Jászfényszaru Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia január 12.

Jászfényszaru Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2010. január 12.

Készült Jászfényszaru Város Önkormányzata 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. megbízásából a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Városfejlesztési Kézikönyv - Második, javított kiadás tartalmi követelményei alapján Készítette: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllıi út 66/a II./2. Honlap: www.vitalpro.hu 1

Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 5 I.1. Jászfényszaru mérete, földrajzi elhelyezkedése... 5 I.2. Jászfényszaru szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján... 6 I.3. A város szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban... 8 I.4. A város vonzáskörzetének bemutatása... 9 I.4.1. A város önkormányzati szerepe kistérségi szinten... 9 I.4.2. Városi közigazgatási funkciók és azok vonzáskörzete... 9 II. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés... 11 II.1. Városszerkezet...11 II.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık...11 II.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık...12 II.1.3. A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık...12 II.1.4. A város szerkezetét meghatározó fıbb városszerkezeti problémák...13 II.2. A gazdaság helyzete...15 II.2.1. Általános fejlettség, vállalkozási környezet...15 II.2.2. Ágazati szerkezet...16 II.2.3. Vállalkozások megoszlása méret szerint...19 II.2.4. Kiskereskedelem, vendéglátás...20 II.2.5. Önkormányzati bevételek...21 II.2.6. Turizmus...21 II.2.7. Kutatás-fejlesztés, információs társadalom...23 II.2.8. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei...24 II.3. Társadalom...25 II.3.1. A népesség számának alakulása...25 II.3.2. Népesedési folyamatok...26 II.3.3. Munkaerı-piaci helyzet...29 II.3.4. Képzettség, a lakosság iskolai végzettsége...32 II.3.5. Egészségi állapot...33 II.3.6. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete...33 II.3.7. Társadalmi önszervezıdések, civil szféra...34 II.4. Közszolgáltatások...37 II.4.1. Oktatás-nevelés...37 II.4.2. Egészségügy...38 II.4.3. Szociális ellátás...39 II.4.4. Kultúra, közmővelıdés, szabadidı...40 II.4.5. Közösségi közlekedés, távközlés...43 II.4.6. Hulladékgazdálkodás...44 II.4.7. Közmőhálózatok, települési infrastruktúra...44 II.5. Települési környezet...46 II.5.1. Természeti környezet...46 II.5.2. Épített környezet...47 II.5.3. Lakásállomány...49 II.5.4. Települési infrastruktúra ellátottság...49 II.6. Korábbi idıszakok fejlesztései...50 II.7. Összegzés...52 II.7.1. SWOT elemzés...55 III. A városrészek területi megközelítéső elemzése... 57 III.1. Településszerkezet...57 III.1.1. Belváros...58 III.1.2. Keleti városrész...63 III.1.3. Nyugati városrész...69 2

III.1.4. Újtelep és gazdasági terület...71 III.1.5. Rekreációs, turisztikai terület a város Ny-i és D-i részén (külterület)...76 IV. Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek értékelése... 77 V. Stratégiai fejezet... 78 V.1. A város hosszú távú jövıképe...78 V.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása...81 V.3. A stratégia külsı és belsı összefüggései...87 V.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 87 V.3.2. Az Önkormányzat ágazati, vagy tematikus stratégiáival való összhang...87 V.3.3. Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang...89 V.3.4. A stratégia belsı összefüggései...90 VI. 2010-2016 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése... 91 VI.1. Az akcióterületek lehatárolásának módja...91 VI.2. Történelmi városmag akcióterület...92 VI.2.1. Akcióterület lehatárolása...92 VI.2.2. Akcióterület fejlesztési céljai:...93 VI.2.3. Indoklás...94 VI.2.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások...96 VI.2.5. Tervezett beavatkozások / projektek:...96 VI.2.6. A tervezett beavatkozások ütemezése...96 VI.2.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei...97 VI.2.8. Várható eredmények és hatások...98 VI.2.9. Kapcsolódó beruházások...98 VI.3. Alvég akcióterület...100 VI.3.1. Akcióterület lehatárolása...100 VI.3.2. Akcióterület fejlesztési céljai:...100 VI.3.3. Indoklás...101 VI.3.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások...103 VI.3.5. Indikatív beavatkozások / projektek:...103 VI.3.6. Az indikatív beavatkozások ütemezése...105 VI.3.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei...106 VI.3.8. Várható eredmények és hatások...107 VI.3.9. Kapcsolódó beruházások...107 VI.4. Tervezett pontszerő városrehabilitációs beavatkozások 2016-ig...108 VI.4.1. A tervezett beavatkozások ütemezése...111 VI.4.2. A pontszerő beavatkozások tervezett költségei...111 VI.4.3. Várható eredmények és hatások...112 VI.5. Fenntarthatósági szempontok...113 VI.5.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai)...113 VI.5.2. Anti-szegregációs program (Beavatkozások)...116 VI.6. Stratégia megvalósíthatóságának kockázatai...117 VII. A stratégia megvalósíthatósága, a megvalósítás eszközei... 118 VII.1. Az önkormányzat városrehabilitációs céljainak elérését szolgáló nem beruházási jellegő tevékenységek...118 VII.2. A városfejlesztésért felelıs intézményi rendszer rövid leírása...119 VII.2.1. Jelenlegi városfejlesztési menedzsment rendszer bemutatása...119 VII.2.2. Jövıbeni városfejlesztési menedzsment rendszer bemutatása...121 VII.3. Településközi koordináció mechanizmusai...125 VII.4. Ingatlangazdálkodási terv...127 3

VII.4.1. Az önkormányzat vagyoni helyzete...127 VII.4.2. Történelmi városmag akcióterület által érintett területek tulajdonviszonyai 128 VII.4.3. Az Alvég akcióterület által érintett területek tulajdonviszonyai...129 A beavatkozásokkal érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok...129 VII.4.4. Pontszerő beavatkozásokkal kapcsolatos tulajdonviszonyok...130 VIII. Partnerség... 132 IX. Stratégia megvalósulásának monitoringja... 134 IX.1. IX.2. IX.3. Rendszeresség...134 Társadalmi részvétel...135 Visszacsatolás...135 X. Mellékletek... 136 X.1. A városban mőködı civil szervezetek és civil közösségek listája...136 X.2. Az elmúlt 12 év során megvalósított önkormányzati fejlesztések...138 X.3. 2001-es népszámlálás adataiból elıállított mutatók...140 X.4. Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói...141 X.5. A település infrastruktúrája...142 X.6. A szegregációs területté minısítés felülvizsgálata...143 X.7. Jászfényszaru Város településrendezési eszközeinek részterültekre vonatkozó módosításáról...144 X.8. A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. fejlesztési szándékait bemutató helyszínrajz 146 X.9. Lakossági kérdıív Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítéséhez...147 X.10. Kérdıívek kiértékelése...149 X.11. Jászsági Többcélú Társulási ülés meghívó, jegyzıkönyv, jelenléti ív...158 X.12. Lakossági és civil fórum jelenléti ív és jegyzıkönyv...165 X.13. Civil Egyezetı Fórum megbeszélésérıl készült feljegyezés és jelenléti ív...171 X.14. Vállalkozói Klub alakuló ülésérıl megjelent újságcikk és a rendezvény meghívója...176 X.15. Partnerségi egyeztetések jelenléti ívei...178 4

I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban I.1. Jászfényszaru mérete, földrajzi elhelyezkedése Jászfényszaru város három régió (Közép-magyarországi régió, Észak-magyarországi régió és az Észak-alföldi régió) és három megye (Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye), illetve öt kistérség határán fekszik a Jászberényi kistérségben. Ennek következtében a szomszédos települések többsége nem ugyanazon közigazgatási egységbe tartozik, mint Jászfényszaru. 1. térkép: Jászfényszaru földrajzi elhelyezkedése (Forrás: Zentai László Magyarország térképe) A szomszédos települések: - a Heves megyei Hatvan, Csány és Boldog - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pusztamonostor és Jászágó - a Pest megyei Szentlırinckáta, Zsámbok, Tóalmás és Tura. A szomszédos kistérségek: - Gödöllıi kistérség; - Hatvani kistérség; - Nagykátai kistérség; - Aszódi kistérség. 5

A települési térszerkezetben elfoglalt helyének megítélése és ehhez szorosan kapcsolódóan megközelíthetısége is kettıs. Országos viszonylatban tekintve fekvése központi Budapest (70 km), illetve az M3-as autópályához közeli (12 km) fekvésének adódóan, ugyanakkor megyei, régiós és kistérségi szinten is periferikus elhelyezkedése. Speciális fekvésének köszönhetıen három régió határán gazdasági jelentısége mégis kiterjedt és sokrétő: a város ipari parkjának kiegyensúlyozott fejlıdése eredményeképpen jelentıs ipari foglalkoztatói bázis alakult ki a városban. Jászfényszaru városa a 311/2007. (XI. 17.) Kormány rendelet 2. mellékletében, A kedvezményezett kistérségek besorolása alapján hátrányos helyzető kistérségben (Jászberényi kistérség) fekszik. I.2. Jászfényszaru szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsőrősége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések elıfordulása alapján, amelyek közül Jászfényszaru urbanizált területekkel rendelkezı, vidékies kistérségben található. Az OTK meghatározása szerint e kistérségek fejlesztési stratégiáiban meg kell jelennie a vidékfejlesztésnek, ugyanakkor urbanizált központjaikban nem szükségszerő, hogy minden fejlesztési irány közvetlen kapcsolatban álljon a kistérség vidékies tereinek fejlıdésével vagy térséghatárokon túlmutató funkciókra is irányulhat (pl. városrész-rehabilitáció, részvétel nemzetközi hálózati együttmőködésekben). E kistérségek vidékfejlesztése elsısorban a kistérségek vidékies tereire irányul, illetve támogathatja azon, szükségszerően a központban megvalósuló fejlesztéseket is, melyek hatásai többnyire a vidékies kistérségi településeken érvényesülnek (pl. város-vidék kapcsolatok, az elérhetıség fejlesztése, térségi gazdasági-foglalkoztatási hálózatok és vidékies térségekre irányuló innováció-transzfer, közszolgáltatás-szervezés). Ezért a központok városfejlesztési elképzeléseinek harmonizálni kell az ıket körülölelı vidékies térség arculatával, fejlesztéseivel, a központoknak felelısséget kell vállalniuk vidékük iránt. Ehhez illeszkedik Jászfényszaru stratégiája, amely a jász hagyományokra építve, azok megırzésével kíván fejlıdést elérni a városban. 6

2. térkép: Jászfényszaru urbanizált területekkel rendelkezı, vidékies térségbe történt besorolása Forrás: OTK Az OTK alábbi ábrája alapján Jászfényszaru magas arányú cigány népességgel rendelkezı térségben fekszik. A 2001-es népszámláláson magukat cigány etnikumúnak vallók aránya alapján magas arányú cigány népességgel rendelkezı kistérség az, ahol a cigány etnikumúak aránya meghaladja az országos átlag kétszeresét, város esetében pedig az országos átlag háromszorosát. 3. térkép: Jászfényszaru fekvése a cigány népesség területi megoszlásának szempontjából Forrás: OTK 7

E térségekben az OTK az alábbi fejlesztési célkitőzéseket fogalmazza meg, tekintettel a roma népesség magas reprodukciós arányára, illetve a roma lakosságon belüli alulképzettségre: Az óvodai és általános iskolai ellátás minıségi és mennyiségi követelményekhez történı igazítása, minél szélesebb rétegek korai bevonása az oktatási rendszerbe és a képzettség növelése. A szülık és az iskola közötti együttmőködés javítása, a gyermekek iskolai sikerességét támogató társadalmi környezet kialakítása, az esetlegesen gyengébb teljesítmény hátrányos helyzet tanulók felzárkóztatása, lemorzsolódásuk megakadályozása. Az alapfokú oktatás ellátásában cigány pedagógusok, pedagógus-asszisztensek részvételének erısítése, képzésük és térségben maradásuk ösztönzése. Ki kell alakítani a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben maradásának és térségbe vonzásának rendszerét. Az alkotómunka, a mővészetek, kézmővesség szerepének növelése iskolarendszeren belül és azon kívül. Az iskolai tanórákon kívüli közösségi programokon, szakkörökön való részvétel támogatása. A helyi közösségek önszervezıdésének támogatása. A térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erısítése, a cigányság térbeli kirekesztıdésének megakadályozása. A cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében integrált képzési, foglalkoztatási és szociális programok (foglalkoztatáshoz kapcsolt képzési programok, szociális ellátások munkaügyi, képzési feltételei). Jövedelemkiegészítı, fenntartható tájhasználat ösztönzése (földprogram, szervezett szociális erdı- és tájhasználat). A cigány népesség visszavezetése a munkaerıpiacra, hagyományos és modern, alternatív tevékenységek felélesztése, támogatása és a megfelelı közvetítı kereskedıi hálózat megteremtésének ösztönzése. A szociális- és lakáskörülmények javítása, telep-rehabilitációk, és az ebben való foglalkoztatás támogatása. A város az IVS Antiszegregációs tervében a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. I.3. A város szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban Jászfényszarut 1993-ban avatták várossá. A település belterülete 398 ha, külterülete 7235 ha. Területét tekintve a harmadik legkisebb mérető város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve népsőrőségét tekintve is átlag alatti: a 18 városi rangú település közül mindössze a 10. legnagyobb népsőrőséggel rendelkezik. Vidékfejlesztési bázisként kíván funkcionálni, amelyet a Civil Fórum is évek óta aktívan segít. Iparban betöltött jelentıs szerepe ismertté és a térségben meghatározóvá teszi a várost. Ezt alapozza meg az ipari park és a település infrastruktúrájának folyamatosnak tekinthetı fejlesztése, és nagymértékben elısegíti az ipari parkba betelepült vállalatok 8

(így a Samsung Electronics Magyar Zrt., továbbiakban: Samsung Zrt.) termelési potenciáljának folyamatos fejlıdése is. Az egészségügy területén a központi ügyeletben a szomszédos Hatvannal mőködik együtt Pusztamonostorral egyetemben. A város elhelyezkedésébıl adódóan közvetlen kapcsolatot teremthet a térséget megközelítı autópálya (M3) irányába, amely egyértelmően segíti iparban betöltött fontos térségi szerepkörét. Ipari parkjának és elınyös földrajzi fekvésének köszönhetıen gazdasági vonzáskörzete a Jászságon is túlnyúlik (például a 100 km távolságra esı Tiszafüredrıl is járnak munkaerıt szállító autóbuszok a városba). I.4. A város vonzáskörzetének bemutatása I.4.1. A város önkormányzati szerepe kistérségi szinten Jászfényszaru a Jászberényi kistérségben található, amelynek kistérségi központja Jászberény, így a kistérségi feladatok túlnyomó többségét Jászberény tölti be. Jászfényszaru mikro-térségi szinten tölt be jelentıs szerepet, illetve sajátos földrajzi fekvésébıl kifolyólag a közigazgatási határokon átnyúlóan, a kistérségen kívüli szomszédos településekre is jelentıs hatással van. Jászfényszaru elsısorban a kistérségi foglalkoztatás szempontjából tölt be meghatározó szerepet. Kiegyensúlyozottan fejlıdı Ipari Parkjának gazdasági vonzáskörzete jelentısen túlnyúlik a kistérség és a régió határain is. Az Ipari Parkba betelepült vállalatok foglalkoztatási hatása a Jászberényi kistérségen túl érinti a Hevesi, Aszódi, Hatvani, Nagykátai és Gödöllıi kistérségeket is. A település közigazgatási intézményei illetékességi területeiken túlmutatóan valamennyi szomszédos településrıl érkezı ügyfelet kiszolgálnak, Pusztamonostor mellett tehát Tura, Zsámbok, Tóalmás és Boldog lakosságát is. Térségi szinten tehát közigazgatási vonzáskörzete meghaladja a település határait és átnyúlnak a kistérség, megye és régió határain is. I.4.2. Városi közigazgatási funkciók és azok vonzáskörzete Intézményi ellátottságát tekintve nem tekinthetı központi szerepkörrel rendelkezı városnak, a kisvárosi intézmények (városi bíróság, ügyvédi szolgáltatás, rendırkapitányság, földhivatal, közjegyzı) és további városi jellegő intézmények (munkaügyi kirendeltség, középiskola, mentı, pénzintézet jelenléte, ingatlanközvetítı, könyvesbolt) vonatkozásában elmondható, hogy azok nagy része esetében Jászberény biztosítja az intézményi szolgáltatást Jászfényszaru lakosai számára is. Jászfényszaru Pusztamonostor vonatkozásában lát városi hatáskörön túlnyúlóan feladatokat, melyek közé a gyámhivatali, okmányirodai és I. fokú építési hatósági szolgáltatások tartoznak. Ezen túlmenıen rendırırs is található Jászfényszarun, amely szervezetileg a Jászberényi rendırséghez tartozik, és amelynek hatásköre szintén kiterjed Jászfényszaru és Pusztamonostor területére. A mindennapi élet tapasztalatai azt mutatják, hogy a jászfényszarui közigazgatási intézmények nem csupán a pusztamonostori lakosságot szolgálják ki, hanem számos esetben jelentkeznek ügyfelek a környezı településekrıl, mint Boldog és Zsámbok. Részben a kistérségi együttmőködés, részben jogszabályi kötelezettség eredményeként az állami, igazgatási és igazságszolgáltatási intézmények, illetve hatóságok különbözı 9

székhelyen, több település vonatkozásában is rendelkeznek illetékességgel. Jászfényszaru vonatkozásában illetékes intézmények, hatóságok az alábbi székhelyeken találhatóak: 1. Jászberényben található, Jászfényszaru vonatkozásában is illetékes hatóságok: Munkaügyi kirendeltség Rendırkapitányság Városi Bíróság Városi Ügyészség Körzeti Földhivatal Polgárvédelmi kirendeltség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Jászberényi Tőzoltóság látja el a hatósági feladatokat (megj. tőz esetén azonban a közelebb fekvı Hatvanból vonulnak ki a tőzoltók) 2. Jászfényszarun található hatóságok, amelyek illetékességi területe Pusztamonostorra is vonatkozik: Gyámhivatal Okmányiroda I. fokú építési hatóság Rendırırs 3. Debrecen székhelyő intézmények jászfényszarui illetékességgel: Erdészeti Igazgatóság Területi Fıépítészeti Iroda Magyar Geológiai Szolgálat 4. Hatvan székhelyő hatóság jászfényszarui illetékességgel: Tőz esetén Hatvanból vonulnak ki a tőzoltók Jászfényszarura (megj. azonban a hatósági feladatokat a Jászberényi Tőzoltóság látja el) 5. Szolnok székhelyő hatóságok jászfényszarui illetékességgel: APEH Észak-Alföldi Regionális Igazgatóság Közép Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Bányakapitányság Állategészségügy Növényegészségügy Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Részben a településen megtalálható funkcióknak, részben a kistérségi együttmőködés keretében ellátott funkcióknak köszönhetıen, Jászfényszaru megfelelıen ellátott a különbözı állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási intézmények, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében. 10

II. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés II.1. Városszerkezet II.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık Jászfényszaru a Jászság tájegységben fekszik, amely a Közép-Tisza vidéken, a Tisza- Zagyva és a Tarna-Zagyva közén, közigazgatásilag Jász-Nagykun-Szolnok megyében terül el. A történelmileg kialakult Jászság területileg kisebb a morfológiailag meghatározható jászsági táj fogalmánál; a földrajzi táj fıleg keleti és déli irányban kibıvülve, lényegesen nagyobb területet foglal magába. Földrajzi helyzetét nézve a Jászság az Alföld északnyugati sarka, geológiailag, botanikailag és zoológiailag egyaránt a tiszai alföldhöz tartozó természeti kistáj, mely a dél felé mélyen lehúzódó gödöllıi dombság keleti oldalától, a Tarna felszínen maradt hordalékkúpjáig, északról a Mátra, nyugatról a Tisza által határolva, délnek Szolnokig terjed. A felszín kialakulásában a Zagyva, Galga és a Tarna törmeléklejtıi, kúpjai játszották a fıszerepet. Ezek fölé a szél kisebb részben futóhomokot, a táj nagyobb részében löszt rakott. Ebbıl a hulló porból szinte egységes felszíni lösztakaró képzıdött. A táj mai felszíni képének kialakulásához nagymértékben hozzájárult, hogy az északkelet alföldi részekkel egyidejőleg a Jászság közepe is megsüllyedt a történelem folyamán. Ez azt eredményezte, hogy az addig a kistáj szélsı peremein leszaladó Zagyvát és Tarnát az összes mellékfolyásaikkal együtt fokozatosan a területre vonzotta. Ettıl kezdve a vizek Jászberény és térsége mélyponton egyesültek. A lefolyási viszonyok annyira rosszakká váltak, hogy e területen megrekedtek, miközben óriási területeket idıszakosan vagy állandó jelleggel víz alatt tartottak. Jászfényszaru talajviszonyait tekintve egyrészt a mátrai lösztábla legtávolabbi, már homokkal borított részére esik. E homokos tábla dél felıl élénksárga, míg a Zagyvától távolodva egyre szürkül. Magasabb szarv alakú részére települt a mai várost megelızı község. Másrészt a határban folyó Galga, a község szélét is érintı Zagyva folyók vízmozgása is döntıen befolyásolta a táj képét. Mivel a Zagyva vízszint esése Hatvan és Jászfényszaru között minimális, így a víz itt szétterült, hordalékát lerakva sómocsárt alkotott. A Galga gyakori áradásai viszont nádasok, rétek és kaszálók világát teremtette meg. A vízerek a település belsı részeit is elérték, ahol apró tavakat alkottak: Boros-tó, Krizsán-tó. A morfológiai tényezık alapján Jászfényszaru egy hosszanti tengely mentén (Szabadság út) fejlıdı mezıváros jellegzetességeit mutatja, alsóvárosi lakóövezet jelleggel, mely a Szabadság utat és a Szabadság teret körülölelve helyezkedik el. A város ma már átalakult agrárvárosnak tekinthetı, hiszen az ipari park jelenléte és az általa biztosított munkalehetıségek alapvetıen meghatározza a város foglalkoztatási szerepkörét. A mezıgazdaság szerepe a lakosság megélhetésében közelít az európai átlaghoz, amellyel egy idıben az ipari foglalkoztatottság vált meghatározóvá. 11

II.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık Homokos, fövenyes részein (Kozma part, Csonthalom, Sós-tó) az ásatások avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A mai Jászfényszaru helyén valószínősíthetı Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit 1499-bıl Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel. A település története a jászok történelmének egy része, akiket IV. Béla telepített a tatárjárás után elnéptelenedett Zagyva folyó völgyébe. Kiváltságos helyzetük fejében katonáskodniuk kellett a királynak. A századok folyamán a történelem viharai Jászságot sem kímélték, különösen a török dúlásokat sínylette meg. A lakosság töredéke a Zagyva- Galga mocsaraiban húzódott meg, nagyobb része elköltözött. A török veszedelmet követıen 1702-ben I. Lipót zálogba adja a Jász-Kunságot a Német Lovagrendnek. A jobbágysorba süllyedt jászfényszaruiak közül többen is Rákóczi táborába állnak, egykori kiváltságaikat az egész Jász-Kunsághoz hasonlóan azonban csak 1745-ben válthatják meg Mária Teréziától. A Redemptio után a föld községi elosztású tulajdonban volt, a megváltás arányában osztották fel a családok között. A redemptus gazdák azonban saját földre vágytak, hogy teljesen önállóan gazdálkodhassanak. A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlıdés indult meg. A község vezetıi gondot fordítanak a település rendezésére, szabályozzák az építkezéseket. Kereskedık nyitnak boltokat, nı az iparral foglalkozó mesteremberek száma, akik 1817-ben vegyes céhet alapítanak. Jászfényszaru 1831-ben mezıvárosi rangot kap, heti vásártartási joggal, majd 1845-tıl négy országos vásár tartására kap lehetıséget. Az 1867-es kiegyezés további lendületet adott a fejlıdéshez, viszont az 1871-es központi rendelkezés szabta nagyobb terheket, mint város, már nem tudta tovább vállalni. Ezért 1872-ben az elöljárók kérik a nagyközséggé történı visszaminısítését, a jász kiváltságokat pedig az 1877. évi országos közigazgatási átszervezés szüntette meg véglegesen. A település 1993-tól birtokolja ismét a korábban elvett városi rangot. A város életének egyik meghatározó eseménye volt, amikor 1989-ben a dél-koreai Samsung megvette a Jászfényszaruban mőködı Orion televíziógyárat. A gyáregység folyamatos fejlesztések mellett mára a legnagyobb európai Samsung gyárrá nıtte ki magát. Közút II.1.3. A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık A város kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik, elsısorban elınyös földrajzi fekvésének köszönhetıen: a régióból a város van a legközelebb a fıvároshoz, mintegy 70 km távolságra. A leggyorsabb megközelítési lehetıség a fıvárostól az M3-as autópálya mentén, amelyrıl fel és lehajtási lehetıség Hatvannál (leágazás az 58-as kmnél) van. A város csak 12 km távolságra fekszik az autópályától, amely jobb megközelíthetıséget jelent számára, mint az Észak-alföldi Régió legtöbb településének. A Ferihegyi repülıtér távolsága 55 km. A város megközelíthetıségét, illetve a Pest megyei kapcsolatokat tovább javítaná a 3106-os (Zsámboki út) felújítása. Befejezıdött a 32-es fıút és a 3106-os út 12

csatlakozásánál a körforgalmi csomópont 2008 évi kiépítése, amely magában foglalja a Jászfényszarura bevezetı 3106-os út szélesítését és megerısítését is egészen az Orion utcáig, javítva ezáltal a közlekedésbiztonságot és a megközelíthetıséget. Erre azért is szükség volt, mert a fejlıdı ipar által vonzott jelentıs teherforgalom-növekedés sokat rontott a település közlekedésbiztonságán az utóbbi években. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága tájékoztatása szerint a 3106. jelő állami út 2006. évi átlagos napi forgalma 4 730 jármőre növekedett, amelybıl átlagosan 261 nehéz motoros jármővet számláltak. Várhatóan pozitív hatással lesz a város megközelíthetıségére, hogy a Közép- Magyarországi Operatív Program 2007-2008-as akciótervében kiemelt projektként került nevesítésre a 3105-ös út Zsámbok Kóka, Zsámbok-Dány, valamint Tura Zsámbok közötti szakaszának felújítása. További elérhetıség javulást jelentene a térség számára a tervezett Jászfényszaru és Tóalmás összekötı út, amely egyben két kistérséget (jászberényi és nagykátai) is közelebb hozna egymáshoz. Az út megépítése mellett a két település évek óta lobbizik, de a megvalósulás egyelıre kérdéses. A város északi része mellett közvetlenül halad el a 32. számú Szolnok-Hatvan fıközlekedési út, amelyen haladva Hatvan 14 km, Jászberény 17 km távolságra fekszik. A közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ építési engedélyt adott ki a külön szintő vasúti átvezetés (vasúti felüljáró) kialakítására a 32-es számú fıútvonalon. A 32-es számú fıút burkolatának megerısítése és felújítása bekerült az országos KÖZOP programba. Jászfényszaru megközelíthetıségét javítja a Jászberényt elkerülı út II. ütemének közeljövıbeli átadása. Vasút Jászfényszaru az országos törzshálózat 82 számú Hatvan-Újszász, egyvágányú, villamosított vasúti pályája érinti, amely két transz-európai vasúti áruszállítási közlekedési vonalat köt össze: a várost északra elkerülı 80-as vasútvonalat (Budapest- Hatvan-Miskolc-Mezızombor), és a várost délrıl elkerülı 120-as vonalat (Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony). Légi közlekedés A legközelebbi repülıtér a településhez a budapesti Ferihegyi repülıtér, amely 55 km távolságra és mintegy 1 óra utazási távolságra található Jászfényszarutól. II.1.4. A város szerkezetét meghatározó fıbb városszerkezeti problémák A város szerkezetét meghatározó legfıbb városszerkezeti probléma a települést kettészelı 3106. számú közlekedési fıútvonalon, a Szabadság úton zajló jelentıs forgalom. A közúti közlekedés által okozott zaj a város zajterhelésének alapvetı, meghatározó eleme. Ez alapvetıen két összetevıbıl áll, egyrészt a településen átmenı tranzit, másrészt a belsı forgalomból adódik. A közúti forgalom zaja elsısorban az utak mellett élı lakosságot és a zajérzékeny létesítményeket, területeket érinti. A közúti tömegközlekedés autóbuszokra épül. A járatok nagy része a város központján halad keresztül, ami a fıút forgalmát tovább növeli. Elkerülı út hiányában jelentıs környezeti terhelést okoznak (zaj-, rezgés- és levegıterhelés) a város központján áthaladó Budapest-Szolnok helyközi buszjáratok. 13

A közlekedési zaj eloszlása nem egyenletes. A forgalom sőrősége napszakonként és havonta is változik. A közúti forgalom zaja a reggeli (5-8 h között) és a délutáni (14-18 h között) idıszakokban a legerısebb. Havi eloszlást tekintve a személygépjármővek aránya a nyári idıszakban magasabb, mint a többi évszak hónapjaiban. A tehergépjármővek által keltett zaj aránya az ıszi betakarítási idıszakban jelentısebb. A hatályban lévı megyei környezetvédelmi programban 1 foglalt megállapítás szerint Jászfényszaru belterületén áthúzódó 3106. számú út zajszintje 25 m-tıl távolodva határérték alatti. Problémás továbbá a várost hosszában kettészelı 3106. számú út, a Szabadság út belvárosban jellemzı szoros beépítettsége, amely közlekedési és közlekedésbiztonsági problémákat (parkolók hiánya, alacsony közlekedésbiztonságú keresztezıdések és átkelıhelyek) eredményez. Különösen hangsúlyosan jelentkezik ez a probléma a Sárga Iskola környékén, mert a szoros beépítettség illetve a parkolók hiánya következtében közlekedési akadályok alakulnak iskolakezdési és iskola befejezési órákban. Összességében az iskola nehezen megközelíthetı autóval, komoly közlekedésbiztonsági kockázatok merülnek fel. A közlekedési csúcsidıben fokozódó közlekedésbiztonsági kockázatokat jelentıs mértékben csökkentette, hogy megépült a Szabadság út mentén, a Szabadság tértıl egészen a Samsung-gyárig a kerékpárút. A közösségi közlekedés igénybevételét nehezíti a városban, hogy a vasútállomás a település közigazgatási központjától (Szabadság tér) 4,2 km-re található. Ezért a vasútállomást csak közösségi buszközlekedéssel vagy autóval, esetleg kerékpárral lehet megközelíteni. Buszjárat viszont csak naponta négyszer érinti a vasútállomást: napi három járat közlekedik a városközponti buszvárótól a vasútállomásig és csak egyetlen járat a vasútállomástól a városközponti buszváróig. Az épített környezet hiányosságait tekintve elsıszámú probléma a jellegzetes belvárosi arculat és egyes funkciók hiánya (közösségi tér), amely a jelentıs gazdasági potenciállal rendelkezı települést arculatában és funkcióellátottságában is városi rangra emelné. A városközpontban jelentkezı további városszerkezeti probléma a szabadtéri közösségi terek és rendezvények megtartására alkalmas helyszínek, illetve minıségi zöldterületek hiánya, alacsony aránya. Jelenleg a városi rendezvények egy részét mobil színpadon szervezik a Polgármesteri Hivatal elıtt, ami egyúttal a fıtér közlekedés elıli elzárását is igényli. Városi rendezvények alkalmával tehát megbénul a város közlekedése. 1 Jász-Nagykun-Szolnok megyei Környezetvédelmi Program és Hulladékgazdálkodási Terv (2003 2008) 14

II.2. A gazdaság helyzete II.2.1. Általános fejlettség, vállalkozási környezet 1. ábra: Jászfényszaru komplex fejlettsége a Jászberényi kistérség részeként Forrás: KSH, 2005 (legfrissebb rendelkezésre álló térkép) A kistérségek területi fejlettség alapján történı besorolásában alkalmazott komplex mutató alapján a Jászberényi kistérség a középsı tartományban található, értéke 2,63-3,10 közé esik (lásd a mellékelt térképen). Jászfényszaru Magyarország egyik átlag alatti fejlettségő kistérségében és megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik. A megyei átlaghoz viszonyítva, de országos viszonylatban is Jászfényszaru, mint a Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás háromszög tagja kiemelkedı gazdasági potenciállal rendelkezik. Ennek megfelelıen mind gazdasági fejlettségben, mind fejlıdési lehetıségekben megelızi az Észak-Alföldi Régió hasonló kisvárosi központú térségeit. Az ITD Hungary tapasztalatai alapján a térség Debrecen és Nyíregyháza után az egyik legkeresettebb telephely létesítési helyszín a régióban, megelızve a megyeszékhely Szolnokot is. A mőködı vállalkozások számának 1000 lakosra vetített 2005. évi értéke országos összehasonlításban a Jászberényi kistérségben alacsony értéket mutatott: 1000 lakosra 41-60 közötti számban jutott mőködı vállalkozás, míg az ország fejlettebb térségeiben ez az adat elérte a 81-112 közötti értéket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyedül csak a Szolnoki kistérség adata éri el az országos átlagként mért 70-es értéket, itt az adat 61-80 közötti értéket mutat. 15

2. ábra: Mőködı vállalkozások száma 1000 lakosra kistérségenként Forrás: KSH, 2005 (mint a legfrissebb elérhetı térkép) II.2.2. Ágazati szerkezet Ipar és tercier szektor A város gazdasági szerkezetében meghatározó súlyú és szerepő az ipar; azon belül is az elektronika a húzóágazat, köszönhetıen az Ipari Parknak és a Samsung Zrt. jelenlétének. A vállalat világszínvonalú termelési technológiát hozott a városba és térségébe, és ezzel egyúttal további befektetık elıtt is vonzóbbá teszi a települést. Az ipar fontosságát erısíti továbbá a mezıgazdaság jövedelemteremtı képességének csökkenése is. A vállalkozásszerkezetet tekintve egyértelmő a városban a Samsung Zrt. dominanciája, mind árbevétel, mind foglalkoztatási szempontból (ez utóbbi tekintetben komoly munkaerı vonzóképességet gyakorol a város térségére is). Az ipari parkban 2009 szeptembere óta mőködı új vállalkozás a Moduslink Kft., amely 200-250 fı foglalkoztatását vállalta. A város 10 legtöbb iparőzési adót befizetı vállalkozása (2009.): Vállalat neve, székhelye Samsung Zrt. (5126 Jászfényszaru, Samsung tér 1.) Hirsch Porozell Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u. 42.) Bali Ügynöki Kft. (5126 Jászfényszaru, Lehel u. 5.) Profilja híradástechnikai berendezések gyártása mőanyag csomagolóeszközök gyártása munkaerı közvetítés 16

Vállalat neve, székhelye Ézsiás és Társa Kft. (5126 Jászfényszaru, Honvéd u. 10.) Mega Kft. (3527 Miskolc, Bajcsy Zs. u. 17.) K&H Bank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) Trenkwalder Kft. (1067 Budapest, Eötvös u. 20.) Jászfény Kft. (5126 Jászfényszaru, Szabadság u. 144.) Magtápker Kft. (5126 Jászfényszaru, Dobó I. u. 11.) Jász-Takarékszövetkezet (5100 Jászberény, Szabadság tér 9-10.) Profilja növénytermesztés közúti áruszállítás pénzügyi szolgáltatások (bankfiók) munkaerı közvetítés raktározás és kapcsolódó szolgáltatások növénytermesztés pénzügyi szolgáltatások (bankfiók) A mőködı vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások a legnagyobb arányban (60%) a kereskedelmi- és szolgáltató szektorban tevékenykednek. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelmi szolgáltató vállalkozások aránya (20%) illetve a gazdasági szolgáltató vállalkozások aránya a legmagasabb (19%). Második helyen az ipari vállalkozások állnak, arányuk az összes vállalkozást tekintve 31%-ot tesz ki, míg az agrárágazatban aktív vállalkozások aránya 10%-os. A mőködı vállalkozások száma a KSH adatbázisa alapján nem vizsgálható 2008-ra, mert 2008-ban csak a regisztrált vállalkozásokra készült kimutatás és a két adat nem összehasonlítható. Mőködı vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Mőködı vállalkozások száma 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év Mőködı vállalkozások száma a mezı-, vad-, erdıgazdálkodásban, halászatban (db) 13 13 16 16 18 17 Mőködı vállalkozások száma az iparban (db) 63 66 65 58 53 54 Mőködı vállalkozások száma a kereskedelemben, javításban (db) 45 39 37 35 36 36 Mőködı vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban (db) 14 12 13 13 10 10 Mőködı vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdálkodási ágban (db) 8 6 7 7 6 5 Mőködı vállalkozások száma a gazdasági szolgáltatásban (db) 35 29 35 37 37 34 Mőködı vállalkozások száma az oktatásban (db) 9 7 7 6 8 6 Mőködı vállalkozások száma az egészségügyben, szociális ellátásban (db) 7 7 9 8 8 8 Mőködı vállalkozások száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban (db) 5 10 9 9 6 6 Összesen 199 189 198 189 182 176 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 17

Vállakozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2007 Mezı-, vad-, erdıgazdálkodó, halászati vállalkozások aránya 3% 5% 3% 10% Ipari vállalkozások aránya Kereskedelmi vállalkozások aránya 19% 3% 31% Szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások aránya a szolgáltatásokon belül Szolgáltató vállalkozások aránya Gazdasági szolgáltató vállalkozások aránya a szolgáltatásokon belül Oktatás 6% Egészségügyi, szociális ellátás 20% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Mezıgazdaság Jászfényszaruban a mezıgazdálkodással foglalkozó lakosság jelentıs részének az ágazat már nem biztosít megélhetést, csak jövedelem-kiegészítésként szolgál. A Falugazdász éves beszámolója szerint a város ıstermelıinek száma 2005. és 2007. között csekély mértékben csökkent, majd 2007 évet követıen drasztikus csökkenés mutatható ki. 2005-ben a városban 995 fı volt ıstermelı, számuk 2009 elejére 216 fıre zsugorodott. A drasztikus csökkenés fı oka az, hogy 2008-tól az ıstermelık számára jogszabályi elıírás a vállalkozásként történı regisztráció. A következı táblázat alapján jól nyomon követhetı e változás. Év január 1-jén İstermelık száma 2005 995 2006 971 2007 970 2008 976 2009 216 Forrás: Falugazdász éves beszámolója A településen 2004 óta stagnál a növénytermesztéssel foglalkozók száma, illetve évente 1-2 fıvel gyarapodik a regisztrált termelık száma és 5-15 hektárral nı a termelésbe bevont területek mérete. Ugyanakkor jellemzı, hogy többen foglalkoznak az erdıtelepítés gondolatával. Ennek oka elsısorban az erdıgazdálkodásra fordítható uniós támogatások megjelenésében keresendı. Az erdıtelepítés azért is célszerő, mivel a település környékén sok a gyenge termıképességő terület és alacsony a szántóföldek átlagos aranykorona (AK) értéke. A településen múlt század óta nagy hagyományai vannak az árutermelési célú zöldségtermesztésnek, tehát a hidegfóliás kerti, konyhakerti és szántóföldi kertészetnek, 18

hiszen a gyorsan melegedı talaj kedvezı az intenzív kertgazdálkodás számára. A mezıgazdasági szektor átalakulásának köszönhetıen azonban jelentıs mértékben csökkent a fóliás hajtatás jövedelmezısége (fıként a nyomott átvételi árak miatt) és így eltartóképessége. A városi ıstermelık körében is az országosan általános, alacsony állattartási szint a jellemzı, illetve jelentıs állatlétszám növelés nem is várható. A nagyüzemi állattartás a volt mezıgazdasági termelıszövetkezet feloszlásával megszőnt. II.2.3. Vállalkozások megoszlása méret szerint Ahogyan az alábbi táblázat számaiból kiolvasható, a regisztrált vállalkozások száma 2005 és 2008 között jelentısen megnıtt. A vállalkozások méret szerint 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Regisztrált mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma (db) 222 223 238 541 Regisztrált kis- és középvállalkozások (10-249 fı) száma (db) 11 10 12 10 Regisztrált 250 és több fıt alkalmazó vállalkozások száma (db) 0 0 1 1 Regisztrált nagyvállalalatok száma (db) Regisztrált válallkozások száma összesen (db) Regisztrált vállalkozások száma 1000 lakosra Vállalkozás-sőrőség: változás 2008 / év Vállalkozás sőrőség 1000 lakosra: változás 2008 / év 0 0 0 1 233 233 251 553 40 40 43 96 237% 237% 220% 100% 242% 242% 222% 100% Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis, év végi adatok Kiegészítések az ábrához: a regisztrált vállalkozások létszámadatainak tükrében és a 2004.évi XXXIV. Törvény, és a 800/2008 EK (2008.aug.28) alapján, melyeknek értelmében KKV-nak minısül a 250 fı alatt foglalkoztató vállalkozás. Az adatok a fentiek alapján tartalmazzák a 0 fıt foglalkoztató vállalkozásokat is, 2004-ben még nem készült KKV minısítést tartalmazó adatbázis a regisztrált vállalkozásokra. A 2007-rıl 2008-ra nagymértékben megnıtt vállalkozások számának magyarázata, hogy nagyrészt 2008. I. félévében regisztráltatták magukat az adóhatóságnál a mezıgazdasági ıstermelık. Mint korábban említésre került, 2008-tól kötelezı jellegő az ıstermelık regisztrációja, emiatt a regisztrált vállalkozások száma, amely év végi adat, már 2008 végére megnövekedett, ugyanakkor a falugazdász kimutatása január 1-jei adat, emiatt az ıstermelık létszámcsökkenése csak a 2009 év eleji adatokban mutatkozik. A vállalkozások méret foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása a mikrovállalkozások abszolút dominanciáját mutatja: a mőködı vállalkozások több mint 98%-a foglalkoztat kevesebb, mint kilenc fıt Jászfényszarun. 19

600 500 400 300 200 100 0 A vállalkozások méret szerint, Jászfényszaru, 2005-2008 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Regisztrált mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma (db) Regisztrált kis- és középvállalkozások (10-249 fı) száma (db) Regisztrált 205 és több fıt alkalmazó vállalkozások száma (db) Regisztrált nagyvállalalatok száma (db) Regisztrált válallkozások száma összesen (db) Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A kis- és középvállalkozások aránya nem éri el a 2%-ot, ahogy az egyetlen nagyvállalat is elenyészı százalékos aránnyal jelentkezik az összes vállalkozást tekintve. A Samsung Zrt. a megyei viszonylatban is jelentıs munkaerı létszámával alapvetıen meghatározza a város és a kistérség foglalkoztatottsági szintjét, gazdasági teljesítıképességét. A vállakozások méret szerinti megoszlása, Jászfényszaru, 2008. Regisztrált mikro-vállalkozások (0-9 fı) száma (db) Regisztrált kis- és középvállalkozások (10-249 fı) száma (db) Regisztrált 250 és több fıt alkalmazó vállalkozások száma (db) Regisztrált nagyvállalalatok száma (db) Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis II.2.4. Kiskereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi üzletek száma kismértékben bár, de folyamatosan fogyatkozott az utóbbi öt évben, 2008-ban azonban némi javulás mutatkozott. A vendéglátóhelyek száma 2008-ra jelentısen megnıtt, 2004-hez képest másfélszer annyi vendéglátó egység mőködik. A város ellátottsága szempontjából fontos kiemelni, hogy gyógyszertár is mőködik a városban. A lakosság szempontjából fontos szempont, hogy a keresett fogyasztási cikkeket megkapják-e a városban vagy kénytelenek a közeli Jászberényig, esetleg Hatvanig utazni a kívánt termék megvásárlásához. Ezért van nagy jelentısége annak, hogy a városban a kiskereskedelmi üzletek között megtalálhatók az élelmiszer jellegő üzletek illetve a ruházati és iparcikk-árusító üzletek is. Megfigyelhetı ugyanakkor, hogy 2001. és 2008. között jelentıs mértékben csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma a városban. 20

Ebbıl Év Kiskeres -kedelmi üzlet élelmiszer jellegő üzlet és áruház ruházati szaküzlet vasáru-, festék-, üveg- Egyéni vállalkozó által üzemeltetett Gyógyszertár Vendéglátóhely 2001 58 13 10 3 30 2 20 2002 58 13 10 3 31 2 20 2003 56 13 9 3 34 2 20 2004 54 9 9 3 34 2 14 2005 52 9 10 3 32 2 15 2006 47 8 8 3 21 2 18 2007 46 9 9 1 22 2 20 2008 48 13 10 2 22 2 22 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A város nem rendelkezik megfelelı piactérrel. Jászfényszarun jelenleg csak közterületi elárusítóhely van, amely nélkülöz minden komfortot (megj. emiatt a terület piacként való üzemeltetésre nem is kaphatott hivatalosan engedélyt). Az elárusító helyet felváltó és engedéllyel mőködı piac Szabadság térre való áthelyezését nem engedi a Helyi Építési Szabályzat és Településrendezési terv. A közterületi elárusítóhelyet felváltó és komfortos városi piac elhelyezése és kialakítása megoldásra váró feladat. Bankok, pénzügyi szolgáltatók számát tekintve a városban három pénzintézet van jelen: az OTP Bank Nyrt. (csak ATM automatát üzemeltet, bankfiókja nincs), a Jász- Takarékszövetkezet, valamint Jászfényszaru vonzerejét mutatja, hogy 2008-ban újabb pénzintézet, a K&H Bank Nyrt. nyitott bankfiókot a városban. II.2.5. Önkormányzati bevételek Az önkormányzati beszámoló 2009. decemberi adatai szerint a város iparőzési adóból származó bevételei jelentıs mértékben nıttek 2004. és 2008. között. Év Iparőzési Iparőzési adót adóbevétel (Ft) fizetık száma (db) 2004 274 912 000 230 2005 119 321 000 240 2006 300 134 000 224 2007 919 655 000 246 2008 980 792 000 260 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az iparőzési adó mértéke 2004. és 2008 között 2% volt. 2004. és 2008. között azon túl, hogy nıtt az iparőzési adót fizetık száma, az is megállapítható, hogy a nagymértékő bevétel növekedés elsısorban a vállalkozások árbevétel emelkedésének köszönhetı, hiszen adóemelés ebben az idıszakban nem történt. Az iparőzési adó mértéke 2009-ben 1,8 % volt, amely 2010-tıl 1,6 %-ra csökkent. A 2,5 MFt-os adóalapot el nem érı vállalkozások tevékenységük ösztönzése céljából 2010-tıl teljes iparőzési adómentességet élveznek. II.2.6. Turizmus 21

Trendek, szolgáltatások A Jászság, így Jászfényszaru idegenforgalmáról is elmondható, hogy jelenleg nem túl jelentıs, amely megyei szinten a kistérség turisztikai pozíciója az egyik leggyengébb 2. Az ok leginkább abban keresendı, hogy egyrészt ma még nincs kiaknázva a turisztikai kínálat, másrészt a kapcsolódó szolgáltatások vagy kevés számban elérhetıek vagy alacsony a szolgáltatás színvonala. Jászfényszaru életében fontos szerepe van a rendezvény turizmusnak. A város ma is ırzi az ısi jász hagyományokat, amelynek széleskörő megismertetését és ápolását egyaránt fontosnak tartja az önkormányzat és a helyi civil szervezetek is. Több, a Jászság felvirágoztatásáért küzdı társulás, szövetség tagjaként, Jászfényszaru azon települések egyike, amelyik az évenként településrıl településre vándorló Jász Világtalálkozó szervezésében részt vesz. Ez a rendezvény egyben jelenleg a kistérség legjelentısebb rendezvénye is. További turisztikai vonzerejét adják a városnak a minden évben megrendezett Huszárok Hatvani Csatabemutatója (Tavaszi Hadjárat ünnepélyes megemlékezése), illetve az ehhez kapcsolódó, Jászfényszarun megrendezésre kerülı huszártoborzó és huszártábor. Évente megrendezésre kerülı városi rendezvények például az Erzsébet napi kézmőves kiállítás és vásár, a városnap (május 1.), valamint az Országos Horgászverseny, Színjátszó és Népdal találkozó, a Lumina Cornu országos rendezvényei, az Országos Fogathajtó verseny, az országos, illetve nemzetközi Fényfesztiválok és az Országos íjászverseny. A város hagyományt kíván teremteni a az augusztusi Tarlófesztivál megrendezésével is. Másik fejleszthetı turisztikai terület lehet az üzleti turizmus. Kereskedelmi szálláshelyek hiányában az üzleti turizmus jelenleg csupán az önkormányzat tulajdonában álló Papp-kastélyra korlátozódik, amelyet elsısorban a Samsung Zrt. felsıés középvezetıi vesznek igénybe. Az épületben öt kétágyas szoba és a kb. 40 fı befogadására képes konferenciaterem található, amely mint az Ipari Park Business Centere üzleti tárgyalások, képzések lebonyolítási helyszínéül szolgál. Az idegenforgalomból származó városi bevételek növelésének komoly akadálya a kereskedelmi szálláshelyek, illetve ebbıl kifolyólag a szállásférıhelyek teljes hiánya. A kereskedelmi szálláshelyek hiányának problémáját fokozza a magánszálláshelyek hiánya, amely azt eredményezi, hogy 2001-ig visszamenıleg nulla vendégéjszaka került eltöltésre a városban 3. Ennek a hiánynak a betöltésére jelentıs magánberuházások indultak meg 2007-2008 folyamán. A 32-es fıút 3106-os leágazásánál megépült egy vendéglı-étterem, amely azonban jelenleg nem üzemel. Kivitelezési fázisban van egy panzió építése az Ipari Park leágazásánál, illetve a régi Orion ABC helyére is tervezés alatt áll egy szálláshely-beruházás. A turizmus fejlesztése jelentıs potenciállal bír a település életében. Az Interreg III B CADSES 2006 programhoz készített jászsági tematikus útvonal javaslat részletezı listát tartalmaz mind a fejleszthetı turisztikai attrakciókról, mind az ellátásban résztvevı üzletekrıl, szolgáltatókról. Ebbıl az anyagból is kitőnik, hogy a turizmus fellendítésére számos lehetıség kínálkozik Jászfényszarun. A város jelentıs mőemléki jellegő vagyonnal rendelkezik: a hagyományos paraszti értékeket hordozó falusi házak, valamint a megırzött XIX. századi kisvárosi házak fokozott védelmével és a lakosság segítségével helyreállíthatóak és turisztikai attrakcióként bevezethetık párhuzamosan a külterületen található természeti és mesterséges értékek bemutatásával. 2 A Jászsági Fejlesztési Koncepció alapján. 3 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (www.ksh.hu) 22

További fejlıdési lehetıséget jelent a városnak turisztikai területen a rekreáció. Fontos megteremteni a lehetıséget a pihenésre a városban foglalkoztattok és dolgozók, valamint a környékbeli települések lakossága számára is (fizetıképes keresletet jelenthet a jászberényi lakosság is). Jászfényszaru hasznosításra lehetıséget nyújtó további adottsága a rendelkezésre álló termálvízkészlete. Turisztikai vonzerık A város nevezetes mőemléke a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom. A XV. században épült a gótikus stílusú eredetileg csúcsíves ablakokkal ellátott, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyő templom. A török háborúk után a visszatelepülı jász lakosság jelentıs mértékben renoválta az akkoriban már pusztulófélben lévı templomot, mely végül 1702-ben épült fel teljesen. A XVIII. század folyamán még többször bıvítették az épületet. A déli homlokzat elıtt saroktámpilléres barokk stílusú torony áll. A bejárat feletti falfülkében Szőz Mária barokk stílusú szobra áll, valamint a támpillérek tetején Szent István király és Szent László király XX. század eleji szobrai láthatóak. További látnivaló a térnek is nevet adó, barokk stílusú 1769-ben elkészült Szent családszobor. A mőalkotás egy korinthoszi oszlopból áll, melynek tetején a Szent Családot: Szőz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézus Krisztust láthatjuk. A téren áll még a Szentháromság szobor, a csíksomlyói oltárkép, az I. világháborús emlékmő, a díszkút, Bedekovich emlékoszlop, valamint a szökıkút is. Fontos történelmi emléke a városnak a Kozma dombi kereszt a Kozma utca végén. A település elsı írásos említése az 1067-es Cosma falu, majd 1449-es Szent Kozma Damján. Ezek, illetve a település elıdjének, Szent Kozma Damján szállásnak az emlékét ırzi a Kozma dombi kereszt. Az ısök emlékét, az egykori jászfényszarui lakosok szokásait ırzi a Kiss József Helytörténeti Győjtemény (Tájház) is, a XIX. század végérıl származó néhai gondos jász gazda házában hagyományos paraszti szobabelsık, gazdasági eszközök tekinthetık meg. A turisztikai vonzerı növelése, illetve a helyi kulturális hagyományok ápolása érdekében az épület bıvítése, illetve egy szociális blokk kialakítása tervezett, amelyre az önkormányzat pályázatot is benyújtott az ÚMVP III. tengelyének támogatásra. A bıvítésben lehetıség nyílik kisebb csoportok számára elıadások tartására, illetve kiállítások szervezésére. Fontos turisztikai vonzereje a városnak a Kalapgyári-tavak és a Lehel-tó, amelyek az odalátogatóknak a külterületen, mint horgászhely biztosítanak lehetıséget kikapcsolódásra és sportolásra. Az elnyert ÚMVP LEADER támogatással megvalósuló tanösvény eredményeként a Lehel tó környékén lehetıség nyílik a kulturált környezetben történı pihenésre. A tanösvényen információs táblák, pihenıpadok, illetve tőzrakóhelyek elhelyezésére van lehetıség. II.2.7. Kutatás-fejlesztés, információs társadalom Jászfényszarun nincsen sem kutatóintézet, sem felsıoktatási intézmény. A Samsung Zrt., mint a város meghatározó foglalkoztatója azonban jelentıs K+F kapacitásokkal rendelkezik Magyarországon. 23

II.2.8. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei A helyi gazdaságfejlesztésben különbözı aktivitással résztvevı intézmények, vállalkozások a következık: - meghatározó szereplı a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (http://www.jaszfenyszaruiparipark.hu) - ITD Hungary Zrt. Észak-alföldi Regionális Képviselet és Ügyfélközpont debreceni és szolnoki irodái, valamint az Észak-Magyarországi Regionális Képviselet egri irodája (honlap http://www.itd.hu) - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jászberényi és szolnoki irodája (http://www.jnszmkik.hu) A városban a gazdaságfejlesztés elsıszámú intézménye a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (továbbiakban Ipari Centrum Kft.), amelyet 1998-ban hozott létre Jászfényszaru Város Önkormányzata, amelyben azóta is 100%-ban tulajdonos. Az Ipari Centrum Kft. feladatai a következık: ipari ingatlanok kialakítása: infrastruktúra-kiépítése (gáz-, víz-, szennyvízvezetékek illetve a telefonvonal bevezetése, út-, kerékpárút-építése, közvilágítás kialakítása, stb.); vállalkozások betelepítése, illetve a vállalkozások betelepítésének elısegítése: kapcsolatfelvétel az érdeklıdıkkel, tájékoztatás; a kft. tulajdonában lévı ingatlanok (raktár és iroda) hasznosítása; az Ipari Park komplex fejlesztése: a park bıvítése kb. 11 ha területtel, raktár, vállalkozói ház és üzemcsarnok építési projektek tervezése és kivitelezése; igény esetén, a betelepült cégek segítése pl. különbözı szolgáltató cégek kiközvetítése, önkormányzat irányába kapcsolattartás, stb.; a tulajdonában lévı földterületek kezelése (gyommentesítés), karbantartása; a belsı utak karbantartása. Munkája során az Ipari Centrum Kft. szorosan együttmőködik az ITD Hungary központi és regionális irodáival. Az Ipari Centrum Kft. tevékenységének köszönhetıen az ipari park folyamatosan, kiegyensúlyozottan fejlıdik. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a rendszerváltást követıen volt olyan ismert betelepülı nagyvállalata(samsung Zrt.), amely további vállalatok betelepülését is a városba vonzotta (pl. Hirsch Porozell Kft.). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jászberényi és szolnoki irodája az alábbi szolgáltatásokkal áll a teljesség igénye nélkül a helyi vállalkozások számára: - A KKV-k részre vállalkozásindítási és üzletviteli tanácsadás, pályázatfigyelés és pályázatírási tanácsadás, üzleti partnerközvetítés, projektmenedzsment szolgáltatás, közbeszerzési tanácsadás, hiteltanácsadás, stb. nyújtása. 24

- Széchenyi-kártya konstrukcióhoz hasonlóan részvétel a vállalkozások forráshoz jutását, likviditási helyzetének javítását szolgáló programok megvalósításában, pénzügyi tanácsadás. - Széles vállalkozói réteg bekapcsolása a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési programokba, kapcsolattartás az állami finanszírozású intézményrendszerrel, mint pl. ITD Hungary központi és regionális irodái. - Aktív részvétel a kis- és középvállalkozások fennmaradását, megerısödését és sikeres európai integrációját szolgáló gazdaságfejlesztési programok kialakításában és megvalósításában. - Az elektronikus gazdaság mőködését elısegítı kamarai szolgáltatások, információs és kommunikációs eszközök vállalkozók érdekében történı hasznosítása. Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fıigazgatósága által támogatott vállalkozásfejlesztési hálózat részeként az Enterprise Europe Network (http://www.enterpriseeurope.hu) 2008. február 6-án kezdte meg mőködését ITD Hungary Zrt. budapesti központjában. A hálózat a hazai kis és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Részletesebben az alábbi tevékenységekkel segítik a kis- és középvállalkozásokat: - a vállalkozások meglévı tudásának frissítéséhez, és annak érdekében, hogy azok elsı kézbıl jussanak új információkhoz, rendszeresen szervez tájékoztató rendezvényeket, illetve gyakorlati útmutatást nyújtó kiscsoportos tréningeket. - nemzetközi üzletember találkozók szervezésével és üzleti adatbázisok mőködtetésével segíti a vállalkozások piacra jutását, külpiaci törekvéseit. Az ITD regionális irodái azon túl, hogy az EEN által végzett tevékenységekrıl naprakész információkat nyújtanak, továbbítják a befektetıi megkereséseket a potenciális befogadó területekre és segítséget nyújtanak a vállalkozói partnerkeresésben is. II.3. Társadalom II.3.1. A népesség számának alakulása Jászfényszaru állandó népességének alakulását tekintve megállapítható, hogy összességében fogyatkozott a lakosság a kilencvenes évektıl napjainkig. Az állandó népesség száma a mélypontot 2000-ben érte el, amelyet követıen ismét fokozatos népességgyarapodás volt tapasztalható egészen 2005-ig. Ezt újabb kisebb létszámvisszaesés követte, így 2008 elején az állandó népesség száma 5893 fı volt, amely az év utolsó napjára 5800 fıre csökkent. 25

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis Az etnikai összetételt tekintve, a 2001-es népszámlálási adatok szerint (KSH forrás) Jászfényszaru lakosságának mintegy 5,8 % százaléka, tehát 339 fı vallotta magát romának. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslései alapján azonban jelentısen magasabb a romák aránya a lakónépességen belül. A korcsoportos megoszlást tekintve megállapítható, hogy míg az idıskorúak közül alacsony, addig az aktív korúak közül már magasabb, a fiatalkorúak között pedig meglehetısen magas a romák becsült aránya 4. A roma népesség számának megbecslésében a nehézséget az okozza, hogy sok a vegyes házasság, ami viszont egyértelmően arra utal, hogy jellemzıen nem merülnek fel beilleszkedési problémák a romák és nem romák együttélésben. II.3.2. Népesedési folyamatok Természetes népmozgalom, korösszetétel A népességcsökkenés elsısorban a születésszám drasztikus csökkenésének tudható be. 1991-tıl folyamatosan csökkent a születések száma 2000-ig: 85-rıl fokozatosan 48-ra csökkent, míg a halálozások száma valamennyi évben 85 körüli értéket mutatott (kivéve 1992-ben, 1999-ben és 2006-ban, amikor elérte a sorban kiugróan magas, 116, 102 és 103 értéket). 2007-tıl azonban fordulat mutatkozik, a halálozások aránya jelentısen csökkent, a születésszám pedig jelentısen nıtt, amelynek köszönhetıen 2008-ban a természetes szaporulat a 0-hoz közelít (bár az érték még mindig negatív). 4 Az Általános Iskola 2008. januári tájékoztatója alapján az alsó tagozat elsı évfolyamának 36%-a roma tanuló, s a felsı tagozatban átlagosan 27% a roma tanulók jelenléte. 26

Születések és halálozások száma Fı 140 120 100 80 60 40 20 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis adatai alapján saját szerkesztés Születések Halálozások A népesség korösszetétele hosszú távon befolyásolja a népességszám alakulását, illetve erıs kihatással van a munkaerı-piaci folyamatokra is. Az elmúlt néhány évet tekintve megállapítható, hogy egyrészt magas a 60 éven felüliek aránya az állandó népességen belül (bár az utóbbi két évben arányuk valamelyest csökkent), másrészt meghaladja a 13 éven aluli korosztály arányát az össznépességen belül, ami egyértelmően az öregedés jeleit mutatja. Pozitívan árnyalja a korösszetételt, hogy a fiatalkorú lakosság (0-13) aránya az elmúlt két évben nem mutatott csökkenést. 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Népesség korösszetétele 60,6% 61,5% 61,9%62,4%62,7% 63,5%63,4% 23,5% 23,3%23,5%23,4%23,5% 22,8% 22,9% 15,9% 15,2%14,6% 14,2% 13,8% 13,7% 13,7% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0-13 éves 14-59 éves Forrás: Önkormányzati adatok alapján 5 5 Jászfényszaru 2002-2006 Beszámoló Jászfényszaru Város Önkormányzatának a 2002-2006. évi ciklus során végzett tevékenységérıl 27