Egyszerűsített vállalkozói adó,kisadózók vállalkozók tételes adója,kisvállalati adó
Az EVA bevezetésének indokai Túlzott adminisztráció a mikro - és a kis cégeknél Egyszerűsített adóellenőrzés számának növelése EU irányelvek egyszerű, versenysemleges mikro -és kisvállalati szabályozás Egyes, szellemi szabadfoglalkozások preferálása
Szabályok 2003. január 1-től EVA-ra jogosultak köre és a választás feltételei: Az EVA alanya lehet az egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda és erdőbirtokossági társulat.
A választás feltételei: az adóalany a megelőző két évben (először 2001-ben és 2002-ben ) folyamatosan működött (mind a két évben volt adóéve és mindkét évben számolt el árbevételt ) az adóalany mindkét évben szervezetileg változatlan formában működött (nem történt jogi átalakulás) és tagjai között új tag nem szerzett 50 %-nál nagyobb részesedést.
Az adóalany áfával növelt éves bevétele nem haladja meg egyik adóévben sem (2001 és 2002 évre) a 15 millió Ft-ot. Az árbevételbe nem csak az értékesítés árbevétele számít, hanem az egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételek is. Értékhatár 25 millió forintra emelkedett, 2012-től 30 millió forint Az adóalany valamennyi tagja magánszemély és nem rendelkezik tulajdonosi részesedéssel más gazdasági társaságban (kivéve értékpapír) az adóévben.
Ki nem választhatja az EVA-t? A különleges áfa-elszámolási módot választó, a jövedéki tevékenységet folytató vagy MNB (PSZÁF) ellenőrzés alá tartozó adóalany nem választhatja az EVA-t. Az adóalanynak nem lehet az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása.
Mit nem kell fizetni? Az EVA a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a társasági adót; a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót; a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót; az általános forgalmi adót; váltja ki.
Bejelentkezés módja Hatálya alá a feltételeknek megfelelő adózók adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, december 20-áig jelentkezhetnek be. A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó a bejelentés időpontjában megfelel valamennyi feltételnek, valamint nincs az adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott végrehajtható köztartozása.
Könyvvitel A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (közkereseti társaságok és betéti társaságok) választhatnak, hogy a nyilvántartásaikat a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az eva bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályai szerint vezetik. Erről a választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, az nem változtatható meg és nem is vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt. A jogi személyeknek a kettős könyvvitel rendszerében kell teljesíteni nyilvántartási kötelezettségüket.
Adót kiváltó adó-2003 A nyilvántartás választása összefüggött az egyszeri 20 százalékos mértékű, az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével. A számviteli törvény szerinti nyilvántartást vezetőknek ugyanis nem kellett és nem lehetett ezt a fajta adót választani, felhalmozott eredménytartalékukat (az EVA választás előttit) továbbra is az osztalék kivételére vonatkozó szabályok szerint ( 25%-35%) vehették ki. A bevételi nyilvántartást választók számára viszont az adó megfizetése 3 év alatt egyenlő részletekben kötelező volt. Az első részletet az előző évről szóló bevallással egyidejűleg kellett megfizetni (és a teljes kötelezettséget bevallani).
Áttérési szabályok Az áfa alanyt az evára való áttérésnél olyannak kell tekinteni, mintha az áfa vonatkozásában jogutódlással szűnt volna meg, azaz az áttérés időpontjában a tulajdonában lévő termékek után nem kell a megszűnés szabályai szerint teljesíteni az áfa kötelezettséget. Ez alól kivételt képeznek:
Kivételek azok a vagyontárgyak, amelyeket az evára való áttéréssel egyidejűleg kivon a bevételszerző tevékenysége alól Az alanyi áfa mentesnek e kötelezettséget nem kell teljesítenie; a szeptember 30-a után beszerzett tárgyi eszközök, amelyekhez korábban kapcsolódott levonható áfa. Ezen eszközök után a jogutódlással történő megszűnésre, mint termékértékesítésre tekintettel az áfa törvény 38-39. -a szerinti, az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok alapján az adófizetési kötelezettséget teljesítenie kell.
Vevői számlák Hátrány:ki nem egyenlített vevőszámlák adóalapba történő beszámítása: az eva hatálya alá tartozó adózóknak 30 napon belül kell bevételeikhez hozzászámítani a számla értékét akkor is, ha az nincs még kiegyenlítve. Előny: A beruházási kedvezmény szempontjából nem minősül megszűnésnek az evára való áttérés, vagyis nem kell visszafizetni az igénybe vett kedvezményeket.
Az eva alapja, mértéke Azevaalapjaazadóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. (15 százalékról indult!) Bevételnek minősül bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított áfát is.
Számoljunk! 2004. +ÁFA EVA Nettó 100 bevétel 125 15% 106,25 2006 100 bevétel 120 20% 96 100 bevétel 125 20% 100 2009 100 bevétel 125 25% 93,75 2011 100 bevétel 125 30% 87,5 2012 bevétel 127 37% 80,01
Bevallás, időpontok Az adó alapját kizárólag az adóalany által megszerzett bevételek képezik, módosítva az eva törvényben meghatározott jogcímekkel. Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő évfebruár 15-e, egyébként a számviteli törvény az irányadó
TB, munkavállalói stb járulék Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap12-éig) adóelőleget fizet. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, mely után az adó mértéke 25 százalék. Az eva törvény a társas vállalkozásokra külön járulékfizetési szabályt nem állapít meg, ezért a járulékfizetésnek a Tbj. 27 28 -ai szerint kell eleget tenni.
Megszűnik az adózó adóalanyisága a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;
Ha meghaladja a bruttó bevétel a 30 millió forintos értékhatárt A megszűnés napja az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nap az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla-vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg; ;
egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával; a végelszámolás, a felszámoláskezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a jogutód nélküli megszűnés napjával; Más társaságban szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés szerzésekor, ha korábban nem állt tagi jogviszonyban Kivétel: az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni Ezután 4 évig nem lehet újból bejelentkezni
Költségelszámolás elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), Semmiféle egyéb számla, költség nem érvényesíthető Korábban megítélt adókedvezmény esetén ezek az évek is számítanak pl társasági adókedvezmény, iparűzési adó esetén Az evás időszakban beszerzett eszközökre a visszatérés után sem lehet az ÁFA-t visszaigényelni
Szempontok az EVA választásához A cég jellemzően befizet, vagy visszaigényel-e ÁFA-t? Mekkora az előző évekről áthozott veszteség összege? Mennyi tárgyi eszközt szereztek be 2011.év utolsó negyedévében?
Szempontok Terveznek-e nagyobb beruházást a közeljövőben Értékesítési árbevételen kívül milyen egyéb bevételeik várhatóak Mekkora a felhalmozott eredménytartalék, ki tudják és akarják-e fizetni a 16%-os egyszeri adót rá? Mennyi költséget tud elszámolni legálisan
Milyen típusú adó az EVA? EU csatlakozás után 2007-ig derogációt kap Magyarország 2004 végén elején váratlan támadás, majd EU-bizottsági vizsgálat következik A vizsgálat célja: feltárni, hogy mennyivel csökkenti Brüsszel, illetve a tagországok áfa adóbevételeit az eva?
Az EB érvei Az EVA jelenlegi formájában nem áll összhangban az értéknövekedési adóról szóló egyik közösségi irányelvvel, mert alkalmazásával feltehetően kisebb adóbevételek folynak be annál, mintha ez az adózási forma nem létezne. az adóztatás nemzeti hatáskör, de az ÁFA-ról szóló egyik közösségi irányelv szerint az uniónak gondoskodnia kell arról, hogy az áfát valamennyi tagországban harmonizált szabályok szerint szedjék be. Az eva alkalmazása a bizottság véleménye szerint nem áll összhangban az irányelvvel
2011 bevételi terv 196 milliárd forint, 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál EVA-s vállalkozók létszáma: 93 ezer 2009-es terv a TAO-ból 609 milliárd forint Bevétel 329 milliárd mintegy 53 százalék
KATA bevezetésének indoka Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja
2013-tól alkalmazhatóak 2013-ban új, kisvállalkozóknak szánt adónemekkel bővült az eddigi paletta. KATA, mint kisvállalkozók tételes adója és KIVA, mint kisvállalkozások adója vonult be a köztudatba.
KATA szabályok 2013. január elsejétől választhatják, akár évközben is a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok, betéti társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók, ha árbevételük vélhetően nem haladja meg a 6 millió forintot, időarányosan.
Főállás, mellékállás A választás után a vállalkozásban közreműködő tagok közül az egyik úgynevezett kisadózó lesz, a többit nem kötelező bejelenteni, de ebben az esetben eleve munkaviszonyban lévőnek tekinti őket az új törvény, akár részt vesz a cég tevékenységében, akár nem. A bejelentett kisadózó után 50.000 forint havonta a tb kötelezettséget is magában foglaló adó, mellékállású esetén pedig 25 ezer, de a többiek után meg kell fizetni a munkaviszonyban szokásos terheket.
Mit vált ki? A tételes adó kiváltja az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadóját, osztalékadót, a társas vállalkozók társasági és osztalékadóját és a munkaadói illetve munkavállalói terheket. De mi lesz a másik(kül)taggal? Kiindulópont a társasági szerződés
Megkötések Amennyiben egy kifizetőtől származó bevétel meghaladja az 1 millió forintot, akkor a KATA törvény szerint ez eleve munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ennek a vélelemnek a megdöntése pedig az adózó feladata. Megfordul a bizonyítási kényszer!
Kisvállalkozások adója A KIVA már nem a 6 millió, hanem az 500 millió forintnyi bevételt, vagy mérlegfőösszeget el nem érő vállalkozások adója, amelyek átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg a 25 főt. Alanyi hatály: egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda,
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a törvényben foglalt tételekkel) és a személyi jellegű kifizetéseinek együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege.
Értelmezési kérdések A kedvező feltételek ellenére nagyon kevesen választották az EVA versenytársának szánt két új adóformát, az első évben, nem véletlenül. A törvények szövege nem adott egyértelmű értelmezést arra nézve, hogy a bejelentkező közreműködő tagokat egyéb jogviszonyaikban mekkora társadalombiztosítási hozzájárulás terheli majd.
Mi mennyi? 3.000.000 forintos éves nettó bevétel EVA: 3.000.000x1,27x0,37=1.409.700 KATA: főállású egyéni vállalkozó: 600.000 Mellékállású: 300.000 forint Társas vállalkozás: egy főállású, egy mellékállás: 900.000 forint Két főállású:1.200.000 forint Egy mellékállású éás nem közreműködő tag: 300.000 forint
Példa Egy bt-évek óta nyereséggel működik, de most választani szeretnének, maradnak a Tao hatálya alatt, vagy áttérnek az EVA-ra. Dönteni az elmúlt három év eredményei, és az idei év tervezett eredménye és a jövő évi előrejelzés alapján fognak. Ezek a következőek ezer forintban:
Ezer forintban 2013 2014 2015 2016(terv) értékesítés nettó 10.000 12.000 13.800 18.000 árbevétele Költségek 1.230 1.680 1.950 3.000 Bérköltség 1.023 1.231 1.320 1.400 járulékokkal Adózás előtti 1.550 1.818 2.106 eredmény Fizetett adó 1.550 1.818 2.106 Adózás utáni eredmény 6.197 7.270 8.424
Feladat: Határozza meg, hogy milyen feltételek mellett választhatja a cég az EVA-t! Mekkora nettó osztalékot fizethet a bt, ha a Tao hatálya alatt marad és mekkora összeg marad, ha az EVA hatálya alá lép?
Ha a társaság a Tao hatálya alatt marad ezer forintban: 2016 értékesítés nettó 18.000 árbevétele Költségek 3.000 Bérköltség 1.400 járulékokkal Adózás előtti 13.600 eredmény Fizetett adó 1.360 Adózás utáni 12.240 eredmény Osztalékadó 1.836 (15%) EHO (14%) 1.713 Kifizethető 8.690
EVA hatálya alatt: Jövedelem 22.860 EVA(37%) 8.458 Költségek 4.400 Kifizethető összeg 10.002
Példa KATA Egy bt. egyetlen beltagja kisadózó vállalkozónak van bejelentve a KATA hatálya alá. A beltag 2015-ben egész évben egy közigazgatási intézménynél alkalmazott teljes munkaidőben 200 000 Ft havi fizetésért. A bt. várható éves bevétele 5 500 000 Ft. Költségeiről nyilvántartást nem vezet. A kültag a társasági szerződés szerint nem vesz részt személyesen a bt. tevékenységében.
Feladat 1.Határozza meg, hogy 2016-ben -a bt, - a bt. beltagja a társaságból származó jövedelme után, és - a bt. kültagja a társaságból származó jövedelme után mennyi adót és járulékot fizet, amennyiben a tagok csak nyereségágon osztják ki a jövedelmet, 50-50 %-os arányban!
2.Mennyit kell fizetniük, ha személyesen nem vesz részt a tevékenységben és ezért osztalékot sem kap?
Megoldás 1. A bt. adókötelezettsége 12 x 25 000 = 300 000 Ft A beltag adókötelezettsége (5 500 000 300 000) x 0,5 osztalék után 0 A kültag adókötelezettsége: (5 500 000 300 000) x 0,5 = 2 600 000 Ft osztalék után 15% szja 380 000 Ft Feltételtől függően maximum 14 % EHO 364 000 Ft
2. beltag adókötelezettsége A bt. adókötelezettsége 12 x 25 000 = 300 000 Ft A beltag adókötelezettsége (5 500 000 300 000) x 0,5 osztalék után 0 Ft Kültag adókötelezettsége. 0 forint ( sem KATA-t, sem osztalékadót nem fizet, hiszen nem kap juttatást!)