Átlagkereset, távolléti díj számítása

Átírás

1 Átlagkereset, távolléti díj számítása A munkavállalót egyes munkában nem töltött időre díjazás illeti meg. Ez lehet távolléti díj, de lehet átlagkereset is. Mikor kell átlagkeresetet fizetni? Átlagkereset jár a munkavállalónak 1. ha terhessége miatt egészségi állapotának megfelelő más munkakörbe helyezik át, és e munkakörben a tényleges keresete nem éri el a korábbi átlagkeresetét; 2. ha a munkáltató a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát a hátralévő időre legfeljebb azonban 1 évre járó díjazás megfizetésével megszünteti; 3. a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés idejére; 4. a végkielégítés összegének megállapításakor, annak számítási alapjaként; 5. amennyiben a munkavállaló munkaviszonya jogellenesen szűnt meg, az elmaradt munkabérének, valamint a jogellenes megszüntetés miatt fizetendő, kötbér jellegű kártérítés összegének számításakor; 6. a munkavállaló gondatlan károkozásakor a kártérítés mértékének meghatározásakor. Hogyan számítják ki az átlagkeresetet? Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, az alapul szolgáló, úgynevezett irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. A munkabér meghatározásánál nem egyedül annak elnevezése, hanem az azzal kapcsolatos összes körülmény az irányadó. A Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikai fogalmakat meghatározó módszertani segédlete részletezi, hogy mely jövedelmek képezik a kereset részét. Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek: személyi alapbér (törzs-bér), bérpótlékok,

2 kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, mozgóbér, és az egyéb bér. A lakbér és az étkezési hozzájárulás viszont olyan szociális juttatás, amely nem minősül munkabérnek, ezért nem is számítható be az átlagkeresetbe Ha a munkáltató a munkavállalóval történt külön megállapodás alapján a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés összegén felül többletvégkielégítést fizet, ez a kifizetés az átlagkereset-számítás szempontjából szintén nem minősül munkabérnek. Az átlagszámításnál lényegtelen, hogy a munkabért mikor fizették ki, az átlagkereset számításánál mindig az irányadó időszak alatti munkavégzéshez kötődő bruttó munkabéreket kell alapul venni. Időbér esetén az átlagkereset számításánál a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összeg szerint kell figyelembe venni. Vagyis nem az irányadó időszakban, hanem az esedékességkor érvényes személyi alapbért kell számításba venni. Az átlagkereset-számítás alapja Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállaló egész éven át munkaviszonyban állt a munkaadójával, az átlagkeresetét az adott év négy naptári negyedévének alapulvételével kell megállapítani. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló utolsó munkában töltött napja az alkalmazott munkarend miatt nem az év utolsó munkanapjára esik. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete meghatározásakor a nála számításba vehető naptári negyedév vagy negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapra vagy hónapokra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.

3 Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (osztószám). Az a naptári negyedév figyelembe vehető naptári negyedév hiányában az a naptári hónap, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe. Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő, tehát nem a vele azonos munkakörűek átlagkeresetét kell figyelembe venni. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály a fizetési kötelezettség megállapításánál (pl. kártérítésnél) havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata Milyen esetekben fizetnek távolléti díjat? A munkavállaló részére távolléti díj jár: 1. Az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét során kiesett munkaidőre. Az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles fizetni, ha e kötelezettségének munkaidőn kívül nem, csak munkaidőben tehetett eleget. 2. Közeli hozzátartozó halálakor, esetenként két munkanapra. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. 3. A kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára. Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi ál-

4 lapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni. 4. A véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legalább 4 órára. 5. A munkaszüneti nap miatt kiesett időre. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december A munkaszüneti napon munkát végző munkavállalót a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül távolléti díja is megilleti. 6. Az Mt.-ben biztosított rendes szabadság (alap- és pótszabadság) időtartamára. 7. A szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére. 8. A munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre. 9. Az általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidőkedvezményének idejére. 10. A szakszervezeti tisztségviselő, üzemitanács-tag munkavállaló munkaidő kedvezményének idejére. 11. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára. Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás. 12. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Hogyan számítják ki a távolléti díjat? Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, neki 1. a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, 2. rendszeres bérpótlékai, valamint 3. a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékai együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

5 A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótléknak minősülnek azok a bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik (pl. nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.). Rendszeres pótléknak számít a műszakpótlék is, ennél azonban nem a ténylegesen kifizetett (vagy kifizethető) összeget kell számításba venni, hanem műszakpótlékként a munkavállaló 1. kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5%-át; 2. kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30%-kát meghaladja, valamint háromműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15%-át; 3. megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén pedig személyi alapbére 20%-át kell figyelembe venni. Rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 óra a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke attól függ, hogy az irányadó időszakban elrendelt rendkívüli munkavégzés ténylegesen hány órát tett ki. Ha ugyanis az óránál kevesebb volt, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 3%-a; 2. ha pedig 100 óra vagy ennél több, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 5%-a. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat csak arányosan lehet figyelembe venni.

6 A távolléti díj számításának részletes szabályai A távolléti díj számítására vonatkozó részletes szabályokat az Mt. tartalmazza. A távolléti díj számítási módja attól függ, hogy a munkavállalót havi időbérben, órabérben vagy teljesítménybérben díjazzák-e. 1. A havi időbérrel foglalkoztatott munkavállaló 1. egy napra jutó távolléti díja az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa, 2. egy órára járó távolléti díja pedig az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa. (Nem kell alkalmazni e számítási módot abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló a munkavégzése esetén részesülne). 2. Órabérrel foglalkoztatott munkavállaló esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzatával egyenlő. 3. Teljesítménybérnél a távolléti díj számítása feltételezi a munkavállaló úgynevezett teljesítménytényezőjének meghatározását. A munkavállaló távolléte idején (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni. Mindezt azonban nem kell alkalmazni, ha a teljesítménytényező egy, vagy annál kisebb. A tárgyévi teljesítménytényező A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért, egy órára jutó teljesítménybérének ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapuló bér időbér részét, továbbá a garantált bért is és a tárgyév január 1-jén érvényes, egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa. Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a tárgyévi irányadó időszak egy órára jutó teljesítménybérének és az első távolléti díjfizetés esedékességekor érvényes, egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.

7 A munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjét egyébiránt a tárgyév január 1-jével rögzíteni kell. Betegszabadság után járó díj számítása A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. A betegszabadság tekintetében a szabadságra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Az Mt. alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár.

8 Keresőképtelenség esetén kapott táppénz Jogosultság A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) rendelkezése szerint táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvényben (Tbj. tv.) meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Járulékfizetésre kötelezettek A Tbj. tv. alapján a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási járulék 8%, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7%, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3%. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-jétől 16%. A Tbj. tv ának (2) bekezdése szerinti személy (aki nem minősül biztosítottnak, sem biztosított hozzátartozójának stb.) által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 16%. A foglalkoztató hozzájárulási kötelezettsége A Tbj. tv. értelmében a foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul, mégpedig olyan formában, hogy a Tbj. tv. szerinti biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.

9 Táppénz többes jogviszonyokban Több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez a szabály arra az esetre is érvényes, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Ha pedig a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, akkor táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra is. A folyósítás időtartama Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, azonban nem korlátlan ideig. A maximum időintervallumok az Ebtv. fő szabálya értelmében a következők szerint alakulnak: a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át; egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át; háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át, végül hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át. Törvényi korlát, hogy az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár azonban a táppénz annak, aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. (A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táp-

10 pénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Nem jár táppénz Táppénz minden naptári napra jár, értve ez alatt a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Bizonyos törvényben taxatíve meghatározott esetekben azonban nem jár táppénz, így a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn; a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után; a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt; az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára; továbbá a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára. Keresőképtelenség az Ebtv.-ben Keresőképtelen: aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

11 akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Kivételesen indokolt esetben a külön jogszabály szerinti Főorvosi Bizottság a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. A táppénz összegének megállapítása A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított az előzőekben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított az ún. irányadó időszakban nem rendelkezik táppénzalapként meghatározott jövedelemmel táppénzét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve azt az esetet, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbért. Ebben az esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

12 Ha a biztosítottnak azért nem volt az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az az előző bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb. A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét az annak megállapítására vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően állapították meg. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60%-a. Számítási szabályok Az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) tartalmazza a számítási szabályokat. Eszerint a táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz öszszegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott, 4%-os járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni. A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év járó rendszeres jövedelmet el kell osztani ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a következő bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztóval).

13 Az osztószám megállapításánál a biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása, a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama naptári napjainak számával. Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel a figyelembe vett 180 naptári napra kifizetett rendszeres jövedelem egy naptári napi összegét kell megállapítani. A kifizetett nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál. A táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem fentiek szerint megállapított naptári napi összegét. Ha a biztosított az irányadó időszakokban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ilyen esetben az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.

14 Üzemi baleset A Tbj. tv ának (2) bekezdése szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából üzemi balesetnek számít nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulójának (hallgatójának) az a balesete, amelyet gyakorlati képzés közben, vagy ezzel összefüggésben szenvedett el; szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset; őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset; a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete, amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során, vagy azzal összefüggésben szenvedett el. Munkát végző biztosított, saját jogú nyugdíjas táppénzének meghatározása A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosított esetében a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni, a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az előző pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni. A fentieket alkalmazni kell arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

15 Baleseti táppénz Jogosultság Az Ebtv. alapján baleseti táppénz jár annak, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. (Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. A folyósítás időtartama A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül. A baleseti táppénz alapja, mértéke A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem.

16 Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100%-a. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban jövedelem hiányában pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével. Előfordulhat, hogy a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik. Ez esetben a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. A táppénzre vonatkozó rendelkezések alkalmazása A baleseti táppénzre ha eltérő rendelkezés nincs a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Eljárási szabályok, igényérvényesítés keresőképtelenség esetén Bejelentés A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Abban az esetben, ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. A keresőképtelenség igazolása A Vhr. szerint a táppénzigény előterjesztésekor a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást a kórház (klinika) által kiállított igazolással, a terhességigyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással és terhesgondozási könyvvel, a szülést pedig kórházi igazolással kell igazolni. Ha nem vették terhesállományba a szülő nőt, akkor a jogosultságot terhesgondozási könyvvel, ha a szülés nem kórházban történt, a gyermek

17 születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni. A kórházi (klinikai) ápolást az OEP által rendszeresített nyomtatványon kell igazolni. Szanatóriumi ápolás igazolása A szanatóriumi ápolás ideje alatt fennálló keresőképtelenséget a keresőképtelenség elbírálására külön jogszabály rendelkezése szerint jogosult orvos igazolhatja. Eljárás több ellátásra jogosultság esetén Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Az pedig, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg értelemszerűen csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Igazolás hatósági elkülönítés, foglalkozástól eltiltás, zárlat esetén Annak, akinek a keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt áll fenn, azt, hogy munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkakörben (munkahelyen) átmenetileg sem foglalkoztatható, a hatósági elkülönítést, a foglalkoztatástól eltiltást, illetőleg a zárlatot elrendelő szerv által kiállított igazolással kell bizonyítani.

18 Elbírálás, folyósítás A táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (Igazgatóság) az illetékes, akkor az Igazgatóság, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja. Az igénybejelentés szabályai üzemi balesetnél Az ellátásra jogosultság feltételei A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. Ha a baleseti ellátásra jogosultság szempontjából szükséges, az egészségbiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni. Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg. Visszatérítés Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, továbbá az Ebtv. szerinti fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a megállapítást követően, a biztosított kérelmére a lakóhely szerint illetékes MEP soron kívül megtéríti. Eljárás egyéni vállalkozó esetén Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján a vállalkozás telephelye (ennek hiányában lakóhelye) szerint illetékes MEP az egyéni vállalkozó által elszenvedett üzemi balesetet kivizsgálja, és felveszi az üzemi baleseti jegyzőkönyvet.

19 A táppénzre vonatkozó előírások alkalmazása A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) hatáskörébe tartozik. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség A visszakövetelés jogalapja Az Ebtv. rendelkezése alapján az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. A 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást az előző bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet. Eljárás többes felelősség esetén Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni. Amennyiben az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

20 A megtérítési kötelezettség módosításának tilalma A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték vagy elengedték. A keresőképtelenséggel kapcsolatos ellenőrzés A keresőképtelenséggel kapcsolatos ellenőrzésre vonatkozó előírásokat a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet foglalja össze. A kormányrendelet a betegállománnyal kapcsolatos visszaélések kiküszöbölését hivatott biztosítani védve ezzel a munkáltatók érdekeit is. Összeállításunk teljessége érdekében áttekintő jelleggel ismertetjük a főbb szabályokat. Jogosultság a keresőképtelenség elbírálására, igazolására A kormányrendelet alapján az Ebtv. szerinti korábban ismertetett keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult a háziorvos, házi gyermekorvos, a járóbeteg-szakellátás orvosa, az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, a Megyei, Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár, illetve Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (MEP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (ellenőrző főorvos), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos). A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (ún. adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az adaptációs szabadság" megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.

21 A biztosított kötelezettségei Adatbejelentés A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja, és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost. Orvosi kezeléssel kapcsolatos kötelezettségek A keresőképtelen biztosított köteles betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan, az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről az őt keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni. Munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálat A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes MEP-nél. Felmondási védelem A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt egyebek mellett az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

22 a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság tartama alatt. Az ellenőrző főorvos eljárása Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, a döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról" című naplóba. Egyebekben a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a MEP erre kijelölt főorvosa. Az ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a MEP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is, a betegdokumentációba történő betekintésre, szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására, javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé, az előző pontok szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni, illetve amennyiben a felülvizsgálatot a munkáltató kezdeményezésére folytatták le, a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

23 A foglalkoztatott jogorvoslati joga A döntéssel szemben a foglalkoztatott a közléstől számított 8 napon belül az OEP Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) illetékes főorvosi bizottságánál (FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. Heti jelentés A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes MEP-hez (heti jelentés). A MEP a heti jelentésben foglalt adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja. Táppénzelszámolás 1. példa A Biztosított január 3-ától munkaviszonyt létesített. Majd november 15-én igénybe vette a terhességi-gyermekágyi segélyt, majd gyesen és gyeden volt. A jogviszony vége november 15-e volt, majd munkába állt március 3-án üzemi baleset érte a biztosítottat, aminek következtében a munkáját nem tudta ellátni. A megállapított üzemi baleset miatt baleseti táppénzben részesült. A keresőképtelenség állapota január 31-éig állt fenn. Ismét felvette a munkát és március 20-án gyermekápolási táppénzt igényelt a hónap utolsó napjáig. A dolgozó munkabére között Ft, míg között Ft. Mivel január 1-je és március 20-a között nem volt a dolgozónak 180 napi jövedelme, így a táppénz összegének meghatározáskor nem lehet az általános szabályokat érvényesíteni. Ebben az esetben a táppénzalap a mindenkori minimálbér, illetve a nem rendszeres szerződés vagy tényleges jövedelem harmincad része. Táppénzalap: / 30 = 2 183,33 Ft/nap A táppénz napi összege: 2 183,33 0,7 = 1 528,33 Ft/nap Az igényelt táppénz összege: 1 528,33 11 nap = Ft

24 2. példa A Biztosított közalkalmazotti jogviszonyban áll január 3-ától január 15-e és február 10-e között betegszabadságon van évi havi keresete Ft. Az elmúlt év során több alkalommal részesült nem rendszeres jövedelemben: január 25-én a 2005-ös év teljesítménye után Ft jutalmat kapott; augusztus 20-án az állami ünnep keretében 10 éves törzsgárdajutalomban, Ft összegben részesült; december 15-én jubileumi jutalmat kapott, méghozzá Ft-ot. A táppénz összegének kiszámításánál a jövőben rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlék, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. A táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a törzsgárda-jutalom, a 13. havi illetmény, a prémium, az év végi részesedés, a végkielégítés vagy egyéb jogcímen kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napi napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál. Az egészségügyi járulék alapjában nem számítható bele, így a táppénz alapjában sem veendő figyelembe: az Szja tv ának (10) bekezdése szerinti ajándék és reprezentáció címén adott termék, nyújtott szolgáltatás adóköteles része; a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös

25 biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét. Havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének c) pontja szerinti tagdíjként jóváírt összeg is; a találmányi, szabadalmi, védjegy-, földrajzi árujelzők, mintaoltalom, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, hasznosítási használati szerződés alapján vagyoni jog, védelem alatt álló jog, oltalmi jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett összeg; felszolgálási díj, borravaló; a jubileumi jutalom, a végkielégítés, szabadságmegváltás, titoktartási juttatás és a határozott idejű jogviszony megszűnése esetén a Munka Törvénykönyve 88. -ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg. Táppénz alapjának meghatározása: Rendszeres jövedelem után: ( ) / 365 = 7 890,41 Ft Nem rendszeres jövedelmek: / 365 = 1 098,89 Ft Nem rendszeres jövedelmek: [ / 365] / 10 = 109,89 Ft Nem rendszeres jövedelmek: A jubileumi jutalom nem tartozik a táppénz alap kiszámításába a fentiek alapján. Táppénz alapja: (7 890, , ,89) = 9 099,19 Ft A táppénz napi összege: 9 099,19 0,7 = 6 369,43 Ft

26

27 Önkéntes Kölcsönös biztosító pénztári tagság Az Önkéntes Kölcsönös biztosító pénztár a természetes személyek (pénztártagok) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell: a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;

28 a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről; a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről. A pénztár a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződéseknek a pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását. Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét a pénztárnak az alapszabályban előírt módon bejelenti, és fizetési kötelezettségének határidőre eleget tesz. A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet. A befizetett tagdíjak szolgáltatásokra fordítandó részét, valamint a tagok javára jóváírt egyéb összegeket egyénileg, az egyéni számlán kell nyilvántartani a pénztárakra vonatkozó számviteli és gazdálkodási szabályok szerint. A pénztártag tagsági viszonya megszűnik halálával, kilépésével, ha a tag a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetőség, vagy a tag e lehetőséget elmulasztja, más pénztárba történő átlépéssel, kizárással. A tagsági viszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik. A pénztár a tagot az alapszabály ilyen értelmű rendelkezése esetén akkor zárhatja ki, ha a tag a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági feltételnek

29 már nem tesz eleget és a pénztár írásbeli felszólítására nem kezdeményezte az átlépését másik pénztárba. Személyi jövedelemadó A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján annak egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváír, azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg, valamint amelyet a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet, továbbá a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként befizetett összeget. Korlát: együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meg nem haladóan fizetett összeget, és/vagy önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-át meg nem haladóan fizetett összeget. Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatósági adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról. A lényeg, hogy az

30 önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezményt 2006-tól nem lehet felvenni, azt a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári egyéni számlájára utalja át az adóhatóság. Az átutalandó összeg (adókedvezmény) meghatározása: 30%-os kedvezmény a kedvezmény az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30%-a, de legfeljebb az adóévben forint (annál a magánszemélynél, aki január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, forint), az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30%-a, de legfeljebb az adóévben forint (annál a magánszemélynél, aki január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, forint), de együttesen legfeljebb az adóévben forint (annál a magánszemélynél, aki január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, forint), 10%-os kedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjaként az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a a lekötés adóévében, az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10%-a a kedvezmény

31 azzal, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba történő átutalás összege az adóévben nem haladhatja meg a forintot (annál a magánszemélynél, aki január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a forintot), és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő átutalási jogosultságot is figyelembe véve az összes átutalás nem lehet több az adóévben forintnál (annál a magánszemélynél, aki január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, forintnál). Az adóhatóság eljárása Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek) átutalását az adóhatóság ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlája javára teljesíti, amelyre (amelyen) a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve, amelynek terhére történt rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. Több ilyen számla esetén is csak egy számla jelölhető meg. Pénztári tagság megszűnése Amennyiben a megjelölt számlát vezető pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a magánszemély más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja; tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja; halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában azzal, hogy az összeg a pénztárra száll az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja.

32 A nyilatkozattétel feltételei Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói és más támogatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint kiadott igazolás alapján teheti meg, amely jogcímek szerint megbontva tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget és a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható %-os mértéket is. Ezen igazolás alapján veszi figyelembe adóbevallásában a magánszemély, illetve ezen igazolásról szóló adatszolgáltatás alapján az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság az adóköteles jóváírások összegét. A munkáltató, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a lekötött összegnek a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtti feltöréséről az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A lekötési kedvezmény címén átutalt összeget 20%-kal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély az említett időtartamon belül a lekötést az adóévben akár csak részben megszüntette (feltörte). Kifizetés 10 éves tagsági jogviszonyt követően Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás 10 év tagsági jogviszonyt követően bizonyos feltételekkel a nyugdíjazás előtt is hozzáférhetővé válik. Fontos ismerni a vonatkozó szabályozást, mert a nyugdíj előtt felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet, amely miatt érdemes mérlegelni a döntést. A kifizetéssel kapcsolatos adózási szabályokról az évi CXVII. szja. törvény 28. (8) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte

33 évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő: második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát; harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát; negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát; ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát; hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát; hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát; nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát; kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát; tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén 1. a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el; 2. a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének a jóváírást követő évet első évnek tekintve az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni. Fontos továbbá, hogy: a hozam felvétele minden esetben adómentes; amennyiben a kifizetéssel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége keletkezik, az adóelőleg levonását a Pénztár a kifizetéskor érvényesíti; a kifizetés által eredményezett eho bevallási és befizetési kötelezettség az igénybevevő pénztártagot terheli az évi LXVI. EHO törvény 2. -a alapján.

34 Egy 10 éves tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagnak Ft készpénzre van szüksége. Önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlám egyenlege: 1 millió Ft, ebből tőke Ft, míg a hozam: Ft. A hozamrész (adómentes): Sajnos még a tőkerészből is ki kell venni, ráadásul annyit, hogy az adókötelezettséget is fedezze (a levonások után Ft maradjon) A felvett tőke összege után 36% szja és 11% eho fizetési kötelezettség: Így meglesz a szükséges pénz: De a nyugdíjpénztári számlámon sajnos csak ennyi marad: Önsegélyező pénztárak Az önsegélyező pénztárak az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet (Eösz.) 3. d) pontja szerint a tagok, illetve közeli hozzátartozóik részére nyújthatnak gyermeknevelési támogatást. A támogatás nyújtásának természetesen alapvető feltétele, hogy a tag, illetőleg közeli hozzátartozója háztartásában gyermeket neveljen. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló XCVI. törvény (Öpt.) 2. (9) bekezdése rögzíti, hogy mi minősülhet önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységnek. Eszerint önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenység a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét segítő ellátások szervezése, finanszírozása és nyújtása lehet. A szociális ellátásokat az önsegélyező pénztár akkor tudja kiegészíteni, pótolni, illetve helyettesíteni, ha alapvetően az adott ellátási struktúrában, az egyes ellátások feltételrendszerét mintegy leképezve végzi tevékenységét (pl. több gyermek nevelése, fogyatékos gyermek nevelése, nevelt gyermek kora stb.). A pénztáraknak a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) rendelkezéseinek szellemében, az ott kijelölt feltételrendszer, illetve preferenciák figyelembevételével kell végezniük segélyezési tevékenységüket. Ugyanakkor nem kötelesek a Cst. rendelkezéseinek betű szerint történő átvételére. Az Eösz. 3. c) pontja alapján az önsegélyező pénztárak által nyújtható szociális ellátások jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátásként nyújthatók. A rendelet 4. -a azt is kimondja, hogy az ilyen ellátási formák esetében meg kell jelölni, hogy az ellátást mely

35 jogszabály által előírt szociális kötelezettség alapján nyújtja a pénztár. A feltételek tehát semmiképpen nem lehetnek formálisak. Mindenképpen törvénysértőnek kell tehát tekinteni például az olyan szabályozást, amely a tagságot automatikusan jogosítja a segélyre. Továbbá, a pénztár szabályzatában ezen ellátások igénybevételére a rászorultság elvén alapuló feltételrendszert kell kidolgozni. Így a pénztár a saját maga által kialakítandó feltételrendszerben azon kockázatokat veheti figyelembe, melyeket a jogalkotó a szociális tárgyú szabályozás során kockázatként akceptál, és azok bekövetkezése esetén a személynek támogatást biztosít. (pl. fogyatékosság, munkaképesség csökkenése, jövedelemhez képest aránytalanul magas lakásfenntartási költségek, közüzemi és egyéb adósságok felhalmozódása, átmenetileg a megélhetést veszélyeztető helyzetbe kerülés, beteg hozzátartozó ápolásához kapcsolódó terhek stb.). A leírtakat összefoglalva: a pénztár a szabályozás feltételrendszerének és preferenciáinak alapulvételével végezheti szociális segélyezési tevékenységét. Ugyanakkor a jogosultak körét a jogszabályban foglaltaknál tágabban is meghatározhatja, tehát a törvény betűjéhez ez esetben sincs kötve. Kiegészítő önsegélyező szolgáltatások: gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbe fogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe; munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthat, akiknek a jövedelemszerző tevékenysége megszűnt, és nyugellátásra nem jogosultak; tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat; betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 44. -ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;

36 hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja; az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás; nevelési év-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb forint lehet; a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása visszakerült az adómentesen nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé; látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatások, mely a Brailleírással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint a vak pénztártag vagy a pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet; életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet. Az önsegélyező pénztári adókedvezmény jövedelem felsőhatár nélkül, bárki számára elérhető. Sok adókedvezmény megszűnik, illetve annak mértéke csökken bruttó vagy Ft feletti jövedelem esetén. A pénztárak kiemelten fontos társadalmi és szociális érdekek megvalósítását célozzák, ezért az adókedvezmény alanyi jogon jár a pénztáraknál megtakarítóknak. Az adókedvezmény mindig a pénztári számlán íródik jóvá, általában az adóbevallás benyújtását követő 30 napon belül. Az adókedvezmény várakozási idő nélkül, a jóváírást követően bármelyik szolgáltatásra felhasználható. Az adókedvezményből a Pénztár költséget nem von le, annak 100%-a elkölthető.

37 Megnevezés Önkéntes nyugdíjpénztár Önkéntes egészségpénztár Önkéntes önsegélyező pénztár Együttesen (önkéntes nyugdíj- + egészség-/önsegélyező pénztár) Adómentes juttatás maximuma 2008-ban Ft Ft Ft Ft

38

39 Sajátos alkalmazási formák A prémiumévek program Az Országgyűlés a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) megalkotásával január 1. napjától kezdődően biztosítani kívánta a közszférában töltött életpálya elismerésének és méltó lezárásának lehetővé tételét. A törvény október 1-jétől hatályos módosításának alapvető célja a munkából való fokozatos távozás lehetőségének biztosítása a versenyszférába tartozó munkáltatóknál is. A prémiumévek programba a közszférában foglalkoztatottak december 31-éig, míg a nem költségvetési fenntartású munkáltatók munkavállalói december 31-éig léphettek be. A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed: a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) hatálya alá tartozó munkáltatókra, köztisztviselőkre, ügykezelőkre és munkavállalókra, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra és közalkalmazottakra, a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra és munkavállalókra június 15. napjától kezdődően a június 30-án közigazgatási vagy államtitkári kinevezéssel rendelkező személyekre is, ha vezetői szolgálati jogviszonyuk felmentéssel szűnik meg és rendelkeznek a törvény 3. (1) bekezdésének a), b), és d) pontjában előírt feltételekkel, január 1-jétől kezdődően a törvénynek a közszférára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni: az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXI. törvény szeptember 24-étől hatályos mellékletében felsorolt, 100%-os állami tulajdonú munkáltatókra és azon munkavállalóira, amelyekre a munkáltató főtevékenysége szerinti feladat-

40 körrel rendelkező miniszter a prémiumévek programot rendeletével kiterjeszti, az autonóm államigazgatási szerv vezetőjére, helyettesére, testületének tagjára, ha jogviszonya a határozott idejű kinevezése lejártával szűnik meg, feltéve, hogy megfelel a 3. (8) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeknek. Mit jelent a prémiumévek program a közszférában? A programban való részvétel feltételei: a köztisztviselő, a közalkalmazott, a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló további foglalkoztatására a munkáltató működésével összefüggő okból, vagy a tevékenység, avagy a munkakör megszűnése miatt nincs lehetőség, a programban résztvevő legfeljebb öt éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, rendelkezik legalább 25 év közszférában eltöltött jogviszonnyal és hozzájárul határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyának határozott idejű jogviszonnyá történő módosításához, továbbá hozzájárul és elfogadja a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényben meghatározott szabályokat. A munkáltató köteles felajánlani a prémiumévek programban való részvételt a fenti első három feltételnek megfelelő alkalmazottjának. Az érintett dolgozónak a felajánlás elfogadására 14 nap áll rendelkezésére. Írásbeli elfogadása esetén kinevezése közös megegyezéssel módosításra kerül. A programban részt vevő jogai és kötelezettségei A programban részt vevőt korábbi illetményének 70%-a és foglalkoztatási jogviszonya alapján, a természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás 30%-a illeti meg. A január 1-jétől hatályos módosítás pontosítja a korábbi illetmény fogalmát. Korábbi illetmény: a programban történő belépést közvetlenül megelőző tizenkét egész havi rövidebb jogviszony esetén a jogviszony teljes tartama alatti összes egész havi illetmény, munkabér havi átlaga, ideszámítva a törvényben meghatározott pótlékokat is. A programban részt vevő munkakörrel nem rendelkezik, de a munkáltatója által igényelt, hetente munkaidőkeret alkalmazása esetén a munka-

41 időkeret átlagában legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát köteles a munkáltató erre irányuló utasítása alapján végezni, kivéve naptári évenként két olyan időtartamra vonatkozóan, melyek a programban való belépését közvetlenül megelőző évi rendes szabadságának felel meg, ezáltal azonban a szabadságát kiadottnak kell tekinteni. Ezen rendelkezés a prémiumévek programban résztvevő korábban vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottakra nem alkalmazható. A foglalkoztatási jogviszony megszűnése A határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszony megszűnik: a foglalkoztatásra irányuló jogszabályokban meghatározott módon, de nem szüntethető meg munkáltatói felmentéssel olyan okból, amely miatt a programba való részvétel felajánlásra került (a munkáltató működésével összefüggő okból stb.), valamint a programban részt vevő előrehozott öregségi illetőleg öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek megszerzésével, vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi, rokkantsági, ill. baleseti rokkantsági nyugdíj részére történő megállapításával, vagy új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésével, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével. Amennyiben a programban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelőzően a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóval munkaviszonyt létesít kivéve a legalább 50%-os állami, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit szervezetet és a Ktv. hatálya alá tartozó szervezetet, akkor a 24. hónapig hátralévő juttatást, de legfeljebb a programban való belépéskor őt megillető, a felmentési időből a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó díjazás és végkielégítés együttes összegét, a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor ki kell részére fizetni. Egyéb esetben a programban részt vevőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg, hiszen a prémiumévek programban való felvételéhez való hozzájárulásával a határozatlan idejű jogviszonyának határozott időre történő módosításához is hozzájárult.

42 A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLIII. törvény módosította a prémiumévek programról szóló évi CXXII. törvényt (Péptv.), figyelemmel arra, hogy a programban történő belépést követően változtak az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó jogszabályi előírások. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) január 1. napjától hatályba lépett módosítása értelmében az évben vagy azt követően született férfi és az évben vagy azt követően született nő részére az előrehozott öregségi nyugdíj csak csökkentett összegben állapítható meg. A prémiumévek programba január 1. napját megelőzően az akkori törvényi előírások ismeretében, abban a tudatban lépett be a közalkalmazott, hogy a prémiumévek programban mindaddig részt vehet, amíg előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíj összegének csökkentése nélkül jogosulttá nem válik. A Péptv. módosításával a programba január 1. napját megelőzően belépetteket hátrány nem éri, mert a programban való részvételük a kinevezésük módosítása szerinti megszűnési időponthoz képest meghosszabbodik a teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzéséig 1. A különleges foglalkoztatási állomány Azt a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt, ügykezelőt, aki a prémiumévek programban történő előzőekben ismertetett feltételeknek nem felel meg, mert több mint 5 éve van az előrehozott öregségi illetőleg az öregségi nyugdíja való jogosultság megszerzéséig, és nincs 25 év közszolgálati jogviszonya, de rendelkezik legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal és a további foglalkoztatására a tevékenység megszűnése illetőleg a munkáltató működése miatti okból nincs lehetőség, amennyiben hozzájárul a határozatlan 1 4/A. A prémiumévek programban január 1-jét megelőző időponttól részt vevő, és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének január 1-jétől hatályos változása miatt a kinevezésük módosítása szerinti jogviszony megszűnési időpontjánál későbbi időpontban teljes összegű nyugdíjjogosultságot szerző, programban részt vevő személyeknek a programban való részvétele meghosszabbodik teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzésének időpontjáig.

43 idejű foglalkoztatási jogviszonyának határozott időre történő módosításához, a beleegyezésével legfeljebb egy évre különleges foglalkoztatási állományba kell helyezni. Jogai és kötelezettségei a prémiumévek programba részt vevő foglalkoztatottal azonosak. Prémiumévek program a nem költségvetési fenntartású munkáltatóknál A Péptv. módosítása október 1-jétől december 31-ig lehetővé teszi a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknak, hogy a munkavállalóik unkaviszonyának felmondással történő megszűntetése helyett, biztosítsák részükre a munka világából való fokozatos kivonulást. Az egyik lényeges különbség a közszférához képest, hogy a program felajánlása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, arra nem köteles. Ennek oka elsősorban, az hogy, míg a közszférában a prémiumévek programban részt vevő juttatásait és a munkáltatói közterheit a központi költségvetés a munkáltatónak megtéríti, addig a versenyszférában a programban részt vevő munkabérét a munkáltatónak a saját bérkerete terhére kell biztosítania. Mikor és kinek ajánlható fel a prémiumévek programban való részvétel? A munkáltató akkor ajánlhatja fel a programban történő részvételt munkavállalójának, ha a további foglalkoztatására működésével összefüggő okból nincs lehetőség. A programban való részvétel feltétele, hogy az abban részt vevő munkavállaló: három éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra váljon jogosulttá, összesen legalább 25 év munkaviszonnyal (közalkalmazotti, közszolgálati stb. jogviszonnyal) rendelkezzen, hozzájárul ahhoz, hogy határozatlan idejű munkaviszonya helyett határozott időre, teljes munkaidő helyett napi négy illetve heti 20 óra munkaidőben és a részmunkaidőnek megfelelő arányosan csökkentett munkabérrel, a munkáltató által az iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörben kerüljön továbbfoglalkoztatásra, és elfogadja munkaviszonya tekintetében a Péptv.-ben meghatározott az Mt.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat.

44 A programban részt vevőt a munkáltató az eredeti, vagy az általa felajánlott és a munkavállaló részéről elfogadott, az iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább. Amennyiben a programban való részvétel ideje alatt nem tud a munkavállaló részére munkát biztosítani, akkor az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A programban részt vevő munkaviszonya megszűnik: az Mt.-ben foglalt, a munkaviszony megszűnésére illetőleg megszűntetésére vonatkozó előírások szerint, kivéve működési okra alapított munkáltatói felmondást, megszűnik továbbá: ha a programban részt vevő előrehozott öregségi illetőleg öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek megszerzésével, vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi, rokkantsági ill. baleseti rokkantsági nyugdíj részére történő megállapításával, vagy új munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony létesítésével. A prémiumévek programhoz kapcsolódó állami támogatás a versenyszférában Támogatásként a korábbi teljes munkaidős munkabér utáni és a programban való részvétel szerinti részmunkaidős munkabér utáni, nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosítási járulék-, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíj különbözet, de legfeljebb a teljes munkaidő utáni minimálbér kétszerese után számított nyugdíjjárulék fele nyújtható. A járulékkiegészítés forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási része. A járulékkiegészítéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat a 13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelet tartalmazza. E szerint járulékkiegészítés akkor nyújtható, ha a munkáltató munkavállalóinak statisztikai állományi létszáma 10%-ának, de legalább öt főnek a részvételével prémiumévek programot indít és ezzel egyidejűleg: legalább 30 fő munkavállaló munkaszerződését illetőleg munkakörét érintő szerkezetátalakítást hajt végre, vagy legalább munkavállalói létszáma 10%-ának megfelelő de legalább öt fős létszámbővítést hajt végre.

45 A munkaügyi központ a munkáltatóval támogatási szerződést köt és annak betartását ellenőrzi. Amennyiben a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, úgy a munkaügyi központ kötelezi az ok bekövetkeztéig megállapított járulékkiegészítésnek a Munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alaprésze részére történő megtérítésére. A Péptv. módosítása kiegészítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényt (Tny.). A Tny ának (9) bekezdéssel való kiegészítésével lehetőség nyílt arra, hogy a versenyszférában a prémiumévek programban részt vevőt, a részmunkaidőben történő foglalkoztatása miatt, a nyugdíjának megállapításakor hátrány ne érje. A törvény értelmében a prémiumévek programban részt vevő esetében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre ténylegesen kifizetet kereset mellett, a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági őstermelő A következő oldalakon a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó évben hatályos legalapvetőbb rendelkezéseket tekintjük át. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az Szja-tv. szerint az a személy, aki nem egyéni vállalkozóként végzi e tevékenységét, 16. életévét betöltötte, saját gazdaságában az Szja-tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi (pl. tej- és egyéb tejipari termékek előállítása, méhészet, fűszernövények termesztése, állattenyésztés, erdőgazdálkodás saját földterületen stb.), őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az előzőeken kívül a regisztrációs számmal rendelkező mezőgazdasági termelő magánszemély is, valamint a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban 1 nem foglalkoztatottként 1 Családi gazdaságnak minősül a termőföldről szóló évi LV. törvény alapján a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld tulajdonával, haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó lel-

46 közreműködő családtagja akkor, ha az Szja-tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállításából bevételt (jövedelmet) szerez. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőt tekintjük, akinek az adóévben a jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál [Szja-tv pontja]. Fontos kitétel, hogy amennyiben a magánszemély őstermelői tevékenységet kíván végezni, úgy azt csak adószám birtokában gyakorolhatja. Az adószámot bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságnál lehet igényelni. Őstermelői igazolvány A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal kapcsolatban a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak. Az igazolvány a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult a Szja-tv.-nek a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. Az igazolvány rendelkezik egy ún. értékesítési betétlappal, amelyről azt érdemes megjegyezni, hogy az őstermelői igazolvány csak ezzel együtt érvényes, valamint ez a betétlap egyben bevételi nyilvántartásként is funkcionál. A mezőgazdasági őstermelő adatait az adatnyilvántartó lap tartja nyilván. Lehetőség van az ún. közös igazolvány kiváltására is, amennyiben a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatát kiegészíti a közös háztartásban élő családtagjaival 1 tett együttes nyilatkozattal, amely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány birtokában kívánják folytatni 2. A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy az összes családtag az őstermelői jövedelmére vonatkozóan ugyanazt az adózási módot válassza (pl. az Áfa-tv. rendelkezései alapján fognak adózni, vagy az átalánytárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma. 1 Családtagnak minősül a Szja-tv. 78/A. (2) bekezdése alapján a magánszemély házastársa, egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője. 2 Szja-tv. 78/A.

47 adózási módot választják stb.). Lényeges kitétel a közös igazolvány kiváltására, hogy a közös őstermelői tevékenység gyakorlásának időszakában a családtagok nem állhatnak egymással munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban), továbbá nem alkalmazhatják egymásra vonatkozóan a segítő családtagra vonatkozó szabályokat. Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elegendő egyetlen nyilvántartást vezetni a bevételekről és a kiadásokról, azonban a tevékenységgel öszszefüggő adókötelezettségeknek külön-külön kell eleget tenni. Hogyan állapítható meg a mezőgazdasági őstermelő jövedelme? A magánszemély mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféleképpen állapítható meg a jövedelem: 1. Egyik lehetőségként választhatja a 10 százalék költséghányad alkalmazását, ha nem kíván a költségeiről tételesen elszámolni. Ekkor a bevétel 90 százaléka lesz a mezőgazdasági őstermelő jövedelme. 2. Az előző pontból levezethetően második adózási módként választható a tételes költségelszámolás is. Költségként azonban csak a bevétel megszerzése, valamint a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadások, továbbá az előző évekről áthozott veszteségek vehetők figyelembe. 3. Az utolsó módszer a jövedelem megállapítására az az átalányban történő megállapítás. Lényeges szabály, hogy átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részét képezi. Fontos, hogy az előzőekben tárgyalt jövedelem-megállapítási módszerek esetén a megállapításra került jövedelmekre alkalmazni kell az adóalapkiegészítést, azaz ki kell egészíteni azokat a jövedelem 27 százalékával. A mezőgazdasági őstermelő bevételei a következők lehetnek (a felsorolás nem teljes!): szállításért, csomagolásért külön felszámított összeg, az értékesített termék, tevékenység ellenértékeként kiegyenlített összeg (ide tartozik a természetben kiegyenlített ellenérték is), az előállított vagy vásárolt termék, végzett vagy vásárolt szolgáltatás szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély mezőgazdasági őstermelő saját céljaira használja fel,

48 a kapott kamat, kötbér, késedelmi kamat, bírság, valamint büntetés jogcímén kapott összegek, a káreseménnyel kapcsolatban kártérítés címén felvett összeg, az adó, a társadalombiztosítási járulék különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta, a termőföld eladási ára stb. A bevételt különböző kedvezmények csökkenthetik. A következőkben azt nézzük át, hogy melyek ezek a bevételt csökkentő kedvezmények. Fontos tudni, hogy a bevétel csökkentésére csak és kizárólag tételes költségelszámolás választása esetén van mód! Csökkenthető a bevétel a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel esetén azzal az összeggel, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára fizettek be. Csökkenteni lehet a bevételt a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkozatása esetén személyenként a foglalkoztatottnak kifizetett munkabérrel, azonban legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér összegével. Csökkenthető a bevétel a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával. A bevételt csökkenteni lehet a munkanélküliek, a szabadságvesztésből 6 hónapon belül szabadultak foglalkoztatására tekintettel 12 hónapon át megfizetett társadalombiztosítási járulék összegével. Térjünk ki néhány gondolat erejéig a költségek elszámolására is. A mezőgazdasági őstermelő költségeinek elszámolására az egyéni vállalkozókra érvényes szabályok szerint járhat el. A bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, valamint a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül elismert költségnek. Ha az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke után kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője illetve a szolgáltatás nyújtója az Áfa-tv. szerinti bizonylat kiadására kötelezett, akkor csak az Áfa-tv. szerinti bizonylat használható fel a kiadás igazolására. Minden más esetben olyan bi-

49 zonylattal kell igazolni a kiadást, amely tartalmaz minden olyan adatot, amelyből a költség összege megállapítható. A költségek 1 között említhetjük továbbá az alkalmazottak részére kifizetett bért és annak közterheit, az alkalmazottaknak a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatást, kifizetést, a fűtést, világítás, telefon, fax, mobiltelefon, stb. díját (ha az őstermelő lakása és a telephely nem különül el műszakilag), valamint a gazdasági épület bérleti díját. Költségnek számít még az internet használatának díja, a tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon-, felelősség- kár-, valamint élet- és balesetbiztosítás díja, a saját, vagy az alkalmazott(ak) részére vásárolt munkaruha, védőeszköz, a reklámköltség, az üzleti utazásra és a szállás díjára fordított kiadás, stb. Nem minősül elismert költségnek az olyan termék, vagy szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben elégíti ki. Nem minősül szintén elismert költségnek az olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, stb. fordított kiadás, amely nem az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos. Elismert költség azonban a folytatott tevékenysége ellátása közben igénybevett olyan szükséges szolgáltatás, mint például a világítás, fűtés stb. még akkor is, ha az részben, vagy akár teljes egészében is a magánszemély személyes szükségletének kielégítésére is alkalmas. Az őstermelő adókedvezményt vehet igénybe az Szja-tv a alapján. Őstermelői adókedvezményként az az őstermelő, aki tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazását választotta, az e tevékenységéből származó jövedelme utáni adóból legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthet, ez egyben agrár de minimis támogatásnak is minősül. Ez az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában. Abban az esetben, ha az őstermelői tevékenységre tekintettel érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot és e jövedelme mellett más, összevonás alá eső jövedelme van a magánszemélynek, akkor a könyvelőnek a szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény 100 ezer forintra kiegészíthető. 1 Szja-tv. 3. számú melléklet

50 Az adóelőleg-fizetésére vonatkozó szabályok A jövedelmet az adóév elejétől az adott negyedév végéig kell megállapítani, természetesen ideértve az arra jutó adóalap-kiegészítés összegét is, valamint az ezzel növelt összeg után kell az adóelőleget megállapítani, mely az egykulcsossá vált személyi jövedelemadó-kulcs alapján 16 százalék. Amint megállapításra került a fizetendő adóelőleg, úgy azt tovább lehet csökkenteni, például az előzőekben tárgyalt őstermelői adókedvezmény összegével, akkor ha a jövedelmét az őstermelő nem az átalányadózókra vonatkozó szabályok alapján állapította meg. Ha megkaptuk a kedvezménnyel csökkentett adóelőleg összegét, akkor annak összegéből le kell vonnunk az adóév során már befizetett adóelőleget és csak e kettő közötti különbözet összegét kell az adott negyedévre, a negyedévet követő hónap 12. napjáig befizetni. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem bevallására vonatkozó alapvető szabályok A mezőgazdasági őstermelő magánszemély a magánszemély adózókhoz hasonlóan évi jövedelmeiről május 21-ig (mivel május 20. vasárnapra esik, ezért az azt követő munkanap lesz a határidő) 1153-as bevallásában ad számot. Ha a mezőgazdasági őstermelő egyben áfa fizetésére kötelezett, vagy egyéni vállalkozó is, akkor a bevallást február 25-ig kell benyújtania az állami adóhatósághoz. Nem kell bevallást benyújtania az őstermelőnek az alábbi esetekben: Amennyiben a támogatásokkal csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ha a magánszemély mezőgazdasági őstermelő tételesen számolta el a költségeit és arról nyilatkozik, hogy az adott adóévben nem volt mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelme (tehát nemleges nyilatkozatot ad).

51 Biztosításra, járulékfizetésre vonatkozó szabályok A mezőgazdasági őstermelő január 1-je óta biztosítottnak minősül a Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontja alapján akkor, ha a Tbj.-ben meghatározott feltételeknek megfelel. Ez a feltétel teljesül, amennyiben a mezőgazdasági őstermelőre irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 évet kitesz. Ez alól azonban vannak kivételek, amelyek a következők: Nem biztosított az a mezőgazdasági őstermelő saját jogú nyugdíjas, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Nem biztosított továbbá az az őstermelő sem, aki az őstermelői tevékenységét közös igazolvány alapján folytatva kiskorú személynek minősül, valamint a gazdálkodó család kiskorú tagja sem biztosított. Az egyéb jogcímen kivéve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt biztosított személy. Meddig tart a biztosítási kötelezettség időtartama? A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig tart. A gazdálkodó család tagjának biztosítási kötelezettsége a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig tart. Értelemszerűen megszűnik a biztosítási kötelezettség abban az esetben is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelői tevékenységből. Járulékfizetésre vonatkozó szabályok A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésére vonatkozó szabályokat a Tbj. 30/A. -a tartalmazza, mely szerint az őstermelőnek, valamint a tevékenységét a tárgyévben kezdő őstermelőnek legalább a minimálbérnek (amelynek összege évben Ft/hó) megfelelő összeg után kell megfizetnie a következő járulékokat: 24% nyugdíjbiztosítási járulékot, 1,5% természetbeni és 0,5% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az egyéni járulékot, tehát 6% egészségbiztosítási járulékot, 10% nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagnak 2% a nyugdíjjárulék a 8% tagdíj mellett), azzal, hogy január december 31. között az ese-

52 dékes magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék a magánnyugdíjpénztár tagja esetében is. Nem kell az esedékes járulékokat az alábbi esetekben megfizetni: ha a mezőgazdasági őstermelő táppénzben, baleseti táppénzben, tgyásban, gyedben, gyesben, gyetben vagy ápolási díjban részesül, ha katonai szolgálatot önkéntes katonaként folytatja, a fogvatartás ideje alatt. Biztosítási kötelezettség nyilvántartására és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok A mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele az őstermelői igazolvány igénylésével, valamint a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával veszi kezdetét. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét érintően bármilyen változás történik, azt a változás bekövetkeztét követő 15 napon belül be kell jelenti az illetékes állami adóhatóságnak (változás-bejelentési kötelezettség). A biztosítási jogviszony bejelentésére, a biztosítási kötelezettség szünetelésének időtartamára vonatkozó bejelentésére az Art. 16. (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a biztosítás kezdetére vonatkozóan a bejelentést a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni. Ejtsünk néhány szót a járulékok bevallásáról és megfizetéséről is. Az őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egyéni járulékokat elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak. START-program A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglal-

53 koztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) a munkáltatók oldaláról, a munkáltatóknak nyújtott járulékfizetési kedvezménnyel kívánja elősegíteni a pályakezdő fiatalok, a munka világából gyermek, illetve családtag gondozása miatt kikerült munkavállalók, valamint a tartósan álláskeresők, továbbá a tartósan álláskereső és 50 év feletti vagy alacsony iskolai végzettségű munkavállalók elhelyezkedését, munkatapasztalat szerzésének elősegítését, illetőleg újbóli munkába állását. A munkaadókat akkor illeti meg járulékkedvezmény, ha a fenti körbe tartozó személyek foglalkoztatásuk megkezdése előtt már rendelkeznek érvényes START kártyával vagy START PLUSZ kártyával vagy START EXTRA kártyával. A Pftv január 1. napjától hatályba lépett módosítása további járulékkedvezményt vezetett be, egyrészt a leghátrányosabb helyzetben lévő START EXTRA kártya kiváltásra jogosultak köre kiegészül a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresővel, másrészt meghatározza a közcélú foglalkoztatás keretében részt vevő munkaadók kedvezményeit. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya külön jogszabályban meghatározott módon történő igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és bérpótló juttatásban részesül. A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény. A START-kártyák igénylése A START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005.(IX. 29.) PM. rendelet előírásai értelmében a kártyát az arra jogosult leendő munkavállaló az illetékes állami adóhatóságtól igényelheti.

54 Díjmentes a kártya első alkalommal történő kiadása, téves vagy megváltozott adat miatt újbóli kiadása, az új kártya kiadása, ha arra az igénylő a törvényben meghatározott estekben válik jogosulttá. A kártya elvesztését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elvesztést követő három munkanapon belül az állami adóhatóságnak bejelenteni. Új kártya ez esetben (pl.: a kártya megrongálódása miatt) csak a tulajdonos kérelmére és 2200 forint igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett adható ki. A bejelentési és díjfizetési kötelezettség a munkaadót terheli, ha az őrzési kötelezettségének ideje alatt semmisült meg, veszett el, szenvedett sérülést a kártya. A START-kártyák érvényességének időtartama a kiállítás keltének napjával kezdődik. A kiállítás kelte megegyezik az igénylésnek az állami adóhatósághoz történő beérkezése napjával. Postai úton érkezett nyilatkozat esetén a kártya kiállításának kelte a postára adás napja. A kiváltásra jogosult személy kérelmére a hatóság a kártya kiállítását megelőzően igazolást ad ki. A START program alapján a munkaadót csak akkor illeti meg járulékkedvezmény, ha a foglalkoztatott a munkába lépését megelőző napon rendelkezik START kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. A kártya őrzése a foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltató kötelezettsége, melyet annak megszűnésekor köteles tulajdonosának kiadni. Ha a kártyával rendelkezőt egy időben több munkáltató is foglalkoztatja, közülük az veheti igénybe a kedvezményt, aki a START kártyát őrzi. START-kártya Kiváltására az a pályakezdő fiatal jogosult, aki: 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén 30. életét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította és tanulmányai befejezését követően első alkalommal létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és ko-

55 rábban sem megbízási, sem vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A korábbi munkavégzésre vonatkozó tilalom nem terjed ki a tanulmányok alatt vagy a nyári szünidőben végzett munkára, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatásra. Csak egy alkalommal váltható ki a kártya, ide nem értve az elvesztés, megsemmisülés, illetőleg a megrongálódás miatti újbóli kiváltását. Érvényességének időtartama két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő 25. életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén a 30. életévének betöltéséig január 1. napja után kiváltott START kártya érvényességi ideje Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetén két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől a 25. életévének betöltéséig, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől a 30. életév betöltéséig. (Ld. az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 20/A. (2) bek. da) pont) Munkaadó kedvezménye (2009. június 30-ig) nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást1 (1950 Ft), továbbá a 29%-os társadalombiztosítási járulék 2 és a 3%-os munkaadói járulék 3 helyett az első évben a bruttó munkabér 15%-át, a második évben 25%-át Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. tv. 7. (1) bek. e) pont A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 19. -ának (1) bekezdése A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. 40. (1) bek.

56 kell csak megfizetnie. A kedvezmény az alap-és középfokú végzettség, illetve végzettség nélküli pályakezdő esetén a minimálbér másfélszeresének (2009. január 1-től Ft), míg a felsőfokú végzettségű pályakezdő esetén a minimálbér kétszeresének ( Ft) megfelelő összegű járulékalap után érvényesíthető. Munkaadó kedvezménye: ( től december 31-ig) Nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást (1950 Ft), továbbá a társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék helyett az első évben a bruttó munkabér 10%-át, a második évben 20%-át kell csak megfizetnie. Munkaadó kedvezménye január 1. napját követően kiállított Start kártyával történő foglalkoztatás esetén Alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetén az évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. -ának (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék helyett az első évben a bruttó munkabér 10%-át, második évében a bruttó munkabér 20%-át kell fizetni. A kedvezmény csak a minimálbér másfélszeres összegének megfelelő járulékalap után lehet érvényesíteni. Felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetén a Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék helyett a foglakoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-át, azt követő három hónapban 20%-át kell fizetni. A kedvezmény csak a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a január 01. napja előtt kiváltott START kártyák érvényességi ideje változatlanul a kiállítástól számított 2 év, de legfeljebb alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a 25. életév betöltéséig, felsőfokú végzettségűek esetében a 30. életévük betöltéséig tart. A munkáltató január 1. napjától kezdődően egységesen az első évben a Tbj

57 ának (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék helyett a bruttó bér 10%-át, második évben 20%-át tartozik megfizetni. Változatlanul; A foglalkoztatás történhet határozott vagy határozatlan időtartamra, a minimálbér másfélszeresénél, illetőleg kétszeresénél magasabb összegű munkabérrel is egymást követő több munkaviszonyban, de a munkaadót a kedvezmény csak a kártya érvényességi ideje alatt és a törvényben meghatározott járulékalap mértékéig illeti meg. A foglalkoztatás történhet határozott vagy határozatlan időtartamra, a minimálbér másfélszeresénél, illetőleg kétszeresénél magasabb összegű munkabérrel is egymást követő több munkaviszonyban, de a munkaadót a kedvezmény csak a kártya érvényességi ideje alatt és a törvényben meghatározott járulékalap mértékéig illeti meg. START PLUSZ kártya Kiváltására jogosult: aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltése után, a gyes folyósítása mellett kíván munkába állni, feltéve mindkét esetben, hogy foglalkoztatási jogviszonyban nem állnak, továbbá a tartósan álláskereső, vagyis akit az állami foglalkoztatási szerv a kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül, legalább 12 hónapig, pályakezdő álláskereső 1 esetén 8 hónapon belül, 6 hónapon keresztül álláskeresőként tartott nyilván évi IV. tv. 58. (5) bekezdés k) pont Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

58 Érvényességének időtartama A gyes, gyed, gyet vagy ápolási díj megszűnése utáni foglalkoztatás esetén 2 év, de különböző személyekre tekintettel, több alkalommal is kiváltható. Így pl.: több gyermek esetén akár mindegyik gyerek után, de ugyanazon gyermekre, illetőleg ellátottra vonatkozóan csak egy alkalommal lehet igényelni. Ha a kártya érvényességi ideje alatt születik újabb gyermek, akkor mindig a legfiatalabb gyermekre tekintettel váltható ki a kártya. A gyes melletti foglalkoztatás esetén két év az érvényességi idő, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megszűnéséig. Az érvényességi idejének lejártát követően, a gyes megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb START PLUSZ kártya már nem váltható ki. A tartósan távollévő személy esetén a kártya érvényességi ideje kettő év, de a törvényi feltételek megléte esetén az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig több alkalommal is kiváltható. Pl.: ha a munkavállalót a két év lejártát követően ismételten 16 hónapon belül az állami foglalkoztatási szerv 12 hónapig álláskeresőként tartja nyílván. Ha a tartósan álláskereső az 50. életévét betöltötte vagy életkorától függetlenül legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, nem a START PLUSZ, hanem a következőkben tárgyalandó START EXTRA kártya kiváltására jogosult. Munkaadó kedvezménye: (2009. június 30-ig) nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást (1950 Ft), továbbá a 29%-os társadalombiztosítási járulék és a 3%-os munkaadói járulék helyett az első évben a bruttó munkabér 15%-át, a második évben 25%-át kell csak megfizetnie. 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.

59 Munkaadó kedvezménye: ( től december 31-ig) Nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást, továbbá a társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék helyett az első évben a bruttó munkabér 10%-át, a második évben 20%-át kell csak megfizetnie. Munkaadó kedvezménye: (2010. január 01. napja után) A Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék helyett az első évben a bruttó munkabér 10%-ának, a második évben 20%-ának megfelelő összeget kell fizetni. Változatlanul; A kedvezmény a minimálbér kétszeresének megfelelő összegű járulékalap után érvényesíthető, az ezt meghaladó összegű munkabér után a munkáltatót az általános szabályok szerint terheli járulékfizetési kötelezettség. A munkáltató kedvezményre csak akkor jogosult, ha a foglalkoztatás a harminc napot meghaladja és a napi négy órát (munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában a heti húsz órát) eléri. A kedvezmény csak a kártya érvényességi idejéig illeti meg a munkáltatót, még akkor is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja. Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje kettő évnél rövidebb, akkor a munkáltatónak az első 12 hónapra a kedvezőbb járulékfizetési előírás alkalmazandó (azaz a bruttó munkabér 10%-át kell csak megfizetnie. START EXTRA kártya december 31-éig Kiváltására jogosultak A kiváltására jogosultak a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek, akiket az állami foglalkoztatási szerv az igénylést megelőző 16 hónapon belül 12 hónapig, pályakezdő álláskeresők esetén 8 hóna-

60 pon belül, 6 hónapon keresztül álláskeresőként tartott nyílván (tartós álláskeresők) és: az 50. életévüket betöltötték, vagy életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek. a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső. Ha a START-kártya, vagy a START PLUSZ kártya érvényességének ideje alatt a munkavállaló a START EXTRA kártyára válik jogosulttá (pl. betölti az 50. életévét), akkor a hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani a részére, ha kéri. Érvényességének időtartama START EXTRA kártya érvényességének időtartama két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának elérésig terjedő időszak. A törvényi feltételek megléte esetén a START PLUSZ kártyával megegyezően a nyugdíjkorhatár eléréséig több alkalommal is kiváltható. Munkaadó kedvezménye (2009. június 30-ig) A START-kártyák közül a legnagyobb kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén illeti meg, a következők szerint: nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást (1950 Ft), továbbá az első évben egyáltalán nem kell fizetnie társadalombiztosítási és munkaadói járulékot, azaz a megtakarítás összege 32% (29%+3%), a második évben a 29%-os társadalombiztosítási járulék és a 3%-os munkaadói járulék helyett a bruttó munkabér 15%-át kell csak megfizetnie.

61 Munkaadó kedvezménye (2009. július 1-jétől december 31-ig) Nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást, továbbá az első évben egyáltalán nem kell fizetnie társadalombiztosítási és munkaadói járulékot, a második évben társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék helyett a bruttó munkabér 10%-át kell csak megfizetnie, Munkaadó kedvezménye (2010. január 1. napja után) Az első évben egyáltalán nem kell fizetnie társadalombiztosítási és a második évben társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék helyett a bruttó munkabér 10%-át kell csak megfizetnie, Változatlanul; A kedvezmény a minimálbér kétszeresének megfelelő összegű járulékalap után érvényesíthető, az ezt meghaladó összegű munkabér után a munkáltatót az általános szabályok szerint terheli járulékfizetési kötelezettség. A kedvezmény igénybevételére azonban csak akkor jogosult a munkáltató azonosan a START EXTRA kártyával való foglalkoztatáshoz, ha a foglalkoztatás a 30 napot meghaladja és a napi 4 órát (munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában a heti 20 órát) eléri. Abban az esetben, ha a START EXTRA kártya érvényességi ideje 2 évnél rövidebb, akkor a munkáltatónak az első 12 hónapra járulékot nem kell fizetnie. A kedvezmények a kártya érvényességi idején belül illetik meg a munkáltatót, még akkor is, ha a foglalkoztatás hosszabb időtartamú. További kedvezmény december 31-éig A munkaadót január 1. napjától kezdődően további kedvezmény illeti meg, amennyiben olyan rendelkezésre állási támogatásra jogosult START

62 EXTRA kártyával rendelkezőt a kártya érvényességi idején belül az első év elteltével foglalkoztat, akinek a lakóhelye a Pftv. 2. számú melléklete szerinti gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű késtérségben vagy településen van, és a munkáltató a fenti személy foglalkoztatásával az éves átlagos állományi létszámát emeli és a bővített létszámot a foglalkoztatás első évét követően további két évig megtartja, valamint tovább kötelezettséget vállal arra, hogy ezen személy munkaviszonyát működésével összefüggő okból rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel a foglalkoztatási időszak vége előtt nem szűnteti meg, továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettsége megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül. A fenti feltételek fennállása esetén a rendelkezésre állási támogatásra jogosult START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkáltató összességében három éven keresztül mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás és a munkaadói járulék, valamint a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól január 1-jét követően kiállított START EXTRA kártyával történő foglalkoztatás esetén A foglalkoztatás első évét követően további két évig mentesül a foglalkoztató a Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A második és a harmadik évben a kedvezmény a munkaadót a START EXT- RA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül megilleti. A járulékkedvezmény akkor is megilleti a munkáltatót, ha a rendelkezésre állási támogatásra jogosult lakóhelye úgy változik meg, hogy már nem jogosítana további kedvezményre. A kedvezményre a munkáltató a rendelkezési támogatásra jogosult öregségi nyugdíj jogosultságának megszerzéséig illeti meg.

63 A további kedvezmény is csak a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap mértékéig érvényesíthető, abban az esetben, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a napi négy órát eléri. A START program alapján a munkaadót csak akkor illeti meg járulékkedvezmény, ha a foglalkoztatott a munkába lépését megelőző napon rendelkezik START kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. A kártya őrzése a foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltató kötelezettsége, melyet annak megszűnésekor köteles tulajdonosának kiadni. A második és a harmadik évben a kedvezmény a munkaadót a START EXT- RA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül megilleti. A járulékkedvezmény akkor is megilleti a munkáltatót, ha a rendelkezésre állási támogatásra jogosult lakóhelye úgy változik meg, hogy már nem jogosítana további kedvezményre. A kedvezményre a munkáltató a rendelkezési támogatásra jogosult öregségi nyugdíjjogosultságának megszerzéséig illeti meg. A további kedvezmény is csak a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap mértékéig érvényesíthető, abban az esetben, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a napi négy órát eléri. A START program alapján a munkaadót csak akkor illeti meg járulékkedvezmény, ha a foglalkoztatott a munkába lépését megelőző napon rendelkezik START kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. A kártya őrzése a foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltató kötelezettsége, melyet annak megszűnésekor köteles tulajdonosának kiadni. START EXTRA kártya január 1. napjától kezdődően Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXIII. törvény módosította a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvényt.

64 A módosítás értelmében a START EXTRA kártya kiváltására már az is jogosult, akit három hónapon keresztül tartottak nyilván álláskeresőként a következők szerint: az igénylés időpontját megelőzően legalább három hónapig álláskeresőként tartották nyilván és az ötvenedik életévét betöltötte vagy életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső. A munkaadót a START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén változatlanul az alábbi kedvezmény illeti meg: a foglalkoztatás első évében mentesül Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, a foglalkoztatás második évében a Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett csak a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. A kedvezmény a minimálbér kétszeresének megfelelő összegű járulékalap után érvényesíthető, az ezt meghaladó összegű munkabér után a munkáltatót az általános szabályok szerint terheli járulékfizetési kötelezettség. A kedvezmény igénybevételére azonban csak akkor jogosult a munkáltató azonosan a START EXTRA kártyával való foglalkoztatáshoz, ha a foglalkoztatás a 30 napot meghaladja és a napi 4 órát (munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában a heti 20 órát) eléri. Abban az esetben, ha a START EXTRA kártya érvényességi ideje 2 évnél rövidebb, akkor a munkáltatónak az első 12 hónapra járulékot nem kell fizetnie. Ha azonban a START EXTRA kártya kiváltására jogosult személy a kártya iránti igényét december 31-éig benyújtotta az állami adóhatósághoz, akkor a fenti kedvezmény igénybevételéhez a december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni. Minden további kedvezmény megszűnik azzal, hogy, ha a további kedvezményre a munkaügyi központ január 1. napját megelőzően megállapodást kötött, akkor a munkaadó a megállapodás lejártáig jogosult a járulékked-

65 vezmény igénybevételére a december 31-éig hatályos szabályok szerint. Részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény január 1-jétől hatályba lépő 8/B. -a értelmében meghatározott munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatása esetén kedvezmény vehető igénybe. A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő és ez idő alatt terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállalója munkakörét közvetlenül a visszatérést követően a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette a gyermekgondozási szabadságának ideje alatt helyettesként foglalkoztatott személy, vagy gyermekgondozási szabadságának leteltét követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, heti órás részmunkaidős munkaviszony keretében látja el. További feltételek: ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatása a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább egy évig fennáll, de a kedvezmény legfeljebb három évig, ha a munkáltató a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. (Nem minősül csökkentésnek a statisztikai állományi létszámba nem tartozó munkavállalók létszámának csökkenése, vagy a munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói rendes vagy rendkívüli felmondással történő megszüntetése.)

66 A kedvezmény mértéke: mindkét munkavállaló után a munkaadó a Tbj. 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű járulékot fizet (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék). A járulékkedvezmény a gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló (akár férfi, akár nő) ismételt munkába állását hivatott elősegíteni. Ugyanakkor kérdéses, hogy a munkáltatónak valóban csökkennek-e a terhei, hiszen egy munkakörre két munkavállaló alkalmazása a munkába járás költségtérítésének összegét is duplázhatja, s növeli az adminisztrációs terheket. Közcélú foglalkoztatás járulékkedvezménye A évi CVII. törvénnyel módosított Pftv. 8/A. -a értelmében január 1. napjától kezdődően a közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás estén a munkaadó mentesül a 29%-os társadalombiztosítási járulék, a 3%-os munkaadói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás 50%-ának a megfizetése alól. A kedvezmény teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén legfeljebb a minimálbér 130%-ának (2009.január.01. napján ), részmunkaidőben január 1-je után a Tbj ának (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék 50%-ának a megfizetése alól A kedvezmény teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén legfeljebb a minimálbér 130%-ának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesíthető. Ugyanazon személy után csak egyféle kedvezmény érvényesíthető, egyéb törvény alapján járó foglakoztatási célú járulékkedvezmény nem vehető igénybe.

67 A munkaadó kedvezményei június 30-ig Megnevezés START- KÁRTYA START PLUSZ- KÁRTYA START EXTRA- KÁRTYA Kiváltására jogosultak Pályakezdő - gyed, gyes megszűnését követő egy éven belül, - gyes folyósítása mellett, - tartósan álláskereső Tartósan álláskereső - 50 év feletti, vagy - legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező - rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső től EHO nem kell fizetni nem kell fizetni nem kell fizetni Első évben: 15%-a Első évben: 15%-a Első évben nem kell fizetni Tb- és munkaadói járulék-fizetési kötelezettség helyett, a munkáltató fizetési kötelezettsége a bruttó jövedelem %- ában Második évben: 25%-a Második évben: 25%-a Második évben: 15%-a Járulékalap felső határa Foglalkoztatási kötelezettség A minimálbér másfélszerese, Felsőfokú végzettség esetén a minimálbér kétszerese Nincs A minimálbér kétszerese Harminc napot meghaladó és legalább napi 4 óra A minimálbér kétszerese Harminc napot meghaladó és legalább napi 4 óra A munkaadó kedvezményei

68 től december 31-ig Megnevezés START- KÁRTYA START PLUSZ- KÁRTYA START EXTRA- KÁRTYA Kiváltására jogosultak Pályakezdő - gyed, gyes megszűnését követő egy éven belül - gyes folyósítása mellett - tartósan álláskereső Tartósan álláskereső - 50 év feletti, vagy - legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező - rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső től EHO nem kell fizetni nem kell fizetni nem kell fizetni Első évben: 10%-a Első évben: 10%-a Első évben nem kell fizetni Tb- és munkaadói járulék-fizetési kötelezettség helyett, a munkáltató fizetési kötelezettsége a bruttó jövedelem %-ában Járulékalap felső határa Foglalkoztatási kötelezettség Második évben: 20%-a A minimálbér másfélszerese, Felsőfokú végzettség esetén a minimálbér kétszerese Nincs Második évben: 20%-a A minimálbér kétszerese Harminc napot meghaladó és legalább napi 4 óra A munkaadó kedvezményei január 01. napjától Második évben: 10%-a A minimálbér kétszerese Harminc napot meghaladó és legalább napi 4 óra

69 Megnevezés január 01. napját követően kiállított START kártyával rendelkező pályakezdők foglalkoztatása esetén START PLUSZ- KÁRTYA START EXTRA- KÁRTYA Kiváltására jogosultak Tartósan álláskereső - 50 év feletti, vagy - legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező - rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső től Első évben nem kell fizetni Tbjárulékfizetési kötelezettség helyett, a munkáltató fizetési kötelezettsége a bruttó jövedelem %-ában Járulékalap felső határa Foglalkoztatási kötelezettség alap-és középfokú végzettséggel rendelkező v. nem rendelkező első évben 10% második évben 20% felsőfokú végzettséggel rendelkezők első kilenc hónapban 10% ezt követő három hónapban 20% - gyed. gyes megszűnését követő egy éven belül, - gyes folyósítása mellett, - tartósan álláskereső Első évben: 10%-a Második évben: 20%-a Második évben: 10%-a a minimálbér másfélszerese a minimálbér kétszerese A minimálbér kétszerese A minimálbér kétszerese Nincs Harminc napot Harminc napot meghala- meghaladó és dó és legalább legalább napi 4 napi 4 óra óra A munkaadó kedvezményei napjától kezdődően a

70 START kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása esetén Megnevezés START-KÁRTYA START PLUSZ- START EXTRA- KÁRTYA KÁRTYA Kiváltására jogosultak Pályakezdő 1 - gyed, gyes megszűnését követő egy éven belül, - gyes folyósítása mellett, - tartósan álláskereső 2 Tartósan álláskereső - 50 év feletti, vagy - legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező - rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső től EHO nem kell fizetni nem kell fizetni nem kell fizetni 1 pályakezdő fiatal: életévét, felsőfokú végzettség esetén 30. életét még nem töltötte be, és - tanulmányait befejezte, vagy megszakította és - tanulmányai befejezését követően első alkalommal létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és - korábban sem megbízási sem vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A korábbi munkavégzésre vonatkozó tilalom nem terjed ki a tanulmányok alatt vagy a nyári szünidőben végzett munkára, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatásra. 2 a tartósan álláskereső, az akit az állami foglalkoztatási szerv: o a kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, o pályakezdő álláskereső 2 esetén 8 hónapon belül 6 hónapon keresztül álláskeresőként tartott nyilván.

71 TB és Munkaadói járulék-fizetési kötelezettség helyett, a munkáltató fizetési kötelezettsége a bruttó jövedelem %-ában Első évben: 10%-a Második évben: 20%-a Első évben: 10%-a Második évben: 20%-a Első évben nem kell fizetni Második évben: 10%-a Járulékalap felső határa Foglalkoztatási kötelezettség Foglalkoztatási kötelezettség A minimálbér másfélszerese, Felsőfokú végzettség esetén a minimálbér kétszerese Nincs A minimálbér kétszerese Harminc napot meghaladó és legalább napi 4 óra A minimálbér kétszerese Harminc napot meghaladó és legalább napi 4 óra Az ösztöndíjas foglalkoztatás Célja Az ösztöndíjas foglalkoztatás célja: lehetőséget biztosítani arra, hogy a diplomás pályakezdő ösztöndíj folyósítása mellett a személyére szabott egyéni szakmai programban meghatározott feladatok ellátásával munkatapasztalatot, szakmai gyakorlatot szerezzen. Az ösztöndíjas foglalkoztatás nem minősül munkaviszonynak, olyan sajátos jogviszony, melyre a Munka Törvénykönyvének, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az előírásait, a évi CXXIII. törvényben. (Pftv.) foglaltak szerinti eltéréssel kell alkalmazni. Az ösztöndíjas foglalkoztatott a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottnak minősül, jogviszonya pedig a nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

72 Alanyai Alanyai: az ösztöndíjas foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott. Ösztöndíjas foglalkoztató lehet: a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló jogviszony azzal a személlyel létesíthető, aki a létesítésének időpontjában a 30. életévét nem töltötte be, és akinek a jogviszony létestését megelőző két éven belül került kiadásra a diplomája, továbbá munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban nem áll. Időtartama A diploma megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig és legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthető. Ösztöndíj mértéke A havi ösztöndíj nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél. A foglalkoztató kedvezménye Az ösztöndíjas START kártyájának érvényességi ideje alatt a foglalkoztatónak: nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást, továbbá a 29%-os társadalombiztosítási járulék és a 3%-os munkaadói járulék helyett az első évben a bruttó munkabér 15%-át, a második évben 25%-át kell csak megfizetnie. A kedvezmény a minimálbér kétszeresének (a évben Ft) megfelelő összegű járulékalap után érvényesíthető.

73 A foglalkoztatás történhet a minimálbér kétszeresénél magasabb összegű munkabérrel is, de a munkaadót a kedvezmény csak a kártya érvényességi ideje alatt és a törvényben meghatározott járulékalap mértékéig illeti meg. Az ösztöndíjas foglakoztatási jogviszony létesítésekor: a foglalkoztatottnak jognyilatkozatot kell tennie, a feleknek foglalkoztatásra irányuló szerződést kell kötniük, a foglalkoztatónak el kell készítenie a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját. Jognyilatkozat-tételi kötelezettség Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmét, az állami és szolgálati titok megőrzését vállaló jognyilatkozatot tenni. Ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló szerződés A szerződést írásba kell foglalni, annak elmulasztása miatti érvénytelenségre a munkaszerződésre vonatkozó előírásokkal egyezően csak a foglalkoztatott hivatkozhat a megkötésétől számított 30 napon belül. A szerződés csak a felek közös megegyezésével és csak írásban módosítható. A szerződés kötelező tartalmi elemei: a felek neve, megnevezése egyéb az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adat, az ösztöndíj, összege, kifizetésének időpontja, módja, a munkavégzés helye, feltételei, a szakmai segítő megnevezése, aki nem más, mint a foglalkoztató által az alkalmazottai közül kijelölt személy; e személynek a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogai és kötelezettségei, a munkatapasztalat-szerzés egyéni programja, melyet a Pftv. melléklete alapján kell meghatározni és célszerű a szerződés mellékleteként elkészíteni, és csatolni.

74 Melléklet a évi CXXIII. törvényhez A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja Az ösztöndíjas foglalkoztatott neve: Az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje: Az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége: Az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége: A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma: A felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény: A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja: Szakképzettség megszerzésének időpontja: A munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó: A munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei: Szakmai segítő neve: I. Az egyéni program célkitűzései A munkatapasztalat-szerzés általános célja: A munkatapasztalat-szerzés részletes céljai: Az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei: Az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok: II. Az egyéni program végrehajtásának értékelése A gyakorlat értékelése: Az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése: Szakmai segítő véleménye: Munkaadó ajánlása: Dátum Munkaadó (cégszerű)aláírása

75 Nem tartalmazhat azonban a szerződés: próbaidőre vonatkozó kikötést, önálló munkakör-megnevezést a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében, hatósági, igazgatási tevékenység ellátására való kikötést. Az ösztöndíjas foglalkoztatott kötelessége: feladat-ellátási kötelesség, azaz a kiadott feladatok, jogszabályoknak, a belső szabályzatokban foglaltaknak, a felek megállapodásának és a foglalkoztató utasításainak megfelelően történő ellátása, a munkatapasztalat megszerzése céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokban rész venni. Az ösztöndíjas foglalkoztatott: a szerződésben foglaltaktól eltérően más munkakörbe nem irányítható át, nem kötelezhető helyettesítésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre, más munkáltatóhoz nem rendelhető ki, kiküldetésére csak munkatapasztalat céljából kerülhet sor, a kollektív szerződés hatálya személyére nem terjed ki. Az ösztöndíjas foglalkoztató kötelességei: foglalkoztatási kötelezettség; a vonatkozó jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és az egyéni programban foglaltaknak megfelelően a foglalkoztatottat feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét, ösztöndíjat fizetni, a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A szakmai segítő jogai és kötelességei: a jogviszony alanyai közötti kapcsolattartás, a foglalkoztató nevében utasítás adása, szakmai támogatás nyújtása, a foglalkoztatott tevékenységének folyamatos irányítása, értékelése, a foglalkoztatott egyéni programjának és ajánlólevelének az elkészítése.

76 Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik: a foglalkoztatott halálával, a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető: a felek közös megegyezésével, azonnali hatályú felmondásával, ha a másik fél az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha az ösztöndíjas él az azonnali hatályú felmondással, akkor a foglalkoztató köteles részére a szerződés megszűnéséig hátralévő időre járó ösztöndíjat egyösszegben kifizetni. Ajánlólevél az ösztöndíjas foglalkoztatás megszűnésekor A jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a jogviszonyról szóló igazoláson kívül a foglalkoztatott részére ajánlólevelet ad, amely tartalmazza: az egyéni programban kitűzött, valamint a foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását, az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységének értékelését, de csak akkor, ha azt maga a foglalkoztatott kéri, az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre ajánlását más munkáltatók részére, saját döntésétől függően. A közérdekű önkéntes tevékenységről Jogi szabályozás A társadalmi erőforrásoknak a közcélok megvalósítása érdekében történő hatékonyabban történő mozgósítása céljából az Országgyűlés a évi LXXXVIII. törvény megalkotásával meghatározta a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait. A törvény kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönzi a más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül, szabad elhatározásból végzett tevékenységet.

77 A közérdekű önkéntes tevékenység a törvényben meghatározott fogadó szervezetnél tevékenységi körében ellenszolgáltatás nélkül önkéntesen végzett munka, kivéve, ha: azt saját maga vagy közeli hozzátartozója 1 javára végzi az önkéntes, arra jogszabályi kötelezés, bírósági határozat, illetve hatósági kötelezés miatt kerül sor, azt a felek megállapodása alapján az önkéntes más jogviszonyban, így különösen polgári jogi jogviszonyban társadalmi szervezet, közhasznú társaság, alapítvány, egyház tagjaként, vagy alapítvány, egyház kezelő szervének tagjaként végzi. A közérdekű önkéntes tevékenység olyan új, a fogadó szervezet és az önkéntes között létrejövő munkavégzésre irányuló, önálló (sui generis) jogviszony, amely polgári jogi jellegű, így háttérszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) szolgál, ugyanakkor a törvény a munkavállalókhoz hasonlóan védelemben részesíti az önkénteseket, és lehetővé teszi adómentes költségtérítés-jellegű juttatásokban történő részesítésüket. Közérdekű önkéntes tevékenység keretében történő foglalkoztatásra csak a törvényben meghatározott felek között és rögzített feltételekkel a tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentése mellett (regisztrálás) kerülhet sor. A törvény meghatározza az önkéntesek foglalkoztatására jogosult személyeket, szerveket (fogadószervezet), az önkéntes tevékenységet folytatók személyi feltételeit, a fogadó szervezet bejelentési kötelezettségét, az önkéntes jogviszony létesítésének szabályait, az önkéntes részére adható juttatások körét. a felek kártérítési felelősségét. 1 A Ptk b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

78 A törvény rendelkezési kógensek, attól eltérni alacsonyabb szintű jogszabályban, vagy az önkéntes szerződésben nem szabad. Eltérést csak törvény vagy nemzetközi szerződés engedélyezhet. A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed: a fogadó szervezetnél magyar és külföldi állampolgárok által Magyarországon, továbbá a magyar állampolgár által magyarországi székhelyű fogadó szervezetnél külföldön végzett, közérdekű önkéntes tevékenységére. Külföldi székhelyű egyesület, alapítvány, egyház, akkor jogosult a törvény alapján önkéntes foglalkoztatására, ha tagszervezete magyar bíróság általi nyilvántartásba vétellel elnyerte jogi személyiségét. Nem tartozik a törvény hatálya alá: az önkéntes véradás, az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenység, polgári természetőrként végzett tevékenység. A speciális jogi szabályozás kizárólag a törvény szerinti fogadó szervezetnél végzett önkéntes tevékenységre terjed ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más szervezetnél ne lehetne jogszerűen önkéntes munkát végezni más jogviszony keretében, ha a feltételek adottak. Így például: nem közhasznú társadalmi szervezetnél tagsági jogviszony keretében, vagy egyéb szervezetnél ingyenes polgári jogi szerződéssel. Jogellenesnek a más szervezetnél végzett önkéntes munka csak akkor minősül, ha annak célja a munkavégzésre irányadó jogszabályok kijátszása, az adó elkerülése, a feketefoglalkoztatás. A közérdekű önkéntes jogviszony alanyai A jogviszony alanyai: a közérdekű önkéntes tevékenységet folytató személy és az őt foglalkoztató fogadó szervezet.

79 Fogadó szervezetek és ellátható tevékenységek A közérdekű önkéntes tevékenység keretében történő foglalkoztatásra jogosult szervezetek, az ún. fogadó szervezetek kettő nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba a szervezetek típusa és a tevékenységük jellege alapján fogadó szerv lehet: a helyi önkormányzat és társulásaik, az általuk biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladataik körében, a kisebbségi önkormányzatok jogszabályban meghatározott közfeladataik körében, a költségvetési szervek az alaptevékenységük körében, a magyarországi székhellyel rendelkező közhasznú szervezetek a közhasznú és a működésükkel összefüggő tevékenységük körében (azaz akár könyvelési, takarítási, titkárnői munkák elvégzésére is, hiszen működésük biztosításának érdekében, ezen feladatokat is el kell látniuk), a magyarországi székhelyű jogi személynek minősülő egyházak a hitéleti, közcélú és a működésükkel összefüggő tevékenységük körében. A közhasznú szervezetnek nem minősülő társadalmi szervezetek, alapítványok közérdekű önkéntes jogviszonyt nem létesíthetnek, ennek indoka, hogy működésük nyilvánosságára vonatkozóan jogszabály kötelező előírást nem tartalmaz, ennél fogva ellenőrzésük sem biztosított. Annak azonban akadálya nincs, hogy tagsági jogviszonya alapján a nem közhasznú egyesület tagja is végezzen ingyenes tevékenységet, de jogviszonyára a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. A második csoportba a fogadó intézmények tartoznak. Ide tartoznak azok a jogképes, magyarországi székhellyel, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező intézmények, amelyek jogszabályban meghatározott közszolgáltatási intézménynek, vagy ahhoz kapcsolódóan azokat igénybe vevők részére nyújtanak többletszolgáltatásokat. Így, függetlenül attól, hogy az állam, az önkormányzat, avagy társadalmi szervezet, egyház, magánszemély vagy egyéb szerv szervezet a fenntartójuk, ide tartoznak: szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, egészségügyi,

80 közoktatási és felsőoktatási, muzeális, közművelődési intézmények, a nyilvános könyvtár, nyilvános magánlevéltár, a közlevéltár. Amennyiben maga az intézmény nem jogképes, akkor fogadó szerv lehet maga a fenntartó, de csak az intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatási szolgáltatása, illetőleg ahhoz kapcsolódó többletszolgáltatási tekintetében. Építési engedélyköteles munkában való részvételre csak az első csoportba tartozó szervezetek jogosultak önkéntest fogadni. A fogadó intézmények erre nem jogosultak. A törvény kizárja, hogy profitérdekelt fenntartó építési beruházásainak megvalósításához önkéntest foglalkoztasson. Egyes állami, illetőleg a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokra (lásd: egészségügyi, közoktatási, gyermekvédelmi, szociális feladatok) vonatkozóan, külön ágazati jogszabályok határozzák meg a személyi feltételeket, és munkakörönként a kötelezően alkalmazandó létszámot. Ezen foglalkoztatók jogszerűen csak a jogszabályban, hatórásági határozatban (működési engedélyben) előírt létszámon felül foglalkoztathatnak önkénteseket. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény 17. -a rendelkezik az önkéntes jogviszonyról, az önkéntesként történő foglalkoztatás speciális feltételeiről. A szolgáltatást igénybevevők védelmét szolgálja a törvény azon előírása, melynek értelmében, ha jogszabály a fogadó szerv számára kötelező erővel írja elő felelősségbiztosítási szerződés kötését, akkor a fogadó szerv csak akkor foglalkoztathat önkéntest, ha a biztosítási szerződés az önkéntes által okozott kár megtérítésére is kiterjed. Ki lehet önkéntes? Személyi feltételek A törvény értelmében közérdekű önkéntes tevékenység keretében foglalkoztatható nemcsak a cselekvőképes, tehát 18. életévét betöltött nagykorú és a gondnokság alatt nem álló személy, hanem

81 a korlátozottan cselekvőképes, azaz a 14. életévét már igent, de a 18. életévét még be nem töltött, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy, továbbá a 10. életévét már igen, de a 14. életévét még be nem töltött, azaz életkora miatt cselekvőképtelen személy is. A 18 év alattiak és a gondnokoltak foglalkoztatásának korlátai A 18. életévét még be nem töltött és a korlátozottan cselekvőképes személy csak az egészségét fejlődését, tankötelezettségének teljesítését nem veszélyeztető, és az életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességének megfelelő tevékenységet folytathat. A 16. életévét még be nem töltött és a gondokolt személy külföldön önkéntesként nem foglalkoztatható. Időbeli korlátok: A 18. életévét be nem töltött személy önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet, és a tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani a részére. A 16. és 18. életéve között az önkéntes napi 4 és félóránál, heti 18 óránál többet nem fordíthat közérdekű önkéntes tevékenységre. A 16. életévét be nem töltött személy önkéntes tevékenységre fordított ideje a tanítási szünet alatt nem haladhatja meg a napi 3, és a heti 12 órát, tanítási időben a heti 6 órát nem haladhatja meg, azzal, hogy tanítási napon nem lehet több napi 2 óránál, míg tanítási napon kívül a napi 3 óránál. Több fogadó szervezetnél végzett önkéntes tevékenység esetén a foglalkoztatásra fordítható időt és a napi pihenőidő biztosítását nem fogadó szervenként, hanem együttesen kell számításba venni. Az ellátható tevékenységek feltételei Az önkéntes csak olyan tevékenységet láthat el,

82 amelyre vonatkozóan rendelkezik a jogszabályban előírt képesítési, nyilvántartásba vételi, egészségügyi feltételekkel (pl.: pedagógusi, ápolói, könyvelői, ügyvédi tevékenység esetében), továbbá amelyet jogszabály nem köt meghatározott jogviszonyhoz, pl. bírói, köztisztviselői tevékenység, vagy amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki. Kit nem lehet önkéntesként foglalkoztatni? A munkavállalók védelme érdekében a fogadó szervezet a saját munkavállalóját munkakörébe tartozó feladatok ellátására önkéntesként nem foglalkoztathatja. A fogadó szervezetnél jogszabályi, hatósági, bírósági határozaton, kötelezésen alapuló tevékenységet végző, az e körbe tartozó feladatokat önkéntesként nem láthatja el. A közoktatási intézmény a vele tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban álló tanulóval nem létesíthet önkéntes jogviszonyt, kivéve a táboroztatási tevékenységet és egyéb közösségi programokat, amelyek jogviszonyából eredő kötelezettségeit nem érintik. A tilalom nem vonatkozik a felsőoktatási intézmény hallgatójára. A külföldiekre vonatkozó speciális feltétel A harmadik országbeli állampolgár önkéntesként csak akkor foglalkoztatható, ha a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítást kötött, szállása, ellátása, visszautazása biztosított, egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik e költségeket fedező biztosítással. Fenti szabályok nem vonatkoznak a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személy önkéntesként történő foglalkoztatására. Munkanélküli foglalkoztatható-e önkéntes jogviszonyban?

83 A foglalkoztatásról szóló évi IV. törvény 58. (5) bekezdés e) pont 3. alpontja értelmében nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. Ennél fogva a munkanélküli önkéntesként foglalkoztatható anélkül, hogy munkanélküli státuszát és az álláskeresési járadékra való jogosultságát elveszítené. Rokkantnyugdíjas, rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatható-e önkéntesként? A munkanélkülihez hasonlóan nincs akadálya nevezett személyek közérdekű önkéntes jogviszony keretében történő foglalkoztatásának, hiszen az önkéntes tevékenység lényege annak ellenszolgáltatás nélküli végzése. Díjazás hiányában az önkéntes járulékalapot képező jövedelemre sem tesz szert. Bejelentési kötelezettség A feketemunka és az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a törvény kötelező jelleggel írja elő a fogadó szervek részére az önkéntesek foglakoztatására irányuló szándék főszabályként előzetes bejelentését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya (1054. Budapest, Alkotmány u. 3.) felé a törvény mellékletében szerinti bejelentési lapon. A változásokat bekövetkezésüket követő 15 napon belül szintén a nyomtatványon kell bejelenteni. Fontos: nem a ténylegesen foglalkoztatott önkéntesek személyi adatait, hanem csak magát a tevékenységet kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása, túl azon, hogy az önkéntesen foglalkoztatott részére nyújtott juttatás adó- és járulékkötelezettségét vonhatja maga után, a hatóság a foglalkoztatót legfeljebb egy évre el is tilthatja az önkéntesek foglalkoztatásától. Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettséget a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

84 Melléklet a évi LXXXVIII. törvényhez BEJELENTÉSI LAP közérdekű önkéntes tevékenység bejelentésére 1. A fogadó szervezet a) neve:... b) székhelye:... c) adószáma:... d) költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartási száma:... e) típusa:... helyi önkormányzat, azok társulása kisebbségi önkormányzat költségvetési szerv közhasznú szervezet egyházi jogi személy szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény egészségügyi szolgáltató közoktatási intézmény felsőoktatási intézmény muzeális intézmény nyilvános könyvtár közlevéltár nyilvános magánlevéltár közművelődési intézmény 2. Az önkéntesek közreműködésével ellátni kívánt tevékenységi körök: Kíván-e építésiengedély-köteles munkában való részvételre önkéntest foglalkoztatni? igen nem Az építési tevékenység helye: Kíván-e tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntest, illetve korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntest foglalkoztatni? igen nem 5. Kíván-e olyan önkéntest foglalkoztatni, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt? igen nem 6. Kíván-e külföldön végzendő közérdekű önkéntes tevékenységre önkéntest foglalkoztatni? igen nem Nyilatkozom, hogy a 2. pontban meghatározott tevékenységi körök megfelelnek a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény 3. -ában meghatározottaknak. Kelt: a fogadó szervezet képviselőjének aláírása

85 A bejelentéshez csatolandó mellékletek Helyi önkormányzatok társulása estén a társulási megállapodást is csatolni kell a bejelentéshez. Közhasznú szervezetek esetén csatolni kell a hatályos létesítő okirat másolatát és az illetékes bíróság 30 napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól (társadalmi szervezet, alapítvány esetén a megyei bíróság igazolását, közhasznú táraság eseté a cégkivonatot.) Adatváltozás esetén a létesítő okirat másolatát csak akkor kell mellékelni, ha célja, illetve tevékenységi köre módosult. Fogadó intézmény, illetőleg fenntartója esetén mellékelni kell a jogszerű működéséről szóló igazolást, ha a fenntartó társadalmi szervezet alapítvány, egyház, gazdálkodó szervezet, továbbá az illetékes bíróság 30 napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány másolatát. Egyházi jogi személy szervezeti egysége esetén az egyházi jogi személy képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a szervezeti egységet az alapszabály jogis személynek nyilvánította. Nyilvántartásba vétel, munkaügyi ellenőrzés A nyilvántartásba vételről a minisztérium kizárólag az iratok alapján dönt. A minisztérium a nyilvántartásban szereplő adatokat internetes honlapján közzéteszi, továbbá átadja a munkaügyi és munkavédelmi hatóságnak az önkéntesek jogszabályszerű foglalkoztatásának ellenőrzése céljából. Ha az ellenőrzést végző munkaügyi hatóság vagy adóhatóság észleli, hogy a fogadó szerv nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, úgy arról értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult minisztériumot. A minisztérium felhívja a fogadó szervet bejelentési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a fogadó szerv a kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, úgy legfeljebb egy évre megtilthatja az önkéntes foglalkoztatást, s a tilalmat a nyilvántartásban is feltünteti.

86 A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXXV. törvény értelmében a közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül foglalkoztatási jogviszonynak. A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő azonban jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony átminősítésére. A törvény külön nevesíti a közérdekű önkéntes tevékenységet végző kiskorúakra vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzését. A bejelentésnek, a szerződés írásbeli kötelezettségének elmulasztása a jogviszony átminősítését és a jogsértés jogkövetkezményeinek alkalmazását vonhatja maga után. A közérdekű önkéntes jogviszony létesítése, megszűnése Az előzetes bejelentési kötelezettség teljesítését követően kerülhet sor a törvényben előírt feltételekkel rendelkező személy foglalkoztatására. Az önkéntes jogviszony a felek között önkéntes szerződéssel jön létre. A szerződés formai követelményei A szerződés létrejöhet szóban, írásban, ráutaló magatartással (az önkéntes munka elfogadásával). Írásbeli formakényszert a törvény csak az önkéntes védelme, az ellenőrzés biztosítása, a későbbi jogviták rendezésének megkönnyítése, a szolgáltatást igénybevevők védelme érdekében a következő esetekre ír elő: ha határozatlan időre vagy legalább 10 napra kötik, 18. életévét be nem töltött vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy esetén határozatlan időre vagy legalább 2 napra kötik, ha azt az önkéntes kéri, külföldön történő önkéntes munkavégzés esetén, harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásakor, bármelyik fél azonnali felmondási jogának korlátozása esetén, engedélyköteles építési munkában történő foglalkoztatáskor, ha az önkéntes a törvényben meghatározottak szerint a munkaruhán, védőruhán és a jutalmon kívül juttatásban részesül (az esetleges jogviták eldöntésének megkönnyítése érdekében), azt jogszabály rendeli el (lásd. egészségügy).

87 A korlátozottan cselekvőképes (18. év alatti vagy nagykorú gondokolt) személy csak törvényes képviselőjének beleegyezésével köthet szerződést. A kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy helyett az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megkötés, módosítás, megszűntetés stb.) törvényes képviselője teszi meg azzal, hogy az önkéntes szerződés megkötéséhez és módosításához a kiskorú beleegyezése is szükséges. A szerződés tartalmi követelményei A feleknek a szerződésben meg kell állapodniuk: a tevékenység tartalmában, ellátásnak helyében, időtartamában, a pihenőidőben, a jutalom kivételével az önkéntes részére biztosítandó juttatásokban, rendelkezve azokról a szerződés megszűnésének esetére (pl. munkaruha, továbbképzési költség stb.). Fogadó intézmény, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenységre jogszabály meghatározhatja a szerződés további kötelező tartalmi elemeit is (lásd egészségügyi tevékenység). Az önkéntes kötelezettségei Tekintettel arra, hogy az önkéntes is munkát végez, kötelezettségeit a törvény a munkavállalókéhoz hasonlóan fogalmazza meg. Ennek megfelelően az önkéntes köteles: tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni, a tevékenysége során tudomására jutott személyes adatot, üzleti s egyéb titkot megőrizni. A fogadó szervezet utasításának teljesítését megtagadhatja, ha annak végrehajtása: életét, egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyeztetné, ha az jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.

88 Ha a fogadó szerv utasításának végrehajtása kárt idézhet elő, erre az utasítást adó figyelmét köteles felhívni, de teljesítését nem tagadhatja meg. Ha a figyelem-felhívási kötelezettségének eleget tett, az utasítás végrehajtásával okozott kárért nem tartozik felelősséggel. A fogadó szervezet kötelezettségei A fogadó szervezet kötelezettségei a munkáltatókéhoz hasonlatosan kerültek megfogalmazásra a törvényben. A fogadó szervezet köteles biztosítani: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit, a szükséges pihenőidőt, a tevékenység ellátáshoz szükséges tájékoztatást, irányítást, ismeretek megszerzését, kiskorú és korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a tevékenységének folyamatos, szakszerű felügyeletet. Az önkéntes védelme érdekében a felek a szerződésben történő eltérő megállapodás hiányában a törvény a fogadó szervezetet kötelezi: a külföldön végzendő önkéntes tevékenység esetén, vagy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár önkéntes foglalkoztatása esetén a tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról étkezésről való gondoskodására, a harmadik országbeli állampolgár önkéntes részére az egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj fizetésére. Az önkéntes szerződés megszűnése és megszüntetése Az önkéntes szerződés megszűnik: az önkéntes halálával vagy cselekvőképtelenné válásával, a fogadó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy esetén halálával, a vállalt tevékenység teljesítésével, a szerződésben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével, a minisztérium önkéntes tevékenység folytatását megtiltó határozatának jogerőre emelkedésével.

89 A szerződés megszüntethető: a felek közös megegyezésével, felmondással, a korlátozottan cselekvőképes önkéntes a törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül jogosult a felmondásra. Azonnali hatályú felmondás Az önkéntes szerződést, ha jogszabály vagy maga a szerződés másként nem rendelkezik, bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja. A szerződésben azonban a 16. életévét be nem töltött, továbbá a korlátozottan cselekvőképes nagykorú, illetve törvényes képviselőjének azonnali hatályú felmondáshoz való joga nem korlátozható. Az önkéntest megillető juttatások Közérdekű önkéntes tevékenység esetén az önkéntes ellenszolgáltatás nélkül végez a fogadó szervezet tevékenységi körébe tartozó munkát. Ellenszolgáltatásnak minősül azonban minden olyan vagyoni előny, amelyhez nemcsak az önkéntes, hanem akár közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Tevékenysége folytatása során nem minősül ellenszolgáltatásnak a teljesítéssel összefüggésben felmerülő, a törvényben tételesen felsorolt költségek megtérítése, feltételek biztosítása. Így a tevékenység ellátása érdekében, illetőleg az ahhoz szükséges: munkaruházat, védőfelszerelés és védőanyag, utazás, szállás, étkezés biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségeinek megtérítése, kiküldetés során a saját személygépkocsi használatára tekintettel kifizetett összeg, amely nem haladhatja meg az Szja törvényben, a munkavállaló részére saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel, bizonylat nélkül költségtérítésként kifizethető összeget (a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyagfogyasztási norma, és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km összeg),

90 védőoltás, szűrővizsgálat és más betegmegelőző szolgáltatás, iskolarendszeren kívüli képzés költsége, az önkéntes tulajdonában lévő állat (pl. mentőkutya) élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, vagy bizonylattal igazolt költségeinek megtérítése, az önkéntes tulajdonában vagy használatában lévő eszköz működtetései költségeinek biztosítása, vagy bizonylattal igazolt költségeinek a megtérítése, az önkéntesnek a tevékenység teljesítése során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség-, és balesetbiztosítás, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás díja, a külföldön végzett tevékenység, illetve Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, nem magyar állampolgár önkéntes részére adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a minimálbér 20%-át (2008. január 1-jétől kezdődően a Ft-ot); a több fogadó szervvel jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervtől kaphat napidíjat, és erről a többi fogadó szervet is értesítenie kell, jutalom, feltéve, ha annak éves összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének 20%-át. Egyetemleges felelősség a juttatások biztosításáért A juttatások biztosítását a külföldön végzett önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, nem magyar állampolgár önkéntes esetén a magyarországi székhellyel nem rendelkező szervezet a fogadó szervezettel kötött szerződésben átvállalhatja. Figyelemmel azonban arra, hogy az önkéntes kizárólag a fogadó szervvel áll kapcsolatban, ezért a törvény előírja, hogy átvállalás esetén is a fogadó szervezet a nem magyarországi székhelyű szervezettel egyetemleges felelősséggel tartozik a juttatások biztosításáért. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes a juttatások elmaradása esetén annak teljes egészében történő biztosítását a fogadó szervezettől követelheti. Természetesen a fogadó szerv helytállása esetén megtérítési igényt támaszthat a magyarországi székhellyel nem rendelkező szerezettel szemben.

91 A juttatások elszámolása A törvényben felsorolt juttatások a fogadó szervnél költségként kerülnek elszámolásra (Lásd.: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 11. számú melléklet 29. pontja; a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B/7. pontja;, a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 18. -a.) Kártérítési felelősség A törvény a kártérítési felelősséget az önkéntesnek okozott kár és az önkéntes által harmadik személynek okozott kár vonatkozásában a munkavállalókéhoz hasonlóan szabályozza. Az önkéntes által a fogadó szervnek okozott kár megtérítésére speciális előírásokat nem tartalmaz, ezért a törvény általános rendelkezése értelmében arra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az önkéntes által harmadik személynek okozott kár Ha az önkéntes a fogadó szerven kívül ún. harmadik személynek okoz kárt, a kárért a fogadó szervezet tartozik felelősséggel. A fogadó szervezet csak akkor követelhet megtérítést a tényleges károkozó önkéntestől, ha a kárt az önkéntes felróható magatartásával okozta, és az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik. Az önkéntesnek okozott kár A fogadó szervezet köteles megteríteni az önkéntesnek az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben keletkezett kárát, ha az testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásból, az önkéntes tulajdonában vagy használatban álló, az önkéntes tevékenysége ellátásához szükséges dologban, az önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkezett. A fogadó szervezet csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy: a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok (együttes feltétel), vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta.

92 Ha megállapítást nyer a károsodást előidéző ok és a fogadó szervezet működése közötti okozati összefüggés, akkor a fogadó szerv attól függetlenül felelősséggel tartozik, hogy ez az ok elhárítható volt-e vagy sem, hiszen a felelősséget kizáró feltételeknek együttesen kell fenn állniuk. A kárt előidéző ok akkor minősül a fogadó szervezet működési körén kívül állónak, ha az független a fogadó szervezet tevékenységétől. Szakállas példával élve: a villámcsapás kívül esik a fogadó szervezet működési körén, de objektíve elhárítható egy villámhárító felszerelésével. Ám ha a villámcsapás az árvízvédelemben tevékenykedő önkéntest például terepen éri, már nagy valószínűséggel mentesül a fogadó szervezet a kár megfizetése alól. A kárnak azt a részét a fogadó szervnek nem kell megtérítenie, amely az önkéntes felróható magatartásából származott (kármegosztás). Az önkéntes halála esetén, közeli hozzátartozója jogosult a fogadó szerv felé kártérítési igényét érvényesíteni. Az önkéntes által okozott kár Az önkéntes az általa a fogadó szervezetnek okozott kárért a Ptk. általános kártérítési felelősségi szabályai szerint tartozik felelősséggel. Tehát köteles az általa jogellenesen okozott kárt megtéríteni, és a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Minden károkozás jogellenes, hacsak más jogszabály az adott károkozást jogszerűnek nem minősíti. A károsult fogadó szervezetnek tehát nem kell bizonyítania a károkozó magatartás jogellenességét. Az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsításának bizonyítása az önkéntes kötelezettsége. Például mentesül a felelősség alól az ételkihordást végző önkéntes, ha az általa használt, a fogadó szervezet tulajdonát képező gépkocsit lezárva hagyta, és ennek ellenére azt ismeretlen tettes eltulajdonította. Ha azonban tárva-nyitva hagyja az utcán a gépkocsit, és abból a fogadó szerv tulajdonát képező személyi számítógépet ellopják, akkor az így okozott kárt már köteles lesz megtéríteni.

93 Baleseti, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A közérdekű önkéntes tevékenységet végző önmagában e jogviszonya alapján a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében nem minősül biztosítottnak, s nem illetik meg a társadalombiztosítási ellátások sem. Ugyanakkor a társadalmi szolidaritás és az önkéntes munkavégzés ösztönzése céljából a társadalombiztosításról és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 15. (2) bekezdésének f) pontja értelmében az önkéntes baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ez azt jelenti, hogy ha az önkéntest munkavégzése során baleset érné, úgy baleseti ellátásának és gyógyításának költségeit a társadalombiztosítás fedezi. A fogadó szervezet nyilvántartási kötelezettsége A fogadó szervezet az általa foglalkoztatott önkéntesekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: az önkéntes személyazonosító adatait (nevét, születési helyét idejét, anyja nevét), nem magyar állampolgár esetén állampolgárságát, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve szálláshelyét, a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorú önkéntes törvényes képviselőjének személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét, szálláshelyét, az önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, határozott időre kötött szerződés esetén a jogviszony megszűnésének időpontját, az önkéntes tevékenység tartalmát, ellátásának helyét, az önkéntes tevékenységre fordítandó időt és pihenőidőt, 18. életévét be nem töltött önkéntes esetén az önkéntes tevékenységre fordított idővel kapcsolatos adatokat, az önkéntesnek nyújtott, juttatásokat.

94 A nyilvántartás az önkéntes jogviszony megszűnését követő 5 évig köteles a fogadó szerv megőrizni. Az őrzésről megszűnés esetén a jogutód köteles gondoskodni, jogutód nélküli megszűnés esetén az iratok megőrzésére irányadó jogszabályok alapján kell eljárni. Az önkéntesre vonatkozó adatok csak statisztikai célra használhatók fel, és ilyen célból továbbíthatók. Minta önkéntes szerződés elkészítéséhez Az alábbi minta a minimális kötelező elemeket tartalmazza. amely létrejött egyrészről: Szerződés közérdekű önkéntes tevékenység ellátására Név: Székhely: Cégjegyzéket vezető cégbíróság neve és cégjegyzékszáma * Nyilvántartásba vételt elrendelő bíróság neve, nyilvántartásba vétel száma: * Adószáma: Bankszámlaszáma: mint Fogadó szervezet (a továbbiakban: Fogadó szervezet), másrészről: Név: Szül. hely, idő (év, hó, nap): Anyja neve: Lakcíme: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Ellátandó tevékenység meghatározása: Adószám: Taj-szám: Bankszámlaszám: * A megfelelő rész törlendő illetőleg aláhúzandó!

95 A törvényes képviselője * : Név: Szül. hely, idő (év, hó, nap): Anyja neve: Lakcíme: mint közérdekű önkéntes tevékenységet végző (a továbbiakban: Önkéntes) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1. A felek megállapodnak abban, hogy a fogadó szervezet részére.. napjától határozatlan időtartamra * napjától napjáig határozott időtartamra * az Önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet végez. 2. A közérdekű önkéntes tevékenység leírása: 3. Az önkéntes tevékenységre fordítható idő: naponta: hetente: kapcsolódó pihenőidő: 4. A közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helye: 5. Az önkéntest megillető juttatások ** : munkaruha: védőruha, védőeszköz: utazás: szállás: étkezés: saját személygépkocsi használat: védőoltás, szűrővizsgálat, betegségmegelőző szolgáltatás: iskolarendszeren kívüli képzés: a tevékenység ellátásához szükséges az Önkéntes tulajdonát képező állat élelmezési, ellátási, képzési költségei: az Önkéntes tulajdonában, használatában álló eszköznek a tevékenység ellátása érdekében történő működtetéséhez szükséges feltételek biztosításával kapcsolatos juttatások: az önkéntesnek az önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása estére kötött élet-, egészség-, és baleset-biztosítás illetőleg annak díja: az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja: napidíj: ** Csak a ténylegesen nyújtott juttatásokat kell belevenni! (Lásd. 8/8.6.6 pont)

96 6. Az önkéntes szerződés megszűnésére a Köt. 7. -ában foglaltak az irányadóak. 7. Rendes felmondás *** Jelen határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél indokolás nélkül. napos felmondási idő betartásával írásban jogosult felmondani. 8. Azonnali hatályú felmondás Szerződésszegés esetén jelen szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal írásban felmondhatja. 9. Az önkéntes köteles a harmadik személynek felróhatóan okozott és a Fogadó szerv által kifizetett kárt a Fogadó szervezetnek, annak felhívására megtéríteni. 10. A szerződés megszűnésekor a juttatások elszámolására vonatkozó rendelkezések **** 11. Egyéb kikötések: 12. Szerződést kötő felek kijelentik, hogy nem hallgattak el egymás elől el semmi olyan tényt vagy körülményt, amely jelen szerződés megkötését befolyásolta volna. 13. Ezen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény előírásai az irányadók. 14. Ezen szerződést felelek elolvasás és kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írtak alá. 15. Jelen szerződés... példányban készült, amelynek egyik példányát a Fogadó szervezet a szerződés aláírása után átadta Önkéntes és törvényes képviselője* részére. Dátum:. foglalkoztató. önkéntes törvényes képviselő *** Csak határozatlan idejű szerződés esetén! **** Például: Ha a kihordási idő letelte előtt jelen szerződés megszűnik, a megszűnésig eltelt idő arányában köteles az önkéntes a munkaruhát pénzben megváltani. Vagy: ha jelen szerződés az önkéntes hibájából a határozott idő letelte előtt megszűnik, úgy köteles a biztosítási díjat az önkéntes a le nem töltött időszakra vonatkozóan időarányosan visszafizetni.

97 Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglakoztatásról szóló évi CLII. törvény (Ef. tv.) értelmében április 1-jétől az alkalmi munkavállalást az egyszerűsített foglalkoztatás váltja fel. Azonban a március 31-én fennálló AM könyvvel létesített munkaviszonyra, annak megszűnéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló évi LXXIV. törvény (Alt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az AM könyv április 1-jétől kezdődően új foglalkoztatási jogviszony létesítésére és közterhek levonására nem alkalmazható! Az AM könyveket július 31-éig kell leadni április 1-jétől kezdődően egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: háztartási munkára, kizárólag természetes személy munkáltató által, (háztartási munka: a természetes személy maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozók mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony), a kiemelkedően közhasznú szervezet minősítéssel rendelkező munkáltató által, mezőgazdasági (növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatban) idénymunkára feltéve, hogy azonos felek között határozott időtartamra szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 31 napot, egy naptári éven belül a 90 napot nem haladja meg, kivéve a növénytermesztési idénymunkát, mely a 31 napot meghaladhatja, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy, alkalmi munkára, azonos felek között legfeljebb 5 egymást követő napig és egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig és egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig, (maga a munkavállaló egész évben végezhet alkalmi munkát, az időkorlát az ugyanazon munkáltatóval létesített jogviszonyra vonatkozik).

98 Kik nem létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszonyt? Az alábbi esetekben nem létesíthető munkaviszony egyszerűsített foglalkoztatásra: háztartási munkára közeli hozzátartozók 1 között, az Mt. szabályai szerinti munkaviszonyban álló felek között, a már fennálló munkaviszony sem módosítható egyszerűsített munkaviszonyra, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatóknál az alaptevékenységük körébe tartozó feladataik ellátására. Harmadik országbeli állampolgár kivéve a bevándorolt vagy letelepedett személyt kizárólag mezőgazdasági idénymunkára és természetes személy munkáltató által háztartási munkára foglalkoztatható. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére a taj-szám és az adóazonosító jel kiadása érdekében haladéktalanul megkeresi az illetékes hatóságokat. Az egészségbiztosítási szerv és az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmezőnek hatósági bizonyítványt ad ki. Az egyszerűsített foglalkoztatás alaki követelményei Fő szabályként az egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszonyt a törvény 1. számú mellékletében szereplő blanketta szerződés megkötésével kell létesíteni, melyet legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Nem kötelező blanketta szerződés kötése: az 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén, növénytermesztési idénymunka esetén, ha az írásba foglalást a munkavállaló nem kéri, illetve annak egybefüggő időtartama a 30 napot nem haladja meg 1 Mt (2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.

99 Amennyiben a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalni, akkor a munkáltató a munkavállalókról a törvény 2. számú melléklete szerinti jelenléti ívet tartozik vezetni, melyet a munkavállalónak a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor is alá kell írnia. A jelenléti ívnek a munkavégzés megkezdésekor történő aláírása olyan jognyilatkozat, amely tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány, egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak kell átadni, másik példánya a munkáltatóé, akinek azt a tárgyévet követő ötödik év végéig meg kell őriznie. A természetes személy munkáltatóval háztartási munkára létesített munkaviszony esetén jelenléti ív vezetése sem kötelező! Bejelentési kötelezettség A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás létesítését annak megkezdése előtt az elsőfokú adóhatóságnak köteles bejelenteni interneten. A növénytermesztési idénymunkát a munkáltató a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni. A háztartási munkára és növénytermesztési idénymunkára létesített munkaviszony bejelentése telefonon is történhet, illetve július 1- jétől a bejelentés SMS útján is teljesíthető. Közteherviselés Fő szabály szerint egyszerűsített foglalkoztatás esetén is a munkáltató és a munkavállaló egyaránt az általános, az Szja-tv. és a Tbj. szabályai szerint tartozik adó- és járulékfizetési kötelezettséggel. Kedvezményes közteherviselésre jogosító egyszerűsített foglalkoztatások: a természetes személy munkáltatóval háztartási munkára kötött munkaviszony, ha annak tartama a harmincegy napot nem haladja meg és a tárgyhóban ledolgozott napok száma nem több mint tíz munkanap, valamint a mezőgazdasági, a növénytermesztési, az idegenforgalmi idénymunkára kötött munkaviszony.

100 A kedvezményes körbe tartozó egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony esetén a munkavállalónak kifizetett nettó munkabér 30%-val azonos mértékű közterhet tartozik fizetni a munkáltató. Ezen felül nem terheli: a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja-tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg levonási kötelezettség, a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. A kedvezményes közteherviselési körben foglalkoztatott munkavállaló nem minősül biztosítottnak, de jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési járadékra Nem kell fizetni a nettó munkabér után 30%-os közterhet az EGT-tagállamokban biztosított, vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek egyszerűsített foglalkoztatás esetén, de e munkavállalók nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra sem szereznek jogosultságot. Az Mt. szabályainak alkalmazása A törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. mely előírásai nem alkalmazhatóak. Az Mt. fel nem sorol rendelkezései az egyszerűsített foglalkoztatásra is irányadóak (pl. szabadság, munkaidő), és alkalmazni kell a minimálbérre és bérminimumra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is. Valamennyi egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.- nek a munkaviszony időtartamára (határozatlan, határozott), a munkaszerződés módosítására, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a kirendelésre, kiküldetésre, átirányításra, a munkáltató jogállásváltozására, a hátrányos jogkövetkezményekre, a vezető állású munkavállalókra, a munkaerőkölcsönzésre, a távmunkavégzésre, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó előírásait.

101 A természetes személy munkáltatónál háztartási munkára foglalkoztatottakra ezen túlmenően, nem kell alkalmazni az Mt.-nek a munkáltatói jogutódlásra, a munkáltató egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására, a munkaidő-nyilvántartásra, a teljesítménybérre, és a leltárhiányért fennálló felelősségre vonatkozó előírásait, továbbá a munkáltató a munkaviszony létesítésekor a tájékoztatási kötelezettségét szóban is teljesítheti. Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén, a fentieken túlmenően nem kell alkalmazni az Mt.-nek a betegszabadságra és az egyéb munkaidő-kedvezményre (szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság kötelező biztosítása) vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a munkaidő-beosztás a munkavégzés első napján is közölhető, munkaidőkeret alkalmazása nélkül is elrendelhető egyenlőtlen munkaidő-beosztás. Munkavállalói igazolás A felsorolás között nem szerepel az Mt.-nek a 98. -a, mely a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalói igazolás kiadásáról rendelkezik. Ezért a munkavállalói igazolást az alkalmai foglalkoztatás esetén is ki kell állítani! Munkanélküli igazoló lap A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 36/A. -a értelmében a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén nem kell munkanélküli igazolólapot kiállítani az alkalmai foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetén. Az Flt. 58. (5) bek. n) pontja értelmében alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka. Bevallási, befizetési kötelezettség Fő szabályként a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén is az Art. szabályai szerint tartozik bevallási kötelezettséggel. Az elektronikus bevallásra kötelezettek kivételével, a kedvezményes közteherviselési körbe tartozó munkáltatók választhatják, hogy évente egyszer a tárgyévet követő év január 12-ig teljesítik elektronikus úton vagy papír alapon bevallási kötelezettségüket.

102 A közteher-, járulék- és adóelőleg-fizetési kötelezettségüket a tárgyhót követő hó 12-éig kell teljesíteniük a munkáltatóknak. Növénytermesztési idénymunka esetén, ha a foglalkoztatás legfeljebb évi tízezer munkaóra, akkor a munkáltató választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-ig közteherelőleget fizet. Ebben az esetben a munkáltatónak a választását az adóhatósághoz tárgyév május 15-ig be kell jelentenie. A közteherelőleg alapja a külön jogszabályban meghatározott munkaidő szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető nettó minimálbér, illetve bérminimum szorzata. A közteherelőleg összege a közteher alap 12%-a. A közteher és a közteherelőleg különbözetét a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, illetve igényelhető vissza. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében háztartási munkára, idénymunkára létesített (kedvezményes kör) származó jövedelméről csak akkor kell bevallást benyújtania, ha: külföldi személy vagy ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, vagy ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mellett az adóterhet nem viselő járandóságokon kívül más jövedelme is volt. Végrehajtási rendeletek Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény végrehajtására tárgyában az alábbi jogszabályok jelentek meg: 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről. Hatályba lépett: április 1-jén. Azonos munkáltató tekintetében a korábbi regisztrációs szám alapján is lehet bejelentést tenni. 88/2010. (III.26.) Korm. rend. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Hatályba lépett: április 1- jén.

103 A rendelet értelmében június 30-áig a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén a jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a foglalkoztató nem a rendelet 2. számú melléklete szerinti szigorú számadású nyomtatványon teljesíti a jelenléti ív-vezetési kötelezettségét. 8/2010. (III. 31.) SZMM rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény hatálybalépésével kapcsolatos egyes átmeneti intézkedésekről. Hatályba lépett: április 1-jén. A rendelet módosítja a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.) 1. l) pontját, és részletes előírásokat tartalmaz az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzésével kapcsolatban. Egyszerűsített foglalkoztatás augusztus 1. napjától augusztus 1. napjától kezdődően ismét új törvényi előírások határozzák meg a munkaviszony egyszerűsített módon történő létesítésének szabályait. Az Országgyűlés által július 5. napjával elfogadott, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvényt (új Efo. tv.), augusztus 1. napi hatálybalépésével egyidejűleg a régi Eftv. hatályát veszti augusztus 1-jétől kezdődően már csak az új Efo. tv. előírásai szerint van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatás létesítésére, a régi Eftv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás megszűnik. Az egyszerűsített foglalkoztatás formái és időkorlátai: mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, azonos felek között egy naptári éven belül legfeljebb 120 napra, alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napra. (A munkavállaló egész évben végezhet

104 alkalmi munkát, az időkorlát az ugyanazon munkáltatóval létesített jogviszonyra vonatkozik.) Ha a munkáltató és a munkavállaló egymással több ízben létesít munkaviszonyt, akkor e munkaviszonyok összeadódnak és együttes időtartamuk idénymunka, vagy idénymunka és alkalmi munka estén a 120 napot nem haladhatja meg a naptári évben. Az alkalmi munkavállalói létszámkorlát Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon foglalkoztatottak létszáma az adott hónapot megelőző átlagos statisztikai létszámot alapul véve nem haladhatja meg: ha a munkáltató nem foglalkoztatott az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt, akkor az 1 főt, 1-5 főig terjedő foglalkoztatás esetén a 2 főt, 6-20 főig terjedő foglalkoztatás esetén a 4 főt, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottak 20%-át. A napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, az előzőekben ismertetett időkeretre figyelemmel. A fel nem használt létszámkeretet azonban nem viheti át a következő évre. Kik nem létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszonyt? Nem létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszonyt: az Mt. szabályai szerinti munkaviszonyban álló felek között, a már fennálló munkaviszony sem módosítható egyszerűsített munkaviszonyra, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatóknál az alaptevékenységük körébe tartozó feladataik ellátására.

105 Az a munkáltató, aki a tárgyhóban 300 ezer forintot vagy ezt meghaladó öszszegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás után meg nem fizetett közteher és/vagy a tb- járulék, szakképzési hozzáárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, adóelőleg-levonási kötelezettsége vonatkozásában, mindaddig, amíg tartozását meg nem fizeti, nem jogosult további egyszerűsített foglalkoztatásra! Harmadik országbeli állampolgár kivéve a bevándorolt vagy letelepedett személyt kizárólag mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére a tajszám és az adóazonosító jel kiadása érdekében haladéktalanul megkeresi az illetékes hatóságokat. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmezőnek hatósági bizonyítványt ad ki. Egyszerűsített foglalkoztatás és munkaerő-kölcsönzés Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efo. tv. 4. -a (2) bekezdésének n) pontja értelmében az Mt. munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét nem lehet alkalmazni. Ebből kifolyólag munkaerő-kölcsönzés céljára egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szerint munkaviszony nem létesíthető. A tilalom már az AM könyvvel történő foglalkoztatásnál is fennállt. Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XIX. törvény indokolása szerint: Az alkalmi munkavállalás és a munkaerő-kölcsönzés egymás mellett való alkalmazásának kizárását az indokolja, hogy a két jogintézmény eredeti rendeltetése egymástól eltérő. Az alkalmi munkavállalás rövid időtartamú, elsősorban kismunkáltatók eseti foglalkoztatási igényei kielégítésére szolgál, a munkaerő-kölcsönzés viszont egyfajta vállalkozási tevékenységként nagyobb munkáltatók időszakos munkaerőigényeinek szervezett kielégítését szolgálja. Az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó kedvező járulékfizetési szabályok, melyek csökkentett járulékmértéket és egyszerűsített lerovási módot jelentenek, az alkalmi munkavállalás eredeti rendeltetésének megfelelően a kisfoglalkoztatók igényeit szolgálják. Noha kétségtelen az érdekeltség a munkaerő-kölcsönzők számára, hogy az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvező járulékfizetés lehetőségét saját üzleti célkitűzéseik elérésére felhasználják, a két jogintézmény egymás mellett

106 való alkalmazása a munkavállalók védelmének garanciáit csökkenti, ezért e gyakorlat további fenntartása nem indokolt. Az egyszerűsített munkaviszony létesítésének formai és bejelentési követelményei Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A munkaviszony létesítéséhez a törvény melléklete szerinti írásbeli munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig csak akkor kell megkötni, ha: a munkavállaló azt kéri vagy, a nem elektronikus bevallásra kötelezett munkáltató ezt választja. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás létesítését annak megkezdése előtt az illetékes elsőfokú adóhatóságnak köteles bejelenteni a következő adatokkal: a munkáltató adószáma, a munkavállaló taj száma, az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (növénytermesztési idénymunka vagy turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka), a munkaviszony napjainak számát (kivéve az SMS-ben történő bejelentést) ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú egyezmény alapján másik tagállamban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolja, akkor e körülményt is be kell jelentenie a munkáltatónak. A bejelentési kötelezettség teljesítése előtt a munkáltatónak regisztráltatnia kell magát az ügyfélkapun, majd a bejelentést teljesítheti: elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltatón (ügyfélkapun) keresztül, telefonon, a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül.

107 A telefonon történő bejelentés eredményéről a központi ügyfélszolgálat a bejelentőt tájékoztatja. A bejelentés visszavonására, módosítására a bejelentést követő kettő órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időre történő foglalkoztatásra vonatkozott, a módosítás bejelentése napján délelőtt 8 óráig van lehetőség. A módosítás bejelentése szintén történhet az ügyfélkapun, telefonon, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás létesítésének bejelentése milyen módon történt. Módosításra, visszavonásra e határidőkön túl nincs lehetőség, és a munkáltató köteles az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közterhet megfizetni. Közteherviselés Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv. és a Tbj. szabályait a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500, Ft, alkalmi munkaviszony esetén minden naptári napra munkavállalóként 1000, Ft. Ezen felül nem terheli: a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi és rehabilitációs hozzájárulás, valamint Szjatörvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

108 Nem kell fizetni közterhet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban biztosított személyek egyszerűsített foglalkoztatás esetén, de e személyek nem is szereznek jogosultságot nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra. Például, ha román állampolgárt alkalmaznak idénymunkára, aki igazolja, hogy Romániában biztosított, akkor a munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségét teljesítenie kell, de nem kell fizetnie közterhet. Foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nem minősül biztosítottnak sem, de jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési járadékra. Nyugellátásának számítási alapja 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban álló munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében egyéb jogviszonyai folytán sem minősül biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, havonta 4950,- Ft (napi összege 165,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot tartozik fizetni. [Tbj. 19. (4) bek. és 39. (2) bek.] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) augusztus 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében nem kell megszüntetni és nem kell szüneteltetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső egyszerűsített foglakoztatás keretében munkát végez. Az álláskeresési járadék folyósítása alatt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka időtartama azonban nem vehető figyelembe álláskeresési járadékra jogosító időként az álláskeresési járadék folyósítása idejének kimerítését vagy megszűnését követően.

109 Bevallási, befizetési kötelezettség Az adózást érintő és az Efo. tv-ben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkáltató az Art. rendelkezési értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére a kifizetéskor olyan bizonylatot köteles kiállítani és átadni, amelyből megállapítható a bevétel jogcíme, öszszege. Az Art át azonban nem kell alkalmazni, azaz a tárgyévet követő év január 31-éig nem kell a munkavállalónak összesített igazolást kiadni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett jövedelemről. Főszabályként a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén is az Art. szabályai szerint tartozik bevallási kötelezettséggel. A közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig kell teljesíteni a munkáltatóknak az e célra meghatározott beszedési számlára. A munkáltató bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hó 12-ég köteles teljesíteni. Az elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatónak az ügyfélkapun keresztül kell benyújtania bevallását, míg az elektronikus bevallásra nem kötelezett munkáltató választhatja a papír alapon történő bevallást. Az adóbevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a munkáltató adóazonosító száma, a magánszemély neve, adóazonosító jele, a magánszemély nyugdíjas státusza, a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja az adott hónapban egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér a hónapon belüli többnapi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait). A munkavállalónak csak akkor kell bevallást benyújtania, ha: külföldi személy vagy

110 ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, vagy ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mellett az adóterhet nem viselő járandóságokon kívül más jövedelme is volt. Az Mt. szabályainak alkalmazása A törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és garantált bérminimumról szóló külön jogszabály mely előírásai nem alkalmazhatóak. A fel nem sorolt rendelkezések az egyszerűsített foglalkoztatásra is irányadóak (pl. szabadság, munkaidő) és alkalmazni kell a minimálbérre és bérminimumra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is. Valamennyi egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt. alábbi rendelkezéseit: a munkaviszony időtartamára (határozatlan, határozott), a munkaszerződés módosítására, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a kirendelésre, kiküldetésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre, a munkáltató jogállásváltozására, a hátrányos jogkövetkezményekre, a heti kettő pihenőnapból az egy pihenőnapnak vasárnap történő kiadására, azaz vasárnap is van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatásra, a szabadság kiadására, az állásidőre, a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatóhoz történő munkavégzéssel való teljesítésére, a vezető állású munkavállalókra, a munkaerő-kölcsönzésre, a távmunkavégzésre, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó előírásait.

111 Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglakoztatás esetén, a fentieken túlmenően: betegszabadságra, egyéb munkaidő kedvezményekre (szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság kötelező biztosítása), a munkaidő-beosztás előre való közlésére, munkaidő-beosztás a munkavégzés első napján is közölhető, egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret hiányában is elrendelhető, a munkaviszony megszűnése esetén az igazolások kiadására. (Mt ) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony megszüntetése Az azonos felek között egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony a törvény értelmében nem haladhatja meg naptári évenként a százhúsz munkanapot, ebből kifolyólag az csak határozott időtartamra jöhet létre. Az egyszerűsített foglakoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 4. -ában felsorolt kivételekkel kell alkalmazni. Nem tartoznak a kivételek közé az Mt.-nek a határozott időtartamú munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezései. Ha a határozott időtartamra szóló egyszerűsített foglakoztatás céljából létrejött munkaviszonynak a határozott idő letelte előtti megszüntetése történhet: közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A fentieken kívül a munkáltató csak akkor jogosult a jogviszonyt megszüntetni a határozott idő letelte előtt azonnali hatállyal, ha a munkavállaló részére a határozott időből még hátralévő időre az átlagkeresetét megfizeti. Amennyiben a munkaviszony a határozott idő letelte előtt megszűnik, akkor az adóhatóság részére teljesített bejelentést módosítani kell, a munkaviszony megszüntetésének napján déllőtt 8 óráig. A módosítás bejelentése történhet az ügyfélkapun, telefonon vagy majd december 1. napjától kezdődően SMS-ben függetlenül attól, hogy a foglal-

112 koztatás létesítésének bejelentése milyen módon történt. Módosításra, visszavonásra e határidőkön túl nincs lehetőség és a munkáltató köteles az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közterhet megfizetni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a törvényi előírások értelmében a határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg, ezért nem is vonatkoznak rá az Mt ában meghatározott felmondási tilalmak! Egyszerűsített foglalkoztatás és a szabadság Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony esetén az Mt ában foglalt, a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállalót ne illetné meg szabadság. A munkaviszony határozott időtartama alatt az időarányos szabadságot nem kell feltétlenül kiadni. A ki nem adott szabadságot azonban munkáltató pénzben tartozik megváltani. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett munkabér, mint a munkáltató kiadása, költsége Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés költségeként figyelembe nem vehető kiadás. (Szja-tv. 3. számú melléklet V/12. pontja, 11. számú mellékletének V/15. pontja, Társasági adó tv. 3. számú mellékletének A/14. pontja.) Ez azt jelenti, hogy jelenleg a munkáltató költségként nem számolhatja el a munkavállalónként naponta 6670 forint felett kifizetett munkabért. Foglalkoztathatósági szakvélemény Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 3/2010. (VII. 30.) NGM rendelet módosította a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet (a továbbiakban: NMr.).

113 A módosítás értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás esetén mind a munkáltató, mind az elhelyezkedni kívánó személy kezdeményezésére sor kerülhet a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése feltéve, hogy az elhelyezkedni kívánó személy még nem rendelkezik a munkakörre vonatkozó előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel csak az alábbi személyek esetében kötelező: fiatalkorú (18. életévét be nem töltött személy) és idősödő munkavállaló (a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy), illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák. A járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzése azonban kötelező. A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy az elhelyezkedni kívánó személy által választott foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélylyel rendelkező háziorvos. állíthatja ki a rendelet melléklete szerinti nyomtatványon. A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes. A szakvélemény díját a vizsgálatot kezdeményezőnek kell fizetni. Az egyszerűsített foglalkoztatás jogszabályi változásai A március 31-én fennálló AM könyvvel létesített munkaviszonyra annak megszűnéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló évi LXXIV. törvény (Aftv.) rendelkezéseit

114 kellett alkalmazni. Új foglalkoztatási jogviszony létesítésére és közterhek levonására azonban az AM könyv április 1-jétől kezdődően már nem volt használható! Az AM könyveket július 31-éig kellett leadni április 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített foglakoztatásról szóló évi CLII. törvény (régi Eftv.), melynek következtében az alkalmi munkavállalást az egyszerűsített foglalkoztatás váltotta fel augusztus 1. napjától lépett hatályba az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvényt (új Efo. tv.), hatálybalépésével egyidejűleg a régi Eftv. hatályát vesztette. Az átmeneti rendelkezések: A bevallási és befizetési kötelezettségekre a március 31-éig terjedő bevallási időszakra az Aftv. rendelkezéseit, április 1. július 31. között időszakra pedig a régi Eftv. rendelkezéseit kell alkalmazni augusztus 1-jéig az AM könyvvel és a régi Eftv. rendelkezési alapján foglalkoztatásban töltött napok számát az új Eftv. szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni. Az új Efo. tv. augusztus 1-jei hatálybalépését megelőzően a közhasznú szervezet által a régi Eftv. alapján létesített munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó megszakítás nélküli munkaviszonynak kell tekinteni azzal, hogy március 31-éig az Aftv., míg április 1. július 31. közötti adó-megállapítási időszakra a régi Eftv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A régi Eftv. alapján növénytermesztési idénymunkát végző munkáltató a megfizetett közteher-előleg figyelembevételével teljesíti az új Efo. tv. szerinti fizetési kötelezettségét, ha a már megfizetett előleg magasabb, mint a évre fizetendő közteher összege, akkor arról az Art. túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint rendelkezhet. A háztartási munkára létesített jogviszony Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény értelmében augusztus 15.

115 napjától kezdődően a törvényi feltételeknek megfelelő háztartási munka már nem az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik, hanem az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül. A háztartási munkára létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony kizárólag természetes személyek között jöhet létre. Az 1. (2) bekezdésének 1. pontja értelmében: 1. háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Nem minősül háztartási munkának: ha a természetes személy a háztartási munkát egyéni vállalkozóként, egyéni cégként, illetve társas vállalkozás tagjaként, munkavállalójaként végzi, ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatásért, a természetes személy foglalkoztató akár közvetve is mástól juttatásban részesül, ha az a természetes személy foglalkoztató vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál. Bejelentési kötelezettség A foglalkoztató az állami adóhatósághoz havonta a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az alábbi adatokat: a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási jelét, a tényleges foglakoztatás napját. A bejelentési kötelezettség teljesíthető: elektronikus úton, ehhez előbb a foglalkoztatónak regisztráltatnia kell magát az ügyfélkapu használata céljából (10T1043H jelű nyomtatványon), telefonon a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül (185).

116 A bejelentés a teljesítés napját magába foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik, ha a háztartási alkalmazottat a következő hónapban is foglalkoztatják, akkor a bejelentést újból meg kell tenni. A bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség. Regisztrációs díj A foglalkoztató háztartási alkalmazottanként havonta 1000,- Ft regisztrációs díjat tartozik fizetni a bejelentés napját magába foglaló hónap 12. napjáig; első alkalommal az átmeneti szabályok értelmében október 12. napjáig. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj-fizetési kötelezettségét a foglalkoztatónak az állami adóhatóság által e célra rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással kell teljesítenie. A foglalkoztatás jellemzői A háztartási munka keretében történő foglalkoztatás sem időben, sem a foglalkoztatottak száma tekintetében nincs korlátozva. Külföldi, ideértve a harmadik országbeli állampolgárt is, foglalkoztatható háztartási munkára. A foglalkoztató adótartozása nem zárja ki a háztartási munka keretében történő foglalkoztatást. Közteher, biztosítási jogviszony A foglalkoztatót a háztartási alkalmazott urán adó- és járulékfizetési, továbbá bevallási kötelezettség nem terheli, kivéve, ha a foglalkoztatást megelőzően a bejelentést elmulasztotta, illetve nem fizette meg a regisztrációs díjat. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor még a foglalkoztatottat terhelő közterheket is meg kell fizetnie. A háztartási alkalmazottat adó- és járulékfizetési, bevallási kötelezettség nem terheli, még akkor sem, ha bejelentését a foglalkoztató elmulasztotta. A háztartási alkalmazott nem minősül biztosítottnak, e jogcímen egészségbiztosítási ellátásra nem jogosult.

117 Ha a háztartási alkalmazott a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, havonta 4950,- Ft (napi összege 165,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot tartozik fizetni. [Tbj. 19. (4) bek. és 39. (2) bek.] Átmeneti szabályok Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény alapján háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit augusztus 14. napjáig kell alkalmazni. A augusztus 15. napján, illetve az azt követő 45 napon belül háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra nem vonatkoznak az általános szabályok szerinti bevallási, bejelentési, befizetési kötelezettségek, ami annyit jelent, hogy a foglalkoztató a bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettségének az új szabályok szerint köteles eleget tenni. Igazolás az adórendszeren kívüli keresetről A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató köteles havonta az adott hónap utolsó munkavégzéssel töltött napján igazolást kiadni. Az igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási jelét, a tényleges foglakoztatás napját, a kifizetett összeget, a kifizetés időpontját, a hónap során a munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a felek aláírását. Igazolásminta az APEH honlapjáról letölthető.