TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A NÖVÉNYZET, AZ ÁLLATVILÁG ÉS AZ EMBER Tájökológia 5. 27/1 Veinitschke, 1976 Tájökológia 5. 2 A NÖVÉNYZET MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA talaj-víz-növényzet a növényzet is ökológiai főjellemző vizsgálatának jelentősége, előnyei érzékenyen reagál a legkisebb környezeti változásokra is (indikáció, indikátor növények) a tájháztartás változásainak legjobb és legszembetűnőbb kifejezője a sokéves átlagban tapasztalható termőhelyi hatásösszefüggések visszatükrözője és jelzője Tájökológia 5. 3 a növényzet - mint tájalkotó tényező vizsgálatának hátrányai kultúrtáj fajstruktúráját antropogén hatások megváltoztatták csak akkor lehet a növényzet jó indikátor, ha az antropogén hatás kizárható a kultúrtáj növényzetének állapotát osztályozni szükséges (Haffner, 1968) alapvetően természetes (érintetlen természetes természetközeli részben természetközeli) kultúrhatás alatt álló (részben természetidegen -mesterséges és természetidegen) a természetvédelemben használt természetességi skálák az élőhelyek természetességének vizsgálatánál elsősorban a potenciális állapottól való távolságot veszik figyelembe, de jellemezhetők az élőhelyek degradáltságuk mértékével is Tájökológia 5. 4 A SEREGÉLYES-FÉLE TERMÉSZETESSÉGI SKÁLA A VARGA-FÉLE TERMÉSZETESSÉGI SKÁLA A. teljesen leromlott B. erősen leromlott C. közepesen leromlott D. természetközeli E. természetes A. nem természetes élőhelyek a) teljesen antropogén b) erősen degradált B. féltermészetes élőhelyek c) mérsékelten degradált d) a természetes állapottal nem egyező C. természetes élőhelyek e) természetközeli f) természetes Tájökológia 5. 5 Tájökológia 5. 6 1
A SIMON-FÉLE TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK KATEGÓRIÁK A NÖVÉNYZET TÁJÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA A. degradációra utaló fajok a) gyomfajok b) zavarástűrő fajok B. természetes állapotokra utaló fajok c) pionír fajok d) kísérő fajok e) társulásalkotó fajok Tájökológia 5. 7 egy vizsgált területen belül, annak különböző részein előforduló azonos növénytársulások nagyon hasonló, vagy teljesen azonos ökológiai kapcsolatrendszerre, hatásmechanizmusra utalnak az élettelen tényezők hatásmechanizmusának eredménye akkor is azonos lehet, ha az összes élettelen tényező egyenként nem azonos a növényzet vizsgálata fontos információkhoz vezet, de nem pótolja vagy helyettesíti a többi tájalkotó tényező elemzését szükség van számszerű értékekre, amelyek a tájháztartás dinamikájának meghatározásához feltétlenül szükségesek! ez a megállapítás inkább az elméleti kutatásban fontos, a gyakorlatban nem biztos, hogy megállja a helyét elegendő lehet a vegetáció termőhelyi mutatója Tájökológia 5. 8 A VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI egy adott terület potenciális vegetációtérképe különösen értékes lehet szukcessziókutatás szukcesszió -a biocönózisban végbemenő időbeni, egyirányú változások sorozata a társulást alkotó populációk részbeni kicserélődése; élőhely változás megtelepedés és benépesülés kezdő pionír - társulás: tágtűrésű fajok záró -klimax társulás: szűk tűrésű fajok termőhelyi adottságokkal egyensúly természetes vegetáció különböző szukcesszió típusok természetes szukcesszió szekuláris szukcesszió (pl. jégkorszakok, homoki szukcesszió) biotikus szukcesszió (pl. tó feltöltődése, meddőhányó benépesülése) másodlagos szukcesszió: emberi beavatkozással átalakított élőhelyek társulásainak változása (pl. folyószabályozás szikesedés) Tájökológia 5. 9 Tájökológia 5. 10 A HOMOKI SZUKCESSZIÓ A BIOTIKUS SZUKCESSZIÓ- TÓ FELTÖLTŐDÉSE moha zuzmó nyílt homoki gyep zárt homoki gyep borókások nyáras-borókás homoki tölgyes-gyöngyvirágos tölgyes mikroszkopikus egysejtűek úszó hínár és moszat gyökerező hínár nád, gyékény zsombékosok, parti sásos területek fűz, bokrosok fűz-nyár ligeterdők tölgy-kőris-szil ligeterdők Dr. Juhász Lajos Tájökológia 5. 11 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch16s14.html Tájökológia 5. 12 2
A POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓ-TÉRKÉPEK A VEGETÁCIÓ-TÉRKÉPEK GYAKORLATI HASZNA a potenciális vegetáció megadja a termőhely vagy bármely topológiai egység biotikus potenciálját a potenciális vegetáció és a mai valóságos vegetáció többnyire nem egyezik általában csak erdőtársulásoknál főként telepített erdőknél figyelhető meg az antropogén eredetű, helyettesítő növénytársulások is fontos segédeszközei a természetes növényzet térképezésének a vegetáció-térképek az adott terület növénytárulásainak teljes feltárását adják a potenciális vegetáció-térképek gyakorlati jelentősége óriási a környezeti tényezőkkel tájalkotó tényezőkkel -összhangban milyen növényzeti struktúra alakul ki (hosszú idő alatt) Tájökológia 5. 13 gyakorlati felhasználók tájtervezés tájvédelem tájrehabilitáció potenciális vegetáció-térkép megadja a terület ökológiai potenciálját alkalmazásuk pl. egy adott terület erdőállományát lehetőleg azon a termőhelyen potenciálisan előforduló fajokból telepítsék tájtörténet tájrehabilitáció restaurációs ökológia potenciális vegetáció-térkép referenciaterület MÉTA Magyarország élőhely térképezésének adatbázisa a hazai növényzet mai állapotának felmérése természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése természeti értékek célirányosabb védelme optimális tájhasználat országos tervezése életminőséget növelő táji értékek védelme Tájökológia 5. 14 A NÖVÉNYEK MINT BIOINDIKÁTOROK jelzik a környezeti tényezőkben bekövetkező változásokat légszennyezés bizonyos károk, anyagok előfordulásának bioindikátorai a káros hatásokat azonnal jelzik kvázi monitoring, megfigyelőrendszer funkciót töltenek be a szóban forgó jelenséget és annak kiváltó okát területileg is képesek megadni a bioindikátorok olyan élőlények ill. élőlényközösségek, melyek életfunkciói adott környezeti faktorokkal szoros korrelációban állnak, így ezek kimutatására alkalmazhatóak passzív és aktív monitoring Dr. Juhász Lajos Dr. Juhász Lajos Tájökológia 5. 15 http://caliban.mpiz-koeln.mpg.de/~stueber/thome/band4/tafel_033.html Tájökológia 5. 16 A BIOINDIKÁTOROK ALKALMAZÁSA a bioindikátorok előnye bizonyos karakterisztikus elváltozásokkal a légszennyező anyagok imisszióméréssel nem kimutatható vegetációra gyakorolt veszélyét mutatják a drága és ezért csak pontszerű monitoros vizsgálattal szemben lehetőséget nyújtanak egy területet lefedő, kis raszteres imissziós hatásvizsgálatra hátránya hogy a módszer előrejelzésre nem alkalmas, hisz a kapott értékek a megelőző időszakra vonatkoznak nehézséget jelenthetnek a meteorológiai adottságokból, és a növényi fejlettségből eredő, a növény érzékenységét befolyásoló különbségek zuzmóskála! zuzmósivatag küzdő zóna szabad zóna Tájökológia 5. 17 Tájökológia 5. 18 3
ZUZMÓINDIKÁCIÓ dohány már alacsony ózonterhelésnél is (40 ppb< ) klorózis, magas ózonterhelésnél a levélszövet elhal» sötét színű nekrózis először az idősebb, később a fiatalabb hajtásokon, leveleken Pinto bab (O 3 -NO x ), kis csalán (O 3 -PAN), vörös here (O 3 -SO 2 ) Tájökológia 5. 19 Divéky, E. 2006: Bioindikátorokalkalmazása a felszínközeli ózon kimutatásában (Employing bioindicatorsinozone-monitoring). In: Kiss, A., Mezősi, G. és Sümeghy, Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok KeveinéBárány Ilona professzor asszony tiszteletére: 133-142. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. Szeged http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/magyar.html Utolsó hozzáférés: 2008.09.16. Tájökológia 5. 20 AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG - TOLERANCIATÍPUSOK y optimum pont EURIÖK fajok oligo~ mezo~ poli~ minimumpont maximumpont x szervezet életképessége minimum alsó pesszimum alsó peiusz optimum felső peiusz felső pesszimum maximum x: az ökológiai faktor mértéke (erőssége) és hatása közötti összefüggés y: az ökológiai faktor erőssége környezeti faktor erőssége Tájökológia 5. 21 Tájökológia 5. 22 AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG - TOLERANCIATÍPUSOK AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG SZTENOÖK fajok EURIÖK (tágtűrésű) fajok SZTENOÖK (szűktűrésű) fajok oligo~ mezo~ poli~ Környezeti tényező pl.: a hőmérséklet szervezet életképessége kis tágtűrésű (oligoeuriök) pl. lucfenyő közepes ~ (mezo~) pl. gyomnövények kis szűktűrésű pl. sebes pisztráng közepes szűktűrésű pl. daphniák környezeti faktor erőssége nagy ~ (poli~) pl. füge nagy szűktűrésű pl. trópusi növények (banán, kakaó) Tájökológia 5. 23 http://vesr.ucnrs.org/pages/knapp/contact/contact.html Tájökológia 5. 24 4
AZ ÁLLATVILÁG MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ A VIZEK SAVANYODÁSA az állatok nem kötődnek egy biotóphoz, a növényekkel ellentétben mozognak az állatokat mint a biocönózis tagjait különböző területi kapcsolatok fűzik a táplálkozási és egyéb biotópokhoz az állatok magasabb diagnosztikai értékkel bírnak a tájökológai területifunkcionális kapcsolatok tekintetében egyes biotópokat kizárólag alvásra használnak téli szállás táplálkozóhely szaporodóhely búvóhely minél kisebb egy faj akciórádiusza, annál erősebben kötődik egy biotóphoz annál inkább lehet egy adott bioökológiai hatásmechanizmus indikátora A kagylók tűrőképessége: 6,5-6,0 ph szűktűrésű Folyami sügér, szitakötő lárva: 6,0-5,5 ph-t szűktűrésű Tavi pisztráng, tengeri pisztráng: 7-5,0-4,5 ph-t tágtűrésű Keringő bogár, hátonúszópoloska: 8-4,0-3,5 ph - tágtűrésű Tájökológia 5. 25 Tájökológia 5. 26 AZ EMBER MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ az ember is tájökológiai, tájalkotó tényező az ember az emberi társadalom tájökológiai szerepe rendkívül szerteágazó kultúrtáj fogalma tájátalakító hatás negatív/pozitív tájjal kapcsolatos tevékenységek tájtervezés, tájrendezés, tájvédelem, tájrehabilitáció az ember tájalakító tevékenysége sokkal gyorsabban hat és nagyobb változásokat idéz elő, mint a többi élő és élettelen tájalkotó tényező Tájökológia 5. 27 5