Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2012 Magnoliidae (Aristolochiaceae, Nymphaeaceae), Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Hamamelididae (Cannabaceae, Urticaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Chenopodiaceae, Amaranthaceae)

1, 2, 3 Ph 4, 5 Ch 6-9 - He 10, 11 - Ge 12 - Th 13-15 - HH

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 1. a rügyek kedvezőtlen időszakban (hidegben, szárazságban) való elhelyezkedése szerint: Phanerophyta (Ph) fás szárú növények, áttelelő szerveik fedett rügyek a talaj felett; magasság szerint tovább oszthatók: megafanerofiton (MM) fák: 5 m<, törzs+korona mikrofanerofiton (M) cserjék: 0,5-5 m, törzs nincs vagy csak rövid nanofanerofiton (N) törpecserjék: <0,5 m, baziton elágazódás, teljes mértékben fásodott; elfekvő típus a rácscserje hemifanerofiton (NH) félcserjék: csak az alsó része fásodik a szárnak Kamefiton (Ch) évelő lágyszárúak, több évig élő földfeletti hajtás; a talaj felszínén található fedetlen rügy, a hótakaró védi Hemikriptofiton (He) évelő lágyszárúak szárúak, a föld feletti hajtás elpusztul; átvészelő szerv a talaj felszínén, vagy közvetlenül az alatt található fedetlen rügy, avar, elszáradt levelek védik, tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás..

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 2. Kriptofiton föld vagy a víz alatt (hagymás, gumós, gyöktörzses növények): Geofiton (Ge) áttelelő szerveik száraz talajban Hemigeofita ősszel kihajtanak, és vegetatív állapotban telelnek át. Hidatohelofiton (HH) vízi és mocsári növények Hemiterofiton (TH) (kétévesek, kétnyáriak) 1. évben ált. nem virágoznak, áttelelnek, fedetlen rügy, 2. évben maghozás után elpusztulnak, csak magjaik maradnak meg. Terofiton (Th) (egyévesek, egynyáriak) mag Epifiton (E) fákon élő

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 1. T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek (pl. pásztortáska, tyúkhúr); T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. pipacs, kék búzavirág); T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. vadrepce, mezei tarsóka, füstike nemzetség); T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek (pl. disznóparéj nemzetség, parlagfű).

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 2. H1: bojtos gyökérzetűek (pl. mocsári gólyahír, réti boglárka); H2: indás évelők (pl. kúszó boglárka, soványperje); H3: szaporodásra képes gyökerűek (pl. gyermekláncfű, fekete nadálytő); H4: szaporodásra nem képes karógyökerűek (pl. mezei iringó, tövises iglice); H5: ferde gyöktörzsűek (pl. útifű nemzetség, fekete üröm).

Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 3. G1: szártarackosok (pl. tarackbúza, nagy csalán); G2: gumósok (pl. mezei menta, mocsári tisztesfű); G3: szaporítógyökeresek (pl. apró szulák, útszéli zsázsa); G4: hagymások és hagymagumósok (pl. gumós perje, őszi kikerics).

Ökológiai igények gyakran széles ökológiai spektrum valamely tényezőre speciális tényezőket csak meglétük esetén említjük vízigény: szárazságtűrő: elviselik (xeromorf bélyegek mutatják) közepes vízigényű: üde talajt, kiegyenlített vízellátottságot igényel vízigényes: többletvizet igényel fényigény: fényigényes: fejlődéshez, virágzáshoz követlen fényt igényelnek mérsékelten fényigényes ill. mérs. árnyéktűrő árnyéktűrő: közvetlen fényben visszahúzódnak, elpusztulnak hőigény: melegigényes hidegtűrő fagyérzékeny

Ökológiai igények talajigény ph: mészkerülő (acidofil): mészmentes, savanyú talajon (szilikát alapkőzet) mészkedvelő (bazifil): mésztartalmú, lúgos talajon (meszes alapkőzet) indifferens: ált. a semleges kémhatású talajokon a leggyakoribbak, de nem szélsőségesen savanyú és meszes talajon is tápanyag: tápanyagigényes: főleg nitrogénben gazdag, gyakran bolygatott helyeken tápanyagszegény körülményeket igénylő: savanyú, humuszban szegény talajon szerkezet kötött közepesen kötött: jó víz- és tápanyaggazdálkodású laza sótűrő: nátriumsók jelenlétét elviselő fajok

A fátlan élőhelyek áttekintése Vízi, mocsári, lápi élőhelyek Vízi- vagy hínárnövényzet (úszó, lebegő és gyökerező hínárok) Mocsarak (nádasok, magassásosok, parti mocsárnövényzet) Lápok (forráslápok, átmeneti lápok, dagadólápok) Nedves és üde rétek Nedves rétek (láprétek, mocsárrétek, magaskórósok) Üde rétek Sovány gyepek Száraz gyepek Löszgyepek Homoki gyepek (mészkerülő és mészkedvelő gyepek) Sziklagyepek (alapkőzet szerint továbbcsoportosíthatók) Sztyeprétek (=lejtőgyepek, lejtősztyepek) és félszáraz gyepek Szikesek Gyomtársulások Vetési gyomnövényzet Ruderális gyomnövényzet Taposott gyomnövényzet Mocsári és ártéri gyomnövényzet Vágásnövényzet

A fás élőhelyek áttekintése Ligeterdők Bokorfüzesek Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők Patakmenti (éger) ligeterdők Láperdők Égerlápok Fűz- és nyírlápok Üde erdők Bükkösök Gyertyános-tölgyesek Szurdokerdők Törmeléklejtő-erdők Mészkerülő erdők Mészkerülő tölgyesek Mészkerülő gyertyános-tölgyesek Mészkerülő bükkösök Fenyőelegyes tölgyesek Száraz erdők Bokorerdők Mész- és melegkedvelő tölgyesek Cseres-tölgyesek Erdőssztyep erdők Sziklaerdők Cserjések Kultúrerdők Fenyvesek Akácosok Nemes nyárasok Egyéb kultúrerdők

Zárvatermők törzse - Magnoliophyta virág zárt magházban fejlődő termés kettős megtermékenyítés 284 000 faj, Mo. 2200 rendszerük: alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida egyszikűek o. - Liliopsida valódi kétszikűek o. - Rosopsida

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 1. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Őslágyszárúak alo. Nymphaeidae Tündérrózsa-virágúak r. Nymphaeales Tündérrózsfélék cs. Nymphaeaceae (Nuphar, Nymphaea) Magnóliaalkatúak alo. Magnoliidae Borsvirágúak r. Piperales Farkasalmafélék cs. Aristolochiaceae (Aristolochia, Asarum) Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Boglárkavirágúak r. Ranunculales Boglárkafélék cs. Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. Fumariaceae (Corydalis)

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 2.

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 3. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae (1. rész) Malpigiavirágúak r. Malpigiales Orbáncfűfélék cs. Hypericaceae (Hypericum) Ibolyafélék cs. Violaceae (Viola) Kutyatejfélék cs. Euphorbiaceae (Euphorbia, Mercurialis) Tökvirágúak r. Cucurbitales Tökfélék cs. Cucurbitaceae (Echinocystis, Bryonia) Repcevirágúak r. Brassicales Keresztesvirágúak cs. Brassicaceae (Alliaria, Cardamine, Capsella, Lunaria)

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 4. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae (2. rész) Erikavirágúak r. Ericales Erikafélék cs. Ericaceae (Pyrola, Monotropa) Kankalinvirágúak r. Primulales Kankalinfélék cs. Primulaceae (Primula, Lysimachia) Mályvavriágúak r. Malvales Szuharfélék cs. Cistaceae (Helianthemum, Fumana) Mályvafélék cs. Malvaceae (Lavathera) Kőtörőfűvirágúak r. Saxifragales Kőtörőfűfélék cs. Saxifragaceae (Chrysosplenium) Varjúhájfélék cs. Crassulaceae (Sedum)

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 6. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae (4. rész) Hüvelyesek r. Fabales Pillangósvirágúak cs. Fabaceae (Genista, Cytisus, Melilotus, Trifolium, Coronilla, Lathyrus, Vicia) Mirtuszvirágúak r. Myrtales Füzényfélék cs. Lythraceae (Lythrum) Ligetszépefélék cs. Onagraceae (Circea, Epilobium, Chamaenerion, Trapa) Szappanfa-virágúak r. Sapindales Rutafélék cs. Rutaceae (Dictamnus) Madársóskavirágúak r. Oxalidales Madársóskafélék cs. Oxalidaceae (Oxalis) Gólyaorrvirágúak r. Geraniales Gólyaorrfélék cs. Geraniaceae (Geranium)

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 7. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae (1. rész) Markgraviavirágúak r. Marcgraviales Nebáncsvirágfélék cs. Balsaminaceae (Impatiens) Ernyősvirágúak r. Apiales Ernyősök cs. Apiaceae (Aegopodium,Anthriscus, Chaerophyllum, Conium, Eryngium, Heracleum, Laser, Peucedanum, Pimpinella, Smyrnium, Sanicula) Tárnicsvirágúak r. Gentianales Buzárfélék cs. Rubiaceae (Galium) Meténgfélék cs. Apocynaceae (Vinca, Asclepias, Vincetoxicum)

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 8. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae (2. rész) Mácsonyavirágúak r. Dipsacales Loncfélék cs. Caprifoliaceae (Sambucus) Pézsmaboglárfélék cs. Adoxaceae (Adoxa) Macskagyökérfélék cs. Valerianaceae (Valeriana) Mácsonyafélék cs. Dipsacaceae (Dipsacus, knautia, Scabiosa) Borágóvirágúak r. Boraginales Érdeslevelűek cs. Boraginaceae (Lithospermum, Myosotis, Pulmonaria, Symphytum, Echium)

A Magnoliophyta Zárvatermők törzsének rendszere 9. Alapi helyzetű zárvatermők o. Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. Rosidae Forrtszirmúak alo. Asteridae (3. rész) Árvacsalán-virágúak r. Lamiales Ajakosok cs. Lamiaceae (Ajuga, Teucrium, lamium, Galeopsis, Salvia, Mentha, Ballota, Betonica, Clinopodium, Galeobdolon, Glechoma, Melittis, Origanum, Stachys, Tymus) Görvélyfűfélék cs. Scrophulariaceae (Verbascum, Scrophularia; Digitalis,Veronica; Lathrea, Melampyrum) Útifűfélék cs. Plantaginaceae (Plantago) Burgonyvirágúak r. Solanales Burgonyfélék cs. Solanaceae (Atropa, Solanum) Szulákfélék cs. Convolvulaceae (Calystegia, Convolvulus)

Farkasalmafélék Aristolochiaceae

Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm, kevés levelet viselő szárú évelő (Ge) Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld, a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp. europaeum) fénylők és áttelelők Kapotnyak Asarum europaeum Magános virágai levélhónaljiak, háromtagú forrt leplűek, vöröses sötétbarnák. III-V. Termése kerekded tok Árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők faja. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön igen szórványos Geofiton (Ge)

Kapotnyak Asarum europaeum

Farkasalma Aristolochia clematitis 40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú, tarackos évelő. Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés vállúak, tompa csúcsúak. Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI. Termése lecsüngő, húsos falú, körteszerű tok. Fényigényes, tápanyagban gazdag, bolygatott, üde, nedves talajokon. Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt, ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken. Geofiton (Ge)

Farkasalma Aristolochia clematitis

Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae

Sárga vízitök Nuphar lutea Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén úszó levelű hínárnövény (HH). Levelei oválisak, válluk bevágott. Az oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél közelében nem érnek egymásba. A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké alakultak. Virágzás VI-VIII. Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú tok Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben fordul elő. Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH): Vízinövények

Sárga vízitök Nuphar lutea

Boglárkafélék Ranunculaceae lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás virágképlet: P 3+3 v. 2+2 ill. K 5 C 5 A G spirociklikus virágok aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág a virágtakaró egynemű (P) csészeszerű lepel: Helleborus sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus tüsző, aszmag vagy bogyó termés

Békabogyó Actea spicata Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. Termés: fekete bogyó Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)

Békabogyó Actaea spicata

Békabogyó Actea spicata

Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum 20-45 cm magas évelő (He) Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.- ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)

Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum

Illatos hunyor Helleborus odorus 20-50 cm magas évelő (He) Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)

Illatos hunyor Helleborus odorus

Pirosló hunyor Helleborus purpurascens 20-50 cm magas szárú évelő (He) A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. Termés: tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett. Hemikriptofiton (He)

Pirosló hunyor Helleborus purpurascens

Helleborus sp. virág keresztmetszet

Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor) Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus odorus (illatos hunyor)

Gólyahír Caltha palustris 20-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld Lepel: fénylő élénksárga. III-V. Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt több alfaj Hemikriptofiton (He)

Gólyahír Caltha palustris

Sisakvirág fajok - Aconitum spp. Közepes vagy nagy termetű évelők (He) Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van Termés: felfelé álló tüszőcsokor Virágzás nyár közepén Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett!

Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) 60-120 cm magas, levelei tenyeresen osztottak, virágai vajsárgák. Méregölő s. (A. anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, a többi faj (karcsú s. A. variegatum, kárpáti s. A. moldavicum) virágai sötétlilák. Fényigényes, szárazságtűrő (A. anthora), hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő (többi faj) Száraz erdők (A. anthora), szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek (többi faj) Előfordulás: A. anthora: ÉK, Mecsek; A. vulparia: magasabb dombés hegyvidékeinken; Másik két fajuk az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkasága Igen mérgezőek (akonitin)!

Sisakvirág Aconitum spp.

méregölő sisakvirág Aconitum anthora karcsú sisakvirág Aconitum variegatum

farkasölő sisakvirág Aconitum vulparia

Galambvirág Isopyrum thalictroides Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken Geofiton (Ge)

Galambvirág Isopyrum thalictroides

Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides 10-20 cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon. Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori Geofiton (Ge)

Bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides

Berki szellőrózsa Anemone nemorosa 15-25 cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge) Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. Termés: szőrös aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt Geofiton (Ge)

Berki szellőrózsa Anemone nemorosa

Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris 25-45 cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas. Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. Termés: aszmagcsoport Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett! Geofiton (Ge)

Erdei szellőrózsa Anemone sylvestris

Májvirág Hepatica nobilis 10-15 cm, tőkocsányos évelő (He) Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV. Termés: aszmagcsoport Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a Dél- Dunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)

Májvirág Hepatica nobilis

Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! Hemikriptofiton (He)

Leánykökörcsin Pulsatilla grandis

Egyenes (felálló) iszalag Clematis recta Magas termetű, felálló szárú évelő (He). Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő Hemikriptofiton (He)

Felálló iszalag Clematis recta

Kúszó boglárka Ranunculus repens Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. Termés: aszmagcsoport Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)

Kúszó boglárka Ranunculus repens

Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral. Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)

Gyapjas boglárka Ranunculus lanuginosus

Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű Réti boglárka Ranunculus acris Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X). Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Hemikriptofiton (He)

Réti boglárka Ranunculus acris

Salátaboglárka Ficaria verna Alacsony évelő (He), gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia és ssp. bulbifera) Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos Virág: aranysárga. III-V. Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban Geofiton (Ge)

Salátaboglárka Ficaria verna

Tavaszi hérics Adonis vernalis 10-30 cm magas, elágazó szárú évelő (He). Levél: sallangosan szeldelt, kopasz Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! Hemikriptofiton (He)

Tavaszi hérics Adonis vernalis

Mákfélék Papaveraceae Lágyszárú növények Szórt levélállás, pálhák nincsenek Tejnedvet tartalmazhatnak Termés: tok v. makkocska A csésze virágnyíláskor gyakran lehull Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) Nemzetség: Chelidonium, Corydalis

Vérehulló fecskefű Chelidonium majus Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban, bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)

Vérehulló fecskefű Chelidonium majus

Odvas keltike Corydalis cava 20-30 cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges. Geofiton (Ge)

Odvas keltike Corydalis cava

Fumariaceae Füstikefélék cs. lágyszárú szórt, p- zigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor

Ujjas keltike Corydalis solida 10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge) Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. Termés: becőkeszerű, lapított tok Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges Geofiton (Ge)

Ujjas keltike Corydalis solida

Kenderfélék cs. Cannabaceae lágyszárú növények keresztben átellenes levélállás, pálha van kétlakiak: P (5) A 5 ill. P (5) G (2) makkocska termés nemzetség: Humulus (komló)

Komló Humulus lupulus Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He) Levél: keresztben átellenes, felsők tenyeresen karéjosak, alsók tagolatlanok, durván fogasak Porzós virágzat kettős bogokat viselő fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak VIII-IX. Termés: gömbszerű makkocska Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. Liget- és láperdőkben, gyakori Gyógyszer- és sörgyártás alapanyaga, termesztik Hemikriptofiton (He)

Komló Humulus lupulus

Csalánfélék cs. Urticaceae főként lágyszárú növények keresztben átellenes vagy szórt levélállás, pálhák vannak keresztben átellenes levélállás: Urtica szórt levélállás: Parietaria P 2+2 A 2+2 ill. P 2+2 G (2) makkocska termés többnyire egylakiak, de kétlaki fajok is vannak

Nagy csalán Urtica dioica 40-150 cm magas, tarackoló évelő (Ge). Hajtásai szőrösek, aprón fullánk- és serteszőrösek (hangyasav) Levél: keresztben átellenes, nyeles, tojásdad, durván fogas Kétlaki, virágok levélhónalji füzérekben, aprók, zöldesek. V-XI. Termés: tojásdad makkocska Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üdefélnedves termőhelyeken, bolygatástűrő Ligeterdők, üde lomb- és kultúrerdők, magaskórosok, gyomtársulások. Közönséges. Geofiton (Ge)

Nagy csalán Urtica dioica

Közönséges falgyom Parietaria officinalis 50-120cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). Levél: szórt állású, ép, tojásdad v. lándzsás, fénylő sötétzöld. Pálha, csalánszőr nincs. Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, VI-IX. Termés: makkocska Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő Üde lomberdők, bolygatott, nedves, árnyas erdei társulások. Főként hegyvidéken. Hemikriptofiton (He)

Közönséges falgyom Parietaria officinalis

Alkörmösfélék cs. Phytolaccaceae főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak szórt levélállás, pálhák nincsenek P 4-5 A 8 v. 10 G bogyótermés nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)

Amerikai alkörmös Phytolacca americana Magas, ágas szárú évelő (He) Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény Hemikriptofiton (He)

Alkörmös Phytolacca americana

Libatopfélék - Chenopodiaceae újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelek P 5 A 1-5 G (2) egymagvú toktermés virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium

Camphorosma annua - Bárányparéj Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. Termés: lapított tok. Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei ( vakszik ), szórványos Therofiton (Th)

Camphorosma annua - Bárányparéj

Camphorosma annua Bárányparéj élőhelye

Fehér libatop Chenopodium album 30-200 cm magas, erőteljes, egyéves (Th) Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)

Chenopodium album fehér libatop 20-150 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas T 4 nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott,, a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos

Chenopodium album fehér libatop T 4

Chenopodium sp. Libatop faj

Disznóparéjfélék - Amaranthaceae főleg lágyszárú növények szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel egylakiak: P 3-5 A 5 ill. P 3-5 G (2-3) tok termés (egymagvú) a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek nemzetsége (Th): Amaranthus

Amaranthus retroflexus szőrös disznóparéj T 4 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500 000 mag savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében fiatalon jó takarmány

Amaranthus retroflexus szőrös disznóparéj T 4

Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4 15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében

Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T 4

Amaranthus clorostachys karcsú disznóparéj T4

A gyomnövények fontossági sorrendje (I.-IV. Országos Gyomfelvételezések eredményei) 1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 parlagfű 21. 8. 4. 1. köz. kakaslábfű 9. 1. 1. 2. szőrös disznóparéj 17. 5. 3. 3. fehér libatop 3. 3. 2. 4. mezei aszat 2. 7. 8. 5. apró szulák 1. 2. 5. 6. ebszékfű 66. 26. 6. 7. csattanó maszlag 179. 59. 19. 8. karcsú disznóparéj 105. 18. 13. 9. fenyércirok 94. 18. 10.

Amaranthus retroflexus Szőrös disznóparéj