A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Hasonló dokumentumok
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

A magyarországi tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepe és ökológiai szolgáltatásai Halasi-Kovács Béla SCIAP Kft.

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Elemi csapásból hozzáadott érték

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Az őshonos halaink védelmében

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

A Magyar Halászati Operatív Program ( ) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

FELHÍVÁS. Az akvakultúra ágazat kieső jövedelmének részleges kompenzációjára

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

A Puszta /16, pp MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Pisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

A 2018-as pályázati felhíváshoz kapcsolódó intézményi mobilitási főpályázat elkészítésével kapcsolatos információk

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

A nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése. 1. AT Ausztria. 2. BE Belgium. 3.

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI KÖZÖTT

Simon Edina Konzervációbiológia

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a közötti időszakban

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai. Budapest, október 4. Kovács Kornél osztályvezető

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Natura 2000 területek bemutatása

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Halászati Operatív Program Magyarországon

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

MELLÉKLET. a következőhöz:

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

Átírás:

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet

A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Üzemelő halastó terület (ha) Haltermelés (t)

Egységnyi haltermelés (kg/ha) A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 2. 1400 Haltermelés intenzitása y = 1199,1x -0,132 R² = 0,6918 1200 1000 800 600 400 200 0 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 3. Egy főre jutó tógazdasági haltermék Ország Étkezési halmennyiség (tonna) 2008 Egy főre jutó tógazdasági haltermelés (kg/fő) Cseh Köztársaság (CZ) 18 026 1,75 Magyarország (HU) 10 991 1,09 Litvánia (LT) 2 627 0,77 Horvátország 2 228 0,50 Lengyelország (PL) 18 300 0,48 Románia (RO) 5 278 0,24 Németország (DE) 16 044 0,19 Bulgária (BG) 1 152 0,15 Franciaország (FR) 4 500 0,07 Ausztria (AT) 395 0,05 Belgium (BE) 400 0,04 Olaszország (IT) 222 0,00

A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 4. Fajonkénti termelés (étkezési) Halfaj Étkezési halmennyiség (tonna) 2010 Aránya a teljes tógazdasági haltermeléshez viszonyítva (%) Ponty (Cyprinus carpio) 9 927,0 80,75 Busa fajok (Hypophthalmichthys spp.) 1095,9 8,91 Amur (Ctenopharyngodon idella) 437,5 3,56 Harcsa (Silurus glanis) 156,4 1,27 Süllő (Sander lucioperca) 38,5 0,31 Csuka (Esox lucius) 27,6 0,22 3,7 0,03 606,8 4,94 Compó (Tinca tinca) Egyéb ponty-féle (Cyprinidae spp.)

A magyarországi tógazdasági technológia jellemzői Rendszeres, évenkénti lecsapolás és feltöltés Tótalaj művelés Megfelelő mennyiségű és fajösszetételű halkihelyezés Tápanyag utánpótlás (trágyázás, takarmányozás) Növényzet kezelése (hínárkaszálás, nádaratás) Lehalászás VÍZVISSZATARTÁS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FENNTARTÁS

A tógazdálkodás multifunkcionális jelentősége Gazdasági funkció Természetvédelmi funkció Vízgazdálkodási funkció (belvíz befogadás, aszály csökkentő funkció) Turisztikai, jóléti funkció

A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 1. A tógazdasági haltermelés során a tógazdasági munkaműveletek eredményeként a természetestől meghatározott elemekben eltérő, azonban a természetes szemisztatikus állapothoz hasonló rendszer, ún. HALASTAVI ÖKOSZISZTÉMA jön létre

A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 2. Halastavi ökoszisztéma jellemzői: + MESTERSÉGESEN MAGASAN TARTOTT TROFITÁSI SZINT + A PLANKTONIKUS ÉLET TÚLSÚLYA + AZ ÉVES LECSAPOLÁSOK, FELTÖLTÉSEK RENDJE

A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 3. MESTERSÉGESEN MAGASAN TARTOTT TROFITÁSI SZINT A bevitt tápanyag jelentős része az előállított hallal a rendszerből kivételre kerül. A fokozott tápanyag bevitel következtében a táplálékhálózat minden tagjának így a madaraknak is nagyobb állományai alakulnak ki, a halastavak a természetesnél nagyobb mennyiségű élőlényt képesek eltartani. A rendszer ökológiai szempontból kvázi egyensúlyi állapotban van.

A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 4. A PLANKTONIKUS ÉLET TÚLSÚLYA A könnyen felvehető oldott tápanyagokra épül A nyíltvizes állapotot maga a megfelelő nagyságú halállomány tartja fenn A mesterséges beavatkozások, pl. tókaszálás, trágyázás csak ennek alapfeltételeit teremtik meg

A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 5. AZ ÉVES LECSAPOLÁSOK, FELTÖLTÉSEK RENDJE Változatos élőhely-komplex alakul ki

A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 6. A tógazdasági művelés a leghatékonyabb természetvédelmi kezelés!

A halastavak által fenntartott természeti értékek Vizesélőhely fenntartás ( lépőkő (step stones) szerepet töltenek be az európai ökológiai hálózatban)

A halastavak által fenntartott természeti értékek Európai jelentőségű, vízhez kötődő költő és vonuló madárfajok (fajszám több mint 300; kiemelkedő: kanalas gém (Platalea leucorodia), cigányréce (Aythya niroca), kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) daru (Grus grus), kislilik (Anser erythropus)

A halastavak által fenntartott természeti értékek Európa legnagyobb vidra (Lutra lutra) populációja

A halastavak által fenntartott természeti értékek Természetvédelmi oltalom alatt álló gerinces és gerinctelen állatfajok

A halastavak által fenntartott természeti értékek Természetvédelmi oltalom alatt álló növény fajok

Védett természeti terület: 12 157ha (49%) NATURA 2000 terület: 16 299 ha (66%)

Természeti értékek hatása a gazdálkodásra 1. o KÖZVETLEN HATÁSOK Halfogyasztók - Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) cca. 3 500 költőpár, 30-40 000 vonuló - Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) cca. 1 500 költőpár Takarmányfogyasztók - Tőkés réce (Anas platyrhynchos) - Barát réce (Aythya ferina) - Szárcsa (Fulica atra) oközvetett HATÁSOK mindazon fajok, amelyek fészkelésük, vonulásuk idején igényeik miatt meghatározott ideig gátolják a szokásos üzemmenetet - vízszint beállítás, nádkitermelés stb. - és ezzel a gazdálkodás tervezhetőségét nagymértékben nehezítik. pl. gulipán (Recurvirostra avosetta), kanalas gém (Platalea leucorodia), fattyú szerkő (Chlidonias hybrida)

Természeti értékek kárókatona hatása a gazdálkodásra 2. Közvetlen gazdasági kár: Hazai ágazati szinten cca. 3 millió euró közvetlen gazdasági kár Közvetett gazdasági kár: Hatékony védekezés lehetőségének hiányában a növendék hal termelést bizonytalanná teszi, ezzel közvetett kárt okoz, közgazdasági szempontból kitetté válik a halgazdaságok működése. Míg a vizesélőhelyek természetvédelmi szempontú fenntartásában az extenzív halgazdálkodás jelentős szerepet kap, a kárókatona kártételével olyan gazdasági helyzetet teremt, ami a hazai halgazdálkodás gazdasági szempontú ellehetetlenülését okozhatja! Természetvédelmi kár: vegyes gémtelepek tönkretétele, élőhely degradáció

A magyar tógazdasági haltermelés gyakorlata pozitív választ ad a fenntartható gazdálkodás kérdéseire!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!