"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára



Hasonló dokumentumok
Dendromassza-bázisú villamosenergiatermelés. Magyarországon

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, nov.10

NCST és a NAPENERGIA

Épületek hatékony energiaellátása

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A biomassza rövid története:

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A fenntartható energetika kérdései

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Budapest, november 25.

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

energetikai fejlesztései

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Tervezzük együtt a jövőt!

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ

A fenntarthatóság sajátosságai

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Megújuló energia, megtérülő befektetés

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Nagyok és kicsik a termelésben

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Hazai megújuló kapcsolt energiatermelés kilátásai középtávon

Megújuló energiaforrások

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Átírás:

Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt.

A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

Az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége (Confederation of European Forest Owners (CEPF)) felhívta a döntéshozók, az üzleti élet és a nyilvánosság szereplőinek figyelmét arra, hogy ismerjék fel az erdőgazdálkodás kulcsfontosságát a klímaváltozás elleni védekezésben. Csak a fenntartható erdőgazdálkodás hozhat megoldást. -770 millió m 3 növekmény -EU CO 2 kibocsátásának 10 %-át megköti -A növekmény 60 %-a kerül kitermelésre

A Szövetség három síkon is felhívja az érintettek figyelmét a legsürgősebb teendőkre: 1. az európai polgárok lehetőleg fa és faalapú termékeket válasszanak (=vásároljanak) 2. az üzleti szféra szén(dioxid) mentes gazdaságba invesztáljon és járuljon hozzá az erdők fejlesztéséhez 3. az európai politikusok a legmagasabb szinten kötelezzék el magukat a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztésére. Mindezeken felül fontosnak tartják a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy az erdők nyújtotta sokoldalú előnyöket az eddigieknél jobban ki kellene használni.

Az energiaellátás rendszere Végenergia-felhasználás F Háztartások, Ipar, Közlekedés, Egyéb Tüzelőanyag, Villany, Távhő, Üzemanyag F/GDP F/L Szekunder energiahordozók Energiaátalakítás Erőművek, fűtőművek, Finomítók, pelletgyártás, stb. V = G - F Primer energiahordozók Földgáz Kőolaj Szén Atom Primerenergia-felhasználás G Megújuló energiák U G/GDP G/L Biomassza Földhő Napenergia Vízenergia Szélenergia

Energiaellátás fő célkitűzései Energiatakarékosság (végenergia-fogyasztóhoz köthető) Energiahatékonyság (energiaátalakító,-szállító és elosztó rendszerhez köthető F/G) Optimális energiastruktúra elérése ezen belül a megújuló energiaforrások indokolt mértékű hasznosítása (józanság, óvakodni kell minden szélsőséges felül- és alulértékeléstől!!!) Mindezt a környezetvédelem követelményeinek betartásával kell megvalósítani!

Energiaellátásunk súlypontjai a megújuló energiák szempontjából EU-27 Magyarország 1997 2008 1997 2008 Végenergia-felhasználás F PJ 46473 49083 655 715 - növekedése, 2008/1997 1 1,06 1 1,09 Primerenergia-felhasználás G PJ 69822 49083 1088 1166 - növekedése, 2008/1997 1 1,10 1 1,07 Energiaellátás hatásfoka F/G 0,666 0,640 0,602 0,613 Megújuló energiák, U PJ 3849 6222 21,5 69,6 -növekedése, 2008/1997 1 1,62 1 3,24 -primer energia arányában, U/G % 5,37 8,23 1,99 6,18 Napenergia PJ 14 73 0 0,2 Biomassza és hulladék PJ 2446 4297 17,1 63,8 Geotermikus energia PJ 162 243 3,6 4,0 Vízenergia PJ 1201 1182 0,8 0,8 Szélenergia PJ 26 427 0 0,8

Mi a biomassza? Nomen est omen? Energetikai célokra mennyi és milyen formájú biomassza áll rendelkezésre? A rendelkezésre álló biomasszából milyen technológiával és milyen végenergiát állítsunk elő?

A biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei Végenergia-felhasználás F Tüzelőanyag Villany Távhő Üzemanyag Fűtőmű Fűtőerőmű Kondenzációs erőmű Tüzelés Fűtőerőmű Gáztermelés Tüzelőanyaggyártás Üzemanyag gyártás BIOMASSZA

Biomassza hasznosításkor elérhető fajlagos földgázkiváltás hatásfokai Hatásfok Hatásfok Fajlagos biomassza esetén földgáz esetén Földgázkiváltás % Villamosenergia-termelés 0,24-0,28 0,525 46-53 Hőtermelés 0,86 0,9 96 Kapcsolt energiatermelés 0,84 0,77 109

Energiahas znos ító e ne rgiaforma hő hő + elektromos elektromos ors zág hálóz ati erőmű ipar ipari erőmű lakos s ág tá vfűtőmű kis fe lhas ználói energia központ háztartás ok épületfűtés, kályhák 10 kw 100 kw 1 MW 10 MW 100 MW 1000 MW energiahordozó kizárólag biomassza biomassza és csúcsidőben fosszília égetés biomasszával is

Erdőgazdálkodásból kikerülő energetikai választék (tűzifa) Lehetőség Gazdálkodásunk Jövőkép?

Lehetőség 2000000 1500000 ha 1000000 500000 0 1921 1930 1950 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2004 2008

Lehetőség A rendelkezésre álló éves növedéknek 75%-át tervezzük kitermelni, melyet a tényadatok szerint nem használunk ki, így az éves növedék csupán 55%-át vesszük ki az erdőből. 14 12 10 millió br. m3 8 6 4 2 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Gazdálkodásunk 8 7 6 5 millió m3 4 3 bruttó nettó tűzifa 2 1 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ez elmúlt évek átlaga: 2,9 millió m 3 tűzifa

2001 ősz

Megújulóból termelt villamos energia (GWh) 2003 2004 2005 Biomas s z a 97 677 1568 Borsodi Hőe rőmű 71 247 278 Tisza pa lko nya 15 77 229 Pé cs 0 129 344 Ba ko ny V.VI. 0 13 60 Ba ko ny VII. 3 189 201 Mátra 1 14 445 Egyéb 6 8 11 S z él 4 5 9 Víz 23 42 50 Ös s zes en 130 732 1638 Az össz. beszállított famennyiség megközelíti a 900 etonnát

Megújulóból termelt villamos energia részaránya 4,5 4 3,5 3 2,5 % 2 1,5 1 0,5 0 2003 2004 2005 2006

A megújuló energiák összesített fejlesztése 2010 - bázis 2020 - várható Megújuló energia PJ Biomassza Földhő Napenergia, napkollektor Szélenergia Vízenergia Megújulók összesen növekedés 55,75 4,5 0,25 1,6 0,8 62,9 0 79-112 17-21 1-2 6-12 2-22 105-169 42-106

Becsült erdészeti biomassza potenciál Biomassza típus Tűzifa Becsült vágástéri apadék Becsült faipari hulladék Összesen Volumen (millió t/év) 2,7 3,7 0,3 0,4 0,2 3,2 4,3 Becsült fűtőérték (PJ) 36,5 50,0 4,1 5,4 2,7 43,3 57,1 Feltételezve a 2020-ra kitűzött 13 %-os megújuló részarányt, a teljes megújulópotencián belül a fenti mennyiség 32 42 %-a az erdőgazdálkodásból rendelkezésre áll.

Faanyag kiközelítése a vágástérről a felsőrakodóra Faanyag kiszállítása az alsórakodóra Aprítás Közvetlen ráfújás a kamionra Aprítékszállítás a fogyasztóhoz PUFFER RAKTÁR FOGYASZTÓ Apritékszállítás megrendelésre

Támogatási rendszerek Nincs egységes gyakorlat az EU-ban Támogatott átvételi árak, kvóta alapú zöldbizonyítvány, beruházás támogatás, adó, K+F, stb.. Mindezek kombináltan Hazánkban: zöldáram támogatott és kötelező átvételi rendszer, beruházás támogatása, bioüzemanyagokra adókedvezmény, energiaadó, környezetterhelési díj, kibocsátás-kereskedelem.

Ami hiányzik: Nincs külön törvény a megújuló energiahordozó felhasználásának növeléséről (Pl.: Németország, Ausztria) 2003-2007 (Mrd Ft) Megújuló hőpiac támogatása KÁT-kassza szabályozottsága 3,4 0 0,1 1,8 1,8 101,9 48 44,4 Ka pcs olt Hulla dé k+nyom á s fe jtő Me gújuló Hulla dé kle ra kó é s s ze nnyvízgá t Víze rőm ű Szé le rőm ű Biom a s s za

1985.

2010.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!