Tisztet Ovasó! Lenyesik szárnyaimat, ábamon járok: evágják ábaimat, kezemen fogok járni, kiszakítják kezeimet, hason fogok mászni. Csak hasznáhassak. (Széchenyi) Az embernek kitartóbbnak ke ennie a nehézségekné nincs más kiút (Aurobino) A közemút mienniumi ünnepi eseményei a 73. Országos Mezõgazdasági, Éemiszeripari Kiáítás és Vásár eõtt tisztegõ apszámunk köszöntõ sorainak írásakor arra ösztönöznek, hogy néhány oyan gondoatot osszak meg Önökke, ameyek taán nem csak engem fogakoztatnak. Országunk fiata, ambiciózus miniszterenöke 2000. augusztus 20-án tartott beszédében esõ nagy kiráyunk és reformpoitikusunk, Szent István ünnepén Magyarország jövõképét egy erõs, gazdag, függeten, szabad európai országként festette e. Ahhoz azonban, hogy ez ebben az évezredben mihamarabb megvaósujon Orbán Viktor miniszterenök szavaiva magukban bízó, szabad és büszke emberek saját szájuk íze szerint történõ építõ munkájára van szükség, s akkor vaósággá váhat a magyarok közös áma: Egy sokasodó, erõs, függeten, szabad Magyarország. A magyarok országa. Ami mindannyiunké. Mindenkié, akinek megadatott, hogy ehhez a nemzethez tartozzon....mert senkit nem néküözhetünk. Mert mindenkire szükség van... E gondoatok eõre vivõ szeemiségéhez nem férhet kétség. De mi a heyzet az országnak kenyeret adó, a kenyeret megtermeõ, nekünk, s Tisztet Ovasóinknak is oy fontos és kedves gazdasági ágazatunkka, a magyar mezõgazdaságga? Jövõnk, a gazdaságiag megerõsödött Magyarország nem képzehetõ e egy modernizát, szerkezetében átaakut, fejett, a gobaizációhoz akamazkodó, de minden ízében magyar mezõgazdaság nékü. A kárpát-medencei térségben egyedüáó ökoógiai adottságaink, kutatóink, gazdákodóink és a fenövekvõ jövõ generáció képességei erre predesztinának bennünket. Az idei cudar körümények között is nagyszerû búzatermést produkáó termeõk tejesítménye csak erõsíti ebbéi hitünket. Tiszteet és köszönet a heytáásért. Pedig a jeenegi heyzet korántsem mondható kedvezõnek nem ünneprontásként,. mi a jeemzõ a magyar mezõgazdaság mai szerepõire? Az, hogy összetartozunk, még ha nem is tartunk össze... Nézetek, etérõ véemények, tényektõ eszakadó megnyivánuások jeemzik az agráriumot. Az utosó ötven év megpróbátatásai eenére a szégyen évtizedén tújutó, váságjeenségekke küszködõ magyar mezõgazdaságban mindenkinek meg van a feadata, feeõssége az EU-csatakozásig, de attó függetenü is. Az átaakuás, a magyar mezõgazdaság szerkezetének kedvezõ vátozása már megkezdõdött (KSH 2000), s ez a foyamat végü is megáíthatatan. Neumann János szavaiva: A fejõdés een nincs orvosság. Mit ke tennünk? Össze ke tartanunk, hogy megmaradjunk. Hagatnunk ke a egnagyobb magyarra és a haza böcsére is, mint ahogy nemrég a nemzedékeket neveõ, kiváó debreceni professzorunk figyemeztetett: Jeenünk a mútban, jövõnk a jeenünkben van. Széchenyi Hite címû munkájának végsoraiban így fogamazott: Nem nézek én, megvaom annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább eõre; nincs annyi gondom tudni, vaaha mit votunk, de inkább átnézni, idõve mik ehetünk, s mik eendünk. A Mut eesett hatamunkbó, a Jövendõnek urai vagyunk. Ne bajódjunk azért hiábavaó reminiscentiákka, de bírjuk inkább eszánt hazafiságunk s hív egyesüésünk áta drága anyafödünket szebb virradásra. Sokan azt gondoják: Magyarország vot én azt szeretem hinni: esz. Hiszem, hogy sokan hisznek abban, hogy a magyar mezõgazdaság nem vot, hanem esz. Ide tartozónak érzem Deák Ferenc intemét is: a mit erõ és hataom evesz, azt idõ és kedvezõ szerencse ismét visszahozhatják, de amirõ a nemzet önmaga emondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. Nekünk pedig, akik e szakapot szerkesztjük, úgy ke végeznünk munkánkat az eddiginé is nagyobb feeõségge és eköteezettségge, hogy a szakmai tájékoztatás, a gazdasági információ-áramotatás e hagyományos eszközéve szogájuk a magyar vetõmagszakma, a növénynemesítés, növénytermesztés nemes ügyét, érdekeit, értékeit. Most, a egnehezebb idõkben is, mindennemû tárcatámogatottság hiányában is. Még nagyobb hitte, akaratta, önerõnkbõ. Bízva az õsi erényben, s magunkban. Dr. Oáh István 3 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
Mezõgazdasági kiáításaink mútja, jeene és jövõje Taán nem érdekteen, hogy a hazai reformkor e vonatkozásban is szogát útmutatásu: 1829-ben Széchenyi István szervezte meg a egesõ tenyészáat-bemutatót a óversenypáya gyepén. Ezt követte az Országos Magyar Gazdasági Egyesüet (OMGE) rendezésében egyre több szakágazat érdekességeinek, fejõdésének bemutatása. Ezek közü megemíthetõ az 1854. évi Gazdasági eszköz- és gépkiáítás, az 1857. évi Gazdasági termény-, áat- és gépkiáítás Budapesten. De a XIX. század utosó évtizedeiben számos vidéki városban Szegeden, Pécsett, Szombatheyen, Aradon, Temesvárott, Nagyváradon, Pozsonyban stb. mutattak be kiáítás és vásár keretében a tenyészáatokon kívü konyha- és gyümöcskertészeti termékeket, vetõmagvakat és borokat is. A kiáítások rendezésében 1881-tõ kezdõdõen a mindenkori födmûveésügyi minisztérium hivataosan is részt vett a megyei gazdasági egyesüetek meet. E kiáítások fontosságára mi sem jeemzõbb, mint hogy 1908-ban a XLIII. törvénycikk keretében kimondták, hogy a székesfõváros terüetén, vagy annak környékén... kiáítások, díjazások és árverések tartására akamas, berendezett, áandó jeegû teepet ke étesíteni. A fõváros 1910-ben a X. kerüeti Liget-dûõben e céra ki is jeöt 55.000 négyszögönyi terüetet 30 évi béretként kiadva évi egy darab 20 aranykoronás néveges béreti díj fejében. Az új teepen az esõ (a kiáítások sorozatában a harmincadik) kiáítást 1921-ben tartották meg. A kiáítási rendezõk majd minden akaomma ügyetek arra, hogy a növénytermesztés idõszerû heyzetét is ismertetni ehessen. Oykor ki is emetek egy-egy témát: 1913-ban vot az esõ Országos Kukorica Kiáítás 1939-ben a búza minõségi kérdéseive fogakoztak, bemutatva egyútta a Hankóczy Jenõ szerkesztette farinográfot is, meyet már országosan hasznáatba vontak a kíséreti intézetekben 1921-ben szervezték meg a Magyar Nemesítõk I. Országos Kiáítását. Ennek hármas céját határozták e, hogy ezáta a) a magyar növénynemesítés akkori heyzetét, fejõdését mutassák be, b) hazai eredményeink iránt a küföd figyemét feketsék, c) növénynemesítõink között a versenyzés igényét feketsék, ietve a nemesítés szükségességére rámutassanak. 1926-ban Legeõ-, rétgazdasági és takarmánytermesztési kiáítást rendeztek 1944-ben a cukornád-, vaamint a dohánytermesztés fejesztésére kívántak buzdítani a kedvezõbb jövedemezõségre tekintette, 1958-ban a taajjavítás, mûtrágyázás kiemet bemutatását rendezték meg, 1975-ben a küönbözõ kukorica-, cukorrépa-, burgonya-, ucerna-, napraforgó-termeési rendszerek bemutatása vot a eghangsúyosabb témakör. A tervgazdaság évtizedei aatt e kiáítások fontos propaganda-eszközzé vátak a kiemet gazdaságpoitikai eredmények és céok érdekében. Így ezek bemutatók a vaósná mindig kedvezõbb képet érzéketettek. A résztvevõk kiváogatásában pedig a szociaista nagyüzemeket preferáták, sugava ezze azt is, hogy a fejõdést csak a nagyüzemi keretek között ehetséges biztosítani az egyéni gazdákodássa szemben. (Azért mint a népviseetek esetében egy-két egyéni gazdát is kiáítottak.) A kiáításoknak azonban nemcsak szakmai gazdákodási tartamuk van. Azt is érdemes kiemeni, hogy a rendezés vizuáis és agitatív technoógiája/technikája foyamatosan fejõdött: a átogatók magyarázó tábázati szövegeken kívü termékeket, készítményeket, gépeket, eszközöket áthattak, termékbemutatókon vehettek részt, sõt, akiket a heyszíni, parcea-méretû átvány-ismertetés nem eégített ki, azokat üzemi bemutatókra is evitték a kompex termeéstechnoógiákka vaó gyakorati szembesüés érdekében, ietve a heyszíni szaktanácsadásra. Ne feedjük azonban, hogy a kiáítások egyezõen a szépmûvészeti kiáításokka mindig váogatásra épünek, vagyis a egjobbakat, a egjeemzõbbeket kívánják bemutatni. Ezze a mindenkori vaóságná vagy az átagná szebbet ábrázonak, ami nem baj, sõt, segít ezáta az eérendõ szebb, hatékonyabb, gazdaságosabb termeési ehetõségekre, a fejesztés igényére rámutatni. Ez éppúgy neveõ hatású a átogatókra, mint egymás közötti versengésre buzdítva a bemutatón résztvevõ kiáítók között. Minden egyes kiáítás egy pianatfevéte mezõgazdasági fejõdésünk fimszaagján, tehát éppúgy néküözheteten (vot) 1829-ben, mint 2000-ben, jubieumunkkor és a jövõben az információáramás, az ún. információs társadaom korában is. 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 4
Eredményeink és feadataink A Vetõmag Terméktanács 1993-ban aakut 134 aapító tag akaratábó. Ma már a 900 fõt is meghaadja a tagság étszáma. A szakmai munka a fajok sajátságainak megfeeõen szekciókban foyik (Kaászos, Kukorica, Ipari növények, Takarmánynövények, Hüveyesek, Zödségnövények és Biovetõmag). Az emút évek során kiaakutak a Terméktanács feadatai, amit tömören úgy fogahatunk össze: a vetõmag szakma besõ érdekeinek egyeztetése és ezek képviseete kifeé. E meghatározás sokfée munkát tartamaz, aminek jeentõsége küönösen egy iyen tuajdon heyzetében, minõségi paramétereiben vátozatos összetevõjû áruná, mint a vetõmagná meghatározó jeentõségû. A vetõmagnak azonban saját értékét jóva meghaadó mértékû jeentõséget ad az, hogy nagy arányban tõe függ az árutermesztés eredményessége is. Ezt érzéketük most az aratás során, amikor a vártná kedvezõbb képet kaptunk mind minõségben, mind tömegében. Ez az eredménye, ha az árutermõ terüet 50 %-ná eismert jó fajták minõségi vetõmagja kerü a födbe a visszavetések heyett. A 2000. évi aratási eredmények azt bizonyítják, hogy nem uxus a fémzárot minõségi vetõmag fehasznáása, hanem meghatározó része a növénytermesztés eredményességének. Ezt igazoja az õszi búza vetõmag iránti kereset aakuása, mert emondhatjuk, hogy augusztus közepére a készetek mintegy 40 %-át már ekötötték a vevõk. A vetõmag szakma jeenegi heyzetét úgy ehet megíténi, mint amikor vaaki egy omadékon assan kezd kimászni a méybõ, sikerühet, de egy gyors épés ismét megindíthatja a görgeteget és mi megint a méybe a romok aá kerühetünk, pedig már majdnem kint votunk. A feadatok meghatározásáná maradva a kimászás, a ehetõségek kihasznáása a vetõmag szakma feadata (besõ érdekegyeztetés), de ez csak úgy, ha mind az igazgatástó, a jogakotástó, mind a hatóságoktó ehhez segítséget kapunk (az érdekek képviseete). Nagyon oda keene figyejünk egymás érveire, a piaci automatizmusokra, mert azokat a csoportérdekek mozgatják és nem mindig arra amerre azt kívánatosnak tartjuk. Ezek a sorok fiozofikusnak tarthatók, de pédaként vegyük az idei kaászos irányár meghatározását. Az érvek hatására kompromisszumként a Vetõmag Terméktanács visszaépett a tervezett 57.000 Ft/t körüi javasatátó 55.300 Ft/t-ra. Úgy ítétük meg, hogy ez az összeg még evisehetõen fedezi a vetõmag-eõáítás kötségeit, az eredmény pedig ott van a kedvezõen aakuó árubúza árakban, amire ráépüt a vetõmag kötségekke az irányár. A vetõmag-szaporítások 30 40 %-a a kis szaporító gazdaságokná van. Itt végzik az eismert fajták középmezõnyének szaporítását és kötségeik adottságaikná fogva átaában magasabbak. A kompromisszum eõnyei meett megteremtette annak veszéyét, hogy kis szaporítók nem váaják fe a tisztítási, minõsítési többet ráfordításokat és maomba kerü a vetõmagnak vaó, hiszen az eredmény esõsorban nem a vetõmag árábó, hanem az árubúza magasabb árábó jeentkezik. A Vetõmag Terméktanács érvehet, (hosszú távú cékitûzések, bioógiai aapok stb.) ha a 6/2000 (II. 26.) FVM rendeet 189. és 191.. aapján kifizethetõ támogatás idõszaki fefüggesztése ennek eenkezõ üzenetét tartamazza. Az egymás érveit figyeembe vevõ együttmûködés fontosságára azonban más pédát is fehozhatunk. A magyar vetõmagexport még most is jeentõs 65 70 M$ bruttó exportbó 40 42 M$-ra az EU beszáítói között a harmadik heyen áunk. Sajnáatos, hogy ez esõsorban a küfödi fajtatuajdonosok fajtáinak feszaporítására aapozódik. Az EU és nem utosó sorban a megrendeõ meg tudja védeni érdekeit az eseteges magyar száító hibás tejesítéséve szemben, hiszen utóag a saját aborának vizsgáata aapján fizet. Megkövetei a gyors, idõponthoz kötött és csak a saját érdekeit figyeembe vevõ száítást. Hazai hatóságaink küönbözõ vaós, de esõsorban vét érdekekre hivatkozva is védeni akarják a küfödi érdekeket, vizsgáatokat írnak eõ, minõséget igazoó bizonyítványok femutatását rendeik e a vámeenõrzésné. Mindezek pénzbe kerünek, (csökkentik a piaci versenyképességünket) és idõt vesznek e (ehetõséget adnak a bonifikációhoz stb.). Nemzeti érdekünk, hogy miné nagyobb részt kapjunk az EU vetõmag importjábó, hogy kiaakujon az a beszáítói exportõr kör, aki ezt saját józan érdekében feváaja, és kiessenek a piaci versenyben a megrendeõ rostáján azok, akik erre akamatanok. Ez egy foyamat, amit a jeenegi hatósági beavatkozás eassít, egyaránt visszafogva a jókat és a gyengébbeket is. Taán ieten doog a 73. OMÉK tiszteetére megjeenõ számban az eredményekhez (dicsekvéshez) kritikát kapcsoni. Mindannyiunk érdeke azonban az együttgondokodás, a saját pozíciónk védeme, erõsítése. Az EU tagságra vaó fekészüésnek csak egyik odaa a jogszabáyok átvétee, másik és nem kisebb része annak a hazai váakozói körnek a megteremtése, akik részt tudnak venni egy oyan hatamas besõ piac versenyheyzetében, mint az Európai Unió. Dr. Huán Tibor a Vetõmag Terméktanács igazgatója 5 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
A Vetõmag Terméktanács Enökségi tagjai Név cégnév irsz város utca mobi teefon teefax e-mai Turi János Magyar Vetõmagkereskedõk Szövetsége 7754 Bóy Rózsa u. 41. 30-251-8798 69-368-261 69-368-261 Dr. Bittsánszky János Zödségtermesztési Kut.Int. Rt. 6000 Kecskemét Mészöy Gy. u. 6. 06-30-9431-846 76-322-463 76-322-463 Búvár Géza KITE Rt. 4181 Nádudvar Bem J. u. 1 3. 54-480-662 54-480-203 Dr. Baa Lászó Magy.Növénynemesítõk Egy. 1124 Budapest Kempeen F. u. 14. 06-20-9379-063 375-3180 375-3180 Dr. Hegedûs György 8000 Székesfehérvár Budai u. 432. 22-303-243 22-304-415 Dr. Matuz János Gabonatermesztési Kut. Kht. 6726 Szeged Asó Kikötõ sor 9. 62-435-235 62-434-163 janos.matuz@mai.gk-szeged.hu Murai György Agrico Magyarország Kft. 1027 Budapest Bem rkp. 30.I./7. 332-3749 332-3749 Percze Miháy Quattro Bt. 2462 Martonvásár József A. u. 9. 06-30-9414-033 22-460-204 22-460-204 A Vetõmag Terméktanács Biovetõmag Szekció Bizottság tagjai dr. Szántosi Antané Biohungaricum TRD Kft. 5540 Szarvas Akotmány u. 12. 06-20-573-970 66-312-888, 66-312-888 - Czeer Gábor 7090 Tamási-Fornád Pf.: 202. 06-30-9576-863 74-474-799 74-474-799 czeer@mai.matav.hu Hámori Sándor Primag Kft. 9002 Gyõr Pf.: 515. 06-60-372-414 96-318-155 96-318-155 primag.gyor@mai.matav.hu Ács Sándorné Kishantosi Vidékfejesztési Központ Kht. 2434 Hantos-Kishantos Pf.: 1. 60-391-797 60-391-799 eto@dunanet.hu Bagó Béa Bóyi Mg. Rt., Kisippói Gazdaság 7775 Kisippó 72-456-114 72-456-031 - Boda Miháy Hortobágyi Természetvédemi és Génmegõrzõ Kht. 4071 Hortobágy Czinege János u. 1. 52-369-105 52-369-108 - Gyõri Tibor Nyugat-Magyarországi Egyetem Mg.tud. Kar 9200 Mosonmagyaróvár Vár u. 2. 96-215-911 96-215-931 - dr. Mesterházy Ákos Gabonatermesztési Kutató Kht. 6726 Szeged Asó Kikötõ sor 9. Pf.: 391. 62-435-235 62-435-309 62-434-163 h10152mes@ea.hu A Vetõmag Terméktanács Ipari növények Szekció Bizottság tagjai dr. Csigó Kámán Agroprodukt Rt. 8501 Pápa Jókai u. 46. 60-393-095 89-324-955 89-324-912 agroprodukt@compunet.hu Juhász Gyua Agro-Fortuna Kft. 2943 Bábona Jégeri u. 17. 20-9426-355 34-369-706 34-369-706 - dr. Pávögyi Lászó Gabonatermesztési Kutató Kht. 6726 Szeged Asó Kikötõ sor 9. 62-435-235 62-434-163 - Bányóczky Ferenc Mezõmag Kft. 8132 Lepsény Vasút u. 57. 22-585-200 22-437-056 mezomag@mai.aba.hu Dorfmeister Lászó Kaposvári Egyetem Tak.term. Kut. Int. 7095 Iregszemcse Napraforgó u. 1. 74-481-253,74-481-127 74-481-253 tki.ireg@matavnet.hu Franciskovics Lajos Bácsamási Agráripari Rt. 6430 Bácsamás Backnang u. 2. 79-342-144 79-342-240 - Reszegi Lászó Agromag Kft. 6722 Szeged Jósika u. 13. 62-426-096 62-425-524 agromag@mai.tiszanet.hu Széigmann Mátyás Aisca-Mag Kft. 7100 Szekszárd Pf. 134. 74-418-711 74-418-735 - Tóth Ferenc Cereo Rt. 1075 Budapest Rumbach S. u. 19. 1-268-1022 1-268-1021 - A Vetõmag Terméktanács Kaászos Szekció Bizottság tagjai dr. Láng Lászó MTA Mg Kutatóintézet 2462 Martonvásár 22-460-016 22-460-213 - Kucsár Idikó Mezõmag Kft. 8132 Lepsény Vasút u. 57. 22-585-200 22-437-056 mezomag@mai.aba.hu Spánie József Mezõhegyesi Á. Ménesbirtok Rt. 5820 Mezõhegyes Kozma F. u. 30. 68-467-330 68-467-306 - Bagi Ádám Gabonamag Kft. 6726 Szeged Asó Kikötõ sor 9. 62-425-837 62-435-235 - dr. Beke Béa Gabonatermesztési Kutató Kht. 6726 Szeged Asó Kikötõ sor 9. 62-435-235 62-434-163 - Boda János Siófoki Siómente Rt. 8600 Siófok Pf.: 68. 84-355-054 84-312-820 - Csontos Attia Diamant Kft. 6500 Baja Dózsa Gy. u. 61-63. 79-322-111 79-325-807 - Koop Lászó KITE Rt. 4181 Nádudvar Bem J. u. 1 3. 54-480-662 54-480-203 - Lõvei István MV Eitmag Kft. 2462 Martonvásár Pf.: 22. 22-460-213 22-461-000 - Magda Attia Matyó Mg. Szövetkezet 3401 Mezõkövesd Szihami u. 49-412-022 49-412-012 - dr. Murányi István SZIE Feischmann R. Kut. Int. 3356 Kompot Feischmann u. 4. 36-489-091 36-489-000 gatefrki@gateki.ektf.hu Szente Miháy Tricciana Agrár Rt. 8654 Ságvár Fõ út 2. 84-380-030 84-380-030 - Sziádi József Enyingi Rt. 8134 Mátyásdomb Ágostonpuszta 22-372-014 22-372-282 - A Vetõmag Terméktanács Kukorica Szekció Bizottság tagjai Takács Géza IKR Rt. 2943 Bábona Mészáros u. 20-420-281 34-356-622 34-356-627 takacsg@ikr.hu Muhari Pá Dé-Pest m. Mg. Rt. 2700 Cegéd Bede 575. 53-311-277 53-311-717 - dr. Szé Sándor Gabonatermesztési Kutató Kht. 6701 Szeged Asó Kiköto sor 9. 62-435-235 62-434-163 - Bozsér Róbert Hód-Mezõgazda Rt. 6800 Hódmezõvásárhey Serháztér u. 2. 62-535-070 62-229-298 hodmag@hodmgrt.hu Csaa Gábor Gabonamag Kft. 6726 Szeged Asó Kikötõ sor 9. 62-425-837 62-435-235 - Koop Lászó KITE Rt. 4181 Nádudvar Bem J. u. 1 3. 54-480-662 54-480-203 - dr. Nagy Ferenc Kaposmag Kft. 7200 Dombóvár Kórház u. 2/a. 74-566-050 74-466-541 - dr. Samir Rady Kiskun Kft. 6400 Kiskunhaas Füzespuszta 42. 77-423-222 77-422-755 - dr. Szundy Tamás MTA Mg. Kutatóintézet 2462 Martonvásár Brunszvik u. 2. 22-460-214 22-460-213 - A Vetõmag Terméktanács Nagymagvú Hüveyes Szekció Bizottság tagjai dr. Baikó Sándor Bóyi Mg. Rt. 7754 Bóy Ady E. u. 21. 20-210-623 69-368-750 69-368-234 - dr. Csizmadia Lászó ZKI Újmajori Kut. Á. 3024 Seyp 37-386-266 37-386-266 zki-cs@mai.matav.hu 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 6
Hetyéssy Pá Mezõmag Kft. 8132 Lepsény Vasút u. 57. 22-585-200 22-437-056 mezomag@mai.aba.hu Hervai Tibor Új Éet Mg. Szövetkezet 2462 Martonvásár Szent Lászó u. 42. 22-460-006 22-460-025 - dr. Horváth Sándor Kaposvári Egyetem Takarmányterm.Kut.Int. 7095 Iregszemcse Napraforgó u. 1. 74-481-253 74-481-127 74-481-253 tki.ireg@matavnet.hu Kucsár Gábor Civis-Seed Kft. 4031 Debrecen Déi sor 29. 52-447-687 52-447-688 - Megyeri Gábor Siófoki Siómente Rt. 8600 Siófok Pf.: 68. 84-355-054 84-312-820 - Mezei János Hidasháti Rt. 5672 Murony II. kerüet 8. 66-341-483 66-341-342 - dr. Uza Károy M.A.G. Kft. 1118 Budapest Sasadi út 70. 1-246-3676 1-246-3646 - A Vetõmag Terméktanács Takarmánynövények Szekció Bizottság tagjai dr. Farkas Béa Agrohungária Kft. 5300 Karcag Püspökadányi út 9. 59-311-023 59-311-023 - Bak Gábor Dunatáj Mg. Szövetkezet 2344 Dömsöd Vasút út 1. 24-435-435 24-435-303 ddunataj@eender.hu dr. Janowszky János Mezõgazdasági Kutató Fejesztõ Kht. 5540 Szarvas Szabadság u. 30. 66-215-749 66-216-566 mkf-kht@szarvas.hu dr. Fazekas Mikós DE Karcagi Kutatóintézete 5301 Karcag Pf.:11. 59-311-255 59-311-036 - Feczák János Agroszemek Kft. 6723 Szeged Sándor u. 6. 62-491-190 62-491-161 - Guczogi János Poder Kft. 9700 Szombathey Acsádi I. u. 13. 94-318-654 94-333-525 - Kiss Mikós Gagamenti Szövetkezet 2194 Tura Régi Vásártér 6. 28-466-019 28-467-780 - dr. Kovács Gábor Agroseect Kft. 5540 Szarvas Szentesi út 101. 30-9437-609 66-312-179 66-312-179 - dr. Nagy Béa SZIE Feischmann Kutatóintézet 3356 Kompot Feischmann u. 4. 36-489-091 36-489-000 gatefrki@gateki.ektf.hu A Vetõmag Terméktanács Zödségnövények Szekció Bizottság tagjai Paveka Árpád Zödségtermesztési Kut.Int. Rt. 1224 Budapest Szakiskoa u. 45 47. 1-226-7832 1-226-7831 - Ritter József Rit-Sat Kft. 2040 Budaörs Mátyás kiráy u. 25. 30-9513-103 23-440-511 23-440-165 ritsat@mai.matav.hu Wágnerné Poór Iboya Garafarm Kft. 6500 Baja Patánfa u. 34/c. 79-422-351 79-422-351 - Bánki Horváth Dezso Orosseed Szövetkezet 5901 Orosháza Asótanya 47. 68-411-455 68-411-738 - Bogos Jenõ Hermes Mag Kft., Tápiószentmárton 1031 Budapest Vízimaom sétány 4. fsz. 2. 242-6498 - Jánky Lászó Budapesti Kertimag Rt. 1077 Budapest Rottenbier u. 33. 1-351-6878 1-341-1294 - ifj. Kovács János Veszprémi Egyetem Mg.tud. Kar 8360 Keszthey Deák F.u. 16. 83-312-330 83-315-105 - Syposs Zotán Novartis Seeds Kft. 1143 Budapest Hungária krt.69. 20-9372-592 460-1000 460-1001 zotan.syposs@seeds.novartis.com dr. Varga Sándor Hortseed Kft. 5800 Mezõkovácsháza Árpád u. 176. 68-381-022 68-381-363 - Toe, ege et fac!!! Vedd,ovasd és cseekedd!!! MEGRENDELÕ LAP Megrendejük Önökné az 2000. évre a MAG Kutatás Termesztés Kereskedeem c. szakapot. Eõfizetési díj: 2352 Ft/év Név:... Cím:... Pédányszám:... Dátum:...... cégszerû aáírás VETMA Marketingkommunikációs Kht. 1077 Budapest, Rottenbier u. 33. n Mobi: 06/30/221-79-90 7 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
A bõ termés ígérete: minõségi GK vetõmag! NÖVÉNYFAJTÁK BÖLCSÕJE Tisztet Ovasó! Növényfajták böcsõje a szegedi központta mûködõ, háromnegyed évszázados mútra visszatekintõ Gabonatermesztési Kutató Kht. a gabonaféék, oaj- és fehérjenövények, zödségféék nemesítésének, termesztési vizsgáatainak egjeentõsebb hazai bázisa. Jeeneg Magyarországon 30 növényfaj több mint 150, küfödön (23 országban) 90 minõsített fajtájáva, hibridjéve rendekezünk. Ezek együttes vetésterüete évente megközeíti az 1,5 miió hektárt. Az 1,2 miiárd forint körüi éves árbevéteünk 80 90 százaékát saját forrásbó (jog- és icencia díjakbó, vetõmag értékesítésbõ) fedezzük. A fennmaradó részt a Födmûveésügyi és Vidékfejesztési Minisztérium áta támogatott kutatások adják. A 350 fõ körüi étszámma, tizenkét heyszínen, 2500 ha saját terüeten foyik nemesítés, termesztési kutatás. A küönbözõ termõheyek jó reprezentáják az etérõ kimatikus viszonyokat, taajadottságokat. Így az itt végzett nemesítési szeekció kiváó ehetõséget nyújt jó akamazkodóképességû fajták eõáítására. A Makói Hagymatermesztési Kutató Áomás és a Szentesi Zödségtermesztési Kutató Áomás átvéteéve (1999) több zödségfééve gazdagodott az eddig is szées paetta. Küön figyemet fordítunk a növényi betegségek eeni rezisztencianemesítésre, minõségi összefüggések vizsgáatára, a növényvédõszerek és a környezetkíméés kérdéseire, vaamint a biotechnoógia eredményeinek akamazására. Társaságunk vetõmagüzemme is rendekezik. A GK Kht. érdeketségébe tartozó szekszárdi Üzetház Kft. a vetõmag kereskedeemben jeent támpontot. Napjainkban a nemesítés, fajtaeõáítás, vetõmagforgamazás vertikumának megerõsítésére törekszünk. GABONATERMESZTÉSI KUTATÓ KHT. AHOL A MAGYAR VETÕMAG SZÜLETIK A hazai agrárkutatási intézmények sorsa azon a vetõmagpiacon dõ e, ameyet egyre inkább a mutinacionáis cégek uranak. Ezek a vertikáis feépítésû versenytársak, aho a nemesítéstõ a vetõmag forgamazásig minden egy kézben van, kutatási eredményeiket többfée termék kínáatába ágyazva értékesítik. A GK Kht. már évek óta szeretne kivetkõzni abbó az örököt régi struktúrábó, meyben a kutatási és forgamazási szféra éesen eküönü. A feismerés, hogy saját marketing és promóciós rendszert, vaamint értékesítési háózatot ke kiépíteni és mûködtetni, önmagában kevés. Ahhoz, hogy a tudományos munka hasznábó megfeeõ módon részesühessünk, komoy induó befektetés és forgótõke szükséges. A piacképes rendszer kiépítése eképzeheteten áami segítség nékü. A megfeeõ színvonaú hazai agrárkutatás fenntartása, megévõ értékeink megmentése csak az erõk koncentráásáva ehetséges. A Gabonatermesztési Kutató Kht. az ország küönbözõ térségeiben eheyezkedõ, 13 teepheyéve, vaamint a szántófödi növények és zödségféék egyedüáóan szées skáájáva (ásd fajtaismertetõ tábázatunkat) akamas arra, hogy egy országos marketingháózat épüjön rá. A Födmûveésügyi és Vidékfejesztési Minisztérium támogatja stratégiánkat, s a napjainkban feáított Kereskedemi Igazgatóságunk ezen evi egyetértés birtokában hozzáátott a vázot eképzeések kiviteezéséhez. Ennek középpontjában a termeõ á, akihez úgy szeretnénk közeebb kerüni, s a vetõmagga együtt a számára egmegfeeõbb technoógiát is megkapja tõünk. S most ássuk a GK Kht.-ban foyó kutatásnak azt az építményét, ameynek betetõzésérõ szótunk. KALÁSZOS GABONÁK Búzanemesítésünk egfontosabb eredményeit az áamiag eismert fajták jeentik. Jeeneg 33 aestivum és 7 durum búzafajtánk van a köztermesztésben. Búzanemesítési munkánkat 1998 tavaszán a Magyar Innovációs Aapítvány Nagydíjja tüntette ki. Tevékenységünknek köszönhetõ, hogy hazánkban meghonosodott az õszi durum búzák termesztése. Rozs és tritikáe nemesítésünk céja, hogy a homokterüeteken is bõ termõ, jó minõségû gabonát tudjanak termeni. Árpanemesítésünk fõ iránya a termõképesség növeése meett a betegségekke és az ökoógiai stresszekke szembeni eenáóképesség javítása. Az õsziekné a koraiság, a tavasziakná a maátázási tuajdonságok nagyon fontosak. A gabonafajok közü a zabnak a egjobbak a betartami mutatói és vegyszermentesen is ehet termeszteni. A sativa típusú peyvás fajtáink takarmányozási, a nuda típusúak éemezési cét szogának. KUKORICA ÉS CIROKFÉLÉK Szegedi és tápánszentkereszti tenyészkertjeink ehetõvé teszik, hogy a nyugat-dunántúi hûvösebb, csapadékos és az Aföd arid környezeti fetéteei között végzett szeekció eredményét az új kukorica hibridjeinkben hasznosítsuk. A széeskörû tájkíséreti teszteés a jó akamazkodóképességû hibridek kiváasztását aapozza meg. A cirokféék (szemes és siócirok, szudánifû) kiváóan tûrik a szárazságot, fajtáink és hibridjeink mostohább fetéteek között is jövedemezõen termeszthetõk. Seprûcirokbó tejes egészében biztosítjuk a hazai vetõmagigényt. Fajtáink a szomszédos közép-keet-európai országokban is eterjedtek. OLAJ- ÉS FEHÉRJENÖVÉNYEK A negyedszázados mútra visszatekintõ napraforgó nemesítésünk eredményeként 24 áamiag minõsített napraforgó hibridde áunk a termesztõk rendekezésére, ehetõséget adva arra, hogy éréscsoport és fehasznáási cé szerint kiváasszák a egjobb hibrideket. Évente 8 10 új kombináció kerü a hazai és küfödi hivataos nemzeti fajtaösszehasonító kíséretekbe, jeeneg 17 új jeöt van vizsgáat aatt. Küfödön 17 küönbö- 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 8
Õszi búza Õszi durumbúza Õszi árpa Õszi tritikáé Õszi rozs Tavaszi búza Tavaszi durumbúza Tavaszi árpa Tavaszi tritikáé Tavaszi zab Napraforgó Oajen Káposzta-repce A GK KHT. KÖZTERMESZTÉSBEN LÉVÕ ÉS LEGÚJABB MINÕSÍTETT FAJTÁI ÉS HIBRIDJEI GK Öthaom, GK Góbé, GK Pinka, GK Csörnöc, GK Éet, GK Kaász, GK Mamos, GK Garaboy, GK Sára, Jubiejnaja-50, GK Zugoy, GK Marca, GK Répce, GK Cipó, GK Favorit, GK Mérõ, GK Mura, GK Miska, GK Tiszatáj, GK Õrség, GK Véka, GK Dávid, *GK Forrás, GK Jászság, GK Tenger, GK Verecke, GK Petur GK Bétadur, GK Minare, GK Tiszadur, GK Novodur, GK Omega, Paisant, GK Árpád, GK Eszter, GK Metá GK Rezi *GK Markó, GK Bogó *GK Wibro GK Tavasz Lajtadur, Mutidur, Semperdur Maresi, Bitrana, *GK Ivó, Mandoin *GK Gabó, GK Wanad GK Piangó, GK Zaán, GK Iringó Barbara, Viki, U-55 E, Ex-399, Master, Sonrisa, Rondo, *Magóg, Madryn, Masa?, Mambo, Magor, Maawi, Godie, Mazurka, Mayo, Marica-2 (étk.) Sandra, Barbara, Zotán, Szegedi-30, Hungarian God (étkezési) GK Hega, GK Rita, Új Fertõdi, GK Lia, GK Ea Kukorica Sze TC 259 (Anita), Sze TC 247, Sze TC 277, Borbáa, Bea, Gabriea, Sze TC 358, Ea, Sze SC 348, Sze TC 465, Veronika, Sze DC 488, Sze TC 513, *Sze SC 278, Katinka, Sze SC 428 GK Napsugár, Afödi 1, *GK Zsófia Róna-4, GK Ócsa, Zsombó Akkimat, Zödike, GK Csaba Szegedi 185, Jumak, Dia, *Sziárd Szegedi Szovák, Szegedi 1023 Vöröshere GKT Junior, GKT Tetra Köes Fertõdi 2, *GKT Piroska Sütõtök Kiszombori sütõtök Födimogyoró Kiszombori födimogyoró Ricinus Kiszombori simatokú Szója Primor, Stefi, Otiia, Fóra Amarant Maros, Róza Vöröshagyma, fokhagyma, étkezési paprika, karaábé, kekáposzta, sárgadinnye fajták *eismerés 1999, 2000-ben Szemescirok Siócirok Szudánifû Seprûcirok zõ országban 54 saját és közös hibrid kapott áami minõsítést. Jeeneg 16 szüõvona és 22 hibrid rendekezik hazai és küfödi szabadami otaomma. Oajen nemesítésse Magyarországon egyedü a GK Kht. fogakozik. A szabadamat kapott 10 fajtánkat küfödön évente 100 150 ezer hektáron termesztik. Repcenemesítésünk fõ céja nagy termõképességû, kiváó agronómiai tuajdonságokka rendekezõ, jó téáó, korai érésû, erõs szárú, betegségekke szemben eenáó, erukasav mentes, csökkentett gükozinoát tartamú, úgynevezett dupanuás repcefajták eõáítása. Fehérjenövény programunk keretében négy, a GK Kht. áta képviset fajta fenntartását, vetõmagszaporítását és forgamazását végezzük. EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK A dipoid típusú vöröshere fajtáink a szárazabb, míg a tetrapoidok a nedvesebb körümények között jobbak. A magyar vöröshere vetõmag kiváó piaca Nyugat-Európa. Amarant nemesítésse is ekezdtünk fogakozni, mive a reform tápákozásnak és bizonyos funkcionáis éemiszereknek fontos aapanyaga, és a biogazdákodásban is jövõje ehet. Emítést érdemenek még köes, sütõtök, födimogyoró és ricinus fajtáink. ÉTKEZÉSI PAPRIKA, KELKÁPOSZTA, KARALÁBÉ ÉS SÁRGADINNYE NEMESÍTÉS Az 1945-ben aapított Szentesi Zödségkutató Áomáson foytatott kutatások eredményességét 35 minõsített és köztermesztésben évõ zödségfajta fémjezi. Az intézetünk keretében újraindított program középpontjában a Dé-afödi régióban még feehetõ, hungaricumnak számító zödségfajták fajtajavító és fenntartó nemesítése, jó minõségû vetõmagok eõáítása; nemzetközi együttmûködések keretében új zödségfajták honosítása; új, modern hajtatásos zödségtermesztési technoógiák adaptáása és köztermesztésbe juttatása á. VÖRÖSHAGYMA ÉS FOKHAGYMA NEMESÍTÉS A fé évszázados mútra visszatekintõ kutató áomásunknak a fajtaeõáítás terüetén sikerüt oyan vátozatokat kinemesíteni és a köztermesztésbe bevezetni, ameyek az országos hagyma vetésterüet (6 7 ezer hektár) nagy részét efogaják. Szárítmányipari céra szinte kizáróag csak makói fajtákat hasznának. Piacorientát szeekciós munkánk fõ céja speciáis betartami értékû és minõségi igényeket kieégítõ, betegségeknek eenáó fajták és hibridek eõáítása. AGROTECHNIKAI KÍSÉRLETEK A fajtaspecifikus agrotechnika fogamának és gyakoratnak megteremtése a GK Kht. szakemberei nevéhez fûzõdik. Az ideáis és a szésõséges termesztési fetéteeket is magában fogaó kíséreti heyszíneken a termesztési tényezõk egküönbözõbb vátozatait (vetésidõ, tõszám, csíraszám, csávázás, herbicidek, fungicidek, mûtrágya kombinációk és dózisok stb.) kipróbáva munkájuk ki technoógiai ajánásainkat. Tóth-Szees István sajtóreferens GK Kht. 9 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
A Magyar Szabadami Hivata az OMÉK-on Magyarország hagyományosan és megérdemeten jó hírnevet vívott ki a mezõgazdaság és az éemiszeripar terüetén szerte a viágban. Ennek a heyzetnek a megõrzéséhez a mezõgazdaságban is eengedhetetenü szükséges az iparjogvédeem eszköztárának ismerete. Azok számára, akik növény- vagy áatnemesítésse, növénytermesztésse, áattenyésztésse fogakoznak, az új fajta szabadama eõsegíti a kedvezõ piaci heyzetet. A szabadamazott fajta kifejesztõje ugyanis kizáróagos jogot nyer a fajta termesztésére, tenyésztésére és eadására. További gazdasági eõnyt jeent az évente biztosított adókedvezmény, ietve a védett heyzet, azaz az a tény, hogy a szabadamazott fajta kifejesztõje kártérítést követehet az eseteges bitorótó. A nemesítõ a szabadamazott fajta tuajdonosa, tuajdonát apportként is fehasznáhatja. A gazdasági eõnyöknek a biztosítása érdekében az esõ épés a szabadami igény bejeentése a Magyar Szabadami Hivataná. A bejeentésnek tartamaznia ke többek között a szabadami eírást, tehát a szabadamazott fajta eírását, az igénypontokka, tehát a fajta azon tuajdonságait, ameyek megküönböztetik az eddig ismert fajtáktó, vaamint a fajta fényképét. A Magyar Szabadami Hivata munkatársai evégzik a bejeentés sokodaú vizsgáatát, pédáu azt, hogy a bejeentett növény- vagy áatfajta vaóban új-e. Ha a bejeentés megfee a szabadamazhatóság összes aaki és érdemi követeményének, az új fajta a bejeentõ, nemesítõ nevéve hatósági nyivántartásba kerü. Ezze váik biztosítottá a monopoheyzet a piacon. Kutat? Fejeszt? Nemesít? Termeszt? Tenyészt? Terme? Gyárt? Ismerje meg és vegye igénybe a Magyar Szabadami Hivata szogátatásait. Látogassa meg az A-pavionban évõ 110/B standunkat, aho munkatársaink megismertetik Önne az iparjogvédeem áta nyújtott ehetõségeket (növény- és áatfajták szabadamazása, födrajzi árujezõk otama, szabadaom, hasznáati mintaotaom, ipari mintaotaom, védjegy stb.). Standunkon internetes szogátatássa, adatbázisokka, információs anyagokka áunk átogatóink rendekezésére. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 1054 Budapest, Garibadi u. 2. n Postacím: 1370 Budapest 5, Pf. 552. Te: (36-1) 312-4400 Fax: (36-1) 474-5830 n Kreatív vona: 06-80-345-678 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 10
Tízéves a Magyar Növénynemesítõk Egyesüete (II.) Az 1969. évi szabadami törvény megjeenése után még mintegy 15 20 évre vot szükség, mire az átaánosan efogadottá vát és újabb 8 10 évre, amíg a icencdíj begyûjtését sikerüt megszervezni. Ezen áandóan dogoztunk és igyekeztünk mindig kihasznáni a körümények révén adódó ehetõségeket. Most azonban tovább keene épni. Meg keene odani a visszafogott vetõmag után járó icencdíj begyûjtését. Miután az utóbbi években szinte egész Európában visszaesett a fémzárot vetõmag hasznáata, a nemesítõ és vetõmagtermeõ cégek csak úgy tudnak fennmaradni, ha a visszafogott vetõmag (farm-saved seed) után is megkapják a icencdíjat. Ennek törvényes kereteit már részben megteremtették, részben most dogoznak rajta. Mive Magyarországon a födmûveésügyi kormányzat támogatja a fémzárot vetõmag hasznáatát, a magyar fajtajogosutak heyzete nem rosszabb, mint több nyugat-európai országban. Mindenesetre még jobb enne, ha a visszafogott vetõmag után is megkapnák a icencdíjat és az új rendszer tovább stimuáná a termeõt fémzárot vetõmag vásárására, miután nem fûzõdne anyagi érdeke a rosszabb minõségû saját vetõmag fehasznáásához. Amint már emítettem, Egyesüetünk esõ éveiben áandóan fogakoztunk a növényfajták szabadamaztatásáva. A kibõvített vezetõségi üésre meghívtuk az OTH vezetõit és ez vot a témája közgyûésünknek is. Megeégedésse töt e minket, hogy úttörõi votunk egy új rendszer bevezetésének. Megaakuásunkat örömme üdvözöte az MTA Növénynemesítési Bizottságának akkori enöke, Kurnik Ernõ akadémikus, akive kiváóan együttmûködtünk. Kitûnõ vot a kooperáció az õt követõ Bócsa Iván akadémikussa is. Az õ kezdeményezésére jártunk e a Födmûveésügyi Minisztériumná az 1968-ban étesített, majd 1977-ben fefüggesztett Feischmann Rudofró enevezett emékpakett, majd díj visszaáítása ügyében. Fáradozásunkat siker koronázta és 1991-tõ 26 kiváó nemesítõ koégánk részesüt szakmánk egrangosabb eismerésében. Ügyetünk arra is, hogy a kitüntetést vaóban oyan nemesítõk kapják, akiknek saját eredményei vannak és azok e is terjedtek. Egy esettõ etekintve sikerüt is az adományozó minisztériumma egyetértésre jutni. A Bócsa akadémikust követõ Heszky Lászó professzorra is harmonikus vot az együttmûködés. Õ kezdeményezte a Növénynemesítési Napokat, ameyek szervezésében mi is közremûködtünk. Az õt követõ Frank József enök úrnak már több doga akadt, de kárvaottja is vot a tevékenységének, amit a minisztervátássa heyre tudtunk igazítani. Hogy miyen esz az együttmûködés Veich professzor idején, azt majd utóag értékejük ki A Magyar Növénynemesítõk Egyesüete jó együttmûködésre törekszik minden szakterüetünkön mûködõ szakmai és civi szervezette, ameynek nemes céjai és módszerei vannak. Ez nem mindig sikerü. Mi sem kívánunk együttmûködni oyanokka, akik demoraizáódtak vagy korrumpáódtak és evesztették a szakmai közvéemény respektjét. Az Egyesüet rendezvényei a rendszeres vezetõségi üéseken tú: a kibõvített vezetõségi üések; a közgyûés; a rendkívüi közgyûés; a vándorgyûés. Ezen kívü közremûködünk a Növénynemesítõi Tudományos Napok megszervezésében, az MTA Növénynemesítési Bizottsága pedig közremûködik a Vándorgyûés szervezésében. Az emút tíz év aatt kiaakut rendszer, hogy a Növénynemesítõi Tudományos Napokat januárban, a közgyûést ápriisban, a Vándorgyûést a nyár foyamán, és rendkívüi közgyûést vagy más szakmai rendezvényt õssze vagy té eején tartjuk. A rendezvényeinkre rendszeresen meghívjuk a minisztérium egy-egy vezetõjét. Így vot már eõadónk Papócsi Lászó miniszter-heyettes, Gergátz Eemér miniszter, Tamás Károy áamtitkár, Szerdaheyi Péter és Öcsödi Gyua heyettes áamtitkárok és több fõosztáyvezetõ, vaamint fõosztáyvezetõ-heyettes. Rendezvényeinkrõ rendszeresen beszámounk a MAG Kutatás Termesztés Kereskedeem c. apban. Nem enne tejes ez az írás, ha nem szónék a probémákró. Nem kívánom eemezni a magyar növénynemesítés mai heyzetét, mert azt megtettem több fórumon az emút években. (Georgikon Napok, Viax eméküés), utojára a Vetõmag -ban (ásd: Magyar Mezõgazdaság meéket). Amirõ szóni szeretnék, az a privatizáció. Ez a foyamat szerencsétenü kezdõdött Magyarországon. Koncepció nékü és fekészüetenü. Senkinek nem vot eképzeése a jövõképrõ. Vaójában az 1946-ban áamosított, az 1950-es, 60-as és 70- es években kifejesztett növénynemesítõ kutatóbázist megfeeõ piaci módszerek hiányában az FM nem tudta vagy nem akarta fenntartani. Így már az 1980-as években próbát szabaduni azok egy részétõ úgy, hogy vagy az egyetemekhez, vagy a Vetõmagtermetetõ Váaathoz csatota az intézményeket. Azok feügyeete aatt tovább mûködtek. Igazi privatizáásra azonban csak a Vetõmag Váaat két teepheye kerüt. Nem tekinthetõ vaós privatizációnak az intézetek átaakítása rt-vé, kft-vé vagy más gazdákodási formává (kht), 11 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
minthogy azok továbbra is 100 %-os áami tuajdonban maradtak. Jeentõsnek az a két váakozás (Kiskun és Bóy) tekinthetõ, ameyek már korábban, saját kezdeményezésbõ nemesítésbe kezdtek és mára eredményt értek e. A megmaradt áami intézetek mindegyike többször kényszerüt étszámcsökkentésre és tevékenységének korátozására. Ezek az intézkedések a versenyképesség fokozódása heyett annak csökkenéséhez vezettek. Közben a küfödi tõkeerõs cégek, akiket a magyar nemesítõ intézetek segítettek fajtáik, hibridjeik meghonosításában megszakították a kapcsoatot az intézetekke, saját váaatot aapítottak és még több befektetésse hozzááttak fajtáik és hibridjeik eterjesztéséhez, ami a hazai fajták visszaszoruásához vezet. Eõsegíti tevékenységüket az a tény, hogy a vot termeési rendszerek és a Vetõmag Váaat szakemberei vagy közvetenü a küfödi váaatok szogáatába szegõdtek, vagy saját váaatot aapítottak a küfödi fajták honosítására terjesztésére. Ma szinte versengenek azért, hogy ki meyik küfödi fajta vetõmagját forgamazza. Így a business-növények jórészt az õ kezükben vannak. Nekünk az maradt, amive õk nem fogakoznak. Hogy miyen esz a foytatás, azt ma sem ehet tudni. Még egy témáva ke fogakozni. Ez a genetikaiag módosított szervezetek megjeenése a küfödi köztermesztésben. Ez várható vot, hiszen a biotechnoógia prioritást évezett minden fejett ország kormányprogramjában már több mint 20 éve. Amikor pedig már gyakorati eredményt ígért, a nagy, esõsorban mutinacionáis kémiai cégek bekapcsoódtak az eredmények hasznosításába. Ebben Magyarország sem maradt e, mert már 1972-ben étrehozott egy óriási intézetet, a Szegedi Bioógiai Központot, majd 1990-ben egy másikat, a Mezõgazdasági Biotechnoógiai Központot. Így akár viágesõk is ehetnénk a genetikaiag módosított fajták étrehozásában és gyakorati akamazásában. Most mégis úgy tûnik, hogy eõbb esznek Magyarországon termesztésben a küfödi génmanipuát fajták, mint a magyarok küfödön, annak eenére, hogy nincs még egy oyan tízmiiós ország a viágon, aho iyen biotechnoógiai kapacitás mûködne. Így tehát már e is vagyunk maradva. Hiába a szép szöveg, a sok pubikáció, ha növényekke nem fogakoznak és a küfödiek emennek meettünk. A magyar növénynemesítõk nagy várakozássa tekintettek a két intézet étesítése eé. Anná nagyobb a csaódásuk, hogy mára sem aakut ki a magyar növénynemesítés és a biotechnoógiai kutatás között szoros kapcsoat. Jobb a heyzet az egyetemeken és néhány kis intézetben, aho akamazott kutatás foyik növényekke, amitõ gyakorati eredmény is várható. Szerencséten heyzetünkben azért van két szerencsés momentum is. Az egyik az, hogy a genetikaiag manipuát, köztermesztésbe kerüt kutúrák közü csak a kukorica az, ami náunk fõ növény, az pedig jórészt úgyis küfödi kézben van. A gyapot, a szója, a rizs pedig nem zavar minket. A másik momentum az, hogy a GMO szervezeteket Európában fenntartássa fogadják és Magyarországon még sem kíséretben, sem köztermesztésben nincs egy sem. Vaószínûsíthetõ, hogy eõbb-utóbb esz, de addig egaább tisztázódik ezek igazi értéke. Nem biztos, hogy mindegyik kieégíti majd a túzott várakozásokat. A Magyar Növénynemesítõk Egyesüete minden rendezvényére meghívja a biotechnoógiai intézetek képviseõit, de ez fordítva nem á. Mi meg vagyunk gyõzõdve arró, hogy szorosabb együttmûködésse több eredményt ehetne eérni. Hogy a emaradás behozható-e, azt már kétem. Oy korban éünk, amikor a viág gobaizáódik, a kis országok pedig egyre jobban evesztik nemzeti karakterüket. A gobaizáció fõ mozgatói a mutinacionáis cégek, ameyek kinõtték nemzeti kereteiket, agresszíven terjeszkednek. Ennek a technikai fejesztésben sok haszna van. Kérdés azonban, hogy a növénytermesztésben a néhány kozmopoita növényen kívü hogyan fognak eurakodni és akkor mi esz a szerepe a magyar növénynemesítésnek. Mi, magyar növénynemesítõk köteességünknek érezzük mindent megtenni a magyar mezõgazdaság fejesztése érdekében. Mi ezért dogozunk, ezért szervezkedünk, és a viág nagy probémáinak megodását meghagyjuk másoknak. Ha azonban Magyarország az éemiszer-exportjáva hozzájáru a viágéemezés javításához, akkor mégiscsak tettünk vaami szogáatot mi is. Meg vagyunk gyõzõdve arró, hogy magyar növénynemesítésre szükség esz a jövõben is. A mutinacionáis cégek ne váaják fe a növénynemesítést a Kárpát-medence, vagy még szûkebben a magyar aföd terüetére. Nem segítenek hozzá komparatív eõnyeink érvényesítéséhez sem. Mi piac vagyunk a számukra és miné inkább monopoheyzetbe kerünek, anná magasabban áapítják meg az árat. Ahhoz, hogy az aacsonyabb egyen, a hazai növénynemesítés versenyképességének fenntartása aapvetõ nemzeti érdekünk. Ennek ehanyagoása azt jeenti, hogy sokszorosan megfizetjük a nemesítés kötségeit a küfödi cégeknek, akik azt hazaviszik, a saját programjukba invesztáják és megjeennek a még újabb, még jobb fajták vetõmagjáva. A magyar növénynemesítésben együtt ke mûködni az aap- (benne a biotechnoógiai) és akamazott kutatásnak, a vetõmagtermesztõknek, a vetõmag-kereskedõknek és a termeõknek. Sok esetben szükség van a végtermék fehasznáóinak ojaitására is, ezt áami eszközökke és módszerekke eõ ke segíteni, úgy, ahogy teszik ezt az Európai Unió tagországaiban. A Magyar Növénynemesítõk Egyesüete mindent megtesz azért, hogy a magyar növénynemesítés nemzetközieg is versenyképes egyen. Ehhez azonban igényi a kompetens szervezetek együttmûködését. Dr. Baa Lászó az MNE enöke 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 12
VETÕMAG AJÁNLATUNK VETÕMAG 95 KFT. H-1077 Budapest, Rottenbier u. 33. Te.: 462-5070, Fax: 462-5080 H-1400 Budapest, Pf. 85. Õ Vetõmag termetetés S Vetõmag fedogozás Z Mezõgazdasági termékkereskedeem R Termeõeszköz kereskedeem E Kereskedés itthon és küfödön Érdemes fajtáinkra odafigyeni, mert a egnagyobb termést ez évben is a BUZOGÁNY õszi búzánk, a GASPARD õszi búzánk, a REX õszi árpánk, a SYNERGY repcénk hozta. FAJTAVÁLASZTÉKUNK A 2000. ÉV ÕSZÉRE, MELYET MÁR AZ ÚJ ÉVEZREDBEN ARATHATUNK: Õszi búza fajtáink: koraiak: Jarebica és Búzafajtáink növényáománya nádszerû, Pobeda erõtejes, a súyos kaászok eenére sem dõnek meg. középérésûek: Buzogány és Termõképességük rendkívüi. Gyõzõ Minõségük stabi mami, kiváó õrési középkésõi: Gaspard tuajdonságokka. Õszi árpa fajtáink: Õsziárpa fajtáink rekordtermésre képekorai: Prima sek kiváó takarmányminõség meett. középérésû: Rex, Repic, Estere (az esõ õszi sörárpa) Repce fajtáink: középérésûek: Synergy (az esõ hibrid repce) Repce-fajtáinkat a termésbiztonság és a Casino, csúcshozamok jeemzik. A francia és Szvit, svéd nemesítésû, kiváó téáóságú fajták Szonáta, magas oajtartamukka és magas hektá- Szimfónia, ronkénti oajtermésükke tûnnek ki. Strauss TERMELTETÜNK, FINANSZÍROZUNK, TERMELTETÉSI SZERZÕDÉST KÖTÜNK!!! 13 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
Mûtrágyák még jobb minõségben! Szeretette üdvözöjük Önt a MAG c. foyóiratban, azza a meggyõzõdésse, hogy jövõbeni vásárónkat tisztehetjük Önben. Minõségi mûtrágyáink ismertetése eõtt röviden bemutatkozunk, hogy ezze is szeméyesebbé tegyük a hosszú távú partneri kapcsoatunkat. Cégünk a STORECHEM Kft. Budapesten mûködõ gyárteepén áítja eõ a sok éves kutatói munka és szakmai tapasztaat eredményeként étrejött aábbiakban bemutatásra kerüõ minõségi mûtrágyáit. A minõségi jezõ a termékek kiemet hasznáati értékére uta. Ez a közös, ami mindhárom mûtrágyánkat jeemzi. Az ajánott fehasznáási javasatok etérnek egymástó. Éppen e küönbség teszi ehetõvé a termékcsaád szées spektrumú akamazhatóságát, nevezetesen azt az eõnyt, hogy megfeeõ típusú mûtrágyák hasznáatáva speciáis táperõ utánpótási igények is kieégíthetõk egyenek. FORMURIN tartós hatású környezetkíméõ nitrogén mûtrágya A közép-európai térségben csak cégünkné gyártott FORMURIN tartós hatású nitrogén mûtrágyánkka 1999-ben jeentünk meg a befödi piacon. A minõségi mûtrágyák befödi keresete megnõtt, így érdemesnek tartottuk a hazai eátásban vaó részvétet. A FORMURIN -t eddig kizáróag a rendkívü igényes, a környezetet óvó nyugat-európai országokba száítottuk és száítjuk ma is. A FORMURIN oyan karbamid kondenzátum, mey a növényi éethez eengedheteten nitrogént speciáis makromoekuák formájában tartamazza. A foyamatos nitrogén eátást a karbamid kondenzátumok fokozatos ebomása biztosítja. A ebomás ideje 3 6 hónap. A FORMURIN -ban a assú hatást képviseõ 34 % nitrogén meett 4 % azonna fevehetõ ún. starter nitrogént is tartamaz. Az értékes assú hatású nitrogén hatóanyagú FORMURIN és a hagyományos, vízben odódó nitrogén mûtrágya tápanyag fetáródási görbéje jó jeemzi a eadás küönbségét. Amíg a hagyományos nitrogén mûtrágyák egy vegetációs idõszakban történõ többszöri akamazásáva érhetõ e a növény számára kedvezõ nitrogén eátottság, addig ez a FORMURIN egyszeri kijuttatásáva optimáisan biztosítható. Nem ke tartani a túadagoástó, a kimosódástó, a nem kívánatos anyagok fedúsuásátó. A FORMURIN kiváóan akamazható pázsitokra, megévõ gyepek ápoására. Akamas továbbá dísznövények, gyümöcsfák teepítésekor, virág- és zödség kutúrákban, vaamint födkeverékekben a növények szükséges mértékû nitrogén eátottságának biztosítására. Forgaomba kerü: 1 kg-os dobozos, 6 kg-os vödrös, ietve 25 kg-os zsákos kiszereésben. BUVIPLANT tartós hatású kompex mûtrágya Tartós hatású kompex mûtrágyánk tartamazza mindazokat a fontos makró- és mikroeemeket meyek a növények foyamatos és bioógiaiag igényet tápanyag eátásához szükségesek. Tápanyag összetéte: 20 % N, 10 % P2O5, 15 % K2O, 4 % MgO, vaamint a egfontosabb nyomeemek. Egyedi igények esetén 17 12 17, ietve 22 11 11 NPK összetétee és a fentive azonos Mg és mikroeem tartaomma is forgamazzuk. A nitrogén az eõzõekben demonstrát ev szerint tápája a növényt. A foszfor, káium és magnézium komponensek szintén assan fetáródó vegyüetek formájában fejtik ki hatásukat. A tápanyag eadási foyamat mindaddig tart, amíg a kívánatos teítettségi szint be nem következik. E szint eérése után a ebomás csak akkor fokozódik, ha a taajodat sókoncentrációja csökken. A BUVIPLANT önmagában hasznáható zödségféékné, dísznövények, facsemeték, szõõ, bogyós gyümöcsûek ütetésekor, paántázásakor, foyamatos tápanyag utánpótáskor. Akamas még virágok, bakonnövények mûtrágyázására. Forgaomba kerü: 1 kg-os dobozos, 8 kg-os vödrös, 25 kg-os zsákos kiszereésben, por aakban, vaamint a közkedvet 11 gr-os tabetta formában, 10 db-os dobozban és 4 kg-os vödörben. BUVIFER vízodható, koridmentes mûtrágya A foyamatos fejesztés eredményeként tavassza forgaomba kerüt új BUVIFER-ünk a piaci verseny kihívásaira reagáva, oyan összetéteében és tisztaságában kifogástaan nyersanyagokbó készü, ameyek fizikai és kémiai paraméterei révén a egpatinásabb európai szerekke is összemérhetõvé teszik. A kasszikus fehasznáás meett az új BUVIFER esõrendûen akamas a fóiás zödségtermesztésben urakodóvá váó csepegtetõ öntözéses kijuttatásra is. Összetétee: 14 % N, 7 % P2O5, 21 % K2O, 1 % MgO, vaamint 0,2 % mikroeemek, meyek koridot nem tartamaznak. Javasojuk: zödségnövények, dísznövények trágyázására, gyümöcsösben, szõõben esõsorban ombtrágyaként, paántaneveéshez, vaamint vízkutúrás termeéshez odattrágya formájában. Forgaomba kerü: 10 dkg-os zacskós, 1 kg-os dobozos, 8 kg-os vödrös és 25 kg-os zsákos kiszereésben. A FORMURIN etarthatósága 5 év, míg a BUVIFER és a BUVIPLANT eredeti csomagoásban korátan ideig tároható. Végü itt jegyezzük meg, hogy cégünk kitûnõ minõségû 1/2, 3/4, 1 -os bordás ocsoótömõt is gyárt. (X) TERMÉKEINK BESZEREZHETÕK AZ ERRE SZAKOSODOTT ÜZLETEKBEN, GAZDABOLTOKBAN, VALAMINT A GYÁRTÓ STORECHEM KFT. TELEPHELYÉN 1225 BUDAPEST, NAGYTÉTÉNYI ÚT 221 225 AHOL SZÍVESEN INFORMÁLUNK MINDEN KEDVES ÉRDEKLÕDÕT. 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 14
A Bácsamási Agráripari Részvénytársaság termékei és szogátatásai a minõségi gazdákodást szogáják! Kiváó minõségû, fémzárot, õszi és tavaszi vetõmagféeségek szées fajtaváasztékban ának rendekezésre: kaászos gabona, hibridnapraforgó, egyéb JELENLEG AKTUÁLIS KALÁSZOS VETÕMAG FAJTAAJÁNLATUNK: ÕSZI ÁRPA ÕSZI BÚZA TRITICALE HIBRIDROZS Attia, Botond, Gotic, Kompoti korai, Ney GK Öthaom, GK Csörnöc, GK Kaász, GK Miska, Jubiejnaja-50, Aföd-90, Kondor, MV Matador, MV Magdaéna, MV Martina, Fatima-2 Presto Rapid Integrációs partnereink részére több növényfaj termetetési ehetõségeit ajánjuk: ipari, étkezési, madáreeség céú napraforgó, takarmánygabona, mustár, oajretek, õszi káposztarepce. A sertéstartás terüetén mûködõ integrációs tevékenységünk biztonságot jeent a szerzõdéses hízaásra váakozók részére. Környezetkíméõ gombaöõszer termékcsaádunk küönbözõ kutúrák küönbözõ kórokozói een nyújt hatékony védemet, a biotermesztés követeményeinek is megfee. BORDÓILÉ FW, BORDÓILÉ + KÉN FW Részeetes tájékoztatás kérhetõ az aábbi címen: Bácsamási Agráripari Rt. H 6430 Bácsamás, Backnang u. 2. Te.: 79/342-144, fax: 79/342-240 E-mai: bart@mai.datanet.hu
ERDÉSZETI TUDOMÁNYOS INTÉZET 1023 BUDAPEST, FRANKEL LEÓ U. 42 44. Részet a Kámoni Arborétumbó Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) az 1897. december 31-én ket aapító rendeetet követõen Magyar kiráyi Erdészeti Kíséreti Áomás néven kezdte meg tevékenységét Semecbányán. Az erdészeti kutatás központi kérdése mindig is az erdõ fejõdésének és növekedésének vizsgáata vot, küönös hangsúyt adva a termõheyi viszonyoknak és az erdõmûveési beavatkozásoknak. A kutatások döntõ többsége akamazott jeegû, és így az eredmények, kutatási jeentések, szakértõi (megbízásos) anyagok, szaktanácsadás, vaamint továbbképzés formájában gyorsan a gyakorat rendekezésére ának. Az erdõ sokrétû szerepe szükségessé tette a bioógiai aapú kutatások fokozatos bõvítését, amit küönösen indoko az erdõk egészségi áapotának romása és az ökoógiai körümények kedvezõten irányú vátozása. Az intézet feadatai a födmûveésügyi miniszter 54. 326/6/1992. sz. határozata szerint az agrártudományi kutatás-kíséreti fejesztés keretében az erdõgazdákodás fejesztésére irányuó kompex kutatások. Az intézet feadatai kiterjednek az erdei ökoszisztéma egészére, s tekintette a nemzetközi, vaamint hazai köteezettségekre, a következõ fõbb kutatási terüetek köré csoportosíthatók: I. Erdészeti ökoógia II. Erdõmûveés és fanemesítés III. Erdészeti nemesítés IV. Erdõvédeem V. Erdészeti ökonómia A fesorot diszcipínák egyben az intézet funkcionáis szervezeti egységei, és mint tudományos osztáyok az intézet aapfeadatának szakterüetei szerint meghatározott részét feeõsen végzik. Az ERTI erdõgazdákodási feadatokat is eát a rábízott 705,8 ha erdõterüeten és 71,8 ha csemetekertben. Fenntart és keze az ország négy küönbözõ táján (Sárvár, Kámon, Gödöõ, Püspökadány) összesen 87 ha arborétumot. Az intézet csemetekertjében szaporítóanyagtermeést és forgamazást, vaamint egyéb váakozási tevékenységet végez. Regionáis kíséreti áomásháózata révén szaktanácsadássa is fogakozik. Közremûködik az erdészeti génbank étrehozásában és fenntartásában, gondoskodik a köze 3000 kíséreti terüetet magába fogaó országos háózat rendszeres adatfevéteérõ és az adatok kiértékeésérõ. A kíséreti áomások és kirendetségek (Sárvár, Sopron, Gödöõ, Mátrafüred, Püspökadány), az intézet terüeti szervezeti egységei, ameyek az áomások (kirendetségek) kötségvetési finanszírozású aaptevékenységi feadatainak tejesítését, az áomásokon foyó megbízásos kutatási, vaamint egyéb tennivaók (váakozások) megvaósítását koordináják. Az Intézet 12 országga, ietve nemzetközi szervezette tart fenn rendszeres, részben szerzõdéses szakmai kapcsoatot. Tagja az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetségének (IUFRO) és az Európai Erdészeti Intézetnek (EFI). Nemzetközi (EU) szakértõi regisztrációva rendekezik, ezáta egyre több nemzetközi kutatási-fejesztési projektben tud eredményesen részt venni. (X) Ökoógiai bázisterüet
K.u.K. 95 Kft. Hibridkukorica fajtaajánat 2000 2001 IGEN KORAI ÉRÉSÛ Szemes: Saturnus (FAO 300) Sió: Sze TC 247 (FAO 240) Sze TC 277 (FAO 310) Avantage (FAO 320) Borbáa SC (FAO 320) KORAI ÉRÉSÛ Szemes: DE SC 377 (FAO 350) Sió: Juventus (FAO 360) Juventus (FAO 360) Poo (FAO 360) Ea (FAO 370) Norma (FAO 370) KÖZÉPÉRÉSÛ Szemes: Veronika (FAO 420) Sió: Sze TC 465 (FAO 450) Maraton (FAO 450) Atéza (FAO 460) Sió: Sze TC 513 (FAO 560) Maxima (FAO 580) KÉSÕI ÉRÉSÛ (...vaamint további egyéb hibridek kedvezõ áron és fetéteekke!) VETÕMAG VÁSÁRLÁSSAL, SZAKTANÁCSADÁSÉRT FORDULJON BIZALOMMAL A K.u.K. 95 CSOPORT ALAPÍTÓ TAGJAINAK VETÕMAGÜZEMEIHEZ ÉS SZAKEMBEREIHEZ! Agrárgazdaság Kft. Vetõmagüzeme Bóy Rt. Vetõmagüzeme Hidasháti Rt. Vetõmagüzeme Damand Rt. Vetõmagüzeme Interseed Kft. Vetõmagüzeme Törökszentmikósi Rt. Vetõmagüzeme 4001 Debrecen 35. útfé 7754 Bóy Áomáspuszta Pf.: 43. 5672 Murony II. ker. 18. 7211 Damand Feszabaduás u. 42. 6500 Baja IV. kerüet 163. 5200 Törökszentmikós Szenttamás Te.: (52) 419-688 Fax: (52) 311-591 Te.: (69) 368-666 Fax: (69) 368-188 Te.: (66) 427-288 Fax: (66) 427-287 Te.: (74) 439-603 Fax: (74) 439-603 Te.: (79) 326-883 Fax: (79) 322-396 Te.: (56) 390-924 Fax: (56) 390-924 Heves Borsod-Abaúj-Zempén Nógrád megyei terüeti iroda 3300 Eger, Hadnagy u. 17/7. Te./fax: (36) 321-148 Mobi: (60) 326-186 Terüeti képviseõ: Kovács Mikós K.u.K. 95 Kft. központi iroda 1054 Budapest, V. ker. Bajcsy-Zs. u. 50. III/20. Te.: (1) 269-5501, Fax: (1) 269-5502 Jász-Nagykun-Szonok Pest megyei terüeti iroda 5000 Szonok, Indóház u. 7. IV. em. 23. Te./fax: (56) 376-348 Mobi: (30) 950-0787 Terüeti képviseõ: Uhrin Miháy
Hatékony és gazdaságos csávázás a rozs és triticae kutúrákban foyékony rézoxikinoát hatóanyagtartamú készítménnye A hazai növényvédemi gyakoratban napjainkig még nem szokásos a rozs vagy triticae vetõmag csávázása. Ennek okai az aábbiak: egyrészt nem jeentkeztek oyan vetõmagga terjedõ betegségek, ameyek tömegesen feépve jeentõsebb terméskiesést eredményeztek vona; másrészt nem votak forgaomban oyan csávázószerek, ameyek kötségei a rozs és a triticae termesztõk számára is efogadhatók. Napjainkra ez a heyzet ényegesen megvátozott. Magyarországon is megjeent a rozs szárüszög [Urocistys occuta (War.)] kártétee, ameyet hosszú idõn keresztü csak a hazánktó északra és észak-keetre évõ országokban ismertek. A tünetek a evéen, a evéhüveyen, a száron fekete csík formában, a kaászon pedig üszkös peyva, steri kaász, evéhüveybe szorut, odara ívesen kiforduó beteg kaász formában jeentkeznek. A beteg növények 30 40 %-ka aacsonyabbak az egészségesekné és deformáódottak. A károkozó jeenétét Magyarországon 1976-ban mutatták ki eõször. A betegség hazai megtaáói a Gödöõi Agrártudományi Egyetem Növényvédeemtani Tanszékének oktatói és hagatói számos hazai és nemzetközi konferencián számotak be errõ a betegségrõ. Javasoják a termeõknek, hogy az õszi búzához vagy õszi árpához hasonóan csávázott rozs és triticae vetõmagot vessenek. A betegség een hatásosak a közforgaomban évõ csávázó készítmények, de azok árát az aacsony jövedemezõségû rozs és triticae termeés nem minden esetben visei e. Az emút években a szükséges és kieégítõ vegyszeres védeem, vaamint a termesztés gazdaságossága közötti összhangot keresve végeztek vizsgáatokat a betegség eküzdésére a Gödöõi Agrárközpont Közhasznú Társaságná. A vizsgáatok céja az vot, hogy megáapítsák a csírafertõzés mértékét, a fertõzés kedvezõ idejét, az egyes fajták fogékonyságát, ietve kereskedeemben kapható csávázószerek hatékonyságát. A kíséretekben a Budapesti Vegyimûvek Rt. egy már régóta közforgaomban évõ készítményét a BUVISILD BR-t (22,5 % karbendazim + 7,5 % rézoxikinoát), ietve egy újonnan engedéyezett foyékony rézoxikinoát tartamú csávázószert a QUINOSILD 150-et (150 g/ rézoxikinoát) vizsgáták. A rozs-, és triticaeszemeket aboratóriumban a szokásos módon csávázták gömbombikban. Csávázás eõtt a mag feszínére a patogén teiospóráit szórták (0,5 g/1000 g). A csávázószerek fehasznát dózisa 0,2 0,3 iter/100 kg vetõmag vot. A vetést szeptember október hónapban végezték 4 ismétésben, minden esetben megfeeõ kontro-sorok akamazásáva. A vizsgáatban az aábbi fajtákat hasznáták fe: 1. tábázat Faj Fajta Minõsítés Származási ország éve Rozs Kisvárdai 1 1975 Magyarország (H) Moto 1996 Lengyeország (PL) GK Wibro Magyarország (H) GK Zouno Magyarország (H) Triticae Presto 1990 Lengyeország (PL) Küön vizsgáták a QUINOSILD 150-et (150 g/ rézoxikinoát) a kõüszög (Tietia foetida) een aboratóriumban anyagenyomatos módszerre, ietve szabadfödön mikroparceás kíséretekben. EREDMÉNYEK Tietia foetida (kõüszög) A vizsgát csávázószerek gombaöõ hatása között az agyagenyomatos módszerre vizsgáva nem vot szignifikáns küönbség (2. tábázat). A vizsgát csávázószerek a teiospórák csírázását ényegében azonos módon gátoták. A promicéium kiaakuását nem minden esetben akadá- 2. tábázat AZ ANYAGLENYOMATOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI (Tietia foetida) Gödöõ 1999 Kõüszög teiospóra fejõdése %-ban Megnevezés: 5 nap 7 nap 9 nap Csávázatan kontro 19,1 18,3 19,2 Buvisid BR 0,9 0,8 1,2 Quinosid 150 0,8 0,9 1,0 19 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
yozták meg, de az egysejtû promicéiumon a bazidiospórák H aakú fúziója egyeten esetben sem történt meg, amey nékü nincs penetrációs hifa, így csírafertõzés nem ehetséges. A szabadfödi vizsgáatokban is ez a tendencia érvényesüt (3. tábázat), amikor a csávázatan parceában 39 43 % üszögfertõzöttség jeentkezett. A csávázott téteekben 0,010 0,005 %-ban taátak kõüszögöt. Mesterséges fertõzésné optimáis fetéteek meett ez kiváó eredmény, ami azt jeenti, hogy az árutermesztésben a búzatábákban egyeten üszögös kaász sem forduhat eõ. 3. tábázat A VIZSGÁLT CSÁVÁZÓSZEREK HATÁSA A TILLETIA FOETIDA PATOGÉNRE ÕSZI BÚZA OPTIMÁLIS VETÉSIDEJÉBEN (Gödöõ 1999) Dózis Tietia foetida fertõzöttség % Csávázószer /t s o r o z a t o k átag 1. 2. 3. 4. Csávázatan kontr. 42,17 39,21 43,50 40,10 41,24 Buvisid BR 2,0 0,01 0,01 0,02 0,00 0,010 Quinosid 150 2,0 0,00 0,01 0,01 0,00 0,005 Urocistys occuta (rozs szárüszög) A csávázószerekke végzett kétéves kíséretekben megáapították, hogy a vizsgát készítmények hatékonyan fehasznáhatók a kórokozó een (4. tábázat). A csávázott szemekbõ fejõdött növényeken nem taáták meg a betegség tüneteit. A csávázószerek között szignifikáns küönbséget nem észetek. Összefogava ezen új betegség fontosabb tüneteit, kártéteét a hõmérséket és a vetésidõ, vaamint a fajták hatását, az eenáóságot és fogékonyságot, a egjobb védekezés a vetõmag-csávázás. Vaószínûsíthetõ, hogy a triticae vetésterüetének növekedéséve, a csávázás gondatan ehagyásáva a termésveszteség 20 30 % is ehet. A vizsgát csávázószerek megbízható védemet nyújtanak az Urocistys occuta kórokozóva szemben. A spórahamazokbó a promicéium képzõdését még az ocsó kontakt hatású csávázószer (QUINOSILD 150) is kieégítõen gátoja. A QUINOSILD 150 csávázószer az õszi búzában is hasznáható, Tiettia foetida, Tiettia caries és a Tiettia intermedia és egyéb, a taajbó vagy a mag feszínérõ károsító gombák een. A repüõ porüszög (Ustiago tritici) een nem nyújt védemet, mive hatónyaga nem szisztemikus hatású. Véeményünk szerint az árutermesztésben nincs is erre szükség, hiszen a vetõmag termesztésekor szisztemikus hatóanyagga (tebukonazo, carboxin, triadimeno) végzett csávázás következményeként 2 évig nem esz fertõzési forrás a búzatábában. A patogén ismétet feszaporodására (0,5 1,0 %-os szintre) 4 5 év szükséges. Gazdaságossági szempontbó tehát érdemes méregeni az õszi búza esetében is az ocsóbb kontakt hatású csávázószerek (p. QUINOSILD 150) hasz- 4. tábázat AZ UROCISTYS OCCULTA ELLENI VÉDEKEZÉS EREDMÉNYEI (Gödöõ 1999) Dózis Fertõzöttségi arány % Csávázószer /t s o r o z a t o k átag 1. 2. 3. 4. Kontro 16,1 12,3 9,7 14,1 13,1 Buvisid BR 2,0 0,1 0,0 0,0 0,1 0,05 Quinosid 150 2,0 0,1 0,2 0,1 0,0 0,01 náatát. Vetõmagtermesztésné azonban mindig vagy szisztemikus, vagy pedig szisztemikus és kontakt hatású csávázószerre szabad csak csávázni! Dr. Sebestyén Endre Borossné Tímár Judit Budapesti Vegyimûvek Rt. Ha rendszeresen hirdet szakapunkban, nemcsak cégét, termékeit rekámozza, ismertségét növei, hanem hozzájáru a gazdasági kommunikáció; a szakmai tájékoztatás, tájékozódás, információáramotatás színvonaának kívánt és szükséges emeéséhez, s szakapunkat is támogatja. VETMA Kht. a MAG Kutatás Termesztés Kereskedeem Szerkesztõsége 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 20
A Martonseed Martonvásári Mezõgazdasági Kíséreti Gazdaság Rt. 2000-ben ünnepi fennáásának 55. évforduóját. A Részvénytársaság és jogeõdei több mint fészáz év óta a martonvásári kutatási-fejesztési vertikum részei. A Részvénytársaságot 1996-ban a bioógia aapok eõáításában és megõrzésében játszott szerepe miatt nemzetgazdaságiag kiemet váaatnak nyivánították. A Részvénytársaság fõbb tevékenységei közé tartozik: SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS, MEZÕGAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS A Részvénytársaság két teepheyén mintegy 3.000 hektár mezõgazdasági terüetet mûve. A szántóterüeten foyó termesztési tevékenység aapvetõ céja a kaászos gabona és hibridkukorica vetõmagvak eõáítása, vaamint az áatáomány takarmányigényének jó minõségben történõ kieégítése. VETÕMAGELÕÁLLÍTÁS, -FELDOLGOZÁS, -ÉRTÉKESÍTÉS Az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet és a Részvénytársaság közötti fé évszázados munkamegosztás eredménye a közemútban efogadott középtávú együttmûködési megáapodás, meynek értemében a Kutatóintézet, mint fajtatuajdonos áta nemesített és honosított búza és hibridkukorica magas szaporítási fokú vetõmag eõáítását és fedogozását meghatározóan a Martonseed Rt. átja e. A Részvénytársaság évi 15.000 tonna kapacitású vetõmagüzeme hibridkukorica, búza, mustár, oajretek, õszi káposztarepce, borsó és napraforgó növények vetõmagjainak fedogozására és fémzárotatására akamas. A Martonseed Rt., vaamint gazdasági társaságai szorosan együttmûködnek a búza és hibridkukorica vetõmagvak hazai és export értékesítésében. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGUNK VETÕMAGTERMESZTÉS ÉS -FELDOLGOZÁS TERÜLETÉN ELNYERTE A BEMUTATÓ ÜZEM 2000. CÍMET. ÁLLATTENYÉSZTÉS A Martonseed Rt. jeeneg két jó feszeret tehenészeti teepén köze 1.400 tejeõ szarvasmarhát tart, s ezek szaporuatát tenyészti. Az áománynak tenyésztési, termeési és áategészségügyi szempontbó is kiváó eredményei vannak. TAKARMÁNYKEVERÕ ÜZEM Új fejesztésként évi 8.000 tonna keveréktakarmány gyártása foyik, ami a saját és küsõ megrendeõk igényeit egyaránt kieégíti. INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A Részvénytársaság regisztrát integrátorként termetetési tevékenységet foytat, ameynek keretében eõfinanszírozott formában hibridkukorica, mustár, oajretek, õszi káposztarepce, ucerna vetõmagvak, ietve takarmánykukorica, madáreeség és étkezési céú napraforgó eõáítása történik. VÁLASSZA AZ ÁLTALUNK ELÕÁLLÍTOTT KIVÁLÓ MINÕSÉGÛ, MEGBÍZHATÓ MAGYAR FAJTÁKAT! 2462 MARTONVÁSÁR ERDÕHÁT TELEFON: 06 (22) 460-054, TELEFAX: 06 (22) 460-201 MOBIL: 06 (30) 9942-449 21 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER
Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Az OMgKDK a tudományos munka, az oktatás, a tudományos tájékoztatás céjait szogája a mezõgazdasági információ mind tejesebb gyûjtése és szétsugárzása révén. Az intézmény országos feadatkörû, nyivános, tudományos szakkönyvtár, az agrár-fesõokatási és agrárágazati szakkönyvtárak koordinációs központja. Tagja számos nemzetközi szervezetnek: a FID-nek (Nemzetközi Dokumentációs Szövetség), a IAALD-nak (Mezõgazdasági Könyvtárosok és Dokumentaisták Nemzetközi Egyesüete) és az Európai Tanács könyvtári szervezetének, a LIBER-nek. A FAO etéti könyvtára gyûjti, fedogozza a FAO-kiadványokat. A könyvtár áománya mintegy fémiió könyvtári egység. A gyûjtõkör kiterjed a tejes hazai és váogatva a nemzetközi mezõgazdasági, éemiszeripari, erdészeti, faipari, vaamint ezek határterüetei szakkönyveire, tankönyveire, foyóirataira és egyéb dokumentumaira. 302 magyar és 180-fée küfödi foyóiratot vásáro a könyvtár évente, cserekapcsoatok révén évente köze 300 a küfödrõ érkezett foyóiratok száma. A könyvtár történetében jeentõs áomás a kiencvenes évek eejétõ megkezdett számítástechnikai eszközrendszer kiaakítása és fejesztése. A szakirodami tájékoztatás jeentõs része a számítógépes rendszer segítségéve történik. A egjeentõsebb hazai és nemzetközi adatbázisok megtaáhatók CD-ROM-on, interneten és egyéb háózati eérésû adatbázisok onine eérésére is van ehetõség. 1997-tõ kívürõ, ISDNvonaon keresztü is eérhetõk a könyvtár szogátatásai. Kiemet feadatként kezei a magyar agrárágazat információ-eátásának biztosítását az Európai Unióró, a gyors és szakszerû tájékoztatást az 1996-ban étrehozott küöngyûjtemény szogája. CD-ROM gyûjteménye az ország agrárkönyvtárai közü a egnagyobb EU-s adatbázissa rendekezik. Három jó feszeret, kényemes ovasóterem, számítógépes rendszerû köcsönzõput, több szempontú céduakataógus és gépi adatkeresõ rendszer á az ovasók rendekezésére. Kitûnõen képzett tájékoztató könyvtárosok segítik a dokumentumok közötti formai és tartami eigazodást. Az információk hihetetenü gyors szaporodása és a fehasznáók információkeresõ szokásainak vátozása, igényeik szerteágazó jeege szées körû szogátatási struktúra étrehozását eredményezte az OMgKDK-ban. A hagyományos szogátatások heybenovasás, könyvköcsönzés, könyvtárközi köcsönzés, referens szogáat meett tevékenységük fontos részét képezik a számítógépes rendszer fehasznáásáva nyújtott szogátatások. A foyamatosan épített adatbázisokbó a megrendeõk áta megnevezett témában egyedi témafigyeést is váa a könyvtár, a rendszer segítségéve több ezer tétebõ váogatva jó körühatárot, eszûkített témakörök összeáítására van ehetõség. Jeentõs kiadói tevékenység jeemzi az intézmény tudományos-szakmai munkáját. Csak a egfontosabbakat megemítve: itt szerkesztik és jeentetik meg a kurrens Magyar Mezõgazdasági Bibiográfia, Az Európai Unió Agrárgazdasága címû foyóiratot, továbbá az emút négy évben 16 kötetbõ áó tématanumány-sorozatot jeentettek meg az Európai Unió mezõgazdaságáró. Jó fekészüt agrárszakemberek és informatikusok közremûködéséve a könyvtár a gyors hozzáférhetõséget, a méy tartami fetárást és a egfrissebb nemzetközi információkat biztosítja a fehasznáóknak. (X) 2000. AUGUSZTUS SZEPTEMBER 22