Jászói szikla tanösvény

Átírás

1 Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a Jászói sziklára vezet. A továbbiakban mérsékelten dombos vidéken halad tovább, majd fokozatos lejtsel visszatér a kiindulás helyére, a Jászói-barlanghoz. A tanösvény hossza 1300 méter, bejárása kb. 45 percet vesz igénybe. 1. sz. tábla A Szlovák-karszt Nemzeti Park A Szlovák-karszt területét 1973-ban nyilvánították tájvédelmi körzetté, majd 1977-ben az UNESCO ember bioszféra programjának keretében bekerült a nemzetközi bioszféra rezervátumok hálózatába. A Szlovák- az Aggteleki-karszt barlangjait 1995 decemberében felvették a világ kulturális termzeti örökségének listájára. Felbecsülhetetlen termzeti értékeinek köszönhetően, azok megóvása érdekében a területet március 1-én nemzeti parkká nyilvánították.

2 2. sz. tábla Erdők A rezervátum létrehozása főként az itt található különösen értékes erdőtársulásoknak köszönhető, melyeket mzkedvelő bükkös-tölgyesek, valamint tölgyes-bükkösök alkotnak. Az őshonos fafajok közül a legjellemzőbbek a kocsányos tölgy, a molyhos tölgy, a közönséges gyertyán, a bükk értékes lombos fafajok, mint a juharfélék a hársfák. Elszórtan előfordul a vadcseresznye, a vörösfenyő az erdeifenyő. A rezervátum keleti rzén főként telepített feketefenyő társulásokat találunk, melyek őshazája Dél-Európában, Észak-Afrikában Kis-Ázsiában található. A fenyves fokozatos kipusztulása után feltehetően eredeti hazai fajok települnek majd meg a helyén. A rezervátum zaki csücskében megfigyelhető lucfenyves szintén telepít eredménye. 3. sz. tábla Állatvilág Az ösvényen vezető túránkat teljes hosszában madárdal kíséri. A környező bokrosok leggyakoribb fzkelő madara a barátposzáta a kisposzáta. A tölgyesben leginkább a szürke légykapó, örvös légykapó az erdei pinty dallamos énekét hallhatjuk. A fák odvaiban nagy fakopáncs, közép fakopáncs, szürke küllő zöld küllő fzkel. Esténként a szikláról a legnagyobb baglyunk az uhu hangja hallható. Szürkületkor az odvas fákból denevérek kirepülő rajait figyelhetjük meg. A sziklafalon szívesen sütkéreznek fali gyíkok. A korhadó fák törzseiben számos ritka rovarfajunk talált otthont, pl. a nagy hőscincér, vagy a remetebogár.

3 4. sz. tábla A község történelme Őslénytani régzeti leletek bizonyítják, hogy Jászó vidékének benépesede már az őskőkorban megkezdődött. Magát a települt a 12. század elején említik először. Az első fennmaradt írásos emlék a faluról 1171-ből származik. Fejlőde hosszú évszázadokon keresztül összefonódott a helyi premontrei renddel. A lakosság főként bányászattal, kohászattal mezőgazdálkodással foglalkozott. A falu területén 1255 körül kolostor, majd között a közeli sziklán vár épült. A vár napjainkra fennmaradt szinte a barokk nyomtalanul korban eltűnt, átépített de kolostor, melyhez felbecsülhetetlen értékű könyvtár is tartozik. A kolostort francia park veszi körül, melyet 1760-ban fejeztek be. Az épületet 1970-ben műemlékké nyilvánították. A 15. század első felében a premontrei rend a Tapolca völgyben halastórendszert hozott létre, mely a mai napig fennmaradt. Magyarország iparosításának időszakában a települen fűrztelep, téglagyár, csempegyár, malom nyomda létesült. A környéken bányászott vasérc feldolgozásában a helyi nagyolvasztó, valamint három kovácsműhely egy hámor vett rzt. 5. sz. tábla Geológia geomorfológia A jászói szikla egy alaktanilag rendkívül érdekes képződmény a Bódva- összefolyásánál, a Tapolca-patakok a Jászói-fennsík zak-keleti csücskében. A hatalmas kőszirt négy vetődsel öt egyenlőtlen rzre oszlott, melyek egymáshoz képest eltolódtak, lesüllyedtek vagy kiemelkedtek. A sziklaképződményt a középső-triász időszakban képződött karbonátos kőzetek alkotják. Túlnyomó rzét világos üledék, rózsaszín piros mzkövek, valamint wettersteini steinalmi mzkövek alkotják. A sziklában keletkezett repedek mentén a Bódva patak évmilliós munkája hozta létre a ma ismert Jászói-barlangot.

4 6. sz. tábla Növényzet A melegkedvelő vegetáció a kárpáti flóraszektor átfedének köszönhetően a Jászói szikla környékén nagyon érdekes növényvilágot találunk. A szikla legmagasabb, zaki fekvű rzein olyan ritkaságokat figyelhetünk meg mint a deres csenkesz, tarka nyúlfarkfű, fürtös kőtörőfű, tarka búzavirág, kövér daravirág stb. A száraz, napsütötte sziklapárkányokon fajgazdag, melegkedvelő növénytársulásokat láthatunk (sziklai perje, prémes gyöngyperje, vékony csenkesz, pongyola harangvirág stb.). A meredek sziklafalak repedeiben havasi hólyagpáfrány, aranyos fodorka a kövi fodorka fordulnak elő. Az zaki fekvű területeken a sziklafal lábánál a kőomladékon tipikus hegyi növényeket találunk, mint a kárpáti sisakvirág, a gímpáfrány, az erdei holdviola, az ikrás fogasír, vagy a cifra kankalin. 7. sz. tábla A barlang A Jászói-barlangot a premontrei rend már 1846-ban látogathatóvá tette a nyilvánosság számára. A barlangban talált régzeti leletek a paleolit, neolit a halstatt korból származnak. Legismertebb történelmi érdekességei közé tartozik az 1452-ből származó Huszita felirat, amely Brandeisi Giskra Jánosnak a losonci csatában Hunyadi János seregei fölötti győzelmét hirdeti. A barlang folyosókkal összekötött 5 szintjét a közép-triász világos sötét mzköveiben a Bódva patak felszín alatti vizei vájták ki. Legnagyobb terme a Nagy-terem, melynek érdekessége egy 6 méter magas cseppkőoszlop. Kisebb, viszont cseppkőképződményekben különösen gazdag termei közé tartozik a Denevérek-terme a barlang egyik legalacsonyabban fekvő terme az Öregterem. A barlang teljes hossza 2811 méter, melyből 720 méter látogatható.

5