HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék 1. Számítógép és internet-használat Magyarországon Magyarországon jelenleg a 14 évnél idősebb népesség mintegy 29 százaléka használja a világhálót, de a rendszeres használók aránya, akik legalább egyszer interneteznek, csupán 21 százalék körül mozog. A legaktívabb netezők a 15-24 éves fiatalok [1]. Az internetezők a világhálót a leggyakrabban e-mailezésre, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkeresésre, valamint online sajtótermékek olvasására használják, de minden ötödik felhasználó heti rendszerességgel szokott zenéket, képeket, játékokat letölteni. Emellett gyakori online tevékenység a különböző oktatási formákhoz kapcsolódó információkeresés és segédanyagok letöltése [2]. A TÁRKI adatai szerint az elmúlt négy évben Magyarországon csökkent a digitális megosztottság, de mértéke még ma is jelentős. A leginkább befolyásoló tényezők az iskolai végzettség, a jövedelem, valamint az életkor. A nem dimenziót tekintve a nők hozzáférési és használati mutatói nem különböznek jelentősen a férfiakétól. Az amerikai Pew Internet and American Life Project című felmérés szerint a főiskolás diákok 86 százaléka használja a világhálót. A kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy nem igaz az a vélekedés, mely szerint az egyetemisták főként csak zenéket, filmeket töltögetnének le, hanem leginkább tanulásra használják az internetet [3]. A következőkben egy hallgatók körében végzett magyar vizsgálat eredményeinek bemutatása olvasható. 2. Internet-használat a partiumi hallgatók körében A Debreceni Egyetemen működő Regionális Egyetem Kutatócsoport 2005-ben kvantitatív felmérést végzett, melynek során negyedéves hallgatók töltöttek ki egy komplex kérdőívet. A 952 fős minta az alábbi intézmények hallgatóiból állt: Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem. 1 A gyakorisági eloszlásokból kiderül (1. ábra), hogy a hallgatók nagy része rendszeresen használja az internetet, különösen öt tevékenység emelkedik ki. A felmérés szerint a legtöbb hallgató szakmai anyagokat olvas (1) a világhálón (85,6 százalék), közülük minden második 1 A Regionális Egyetem Kutatócsoport vezetője Kozma Tamás, a kutatás sorszáma: NKFP-26-0060/2002
heti rendszerességgel teszi ezt. A kérdezettek több mint 84 százaléka szokott csak úgy szörfölni az interneten (2), a legtöbben heti rendszerességgel. A harmadik helyen az elektronikus levelezés (3) áll (84,1 százalék), közülük szintén csaknem mindenki rendszeresen e-mailezik. A hallgatók emellett nagy arányban töltenek le különböző anyagokat (4) - filmet, zenét, dokumentumokokat - a világhálóról, csaknem kétharmaduk heti gyakorisággal. Ezen kívül a kérdezettek valamivel több, mint 80 százaléka olvas sajtóanyagokat (5) az interneten, csaknem 40 százalék napi-heti rendszerességgel. A szépirodalmi anyagok olvasása is terjedőben van, de csak minden tizedik hallgató állította, hogy heti rendszerességgel olvas ilyen jellegű műveket a világhálón. A fiatalok által annyira kedvelt tevékenység, a chatelés, a már húszas éveik elején járó hallgatók körében kevésbé népszerű: alig több mint egyharmaduk végzi és a rendszeresen chatelők aránya nem éri el a 23 százalékot. A felmérésből az is kiderül, hogy egyre kevesebben látogatják az internetkávézókat. Ennek hátterében az áll, hogy minden felsőoktatási intézményben a hallgatók ingyen internetezhetnek, emellett a kollégiumok és egyre több háztartás rendelkezik internetcsatlakozással. intenetkávézó 12,90% 38,50% chatelés e-mail-ezés letöltés (zene, film, egyéb) szépirodalmi alkotások olvasása szakmai tanulmányok olvasása 10,90% 22,60% 37,70% 43,40% 43,40% 64% 77,50% 84,10% 83,50% 85,60% internetes sajtótermék olvasása szörfölés az interneten 37% 81,20% 78,60% 84,60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% végzi közülük rendszeresen végzi 1.ábra: Internet-használattal kapcsolatos tevékenységek a partiumi hallgatók körében (N=952) A felmérés alapján elmondható, hogy a hallgatók átlagosan napi 61 percet töltenek el a világhálón és az előbb említett tevékenységeken kívül sokan álláskeresésre is használják: a negyedéves hallgatók mintegy 26 százaléka foglalkozik már álláskereséssel, közülük minden második a világhálón keresztül is keres munkát. Emellett egyre többen hallgatnak rádiót az internet segítségével: a kérdezettek csaknem 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel, közülük minden második rendszeresen. 2.1. Az internet-használatot befolyásoló tényezők
A következőkben arra a kérdésre keresek választ, mely változók befolyásolják leginkább az internet használatát. Ennek vizsgálatához a mintát két szempontból is almintákra bontom és ezeket összehasonlítom: az egyik szempont földrajzi, vagyis az, hogy a határ melyik oldalán tanulnak a kérdezettek. Másik megközelítésben a felsőoktatási intézmény típusát veszem górcső alá, és azt vizsgálom, hogy különböznek-e az egyetemisták és a főiskolások internetezési szokásai. 2.1.1. Internet-használat a magyarországi és a határon túli magyar hallgatók körében A 2. ábrán látható, hogy a Magyarországon tanuló hallgatók esetében nagyobb a rendszeresen szörfölők aránya, míg a határon túli alminta mintegy egyharmada egyáltalán nem használja ilyen formában az internetet. A célzott internet-használatot tekintve azonban elmondható, hogy a Romániában élő magyar hallgatók nagyobb arányban olvasnak szépirodalmi műveket a világhálón, mint magyarországi vagy kárpátaljai társaik: 67,3 százalékuk állítja, hogy olvas ilyen jellegű műveket elektronikus formában, közülük minden harmadik rendszeresen. Ezzel szemben a másik két alminta esetén ez arány mindössze 40 illetve 10 százalék. 40% 35% 30% 35,40% 28,70% 30,60% magyarországi határon túli 25% 20% 15% 10% 7,90% 11,70% 20,00% 19,10% 18,40% 13,80% 14,40% 5% 0% egyáltalán nem naponta többször ennél ritkábban 2. ábra Milyen gyakran szörföl az interneten? (N=952) A letöltési arányokat és rendszerességet tekintve a Magyarországon tanulók szintén megelőzik az erdélyi és kárpátaljai hallgatókat, de a különbségek jóval kisebbek és az összefüggés sem szignifikáns. Hasonló tendencia rajzolódik ki az internetes sajtótermékek olvasásával kapcsolatos szokásokra vonatkozóan: a magyarországi hallgatók mintegy 83 százaléka informálódik több-kevesebb gyakorisággal ily módon a világ eseményeiről, míg az erdélyi és kárpátaljai hallgatók esetében ez az arány mindössze 76 illetve 64 százalék. Emellett az is megfigyelhető, hogy a határon túli hallgatók esetében főként a kárpátaljaiaknál - az elektronikus levelezés gyakorisága elmarad a magyarországi hallgatók esetében tapasztaltaktól: a Magyarországon tanulók mintegy 70 százaléka napi vagy heti rendszerességgel e-mailezik, ezzel szemben a kárpátaljai hallgatók nagy része csak ritkán vagy egyáltalán nem. Az erdélyi hallgatók e tekintetben köztes helyet foglalnak el.
30% 25% 20% 18,20% 15% 10,30% 10% 5% 28,20% 26,30% 16,40% 24,90% 25,50% 7,70% 20,50% 19,90% 20,00% 19,90% 18,60% 15,40% 28,20% 0% egyáltalán nem naponta többször ennél ritkábban magyarországi erdélyi kárpátaljai 3. ábra Elektronikus levelezés használata a magyarországi és a határon túli magyar hallgatók körében (N= 952) Az internetes szakirodalmi tájékozódást és olvasást tekintve a határon túli hallgatók előnye kézzelfogható: az erdélyiek 93, a kárpátaljaiak 87 százaléka olvas szakirodalmat a világhálón, míg a magyarországi megkérdezetteknél ez az arány 83 százalék. A különbség azonban nem csak ebben rejlik: az erdélyiek 65 százaléka, a kárpátaljai hallgatóknak pedig 46 százaléka állította azt, hogy rendszeresen olvasnak szakmai tanulmányokat az internet segítségével, szemben a magyarországi alminta 42 százalékával. Az eredmények ismeretében elmondható, hogy a magyarországi hallgatók többet használják az internetet határon túli társaiknál. A kérdés csak az, hogy mire. A szörfölés, e- mailezés, letöltés, internetes sajtó olvasása és chatelés tekintetében kézzelfogható a magyarországi hallgatók előnye. Azonban a határon túli hallgatók nagyobb arányban olvasnak szépirodalmat és szakirodalmi tanulmányokat a világhálón, ami arra utal, hogy a számukra valóban szükséges anyagokat célzottan, tudatosabban keresik. Mindezek hátterében az eltérő infrastrukturális feltételek és kulturális szokások állnak. Bár mindkét vizsgált határon túli intézményben a hallgatóknak lehetőségük van internetkapcsolattal rendelkező számítógépeket használni, ezekben az intézményekben az egy hallgatóra jutó számítógépek aránya kevesebb, mint Magyarországon. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a felmérés szerint a határon túli hallgatók nagyobb arányban járnak heti és havi rendszerességgel internet-kávézóba, emellett kisebb arányban rendelkeznek otthoni internethozzáféréssel, mint magyarországi társaik. Másrészt, a Regionális Egyetem korábbi felmérései már bizonyították, hogy a határon túli hallgatók olvasási szokásai eltérnek: a magyarországi hallgatóknál több szépirodalmat és szakirodalmat olvasnak [4], így érthető ha mindez a világhálóhoz kapcsolódó attitűdjeikben is tükröződik. 2.1.2. Egyetemisták és főiskolások internetezési szokásai
A felmérésben résztvevő hallgatók közül 500 fő egyetemi karon, 452 fő főiskolai karon, illetve intézményben végzi tanulmányait. A sajtótermékek rendszeres olvasása az egyetemisták körében gyakoribb (40 százalék a főiskolások 30 százalékával szemben), de az összefüggés nem szignifikáns. A felmérés eredményei szerint egyébként a papír alapú írott sajtót főként napilapot szintén inkább az egyetemisták forgatják. Ami a filmek, zenék, dokumentumok letöltését és a chatelést illeti, gyakorlatilag nincsen különbség az egyetemisták és a főiskolások között, emellett a két csoport tagjai körülbelül ugyanolyan gyakorisággal szörfölnek az interneten. Szintén az egyetemistákra jellemző a szakmai anyagok, tanulmányok olvasása és a rendszeresebb e-mailezés. A 4. ábrán látható, hogy az egyetemisták több mint fele rendszeresen olvas internetes szakmai anyagokat, míg a főiskolásoknál ez az arány alig több mint egyharmad. Ami az elektronikus levelezést illeti, elmondható, hogy a soha nem e- mailezők aránya a főiskolásoknál csaknem kétszer annyi, mint az egyetemisták esetében (14,8 illetve 7,7 százalék). Emellett az egyetemisták több mint háromnegyede heti rendszerességgel e-mailezik, ez a főiskolásoknál alig 60 százalék. 60% 50% 47,20% 51,90% 40% 36,50% 35,80% 30% 20% 10% 14,40% 9,40% főiskolások egyetmisták 0% soha néha gyakran 4. ábra Szakmai tanulmányok olvasása a világhálón főiskolások és egyetemisták körében (N=952) Összefoglalóan elmondható, hogy mind a főiskolások, mind az egyetemisták csoportja képes élni és szórakozni a világháló nyújtotta lehetőségekkel, de az egyetemisták néhány területen jobban hasznosítják ezeket (információszerzés, szakmai anyagok olvasása, kapcsolattartás). 2.1.3. Egyéb befolyásoló tényezők Egyéb változókat megvizsgálva általánosságban megállapítható, hogy a lányok kevesebbet használják az internetet: a fiúk gyakrabban szörfölnek, olvasnak sajtótermékeket
és töltenek le anyagokat, de az elektronikus levelezésben és a szakmai anyagok olvasásban nincs különbség a két nem között. Az internet használatát nagyban befolyásolja az, hogy a kérdezettek milyen szakterületen tanulnak. Legnagyobb arányban a közgazdászok tájékozódnak internetes sajtótermékekből. Szakmai tanulmányokat leginkább a természettudományi, bölcsész és orvosi karok hallgatói olvasnak, és a műszaki, közgazdasági és orvosi karokon tanulók szörföznek a leggyakrabban a világhálón. Az átlagnál magasabb az elektronikus levelezést heti több alkalommal használók aránya az orvosi, a jogi és a közgazdasági karokon. A letöltésben pedig a közgazdasági és a műszaki karon tanulók, valamint a KFRTKF hallgatói jeleskednek leginkább. Emellett az is elmondható, hogy a további felsőfokú tanulmányokat tervezők és a legalább egy nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkezők gyakrabban szörfölnek, olvasnak sajtóanyagokat és töltenek le fájlokat társaiknál. A felmérésből az is kiderül, hogy az otthonról hozott magas kulturális tőke (szülők iskolai végzettsége, művelődési szokások) ösztönzi az internet használatát, amely főként az elektronikus sajtó és szakmai tanulmányok olvasásában nyilvánul meg. Emellett a számítógéppel rendelkező családokból származó hallgatók minden területen az átlagnál gyakrabban élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel. 2.2. Összegzés A felmérésből kiderül, hogy a hallgatók különböző csoportjai eltérően viszonyulnak az Internet használatához. Ezek az attitűdök nagymértékben függnek a hallgatók nemétől, választott szakjától, nyelvtudásától, felsőoktatási intézményük státuszától, illetve attól is, hogy a határ melyik oldalán tanulnak. A korábbi kutatási eredményekhez viszonyítva megfigyelhető az a tendencia, hogy a hallgatók az Internetet egyre sokoldalúbban használják a mindennapokban. Már nem csak leveleznek, chatelnek, tájékozódnak, szakirodalmi anyagokat töltenek le, hanem állást keresnek, szépirodalmi műveket, újságot olvasnak, rádiót hallgatnak és munkát végeznek a világháló segítségével. Irodalomjegyzék [1] Lakossági internet-használat. Forrás: http://www.bellresearch.hu/content.php?content=183 [2] Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Galácz Anna - Rét Zsófia - Rigler András - Ságvári Bence: A digitális jövő térképe. A magyar társadalom és az Internet. ITHAKA ITTK TÁRKI, 2004. Forrás: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a688.pdf [3] Jones, Steve Madden, Mary: The Internet Goes to College. Report 2002-2003. Forrás: http://www.pewinternet.org/ppf/r/71/report_display.asp [4] Kóródi Márta: A hallgatók olvasási szokásai. In.: Pusztai Gabriella ed.: Régió és oktatás. Európai dimenziók. Debrecen: Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, 2005 p. 173-183.