L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Társadalomismeret 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Társadalomismeret 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

EMBER - ÉS TÁRSADALOMISMERET 9-12/13. évfolyam Célok és feladatok Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. A lelki jelenségek, a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. TARTALOM ÓRASZÁM hatosztályos képzés négyosztályos képzés modulként beépül a történelem tantárgyba heti 0,5 óra Állampolgári ismeretek 9. évfolyam modulként beépül a történelem tantárgyba heti 0,5 óra Állampolgári ismeretek 10. évfolyam modulként beépül a földrajz tantárgyba heti 0,5 óra Gazdasági ismeretek 11. évfolyam önálló tárgy (etikánál szerepel a tanmenet) heti 1 óra Etika 12. évfolyam önálló tárgy heti 1 óra modulként beépül a földrajz tantárgyba heti 0,5 óra Gazdasági ismeretek önálló tárgy (etikánál szerepel a tanmenet) heti 1 óra Etika önálló tárgy heti 1 óra ötosztályos képzés önálló tantárgy heti 1 óra Társadalmi ismeretek modulként beépül a történelem tantárgyba heti 0,5 óra Állampolgári ismeretek modulként beépül a földrajz tantárgyba heti 0,5 óra Gazdasági ismeretek önálló tárgy (etikánál szerepel a 1. oldal

Jelenismeret Jelenismeret tanmenet) heti 1 óra Etika 13. évfolyam - - önálló tárgy heti 1 óra Jelenismeret Megjegyzések: A tananyag minden tagozaton ugyanaz, a nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. Az előkészítő évvel kezdő osztályok esetében a képzés 9-13. évfolyamig, a többi osztályok esetében 9-12. évfolyamig tart. Hatosztályos képzést iskolai szerkezetváltás miatt a 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. A 9. illetve az előkészítő évvel induló osztályok esetében a 10. évfolyamokon a társadalomismeret modulként jelenik meg a történelem tantárgyhoz, a 10. illetve az előkészítő évvel kezdő osztályoknál a 11. évfolyamokon a földrajz tantárgyhoz rendelve. (E modulok részletes tantervei, követelményei és értékelése itt felsorolásszinten megtalálhatóak. Ezeket a követelményeket figyelembe véve alakította ki a két munkaközösség a tantárgyi programot.) 11/12. évfolyamokon az etika külön tantárgyi programban, a magyar irodalom tantárgynál található. A többi esetben a társadalomismeret önálló tantárgyként jelenik meg. A tárgyat a történelemtanárok, 12/13. évfolyamon a történelem vagy a földrajz szakos tanárok tanítják. A feltüntetett óraszámokba beleértendők a számonkérésekre fordított órák számai is. Figyelmet fordítunk (az iskolában működő német nemzetiségi tagozat miatt is) a német, valamint hazánkban élő más nemzetiségi és etnikai kisebbség kultúrájának megismerésére. Amennyiben lesznek jelentkezők (maximum 25 fő), a magasabb évfolyamokon a kétszintű érettségi vizsgára felkészítő csoportot szervezünk. A középszintű vizsga követelményeinek teljesítéséhez is (!) (az összóraszámok miatt) feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a csoportok indításának a lehetőségét kevesebb, mint 8 jelentkező esetén is kérjük biztosítani. Ez a tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoport tanmenetét, ezt a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, illetve a szaktanár dolgozza ki. Az Oktatási Minisztérium által kiadott (Jakab által írt) tanterv alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben szereplő érettségi vizsgakövetelményeket a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ adta ki. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. 2. oldal

Állampolgári és társadalmi ismeretek 9.(előkészítő) évfolyamok A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése. Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megéréséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete. Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásánál. Gazdasági ismeretek 10/11. évfolyamok A vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése. Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Pszichológia, etika 11/12. évfolyamok A lelki jelenségek vizsgálatának módszereiben s szempontjaiban szerzett jártasság az önreflexió képességének elmélyítését szolgálja. Fejleszti a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. A képzés során különös figyelmet érdemelnek az egyes életkorok, így a serdülő- és ifjúkor pszichológiai jellegzetességei. E tanulmányok segítséget nyújtanak a nemi identitással kapcsolatos kérdések megértéséhez. Hozzájárulnak az öröm és szenvedés elviselésére érett, az alkalmazkodás és az önérvényesítés egyensúlyának kialakítására képes, reális önértékelésre és mások megértésére törekvő, felnőtt személyiség kialakításához. Jelenismeret 12/13. évfolyamok A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önálló tájékozódás képessége. Diákjaiknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival. A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése. 3. oldal

Fejlesztési feladatok 9-12/13. évfolyam A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések 1. Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi 4. oldal

jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata. 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. 4. Tájékozódás térben-időben ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. 5. A tartalom kulcselemei Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) mélységében tanulmányozzanak; további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek köztük a romák történetéről; ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; 5. oldal

megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. Egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. Váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. 6. oldal

6. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? Mi az erőszak szerepe a történelemben? Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban? Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. ÉRTÉKELÉS A képességfejlesztés és a differenciált foglalkozások hangsúlya miatt itt a hagyományos értékelési formák - írásbeli és szóbeli munkák osztályozása- mellett szükség van más projekt rendszerű számonkérési formára is. Pl. önálló kutatás, program szervezése, hivatalos ügy elintézése, hivatalos levél és kérvény írása, házi dolgozatok. Ez utóbbiakat tartjuk fontosabbnak. Az elégséges szintet a továbbhaladási feltételekhez igazítottuk. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelő osztályzata legyen a tanulónak 9.(előkészítő év) és 12/13. évfolyamokon. Itt önálló tárgyként jelenik meg a társadalomismeret, heti 1 órában. A 10/11. évfolyamokon modulként épülnek be a történelem, ill. földrajz tantárgyba heti 0, 5 órában. 7. oldal

FELTÉTELEK - egyetemi végzettségű társadalom - és állampolgári ismeretek,vagy történelem (társadalom és állampolgári ismeretekhez), földrajz (gazdasági ismeretekhez), magyar(etikához), filozófia vagy pszichológia (emberismerethez, etikához) szakos tanár - tankönyvek, módszertani folyóiratok, videó, szakkönyvek, A munkaközösség által elfogadott és használt tankönyvek: Kukorelli István- Szebeni Péter: Állampolgári ismeretek Bernek Ágnes- Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz Javasolt tankönyvek, könyvek, tanári segédletek: Bácskai Júlia: Magánélettan 1-2. Balla Árpád: Társadalom és állampolgári ismeretek Erkölcsi esettanulmányok Történelem tanári kincsestár forrásai és anyagai (pl.: EU modulhoz) Tanulás tanítása Mező- Nagy- Tóth: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak Európa kézikönyv Illemtan könyvek Egyéb kiadványok A Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségi követelményeiről A Társadalomismeret modultantárgy jellege az érettségi követelmények szempontjából azt jelenti, hogy valóságosan két esetben lehet majd érettségizni ebből a tárgyból: 1. Amennyiben az adott iskola a saját szabadon fölhasználható órakereteiből kiegészíti a modultantárgy csekélyke óraszámát. 2. Amennyiben a Társadalomismeret más tantárgyakkal, tárgyakkal integrálódik. Iskolánkban ez a nagyobb óraszámú, hagyományosabb tantárgyakkal történelem, magyar irodalom, földrajz és osztályfőnöki óra való összekapcsolódást jelenti. (9-11/12. évfolyamok) Az itt megfogalmazott vizsgakövetelmények önálló tantárgyként definiálják a társadalomismeretet. A Társadalomismeret modultantárgy másik sajátossága az, hogy követelményrendszere alternatív jellegű: két olyan tudományterületet tartalmaz a közgazdaságtant, illetve a pszichológiát, amelyből az érettségi vizsga során választhatnak a tanulók. A részletes érettségi követelményrendszer megfogalmazásakor természetesen mind a két tudományterület esetében megfogalmazódik az érettségi vizsga cél- és követelményrendszere mind írásban, mind a szóbeli terén. Iskolánkban a közgazdasági ismeretek tanítására helyezzük a hangsúlyt. A vizsga általános céljai A Társadalomismeret modultantárgy érettségi követelményeiben mind középszinten, mind emelt szinten két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési 8. oldal

szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában önálló véleményeként elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, másrészt pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani. A vizsga két szintje Mind középszintű, mind emelt szintű vizsga két részből áll: 1. írásbeliből 2. szóbeliből A középszintű vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket elsősorban fogalmakat méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a diákok tudatosítsák (megértsék) a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el. Fontos megjegyezni, hogy a középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is: az emelt szint számára megfogalmazott követelmények a középszinthez képest kiegészítésként értelmezendőek. Ebből az is következik, hogy egy-egy témakör követelményeinek részletező leírását a középszint követelményei tartalmazzák. 9. oldal

Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 9. (előkészítő) évfolyam Társadalmi ismeretek - Bevezetés a történelembe Fontos feladatnak tartjuk ebben az előkészítő évben, hogy a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének bemutatására. Célok és feladatok A tanév végére a tanulók ismerjék a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Legyenek képesek a történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolására. Tudjanak érvelni, állást foglalni egy-egy kérdéskörben. Felelősséggel viszonyuljanak a közügyekhez. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását, tudjanak diagramokat, grafikonokat elkészíteni és elemezni. Alakuljanak ki bennük a társadalomtudományos, történelmi gondolkodás alapjai. Megjegyzések Kiemelten kezeljük az időben és térben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztését, a különböző források használatát, összevetését és elemzését. Különböző forrásokon, grafikonokon, ábrákon, adatsorokon keresztül vizsgáljuk a főbb történelmi folyamatokat, összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat. A környezet, a lakóhely eseményei, a hon-és népismeret is megjelennek ezeken az órákon. A forrásokat, adatokat és egyéb segédleteket a történelem munkaközösség által használt tankönyvekből, valamint egyéb forrásokból (szöveggyűjtemények, atlaszok, Internet, kétszintű történelem és társadalomismeret érettségire felkészítő feladatsorok, stb.) állítja össze a történelem munkaközösség, melyekből a szaktanár válogat. A részletes tanmenetet a munkaközösséggel egyetértésben dolgozza ki az aktuális tanév elején a szaktanár. A tárgyat a történelem szakos tanárok tanítják. A nemzetiségi osztályokban német nyelven folyik az oktatás. 10. oldal

Témakörök Őskor (3 óra) Életmód, életvitel Művészetek, művelődés Ókor (5 óra) Életmód, életvitel Művészetek, művelődés Társadalom szerkezete Gazdasági tevékenység Állami, politikai struktúra Középkor (6 óra) Életmód, életvitel Művészetek, művelődés Társadalom szerkezete Gazdasági tevékenység Állami, politikai struktúra Újkor (8 óra) Életmód, életvitel Művészetek, művelődés Társadalom szerkezete Gazdasági tevékenység Állami, politikai struktúra Napjaink (10 óra) Életmód, életvitel Művészetek, művelődés Társadalom szerkezete Gazdasági tevékenység Állami, politikai struktúra Az Európaiság története (5 óra) Tartalmak A szaktanár választja ki és jelzi a tanmenetében. Az őskori és ókori gazdaság. A középkori gazdaság. Gazdaság az újkorban. Az állam szerepe a gazdaságban. A modern gazdaság. Az EU gazdasága. A keleti despotizmustól az antik demokráciáig. A középkori állam típusai. Polgári alkotmányos eszmék és az állam. A demokráciától a totális államig. Választási rendszer. A művészet helye a polgári társadalomban. A modern művészet. A nagy világvallások. A modern szabadsággondolat megszületése. A társadalmak és a XX. századi modernizációk. A hordától a társadalomig. A vadászmágiától a halottkultuszig. Az ókori civilizációk kultúrája. A görög polisz embere. A császári Róma. Rabszolgaság. A kereszténység egyén- és közösségideálja. A lovagi élet. A középkor parasztsága. A városi élet. Nők, boszorkányság. Művészetek és vallások kapcsolata a középkorban. Írásbeliség. A tudományos megújulási kísérletek a reneszánsztól Einsteinig. Mindennapok (lakás, étkezés, divat, stb.) A görög- római bölcső. A keresztény nemzetközösség. Szövetségek az újkor hajnalán. Népszövetség, ENSZ, EU. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. Tudjon kisebb terjedelmű írásbeli feladatot (projektmunkát, pályázatot) elkészíteni, forrásokat elemezni, értékelni, összehasonlítani. Legyen jártas grafikonok, táblázatok, diagrammok készítésében és elemzésében, képek, karikatúrák értelmezésében. 11. oldal

9/10. évfolyam Állampolgári ismeretek (modulként épül be a történelem tantárgy 9/10. évfolyamába) Belépő tevékenységformák Esetelemzés, szerepjáték. Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása. Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. Témakörök A társadalmi szabályok 1, 5 óra Jogi alapismeretek 2 óra Állampolgári ismeretek 15 óra Tartalmak A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai.diákjogok.jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai.kihez forduljunk? Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme.a hatalmi ágak megkülönböztetése.az állam és polgárai.a demokrácia működése.a nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés.a politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban.nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek.háború és béke.magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok.autonómia és szolidaritás.a társadalmi igazságosság kérdése.politikai és szociális jogok.a kisebbségek helyzete és jogai.az állam feladatai.közpolitikák.a közigazgatás szintjei és ágazatai.az önkormányzatiság.a szubszidiaritás elve.civil szervezetek szerepe. Továbbhaladási feltételek A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét. 12. oldal

10/11. évfolyam Gazdasági ismeretek (modulként épül be a földrajz 9/10. évfolyam tananyagába) Belépő tevékenységformák Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése. TÉMAKÖRÖK Vállalkozások szerepe, a vállalkozó 4 óra A munka világa 3 óra Nemzetgazdaság 5 óra Világgazdaság 6, 5 óra TARTALMAK A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. A tulajdonformák. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek.a vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai.marketingszemlélet, marketing eszközök.a nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai.vállalkozói tulajdonságok. Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés.a munkáltató és a munkavállaló kapcsolata.egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek.munkaerőpiac.álláskeresés. A pénz szerepe. Az alapvető gazdasági törvényszerűségek. A költségvetés.termelés, szolgáltatások, infrastruktúra.a gazdaság főbb sarokpontjai gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány.a költségvetési hiány okai, veszélyei.adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók).konjunktúra és válság.a főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Külkereskedelem, export, import.a külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem.export, import hazai jellemzői.valuták, árfolyamok.a kereskedelem korlátai.vámok, protekcionizmus.hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO volt GATT).EU tagság gazdasági nézőpontból.eu tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Továbbhaladási feltételek Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről. 13. oldal

12 /13. évfolyam Jelenismeret Belépő tevékenységek Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés. Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása. Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték. TÉMAKÖRÖK Az új gazdasági és társadalmi világrend 5 óra Kultúra és globalizáció 7 óra Az életmód átalakulása 7 óra A növekedés határai 7 óra Állampolgári jogaink és kötelességeink 6 óra TARTALMAK A technológiai- gazdasági fejlődés sajátosságai és világnézeti előfeltevései A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai. A láthatatlan kéz és a közlegelők tragédiája. Állam és piac. Ökonómia és ökológia. Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). A tanulás és a tapasztalatszerzés, a személyközi érintkezés átalakulása az informatikai és távközlési rendszerek hatására. A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A munka világának átalakulása. Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A fogyasztó szabadsága és kiszolgáltatottsága. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. A feminizmus törekvései. Civilizációs és környezeti ártalmak. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A fenntartható fejlődés elvei. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a harmadik világban. A népesség csökkenése és elöregedése, ennek problémái hazánkban és más európai országokban Parlamentarizmus. Választások. Érdekképviseleti szervek. Államirányítási szervek. Ügyeink intézése (kérvények, fellebbezés, hivatali ügyintézés, stb.). Kihez fordulhatunk hivatalos ügyeink intézése során? A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Rendelkezzen olyan tanulási metódusokkal melyekkel képes megfelelni a kétszintű érettségi követelményeinek. 14. oldal

RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Kompetenciák és témakörök Ezek a témakörök a Társadalomismeret modultantárgy érettségi vizsgakövetelményeinek alapjait képezik. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is. 15. oldal

TÉMÁK A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek Középszint VIZSGASZINTEK Ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket. Tudjon különbséget tenni szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog között Ismerje az alapvető emberi, gyermeki és diákjogokat, valamint az ezekhez társuló kötelességeket. Legyen átfogó képe a bírósági eljárás szereplőiről és főbb szakaszairól. Ismerje a felelősség fogalmát. Legyen tisztában a munkajogi alapismeretekkel. Tudjon önéletrajzot írni. Ismerje a Magyar Köztársaság állami és közigazgatásának intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek működésének fő jellemzőit. Tudjon képet adni a mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszeréről. Legyenek ismeretei arról, hogy milyen nemzetközi konfliktusok vannak jelenleg a világban. Emelt szint Legyen tisztában a szabályok változásainak okaival, a törvények és törvényhozók szerepével. Tudjon különbséget tenni a jogos és jogtalan között Ismerje a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményeit, a jogorvoslati lehetőségeket. Legyen képes felsorolni az alapvető politikai, szociális és kisebbségi jogokat, legyen tisztában ezek tartalmával. Legyen képes konkrét példák segítségével ismertetni az önkormányzatiság elvét. Legyen képes bemutatni egy civil szervezetet, illetve annak működését. 16. oldal

TÉMÁK VIZSGASZINTEK A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség Középszint Ismerje a család funkcióit, valamint a nemi szerepeket a családban és a társadalomban. Legyen tisztában a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés jellemzőivel. Ismerje a szocializáció fogalmát! Ismerje az egyén, a közösség, a társadalom és a kultúra fogalmait. Ismerje a nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmak jelentését, valamint a magyar nemzettudat fejlődésének sajátosságait. Emelt szint Ismerje a népességszám és a várható életkor alakulásának mai mutatóit és problémáit Magyarországon. Legyen képes példák segítségével bemutatni be a fiatalok társadalmi helyzetétnek sajátosságait a mai Magyarországon. Tudjon példát mondani a mentálhigiénés problémákra. és beilleszkedési zavarokra a felnőtté válás életszakaszában. Legyen tisztában az önazonosság és a társadalmi hovatartozás problémáival. A társadalmi viszonyok Legyen tisztában a mai magyar társadalom rétegződésének fő jellemzőivel. Ismerje a helyi társadalom fogalmát. Legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, és a velük kapcsolatos önálló véleményalkotásra. Legyen tisztában azzal, hogy milyen problémák feszülnek a mai magyar társadalom egyes rétegei között. Legyen képes bemutatni a legsúlyosabb hazai urbanizációs és regionális problémákat. 17. oldal

Jelenismeret TÉMÁK Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Középszint VIZSGASZINTEK Ismerje a technológiai-gazdasági fejlődés alapvető sajátosságait. Legyen képes bemutatni az állandó növekedésre irányuló racionális gazdasági magatartás sajátosságait és veszélyeit a piacgazdaságban. Lássa a gazdasági fejlődés és a környezetszennyezés alapvető összefüggéseit. Tudjon példákat mondani azokra a globalizációs kihívásokra, amelyek a mai Magyarországot is érintik. Legyen képes bemutatni az európai integráció legfőbb sajátosságait. Ismerje a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket. Ismerje az információs társadalom fogalmát, valamint az információrobbanás társadalmi hatásait. Emelt szint Legyen képes példák segítségével bemutatni napjaink gazdasági és társadalmi változásainak előnyeit és hátrányait. Ismerje fel, és legyen képes elemezni a szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció közötti összefüggéseket. Legyen képes példák segítségével bemutatni a mikro- és makroökonómia lehetséges konfliktusait. Legyen képes bemutatni, miként hatnak a modern informatikai és távközlési rendszerek a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyek közötti érintkezésre. Legyen képes példák segítségével bemutatni a kulturális uniformizálódás világméretű folyamatát. Legyen képes értelmezni, hogy kulturális sokféleség megőrzése. miért fontos a 18. oldal

TÉMÁK Az életmód átalakulása A növekedés határai Középszint VIZSGASZINTEK Ismerje a pályaválasztás és a munkába lépés lehetőségeit, a mai Magyarországon. Ismerje az önéletrajzírás és az álláskeresés alapvető szabályait, (információforrások fajtái, teendők a hirdetés elolvasásától az interjúzás lezárásáig). Ismerje a fogyasztói társadalom fogalmát. legyen képes példák segítségével bemutatni e társadalmi forma előnyeit és hátrányait. Legyen képes bemutatni a család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulását a mai világban. Legyen képes bemutatni, hogy milyen hatást gyakorol a természeti környezetre a technikai civilizáció és a gazdasági növekedés Ismerje a demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okait a harmadik világban, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémáit hazánkban és más európai országokban. Ismerje a környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai okokat. Legyen képes példákkal bemutatni, mit tehet az egyén és a társadalom az üzleti szemlélet túlzásaiból eredő károk ellensúlyozására (pl. környezetvédő, segélyező programok, szervezetek bemutatása). Emelt szint Legyen képes bemutatni a munka világának átalakulását a globalizáció korában. Értse és legyen képes bemutatni, milyen hatást gyakorol a jóléti államok léte, és azok pazarló fogyasztása a világra. Ismerje a női emancipáció fogalmát, és legyen képes bemutatni ezek társadalmi hatásait. Legyen képes röviden összefoglalni a fenntartható fejlődés társadalmi, politikai és gazdasági alapelveit 19. oldal