Tételvázlat 12. tétel Izrael a 13. századan jelent meg, bevándorló népek keveréke és között középen 2. 1. Az ókori világ A termékeny félhold meghatározása Mit ismert Izrael az ókori világból? Kikkel volt Izraelnek kapcsolata? közeliek:, szír-palesztin térség, Kikről tudott? távoliak: Etiópia, Líbia, Kis-Ázsia, iráni felföld, Kaukázus előtere, Görögország (Jáván), Földközi tenger partvidéke és szigetvilága egészen a Hispán félszigetig Perzsa és hellén kortól: India, európai tájak Civilizáció nyomai a Közel-Keleten Kr. e. 8. évezred: falukultúrák 5-4. évezred: civilizációs tudás elsajátítása: házépítés, edények, eszközök készítése, földművelés, állattartás, vízgazdálkodás, írás-olvasás 4. évezredtől: kapcsolatok és között 2. 2. Első dinasztikus kultúrák A folyók árterületein jönnek létre. Oka: a folyószabályozás szervezettséget kíván hierarchikus államok Fekvése és határai. Felső- és Alsó-: egyesülésük Óbirodalom (29-23. sz.): klasszikus kultúra, piramisok A fáraó Istenkirály = a látható Hórusz ma at = örök isteni rend öröklét vágya: ká síremlékek, 60 km-es holtak városa vallás = fejlett politeizmus: Ré Ámon, állatalakok szimbolizálják a megjelenésüket Óbirodalom vége: arisztokrácia megerősödése helyi hatalmasságok közp. uralom szétesése Első átmeneti kor (2155-2040): zűrzavar, kereskedelem és gátrendszer összeomlása éhínség Fekvése és határai: Tigris és Eufrátesz köze, nyílt terület Déli részén: sumér civilizáció mocsarak lecsapolása, öntözéses gazdálkodás, agyagból létrehozott civilizáció városállamok: fallal körülvett városok, a templomok raktáraiban őrzik a termést, kézműipar, kereskedelem, közigazgaztás néhány erősebb város kiemelkedik, a kisebbek ezek hűbéresei 1
Teokratikus hatalmi rend: az isten(ek) megbízásából a lugal vagy az ensi kormányoz Istenek rendszere, a királyuk Enlil. A kultusz biztosítja jóindulatukat. Kultúrájuk kiemelkedik a környező népek közül, de kő, fa, fém miatt rájuk szorulnak. A környező népek eltanulják a kultúrájukat. Akkádok a sumérok fejére nőttek. Sarrukin 2360 körül beveszi Kist, majd a többi sumér várost akkád birodalom, székhelye Akkád, legnagyobb kiterjedése Naramsin alatt. Akkád kultúra = a sumér átvétele + akkád elemek hozzáadása. Ez a nyelv az ókor latinja. Palesztina: Kr. e. 3. évezredben benépesült, városok, semita népek, anyagi kultúra 2. 3. A 2. évezred fordulóján 2200: a gutik megdöntik az akkád birodalmat száz évig sarcolják a területet 2100: Uruk királya kiűzi a gutikat, Ur királya helyreállítja a sumér birodalmat sumér reneszánsz: már nem az igazi, a sumér nyelv helyét az akkád veszi át Amorita népvándorlás elözönlik Mezopotámiát, beszivárognak ba, lerombolják Palesztina városait 2000 körül a sumér birodalom városállamokra esik szét végül Élám támadása megnyitja az utat az amorita hatalomátvételnek 5 kisebb állam alakult ki (amorita túlsúly + akkádok): Tigris felső folyásánál: Asszíria = amorita, akkád, hurri az akkád nyelv és kultúra örököse Eufrátesz középső folyásánál: Mári Délen: Larsza, Iszin, felettük: Babilon Középbirodalom kialakulása = második aranykor Arisztokraták háttérbe szorítása, középréteg felemelkedése Fáraó hatalmának megerősödése, de már nem istenkirály Bekapcsolódnak a nemzetközi politikába és kereskedelembe Az ország határait kiterjesztik délen: a 2. kataraktáig (Núbia) keleten: a palesztin-szír térségre A főisten Ámon lett A fellendülés a palesztin térséget is felvirágoztatta. 2. 4. A 18-16. század 1786-tól hanyatlás hikszoszok bevándorlása 1650: hikszosz hatalomátvétel, fővárosuk Avarisz (a deltavidéken), száz éves uralom 1552-ben dönti meg őket Amozisz thébai fejedelem (az újbirodalom alapítója) 18. század közepe: 2
Délen: Larsza meghódította Iszint, Északon: Asszíria leigázta Márit Közöttük kis állam Babilon DE: Mári uralkodója, Zimri-lim babiloni segítséggel legyőzi Asszíriát Hammurabi (Babilon) elveszi Iszint Larszától meghódítja Larszát is, majd északon Márit 1697-től Óbabiloni birodalom: tudomány, művészetek, törvénygyűjtemény Hegyi népek beözönlése Hurrik a Kaukázus előteréből (17-16. sz.) elárasztják Felső-Mezopotámiát és Szíriát, de jut belőlük Palesztinába is később visszaszorulnak északra a mai kurd területekre Urartu Indoárják iráni felföld India Katona-nép, rátelepültek a területek lakóira Kassziták Indoárják miatt a hegyekből lejönnek a folyóközbe és gyengítik Babilont Hettiták Kis-Ázsiából betörnek és 1530 körül megdöntik Babilont, de visszamennek 400 éven át a kassziták uralják a területet kulturális hanyatlás Indoárják hadi sikerei: könnyű harci szekerek, lovak, lemezes íjak a katonai fölény miatt létrejönnek olyan népek, amelyek másokkal tartatják el magukat A hettita birodalom Kis-Ázsia középső részén: helyiek és indoeurópaiak keveredése 17. században városok alakulnak 16. század: egyesítésükből hettita óbirodalom I. Mursilis megdönti Babilont Visszaszorulnak nyolcvan évig 1450-1200: hettita újbirodalom Mitanni, Szíria elfoglalása 2. 5. 15-14. század 13. tétel Újbirodalom (1552-1085) Szír-palesztin térség fölötti uralom az idegenek beözönlése ellen 15. század eleje: egészen az Eufráteszig kiterjesztik hatalmukat ( Mitanni) A térség vezető hatalma lesznek: építkezések, haditechnika, erős kezű vezetés IV. Amenofisz Ehnaton (1364-1347) Ámon-papság: Aton kultusz heves ellenállás, belviszály hettiták elfoglalják Szíriát Tut-ank-aton Tut-ank-amon eltörli a vallási újítást: hettita háború veszélye békítő közeledés: özvegye férfjül kéri Suppiluliuma fiát útközben megölik 3
a háborút csak egy járvány kitörése akadályozta meg Amarnai levelek: a kor viszonyai Másutt: hettiták a csúcsponton (Kis-Ázsia, Mitanni, Szíria + Palesztinában zűrzavarö a kassziták miatt csak vegetál 2. 6. 13. század 14. sz. végére összeszedte magát (XIX. hikszosz dinasztia) Szeti (1305-1290): megszilárdítja a Palesztina feletti uralmat Ramzesz (1290-1224): háború a hettitákkal, mindkét fél kimerült Asszíria elfoglalta Mitannit Mernepta (12241211): a tengeri népek támadása Tengeri népek = a Földközi tenger szigetvilágából a trójai háború elől bevándorlók Palesztina: filiszteusok megtelepedése a partvidéken (vasgyártást ismerik) Mernepta emlékoszlopa (1219) először említi Izraelt az egyiptomi fennhatóság megszűnik zűrzavaros idők Hettita birodalom gyors összeomlása nyugaton a nagy arám népvándorlás keleten Asszíria vette el Mitannit Asszíria lehetett volna birodalom, ha meg nem állítja az arám népvándorlás arámok: Szíriától az Eufrátesz mentén egész Babilonig meghatározó népelem a 8. századig nincs birodalom Mezopotámiában, ami Izrael létrejöttét akadályozná 2. 7. A szír-palesztin térség földrajza A terület meghatározása A Libanon hegység: kettős hegylánc, Hermon hegy (2814 m), 1000 mm csapadék, kései hóolvadás délre Jordán, északra Orontész nyáron is bővizű folyók Szíria: határai, arám népesség Palesztina: Felszín: kettős hegylánc folytatódik, közte a Jordán Ciszjordánia, Transzjordánia A tengerparti síkság kiszélesedik, a hegylánc a Genezáreti tó alatt megtörik: Jezréel völgy tengerparti határa: Kármel hegy Északra tagolt part: jó kikötők föníciai városállamok Délre homokos tengerpart A Jordán: Hule-tó, Genezáreti-tó (21x11 km -210 m), Holt-tenger (76x16 km -398 m) párolgás, 25 %-os sótartalom. Tovább: Araba-völgy Akabai-öböl (Vörös-tenger) 4
Éghajlat mediterrán, szubtrópusi éves csapadék 150-800 mm, kiszámíthatatlan aszályos évek korai eső, késői eső hegyvidék: mészkőhegység, a csapadék eltűnik 13. sz. habarcs víztározók Utak: via regis (transzjordániai hegyvidéken), via maris (tengerparton) 2. 8. A térség népei a 13. században Olvasztótégely: amoriták, hurrik, indoárják, kánaániták, hettiták Északi rész: Szíria: 13. századtól uralkodó népelem az arámok Városállamok, közülük kiemelkedik Hamát és Damaszkusz Fönícia: városállamok, a lakók főleg kánaániták Libanon erdejéből és a tengeri kereskedelemből éltek É-ról D-re: Ugarit, Arvad, Biblosz 13. századtól délen Szidon, Tírusz Gyarmatok alapítása Karthágó A mássalhangzós ábécé feltalálása görög, latin írás Déli rész: Palesztina A Biblia Kánaánnak hívja: ősi városok, (Jerikó), jövevények keveredése Kánaáni vallás a Bibliából és az ugariti (rasz-samrai) szövegekből ismerjük főisten: Él, később az Elohim szó egyszerre jelenti Istent és az isteneket a panteon feje Baál (= úr) kultikus dráma évenkénti haláláról és feltámadásáról (a természet megújulása Női partnerei: Aséra, Astarte, Anat termékenységi kultusz (de háborúk is) Rituális prostitúció, varázslás, halottidézés, gyermekáldozat a Biblia utálja Társadalom: 14-13. század: rengeteg városállam védnöksége alatt feudális társadalom: arisztokraták, félszabad parasztok, rabszolgák apiruk: akik kivonják magukat ez alól, a társadalom peremén élnek o lázongásaik, az új népek betelepedése a 13. században destabilizálja Kánaánt Népek: filiszteusok (tengeri népek): déli tengerpart 11. században majdnem elfoglalták Kánaánt, Dávid szorította vissza őket, 4. század felszívódtak. Asdód, Askelón, Gáza Jordántól keletre: délen edomiták, fölöttük moabiták, fölöttük (később) ammoniták A városállomok többsége a völgyekben volt. 13. sz. a hegyvidék erdős, lakatlan habarcs feltalálása benépesül első izraelita közösségek: vallási és társadalmi elkülönülés a kánaánitáktól 5