Mészkősziklagyepek Elsősorban a kémiai mállásra (híg szénsavas víz gyengén oldja) hajlamos mészkő alapkőzeten kifejlődő sziklagyepek, amelyek fajkészletére a kontinentális klímahatás, illetve a tengerszint feletti magasság van nagy hatással.
Kárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ - Jellemzően triászkori mészkő hegyeink délies kitettségű lejtőinek köves-sziklás váztalaján vagy rendzináin megjelenő nyílt, edafikus társulás, amelyben a növények jellemzően a sziklarepedésekben telepednek meg. - Állományalkotó növényfaja a deres csenkesz (Festuca pallens), jellemző fajai a teljesség igénye nélkül: a pongyola harangvirág (Campanula sibirica subsp. divergentiformis), a tátrai hölgymál (Hieratium bupleuroides), a háromszínű árvácska (Viola tricolor), a korai szegfű (Dianthus praecox) és a sziklai borkóró (Thalictrum foetidum). Egyéb sziklagyepekkel közös fajai a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), az apró nőszirom (Iris pumila) és buglyos kőtörőfű (Saxifraga paniculata). A melegkori reliktumként számon tartott szirti pereszlény (Calamintha thymifolia) és az endemikus magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) e társulásban fordul elő a Bélkövön.
Korai szegfű (Dianthus praecox)
Apró nőszirom (Iris pumila)
Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
Deres csenkesz (Festuca glauca)
Korai szegfű (Dianthus plumarius ssp. praecox)
Apró nőszirom (Iris pumila)
Pongyola harangvirág (Campanula sibirica)
Szirti pereszlény (Calamintha thymifolia) Tátrai hölgymál (Hieracium bupleuroides) Háromszínű árvácska (Viola tricolor) Sziklai borkóró (Thalictrum foetidum) Buglyos kőtörőfű (Saxifraga paniculata) Jávorka pikkelypáfrány (Ceterach officinarum ssp.javorkaeanum) Rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum) Sziklai ternye (Aurinia saxatilis) Erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana)
Veszélyeztetettség, védelem, kezelés Állományai a meredek lejtők kivételével beerdősülhetnek, a nagyvad állomány legelése, taposása e gyepek degradációjához vezethet. A vadállomány visszaszorítása, a turizmus korlátozása bír nagy jelentőséggel a megőrzésük terén. Amennyiben indokolt, a legértékesebb területek bekerítését meg kell valósítani.
Magyar nyúlfarkfüves mészkősziklagyep (Seslerietum heuflerianae-hungaricae) FVJ - Általában mészkő, ritkábban gabbró (Szarvaskő) alapkőzeten kialakult köves-sziklás váztalajokon vagy rendzinán, északias kitettségben, 300-900 m tengerszint feletti magasságban előforduló edafikus, jégkori reliktum társulás. - A domináns növényfaja az erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana), amelyet a Bükk több termőhelyén az endemikus magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarica) helyettesít. Gyakori fajai többek között az ágas homokliliom (Anthericum ramosum) és a kardos peremizs (Inula ensifolia). A kövér daravirág (Draba lasiocarpa), az enyves aszat (Cirsium erisithales), a havasi iszalag (Clematis alpina), valamint a tarka nádtippan (Calamagrostis varia) jellegzetes magashegységi fajai. A délies kitettségű állományaiban a deres csenkesz (Festuca pallens) gyakorisága rendszerint megnövekszik. Ritkaságszámba menő fajainak egy része a mészkedvelő orchideák (vörösbarna nőszőfű Epipactis atrorubens, pókbangó Ophrys sphecodes) közül kerülnek ki.
Vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens)
Veszélyetetettség, védelem, kezelés Aktuálisan, egyes állományai pedig megsemmisüléssel veszélyeztetett. Valamennyi állománya fokozottan védendő!
A száraz sziklagyepek állatközösségei A sziklagyepek mérsékelt biomassza produkciója nem képes olyan népességű fitofág állatközösséget eltartani, mint más, kevésbé szélsőséges körülmények között díszlő növénytársulások. Az ízeltlábú fauna e társulásokhoz köthető képviselői többek között a védett selymes (Euxoa decora), illetve szigonyos földibagoly (Dichagyris candelisequa), a kardoslepke (Iphiclides podalirius), valamint különböző levélbogarak (Chrysomelidae). A hüllőfajok közül a haragos sikló (Coluber juglaris), a fali gyík (Podarcis muralis) és a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) előfordulása említhető. A sziklagyepek számos madárfaj (pl. holló Corvus corax) számára jelentenek fontos táplálkozó területet.
A száraz sziklagyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései Be nem avatkozás - A sziklagyepek stabil társulások, alapvetően nem igényelnek rendszeres kezelést, azonban biztosítanunk kell a zavartalanságukat. Ritka és veszélyeztetett növényfajok elterjedésének elősegítése - A fokozottan védett növényfajok (pl. tornai vértő, pilisi len, magyar kikerics) állományait folyamatosan monitorozni szükséges, illetve fajspecifikus védelmi programokat kell kidolgozni és megvalósítani. Agresszív növényfajok visszaszorítása - elsősorban a fekete fenyő és bálványfa
Területek regenerációja, helyreállítása - felhagyott bányák, illetve telepített fafajokból álló erdők területén Vadállomány (elsősorban muflon) egyedszámának visszaszorítása Turizmus korlátozása