Éhes disznó makkal álmodik.

Hasonló dokumentumok
RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása

MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN?

Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, közgazdászok és kalkulátorok kora.

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

sertés SZIE ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék. H-1078 Budapest, István u

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal

Sertés Akadémia óra

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, szeptember

1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása ( ) Ebből: anyakoca

Mennyibe kerül a BVD?

A nő mint főbevásárló

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága

Horváth Gábor főtitkár

AES Borsodi Energetikai Kft

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21.

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

A sertéshústermelés színvonala és jövedelmezősége dunántúli gazdaságokban

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, Budapest

Digitális? Oktatás? C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

Felülvizsgálat napja : - Verzió : 01. BEKEZDÉS 1: Az anyag/készítmény és a vállalat/társaság azonosítása

Az időskori balesetek terhe

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A SERTÉSHÚS TERMELÉS TÖRTÉNETÉBEN. Dr. Búza László MSD Animal Health, CER/Hungary

A K ORM ÁNYZAT E XPORTFEJ LESZTÉSI E SZKÖZRENDSZERE

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, január)

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

A magyar gazdaság felülnézetből

Fogyasztói árak, február

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter

Az ASP gazdasági hatásai

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

Sertés Akadémia 2011/2012. évi továbbképző tanfolyam Sertéstelepi menedzsment légzőszervi kurzus -

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Horizont 2020 keretprogram Magyar pályázati eredmények és lehetőségek

1. Átoltottság szerepe: a nyájimmunitás egy egyszerű modellje

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Fogyasztói árak, augusztus

Dán sertéspraxis. Állategészségügy menedzsment a sertéságazatban. Jan Dahl, DVM, Főtanácsadó

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete Magyarországon

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt

Mit nehezebb találni: munkahelyet vagy munkaerőt? A munkaerőpiaci helyzet alakulása Romániában

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, augusztus)

Penta Unió Oktatási Centrum. A magyar és román adórendszer összehasonlítása

A fizikai kasztrálás okozta gazdasági kiesés

XVI. évfolyam, 22. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

Átoltottság és védőoltással megelőzhető fertőző betegségek

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A MAGYAR H2020 SZEREPLÉS TAPASZTALATAI

A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály

Sertéságazat helye és szerepe Dr Wagenhoffer Zsombor

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

PÉNZ, DE GYORSAN DR. SUTÁK PÉTER JUSSON HOZZÁ AZ ELNYERT UNIÓS TÁMOGATÁSOKHOZ FAKTORINGGAL EGYSZERŰEN ÉS RÖVID IDŐ ALATT!

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/2. szám /5. hét.

XV. évfolyam, 24. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

Svájci adószeminárium

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Vakcinázás hatékonyságát csökkentő antibiotikum használat (esetismertetés) Dr. Albert Mihály

A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/3. szám /7. hét.

Application Picture to follow

E Q U I C O M M é r é s t e c h n i k a i K f t. H B u d a p e s t, M á t y á s k i r á l y u T. : F.

Genetikai fejlesztések az állatjólét szolgálatában. Bikal november 22.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A sertések külső és belső parazitái által okozott termelési veszteségek

XV. évfolyam,3. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv. Budapest, március 19.

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében

Folyékony halmazállapot

XI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı,

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

XV. évfolyam, 21. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XVII. évfolyam, 12. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

Területi kormányzás és regionális fejlődés

Munkaerőpiac és migráció

Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet Budapest

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Ireland. Luxembourg. Austria

XVI. évfolyam, 4. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

Helyzetkép. múlt jelen jövő. A képességmérés dilemmái. A magyar tanulók tudásának alakulása történeti és nemzetközi kontextusban

Háztáji energiatermelés közgazdász szemmel

Átírás:

Mennyi veszteséget okoznak a betegségek a sertéstartásban, különös tekintettel a PRDC-re MÁOK XX. jubileumi ünnepsége Budapest, 2016. május 14. Dr. Ózsvári László PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék 1 Éhes disznó makkal álmodik. - magyar mondás 2 FAO húsfélék árindex (2002-2004 = 100) FAO, 2014. 3 1

FAO élelmiszer árindex (2002-2004 = 100) FAO, 2016. Globális hústermelés FAO-OECD, 20. Pigmeat Sertéshús 37% Ovine Juhhús meat 5% Bovine Marhahús meat 23% Poultry Baromfihús meat 35% Összes hústermelés (2014): 312 millió tonna Dr. Ózsvári Összes hústermelés (2023): 363 millió tonna 5 László Dr. Ózsvári László Globális sertéshús-termelés USDA, 20. Összes termelés (2014): 110,5 millió t Éves növekedési ütem: 1,1% Fejlődő országok! 6 2

A világ sertéshús termelése (2012-2016) USDA, 20. Dr. Ózsvári 7 László Dr. Ózsvári László A világ sertéshústermelése 1961-2020 8 A világ húskereskedelmének megoszlása FAO-OECD, 20. Pigmeat 25% Sertéshús Ovine Juhhús meat 2% Bovine Marhahús meat 28% Poultry Baromfihús meat 45% A megtermelt sertéshús 7,2%-a kerül be a nemzetközi kereskedelembe 9 3

A globális húsexport változása 2005-2014 USDA, 20. Sertéshús-kereskedelem évi növekedési üteme: <0,5% 10 Az élő sertés és a sertéshús külkereskedelmének mennyisége Magyarországon KSH, 2016. Dr. Ózsvári László 11 Dr. Ózsvári László Az élő sertés és a sertéshús külkereskedelmének értéke Magyarországon KSH, 2016. Dr. Ózsvári László 12 Dr. Ózsvári László 4

Kocák Európában 13 Sertéshús-termelés az EU-ban FAO-OECD, 2012. Germany Spain France 2259,7 Poland 1894,8 Italy 1673,0 Denmark 1668,2 Netherlands 1288,3 Belgium 1123,8 United Kingdom 758,0 Austria 545,8 Hungary 452,1 Romania 428,9 Portugal 384,7 Czech Republic 291,5 Sweden 263,5 Ireland 2,0 Finland 203,2 Greece 100,2 Lithuania 73,3 Bulgaria 70,5 Slovakia 68,6 Cyprus 57,1 Estonia 45,8 Slovenia 44,1 Latvia 37,2 Luxembourg 10,0 Malta 7,5 5488,4 3368,9 TOP 10 : 88%-a teljes termelésnek 0,0 1000,0 2000,0 3000,0 4000,0 5000,0 6000,0 Thousand tonnes 14 Az EU sertéshúspiacának kilátásai középtávon Európai Bizottság, 2016. 5

A sertés- és anyakocaállomány decemberi alakulása (2000-20, ezer db) KSH, 2016. 16 A sertéshús világpiaci ára AKI, 2016. Dr. Ózsvári László 17 Dr. Ózsvári László A vágósertés ( E minőségi kategória) vágóhídi belépési ára AKI, 2016. Dr. Ózsvári László 18 Dr. Ózsvári László 6

Hazai termelésből származó vágósertés termelői ára AKI, 2016. Dr. Ózsvári László 19 Dr. Ózsvári László A vágósertés ( E minőségi kategória) vágóhídi belépési ára Magyarországon AKI, 2016. Dr. Ózsvári László 20 Dr. Ózsvári László A csontos sertéshús, lehúzott, félben heti értékesítési ára Magyarországon AKI, 2016. Dr. Ózsvári László 21 7

A sertés (56% színhústartalom) különböző határidőre szóló jegyzése a lipcsei árutőzsdén AKI, 2016. Dr. Ózsvári László 22 Dr. Ózsvári László Magyarországi sertéshizlaló telepek főbb ár és költségadatai Forrás: MÁL, 20. MUTATÓK Költségek/árak Hasított félsertésre eső felvásárlási ára (Ft/kg) Választott malac ára (Ft/malac) 41 Súlyozott takarmányár választás után (Ft/mázsa) Állat-egészségügyi költség (Ft/hízó) 49 2011/2012 2013/2014 N Átlag N Átlag 49 43 439 (303-535) 7 603 (4 233-10 500) 7 510 (5 640-10 800) 2 037 (700-5 000) 12 13 478 (385-575) 6 286 (3 954-10 586) 8 014 (6 261-9 249) 2 014 (789-3 347) 23 Állomány-egészségügyi menedzsment Az állatbetegségek - jövedelmező termelés rizikófaktorai - KÖLTSÉGEK Költségcsökkentés - állományszintű betegségek által okozott veszteségek minimalizálása Preventív szemlélet Kis költségtétel Költségoptimalizálás! (költségminimalizálás helyett) 24 8

SERTÉSHIZLALÁS 25 A választott malac/koca/év növekedésének a hatása a hízóalapanyag önköltségére Forrás: TOPIGS 50,00 14 000 45,00 13 000 40,00 12 000 35,00 11 000 30,00 10 000 25,00 9 000 20,00 8 000,00 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Választott malac / koca / év 7 000 25 kg-os hízóalapanyag önköltsége Ft/db 26 Magyarországi telepi létszámadatok Forrás: MÁL, 20. MUTATÓK Létszámadatok Kocák száma 47 Sertésszám battérián 47 Sertésszám hizlaldában 52 Hízósertés férőhely (hízó) 48 Férőhely kihasználtság (%) 48 2011/2012 2013/2014 N Átlag N Átlag 1 254 (230-5 850) 3 696 (454-16 650) 6 7 (179-24 975) 8 312 (500-26 000) 77,98 (29,3-120,03) 12 14 14 14 1 377 (580-2 923) 4 275 (1 900-9 000) 7 109 (2 759-23 000) 11 785 (3 000-35 250) 64,78 (40,44-106,67) 27 9

Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói - Súlyok Forrás: MÁL, 20. MUTATÓK Súlyok Választott malac induló súlya (kg) 42 Vágási (értékesítési) súly (kg) 50 Hasított súly (kg) 50 Hasított/élősúly arány (%) 50 2011/2012 2013/2014 N Átlag N Átlag 7,7 (5,7-12,7) 111,8 (94,0-145,0) 90,9 (77,5-118,9) 81,33 (76,57-84,85) 13 7,8 (5,9-12,0) 110,4 (103,4-119,0) 88,0 (80,2-95,6) 79,72 (76,38-82,44) 28 Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói - ADG Forrás: MÁL, 20. MUTATÓK Átlagos napi súlygyarapodás (ADG) ADG választás után (g/nap) 35 ADG battérián (g/nap) 44 ADG hizlaldában (g/nap) 48 2011/2012 2013/2014 N Átlag N Átlag 612 (458-776) 443 (306-680) 731 (531-940) 13 14 657 (575-810) 444 (350-506) 752 (662-873) 29 Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói - FCR Forrás: MÁL, 20. MUTATÓK Fajlagos takarmány-értékesítés (FCR) FCR választás után (kg/kg) 33 FCR battérián (kg/kg) 43 FCR hizlaldán (kg/kg) 46 2011/2012 2013/2014 N Átlag N Átlag 3,00 (2,39-5,00) 1,99 (1,40-2,93) 3,31 (2,60-5,50) 13 14 2,75 (2,20-3,20) 1,90 (1,34-2,85) 3,22 (2,45-3,75) 30 10

Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói Elhullási és selejtezési arány Forrás: MÁL, 20. MUTATÓK Elhullási és selejtezési arány (%) Elhullási és selejtezési arány választás után (%) 2011/2012 2013/2014 N Átlag N Átlag 42 Elhullás battérián (%) 42 Elhullás hizlaldán (%) 46 Pihentetési napok száma (nap) 50 8,90 (1,90-19,60) 2,81 (0,90-10,60) 4,34 (0,60-11,30) 4,7 (0-14) 11 14 8,6 (3,80-13,90) 2,73 (1,19-4,00) 4,30 (2,50-7,00) 3,8 (1-10) 31 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során A veszteségek döntő része a komplex oktanú betegségek következménye (takarmányozás, tartástechnológia). A takarmány-értékesülést és tömeggyarapodást 1-25%-kal rontják. Veszteségforrások: takarmány-értékesülés testtömeg-gyarapodás elhullás mértéke és időpontja húsminőség egyéb változó költségek alakulása (elsősorban gyógyszer és oltóanyag költsége). 32 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során I. Takarmány-értékesülés 10%-os romlása (növekedése) Átlagsúly a hizlalás kezdetén = 30 kg Vágósúly = 110 kg Takarmány-értékesülés = 2,88 (3,17) Takarmány ára = 80 Ft/kg Utónevelt malac ára = 10 500 Ft/malac Takarmányozási költség növekedése / hízó = = (110 30) x (3,17 2,88) x 80 = 1.856 Ft 33 11

Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során II. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése Napi testtömeg-gyarapodás = 800 g/nap Sertés felvásárlási ár = 375 Ft/kg Árbevétel / sertés = = 110 x 375 = 41 250 Ft Takarmányozási költség / hízó = = 80 x 2,88 x 80 = 18 432 Ft Hizlalás jövedelme / hízó = = 41 250 18 432 10 500 = 12 318 Ft Elkészülési idő = = 80 / 0,8 = 100 nap 34 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során III. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése Jövedelem / hízó / nap = = 12 318 / 100 = 123,18 Ft Napi testtömeg-gyarapodás = 720 g/nap Elkészülési idő = = 80 / 0,72 = 111,1 Elkészülési idő növekedése = = 111,1 100 = 11,1 Veszteség/hízó = = 11,1 x 123,18 = 1 367,3 Ft 35 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során IV. Elhullás (hizlalási időszak felénél): Veszteség / hízó = = Bevétel / hízó utónevelt malac ára 0,5 x takarmányozási költség / hízó Veszteség/hízó = = 41 250 10 500 0,5 x 18 432 = 21 534 Ft 36 12

A parazitózisok okozta veszteségek becslése és számítása Gyakorlati tapasztalatok: Parazita fertőzések elsődleges hatásai a termelésre: Hizlalási teljesítmény romlása Elhullási arány növekedése Májelkobzás növekedése Rühösség hatása a testtömeg-gyarapodásra és a takarmány-értékesülésre: Heveny forma: -10-30% Idült forma: -5-10% Belső élősködők hatása a testtömeg-gyarapodásra és a takarmány-értékesülésre: -10% 37 A légzőszervi betegségek okozta veszteségek nagysága Bíró és Ózsvári, 2006. Mycoplasma pneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 18,4% (2,8-44%) - Takarmány-értékesülés romlás:,4% (0,8-47%) Actinobacillus pleuropneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 42,4% (6,2-77%) - Takarmány-értékesülés romlás: 32,5% (2,9-61%) 38 Tüdőgyulladások okozta veszteségek becslése Takarmány-értékesülés, testtömeg-gyarapodás és elhullás okozta veszteségeket veszi figyelembe. Kiindulópontja a tüdőelváltozást mutató területek állományszintű nagyságának meghatározása. Vágóhídi vizsgálatok során a tüdőbeli elváltozásokat pontozzuk. Elváltozást mutató területek nagysága alapján meghatározható a testtömeg-gyarapodás csökkenés mértéke. Számítható a takarmány-értékesülés romlása. Prognosztizálható a veszteség nagysága. 39 13

Hazai tüdővizsgálatok eredményei (1995-2005) Bíró és Biksi, 2006. Tüdőgyulladások átlagos előfordulási aránya: > 80% Mellhártyagyulladásoké átlagosan: 38% Ezek az értékek állományonként nagy eltérést mutattak: - súlyos fokú tüdőgyulladások aránya: 7-46% - mellhártyagyulladás (különbség még nagyobb): 8-98% Elváltozott tüdőterületek állományszintű átlaga: 16,74% Átlagos hizlalási mutatókkal rendelkező telep esetében: napi testtömeg-gyarapodás csökkenése: 9,3% takarmány-értékesülés romlása: 6,9% Hízónkénti veszteség: 1000-2000 Ft (3,5-7 EUR) 40 Légzőszervi betegségek elleni stratégiai védekezés alapelvei I. Vágóhídi tüdővizsgálat és a veszteségek nagyságának prognosztizálása II. Kísérleti vakcinázási program eredményeinek kiértékelése és költség-haszon elemzése III. Vakcinázási program bevezetése és ellenőrzése IV. Tartástechnológia átvilágítása V. Tartástechnológia átalakítása 41 PRDC kórokozók állományszintű előfordulása és súlyossága Forrás: MÁL, 20. Kórokozó Állományszintű előfordulás (%) 2011/2012 2013/2014 Súlyosság Állományszintű előfordulás (%) Súlyosság PCV-2 92,3 1,28 100,0 1,16 M. hyo. 90,4 1,49 100,0 1,25 APP 82,7 1,41 93,3 1,26 PRRS 44,2 1,67 73,3 1,30 AR 23,1 1,12 46,7 0,46 HPS 21,2 1,22 100,0 1,11 SIV 5,8 1,17 53,3 1,24 42 14

PRDC kórokozók ellen vakcinázott sertésállományok Forrás: MÁL, 20. Állományok (%) Kórokozó 2011/2012 2013/2014 PCV-2 75,0 86,7 M. hyo. 67,3 86,7 APP 19,2 26,7 PRRSV,4 46,7 AR 3,8 26,7 HPS 3,8 0,0 43 A sertések életkora egyszeri M. hyo elleni vakcinázáskor Forrás: MÁL, 20. 4,0% 20,0% 44,0% 32,0% 1. hét 3. hét 4. hét 5. hét 22,2% 33,3% 22,2% 11,1% 11,1% 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 6,5. hét 44 A sertések életkora PCV-2 elleni vakcinázáskor Forrás: MÁL, 20. 5,7% 5,7% 11,4% 7,7% 30,8% 61,5% 77,1% 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 2. hét 3. hét 6,5. hét 45

ESETTANULMÁNY SERTÉSTELEP HIZLALÁSI SZAKASZ KÉSZÍTMÉNYVÁLASZTÁS 46 Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (1) Egy sertéstartó vállalkozás szeretné javítani a telep hizlalási mutatóit és így növelni a jövedelmezőségét. A diagnosztikai vizsgálatok szerint a legnagyobb gondot az APP okozza. Ennek érdekében két különböző gyógyszerforgalmazó céget keresett fel, amelyek természetesen saját, különböző APP vakcináikat javasolták. A telepvezető kipróbálta egy-egy ólban a két különböző vakcinát, amelyeknek termelési mutatóra gyakorolt hatásuk és áruk az alábbi: ADG FCR Elhullás (%) Vakcinaár Vakcinázás nélkül 600 3,2 8 A vakcina 648 2,88 5 550 B vakcina 660 3,0 4 650 Melyiket vakcinát válassza a vállalkozás vezetője? 47 Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (2) 1. Számítsa ki a hizlalási ciklus hosszát és a hízókból származó bevételek nagyságát az APP vakcinázási program előtt! Betelepített süldő / telep = 5 000 sertés Hízótömeg-gyarapodás a hizlaldában = 78 kg Vágási élősúly = 108 kg Felvásárlási ár = 325 Ft/kg Hizlalási ciklus hossza (nap) = = 78 / 0,6 = 130 Hizlalási ciklus/év = = 365 / 130 = 2,81 Telep bevétele/év = = 2,81 x 5 000 x 0,92 x 108 x 325 = 453 330 000 Ft 48 16

Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (3) 2. Számítsa ki a hizlalási ciklus hosszát és a hízókból származó bevételek nagyságát az A vakcinázási programot követő időszakban! Hizlalási ciklus hossza (nap) = = 78 / 0,648 = 120 Hizlalási ciklus / év = = 365 / 120 = 3,03 Telep bevétele / év = = 3,03 x 5 000 x 78 x 0,95 x 325 = 505 561 500 Ft 3. Számítsa ki a hizlalási ciklus hosszát és a hízókból származó bevételek nagyságát a B vakcinázási programot követő időszakban! Hizlalási ciklus hossza (nap) = = 78 / 0,66 = 118 Hizlalási ciklus / év = = 365 / 118 = 3,09 Telep bevétele / év = = 3,09 x 5 000 x 78 x 0,96 x 325 = 520 344 000 Ft 49 Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (4) 4. Számítsa ki a takarmányozási költségeket a program alkalmazása előtti időszakban! Takarmány ára = 75 Ft/kg Takarmányozási költség / telep / év = = 2,81 x 5 000 x 78 x 0,92 x 3,2 x 75 = 241 776 000 Ft 5. Számítsa ki a takarmányozási költségeket az A vakcinázási program alkalmazása utáni időszakban! Takarmányozási költség / telep / év = = 3,03 x 5 000 x 78 x 0,95 x 2,88 x 75 = 242 669 520 Ft 6. Számítsa ki a takarmányozási költségeket a B vakcinázási program alkalmazása utáni időszakban! Takarmányozási költség / telep / év = = 3,09 x 5 000 x 78 x 0,96 x 3 x 75 = 260 172 000 Ft 50 Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (5) 7. Számítsa ki a telep hizlalásból származó többletjövedelmét az A vakcinázási program után! Többletjövedelem/telep/év = = (505 561 500 453 330 000) + (241 766 242 669 520) = = (52 231 500 893 520) = 51 337 980 Ft 8. Számítsa ki a telep hizlalásból származó többletjövedelmét a B vakcinázási program után! Többletjövedelem/telep/év = = (520 344 000 453 330 000) + (241 766 260 172 000) = = (67 014 000 18 396 000) = 48 618 000 Ft 51 17

B/C és ROI Költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio BC): bevételek/költségek Az egységnyi költségre jutó bevételek nagyságát jelzi. Program gazdaságilag megtérül ha >1. Példa: 100.000/25.000 = 4 Befektetés megtérülése (Return on investment - ROI): (bevételek költségek)/költségek x 100 Megtérülést mutatja %-ban. Példa: (100.000 25.000)/25.000 x 100 = 300% (3:1) 52 Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (6) 9. Számítsa ki a vakcinázási programok költség-haszon arányát és a befektetések megtérülését! A vakcina ára: 550 Ft/db B vakcina ára: 650 Ft/db Telepi vakcinázási költség/év A vakcinázásnál: = 3,03 x 5000 x 550 = 8 338 846 Ft Telepi vakcinázási költség/év B vakcinázásnál: = 3,09 x 5000 x 650 = 10 037 500 Ft 53 Esettanulmány Sertéstelep hizlalási szakasz (7) Költség-haszon arány A vakcinázásnál = = 51 337 980 / 8 338 846 = 6,16 Költség-haszon arány B vakcinázásnál = = 48 618 000 / 10 037 500 = 4,84 Befektetés megtérülése A vakcinázásnál = = ((51 337 980-8 338 846) / 8 338 846) x 100 = 516% Befektetés megtérülése B vakcinázásnál = = ((48 618 000-10 037 500) / 10 037 500) x 100 = 384% 10. Melyik vakcinázást választaná? A vakcinázás! 54 18

Az állomány-egészségügyi programok gazdasági értékelése Realizálható haszon nagysága felbecsülhető (hatékony tervek és erőforrás-elosztás) Erőforrások nagysága döntési kritérium Monitorozás Állat-egészségügyi menedzsment színvonalának javítása = jövedelmezőség emelése! BEFEKTETÉS! (a befektetett tőke megtérülése 200-600%, átlagosan 300%) 55 IRODALOM EGYETEMI JEGYZET: Bíró O. Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. Egyetemi jegyzet. SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék. Budapest, 170. p.; 1. 6. és 9. fejezet FOLYÓIRATCIKK: Ózsvári L. Búza L. (20): Sertés hizlaló telepek technológiai színvonalának, főbb termelési mutatóinak és légzőszervi betegségei (PRDC) menedzsmentjének összehasonlító vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 137. (2) 79-92. pp. Ózsvári L. Bíró O. Lakner Z. (2012): Role of veterinary management in increasing pig breeding efficiency: a methodological approach. Studies in Agricultural Economics. 114. 10-. Bíró O. Ózsvári L. Lakner Z. (2008): Az állategészségügyi menedzsment hatása a sertéstenyésztő telepek teljesítményére egy módszertani kísérlet tanulságai. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. (3) 138-147. pp. Bíró O. Ózsvári L. Biksi I. Román P. (2005): A sertéstelepek gyógyszerköltségeinek, technológiai színvonalának és főbb termelési mutatóinak összehasonlító vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 127. (2) 81-87. pp. 56 Nem erőszak a disznótor. - magyar mondás 57 19

Köszönöm a figyelmet! Project ID: 210133 58 20