2 Honnan származik a gyapot? Az ágynemû, a törölközô és sok ruhadarab a farmerek, a pólók, zoknik, ingek, fehérnemûk gyakran gyapotból készülnek. Egyesült Államok A legnagyobb gyapottermelô országok Oroszország Kína A gyapot a meleg, nedves éghajlaton nô. Ma több mint 70 országban termesztik. A legnagyobb gyapottermelôk az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. A gyapot a gyapotcserje termése. 1 Nagy szívókosarakkal ellátott gépek takarítják be a gyapot termését, vele néhány levelet is, amelyeket azután külön kell választani. 2 A gyapotot összenyomják, bálákba préselik, hogy kevesebb helyet foglaljon el, és könnyebben szállíthassák a gyárakba. A gyapotfonálból sokféle textíliát lehet szôni: a bolyhos frottíranyagot, a selymes bársonyt, a farmerekhez való vastag vásznat, a fényes szatént. 3 Fonodának nevezik a gyárakat, ahol a gyapotot feldolgozzák. 4 A fonodákban gépek kártolják, fésülik a gyapotot és fonalat készítenek belôle. A gyapotot hatalmas gyapotültetvényeken termesztik. A gyapotcserje termése egy tok, amely éréskor robbanásszerûen felpattan, és egy hógolyó tûnik elô, amely nem más, mint a tokban lapuló pamutszálas magok tömege. 60 A gyapotfonalat, miután megtisztították és kifehérítették, bármilyen színûre be tudják festeni. 5 6 61 A gyapotfonalat nagy szövôszékeken szövik meg.
2 Honnan származik a kôolaj? A kôolaj barnásfekete folyékony anyag, amely mélyen a föld vagy a tengerfenék alatt található. Egyes országok rendkívül gazdagok kôolajban. Mai életünk kôolaj nélkül azonnal megállna. olajfúró torony tengeri fúrótorony Amerika Északitenger Észak- Afrika Oroszország Perzsaöböl A legnagyobb kôolajmezôk a következô helyeken találhatók: Amerika, Oroszország, Észak-Afrika, a Perzsa-öböl környéke és az Északi-tenger. A kôolaj nagy gazdagságot jelent az azzal rendelkezô országoknak, mert a kôolaj az emberiség pótolhatatlan energiaforrása. fáklya A tengerfenék alatt is vannak olajmezôk. Ezek kiaknázásához fúróállomásokat létesítenek a tengeren. A kôolaj üzemanyag, elégetve energiát nyerünk belôle. A kôolajból készül a benzin, amely az autókat hajtja és a kerozin, amely a repülôgépek mûködéséhez kell. Számos mûanyag tárgy készítéséhez is szükség van kôolajra. olajréteg vezeték A kôolajkutakat néha sok száz méter mélyre kell ásni. A kôolaj kitermeléséhez kutakat fúrnak és abból kiszivattyúzzák a kôolajat. A próbafúrás fölé fúrótornyot emelnek, amely nagy erejû fúróberendezéssel van felszerelve. Ez szétmorzsolja a kôzetet és egy lyukat fúr, amelybe csövet helyeznek. Azon keresztül tör fel a kôolaj. Az olajjal együtt földgáz is feltör, amelyet elégetnek. Az égô gázt fáklyának nevezik. lengôkaros szivattyú 62 63
2 Mit állítanak elô a kôolajból? A föld alól elôtörô kôolaj használhatatlan, azt fel kell dolgozni. Ez a munka a kôolaj-finomítókban zajlik. A finomítók lehetnek a kôolajmezôk közelében, de attól sok ezer kilométerre is. Attól függôen, hogy a lepárlótornyokban milyen hôfokra hevítik a kôolajat, más és más terméket nyernek belôle: 30 fokon gázt, 120 fokon benzint, 260 fokon kerozint, 360 fokon kenôolajat. Azokat az üzemeket, amelyekben a kôolajat feldolgozzák, kôolaj-finomítóknak nevezzük. A nyers kôolaj hatalmas csöveken, csôvezetékeken át érkezik az üzembe. A kôolajfinomításhoz a kôolajat magas lepárlótornyokban felmelegítik. Az oszlopok nagyon sok füstöt bocsátanak ki. A legtöbb játékszer mûanyagból készül, azaz olyan anyagból, amelyet kôolajtermékekbôl állítanak elô. A kôolajat óriási hajókkal is lehet szállítani, ezek a tankerek vagy tartályhajók, amelyek 500 000 tonna nyers kôolaj szállítására is alkalmasak. Ezek a hatalmas hajók a számukra épített különleges kôolajkikötôkben ürítik ki a kôolajat. A kôolajból ruhadarabokat, esôköpenyt, harisnyanadrágot is készítenek. A Föld tengerein egyre több hatalmas tartályhajó közlekedik. Amikor egy tartályhajó balesetet szenved, a kôolaj óriási, ragadós, kátrányhoz hasonló foltokban terül el a tengeren. A tengeri madarak tolla összeragad tôle, a tengerpart szennyezôdik. 64
Az európai országok és zászlóik Európa területén több mint 40 ország van. A legnagyobb Oroszország, amely még Ázsiába is átnyúlik. De van közöttük nagyon kicsi is, például Monaco, Andorra vagy Vatikánváros. Albánia Németország* Andorra Ausztria* Belgium* Belorusszia 1 Tirana 2 Berlin 3 Andorra 4 Bécs 5 Brüsszel 6 Minszk 19 Nyugat Észak Kelet Bosznia-Hercegovina Bulgária Horvátország Dánia* Spanyolország* Észtország* 7 Szarajevó 8 Szófia 9 Zágráb 10 Koppenhága 11 Madrid 12 Tallinn Dél Finnország* Franciaország* Nagy-Britannia* Görögország* Magyarország* Írország* 13 Helsinki 14 Párizs 15 London 16 Athén 17 Budapest 18 Dublin URÁL 13 29 Európa az Urálnál ér véget. 18 32 11 3 15 14 30 5 24 39 28 10 2 22 42 38 40 4 37 35 9 7 20 31 36 17 43 34 25 1 16 12 21 23 33 8 6 27 41 34 Izland Olaszország* Lettország* Liechtenstein Litvánia* Luxemburg* 19 Reykjavík 20 Róma 21 Riga 22 Vaduz 23 Vilnius 24 Luxemburg Macedónia Málta* Moldovai Közt. Monaco Norvégia Hollandia* 25 Skopje 26 Valletta 27 Chisinau 28 Monaco 29 Oslo 30 Amszterdam Lengyelország* Portugália* Románia Oroszország San Marino Szlovákia* 31 Varsó 32 Lisszabon 33 Bukarest 34 Moszkva 35 San Marino 36 Pozsony Szlovénia* 37 Ljubljana Svédország* Svájc Cseh Köztársaság* Ukrajna 38 Stockholm 39 Bern 40 Prága 41 Kijev 42 Vatikánváros 26 Szerbia és Montenegró 43 Belgrád A csillaggal (*) jelölt országok az Európai Unió tagjai. EURÓPAI UNIÓ 66 67
Európa tájai Az európai földrész tájai rendkívül változatosak. Vannak itt fiatal, magas hegységek, mint az Alpok, és vannak igen régi, lekopott röghegységek is. A földrész közepét nagy síkság foglalja el. Európa nem túl nagy, de több mint 40 ország osztozik területén. Nagyok a különbségek az északi, hideg országok és a déli, napsütéses országok között. Európát Ázsiától az Urál hegység választja el. Nyugat Észak Dél Északi-tenger Kelet Baltitenger Urál Ázsia A mérsékelt égövi erdôk lombhullatók, ôsszel elvesztik lombkoronájukat. Európában vannak magas hegységek is, például az Alpok. A Földközi-tenger körül meleg van. A vidék illatozik a cédrusoktól, levendulától. Európa közepét nagy síkság foglalja el. Atlanti-óceán Rajna Dnyeper Szajna Loire Alpok Kárpátok Duna Kaszpitenger Az északi tengerpartokon homokdûnék sorakoznak. Az északi országokat télen hó borítja. Tajo Gibraltári-szoros Pireneusok Afrika Földközi-tenger Fekete-tenger Ázsia tundra síkság } tajga mérsékelt övi erdô hegyek tûzhányó A sarkkörtôl délre kezdôdik a tundra. Európától északra terül el a Jeges-tenger. 68 69
Franciaország és Nagy-Britannia Franciaország és Nagy-Britannia Európa nyugati részén terül el, a két országot a La Manche csatorna választja el egymástól. Nagy-Britannia sziget, míg Franciaország az európai szárazföld része. ÉSZAK- ÍR SKÓCIA Atlanti-óceán NAGY-BRITANNIA BRETAGNE Versailles Párizs DÉL-FRANCIA- (MIDI) SPANYOL Földközi-tenger Franciaország hatszög alakú. Felszíne rendkívül változatos: tengerpartok, hegyek, síkságok váltogatják egymást. Éghajlata mérsékelt. NÉMET OLASZ- Franciaországban fontos a mezôgazdaság. Délen szôlôés olajfa ültetvények vannak. Nyugaton a Bretagne félsziget benyúlik a tengerbe. Ez csapadékos vidék. Az ország belsejében nagy síkságok terülnek el, ahol gabonát termesztenek. Az ország déli része a Földközi-tengerig nyúlik. Ott a nyár nagyon meleg. Atlantióceán ÍR WALES London FRANCIA- Nagy-Britannia szigetország, részei a következôk: Anglia, Skócia, Wales, és Észak-Írország. Dublin ANGLIA London Nagy-Britannia fôvárosa. Nagy-Britannia államfôje egy királynô. Skócia a dombok és a felföldek vidéke. Lakói ôrzik ôsi hagyományaikat, például a férfiak szoknyát hordanak, a kockás gyapjúszövetbôl készült kiltet. Írország Nagy-Britanniától nyugatra fekvô nagy szigeten terül el. Párizs Franciaország fôvárosa. Nagy hírû a francia konyha. Reggel a franciák bagettet (hosszú kenyérrúd) esznek vagy svájci kiflit. Nagyon híres a versailles-i kastély, amelyet XIV. Lajos király építtetett. Az angolok reggel teát isznak és pirítóst esznek. Írországban gyakran esik az esô. A zöldellô dombokon juhok legelnek. Az írek szívesen eljárnak a kocsmába (pubba), ahol beszélgetnek és énekelnek. 70 71
Spanyolország és Portugália Spanyolországban és Portugáliában kellemes az éghajlat: meleg, napsütéses az idô nyáron és enyhe télen. Olajfát, szôlôt és narancsot termesztenek. Mindkét országnak hosszú és szép tengerpartjai vannak. óceán Atlantióceán PORTUGÁLIA Madrid KASZTÍLIA ANDALÚZIA Afrika Pireneusok Barcelona Földközi-tenger Spanyolország Európa déli részén fekszik, Franciaországtól a Pireneusok választják el, Afrikától pedig a Földközi-tenger. Spanyolország fôvárosa Madrid. A flamenco Andalúzia, Spanyolország déli tartományának, hagyományos tánca. A tengerparti strandok megtalálhatók mind az Atlanti-óceán, mind a Földközi-tenger partján. A spanyolok kedvelik a bikaviadalokat, amikor az arénában egy férfi, a torreádor küzd meg egy bikával. A bárokban szendvicseket fogyasztanak FRANCIA- Atlanti- Lisszabon ALGARVE SPANYOL Portugália kis, hosszúkás formájú ország az Atlanti-óceán partján. Lisszabont úgy is nevezik: a hét dombon elterülô fehér város. Híres a fogaskerekû villamosairól. Portugáliában igen nagy szerepe van a mezôgazdaságnak. A portugál halászok tonhalat, szardíniát és tôkehalat halásznak. A portugál konyha alapja a hal, például a szárított tôkehal, a rizs, a káposzta Délen Algarve tengerpartja vonzza a turistákat. A paella hagyományos, rizsbôl készült étel, amelyben rák, kagyló és csirke is van. Kasztília nagy tartomány Közép-Spanyolországban. Barcelonában látható egy különleges templom a Sagarda Familia. A hagyományos portugál ének a szép, szomorú fado. Lisszabon régi házait kék fajanszcsempék azulejók borítják. 72 73
Olaszország és Görögország Olaszország és Görögország két dél-európai ország, amelyeket a Földközi-tenger vesz körül. Az idô az év legnagyobb részében meleg és napsütéses. Mindkét ország civilizációja ôsi eredetû. ALBÁNIA MACEDÓNIA BULGÁRIA Ázsia AUSZTRIA FRANCIA- SZARDÍNIA Afrika Velence Pisa Földközi-tenger Róma SZICÍLIA Olaszországnak csizmaformája van. Az országhoz tartozik két nagy sziget, Szardínia és Szicília is. Olaszországban sok szép város van. Az ország fôvárosa Róma. Pisa városa ferde tornyáról híres. Velence vízre épült, az utcák helyén csatornák vannak, és nincsenek autók a városban. Hajóval vagy gondolával lehet közlekedni. Az ókori Rómában a Colosseumban zajlottak a gladiátorviadalok. Az olaszok szeretik a családi összejöveteleket. Minden étkezésük tésztával kezdôdik. Földközi-tenger Athén KRÉTA RODOSZ Görögország alakja egy tengerbe nyúló kézhez hasonlít. Az országhoz több mint 2000 sziget tartozik, a két legnagyobb Rodosz és Kréta. Az idegenforgalom számára nagyon fontos országgá teszik tengerpartjai, ókori mûemlékei. Görögország fôvárosa Athén. Athén városát az Akropolisz uralja, amely ókori templomok együttese. Közöttük a leghíresebb a Parthenón, amelyet 2500 évvel ezelôtt emeltek Athéné istennô, az athéniek védelmezôje tiszteletére. A görög gazdaságot a tenger határozza meg. A fôbb tevékenységi ágak: halászat, kereskedelem, idegenforgalom. Olaszországban búzát, szôlôt, olajbogyót, gyümölcsöt, zöldségféléket termesztenek. A pápa, a katolikus egyházfô székhelye Vatikánváros. A görög vidéken, ameddig a szem ellát, olajfaültetvények és szôlôk terülnek el. Mindenütt ókori mûemlékekkel találkozhatunk. A kertvendéglôkben salátát és roston sült halat lehet fogyasztani. Szól a zene, és szirtakit lehet táncolni. 74 75
Európa törzse Európa törzsét a hegyekkel borított Ausztria és Svájc, a sík felszínû Hollandia és Belgium, valamint a sík- és hegyvidékekkel egyaránt rendelkezô Németország alkotja. HOLLANDIA Berlin NAGY- BRITANNIA Északitenger Hága FRANCIA Brüsszel BELGIUM Amszterdam HOLLANDIA NÉMET FRANCIA- BAJOR München CSEH KÖZ- TÁRSASÁG Németország rendkívül sûrûn lakott ország. Fôvárosa Berlin. Az országban sok nagy város található. Németország híres autó- és gépgyártásáról. Nevezetesek a bajor kastélyok. Minden év októberében nagy sörfesztivált rendeznek Münchenben. A két kis ország, Belgium és Hollandia az Északi-tenger partján terül el. Hollandia kis területén nagyon sokan élnek. A lakosok úgy növelték országuk területét, hogy a tengerben, a parthoz közel gátakat emeltek, és az elrekesztett területrôl lecsapolták a vizet. Az így nyert föld a polder. NÉMET Bécs OLASZ Ausztria nagy részét az Alpok foglalja el. Az ország fôvárosa Bécs. Ausztriában jelentôs az idegenforgalom. A hegyi falvak megôrizték szép régi házaikat. Erzsébet királyné gyakran idôzött a Bécs melletti schönbrunni kastélyban. Hollandiában sok szélmalom van, amelyek segítségével vizet szivattyúznak ki a polderekbôl. Hollandiának két fôvárosa van, Amszterdam és Hága. Amszterdamban a házak csatornák partján épültek. A hollandok szívesen közlekednek kerékpáron. FRANCIA- Bern NÉMET OLASZ Svájc kicsiny ország, fôvárosa Bern. Svájc gazdagságát sok bankjának köszönheti. A svájci Alpokban a parasztok szarvasmarhát tenyésztenek, amelyek tejébôl sajtot és csokoládét állítanak elô. Brüsszel Belgium fôvárosa. Van ott egy múzeum, amelyet a képregénynek szenteltek. A képregény mesterei között számos belga van, mint például Hergé, Tintin megalkotója. 76 77
Oroszország Oroszország hatalmas ország, amely két földrészen terül el, Európában és Ázsiában. Oroszországban sokféle, különbözô nyelvet beszélô nép él. Moszkva Feketetenger Kaszpitenger Urál Ázsia Az Urál hegység választja el Oroszország európai részét (a térképen zölddel jelöltük) az ázsiai részétôl (a térképen sárga). A két rész egyetlen országot alkot, amelynek a fôvárosa Moszkva. Oroszország déli részén a Fekete-tenger partvidéke idegenforgalmáról híres. Csendes-óceán Oroszországban télen nagyon hideg van. Szentpétervár NÉMET- Balti-tenger Prága Varsó LENGYEL CSEH KÖZ- TÁRSASÁG SZLOVÁKIA MAGYAR- Budapest ROMÁNIA Bukarest BELORUSSZIA UKRAJNA Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Románia Európa közepén fekszik. Ezért nevezzük ezeket az országokat közép-európai országoknak. Románia a hegyek között fekszik. Azt beszélik, hogy ott élt Drakula, a vámpír. Románia fôvárosa Bukarest. Magyarország fôvárosa Budapest. Nagy hírûek gyógyvizû fürdôi. Az orosz ortodox templomoknak gyakran hagymakupolái vannak. A moszkvai Kreml az orosz uralkodók, a cárok ôsi palotája. Szentpétervár nagyon szép város. Hívták Petrográdnak és Leningrádnak is. Prága a Cseh Köztársaság fôvárosa. Nagyon szép város, híres vára, palotái, templomai vannak. Lengyelországban, a Balti-tenger partján hatalmas hajóépítô mûhelyek vannak. Az ország fôvárosa Varsó. 78 79