AZ EGYEKI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI HÁZ TÖBBCÉLÚ KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI, KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGYEK 2010 1
INTÉZMÉNYI ADATOK BEVEZETÉS 1. A program módosítás indokolása 2. Intézményi jövőkép I. HELYZETELEMZÉS T A R T A L O M II. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI ELVEK, INTÉZMÉNYI CÉLOK FELADATOK 1. Alapelvek 2. Alapvető intézményi célok III. ERŐFORRÁSOK 1. Személyi feltételek 1.1 Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde 1.2 Iskola 1.3 Könyvtár és művelődési ház 2. Tárgyi feltételek 2.1 Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde 2.2 Iskola 2.3 Könyvtár és művelődési ház IV. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI V. A SZÜLŐ, GYERMEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VI. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK 1. Kötelezettségek és felelősség 2. Célkitűzések 3. A megvalósítás alapjául szolgáló akcióterv intézményünkre vonatkozó része VII. AZ INTÉZMÉNY GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATAI VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Óvoda 2. Iskola IX. RENDEZVÉNYEK, HAGYOMÁNYOK ÜNNEPEK 2
X. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER XI. MINDENNAPI TESTNEVELÉS 1. A mindennapi testnevelés objektív feltételei 2. A mindennapi testnevelés objektív feltételei 3. A mindennapi testnevelés felépítése 4. A mindennapi testnevelés tartalma 5. A mozgásfejlesztés feladatai 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése XII. EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE NEVELÉSI PROGRAM 1. A bölcsődei nevelési program, alapelvei célkitűzései 2. A bölcsődei nevelés szakmai programja XIII. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az egyeki óvodai nevelés célja és feladatai 1.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében 1.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 1.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésben 2. A tudatos fejlesztés feltételei 2.1. A fejlesztés tartalma 2.1.1. Játék és tanulási tevékenység 2.1.2. Társas és közösségi tevékenység 2.1.3. Munkatevékenység 2.1.4. Szabadidős tevékenység 3. A komplex foglalkozások rendszere 3.1. Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 3.1.1. Anyanyelv 3.1.2. Matematika 3.2. Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 3.2.1. Környezet megismerése 3.2.2. Művészeti tevékenységek 3.2.3. Mese vers, dramatizálás, bábozás 3.2.4. Vizuális tevékenységek 3.2.5. Ének-zene, énekes játék 4. A nevelés tervezése és időkeretei 5. Cigány nevelési program 6. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelési programja 3
XIV. ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 1. A helyi nevelési rendszer fejlesztésének szempontjai 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei 2.2. Kiemelt céljaink 2.3. A nevelő-oktató munka feladatai 2.4. Elvárt eredmények 2.5. Alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök 2.6. Erdei iskola 2.7. Projektoktatás 2.8. Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 9. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja 10. Környezeti nevelési program 11. Egészségnevelési program 12. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja 13. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás programja XV. HELYI TANTERV 1. Felhasználható órakeret számított pedagógus létszám meghatározása 2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások 2.1. Az 1-4. évfolyam tantárgyrendszere és heti óraszáma 2.2. Az 5-8. évfolyam tantárgyrendszere és heti óraszáma 2.3. A nem szakrendszerű oktatás programja 2.4. A tantárgytömbösítés programja 2.5. A témahét programja 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 4
4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 5.1. A tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formái 5.2. A belépő első osztályosok diagnosztikus mérése, értékelése 5.3. Az egyes modulok értékelése és minősítése 5.4. Magatartás, szorgalom értékelése és minősítése 5.5. Házi feladat adásának elvei 6. A tanulók fizikai állapota mérésének módszerei XVI. MELLÉKLETEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Egyeki Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház Rövid neve: ETKIKI Többcélú Intézmény Az intézmény OM azonosítója: 201325 Az intézmény címe: 4069 Egyek, Fő u. 1. Az intézmény típusa: Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Az intézmény alaptevékenységei: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Óvodai nevelés Közművelődési, közgyűjteményi feladatok 5
BEVEZETÉS 1. A program módosítás indokolása Az ETKIKI Többcélú Intézmény 2009/2010-es tanévében a Napközi Otthonos Óvodákban a Pillangó és Gomba csoportokban a kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre. A Móra Ferenc Általános Iskolában az 1.b osztályban szövegértésből, 4.b osztályban matematikából, 5.a osztályban matematikából és magyarból, 5.b osztályban matematikából és a 6.a osztályban számítástechnikából a kompetencia alapú oktatás került bevezetésre. Ez indokolja az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását. 2. Intézményi jövőkép Többcélú intézményünk gyermekcentrikus alkalmazotti közössége szeretné, ha az ETKIKI olyan vonzó, versenyképes intézménnyé válna o Mely rugalmasan alkalmazkodik a változó társadalmi elvárásokhoz, ahol figyelnek és reagálnak a partneri igényekre. o Amelyben a fejlesztési elképzelések találkoznak a fenntartó és az intézményhasználók elvárásaival. o Ahol az intézményegységek munkája összehangolt, egységes a követelményrendszer. o Ahol az oktatás és a nevelés szerves egységet alkot megteremtve ezzel a helyes gyermeki és tanulói értékrend kialakításának lehetőségét és feltételeit. o Ahol adott a minőségi szakmai munka megerősítése, állandó fejlesztése, a szakmai fejlődés, az ön-és továbbképzés, valamint az egymástól tanulás lehetősége. o Ahol humánus bánásmód és a gyermeki jogokat maximálisan tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia érvényesül. o Ahol a pedagógusok érzik a személyes példa felelősségét. o Ahol biztosítjuk az esélyegyenlőséget, és kivédjük a korai szelekciót. 6
o Ahol a gyermekek folyamatos motiválásával felkeltjük a tudás iránti vágyat, ébren tartjuk érdeklődésüket, és megtanítjuk őket a jól végzett munka örömére. o Ahol az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az alapkészségek, kompetenciák megszilárdítása, alkalmazható tudás kialakítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása, eltérő készségek- képességek kiegyenlítése, a tehetséggondozás valamint az intézményfokozatok közötti, átmenetek megkönnyítése kiemelt figyelmet érdemel. o Ahol a személyiségfejlesztés jól felszerelt innovatív nevelési-tanulási környezetben valósul meg. o Ahol az intézményhasználók óvják, védik környezetüket, figyelmet fordítanak a takarékos energia és vízfogyasztásra az épületek állagának, a berendezés épségének és tisztaságának megőrzésére. o Ahol nyílt, őszinte és hatékony a kommunikáció. o Ahol színes és változatos a közművelődési kínálat. I. HELYZETELEMZÉS Egyek Hajdú-Bihar megyében a Hortobágy szélén fekvő 5.727 lélekszámú nagyközség. A lakosság többsége növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik, őstermelőként vagy vállalkozóként. Az Önkormányzat intézményeiben 111 fő dolgozik. A DISPOMEDICOR, az ÁFÉSZ, a PIREHAB varrodája, és a Nádtelep biztosít munkalehetőséget a lakosság számára, azonban lényegesen kevesebbet, mint szükséges lenne. A nyilvántartott munkanélküliek száma: 580 fő. Sok az egzisztenciáját veszített család. A községet jellemző munkanélküliség a szülők helyzetét nemcsak anyagilag, de pszichésen is nehezíti. A lakosságon belül a roma kisebbség száma 1172 fő, akik a munkalehetőség hiánya miatti nehézségeken túl fokozott és speciális gondokkal is küzdenek. 7
A nehezedő életkörülmények, a korlátozott munkalehetőség miatt a település megtartó ereje csökkent, a fiatalok elköltözése jellemző. Ez különösen azért szomorú, mert a magasabban kvalifikált szakemberek nem a településünkön keresik a megélhetési lehetőséget. Részben a lakossági mobilitásnak köszönhetően az óvodába, iskolába járó gyermekek, tanulók megoszlása nem egyenletes, évenként jelentős eltérések tapasztalhatók. A csoportok összetétele egyre szélsőségesebb, növekszik az etnikumhoz tartozók és a hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók aránya. II. EGYSÉGES ELVEK, INTÉZMÉNYI CÉLOK, FELADATOK Többcélú intézményünk a település egyetlen közoktatási feladatot ellátó intézményeként igyekszik megfelelni a fenntartó és az intézményhasználók igényeinek és elvárásainak. Ahhoz, hogy a demográfiai kihívásokra, a településszerkezeti tényezőkből adódó esélykülönbségekre, az egyenlő bánásmód követelményeinek teljesítéséből származó elvárásokra és a költséghatékonyság kérdéseire egyaránt választ tudjunk adni, vezetői elkötelezettségre, egységes szemléletre, nevelőtestületi és alkalmazotti felelősséget magában hordozó csapatmunkára van szükség. Az átszervezést követően intézményegységeink azonos elvek mentén, együtt dolgoznak a közös intézményi célok elérése érdekében. Az egyes intézményegységek specifikus céljait és feladatait az óvoda és az iskola nevelési programja című fejezetek tartalmazzák. 1. Alapelvek Intézményünk o Egyek község minden generációja számára, a felmerülő igényeknek és elvárásoknak megfelelően biztosítja a neveléshez, oktatáshoz, és az önművelődéshez szükséges alapfeltételeket. o A gyermeki jogokat maximálisan tisztelő, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatot folytat. 8
o Tárgyi és humán erőforrásaival támogatja a célkitűzéseinek megvalósítása irányába ható intézményen kívüli kezdeményezéseket. o Segíti az intézményi célok megvalósítása érdekében tevékenykedő kisközösségek (klubok, csoportok, körök) létrehozását, biztosítja működésük feltételrendszerét. o A tárgyi erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált használatával takarékos gazdálkodást folytat. o A partneri elvárásoknak való megfelelés és az intézményi célok megvalósítása érdekében egységes minőségirányítási rendszert működtet. o A minőségi szakmai munka, a humán erőforrás fejlesztése érdekében támogatja a munkatársak szakmai megújulását, biztosítja a szakmai fejlődés, az ön-és továbbképzés lehetőségét. o Az infrastruktúra fejlesztése, a tárgyi feltételrendszer folyamatos javítása, az innovatív tanulási környezet megteremtése érdekében aktív pályázati magatartást és forrásbővítő tevékenységet folytat. o Nyitott, láthatóvá teszi tevékenységét, és folyamatosan kommunikálja eredményeit. 2. Alapvető intézményi célok o A gyermeki személyiség komplex fejlesztése, szociális készségek alakítása, testileg, lelkileg, értelmileg egyaránt harmonikusan fejlett gyermekek/tanulók nevelése. o A 2-14 éves korú gyermekek/tanulók személyiségének kibontakoztatása az életkori sajátosságokhoz és az eltérő fejlődési ütemhez alkalmazkodó harmonikus fejlesztése, alkalmazható tudás biztosítása, eredményes készség és képességfejlesztés minden életkori szakaszban. 9
o Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, kompetencia alapú oktatás és nevelés kiterjesztése a helyi közoktatás teljes vertikumára. o A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelő-oktató munka minden területén. o Integrációs pedagógiai rendszer (IPR) működtetése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók részére. o A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrált nevelése- oktatása, fejlődésük szakszerű segítése. o Hátránykompenzálás, felzárkóztatás a szociokulturális hátrányok leküzdése érdekében, a sikeres iskolakezdés esélyének megteremtése minden óvodás, a továbbtanulás lehetőségének biztosítása minden iskolás számára. o A tehetség felkutatása, kibontakoztatása, tehetséggondozás a kiemelkedő képességű gyermekek/tanulók számára. o A természet szeretete - védelme iránti igény felkeltése, a környezettudatos magatartás fejlesztése. o Az egészséges életmód szokásrendszerének megalapozása. o Információs- kommunikációs és viselkedéskultúra folyamatos fejlesztése helyes gyermeki értékrend kialakítása kooperációra nevelés. o Felkészítés a következő életút állomás feladataira: átmenetek megkönnyítése (óvodaiskola, alsó-felső tagozat, általános-középiskola) 10
o A nevelés és oktatás egységének megteremtése, hatékonyságának növelése érdekében a közművelődési és közgyűjteményi intézményegység lehetőségeinek kiaknázása. III. ERŐFORRÁSOK 1. Személyi feltételek 1.1. Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde Az óvodai ellátást az intézményegység 205 férőhelyen, a bölcsődei ellátást 20 férőhelyű egységes óvoda-bölcsőde csoportban biztosítja. Az engedélyezett csoportok száma 10, a székhely óvodában 9, Egyek-Telekházán, a Gagarin utcai telephelyen 1 csoport működik. A kki ihhaasszznnáál ltssáágg éévveekk óót taa 110000% feel f leet ttii aazz éévv vvééggi i aaddaat tookkaat t fif iggyyeel leembbee vvéévvee.. A ccssooppoorrt tjaai innkk sszzeerrkkeezzeet tüükk sszzeerri innt t oosszzt taat tlaannookk,, aazzaazz vveeggyyeess éél leet tkkoorrúúaakk.. A nevelői feladatokat 19 főiskolai végzettségű óvodapedagógus, a nevelő munkát közvetlenül segítő 10 fő dajka, 1 gyermekgondozónő és 1 fő élelmezési ügyintéző segítségével látja el. Az óvodapedagógusok közül: o Főiskolai végzettségű: 19 fő, közülük 2 fő rendelkezik legalább 60 órás 3 évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismeretekkel, vagy bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel. o Szakvizsgával rendelkezik: 9 fő A nevelőközösség az utóbbi években stabilizálódott. Jól szervezett, megfelelő pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott, igényes közösség. Az óvoda pedagógusai céljaik megvalósításáért, azonos elvek alapján, a pedagógiai szabadság nyújtotta változatos módszerekkel dolgoznak. A gyermekek számára követendő minta az igényes nevelői és emberi magatartás. Az óvoda nevelőtestülete nyitott a pedagógiai innovációra, érzi és igényli a megújulás szükségességét. Természetes a folyamatos önképzés, a továbbképzéseken való részvétel. 11
A jövőbeli pedagógiai munka szellemi bázisa az óvoda humán erőforrása, az elmúlt években használható és szükséges szakmai képzettséggel gyarapodott. Óvodapedagógusaink szakvizsgát tettek a következő területeken: tanügyigazgatási szakértő, vezető óvodapedagógus, differenciáló nevelés - fejlesztési szakirány, szaktanácsadó a játékban, családvédelem, informatika, pedagógiai értékelés, anyanyelvi fejlesztő. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a gyermekek egyéni differenciáltságát, képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítve a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását csakúgy mint a tehetséggondozást, a gyermeki szükségletek és személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett. A kompetencia-alapú óvodai programcsomag bevezetése során képzetté nyilvánított 7 óvodapedagógus. Az intézmény teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 1.2. Iskola A Móra Ferenc Általános Iskolában a nevelés és oktatás 16 tanulócsoportban folyik az iskola tanulóinak összlétszáma jelenleg 404 fő. A kihasználtság 90 %-os. Az intézményegységben dolgozó alkalmazottak száma 30 fő, közülük 28 fő a nevelők száma. A pedagógusok közül: Egyetemi végzettségű (MA) Főiskolai végzettségű Szakvizsgával rendelkezik: 1 fő 27 fő 2 fő A nevelőmunkát 1 fő felsőfokú végzettségű iskolatitkár és 1 fő élelmezési ügyintéző segíti. A szakos ellátottság nem teljes körű, a rajz tantárgy szakos ellátásának megoldása folyamatban van, egy kolléganő vizuális szakon tanul. 12
Az iskola nevelőtestületében jelentős személyi változások történtek az elmúlt években 5 nyugdíjas pedagógus helyét fiatal, pályakezdő nevelő tölti be. Sajnos a nemek közötti megoszlás aránytalanságot mutat, jelenleg Egyeken csupán 4 férfi tagja van a tantestületnek. A pedagógusok közül 1 fő tanügyigazgatási és 1 fő differenciáló nevelés - fejlesztési szakon szakvizsgázott. Növelni szükséges a szakvizsgázott pedagógusok arányát. A nevelőtestület munkafegyelme, innovatív fogadókészsége, szakmai felkészültsége jónak mondható. A felkínált továbbképzésre, önképzésre általában a közösség aktív magja fogadókész, de jelentős az önművelődési készség és igény a fiatal pedagógusok körében is. Napjainkban már nincs olyan nevelő, aki a kötelező továbbképzésben nem vett volna részt. 1.3. Könyvtár és művelődési ház A közgyűjteményi és közművelődési intézményben 3 fő látja el a feladatokat. A szakalkalmazotak közül: o Főiskolai végzettségű: 1 fő o Felsőfokú végzettségű 1 fő o Középfokú végzettségű: 1 fő 2.Tárgyi feltételek 2.1. Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde Óvodánk 10 csoportja 3 épületben található, melyek 1960-ban /Óvoda u.8.sz./, 1980-ban /Óvoda u.4.sz. /, illetve közel 100 éve /Egyek-Telekháza, Gagarin u.3./ épültek. Az óvodai épületek korszerűsítési folyamata elkezdődött. Az Óvoda u. 8. sz. alatti épület felújítása, tornaszoba kialakítása befejeződött. Az ÉAOP-4.1.1/08/2F jelű pályázat keretében az Óvoda u. 4. sz. alatti épület bővítése egységes óvoda- bölcsőde csoport kialakítása és teljes körű felújítása megtörtént. A korszerű, igényesen felszerelt épület biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai 13
dolgozók számára, melynek részét képezi a nevelői szoba és a szülők fogadására szolgáló helység. Az óvoda berendezési tárgyainak folyamatos cseréje, felújítása az elmúlt években elkezdődött. A felnőtt közösség igyekezetét, igényességét tükrözik az otthonos, barátságos csoportszobák. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel, kell elhelyezni. Az óvoda- bölcsőde csoportban is biztosított a megfelelő bútorzat és szükséges felszerelés. Udvaraink mérete megfelelő, pályázati forrásból azok felszereltsége is folyamatosan bővül. Jó szervezéssel a szabadban is biztosítható a gyermekek sokféle tevékenykedtetése. Az óvónők a gyermekek egészséges életmódjának alakításáért és mozgásigényük kielégítéséért rendszeresen igénybe veszik a szomszédos sportpályát és játszóteret is. Minden épületben HACCP rendszerű, átlagosan felszerelt melegítő konyha működik, a bölcsődés korúak étkeztetése is az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően történik. Az óvodák játékkal, szakmai felszereléssel való ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött. Fejlesztési elképzeléseinkben prioritást kapott a mozgásfejlesztés eszközrendszerének és a képesség fejlesztő játékok fokozatos bővítése. A hiányzó felszerelések biztosításában folyamatosan számíthatunk a szülők segítségére és az óvónői kreativitásra. Anyagi lehetőségeink szerint igyekszünk beszerezni a nevelőmunkát segítő szakkönyveket, folyóiratokat. Az átszervezést követően a közgyűjteményi intézményegység épületét, a rendelkezésre álló szakkönyveket és a nevelőmunkához szükséges mesekönyveket korlátlanul használhatjuk. Az óvodapedagógusok adminisztrációs munkáját számítógépek, lap-topok segítik, intézményi szinten rendelkezünk projektorral, fénymásolókkal, videokamerával, digitális fényképezőgéppel és táblával. 2.2. Iskola 14
Az iskola tantermei 3 különálló épületben helyezkednek el. A tantermek és a kiszolgáló helyiségek állapota rendkívül szélsőséges. A Klebelsberg-féle épülettől az 1992-ben átadott új épületszárnyig terjed a skála. A Fő út 1. sz. alatti székhelyépület három részből áll. A legrégebbi épületszárny a század elején épült, majd bővítés folytán került sor 1960-ban egy további rész átadására. E két szárny között épült 1992-ben a legújabb épületrész. A központi épületben található 15 tanterem, 2 műhelyterem 1 számítástechnika terem 1 nagyméretű tornaterem 3 foglalkoztató és a nevelői szoba. Az épület udvarán helyezkedik el a napközi otthon épülete, amelyben 2 foglalkoztató, egy ebédlő és egy melegítőkonyha található. Az ÉAOP-4.1.1/08/2F jelű pályázat keretében ez az épületkomplexum teljesen megújult. A tantárgyak tanítása szaktantermi rendszerben történik. Külön szaktárgyi szertárral rendelkezik a fizika-kémia és a biológia szaktanterem. A központi épülethez két udvar tartozik, amelyek közül a nagyobb területű aszfalt borítású. Itt kerül sor az iskolai rendezvények, ünnepélyek lebonyolítására. Az Újtelepi iskola (Egyek, Béke u. 21.) műemlék jellegű épületében 4 tanterem és egy tornaszoba található, melyekben négy alsó tagozatos osztály oktatása-nevelése folyik. Az elmúlt évben ezen a telephelyen sor került az iskolabútorok cseréjére. Az esztétikusan berendezett tantermek a pedagógusok igényességét tükrözik, otthonosak, barátságosak. A szünetek időtartama alatt a tanulók egy tágas, nagy udvaron tartózkodhatnak. Ezen az udvaron található a napközi otthon épülete, amelyben 1 melegítőkonyha 1 ebédlő és 1 napközis foglalkoztató található. 2005-ben salakpálya épült. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő oktatástechnikai eszközök, szemléltető eszköztök pótlása, beszerzése folyamatosan történik. Az infrastruktúra pályázat részeként, megújul az eszközpark és jelentős szertárfejlesztésre is sor kerül. Az elmúlt évek eredményes pályázati munkájának köszönhetően bővült az intézmény audiovizuális eszköz ellátottsága. Az iskola székhelyépülete Internet elérési lehetőséggel rendelkezik. Sokat fejlődtek az adminisztratív munka technikai feltételei is. Mindkét telephelyen HACCP rendszerű, átlagosan felszerelt melegítő konyha működik. 15
Az átszervezést követően az iskolakönyvtári feladatokat a közgyűjteményi intézményegység látja el. A felújítás alatt a községi könyvtár épületében, az átadás után az iskola székhelyépületében kialakított új iskolakönyvtárban. Az egyre jobb feltételek biztosítása fokozatosan szakmailag átgondoltan, gondos mérlegeléssel valósítható meg. 2.3. Könyvtár és művelődési ház A Tárkányi Béla Könyvtár és Művelődési Ház is 3 épületben látja el feladatát. A könyvtári egység a könyvtárhasználók igényeinek maximálisan megfelelő, korszerűen felújított, jól felszerelt, esztétikus épületben működik. Sajnos a műszaki eszközök egy része elavult, a számítógépek egyre több karbantartást igényelnek, többségük felújításra szorul. Az átszervezés óta a művelődési ház valóban közösségi térként funkcionál, ezen túl az intézményi rendezvények állandó színtere. Az épület folyamatos karbantartást igényel, felújításra szorul, felszerelése eszközellátottsága szegényes. Itt folyik az iskolások zeneoktatása, itt folytatja tevékenységét a nőklub, kismama klub, ifjúsági klub, a népdalkör valamint a helyi néptánccsoport is. A 2008-ban felújított tájház márciustól októberig tart nyitva. Ideális feltételeket teremt a néphagyományok ápolásának segíti az óvodai és iskolai pedagógiai tevékenységet. IV. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI Intézményünk a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Az eredményes működés, a minőségi munka feltétele a fenntartói elvárásoknak és partneri igényeknek való megfelelés. A kölcsönös előnyök, és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolataiban. 16
Az intézmény működésének alapvető feltétele a fenntartó támogatása, a kapcsolat továbbfejlesztése biztosíthatja nyugodt és eredményes intézményi munkát. Az iskola és óvoda nevelőinek együttműködésében arra kell törekednünk, hogy közelítsük az intézményegységek pedagógiai gyakorlatát, elősegítsük az egységes nevelői szemlélet kialakulását. A kapcsolattartás formái: o közös nevelési értekezletek o közös tréningek, továbbképzések o szakmai és nyílt napok o tapasztalatcserék o partneri találkozók o kölcsönös látogatások (gyerekekkel) o szülői értekezleteken való részvétel o közös ünnepek szervezése (gyermeknap és sportnap) o átadó megbeszélések (DIFER mérések eredményei) Szakmai napok, hospitálások, intézményi rendezvények alkalmával a helyi innovációk rögzítése és a gyakorlati tapasztalatok átadása, kicserélése céljából belső használatra videofelvételt készítünk. Az óvodások és iskolások lehetőség szerint részt vesznek a községi könyvtár és művelődési ház programjain. Az intézményi integrációt követően a közművelődési kínálat alkalmazkodik az intézményhasználók életkori sajátosságaihoz. A kínálatból a pedagógusok körültekintően, pedagógiai felelősséggel választanak. Közös rendezvények szervezésével a társadalmi kitekintés és együttműködés lehetőségét is meg kell teremteni. A könyvtárlátogatás funkcióit és 17
tevékenységét szervesen be kell építeni a folyamatos nevelő és oktató munkába. Az átszervezést követően az iskolakönyvtári feladatokat is a közgyűjteményi intézményegység látja el. Intézményünk folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel - Nevelési Tanácsadóval - Gyermekjóléti Szolgálattal - Pedagógiai Intézetekkel - Gyógypedagógiai Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal Az intézményi étkezést biztosító, valamint a takarítást és karbantartást ellátó Szöghatár Nonprofit Kft.-vel, a helyi civil szervezetekkel, a kistérségi, esetenként azon túli szervezetekkel és társintézményekkel. A Hortobágy mellyéki közoktatási intézmények esélyteremtő közössége tagjaival. A Zöldkereszt Bt.-vel, és az intézmény orvosával. V. A SZÜLŐ, GYERMEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A pedagógiai munka elsődleges szereplői az óvodás gyermekek és az iskolás tanulók, a velük való kapcsolattartás meghatározza az intézmény működését. Az intézményes nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az intézmény, illetve a család teremt. Az intézmény kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai és iskolai élet alatt meghatározó szerepet töltenek be a gyerek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában intézményünk nyitott és kezdeményező. Már a beíratásnak is kapcsolat-teremtőnek kell lennie, a szülő nyerhessen bepillantást gyermekével együtt az óvodai, illetve az iskolai életbe. Tegyük lehetővé, hogy 18
o az egyéni elvárások és az intézményi lehetőségek egyeztetésére sor kerülhessen o a családok felkészülhessenek az óvodai, illetve az iskolai életre o előzetes szülői értekezleten és családlátogatáson kapjanak tájékoztatást az intézmény pedagógiai programjáról o beiratkozáskor az óvoda illetve az iskola házirendjét írásban is megkapják Az intézményes nevelés esősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyerekekhez hasonlóan a családi nevelést is alaposan ismerje meg a pedagógus (családlátogatás). A kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet a pedagógusnak kell vállalnia, szem előtt tartva, hogy felelős nevelőtársak egyenrangú viszonyáról van szó. A család sajátos feladatait és felelősségét az intézmény nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők gyermekük ismeretével és a családi nevelés tapasztalataival segítsék a pedagógusok munkáját. Fontos a családok szokásainak, értékrendjének harmonizálása az intézményével. Kellő tapintattal és körültekintéssel segíteni kell a szülőket, hogy a családokban feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Az együttműködés a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuljon! Alapelv, hogy a szülőkkel szemben nem lehetnek előítéletek! Ahhoz, hogy a kölcsönös nevelési tapasztalatcsere folyamatos legyen, szükséges, hogy a pedagógus folyamatos szakmai tájékoztatást nyújtson az intézmény nevelési, oktatási célkitűzéseiről a gyerek/tanuló fejlődéséről. o A tanulókat az iskola életét meghatározó dokumentumokról, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják o A szülőket az intézmény életét meghatározó dokumentumokról, munkatervekről, az aktuális feladatokról az intézményegység vezetők, csoportvezető óvónők, osztályfőnökök tájékoztatják. o A tanulót és szülőt a gyermek/tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 19
o A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás formái: - szülői értekezletek - réteg szülői értekezletek - szülők klubja - partneri találkozók - tehetséggondozó szülők akadémiája - fogadó órák - nyílt napok - családlátogatás - integrációs felkészítés szöveges értékelése (3 havonként) - a magatartás és szorgalom szöveges értékelése ( igény szerint felső tagozaton is) - SZMK ülések - munkadélutánok, klubdélutánok - ünnepélyek, rendezvények - közös kirándulások - alkalmi és baráti találkozók Az utóbbi néhány évben településünkön kedvezőtlen folyamatok indultak el. Egyre többen viszik el gyermeküket a szomszédos településekre. A tanulói fluktuáció megállításához elengedhetetlen a szülőkkel folytatott nyílt, őszinte párbeszéd. A partneri kapcsolattartás újszerű formája az óvoda által kezdeményezett kötetlen, interaktív partneri találkozó bevezetése az iskolában a szülői bizalom erősítésének lehetőségét kínálja. A kapcsolattartás fejlesztésének másik lehetősége a leendő elsősök szüleinek szervezett réteg szülői értekezlet tartalmi megújítása. A pedagógusokon kívül a tapasztalatok átadása érdekében meghívhatjuk az első osztályosok szüleit is. Különös figyelmet kell fordítani az 20
átmenetek (óvoda-iskola, alsó-felső tagozat) kezelésére, hiszen ezeken az évfolyamokon a legnagyobb mértékű az elvándorlás. A leendő elsősöknek szervezett szülői fórum mintájára, a leendő ötödikesek szülei számára is szervezhetünk hasonlót. Meg kell szólítani azokat a szülőket, akik más településre kívánják beíratni, illetve íratták be gyermekeiket, bízva abban, hogy válaszolnak kérdéseinkre és megfogalmazzák azokat az elvárásokat, melyek teljesülése esetén visszanyerhető az intézménybe vetett bizalmuk. Az intézmény és a család együttműködésének fontos kerete a szülői munkaközösség, amely szervezi a szülőket a nevelőtestületek segítésére, a gyermekközösség életének gazdagítására. Működésének támogatása az együttműködés tartalmasabbá tétele szükséges. A szülők személyes bekapcsolása az intézményi nevelőmunkába, bevonásuk a rendezvények szervezésébe és lebonyolításába a kapcsolattartás továbbfejlesztésének számos lehetőségét rejti. A nevelés feladatainak tudatosítása és korszerű módszereinek terjesztése a nyilvánosság biztosítása, tájékoztató kiadványok (iskolahívogató) szerkesztése és megjelentetése szintén segítheti a kapcsolattartást. A korrekt információáramlás, a vélemények kicserélése, a megerősítés, az ésszerű javaslatok, a jogos igény megfogalmazása, a megfelelő formában történő segítségnyújtás hatékonyabbá teszi az együttműködést. Az intézményi struktúra változása kedvező feltételeket teremt a kapcsolatépítésnek. A könyvtár és művelődési ház rendezvényei, szervezett programjai az egyeki vigasságok rendezvénysorozat, a településszépítő verseny, családi hétvégék, sportversenyek, vetélkedők, koncertek, népzenei találkozók, adománygyűjtő-ajándékozási akciók, a mozgó Mikulás a tájház hagyományőrző programjai, az alkotó-és sport táborok, a könyves vasárnap a gyerekek és szülők egyidejű részvételét feltételezik. A korszerű technika és a média kínálta lehetőségekkel is élni kell. Folyamatosan frissítjük, karbantartjuk és hasznosítjuk az intézmény honlapját, állandó rovatunk van az Egyeki Hírmondóban az ETKIKI híreit intézményegységeink dolgozói, a szülői közösség tagjai, illetve tanulóink írják. 21
VI. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK - a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapján - 1. Kötelezettségek és felelősség Egyek Nagyközség Önkormányzatának biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Egyek Nagyközség Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tennie a szükséges lépéseket. o Egyek Nagyközség Önkormányzatának feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomonkövetése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. o A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. 22
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Egyek Nagyközség Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. o Minden, az önkormányzattal és közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Ennek biztosítása Egyek Nagyközség Polgármesterének felelőssége. A közszolgáltatások közül Egyek településen ellátatlan a gyógytestnevelés, bölcsőde, családi napközi és csökkent a fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás óraszáma. (Helyzetelemzés 9. o.) Egyek területén nem teljes körű a beóvodázás az eddigi felmérések szerint. Nem elégséges számú az óvodai férőhely, így nincs biztosítva valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára 3 éves kortól az óvodáztatás. Összességében 103 százalékos létszámkihasználtsággal működik a három intézményrész. (Helyzetelemzés 11. o.) Jelentős 41 % a HHH és a roma gyermekek aránya. Az óvodán belül a párhuzamos csoportok között a rendelkezésre álló adatok alapján meghaladja a HHH tanulók arányának különbsége a 25 %-ot, de tapasztalhatók aránytalanságok a 2008/2009-es tanévben a 2.3.5.8. évfolyamokon is. (Helyzetelemzés 12. és 23. o.) Igényfelmérés után intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, a települések lakói számára e szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. A térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet kapacitásának növelése, infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztéssel, vagy helyben szakemberek alkalmazása. Hatékonyabb rendszer kidolgozása a HHH gyermekek estében a szülői nyilatkoztatásra. A felmérése alapján az óvodákba jussanak el az eddig esetlegesen be nem óvodázottak. Családlátogatások, személyes bizalomra épülő kapcsolat kiépítése a civil szervezetek bevonásával is. Személyi és infrastrukturális feltételek, segítő szakemberek létszámának növelése szükséges. Infrastruktúrafejlesztés, pályázati források keresése. Az egyeki Móra Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda épületeinek a felújítása, bölcsőde kialakítása a kompetencia-alapú oktatás, környezettudatos és egészséges életmódra nevelés fejlesztése érdekében című pályázat nyert az ÉÁOP-4.1.1. pályázat keretében. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani osztály-, csoportszervezéskor az óvodában és az általános iskolákban is a HHH gyerekek arányára. Felmenő rendszerben meg kell szüntetni az iskolában az osztályszintű szegregációt. Óvoda-iskola, általános iskola-középiskola átmenetet segítő mentor program kialakítása. 23
Valamennyi tanköteles korú Beavatkozást nem igényel. halmozottan hátrányos helyzetű tanuló intézményes nevelésben részesül. A szakvélemény alapján A település egészségügyi és szociális térképének integráltan oktatható sajátos elkészítése. Célzott beavatkozások az egészségügyi és nevelési igényű tanulók oktatása szociális feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés biztosított. (szociális munkások, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, A sajátos nevelési igényű tanulók védőnők, orvosi ellátás). A 7-8. osztályos SNI tanulók aránya nem magasabb az részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi országos átlagnál 4 %, magas a szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentor roma származásúak aránya. programok megvalósítása; általános iskola-középiskola (Helyzetelemzés 14. o.) együttműködések támogatása. A település területén működő általános iskolában magas 40 % a HHH tanulók aránya. Az óvodában is 37 % a HHH gyermekek (Helyzetelemzés 14. o.) aránya. Az általános iskolás korúak 85 százaléka tanul helyben a többiek eljárnak más településekre (Tiszafüred, Hortobágy, Tiszacsege). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál alacsonyabbak. (Helyzetelemzés 17. o.) Az évfolyamismétlők aránya az országos átlagnak több mint a duplája. (Helyzetelemzés 7. o.) Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Infrastruktúra fejlesztés és további programok kidolgozása. Tanulóbarát környezet kialakítása. A helyi igényekre alapozott közoktatási, felnőttoktatási, illetve közösségi feladatokhoz kötődő, a halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét biztosító fejlesztések támogatása, Szülő Suli programok. Vizsgálni kell a településről történő tanulói ingázás okait. Kínálatbővítés, korszerű módszertani-, technikai-, infrastruktúrafejlesztés. Felvételire való tantárgyi felkészítés, a tanulói kompetenciák fejlesztése A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokat biztosító szakmai és társadalmi partnerekkel A 7. és 8. osztályos halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére továbbtanulást támogató programok szervezése gimnáziumok és érettségit biztosító szakközépiskolák részvételével (utóbbi esetében elsősorban a hiányszakmák területén). Pályaorientációs programok. Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás). A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. (Arany János, Útravaló programokban való részvétel) Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés. 24
A magántanulók aránya A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának magasabb az országos átlagnál és növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokat biztosító növekvő tendenciát mutat, 0,9 szakmai és társadalmi partnerekkel. Az érintett tanulók százalékról 1,9 százalékra részére szükség szerint egyéni fejlesztés, egyéni, vagy emelkedett a 2008. októberi csoportos tantárgyi felkészítés, egyéni mentorálás statisztika szerint biztosítása ehhez humánerőforrás-kapacitás felmérése. (Helyzetelemzés 17. o.) A Móra Ferenc Általános Iskola, és a Napköziotthonos Óvoda vállalja a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását. A 18 SNI diák 100 százaléka integráltan tanul. (Helyzetelemzés 18. o.) Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlaghoz képest alacsonyabbak, de a hozzáadott értéket nem kérdezi a táblázat. (Helyzetelemzés 17. o.) Egyeken a szakos ellátás nem teljes mértékben megoldott. Az óvoda és az Általános Iskola nevelőtestületének tagjai nagy számban vettek részt korszerű pedagógiai módszertani kultúrával, az inkluzív oktatásinevelési módszerekkel foglalkozó képzéseken és azokat rendszeresen alkalmazzák. (Integrációs és képességkibontakoztató nevelés-oktatás gyakorlata, kooperatív technikák, differenciáló módszertan, drámapedagógiai, fejlesztő pedagógia.). (Helyzetelemzés 18. o.) Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása minél szélesebb körben az óvodától az általános iskolán keresztül a középiskoláig. A felsorolt intézményekben jelenjen meg a képesség-kibontakoztató és integrációs oktatás elemei az intézményi alapdokumentumokban, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben. A Móra Ferenc Általános Iskola az IPR-t 2005-től bevezetették. A Napköziotthonos Óvoda a 2004/2005-as tanévtől kapcsolódott a programba, még akkor a támogatás igénybevétele nélkül. A kétévente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humán-erőforrásfejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása. A Napköziotthonos Óvoda több HEFOP-os pályázatnak volt együttműködő partnere. (HEFOP 3.1.3.) Javasolt több pedagógus bevonása IPR és egyéb speciális képzésekbe, továbbá a szakmai programok változásokhoz való alkalmazása. Humánerőforrás fejlesztés. 25
A tanórán kívüli tevékenység A HHH tanulók iskolán kívüli programokhoz való egyenlő igénybe vételét tekintve a hozzáférésének biztosítása szükséges. Napközis csoportok napközit például alacsony számának bővítése. létszámban veszik igénybe, de a művészeti oktatás 2008/2009-es tanévtől ismét beindult. (Helyzetelemzés 21. o.) A középiskolában van Humán-erőforrás kapacitás fejlesztése érdekében felnőttképzés. (Helyzetelemzés beavatkozás tervezése szükséges a. halmozottan hátrányos 21. o.) helyzetű tanulók iskolai sikerességét támogató segítő Kiegészítő normatív vagy egyéb támogatásokat például integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést támogató juttatást igényel az óvoda és az általános iskola is. 2. Célkitűzések szakemberek bevonására a középiskolák esetében. A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. Igénylési terv készítése a kiegészítő források jog-, és szakszerű felhasználására: az érintettek, pl. a szolgáltatások minőségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. Rövidtávon elérendő célok (1 éven belül): o Egy áttekinthető, könnyen kezelhető nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszer bevezetése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, óvodáztatásukról és iskoláztatásukról, eredményességükről, továbbtanulásukról általános iskolában és középiskolában egyaránt. o Az intézmények alapdokumentációinak folyamatos felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlőség biztosítása összhangban áll a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal. o Intézkedési terv kidolgozása az alábbi ellátások elérésére, optimális ellátásra: gyógytestnevelés, bölcsőde, családi napközi, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás. o Iskolai szegregáció felmenő rendszerben történő megszűntetése Középtávon elérendő célok (3 év alatt): 26
o Amennyiben lehetséges és indokolt az óvodai polarizáció csökkentése. o Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. o A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos o eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. o A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. o A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. o Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. o Települési szintű egészségügyi és szociális térkép elkészítése. Hosszú távon elérendő célok (6 év alatt): o A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskolaközépiskola együttműködések támogatása. o Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak. o Akadály-mentesítés az óvodában, általános iskolában. 3. A megvalósítás alapjául szolgáló akcióterv intézményünkre vonatkozó része 27
Rövid távon megvalósítandó intézkedések Megállapított problémák Cél megfogalmazása Intézkedés leírása A kompetencia-mérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, szükséges a Móra Ferenc Általános Iskolában. A tanulók és kiemelve a HH/HHH diákok minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken Egyéni fejlesztések, korrepetálások, ösztöndíjprogram mind az általános. Egyéni fejlesztési tervek készítése a HHH tanulókra. Az évfolyamismétlők számaránya az országos áltagnak a duplája. Integrációs Program (IPR) kiépülése a közoktatás teljes vertikumában. Kompetencia alapú nevelés és oktatás kiterjesztése az óvoda után az iskolában is. Lemorzsolódási csökkentése. Az elégséges tudás birtokában az évfolyamismétlések számának csökkenése A kiegészítő normatívák igénylése, hatékony felhasználása. /óvoda-iskola-középfok/ Az érettségit adó Növekedjen a HHH tanulók középiskolákba való között az érettségit adó felvételi arány az országos középiskolába való átlag alatti. A HHH tanulók továbbtanulás aránya. HH és alacsony arányban tanulnak HHH színvonalas tovább érettségit adó középiskolai képzésbe középiskolában. kerüljenek. Kompetencia alapú oktatás bevezetése szélesebb körben. Adaptációs tevékenység. Módszertani képzések. Korszerű oktatási technikák. adatok Módszertani képzés. Tanulói ösztöndíjrendszer működtetése. Iskolán kívüli programokkal, a napközis ellátásba történő bevonás révén kell segíteni a diákokat. Mentorprogramok beindítása. Igényjogosultak számbavétele igény-jogosultság adminisztratív feltételeinek biztosítása, szakmai-, személyi-, és tárgyi feltételek biztosítása. Az IPR támogatásra pályázat benyújtása. A felkészülést támogató tananyag, segédeszköz beszerzése. A 7. 8. osztályos HHH tanulók részére továbbtanulást támogató programok szervezése a középiskolák részvételével, pl. hiányszakmák esetében. Egyéni átvezető fejlesztési tervek alkalmazása. 28
A magántanulók aránya Ne haladja meg az országos Gyors és hatékony magasabb az országos átlagot a magántanulók kommunikáció kialakítása a átlaghoz képest 1,9 %. aránya. szülői ház és az iskola között. Segítő pedagógus, családi koordinátor, asszisztens, gyermekfelügyelő alkalmazása. Egyéni tanrend kialakítása. Az SNI tanulók között magas a roma tanulók aránya. Egyeken nem teljes a beóvodázás 91 %-os. A 2008. októberi adatok szerint 10 gyermek van, akit óvodába nem írattak be és a 3. életévét betöltötte. Az SNI tanulók között a települési aránynál ne legyen magasabb a romák aránya. Községünkben 3 éves kortól minden óvodáskorú gyermek vegyen részt az óvodai nevelésben. Komplex prevenciós tevékenység, egészségmegőrző program Roma dajka, koordinátor alkalmazása. SNI felülvizsgálatok rendszeren megtörténnek. Érintettek felkutatása, meggyőzése. Óvodai férőhelyek számának növelése. Óvoda több funkcióssá tétele, bővítése bölcsődei csoporttal. Móra Ferenc Általános Iskolában tapasztalhatók aránytalanságok a 2008/2009-es tanévben a 2.3.5.8. évfolyamokon. Osztály szintű szegregáció megszűntetése felmenő rendszerben A beiskolázásnál és az osztályokba való besorolásnál figyelembe kell venni a HHH tanulók arányát. Közép távon megvalósítandó intézkedések Megállapított problémák Az intézmények korszerűsítése az EU szabványnak megfelelően a Móra Ferenc Általános Iskolában és a Napköziotthonos Óvodában Elérendő cél megfogalmazása Az általános iskolai infrastrukturális feltételek javítása. Iskola és óvoda felújítás, korszerűsítés. Akadály-mentesítés Intézkedés leírása Pályázati lehetőségek kihasználása. A közoktatási feladatellátás korszerűsítése. 29
A környező oktatási Helyi általános iskola Érintettek felkeresése, intézmények fejlődésének megtartó erejének fokozása. meggyőzése. hatására más Motivációs rendszer intézményeket részesítenek lehetőségének vizsgálata. előnyben a szülők Inkluzív intézmény gyerekeik számára. feltételrendszerének A szomszédos települések megteremtése. iskoláinak jelentős az Tanórán kívüli foglalkozások elszívó ereje. 15 % az minőségének (sport, informatika eljárók aránya települési idegen nyelv), mennyiségének szinten 2008/2009-es javítása. tanévben. Gyógypedagógiai, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás intézményesített megszervezése. Szakos ellátottság nem teljes. Egyéni fejlesztést szolgáló plusz szolgáltatások bővítése. (gyógytestnevelés, logopédia, pszichológus) Legyen helyben vagy a szomszédos településeken elérhető intézményesített szaktanácsadás. A hiányzó közszolgáltatások ellátása megtörténjen. Javuljon a szakos ellátás. Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, logopédus magasabb óraszámban történő alkalmazása Egyek területén. A szolgáltatás ellátása helyben történjen. Hosszú távon megvalósítandó intézkedések Óvoda-iskola átmenet erősítése. A speciális jelleggel minta kidolgozása a település fiataljainak megtartása érdekében. Továbbképzés, tárgyfelosztás felülvizsgálata. Humán-erőforrási terv kidolgozása települési szinten. Utazószakember igénybevétele. Pedagógusok továbbképzése. Pályázatok. Feladat (probléma) megfogalmazása Elérendő cél megfogalmazása Intézkedés leírása 30