányítási rendszerek felülvizsgálata, mint igény-kielégítési folyamat. Katonai Logisztika (megjelenés alatt). [9] TURCSÁNYI KÁROLY: Minőség és haderő. Egy konferencia kapcsán. Magyar Honvéd, 2000. 9. évf., 1 2. sz. [10] GYŐRI PÁL PALOTAI KATA: Szolgáltatások minőségbiztosítása. IMSYS Vezetési Tanácsadó Iroda, Budapest, 1998. [11] MIKULA LÁSZLÓ: A katonai minőségügy új kihívásai. Új Honvédségi Szemle, 2000/4. sz., 71 78. o. [12] PARÁNYI GYÖRGY: Minőséget gazdaságosan. Műszaki Könyvkiadó Magyar Minőség Társaság, Budapest, 2001. 176
Szabványjegyzék 1. MSZ EN ISO 9000:2001 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár 2. MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 3. MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek Útmutató a működés fejlesztéséhez 4. MSZ EN ISO 19011:2003 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához 5. MSZ EN ISO 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények 6. NATO AQAP 150:1997 MSZ K 1179:2003 NATO minőségbiztosítási követelmények a szoftverfejlesztéshez. 7. NATO AQAP 159:1997 MSZ K 1180:2003 NATO útmutató az AQAP 150 alkalmazásához. 8. NATO AQAP 160:2002 MSZ K 1181:2003 A NATO integrált minőségbiztosítási követelményei a szoftverek életciklusa alatt. 9. NATO AQAP 169:2002 MSZ K 1182:2003 NATO útmutató az AQAP 160 I. kiadásának alkalmazásához. 10. NATO AQAP 2000:2003 A NATO átfogó, integrált, rendszerszemléletű minőségmegközelítési politikája. 11. NATO AQAP 2009:2003 NATO útmutatások az AQAP 2000-es sorozat használatához. 12. NATO AQAP 2070:2003 NATO Kölcsönös Kormányzati Minőségbiztosítási (GQA) folyamat 13. NATO AQAP 2110:2003 NATO minőségbiztosítási követelmények a tervezésre, fejlesztésre, gyártásra. 14. NATO AQAP 2120:2003 NATO minőségbiztosítási követelmények a gyártásra. 15. NATO AQAP 2130:2003 NATO minőségbiztosítási követelmények az ellenőrzésre és a vizsgálatra. 16. NATO AQAP 2131:2003 NATO minőségbiztosítási követelmények a végellenőrzésre. 177