Miért kerültek veszélybe a rókák? Környezetgazdaságtan 4. előadás Externáliák, közjavak, a mérés problémája, diszkontálás Bartus Gábor 2012 Helyszín: San Miguel Island Dél-Kalifornia 1. A szigeten a növekvő mezőgazdasági tevékenységek eredményeképpen elszaporodtak az elkóborolt sertések 2. Az 1940-50-es években a növényvédőszerektől kipusztult az őshonos fehérfejű rétisas 3. Helyüket később a szárazföldről érkező szirti sasok foglalták el, akiket a malacok vonzottak ide 4. A szirti sasok megtanulták, hogy a malacoknál kisebb apró termetű rókákat is elejthetik 5. A rókák 1994-es 450-es egyedszáma 2002-re 60-ra csökkent Hogyan lett a maláriából búbópestis járvány Indonéziában? 1. Erős rovarirtószert vetettek be a maláriát terjesztő szúnyogok ellen 2. A rovarirtó megmérgezte a macskákat is 3. A macskák pusztulásával elterjedtek a patkányok 4. A patkányok búbópestist terjesztettek Ráadásul a zsuptetők is összedőltek, mert a szertől azok a darazsak is elpusztultak, amik a tető rovarjait tartották kordában (1) Külső gazdasági hatás (externália) Ha egy cég vagy személy hatással van egy másik cég vagy személy jólétére (profitjára) úgy, hogy ez a hatás: (1) a tevékenység egy nem szándékolt mellékhatása, (2) melynek nincs ellentételezése (ára vagy kártérítése), (3) s így az okozó gazdasági döntéseiben ezen hatás ténye nem játszik szerepet.
éldák Tevékenység Zenehallgatás otthon Kertészkedés Autózás A-ból B-be Áramtermelés egy atomerőműben Mellékhatás Zaj a szomszédban Szomszédos ingatlan értéknövekedése Levegőszennyezés Radioaktív hulladék Lehet pozitív és negatív is!! Külső gazdasági hatás (ábra) döntésen kívüli tényező áram termelő fogyasztó ár nem szándékos mellékhatás szennyezés pl. SO 2 nincs ellentételezés 3. fél szennyezésből fakadó károk Egy további példa és egy gyár Adott egy folyó... szennyvíz szennyvíz további használók: - strandok, - horgászok, - vízhasználó gyárak, - vízművek, - stb. A szennyező koncentrációja megnövekszik folyásirányban... csakúgy mint a más használókat érő károk és költségek.
Az externáliák hatása (1) Externáliák hatása (2) Költségek, hasznok, árak (pl: Ft) MNB MNB = marginal net private benefit nettó magán határhaszon Termék vagy szennyezés mennyisége opt Externáliák hatása (3) iaci egyensúly externália nélkül MEC = marginal external cost külső (környezeti) határköltség MNB kereslet (D) kínálat (S) MEC e opt,s opt e
iaci egyensúly negatív externáliával iaci egyensúly pozitív externáliával A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak S: a piacon megfigyelhető tényleges kínálat S : hipotetikus kínálat, ami tartalmazná a szennyezés minden költségét A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak D: a piacon megfigyelhető tényleges kereslet D : hipotetikus kereslet, ami tartalmazná a pozitív externália értékét is D S S D D kínálat (S) e e e e e e e Az externália következményei (1) A versengő piac kimenete nem aretohatékony areto hatékonysági kritériuma: létrehozható-e úgy egy akármekkora pozitív változás egy tetszőleges személy (cég) jólétében, miközben senki más jóléte sem csökken ha nem, az allokáció hatékony Onnan fogod tudni, hogy jól vagy Ha nem találsz senkit Akinek a helyébe lennél (Kispál és a Borz: WC-n sírni) Az externália bizonyos fokú kiküszöbölése sok esetben lehetséges mások sérelme nélkül Az externália következményei (2) Nem igazságos, véletlenszerű jövedelemújraelosztás: A negatív externália érintettjeinek úgy csökken a jóléte, hogy veszteségeikért nem kárpótolják őket; miközben az okozóknak jövedelem-többletet jelent, hogy nem kezelik az externáliák okait
(2) A közjavak Köz- vs magánjavak A közjavak azok a termékek/szolgáltatások, amik (a) szabad hozzáférésűek Magánjavak Közjavak senki sem zárható ki a jószág szabad használatából (b) egy használó fogyasztása nem korlátozza egy másik használó fogyasztását az adott jószágból iaci javak Kenyér Cipő Mozijegy Magánbiztosítások Szén-dioxid kibocsátás Garrett Hardin: Tragedy of the commons, Science, Vol. 162, Dec. 13, 1968 Közösségi javak Kötelező felelősségbiztosítások Honvédelem Közbiztonság Levegő Oktatás* Hardin példája: a közlegelő Egy további fontos fogalom tehenek egy állat tömege össztömeg 10 500 5000 11 490 5390 12 450 5400 13 400 5200 14 350 4900 n 0 0 Haszonlehetőség (haszonáldozat, alternatív, gazdasági) költség: annak az alternatívának a haszna, amit nem valósítottunk meg, mivel más lehetőséget választottunk (több alternatíva esetén a legnagyobb haszonnal járót vesszük figyelembe)
otyautasok A közjavak problémája otyautas: az a személy (fogyasztó) aki a jószágért kevesebbet fizet a tényleges fizetési határhajlandóságánál Nincs konkrét tulajdonos A használat költségét nem fizetik meg A közjószágot túlhasználják (pazarlás) (3) A mérés problémája A GD index hibái GD, GN (bruttó hazai/nemzeti termék) mint általánosan használt indikátor a gazdasági aktivitás mérésére GD, GN nem tükrözi: - szabadidős tevékenységek értékét, - önkéntes munkát (pl. Linux), - bűnözés közérzetrontó hatását, - a szennyezéseket, - stb. Flow típusú mutató, a készletek változására érzéketlen Számos, jólétet befolyásoló tényezőt nem mér Egyes termékeket, szolgáltatásokat ellenkező előjellel mér
A mérés reformja Néhány gazdasági-társadalmi mutató A GD-vel párhuzamosan más jóléti indexek alkalmazása (pl. HDI, ökológiai lábnyom) több mutató együttes értékelése A GD felváltása új, komplexebb indexszel RI IEF Gazdasági szabadság olitikai szabadságjogok biztosítása (kormányzás színvonala) GINI Egyéni anyagi jólét színvonala/megoszlása GD Gazdasági teljesítmény ISEW/ GI/MD Általános technológiai színvonal innováció A természeti erőforrások felhasználása EF MFA ESI Életlehetőségek (élettartam, oktatásiegészségügyi színvonal) HDI Alternatív makromutatók: a GD-ből továbbfejlesztett indexek Fenntarthatósági mutatók NEW Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus & Tobin, 1972) ISEW Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (H. Daly & J. Cobb, 1989) GI Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb & mások, 1995)
GD vs GI, USA, 1950-2004 Módszertani problémák bizonyítéka: nem korreláló indexek (4) DISZKONTÁLÁS 100 Euro értéke 3 %-os diszkontráta esetén érték 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 0 20 40 60 80 100 Mennyi a jelenértéke (y) az adott év (x) múlva esedékes 100 Euro-s kifizetésnek 3% diszkontráta mellett? évek Diszkontálás Természetes emberi tulajdonság: a tőlünk térben és időben távoli események nagyságát kisebbnek érzékeljük (diszkontáljuk) Ezért a gazdasági döntések során a hasznok és költségek időbeli eloszlására figyelnünk, azzal számolnunk kell A természeti erőforrások felhasználásakor azonban a nem megfelelő diszkontráta alkalmazása túlhasználathoz vezethet
Számolás a diszkontrátával élda: benzines vagy dízel autót vegyünk? A dízel vételára magasabb (nagyobb jelenbeli kiadás), viszont üzemeltetése a kisebb fogyasztás miatt alacsonyabb lehet (kisebb jövőbeni kiadás) A jővöbeni költség-megtakarításokat diszkontálni kell, hogy értelmes döntést hozhassunk A jelenérték: S 0 = S i / (1+r) i ahol S i a költség vagy haszon az i-edik évben, i az évek száma, r a diszkontráta. Mitől függ a diszkontráta nagysága? Frank Ramsey szerint: r = δ + ηg ahol r a diszkontráta, δ a tiszta időpreferencia rátája, η a relatív kockázatkerülés mértéke, másképp: az egyén hasznossági függvényének meredeksége, g az egy főre eső fogyasztás növekedési üteme A diszkontráta nagysága különbözhet a vizsgált időtávtól függően! A természeti erőforrások hasznai gyakran az átlagosnál hosszabb időtávon értékelhetők! A diszkontráta ajánlott értéke (Martin L. Weitzman szerint) Ajánlott irodalom a következő órára Olvassa el Marjainé Szerényi Zsuzsa: A természeti erőforrások pénzbeli értékelése c. cikkét (Közgazdasági Szemle, 2001. február) letölthető a tanszéki honlapról