Szıcs Emese Bίró Boróka: A klίmaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásai az Északnyugati régióban

Hasonló dokumentumok
A klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásai az Északnyugati régióban

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22.

Román Nemzeti Bank (Banca Naţională a României)

A klímaváltozás okozta sérülékenység és a kapcsolódó fogalmak ismertetése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Globális változások lokális veszélyek

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

PRODUKTUM MENNYISÉGÉRE ÉS S A TERMÉSSTABILIT SSTABILITÁSRASRA

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Vizsgafeladatok. 1. feladat (3+8+6=17 pont) (2014. január 7.)

Könyvrészlet: Monográfiák, jegyzetek: Tanulmányok: Lektorált tudományos közlemények: (IF: 0,333) (IF: 0,178)

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

DEVELOPMENT OF THE COLLATERAL PRODUCTION AVERAGE FOR HOLLÓSY, ZSOLT. Keywords: EU, region, wheat, corn, collateral production average.

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I.

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések FİBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA félév

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS november 27 28

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

2010. I. félév FİBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA

Korreláció és lineáris regresszió

Statisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

STATISZTIKA. Mit nevezünk idősornak? Az idősorok elemzésének módszertana. Az idősorelemzés célja. Determinisztikus idősorelemzés

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Vajdasági vízhiány probléma

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

Számítógépes döntéstámogatás. Statisztikai elemzés

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Makroökonómia. 7. szeminárium

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Csapadékmaximum-függvények változása

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Makroökonómia. 8. szeminárium

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 2010

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Útmutató a DriDanube kérdőív kitöltéséhez

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Korrelációs kapcsolatok elemzése

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

választ ad arra, hogy milyen makrogazdasági tényezõk befolyásolják a romániai, és ezen belül a bukaresti kétszobás lakásárak alakulását.

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

Matematikai geodéziai számítások 6.

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása


Magyarországon. A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra. Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

A FÉNY ÉS Hİ HATÁSA A PAPRIKA BOGYÓJÁRA THE EFFECT OF LIGHT AND HEAT ON THE PEPPER BERRY

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület július. Munkaszervezetünk hírei

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Matematikai geodéziai számítások 6.

A évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata

Átírás:

Szıcs Emese Bίró Boróka: A klίmaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásai az Északnyugati régióban Bevezetı A klímaváltozás tudományosan bizonyított jelenség, melynek megakadályozására világszerte a felsıbb döntéshozói szinteken egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ennek oka abban keresendı, hogy a klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbakká válnak, és mind a mindennapjainkban, mind pedig a gazdaság majdnem minden területén fokozottan jelentkeznek. A mezıgazdaság tekinthetı az egyik legérintettebb gazdasági szektornak (Cuculeanu, 2003), és egy olyan országban, mint Románia, ahol az összes GDP 10 százaléka innen származik, illetve a foglalkoztatott lakosság 30 százaléka dolgozik a primér szektorban, a klímaváltozásnak komoly gazdasági következményei lehetnek. Jelen dolgozat célja a klímaváltozás mezıgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálata a növénytermesztést illetıen az Északnyugati régióban. Ökonometriai modellek segítségével elıre jelezzük az Északnyugati régióban legfontosabbnak vélt termények búza, kukorica, árpa, burgonya, napraforgó és lucerna átlagtermését 2030- ig különbözı meteorológiai paraméterek függvényében, és ezt összevetve a múltbeli értékekkel, látni fogjuk, hogy a régió növénytermesztésében milyen változások várhatóak. A dolgozat a CLAVIER Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe 1 az Európai Bizottság 6. Kutatási Keretprogramja által finanszírozott kutatási projekt részeredményeit tartalmazza. 1. A felhasznált módszertan valamint az adatforrások ismertetése Regresszióanalízis A mezıgazdasági termelékenységet sok tényezı befolyásolja egyazon idıben, a klímán kívül a genetika, agrotechnika, és általában az adaptációs képesség (Harnos, 200). 1 Magyarul Klímaváltozás és Változékonyság: Hatások Közép- és Kelet-Európára 1

Mi az Északnyugati régió legfontosabb növényeinek termés-elırejelzésében a klimatikus tényezıket fogjuk használni, melyek közül a legfontosabbak: a havi átlaghımérséklet, havi csapadékösszeg illetve havi relatív páratartalom. Két szcenáriót állítunk fel: egy ún. alapszcenáriót, valamint egy klíma-szcenáriót. Az alapszcenárió azt feltételezi, hogy az átlagtermések csak egy trend változó függvényei: Y trend i = a 0 + a 1 * trend i + e i (1) Ahol: Y függı változó az illetı termény átlagtermése trend: független változó a trend változó (értéke 1. megfigyelésre esetén 1, a 2.-ra 2 és így tovább) lineáris, logaritmikus vagy reciprok formája, az illeszkedés jóságától függıen a 0 : konstans tag a l : a trend változó koefficiense i: idılépték (év) e: maradéktag. A klíma-szcenárió azt feltételezi, hogy az éves átlagtermések megfigyelt értékeinek trendtıl való eltérése a meteorológiai paraméterek függvénye. Eltérés i =Ymegfigyelt i Y trend i (2) A következı lépésben az éves becsült eltéréseket magyarázzuk a különbözı meteorológiai paraméterek függvényében (Gobiet, 2008): Ahol: m Eltérés = b + b X + u (3) i 0 k ki i k = 1 Eltérés: az eltérésváltozó becsült értéke a (2) egyenlet által X k : meteorológiai paraméter (változik terményenként) b 0 : konstans b k : X k koefficiense m: független változók száma u: maradéktag. 2

A becslések a legkisebb négyzetek módszerével történnek, modellenként az illeszkedés jóságát vizsgálva, a korrigált R 2 értékét figyelembe véve. A becsült átlagterméseket a jövı periódusra az (1) és (3) egyenletek által számított értékek összegeként határozzuk meg: Y sce i = Y trend i+ Eltérés i (4) Ahol: Y sce: a klímaszcenárió által becsült átlagtermés Y trend: az alapszcenárió által becsült átlagtermés (a jövıre a vizsgált perióduséval azonos trendet feltételezve) Eltérés : a (3) egyenlet által becsült eltérés Az adatok forrása Megyei szintő éves terményadatok álltak rendelkezésünkre 197-tel kezdıdıen, egy szakadással az 1986-1988- as periódusban. Az adatok forrása a Romániai Statisztikai Évkönyvek az 1976 2001-es évekre. A regionális átlagtermések az Északnyugati régió három megyéjének Bihar, Kolozs és Szatmár adatainak az algebrai átlagaként voltak megbecsülve. A hiányzó évekre ugyancsak számtani átlagok számolásával becsültünk terményadatokat: 1986 az 197 198 ös periódus átlaga, 1988 az 1989 2000 idıszak átlaga, 1987 1986 és 1988 as évek átlaga. A felhasznált meteorológiai paraméterek két klίmamodell eredményei: a múltbeli periódusra 197 2000 re a STAT-CLIMATE-ECA-REMO7 ERA 40 (1961 2000) adatbázist, a jövıbeli becslésekhez a STAT-CLIMATE-ECA-REMO7 A1B (191 200) adatbázist használtuk. Mindkettıt a grazi Wegener Centertıl kaptuk a Clavier projekt keretén belül. A klίmaparaméterek ugyancsak megyei szinten álltak rendelkezésünkre, és a régiós átlagokat a terményadatokhoz hasonlóan becsültük. 3

2. Az Északnyugati régió mezıgazdasági termelésének struktúrájáról röviden Az Északnyugati régióban a teljes mezıgazdasági termelés körülbelül 60 százaléka növénytermesztésbıl származik. A búza, kukorica, árpa, burgonya, napraforgó és lucerna számίtanak a legfontosabb terményeknek, mivel ezeket a régió összes szántóföldjének több, mint 77 százalékán termesztik. ĺgy bármely változás, amely ezen növények termelésében bekövetkezik, nagy hatással lehet a régió mezıgazdasági szektorának a termelésére. Az 1. táblázat tartalmazza a temények átlagtermését, illetve a régió összes szántóföldjén 200-ben elfoglalt arányát. Látható, hogy a kukorica- és búzatermesztés a legjellemzıbb a régióban, ezeket követi a napraforgó, burgonya, árpa és a lucerna. 1.táblázat: A kiválasztott termények szerepe az Északnyugati régió növénytermesztésében 200-ben Termény Átlagtermés (t/ha) - 200 Az Északnyugati régió teljes szántóföldjében elfoglalt aránya 200-ben (%) Búza 3.27 21.8 Kukorica 4.38 30.1 Árpa 2.6 6.4 Burgonya 13.38 6.9 Lucerna 18.4 4.2 Napraforgó 1.61 7.8 Összesen 77.4 Forrás: INS 2 honlapja Tempo Online Time Series, saját szerkesztés 3. A legfontosabb termények alakulásának ökonometriai modelljei A paraméterek nem azonos jelentıséggel bίrnak minden termény esetén, ezért a modellek becslésénél csak azon hónapok értékeit vettük be a függı változók közé, amelyek az illetı termény vegetációs periódusába tartoznak. Az alábbi táblázat tartalmazza a különbözı termények termesztése szempontjából fontos idıszakokat: 2 röv. Institutul NaŃional de Statistică www.insse.ro 4

2.táblázat: Növénytermesztés szempontjából fontos periódusok Termény Optimális vetési idı Optimális betakarίtási idı İszi búza szeptember 20. október 20. július 1. 20. Kukorica április 1. - május10. szeptember - október İszi árpa szeptember 10. október 1. június 29. július 10. Burgonya március. 20. júniustól Napraforgó március szeptember Lucerna március 1. május vége, június eleje 2. augusztus végeszeptember eleje Forrás: helyi szakemberek, Erdélyi,2007., Gaál, 2007. A terményadatok és meteorológiai paraméterek közötti statisztikai kapcsolatot többváltozós regresszió segítségével határoztuk meg minden terményre külön-külön a Stata program segίtségével. A 3. táblázat a regresszióanalízisben felhasznált meteorológiai paraméterek nevét és mértékegységét tartalmazza. 3. táblázat: A terményalakulás szempontjából fontos meteorológiai paraméterek Meteorológiai parméterek Mértékegység Havi átlagos levegı hımérséklet (2m) Celsius fok Havi csapadékösszeg mm Havi páratartalom % A regresszióanalίzis az 197 2000- es periódus adatain alapszik, az elırejelzések a 2001 és 2030 közötti periódusra vonatkoznak. Becsléseink a legkisebb négyzetek módszerével történtek, a független változók esetén a legmagasabb elfogadott szignifikancia szint 10% volt. A modellek minıségére a korrigált R 2 valamint az F statisztika értékeit használtuk. Heteroszkedaszticitás, autokorreláció és multikollinearitás jelenlétét teszteltük, és szükség esetén kiküszöböltük. Az alábbi vonaldiagramok az 197 2000 es periódusra tartalmazzák a termények megfigyelt értékeit, valamint a modellek által illesztett értékeket a két szcenárió esetén 3. 3 Linear prediction az alapszcenárió által illesztett értékek

1. ábra: Átlagtermések megfigyelt és illesztett értékek, az 197-2000 periódusra 1. 2 2. 3 3. Búza 197 1980 198 1990 199 2000 t/ha atl_term Linear prediction ill_atlterm t/ha 2 2. 3 3. 4 197 1980 198 1990 199 2000 ev atl_term ill_atlterm Kukorica Linear prediction t/ha 1. 2 2. 3 3. 197 1980 198 1990 199 2000 ev atl_term ill_atlterm Árpa Linear prediction t/ha 10 1 20 Burgonya 197 1980 198 1990 199 2000 ev atl_term Linear prediction ill_atlterm t/ha.6.8 1 1.2 1.4 197 1980 198 1990 199 2000 ev atl_term ill_atlterm Napraforgó Linear prediction t/ha 3 4 6 7 8 197 1980 198 1990 199 2000 ev atl_term ill_atlterm Lucerna Linear prediction * Megj. A grafikonokon az atl_term a megfigyelt értékeket, az ill_atlterm a modell által illesztett értékeket, a Linear prediction a modell által illesztett trendet jelöli. Forrás: saját szerkesztés 6

4. A változók fontossága és várható alakulása a 2000-2030 idıszakban A növénytermesztés szempontjából legfontosabb meteorológiai paraméterek hımérséklet, csapadék, relatίv páratartalom alakulása a vegetációs idıszakokban az ökonometriai modellek eredményeit figyelembe véve, különbözı fontossággal bίr a vizsgált növények fejlıdésében. Néhány esetben egy bizonyos meteorológiai paraméter változása akár ellentétes hatással is rendelkezhet a különbözı termények alakulására. Tipikus példa erre a kukorica és a búza esete. Hımérséklet A 4. táblázat tartalmazza a 2000 2030 között várható átlagos havi hımérséklet trendjének irányát a + növekvést, a - csökkenést jelent valamint ennek hatását, az ökonometriai modellek által becsült eredményekre vonatkoztatva, az átlagtermések alakulására. Az üresen hagyott mezık arra utalnak, hogy az illetı hónap hımérsékletének nincsen legalább 10%-on szignifikáns hatása a terményalakulásra. 4. táblázat: A várható hımérséklet változásának hatása a termények alakulására a 2001 2030 periódusban Trend Búza Kukorica Árpa Burgonya Napraforgó Lucerna Március Közel 0 meredekség Április + - - Május + - + + + Június + - + - Július - - + + Augusztus + Szeptember + + + Forrás: saját szerkesztés A táblázatban megfigyelhetı, hogy a modellek alapján fontossá vált hónapok hımérsékletének növekedése a búza és az árpa átlagtermését csökkenteni, mίg a kukoricáét, a burgonyáét, a napraforgóét és részben a lucernáét növelni fogja. Július az egyetlen hónap, amelyben hımérséklet-csökkenés várható, a többiek esetén növekvı vagy közel 0 meredekségő trend lesz jellemzı. Csapadék Az. táblázat tartalmazza a havi csapadékösszegek várható alakulását a 2001-2030 periódusra. Észrevehetı, hogy június kivételével a többi hónap esetén csapadékcsökkenés 7

várható. A májusi csapadék csökkenése az ismert közmondással ellentétben pozitívan fog hatni a kukoricára, az árpára és a burgonyára. Az áprilisi és az augusztusi csapadékcsökkenés is általában pozitív hatással lesz a növénytermesztésre, míg a júniusi növekedésnek negatív következményei lesznek.. táblázat: A várható csapadékváltozás hatása a termények alakulására a 2001 2030 periódusban Trend Búza Kukorica Árpa Burgonya Napraforgó Lucerna Március - Április - + + Május - + + + Június + - - Augusztus - + + + Szeptember - - Forrás: saját szerkesztés Relatίv páratartalom A relatίv páratartalom változása általában pozitίvan fogja befolyásolni a kiválasztott termények alakulását. Az áprilisban várható csökkenés a búza és a burgonya termelését pozitίvan befolyásolja. A nyári hónapokban várható emelkedés általában kedvezıen fog hatni a kukoricára és a burgonyára. Egyetlen negatív irányú hatás a lucerna esetén jelentkezik márciusban. 6. táblázat: A várható relatίv páratartalom változásának hatása a termények alakulására a 2001 2030 periódusban Trend Búza Kukorica Árpa Burgonya Lucerna Március + - Április - + + Május Közel 0 meredekség Június + + + + Július + + Augusztus + + + Szeptember + + Október - + Forrás: saját szerkesztés A havi átlagos hımérséklet, csapadékösszeg illetve relatív páratartalom alakulását a 2001 2030 periódusra a függelék grafikonjai tartalmazzák. 8

. Az Északnyugati régió növénytemesztésében várható változások A két szcenárió alapján becsült átlagtermések jelentıs eltéréseket mutatnak, más szóval a változó klimatikus tényezık nagymértékben befolyásolják az átlatermések trendtıl való eltérését. A klímamodellek által elıállίtott meteorológiai tényezık esetén célszerő egy legalább 10 éves periódus átlagát figyelembe venni, ha átlagtermés-elırejelzést készίtünk. Ezért, ha 202-re akarjuk elırejelezni a növénytermesztésben bekövetkezı változásokat, az átlagtermésekben bekövetkezı változásokra alapozva, célszerő a 2020 2030 as periódus átlagát venni. A 2. ábrán láthatóak az alapszcenárió és a klίmaszcenárió alapján becsült átlagtermések a 2000-2030-as periódusban. 2. ábra: Átlagtermés elırejelzések a 2001 2030 periódusra (alapszcenárió és klίmaszcenárió) 4 Búza Kukorica 3. 4. t/ h a 3 2. 2 1. 1 0. 0 3.0 20 02 20 04 20 06 20 08 20 10 20 12 20 14 20 16 20 18 20 20 Árpa 20 22 20 24 20 26 20 28 20 30 Klίmaszcenárió t / h a 4 3. 3 2. 2 30 2001 2003 200 2007 2009 2011 2013 201 2017 2019 2021 Burgonya 2023 202 2027 2029 Klímaszcenárió 3.00 2 t / h a 2.0 2.00 1.0 1.00 20 02 20 04 2 006 2 0 08 2 0 10 20 12 20 14 2 016 2 0 18 20 20 20 22 20 24 2 026 2 0 28 20 30 Klίmaszcenárió 20 t / h a 1 10 0 2001 2003 200 2007 2009 2011 2013 201 2017 2019 2021 2023 202 2027 2029 Klímaszcenárió 9

t/ h a 1.40 1.30 1.20 1.10 1.00 0.90 0.80 Napraforgó 20 01 20 03 20 0 20 07 20 09 20 11 20 13 20 1 20 17 20 19 20 21 20 23 20 2 20 27 20 29 Klίmaszcenárió 7. 7 6. t / h a 6. 4. 4 2001 2003 200 Forrás: saját szerkesztés Lucerna 2007 2009 2011 2013 201 2017 2019 2021 2023 202 2027 2029 Klímaszcenárió Bázisidıszaknak tekintve az 197-2000 évek közötti periódust, és elırejelzéseinket a 2020-2030-as periódusra vonatkoztatva a következı változásokat figyelhetjük meg (7. táblázat): - Az alapszcenárió szerint minden termés esetén növekvı trend várható, és a legnagyobb növekedés a kukorica esetén következik be (több mint 13 százalék), míg az egyéb termények esetén 2- százalékos lesz az átlagtermés-növekedés. - A klίmaszcenárió az alapszcenárióhoz viszonyίtva pesszimistább elırejelzésekhez vezet a búza és árpa esetén, mίg a kukorica, burgonya, lucerna és napraforgó esetén termésnövekedést jelez. A klímaváltozás hatására a legnagyobb változások a kukorica, a burgonya és a búza esetén következnek be, míg a napraforgó lesz a legkevésbé érintett növény. 7. táblázat: Növénytermesztésben bekövetkezı változások a 2020-2030 periódusban az Északnyugati régióban az 197-2000-es periódushoz viszonyίtva Búza Kukorica Árpa Burgonya Lucerna Napraforgó Klímaszcenárió Átlagtermés 2020-2030 (t/ha) 2.9 3.12 2.62 13.21.0 1.11 I átlagtermés (2020-2030) / (197-2000) (%) 4.99 13.23 3.10 2.6 4.63 4.69 Átlagtermés 2020-2030 (t/ha) 2.29 3.71 2.4 1.34 6.03 1.12 I átlagtermés (2020-2030) / (197-2000) -7.14 34.63-3.1 19.22 14.80.67 (%) I klίmaszcenárió / -11. 18.90-6.41 16.14 9.71 0.94 10

alapszcenárió (%) Forrás: saját számίtások az INS: Tempo Online Time Series valamint a modelleredmények alapján A 3.ábra az alapszcenárió és a klίmaszcenárió alapján az átlagtermésekben bekövetkezı változásokat szemlélteti. Megfigyelhetı tehát, hogy az egyes termények ellentétes módon reagálnak a változó klίmaállapotra. Mίg a búza és az árpa megszenvedi a klίmaváltozást, a kukorica, a burgonya, a lucerna és a napraforgó esetén a 2020-2030-as periódusban termésnövekedés jelenik meg. 3. ábra: Az átlagtermések alakulásában bekövetkezı változások a 2020-2030-as periódusban az 197-2000-es idıszakhoz viszonyίtva 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Az átlagtermések alakulásában bekövetkezı változások 2020-2030 között az 197-2000-es periódus átlagához képest Búza Kukorica Árpa Burgonya Lucerna Napraforgó Klίmaszcenárió Forrás: saját szerkesztés Következtetések A klίmaváltozás elkerülhetetlen jelenség, és általa a növénytermesztéshez szükséges alapfeltételekben mint hımérséklet, csapadék, páratartalom változások következnek be. Ezáltal megváltoznak az átlagtermések, így a növénytermesztési szektor össztermelésében is észrevehetı változások jelennek meg. A klímaváltozás nem azonos mértékben sújtja a terményeket. Míg egyesek közülük pozitívan, ezzel egyidıben mások negatívan viszonyulhatnak a megváltozott körülményekhez. Az Északnyugati régióban a 11

búza és az árpa átlagtermésében az elırejelzett klímaváltozás révén csökkenı tendencia fog megjelenni két évtized múlva. Ehhez a régió mezıgazdasági szektorának valamiképpen alkalmazkodnia kell. Sokféle alkalmazkodási stratégia ismert, egyik közülük a terménystruktúrában való változtatás. A vizsgálataink eredményeképpen a burgonya és kukorica átlagtermésében várható jelentıs növekedés, ezen termények arányának növelése valószínőleg segíthetne a növénytermesztési szektor klímaváltozás okozta veszteségeinek a csökkentésében. Irodalomjegyzék Cuculeanu Vasile 2003. Impactul potenńial al schimbării climei în România, Editura ARS DOCENDI, Bukarest. Erdélyi Éva 2007. A klίmaváltozás hatása az ıszi búza fejlıdési szakaszaira, Klíma 21 Füzetek. Klímaváltozás-Hatások-Válaszok, 1 szám, 7-70 o. Gaál Márta 2007. A kukoricatermelés feltételeinek várható változása a B2 szcenárió alapján, Klíma 21 Füzetek. Klímaváltozás-Hatások-Válaszok, 1. szám, 48-6 o. Gobiet Andreas 2008. Climate change in Central and Eastern Europe: an overview and first results of the Clavier project, konferenciai bemutató Climate Change III in South- Eastern European Countries: Causes, Impacts, Solutions, szeptember18-19, Graz, Ausztria Harnos Zsolt 200. A klίmaváltozás növénytermelési hatásai, Agro 21 Füzetek. Klímaváltozás-Hatások-Válaszok, 38. szám, 4-4 o. ***INS, Anuarul Statistic al României, 1976 200 ***INS, Tempo Online Time Series, www.insse.ro 12

Függelék 1. A meteorológiai paraméterek várható alakulása és lineáris trendje a 2001 2030 periódusban 4 Hımérséklet 2001-2030 2 20 C e ls iu s fo k 1 10 0 20 01 20 02 20 03 20 04 200 20 06 20 07 20 08 2009 20 10 2011 20 12 20 13 20 14 20 1 20 16 Év 20 17 20 18 20 19 20 20 20 21 20 22 20 23 2024 20 2 20 26 20 27 2028 20 29 2030 3 4 6 7 8 9 Linear (3) Linear (4) Linear () Linear (6) Linear (7) Linear (8) Linear (9) 4 Saját szerkesztés, az adatok forrása a STAT-CLIMATE-ECA-REMO7 A1B (191 200) adatbázis A grafikonokon szereplı számok a hónapok számát jelölik 13

180 Csapadék 2001-2030 160 140 m m 120 100 80 60 40 20 0 8 2001 2002 20 03 2004 200 2006 2007 20 08 2009 2010 2011 2012 2013 2014 201 2016 Év Relativ páratartalom 2001-2030 20 17 2018 2019 2020 2021 20 22 2023 2024 20 2 2026 2027 2028 2029 20 30 3 4 6 8 9 Linear () Linear (4) Linear (3) Linear (8) Linear (6) Linear (9) 80 7 3 70 4 6 6 7 8 % 60 9 10 Linear (6) Linear (4) 0 4 40 2001 2002 2003 2004 200 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 201 2016 Év 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 202 2026 2027 2028 2029 2030 Linear () Linear (7) Linear (9) Linear (8) Linear (3) Linear (10) 14