magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

2. szám 128. évfolyam 2013. január 18. Utasítások 4/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról. 5/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az érdekképviseleti tevékenység ellátásához kapcsolódó munkavégzés alóli mentesülés (távollét) SAP HR rendszerhez történő rögzítésének és elszámolásának rendje. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal 141 156 6/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről. Egyéb közlemények: Megállapodás a Kollektív Szerződés módosítására Műszaki Táblázatok módosítása Oldal 172 189 192 4/2013. (I. 18. MÁV ÉRT. 2.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt-nél foglalkoztatott MUnkAVÁLLALók szabadságának kiadásáról És ELszÁMOLÁsÁRóL. 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLJA A MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására, illetve elszámolására vonatkozó eljárás egységes végrehajtásának szabályozása. 2.0 HATÁLY És felelősség MEGHATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás hatálya Utasítások Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A jelen utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási jogszabályok által meghatározott betegszabadság, szülési szabadság stb. kiadására. Jelen utasítást a 2013. január 1.-től kezdődő munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő-beosztás időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás elkészítése során kell alkalmazni. 2.2 felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság vezetője, végrehajtásáért az egyes munkáltatói jogkör gyakorlók és munkavállalók a felelősek. 3.0 fogalmak MEGHATÁROzÁsA 3.1 szabadság A szabadság naptári évenként fizetett pihenőidő, amely minden munkavállalót megillet. [Mt. 115. (1) bek.] A szabadság a munkavállaló pihenését, kikapcsolódását, regenerálódását szolgálja. Az alap és pótszabadság

142 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. [Mt. 146. (3) bek. a) pont] A szabadság naptári évente a munkában töltött idő alapján az Mt. 116. alapján alapszabadságból és a 117. szerint a munkavállaló életkora alapján számított, valamit a 118.-120. -okban és a Kollektív Szerződés (továbbiakban KSz) 43. -ában meghatározott különböző jogcímeken járó pót- és rendkívüli szabadságokból tevődik össze. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak időarányos része jár a munkavállalónak. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. [Mt. 121. ] 3.2 szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények Azok a munkaidő kedvezmények, melyek szabadságkérelem alapján illetik meg a munkavállalót. 3.3 fizetés nélküli szabadság A munkavállaló részére jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő vagy a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörben engedélyezhető olyan szabadság, melynek időtartamára munkabér nem jár. 3.4 kivételesen fontos gazdasági érdek Ilyen indok alatt a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. 3.5 A munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok Olyan ok, amely különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 szabadságra való jogosultság A munkában töltött idő alapján járó szabadságra minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. 4.2 szabadság mértéke számításánál alapul vehető időtartamok A munkavállalónak a tárgyévben munkában töltött idő alapján jár a szabadság [Mt. 115. (1)]. A szabadság időarányos részének számításánál munkában töltött időként kell számításba venni az Mt. 115. (2) bekezdése alapján: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbiakban meghatározott időtartamát: ga) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamát, gb) a kötelező orvosi vizsgálat időtartamát,, gc) a véradáshoz szükséges, legalább négy órát gd) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órát, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órát, ge) hozzátartozója halálakor két munkanapot, gf) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időt, gg) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamát, gh) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamot, gi) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamot, továbbá gj) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamot. 4.3 szabadság mértékének csökkentése 30 napot meghaladó távollét esetén az éves szabadságkeret csökkenésének megállapítása és az SAP távollétkeret módosítása automatikusan megtörténik. Az ily módon bekövetkező éves szabadságkeret módosításáról az időügyintéző értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlót, SAP rendszerrel támogatott vezénylést alkalmazó szolgálati helyeken a vezénylőtiszt értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlót.

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 143 4.4 szabadság fajtái és azok mértéke A munkavállalót megillető szabadság alap- és pótszabadság(ok)ból (illetve rendkívüli szabadságból) áll. 4.4.1 Az alapszabadság Az alapszabadság mértéke húsz munkanap [Mt. 116. ]. 4.4.2 Pótszabadságok, rendkívüli szabadság 4.4.2.1 Az életkor alapján járó pótszabadság [Mt. 117. (1) bek.] A munkavállalónak - huszonötödik életévétől egy, - huszonnyolcadik életévétől kettő, - harmincegyedik életévétől három, - harmincharmadik életévétől négy, - harmincötödik életévétől öt, - harminchetedik életévétől hat, - harminckilencedik életévétől hét, - negyvenegyedik életévétől nyolc, - negyvenharmadik életévétől kilenc, - negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben meghatározott életkort betölti. 4.4.2.2 Egyéb Mt-ben szabályozott pótszabadságok Gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118. ]. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Gyermeke születése esetén az apát megillető szabadság [Mt. 118. (4) bek. ] Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. fiatal munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. (1) bek. ] A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. (2) bek.] A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak járó pótszabadság, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította [Mt. 120. ] A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. 4.4.2.3 Egyéb ksz-ben, munkaszerződésben szabályozott pótszabadságok Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [ksz 43. 1.pont ] Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként, amennyiben a munkahelyen legalább öt éve dolgozik, az Mt. 119. (2) bekezdésében rögzített öt munkanap pótszabadságon kívül további öt munkanap pótszabadság illeti meg. Hatvanadik életévet betöltő munkavállalók pótszabadsága [ksz43. 1. pont] A munkavállalót egy munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti. A munkaszerződésben rögzített pótszabadság a rögzített mértékben illeti meg a munkavállalót. 4.4.2.4 Egyéb ksz-ben szabályozott rendkívüli szabadságok főrendelkező, tartalékos térfőnök illetve vonatkezelő-levelező munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadsága [ksz. 43. 2. pont] A főrendelkező, tartalékos térfőnök illetve vonatkezelőlevelező munkakört betöltő munkavállalókat kérelmükre naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni. A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabad-

144 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám ságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146. (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás (távolléti díj 70 %-a) illeti meg. 4.4.3 fizetés nélküli szabadság 4.4.3.1 Mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadság engedélyezése A mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadságot 30 napig a munkáltatói jogkör gyakorló, a 30 napon túli időtartamra a főtevékenységi kör vezető javaslatának figyelembe vételével a humánerőforrás menedzsment vezető engedélyezhet. 4.4.3.2 Jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadságok A munkáltató köteles fizetés nélkül szabadságot engedélyezni az alábbi esetekben: a) a munkavállalónak gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 128. ] b) a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében, a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. [Mt. 130. ] c) a munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A kezelőorvos igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló részére köteles a fizetés nélküli szabadságot igénybe venni kívánó munkavállaló egyidejűleg leadni. [Mt. 131. ] d) a munkavállalónak a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. [Mt. 132. ] e) a munkavállaló kérésére, ha polgármesternek választották a foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára. [1994. évi LXIV törvény 1. (4) bek.] f) a munkavállaló kérésére, ha országgyűlési képviselőjelölt jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig. [2012. évi XXXVI. törvény 95. (1) bek.] g) a munkavállaló kérésének megfelelően, ha országgyűlési képviselő mandátuma igazolásától a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére. [2012. évi XXXVI. törvény 96. (2) bek.] A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság kivételével a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére és a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló a munkáltatói jogkör gyakorlónak címzett jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. [Mt. 133. ] A jelen pont a) pontjában meghatározott fizetés nélküli szabadság az Mt. 129. -a alapján - megszűnik a) a gyermek halva születése esetén, b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. A fent megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet. 4.5 A szabadság kiadása 4.5.1 szabadságolási ütemterv A munkáltatói jogkör gyakorló minden év február 15- ig szabadságolási ütemtervet készít (1. sz. melléklet) lehetőleg a munkavállalói kérelmek figyelembe vételével. Év közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a szabadság kiadás alakulását és szükség esetén megfelelő intézkedést hozni a szabadságok esedékességének évében történő kiadása érdekében. 4.5.2 Munkáltató általi szabadság kiadás A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki (2. sz. melléklet). A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. [ Mt. 122. (3) (4) bek.] 4.5.3 Munkavállalói kérelemre történő szabadság kiadás A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. [Mt. 122. (2) bek.] A nem általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók a következő időszakra vonatkozó munkaidőbeosztás közlését megelőzően lehetőség szerint legalább 8 nappal korábban jelzik évente két alkalommal összesen legfeljebb 7 munkanapnak megfelelő szabadság igényüket a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve a

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 145 vezénylést készítő munkavállalónak. A munkáltató ezt a szabadságigényt köteles az Mt. 122. (2) bekezdést figyelembe véve a kérelemnek megfelelően teljesíteni (3. sz. melléklet). A munkavállaló az előzőekben megfogalmazottakon túl is kérelmezheti szabadság kiadását - Szabadságkérelem nyomtatvány (4. számú melléklet) kitöltésével-, annak teljesítéséről azonban a munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató érdekeinek figyelembe vételével dönt. Amennyiben a munkavállaló szabadság igénye teljesítéséről dönt a jogkör gyakorló, abban az esetben a következő időszaki vezénylés ennek figyelembe vételével történik. Az általános munkarendben (nappalos) foglalkoztatott munkavállalók esetében elégséges a Szabadságkérelem nyomtatványnak a tervezett igénybevételt 15 nappal korábban kitöltve a munkáltatónak engedélyezés céljából átadni. A Szabadságkérelem nyomtatványt 2 példányban kell kiállítani, amelynek engedélyezése meghatározott óraszámra történik a munkáltatói jogkör gyakorló részéről. A jóváhagyott szabadságkérelmi lapok eredeti példányát az időügyintéző tevékenységet ellátó munkavállalónak kell leadni és annak kell megőriznie, a másolat a munkavállaló példánya. 4.5.4 szabadság esedékesség évében történő kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. (1) bek.]. Ettől eltérően a szabadságot: a) ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki [Mt. 123. (2) bek.], b) ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt.123. (3)], c) a munkáltató - a felek megállapodása alapján - az alap és az életkortól függő pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év december 31. napjáig adja ki (5. sz. melléklet) [Mt. 123. (6)]. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt.123. (4) bek.]. Az esedékesség évében ki nem adott szabadság kivéve a KSz. 43. (2) bekezdésében szabályozott rendkívüli szabadságot maradvány szabadságként a munkavállaló következő évi szabadságához hozzáadódik. 4.5.5 A szabadság kiadásának eljárásrendje [Mt.124. ] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidőre azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben nem készül, vagy a kérelem időpontjára vonatkozóan még nem készült el előre munkaidő-beosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A napi munkaidő, illetve a beosztás szerinti munkaidő mértékét el nem érő (tört napi) szabadság nem adható ki, az a következő évre maradvány szabadságként átvezetésre kerül. 4.5.6 A szabadság kiadás időpontjának munkáltatói módosítása A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja [Mt.123. (5)-(6) bek.]. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításának esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele [Mt.123. (7) bek.]. 4.6 szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények Az alábbi munkaidő-kedvezmények igénybevételét szabadságkérelem nyomtatványon kell kérelmezni: - az Mt. 55 (1) f) pontja alapján a munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, - általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő [Mt.55. (1) g) pontja]. 4.7 A szabadságok nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat. A MÁV Zrt-nél a szabadságok kiadásával kapcsolatban az SAP HR rendszer által rögzített adatok számítanak hivatalos nyilvántartásnak. A munkavállaló a havi bérfi-

146 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám zetési jegyzéken szereplő információk alapján követheti nyomon szabadságmaradványának értékét. Eltérés gyanúja esetén a meglévő dokumentumok segítségével a munkáltatói jogkör gyakorlótól kérheti a felhasználás egyeztetését. Nem az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén a munkavégzésre vonatkozó tárgyhavi időadatok rögzítése után az időügyintéző az SAP HR-ből lekérdezi a szabadság maradványokat és megküldi a szervezeti egység vezetője, valamint a vezénylést végző munkavállaló részére. A vezénylést végző munkavállaló segédnyilvántartást (6. sz. melléklet) vezet a szabadságok felhasználásáról, melyet az időügyintéző által lekérdezett adatokkal minden hónapban köteles egyeztetni. A segédnyilvántartás rögzíti az időügyintéző által lekérdezett maradvány szabadság és a következő havi vezénylés között eltelt időszakban a munkavállaló által igénybe vett szabadság mennyiségét. Ezáltal biztosítható, hogy a vezénylést készítő a mindenkori szabadság maradvány értékével tisztában legyen és ezáltal az éves szabadság keretnél több ne kerüljön kiadásra. Az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén segédnyilvántartás vezetésére nincs szükség, a vezénylést készítő a munkavállalók vezényléssel még le nem kötött szabadságát az erre a célra létrehozott lekérdezéssel listázhatja. 4.8 A szabadság elszámolása A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidővel azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt.124. (1)-(2) bek.]. Amennyiben nem készül előre munkaidő-beosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell elszámolni és nyilvántartani. 4.9 A szabadság pénzbeli megváltása A szabadságot természetben kell kiadni, pénzben megváltani csak munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén akkor lehet, ha a munkavállaló részére az időarányos szabadság nem került kiadásra [Mt. 125. ]. 4.10 szabadság alakulása munkaviszony megszűnésekor A munkaviszony megszűnésékor ki kell számítani a munkavállalónak időarányosan járó szabadságot. Ha a munkavállaló az időarányosan járó szabadságot nem vette igénybe annak fennmaradó részét szabadság megváltás jogcímen az esetleges többi juttatással együtt ki kell fizetni. A megváltandó maradvány szabadságot a humánpartnernek kell az SAP HR-ben rögzítenie, ennek alapján a kifizetésről a Humán szolgáltatás köteles gondoskodni. 4.11 Éves szabadságkeretek generálása (sap HR) és az ehhez kapcsolódó feladatok Az éves alapszabadság keret és az életkor alapján járó pótszabadság (az életkor alapján járó pótszabadság [4.4.2.1 pont], a KSz alapján 60. életévet betöltő munkavállalókat megillető pótszabadság [4.4.2.3 pont], fiatal munkavállalókat megillető pótszabadság [4.4.2.2 pont] ) megállapítása az SAP HR-ben automatikusan, míg az egyéb pótszabadság keretek megállapítása manuálisan történik. Az éves szabadságkeretek generálását követően amelyet év elején elvégez az SAP HR üzemviteli folyamatgazda az időügyintéző, a SAP HR rendszerben történő vezénylés esetén a vezénylést készítő munkavállaló listát küld a munkáltatói jogkör gyakorló részére, melyben munkavállalónként és munkahelyi összesítésben szerepel az éves alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság járandóság. 4.11.1 Pótszabadságok és egyéb távollétek rögzítése 4.11.1.1 Gyermek után járó pótszabadság rögzítése Gyermek után járó pótszabadság mértékét a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben, a szülő által évente tett nyilatkozat és fogyatékos gyermek esetén orvosi szakértői igazolás alapján (7. sz. melléklet). Gyermek születésekor az apát megillető pótszabadságra való jogosultságot a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása ellenében a Humán szolgáltatás TB feladatokat ellátó munkatársa állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.11.1.2 A munkavállalót megillető további pótszabadságok, rendkívüli szabadságok és egyéb távollétek rögzítése A munkavállalónak járó pótszabadságot, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) rögzíti az SAP HRben, a munkavállaló által évente tett nyilatkozat és az ahhoz mellékelt rehabilitációs szakértői szerv határozata alapján (8. sz. melléklet).

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 147 A különböző jogcímeken járó további pótszabadságokat, rendkívüli szabadságot, így a főrendelkező, tartalékos térfőnök, illetve vonatkezelő-levelező munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadságát [KSz. 43. 2. pont], az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. (2) bek. és KSz 43. 1.pont ], valamint az egyéb szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények [4.6 pont (tanulmányi szabadság, közeli hozzátartozó halála esetén biztosított munkaidő kedvezmény) ] a humánpartner állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.11.2 új munkavállaló felvételekor, illetve munkaszerződés módosításakor alkalmazott feladatok Újfelvételkor, illetve munkaszerződés módosításkor (amennyiben ez pótszabadság változást eredményez) a humánpartner megállapítja a munkavállaló szabadság járandóságát, rögzíti az SAP HR-ben, majd írásban tájékoztatja a munkavállalót az igénybe vehető szabadságnapok (órák) számáról. 7.0 MELLÉkLETEk JEGYzÉkE 1. számú melléklet Szabadságolási ütemterv 2. számú melléklet Szabadságkiadás 3. számú melléklet Munkavállalói szabadság igénylés 4. számú melléklet Szabadságkérelem 5. számú melléklet Megállapodás az esedékesség évét követő év végéig történő szabadság kiadásáról 6. számú melléklet Engedélyezett szabadságok nyilvántartása 7. számú melléklet Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről 8. számú melléklet Nyilatkozat egészségkárosodás alapján járó pótszabadság igénybevételéről Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsITÁsOk, HATÁ- LYOn kívűl HELYEzÉsEk 5.1 Hivatkozások A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (KSz) 5.2 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 31/2009. (IV.17. MÁV Ért.14.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról. 6.0 HATÁLYbA LÉPTETÉs Az utasítás a megjelenés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2013. január 01. napjától kell alkalmazni.

148 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám 1. sz. melléklet

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 149 2. sz. melléklet

150 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám 3. sz. melléklet

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 151 4. sz. melléklet

152 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám 5. sz. melléklet

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 153 6. sz. melléklet

154 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám 7. sz. melléklet

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 155 8. sz. melléklet

156 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám 5/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítás az ÉrdEkkÉpVIsElEtI tevékenység EllÁtÁsÁhoz kapcsolódó MunkaVÉGzÉs alóli MEntEsülÉs (távollét) sap hr rendszerhez történő rögzítésének És ElszÁMolÁsÁnak rendje. 1.0 az utasítás célja A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) alapján, egy vagy több érdekképviseleti tisztséget betöltő (érdekvédelmi feladatot ellátó), érdekvédelmi célból munkavégzés alól mentesülő (távollévő) munkavállalók [Központi Üzemi Tanács tagja, Vállalatcsoport szintű Üzemi Tanács tagja, Központi Munkavédelmi Bizottság tagja, Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói tagja, szakszervezeti tisztségviselő (egyéb munkavállaló), üzemi tanács tagja, [üzemi megbízott], munkavédelmi bizottság tagja [munkavédelmi képviselő] munkaidő-kedvezményének igénybevételére vonatkozó bejelentések megtételének, az érdekképviseleti távollétek rögzítésének, és a távollétek elszámolásának egységes szabályozása. 2.0 hatály- És FElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1 az utasítás szervezeti és személyi hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és azok munkavállalóira. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Munkajog vezetője, végrehajtásáért valamennyi érintett munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője felelős. 3.0 FoGalMak MEGhatÁrozÁsa Jelen utasítás alkalmazásában: 3.1 Bejelentés: az érdekképviseleti célú munkaidő-kedvezmény felhasználásáról döntésre jogosult szervezet, illetőleg munkavállaló részéről a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője részére küldött értesítés arról, hogy valamely arra jogosult munkavállaló meghatározott kezdő időponttól, meghatározott időtartamban az érdekképviseleti tevékenységet ellátó szervezetet (munkavállalót) megillető munkaidő-kedvezményt vesz igénybe 3.2 Érdekképviseleti célú munkavégzés alóli mentesülés: az Mt., illetőleg az Mvt. alapján érdekképviseleti feladatokat ellátó munkavállalók részére munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján biztosított, a munkáltató részére előzetesen bejelentett, vagy a munkáltató által munkáltatóval való konzultációnak elfogadott távollétek időtartama, melyeket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok által előírt díjazási szabályok szerint kell elszámolni. Érdekképviseleti tevékenység ellátása céljából a munkavállaló az alábbi jogcímek alapján mentesülhet a munkavégzés alól: 1. Központi Üzemi Tanács tagja: munkaidő-kedvezmény, munkáltató hozzájárulása alapján, 2. Vállalatcsoport szintű Üzemi Tanács tagja: munkaidő-kedvezmény, munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazása esetén a munkáltató hozzájárulása alapján [Mt. 146. (2) bek.], 3. Üzemi tanács tagja [üzemi megbízott]: munkaidőkedvezmény, 4. Szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében: munkaidő-kedvezmény, az Mt. 273. (3) (4) bekezdése szerint megjelölt tisztségviselő munkáltatóval való konzultáció, 5. Központi Munkavédelmi Bizottság tagja: munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazása alapján munkaidő-kedvezmény, illetve munkaidő-kedvezmény munkáltató hozzájárulása alapján 6. Munkavédelmi bizottság tagja [munkavédelmi képviselő]: munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján munkaidő-kedvezmény 7. Paritásos munkavédelmi testület (PMT) tagja: a tanácskozás időtartamára, munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazása alapján 8. Választási bizottság tagja: a választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára, az Mt. 240. (5) bekezdése alapján. Amennyiben a munkavállaló egyszerre több érdekképviseleti tisztséget is betölt, akkor valamennyi tisztségéből adódóan (azaz külön-külön is) megilleti a munkaviszonyra vonatkozó szabály által biztosított érdekképviseleti célú távollét. 3.3. Munkáltatóval való konzultáció: olyan véleménycsere, párbeszéd, amelynek egyik munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott nélkülözhetetlen résztvevője a munkáltató.

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 157 4.0 az utasítás leírása 4.1 A szakszervezeti érdekképviseleti célú munkavégzés alóli mentesülés szabályozási háttere 4.1.1 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.): 233. (1) E rész alkalmazásában b) Konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd. 274. (1) A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidőkedvezmény illeti meg, továbbá a 273. (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. (4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. (5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a 273. (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállalónak a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár. 4.1.2 A KSz 12. -a alapján (az Utasítás alkalmazása során a hatályos Kollektív Szerződésnek megfelelően az alábbiak szerint kell eljárni) 1. A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételét előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve a) az egybefüggő, legalább 15 napot elérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal, b) az a) pontban meghatározott időtartamot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal korábban köteles bejelenteni a munkaidő-kedvezményt igénybe vevő munkavállalót létszámban tartó szolgálati hely vezetőjének. 2. Az 1. b) pontban foglaltaktól eltérően az előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetben, így különösen ha az igénybevételt a) a munkáltatóval való tárgyalás, b) az Mt. 272. (7) bek. szerinti képviselet, c) munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített valamely jogvesztő határidő megtartása, d) a szakszervezet központi döntéshozó szerve (pl. Országos Választmány, Elnökség, Küldöttközgyűlés stb.) rendkívüli ülésének összehívása teszi szükségessé a bejelentés az igénybevételt megelőzően legalább 1 nappal korábban is közölhető. Az előzőek szerinti körülményeket a szakszervezet köteles a bejelentésben feltüntetni. 4.2 a szakszervezeti távollétek rögzítése, elszámolása: 4.2.1 A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó döntéséről az arra illetékes munkáltatói jogkörgyakorlót, az igénybevétel jogcímére és időtartamára tekintettel megállapított határidők betartása mellett BEJELENTÉS elnevezésű iratban értesíti (1/a. sz. melléklet). A megfelelő távollétrögzítések és elszámolások érdekében a szakszervezeti bejelentésnek tartalmaznia szükséges a munkából való távolmaradás tervezett kezdő időpontját, várható időtartamát, annak jogcímét. A bejelentést a munkaidő-kedvezmény felhasználásáról döntési jogkörrel rendelkező szakszervezet képviselőjének kell aláírnia, majd azt el kell juttatni tisztségviselőt (munkavállalót) létszámban tartó munkáltatói jogkör gyakorlójához. 4.2.2 Az érdekképviseleti szerv által megküldött munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt tartalmazó dokumentumot a munkáltatói jogkörgyakorló a tudomásulvételt követően, a bejelentésben megnevezett munkaidő kedvezményre jogosult munkavállaló időügyintézője részére adja át, kivétel a forgalmi szakterület, ahol a beosztástervezést végző (vezénylőtiszt) részére kerül átadásra amennyiben a bejelentésben megnevezett munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a beosztástervezésbe bevont. 4.2.3 Amennyiben a munkaidő-beosztásuk alapján vezényelt munkavállalók munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentése a következő havi vezénylés elkészítésének időpontjáig (megelőző hónap 23-áig) ismertté válik, a vezénylés elkészítésével megbízott (vezénylőtiszt) a munkavállaló munkaidő beosztásában a bejelentésben meghatározott időpontra (időtartamra) a munkaidő-kedvezményt csak abban az esetben rögzíti az SAP HR/munkaidő beosztás rendszer-

158 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám ben, ha a munkavállalónak a munkaidő ciklusa alapján munkavégzési kötelezettséget határozott volna meg. Abban az indokolt esetben, ha munkaidő-gazdálkodási szempontok miatt a munkavállaló munkaidőciklusa szerinti eredeti munkaidő-beosztást a bejelentés miatt módosítani szükséges, a változtatást a vezénylőtiszt ennek megfelelően végrehajthatja. Ezt követően a módosított vezénylésnek megfelelően kerül a munkaidő-kedvezmény elszámolásra. Ebben az esetben is irányadó azonban, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti szabadnapjára a kijelölt pihenőnapjára, illetve egyéb okból történő munkavégzés alóli mentesülés időtartamára távollét nem számolható el. Valamennyi az időügyintézőkhöz rendelt munkavállaló munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentést tartalmazó dokumentumot az igazolás (1.b., melléklet) megérkezéséig az elszámolás alapját képező dokumentumok között tartja. 4.2.4 Az SAP HR rendszerben a szakszervezeti tisztségviselők/tagok (munkavállalók) távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a szakszervezetet, amelyik a távollét igénybevételére vonatkozó bejelentést kiállította. 4.2.5 A munkáltatóval való konzultáció esetén a 4.2.1-4.2.4. pontban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezen a jogcímen történő munkavégzés alóli előzetes mentesítés további feltétele az erre való jogosultság (Mt. 273. (3) (4) bek.) és annak előzetes írásbeli dokumentálása, hogy a munkáltató képviseletében konzultáció lefolytatására jogosult (kötelezett) a konzultáció lefolytatásának időpontját mikorra tűzte ki (illetőleg a kezdeményezésre jogosulttal mely időpontban egyezett meg annak megtartásáról). A munkáltatóval való konzultáció miatti munkavégzés alóli mentesülés nem terheli a szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény keretet. 4.2.6 A SAP HR rendszerben a szakszervezeti tisztségviselők/tagok (munkavállalók) távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a SAP-s távolléti kódot, amely a bejelentésben megjelölt jogcímnek megfelel. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.2.7 Az elszámolás alapját a szakszervezet által előzetesen megküldött bejelentésben feltüntetett munkaidő-kedvezmény tényleges igénybevételéről kiállított dokumentum IGAZOLÁS (1/b. sz. melléklet) vagy, a munkáltató képviselője által aláírt, a konzultáción való részvétel dokumentálásáról készült IGAZOLÁS (4/a. melléklet), illetőleg JELENLÉTI ÍV képezi. Az érdekképviseleti szerv által, a munkáltatói jogkörgyakorlónak megküldött munkaidő kedvezmény igény tényleges felhasználását igazoló dokumentumot IGAZOLÁST ( JELENLÉTI ÍVET ) a munkáltatói jogkörgyakorló a tudomásulvételt/aláírást követően átadja a vezénylőtiszt, illetve az időügyintéző részére. A vezénylő tisztnek, illetve időügyintézőnek ellenőriznie kell ugyanazon munkavállalóra/személyre szóló kiállított bejelentésben és az igazolásban feltüntetett időtartamok, jogcímek egyezőségét, vagyis, hogy az igazolás valójában az előzetesen megküldött bejelentés alapján került-e kiállításra. A két dokumentum tartalmának eltérése esetén a vezénylőtiszt, illetve az időügyintéző a munkáltatói jogkörgyakorló bevonásával egyezteteti a munkaidő-kedvezmény felhasználásának körülményeit. Amennyiben a szakszervezet nem küld igazolást az előzetesen megküldött bejelentésben megjelölt munkaidőkedvezmény tényleges igénybevételéről, a vezénylőtiszt a munkáltatói jogkörgyakorló bevonásával egyezteti a munkaidő-kedvezmény felhasználásának körülményeit és bekéri a hiányzó dokumentumokat. Ha a munkavállalónak a bejelentésben megjelölt időpontban munkavégzési kötelezettsége volt és aznap nem dolgozott, viszont a munkaidő-kedvezmény tényleges igénybevételéről nem tud igazolást bemutatni és azt felszólításra sem tudja pótolni, arra a napjára igazolatlan távollétet kell rögzítenie. Nem számolható el távollét szakszervezeti munkaidőkedvezmény, munkáltatóval való konzultáció jogcímén olyan időtartamra, amikor a munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége (pl. munkaidő-beosztás szerinti szabadnap, kijelölt pihenőnap stb.). 4.2.8 A havi elszámolások érdekében az igazolásoknak minden hónap utolsó munkanapjáig be kell érkezniük. Ettől eltérően a hónap utolsó munkanapjára vonatkozó igénybevételről az igazolásoknak a tárgyhót követő hónap 2. munkanapjáig kell beérkezni. Ennek hiányában, vagy hiányos kitöltés esetén a távollét nem kerül elszámolásra. 4.2.9 A munkáltatóval való konzultáció alapján történő munkavégzés alóli mentesülés elszámolásának alapját kizárólag a munkáltató által kiállított IGAZOLÁS (4/a. sz. melléklet), vagy a konzultációról készített EMLÉKEZTETŐ mellékletét képező olyan JELEN- LÉTI ÍV másolata képezheti, amelyet a munkáltató képviselője aláírásával hitelesített és, amely tartalmazza: a konzultáció helyét és dátumát, a konzultáción résztvevő személyek és a képviselt szervezet megnevezését, a konzultáció pontos időtartamát (a konzultáción való részleges részvétel esetén az érintett személynél megjelölve a konzultáción való részvétel tényleges időtartamát).

2. szám A MÁV Zrt. Értesítője 159 4.2.10 Az Mt. 273. (3)-(4) bekezdés szerint megjelölt munkavállalót a 274. (1) bekezdése alapján megillető, munkavégzés alóli mentesülésének időtartamát nem lehet kiterjesztően értelmezni, abba kizárólag az Mt. Harmadik és Negyedik Részében meghatározott kollektív jogok érvényesülésének körébe tartozó tárgyalások így pl.: az Mt. 272. (5) bekezdése alapján kezdeményezett konzultációk, az Mt. 276. alapján folytatott KSZ tárgyalások, a kollektív munkaügyi vita (Mt. 291. ), illetve a munkáltató és a szakszervezet közötti kapcsolattartás célját szolgáló tárgyalások időtartama számít be. Nem értelmezhetőek viszont a munkavégzés alóli mentesülés időtartamába beszámítható időként a felsoroltakon kívüli esetkörök, így különösen az Mt. 21. szerinti meghatalmazotti, illetőleg a 285-288. alapján folytatott jogvitában a munkavállaló jogi képviseletének ellátása, a tárgyalás helyszínére történő odautazás, illetőleg az onnan történő visszautazás időtartama, a tárgyalásra való felkészülés időtartama. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidőkedvezmény (munkavégzés alóli mentesülés) biztosítása és igénybevétele során mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének figyelembe vételével kell eljárnia. 4.2.11 Az érdekképviseleti szerv által megküldött, a vezényelt munkavállaló munkaidő beosztása elkészítésének időpontját (megelőző hónap 23-át) követően ismertté vált munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentéseket, mint távolléteket a vezénylőtiszt a fent leírt eljárásnak megfelelően a tényleges tervben rögzíti. Abban az esetben, ha munkaidő-gazdálkodási szempontok miatt a munkavállaló munkaidő-beosztásának módosítására van szükség, arra a hatályos KSz. 29. rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett van lehetőség. Ebben az esetben a 4.2.3. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 4.2.12 Az időügyintéző a munkavállalók munkaidőkedvezmény igénybevételét, az SAP HR rendszerben a szakszervezeti BEJELENTÉS, illetve a 4.2.7 pont első bekezdésében, illetőleg 4.2.9 pontban foglaltaknak megfelelően kiállított IGAZOLÁS ( JELENLÉTI ÍV ) alapján rögzíti. 4.2.13 Az elszámolás az Mt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján távolléti díjjal történik. 4.3 Az üzemi tanácsi (üzemi megbízotti) és a választási bizottság tagjai munkavégzés alóli mentesülésének szabályozási háttere 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.): 233. (1) E rész alkalmazásában b) Konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd 236. (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. 240. (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. 260. (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidőkedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. (2) A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 4.4 Az üzemi tanács tagjai (az üzemi megbízott), illetve a választási bizottság tagjai távollétének rögzítése, elszámolása: 4.4.1 Az üzemi tanács tagját, illetve az üzemi megbízottat megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételének, valamint a választási bizottság tagjának munkavégzés alóli mentesülésének rögzítésére, illetve elszámolására a 4.2. pontban leírt eljárást megfelelően alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: 4.4.1.1 Munkaidő-kedvezmény az annak igénybe vételére jogosult üzemi tanács tagja esetében, az üzemi tanács elnöke, üzemi megbízott esetében az üzemi megbízott által, választási bizottság tagja esetében a választási bizottság (elnöke) által a munkáltatói jogkörgyakorló felé előzetesen bejelentett és elszámolt távollét. 4.4.1.2 A 4.2.1. pontban meghatározott BEJELEN- TÉS az üzemi tanács tagját, illetve üzemi megbízottat megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a munkáltató által kiadott, erre rendszeresített bejelentési formanyomtatványokon is megtehető (2/a. sz. melléklet). 4.4.1.3 A 4.2.4. pontban foglaltakat az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott munkaidő-kedvezmény igény-

160 A MÁV Zrt. Értesítője 2. szám bevételére vonatkozó igény rögzítésénél nem kell alkalmazni. 4.4.1.4 Az SAP HR rendszerben az üzemi tanácstagok, illetve üzemi megbízottak távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a SAP-s távolléti kódot, amely a bejelentésben megjelölt jogcímnek megfelel. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.4.1.5 Az Mt. 240. (5) bek. szerinti tevékenység ellátása esetén a választási bizottság (elnöke) a bizottsági tagoknak ezen a jogcímen történő munkavégzés alóli előzetes mentesítésére vonatkozó kérelméről (döntéséről), az arra illetékes munkáltatói jogkörgyakorlót BE- JELENTÉS elnevezésű iratban értesíti (5/a. sz. melléklet). 4.4.1.6 A 4.4. pont szerinti távollétek elszámolásának alapját az üzemi tanács (üzemi megbízott) által az előzetesen megküldött bejelentés alapján kiállított, a munkaidőkedvezmény tényleges igénybevételét igazoló, a munkáltató által erre rendszeresített dokumentum IGAZOLÁS (2/b.sz. melléklet) képezi. választási bizottság (elnök) által előzetesen megküldött bejelentés alapján kiállított, a munkavégzés alóli mentesülés (bizottsági munka) tényleges időtartamát igazoló, a munkáltató által erre rendszeresített dokumentum IGAZOLÁS (5/b.sz. melléklet) képezi Az elszámolás az Mt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján távolléti díjjal történik. 4.5. a munkavédelmi képviselői munkaidő-kedvezmény szabályozási háttere 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.): 75. (1) A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka; 4.6. a munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezményének rögzítése, elszámolása: 4.6.1. A munkavédelmi képviselőt megillető munkaidőkedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentések rögzítésénél a 4.2. pontban foglalt eljárást megfelelően alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: 4.6.1.2 Munkaidő-kedvezmény az annak igénybe vételére jogosult munkavédelmi bizottság/testület tagja esetében, a munkavédelmi bizottság elnöke helyi munkavédelmi bizottság hiányában a munkavédelmi képviselő által, a munkáltatói jogkörgyakorló felé előzetesen bejelentett és elszámolt távollét. 4.6.1.3 A bejelentés a munkavédelmi képviselőt megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a munkáltató által kiadott, erre rendszeresített bejelentési formanyomtatványokon is megtehető (3/a. sz. melléklet). 4.6.1.4 A 4.2.4. pontban foglaltakat a munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó igény rögzítésénél nem kell alkalmazni. 4.6.1.5 Az SAP HR modulban a munkavédelmi képviselő távollétének rögzítésénél meg kell jelölni azt az SAP- távolléti kódot, amely a bejelentésben megjelölt jogcímnek megfelel. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.6.1.6 A 4.5 pont szerinti távollétek elszámolásának alapját a munkavédelmi bizottság (munkavédelmi képviselő) által előzetesen megküldött bejelentés alapján kiállított, a munkaidő-kedvezmény tényleges igénybevételét igazoló a munkáltató által erre rendszeresített dokumentum IGAZOLÁS (3/b. sz. melléklet). 4.4.1.9 A 4.2.7. pontban foglaltakat a munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezmény igénybevételének elszámolásánál nem kell alkalmazni. 4.6.1.8. Az elszámolás az Mvt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján átlagkeresettel történik. 4.7. a paritásos Munkavédelmi testület munkavállalói tagja munkaidő-kedvezményének szabályozási háttere: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.): 70/B. (1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. (2) A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.