Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság a keresőképtelenség első 15 napjára "jár", azaz: csak akkor lehet igénybe venni, ha az orvos felvesz betegállományba. Ha valaki adott évben több alkalommal is betegállományba kerül, de nem "használja fel" a 15 munkanapot, a fennmaradó rész nem vihető át a következő évre. A betegszabadság idejére a távolléti díj 80 %-a jár, a 15 munkanapon felüli keresőképtelenség idejére táppénz (a munkajövedelem 70 %-a, lásd: 1997. évi LXXX. törvény 48. -át) jár. A társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében került bevezetésre a betegszabadság jogintézménye 1992. január 1-jével. A betegszabadság sajátos formája a fizetett szabadságnak, amely a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége alapján illeti meg. Táppénz a naptári évben kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát teljes mértékben kimerítette. Az Mt. 137. -a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed. A betegszabadság munkanapokra jár. Ha a betegszabadság időtartama alatt fizetett ünnep van, akkor a fizetett ünnepre betegszabadságot kell elszámolni. Ha a munkavállalónak olyan a munkaidő-beosztása, hogy heti két pihenőnapnál több pihenőnap illeti meg, a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, két pihenőnap kivételével. A biztosított táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult, az igénybe nem vett betegszabadság a következő évre nem vihető át. 1 / 5
Betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre nem jogosult. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget - a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos szempontok szerint történik, függetlenül attól, hogy táppénz, vagy betegszabadság illeti meg a biztosítottat. Nem jogosult betegszabadságra például: - bedolgozó, - egyéni vállalkozó, - segítő családtag, - társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), - megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy, - ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, - munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy. Az Mt. 137. -át a munkaviszonyban álló munkavállalón kívül alkalmazni kell a köztisztviselői, közalkalmazott jogviszonyban állókra is. A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére az Szkt. 27. -a alapján a tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor. A tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. (Szkt. 42. ) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére a pénzbeli juttatásának 75 %-a jár. Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló betegsége esetén jár (Eb.tv. 44. a) és f) pont), ebből következik, hogy első naptól táppénz jár: 2 / 5
- gyermek ápolása miatti keresőképtelenség, - üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség, - közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint - annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ezért a táppénz alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál az általános szabályok szerint kell figyelembe venni az irányadó időszakban a betegszabadság idejére kifizetett jövedelmet. Ha a munkaviszony naptári év folyamán kezdődött, a betegszabadság a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idővel arányosan jár. Ha a munkavállaló a volt munkáltatójánál betegszabadságot vett igénybe, az új munkáltatónál az igénybe vehető betegszabadság nem lehet több, mint a naptári év egészére járó betegszabadság igénybe nem vett része. Az időarányos számításnál alkalmazni kell a félnapot elérő töredék nap felfelé, egész munkanappá való kerekítésére vonatkozó rendelkezést. (Mt. 133. (2) bek.) Ha a munkavállaló a tárgy évben már munkaviszonyban állt, de betegszabadságot még nem vett igénybe, az új munkáltatójánál ebben az évben csak időarányosan illeti meg betegszabadság. A betegszabadság nem csak a munkavállaló munkában töltött ideje, hanem olyan munkában töltött ideje alapján is jár, amelyre az Mt. szabadság kiadását elrendeli. 3 / 5
Ha a munkavállaló munkaviszonya szünetel, a következő esetekben illeti meg őt a betegszabadság: - a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamára, - a 14 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, - tartalékos katonai szolgálati idejére, - keresőképtelenséget okozó betegsége időtartamára, - szülési szabadság tartamára és minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj, illetve átlagkereset fizetésben részesül. (Mt. 130. (2) bek.) Ha a munkavállaló keresőképtelensége a tárgyév utolsó napján kezdődik, és folyamatosan fennáll a következő év elején is, az új naptári év első napjától ismét betegszabadság illeti meg. Amennyiben a biztosított betegszabadságát a tárgyévben már kimerítette és folyamatosan keresőképtelen, a következő naptári évben is az év első napjától lesz táppénzre jogosult. Táppénz Amennyiben valaki hosszan tartó betegségben szenved, a 15 nap betegszabadság után táppénzre tud menni. Az összeg meghatározása az előző naptári évben elért bruttó kereset alapján történik, mértéke a bejelentett jövedelem 50%-a. A táppénzt a cég fizeti, ha viszont az adott munkahelyen nincs kifizetőhely, az összeget a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár utalja. 4 / 5
2011-től jelentős táppénz változások lépnek életbe, a részletekért kattintson ide: Táppénz 2011: táppénz és betegszabadság változások 2011-ben 5 / 5