Környezetgazdaságtan. Miért kerültek veszélybe a rókák? Hogyan lett a maláriából búbópestis járvány Indonéziában?

Átírás

1 Miért kerültek veszélybe a rókák? Környezetgazdaságtan 5. előadás: Externáliák, közjavak, diszkontálás 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék Helyszín: San Miguel Island Dél-Kalifornia 1. A szigeten a növekvő mezőgazdasági tevékenységek eredményeképpen elszaporodtak az elkóborolt sertések 2. Az es években a növényvédőszerektől kipusztult az őshonos fehérfejű rétisas 3. Helyüket később a szárazföldről érkező szirti sasok foglalták el, akiket a malacok vonzottak ide 4. A szirti sasok megtanulták, hogy a malacoknál kisebb apró termetű rókákat is elejthetik 5. A rókák 1994-es 450-es egyedszáma 2002-re 60-ra csökkent Hogyan lett a maláriából búbópestis járvány Indonéziában? 1. Erős rovarirtószert vetettek be a maláriát terjesztő szúnyogok ellen 2. A rovarirtó megmérgezte a macskákat is 3. A macskák pusztulásával elterjedtek a patkányok 4. A patkányok búbópestist terjesztettek Ráadásul a zsuptetők is összedőltek, mert a szertől azok a darazsak is elpusztultak, amik a tető rovarjait tartották kordában Mi a közös vonása az előbbi példáknak? 1. A mezőgazdasági termelést nem azért akarták növelni, hogy kipusztuljanak a rókák 2. A rovarirtószert nem azért alkalmazták, hogy elterjedjen a búbópestis és összedőljenek a zsuptetők Ezek nem szándékolt mellékhatásai voltak az adott emberi tevékenységeknek, de mindegyik jóléti változást okozott (pl. a rókavadászoknak vagy a háztulajdonosoknak). Sosem tudjuk teljeskörűen felmérni egy-egy döntésünk valamennyi lehetséges, nem szándékolt következményét.

2 (1) Külső gazdasági hatás (externália): Egy cég vagy személy tevékenységének nem szándékolt mellékhatása úgy, hogy ez a hatás: (1) hatással van egy másik cég vagy személy jólétére (profitjára), (2) melynek nincs ellentételezése (ára vagy kártérítése), (3) s így az okozó gazdasági döntéseiben ezen hatás ténye nem játszik szerepet. Mihez képest külső ez a hatás? A piachoz képest. A piacon van ellentételezés, így a hatások beépülnek a döntésekbe (figyelembe veszik azokat). Első megjelenése a környezeti problémák magyarázatában: Arthur Cecil igou: The Economics of Welfare (1920) éldák Tevékenység Zenehallgatás otthon Kertészkedés Mellékhatás Zaj a szomszédban Szomszédos ingatlan értéknövekedése Levegőszennyezés Radioaktív hulladék Autózás A-ból B-be Áramtermelés egy atomerőműben A környezeti hatások sokszor externáliák. Lehet pozitív és negatív is!! Szennyezés mint külső gazdasági hatás Az externáliák hatása (1) döntésen kívüli tényező áram termelő ár nem szándékos mellékhatás ez a piac fogyasztó Költségek, hasznok, árak (pl: Ft) szennyezés pl. SO 2 ez a piacon kívüli hatás 3. fél nincs ellentételezés szennyezésből fakadó károk Termék vagy szennyezés mennyisége

3 Externáliák hatása (2) Externáliák hatása (3) MNB = marginal net private benefit nettó magán határhaszon MEC = marginal external cost külső (környezeti) határköltség MNB MNB MEC opt opt,s opt iaci egyensúly externália nélkül iaci egyensúly negatív externáliával A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak S: a piacon megfigyelhető tényleges kínálat S : hipotetikus kínálat, ami tartalmazná a szennyezés minden költségét kereslet (D) kínálat (S) D S S e e e e e e

4 iaci egyensúly pozitív externáliával Az externália következményei (1) e A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak D: a piacon megfigyelhető tényleges kereslet D : hipotetikus kereslet, ami tartalmazná a pozitív externália értékét is D D e kínálat (S) e A versengő piac kimenete nem aretohatékony areto hatékonysági kritériuma: létrehozható-e úgy egy akármekkora pozitív változás egy tetszőleges személy (cég) jólétében, miközben senki más jóléte sem csökken ha nem, az allokáció hatékony Onnan fogod tudni, hogy jól vagy Ha nem találsz senkit Akinek a helyébe lennél (Kispál és a Borz: WC-n sírni) Az externália bizonyos fokú kiküszöbölése sok esetben lehetséges mások sérelme nélkül Az externália következményei (2) Nem igazságos, véletlenszerű jövedelemújraelosztás: A negatív externália érintettjeinek úgy csökken a jóléte, hogy veszteségeikért nem kárpótolják őket; miközben az okozóknak jövedelem-többletet jelent, hogy nem kezelik az externáliák okait (2) Közjavak, közösen fogyasztott javak A közjavak azok a termékek/szolgáltatások, amik (a) szabad hozzáférésűek - senki sem zárható ki a jószág szabad használatából (b) egy használó fogyasztása nem korlátozza, csökkenti egy másik használó fogyasztását az adott jószágból nincs rivalizálás Első megjelenése a környezeti problémák magyarázatában: Garrett Hardin: Tragedy of the commons, Science, Vol. 162, Dec. 13, 1968

5 Köz- vs magánjavak Rivalizálás van Rivalizálás nincs Kizárás van TISZTA MAGÁNJAVAK: kenyér, cipő, mozielőadás, stb. KLUBJAVAK: kódolt, földfelszíni sugárzású tv-adás Kizárás nincs KÖZÖSEN HASZNÁLT (SZABAD) JAVAK: közlegelő, halak az óceánban TISZTA KÖZJAVAK: honvédelem, világítótorony Közgazdasági, hatékonysági problémát a kizárás hiánya okoz! Hardin példája: a közlegelő tehenek egy állat tömege össztömeg n 0 0 A legeltetett állatok számának növelésével a legelő tönkremegy, már egyetlen állatot sem tud eltartani. Egy további fontos fogalom otyautasok Alternatív (haszonáldozat, haszonlehetőség, gazdasági) költség: annak az alternatívának a haszna, amit nem valósítottunk meg, mivel más lehetőséget választottunk (több alternatíva esetén a legnagyobb haszonnal járót vesszük figyelembe) otyautas: az a személy (fogyasztó) aki a jószágért kevesebbet fizet a tényleges fizetési határhajlandóságánál A potyautasok a kizárás hiányával jelennek meg. Kollektív cselekvési probléma lép fel.

6 A köz- vagy közösen használt javak problémája A kizárás nem valósítható meg A használat alternatív költségét nem fizetik meg A közjószágot túlhasználják (pazarlás) Ahol a kizárás nem valósítható meg, mindenki arra számít, hogy a másik fogja vállalni az erőforrás fenntartásának költségét, ezért senki sem teszi, így az erőforrás tönkremegy. Kollektív cselekvés problémája: a fogolydilemma 1. fél részt vesz 1. fél nem vesz részt 2. fél részt vesz 2. fél nem vesz részt 2 ; 2 5 ; -1-1 ; 5 0 ; 0 A példa lényege: - fellépjünk-e a szennyezővel szemben a bíróságon? - haszon a szennyezés megszűnéséből: 5-5 mindkét félnek; a per összes költsége 6 (6;0 vagy 3;3) - a cellák a nettó költségeket tartalmazzák (haszon költség) - domináns stratégia meghatározása a Nash-egyensúly megkeresésével: a legjobb, ha egyik fél sem lép fel - a kollektív cselekvés meghiúsul, pedig társadalmi szinten hasznot hajtó lenne nettó aggregált haszon: 10 6 = 4 (3) Diszkontálás élda: Az egyetem felajánlja, hogy a október 9- én esedékes ösztöndíjakat csak 1 év múlva fizeti ki. - Ki az, aki tiltakozna? - És, ha 1 év múlva a 10-szeresét fizetnék ki? - Hányszorosát kellene kifizetni 1 év múlva, hogy elfogadjuk a későbbi kifizetést? Diszkontráta Az az 1 év múlva kifizetett összeg, amiért elfogadnánk a késést és az eredetileg kifizetendő összegnek a hányadosa adja meg a diszkontrátánkat: a pénz időbeli értékét a számunkra. S(0) = S(i) / (1+r) i S(0): a kifizetés jelenértéke S(i): a kifizetés nominális értéke az i-edik évben i: az évek száma a jelentől r: diszkontráta

7 100 Euro értéke 3 %-os diszkontráta esetén érték 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, Mennyi a jelenértéke (y) az adott év (x) múlva esedékes 100 Euro-s kifizetésnek 3% diszkontráta mellett? évek Diszkontálás mint környezeti probléma Természetes emberi tulajdonság: a tőlünk térben és időben távoli események nagyságát kisebbnek érzékeljük (diszkontáljuk) Ezért a gazdasági döntések során a hasznok és költségek időbeli eloszlására figyelnünk, azzal számolnunk kell A természeti erőforrások felhasználásakor azonban a nem megfelelő diszkontráta alkalmazása túlhasználathoz vezethet Mitől függ a diszkontráta nagysága? Frank Ramsey szerint: r = δ + ηg ahol r a diszkontráta, δ a tiszta időpreferencia rátája, η a relatív kockázatkerülés mértéke, másképp: az egyén hasznossági függvényének meredeksége, g az egy főre eső fogyasztás növekedési üteme A diszkontráta nagysága különbözhet a vizsgált időtávtól függően! A természeti erőforrások hasznai gyakran az átlagosnál hosszabb időtávon értékelhetők! A diszkontráta ajánlott értéke (Martin L. Weitzman szerint)