Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Átírás

1 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP / Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

2 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! TÁMOP / Időpont: November 9.( szombat) Találkozó: 10 órakor a Hunyadi előtt Visszaérkezés: kb. 13 órakor Útvonal: Alsólővérek-Lővér Szálló-Sípálya-Dalos- hegy-károly-kilátó-vas-hegy-felsőlövérek-hársfa-sor- Hunyadi Minden szülőt, gyereket szívesen látunk! Erdőbaráti üdvözlettel: Kati néni, Csilla néni, Heni néni,tibor bácsi

3 A túrához szükséges felszereléshez a következőket hozd magaddal: Erdőnek-kirándulásnak megfelelő cipőt-ruházatot Ha szükséges esőkabátot Papírzsebkendőt Hátizsákban, jó ha van: folyadék, elemózsia Esőnap másnap!(ha szombaton esik az eső a túrát vasárnap tartjuk meg,a túrát ugyanekkor)

4 Károly-kilátó A Károly-kilátó és maga a 398 m magas Károly-magaslat egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó emlékét őrzi, mert ő és fia ácsoltatták 1876-ban (néhány források szerint 1878-ban) ezen a helyen az első kilátót. Amikor a faépítmény elöregedett, a városszépítők 1902-ben úgy találták, hogy javítása túl drága lenne, és ezért inkább a hely méltóságának megfelelő kilátót építenek, kőből. Ennek ellenére az építkezést csak 1936-ban fejezték be, mert közbe csődbe ment az a bank, amelybe az adományokból a kilátóra összegyűlt pénzt elhelyezték. A végleges terveket Winkler Oszkár készítette el- a terméskőből épült kilátó 23 m magas. A felszabadulás után az építmény a városi önkormányzatokhoz került, és a sok hányattatás után csak 1996-ban adta vissza a Soproni Városszépítő Egyesületnek. Az egyesület még az évben elvégeztette a legsürgősebb felújításokat, és megnyitotta az épület első emeletén a Botanikus szentélynek nevezett állandó kiállítást. A kilátó a Soproni-hegység egyik legmagasabb pontján van.

5 Mit tudunk a Soproni-hegységről? A Soproni-hegység( németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) az Alpokalja osztrák-magyar határon átívelő hegyvonulata, amely a Keleti- Alpokhoz kapcsolódó Rozália-hegység és a Kisalföld között képez átmenetet. A Soproni-hegység magyarországi részének két fő völgye a Füzes-árok a Kecske-patakkal, valamint a Brennbergi-völgy a Rák-patakkal. Jelentősebb vízfolyás még a Liget-patak. Kisebb mesterséges tavak: Hermesi-tó, Fehérúti tó, Szalamandra-tó. Az állandó források száma 25. A természetes állapotú erdők közül kiemelkednek a terület bükkösei, valamint gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományai. Ez utóbbiak gyepszintjében nyílik az erdei ciklámen. A gesztenyés-tölgyesek cserjéje a fekete áfonya. A magyarországi részen a telepítéseknek köszönhetően ma az erdők %-a tűlevelű fenyvesekből áll. Igazi különlegességnek azok az elemek számítanak, amelyek a Keleti-Alpokból ereszkednek le idáig. Ilyen például a farkasboroszlán és a fürtös bodza. Magyarországon csak itt él a havasi palástfű és az enyves aszat.

6 A Soproni-hegység állatvilága Az állatvilág értékes képviselői a madarak közül az uhu, a fekete harkály, búbos cinege, a fenyvescinege és a kormosfejű cinege, a hegyi billegető, a süvöltő és a keresztcsőrű. Előfordul továbbá a szirti sas, a siketfajd, a császármadár, a törpekuvik, holló, a havasi szajkó, a hajnalmadár és a vízirigó. A kétéltűek közül említést érdemel a foltos szalamandra. A rovarvilág jellegzetes képviselői az egyes alhavasi lepkefajok, az alhavasi futrinka, a havasi cincér.

7 A Soproni-hegység A Soproni-hegység 4905 ha kiterjedésű magyarországi területét március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. A Soproni Tájvédelmi Körzet a Fertő- Hanság Nemzeti Park része. Ennek 85%-a erdő, 15%-a pedig rét. Jellegzetes kőzetei az ortogneisz, a fillitszerű csillámpalák, a fehér kvarcit és a leukofillit. Ezek szép feltárásai a nádormagaslati, a deák-kúti és a bánfalvi kőfejtők. A Soproni Tájvédelmi Körzet turistatérképpel a kézben könnyen bejárható, és az ismeretszerzést a Ciklámen tanösvény is segíti.

8